Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. mijus 1. A győzelem napja előtt Moszkvában Sajtóértekezlet — Kulikov cikke a TASZSZ-nak Gáspár Sándor Lisszabonban tárgyalt A legnagyobb portugál szak' szervezet, az Országos Intersin- dical (CGTP—IN) meghívására május 2—6. között Gáspár Sán­dornak, a SZOT elnökének veze­tésével magyar szakszervezeti küldöttség tett látogatást Portu­gáliában. A SZOT delegációja megbeszéléseket folytatott az In- tersindical Végrehajtó Bizottsá­gának Armando Teixeira da Sil­va koordinációs titkár vezette küldöttségével, és látogatást tett a Central Villamosipari Vállalat­nál, ahol találkozott az üzemré­szek dolgozóival, a szakszervezet gyári vezetőivel. A lisszaboni tárgyalások során a két küldött­ség tájékoztatta egymást szak- szervezeteik munkájáról, hazá­juk társadalmi, gazdasági, politi­kai életéről, véleményt cseréltek a nemzetközi, kiemelten az euró­pai szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a szakszervezetek akcióegységének lehetőségeiről. A nagy honvédő háborúban aratott győzelem történelmi je­lentőségéről, az antifasiszta koa­líció közös háborús erőfeszítései­ről tartott sajtóértekezletet teg­nap Moszkvában Vaszilij Petrov marsall, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének első helyettese és több más magas rangú szovjet katonai Vezető. Petrov marsall emlékeztetett arra, hogy a második világhábo­rú döntő eseményei a szovjet— német arcvonalon zajlottak. A szovjet fegyveres erők a fasisz­ta tömb 607 hadosztályát semmi­sítették meg és zúzták szét. Az angol és amerikai haderők Eu­rópában és Észak-Afrikában 176 ellenséges hadosztályt vertek le, s méltó részt vállaltak a közös ellenség feletti győzelemből — mondotta a honvédelmi minisz­ter első helyettese, emlékeztetve a normandiai partraszállásra, a nyugat-európai harcokra, vala­mint a csendes-óceáni Midway- szigetnél, az észak-afrikai' El- Alameinnél, Olaszországban és máshol aratott győzelmekre. Guszakovszkij hadseregtábor­nok elmondta, hogy május 9-én a Vörös téren katonai díszszem­le lesz, amelyen felvonulnak a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai is. A hitleri fasizmus felett ara­tott győzelemnek soha el nem múló történelmi jelentősége van — írja Viktor Kulikov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének első helyettese, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsno­ka a TASZSZ^szovjet hírügynök­ség számára írt cikkében. A győzelem tanulságai közül a legfontosabb az, hogy a háború ellen még kirobbanása előtt kell küzdeni. Különösen időszerű ez a tanulság most. A világ népei nemegyszer meggyőződhettek és győződnek meg ma is az imperia­lizmus agresszív lényegéről. Az amerikai sajtó szerint 1945 óta az Egyesült Államok 262-szer használt fegyvert külpolitikai cél­jainak megvalósítása érdekében. Az agresszív imperialista kö­rök „keresztes hadjáratot” hir­dettek a kommunizmus ellen — írja Kulikov. Határaink közelé­ben Pershing—2 rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket telepítenek. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország kénytelenek erősíteni védelmi képességüket. A Varsói Szerződés tagállamai sokoldalúan gondoskodnak védel­mi képességükről, a nemzeti had­seregekről, és a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erejéről. A szocialista országok legfontosabb történelmi jelentőségű vívmánya a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai-hadászati egyen­súly — írja Viktor Kulikov mar­sall. A SZOT és az Országos Inter- sindical küldöttsége a tárgyalá­sok befejeztével két évre szóló együttműködési megállapodást fo­gadott el. * A Gáspár Sándor elnök vezet­te SZOT-küldöttség hétfő este hazaérkezett Budapestre. A jugoszláv államelnökség a 40. évfordulóról A fasizmus felett aratott győ­zelem 40. évfordulója alkalmá­ból Belgrádhan tegnap közzétet­ték a jugoszláv államelnökség nyilatkozatát, amely méltatja