Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AI MIMT BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi 105. szám Ára: 1,80 Ft 1985. május 7. kedd f......— ^ Budapestről Prágába utazott Dániel Ortega Tegnap elutazott Budapestről Daniel Ortega, a Nicaraguái Köz­társaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front Or­szágos Vezetőségének tagja, aki Losoncéi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnöke meghívására rövid munkalátoga­tást tett hazánkban. A nicaraguai államfőt és kí­séretének tagjait — közöttük fe­leségét, Rosario Murillót — ün­nepélyesen búcsúztatták a két or­szág nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth La­jos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmeneté­vel zárult. A vendégek Losonczi Pál és felesége, Várkonyi Péter és Veress Péter társaságában gépkocsikba szálltak, és díszmo­torosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak, ahol Losonczi Pál és felesége búcsút vett Daniel Ortegától és felesé­gétől, valamint kíséretük tagjai­tól. A vendégek, miután Várko­nyi Péter és Veress Péter is el­köszönt tőlük, beszálltak a kü- lönrepülőgépbe, s elindultak Prá­ga felé. A Daniel Ortega vezette nicai- raguai küldöttség tegnap mun­kalátogatásra érkezett Prágába, Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, csehszlovák köztársasági elnök meghívására. Fogadásukra Prága Ruzynei repülőterén meg­jelent Gustáv Husák, Milos Ja­kes és Antonin Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyet­tes, valamint Bohuslav Chnou- pek külügyminiszter, Milán Vác- lavik nemzetvédelmi miniszter és más hivatalos személyiségek. A prágai várban délután kezdőd­tek a felsőszintű csehszlovák— nicaraguai tárgyalások. 110 EZER HEKTOLITER BORT MÁK ELA1 PEZSGŐ KIS PALACKOZÁSBAN A tavalyi gyengébb szőlőter­més következtében az idén az 1984. évinél egyhatod résszel ke­vesebb, 35 millió liter bort érté­kesít külföldön a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát. Az év első két hónapjában a rossz idő hátráltatta a kivitelt; márciustól azonban a Szovjetunióba hajóval, máshová pedig vasúton és kamio­nokban jó ütemben exportálnak. Naponta 10—15 vagon áru hagy­ja el a töltőüzemeket. A felgyor­sult rakodásnak és szállításnak köszönhetően januári és februári lemaradásukat pótolták — hal­lottuk Keresztes József főmér­nöktől. Termékeik nagyobb részére szo­cialista, míg kisebb hányadára tő­kés országok a vevők. Szeretné­nek piacot szerezni Dániában, Belgiumban és az USA-ban is. Ezért az idén Kecskeméti Olasz- rizling- és pálinka-próbaszállít- mányt küldenek ezekbe az orszá­gokba. A borexportjával hazánk­ban jelentős helyet elfoglaló kom­binát többféleképp igyekszik pia­ci pozícióját erősíteni. Nagy fi­gyelmet fordítanak a minőségre • Évről évre bővül h exportárualap a Kecskeméti Borgazdasági Kombinátban. ható, úgynevezett borstabilizáci­ós, fizikai-kémiai ’ eljárásokra. Palackozásra műanyag helyett magyar—portugál együttműkö­désben készített parafadugót használnak. S nemcsak egy-, ha­nem 0,35 literes pezsgőt is gyár­tanak megrendelőiknek. Az Izsáki Állami Gazdaság múlt esztendei árbevételének 73 százaléka exportból származott. Külpiacra gyártott termékeik kö­zül döntően a bor, a pezsgő és a húsmarha a legkeresettebb. A gazdaság termékszerkezetét kor­szerűsítette. Exporttevékenysé­gük sikeresebb lehetne — mint azt Molnár Jenő áruforgalmi osz­tályvezető kifejtette —, ha a hát­téripar, ideértve a csomagoló­anyag-gyártást is, magasabb szín­vonalon végezné munkáját. Szük­ség van arra is, hogy a MÁV pon­tosabban tegyen eleget exportva- gon-kiállítási kötelezettségének. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság 1985. évi külföldi áruértéke­sítési tervében 50 ezer hektoliter hordós, 59 ezer hektoliter palac­kos (mintegy hétmillió üveg bor), 4 millió 100 ezer palack pezsgő, másfél millió palack likőr és ver­mut eladása szerepel — tájékoz­tatta lapunkat dr. Bognár István kereskedelmi főosztályvezető. Az első negyedévi exporttervet tel­jesítették. Most már a második megvalósításán dolgoznak, ami­ben a termékszerkezet-változás is segíti a gazdaságot. Újfajta pezsgőket, likőröket és vermutot hoztak forgalomba. A Kertészeti Egyetem Szőlésze­ti és Borászati Kutató Intézete az elmúlt évek termelésfejleszté­se eredményeként „murciszörp” sűrítményt szállít svéd vevő ré­szére. NÖVEKVŐ TÁRSADALMI IGÉNY A TUDOMÁNY IRÁNT Megkezdődött az Akadémia 145. közgyűlése • Budapesten megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése, amelyet Szentágothai János, az MTA elnöke nyitott meg. Hétfőn az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt öt esztendei munkájáról beszámoló, tisztújító és tagvá­lasztó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepélyes meg­nyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtitkára, Po- linszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kulcsár Kál­mán, az MTA főtitkár-helyettese. Az Akadémia 145. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás részt­vevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszá­molójához. Emlékeztetett rá, hogy a nehe­zedő gazdasági körülmények kö­zött az MTA és általában a tudo­mány iránt jelentkező fokozatos társadalmi igény az elmúlt évek során egyre határozottabban érez­hető volt. Nemzetközi összeha­sonlításban is kitűnik, hogy azok az országok kerültek élre, ame­lyekben a tudomány kínálta inno­vációs lehetőségeket gyorsan és rugalmasan ki tudták aknázni. Mindezek az igények Magyaror­szágon is megfogalmazódtak és ma már mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, jelentős ki­hívás előtt áll a hazai kutatás. Akadémiai kutatóbázisunk az el­múlt öt évben — sőt tulajdon­képpen már az 1970-es évek vé­gétől kezdve — tevékenységét elsősorban olyan területen kon­centrálja, ahol aránylag gyorsan piacra hozható termékek kifej­lesztése lehetséges. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai intézetek alapcél- kitűzéseit, a tudomány funda­mentális kérdéseinek kutatását még időlegesen sem lehet büntet­lenül háttérbe szorítani. A kül­földről vásárolt — s ott már sokszor elavulóban levő — tech­nológiákkal, licencekkel nem le­het felzárkózni .a fejlett ipari országokhoz, vagy akárcsak csök­kenteni a technológiai rés gyors tágulását. A világ legfejlettebb technológiái mögött mindenütt eredményes alapkutatási infra­struktúra áll — hangsúlyozta az Akadémia elnöke, majd hozzátet­te; mindaddig nem reményked­hetünk alapvető változásban, amíg mi magunk él nem jutunk erede­ti alapkutatásra épülő újszerű technológiák kifejlesztéséhez. A természettudományi alapku­tatás legeredményesebb és akár legjobb időben jött felismerései sem válnak azonban gyakorlattá, ha egész gazdasági, sőt társadal­mi mechanizmusunk nem ösztö­nöz az innovációra. Éppen ezért (Folytatás a 2. oldalon.) Rekord vetésterület cukorborsóból Az idén minden eddiginél nagyobb területen, mintegy 4909 hektáron vetettek cukorborsót a megyében. A Kecskeméti Kon­zervgyár ezer tonnával több nyersanyag feldolgozását tervezi. Milyen feladatokat jelent a — remélhetőleg — megnövekedő mennyiség? Erről beszélgettem Hrasko Istvánnal, a gyár nyers­anyagforgalmi osztályvezetőjével. Elmondta, hogy a feldolgozó­kapacitás elégséges a nagyobb mennyiség fogadásához. Némi fennakadás csak a csúcsidő- szakban lehet. Ennek kikü­szöbölése végett az idén — éppúgy, mint tavaly — együtt­működnek a szegedi és a bé­késcsabai konzervgyárral. Ha nem győzik a feldolgozást, a két gyár fogadja a többletet. Az előző években ennek for­dítottjára is volt példa. Ezen­kívül a termelőszövetkezetek­kel együttműködve olyan faj­taszerkezetet alakítottak ki, hogy folyamatosan és egyenle­tesen érjen be a termés. Az időjárás nem kedvezett a ta­vaszi munkának, a borsó ve­tése is megkésett. Várható, hogy a betakarítás eltolódik. A tenyészidő lerövidült és emiatt előfordulhat, hogy az egyes fajták érési ideje egy­beesik. Ez azonban a májusi időjárástól függ. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet a konzerv­gyár legnagyobb borsószállító­ja. Ottjártamkor