Ju­goszlávia jelentős hozzájárulását a Hitler-ellenes koalíció sikeré­ihez. A nyilatkozat ezzel össze­függésben emlékeztet a kommu­nista párt vezette népfelszalbadí- tó háborúra és Jugoszlávia né­peinek hatalmas emberáldozatad-' ■ra. A fasizmus feletti győzelem é; a világszervezet megalakítása 40i évfordulója jó' alkalom arra, hogy az egész .nemzetközi közös­ség megerősítse ragaszkodását az ENSZ-a lapokmány ban és a hel­sinki záródokumentumban fog­lalt elvekhez — szögezi le az ál­lásfoglalás. A jugoszláv államel­nökség nyilatkozata hangoztatja., hogy a függetlenség, az el nem kötelezettség és a népek egyenlő­sége politikáját követve Jugo­szlávia a jövőben is hű marad a béke és az. emberi szabadság eszméjéhez, törekedni fog a köl­csönös bizalom erősítésére és a nemzetközi együttműködés elő­mozdítására. A győzelem napja és az ország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a ju­goszláv államelnökség tegnapi rendeletével amnesztiában része­sített 121 személyt. MADRIDBA ERKEZETT REAGAN Tiltakozó tömeg fogadta az amerikai elnököt • Miközben Reagan a hambachi kastély előtt beszédet mondott, a vá­rosban ezrek tüntettek az amerikai politika ellen. A transzparenseken ez olvasható: Reagan — a közép-amerikai háború atyja. A nyugati polgári demokráciá­kat dicsőítő, a szocialista orszá­gokat támadó beszédek jegyében zajlott le Ronald Reagan ameri­kai elnök NSZK-beli hivatalos látogatásának utolsó napja. A hambachi kastély előtt, ahol 1832- ben nemzeti-demokratikus meg­mozdulásra került sor, Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Reagan elnök magasztalták a nyu­gati társadalmi rendszert, amely — szerintük — „a béke, a sza­badság és a demokrácia” legfőbb védelmezője. A kiválasztott, fia­NAP1 KOMMENTÁR Üres kezek Akárhogy is nézzük, egyértel­műen negatív a bonni tőkés csúcs- találkozó mérlege. Ami ritkán fordul elő, egyszerűen nincs új­ság, ami ne a csalódás hangján írna a Rajna-parti eseményekről, azt hangsúlyozva, hogy az ott történtek még az igencsak sze­rény várakozásokat sem elégítet­ték ki. A világsajtó szeizmográf­ja a valóban sommás valóságot jelzi: azt, hogy a hetek csúcs- találkozóján kizárólag olyan összecsapásokra került sor — olyanokra viszont bőven —, ame­lyeknek csak vesztesei vannak, győztesei nem. A találkozó biztonságára tizen­kétezer (!) rendőrt vontak össze a nyugatnémet fővárosban, a ta­nácskozás viszont a legcsekélyebb mértékben sem járult hozzá a vi­lág politikai-gazdasági biztonsá­gának növeléséhez. Nézzük, mit akartak a résztvevők és mit ér­tek eí? Ronald Reagan a következőket '.tkarta: rábírni Nyugat-Európát és Japánt arra, hogy aktiüan mű­ködjenek közre az amerikai űr­fegyverkezési tervek kidolgozá­sában és megvalósításában, va­lamint arra, hogy hajoljanak meg ■az őket sújtó anierikai „realitá­sok", a dollár árfolyama, a tőkét a tengerentúlra csábító magas kamatlábak előtt. Az elnök lé­nyeges célja volt még az ameri­kai farmerek érdekeinek képvi­selete, különös tekintettel bizo­nyos nyugat-európai agrárexport­törekvésekre. Különösen ez utób­bi ügyben elsősorban amerikai— francia összecsapás volt várható, és ez be is következett. E küzde­lem formája — és látszólagos tét­je — érdekes módon egy dátum volt. Reagan azzal a deklarált szándékkal érkezett Bonnba, hogy a leggazdagabb ' tőkésor­szágok vezetőinek találkozóján kitűzeti az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tanácskozássorozatának kezdetét. Mitterrand ragaszko­dott a gondos előkészítéshez (jog­gal aggódva a francia mezőgaz­daság bizonyos „előjogaiért”). A sovány kompromisszum: a záró- dokumentum síkra száll a „miha­marabbi" kezdésért. Mellékzönge: mivel ebben a Párizs számára fontos ügyben Kohl Reagant tá­mogatta, jól hallhatóan csikorgott a Párizs—Bonn tengely. Ugyan­csak Kohl volt az egyetlen iga­zán készséges partner űrfegyver­kezési ügyekben is. Craxi kellő információk hiányáról, Mitter­rand pedig egyenesen francia kö­zönyről beszélt ebben a vonat­kozásban. Tökéletes kudarcnak bizonyult Reagan számára a Ni­caragua elleni kereskedelmi zár­lat bonni bejelentése. Nem volt nagy ötlet ezt egy olyan tanács­kozás asztalára letenni, amelynek vallott célja a világkereskedelmi korlátok számának csökkentése lett volna. A sor folytatható. A lényeg, hogy a bonni konferencia nem jelentett előrelépést sem a mun­kanélküliség, sem az infláció, sem a harmadik világgal kapcso­latos adóssághalmaz ügyében, és a résztvevők, mint a római Cor- riere della Sera megállapítja — csak egyetlen dologban érthettek egyet: abban, hogy szinte semmi­ben sem értenek egyet. Harmat Endre talokbóil álló hallgatóság előtt a washingtoni és bonni elképzelés­nek megfelelő „német egység” megteremtését nevezték rendsze­rük távlati történelmi céljának. Az amerikai elnök szavai szerint ennek legfőbb akadálya a szocia­lista országok belső rendszere. Élesen szocialista- . és NDK-elle- nes beszédében Reagan a „nyu­gati civilizáció” megaltalmazásá- ra szólította fel hallgatóságát. Az Egyesült Államok vezetője ezút­tal is szorgalmazta, hogy az NSZK vegyen részt az amerikai űrfegy­verkezési programban. A hambachi ünnepséggel véget ért Ronald Reagan hivatalos NSZK-beli tartózkodása. Az Egyesült Államok elnökét kora délután Kohl kancellár búcsúz­tatta el a ramsteini, amerikai lé­gitámaszponton. János Károly király meghívá­sára Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke 40 órás hivatalos látogatásra tegnap Madridba ér­kezett. A repülőtéren az uralko­dó és felesége, valamint Felipe González miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. Késő délután Reagant szálláshelyén felkereste González kormányfő. Fernando Moran spanyol és Geor­ge Shultz amerikai külügymi­niszter a külügyminisztérium­ban megkezdte hivatalos tárgya­lásait. Madridban tegnap folyta­tódtak a Reagan látogatása elle­ni tiltakozások. Járókelők tízez­rei papírjelvényt tűztek kabát­jukra, ezzel a felirattal: Reagan menj haza! Gorbacsov válasza francia veteránoknak MOSZKVA A Szovjetuniónak a genfi tár­gyalásokkal kapcsolatos állás­pontját fejtette ki Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára ar­ra a levélre válaszolva, amelyet a francia frontharcosok és hábo­rús áldozatok társasági szövet­ségének országos tanácsa kül­dött. Az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozza : ,a Szovjetunió azzal az el­tökélt szándékkal küldte képvi­selőit Genf be, hogy építő jellegű tárgyalásokat folytassanak a vi­lágűr militarizálásának megaka­dályozásáról, a hadászati nukleá­ris fegyverzet és a közepes ható- távolságú fegyverek radikális csökkentéséről. A Szovjetunió ja­vasolta: a két fél a tárgyalások egész idejére hirdessen morató­riumot a csapásmérő űrfegyve­rek létrehozására, kipróbálására és telepítésére, beleértve a tudo­mányos kutatómunkát is. A meg­állapodás megkönnyítése céljából a Szovjetunió április 7-től egy­oldalúan moratóriumot hirdetett közepes hatótávolságú rakétái­nak telepítésére. „Megállapodási szándékunkat tehát olyan konk­rét tettekkel bizonyítottuk, ame­lyek kedvező visszhangot keltet­tek az egész világon” — mutat rá az SZKP KB főtitkára. — A genfi tárgyalások első sza­kasza alapján ítélve az Egyesült Államok képviselőinek ma sincs szándékuk megállapodást kötniük. Az Egyesült Államok minden ész­szerű megfontolást félretéve foly­tatja a fegyverkezési hajszát, és ki akarja azt terjeszteni a világ­űrre is. — A világban kialakult bonyo­lult, feszült helyzet és a genfi tárgyalásokon felmerült nehézsé­gek ellenére a Szovjetunió meg­őrizte józan optimizmusát. Re­méljük, hogy partnereink figye­lembe veszik a népeknek a bé­kére és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére irányuló óhaját. Reméljük, hogy felülkerekedik a józan ész, a politikai realizmus és a békés jövőért viselt felelősség. Hisszük, hogy a népek képesek megvédeni az élethez való jogu­kat. Mély meggyőződésünk, hogy nincs ma a világon fontosabb feladat, mint a nukleáris meg­semmisülés veszélyének elhárí­tása az emberiség feje felől. A sikerre pedig annál több remény van, minél aktívabban és hatá­rozottabban lépnek fel a közvé­lemény képviselői e cél eléré­séért” — állapítja meg válaszá­ban Mihail Gorbacsov. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK EBV&VVBEN: IMS, MÁJUS 7-TÖL 13-IG Pénxnom Angol font Ausztrál dollár . Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Hollandi forint Japán yen (IMS) Jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár V Norvég korona NSZK márka olasz lira (loooi Osztrák achlUlng Portugál escudo Spanyol peseta Sváict frank Svéd korona hsa dollár VMclI árfolyam 1M forintban 5938,35 3347,16 1*71,05 430.05 mmmm 307.37 ‘ 33,86 3370,79 197,17 19,00 . 3827,69 16533,33 342,03 1347,M »24,43 220.05 27.26 ■ 27,65 3840.00 m #41.10 3029,44 dadáé* $326,91 ■ 3554,20 I 81,11 ■ 458,66 796,09 530,97 38.08 1433,3» 208,37 20,18 3852,09 17558,01 875,95 ; fm 18«,74 ■ 25,97 ms&m 233,87 28, M 28,36 : 1954,46 574,58 dies* a) Vásárolható legmagasabb banklegycímlet: 806-aa b) vásárolható legmagasabb bank) egy címlet: loo-aa A holland nagykövet TS / r j • A holland nagykövei és A felesége (balról) a Népi * Vt' LÜ fvv r / IC- tC( í Iparművészeti Múzeumban. Tegnap — felesége társaságá­ban — Kecskemétre látogatott Godért Willem de Vos van Steen- wijk, Hollandia magyarországi nagykövete. A vendéget délelőtt fogadta dr. Gajdócsi István, Bács- Kiskun megye tanácselnöke, majd dr. Fáy Ferencné, a városi tanács elnökhelyettese. A kecs­keméti városrekonstrukció iránt kitüntetett érdeklődést tanúsító nagykövet egyebek mellett meg­tekintette a Népi Iparművészeti Múzeumot, a kerámiastúdiót, a Szórakaténuszt és a Kodály-inté- zetet. A mai programban a dip­lomata külön, kérésére két üzem­látogatás is 'szerepel: a Zománc- és Kádgyárban, valamint a Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. Ez utóbbi cégnek kereskedelmi kap­csolatai is vannak Hollandiával. Ma délután a nagykövet a Szé- chenyivárossal, a Kiskunsági Nemzeti Park központjával és a Kodály-iskolával ismerkedik. Es­te dr. Mező Mihály tanácselnök búcsúztatja a vendégeket. Az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) továbbra is nagy feladat hárul a saját gazdasági és társadalmi mozgásaink felderítésére irányu­ló alapkutatásokra is. Ezt követően Láng István tar­totta meg beszámolóját az el­múlt öt év tudományos kutatá­sáról. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, vala­mint a támogatott egyetemi ku­tatóhelyek az 1980. évi közgyű­lés óta a nehézségek ellenére is számos jelentős tudományos ku­tatási eredményt értek él. 1980— 83. között az MTA kutatóhelye­in dolgozó szakemberek összesít­ve kereken 700 könyvet és 10 500 tudományos közleményt publi­káltak, az utóbbiból 3500 külföl­di folyóiratban jelent meg. Nőtt az évente itthon és külföldön megadott szabadalmak száma. Számos kutatási program társa­dalmi, gazdasági hasznossága — a tudományos eredményesség mellett — már most is egyértel­műen bizonyított. Ezután Somos András átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjakat' A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1985. évi Aka­démiai Aranyérmet Szentágothai Jánosnak ítélte oda a neuroana- tómia, az ideghálózatok elemzé­se, az idegi szabályozások funk­ciós anatómiája területén végzett kutatómunkája nemzetközileg el­ismert eredményeiért, tudomá­nyos iskolateremtő munkájáért, négy évtizedes kiemelkedő okta­tói tevékenységéért, és az Aka­démia vezető testületéiben mint­egy 20 éven át — ezen belül az Akadémia elnökeként csaknem egy évtizeden keresztül — kifej­tett magas színvonalú tudomány­politikai, tudományirányítói te­vékenységéért. Akadémiai Díjat, illetve meg­osztott dijat húszán kaptak. A dijak átadása után Maróthy László emelkedett szólásra. — Az Akadémia mostani köz­gyűlése megkülönböztetett figyel­met érdemel, mert az MSZMP nemrégen lezajlott kongresszu­sa után az első olyan szakmai, tudományos tanácskozás, amelyen az értékelő számvetés mellett a kongresszusi határozatok isme­retében a teendők, a feladatok meghatározása van napirenden. A kongresszus előkészítésében és munkájában széles körű demok­ratizmus, társadalmi méretű kö­zös gondolkodás érvényesült. El­ismeréssel és köszönettel szólok arról a nagyfokú felelősségtudat­ról, kritikai szellemről, az érdemi javaslatokról, amelyek az Akadé­miának a kongresszusi irányel­vekhez fűzött észrevételeiben megfogalmazódtak. A politika és a tudomány párbeszéde ezúttal is fejlődésünk fontos, s egyben ér­zékeny kérdéseit tárta fel. Ezt követően egyebek között a követ­kezőket mondotta: — A tudomány társadalmi sze­repének érvényesülésében elért eredmények nagymértékben ösz- szefüggnek azzal, hogy hazánk­ban a politika és a tudomány kapcsolata elvszerű, rég kimun­kált élveken és bevált gyakorla­ton nyugszik. Megkülönböztetett jelentősége van ezen belül a ku­tatás szabadságának. Ahhoz, hogy a tudomány a jövőben is eleget tudjon tenni feladatai­nak, vigyáznunk kell ennek a gyakorlatban kipróbált és igazolt elvnek a további érvényesítésé­re, s gondoskodnunk kell az eh­hez szükséges feltételek biztosí­tásáról. Nemcsak a tudományt foglalkoztatják a társadalom kérdései. A társadalom is foglal­kozik a tudomány dolgaival, he­lyével, szerepével, gondjaival. A Politikai Bizottság a tudomány- politikai irányelvek alapján fog­lalkozott az időszerű feladatok­kal. A kormány elfogadta a tu­dományos kutatás hos'szú távú tervét, most formálódik a közép­távú kutatási fejlesztési terv. Végezetül Maróthy László a Központi Bizottság és a kormány elismerését fejezte ki az Akadé­mia leköszönő elnökségének, a tudományos osztályok és bizott­ságok, a szerkesztő bizottságok vezetőinek, tagjainak, akik — mint mondotta — nehéz, olykor kritikus időszakban voltak a tu­domány ügyének közmegbecsü­lést kiváltó, elhivatott képviselői. Őszinte reményét fejezte ki, hogk a most megválasztandó tagok és tisztségviselők tovább öregbítik a magyar tudomány jó hírét, elő­mozdítják ~ társadalmi-gazdasági fejlődésünk sokoldalú tudomá­nyos megalapozását, előbbre vi­szik közös ügyünket: népünk szolgálatát, a szocialista társada­lom építését. VEGYÉSZNAP (Folytatás az 1. oldalról.) nemcsak a vegyipar, hanem az élet minden területén nélkülöz­hetetlen szakemberek. Kémiai is­meretek nélkül nincs korszerű egészségügy, fejlett mezőgazda­ság, elektronikai ipar, élelmiszer- ipar, kohászat, s ez a tudomány még a szolgáltató ágazatban (pl. Patyolat) is jelen van. A fejlődés Objektív igénye tehát fokozódik a vegyészet művelőivel szemben, azonban a mindennapok gyakor­latában ez nem jelentkezik, sőt egyre kevesebben érdeklődnek a pálya iránt. Ennek okát az elő­adó három tényezőben látja. El­sőként arra mutatott rá, hogy a környezetvédelemmel kapcsola­tos propaganda a közvéleményt a vegyipar ellen hangolta. Máso­dikként említhető a műszaki ér­telmiségiek általában nem kellő mértékű megbecsülése, harma­dikként pedig az a tény, hogy a különböző népgazdasági ágaza­tokban, iparágakban, egészség­ügyben a vegyészek háttértevé­kenységet végeznek, ami előme­netelüket gátolja. A Magyar Kémikusok Egyesü­lete igen fontos feladatának tart­ja, hogy a helyzeten változtas­son, hiszen éppen a környezetkí­mélő technológiák igénylik a leg­több kémiai ismeretet. A civi­lizált életkörülmények fenntartá­sa, — amihez nélkülözhetetlen például az élelmiszerellátás glo­bális méretű megoldása — nem’ képzelhető el a kémiai kultúra széles körű elterjesztése nélkül. Dr. Inczédi János ehhez kérte az összegyűltek támogatását. Az előadás után a jelenlevők rövid áttekintést kaptak a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat tevékenységéről, majd meg­tekintették a cég árubemutatóját. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom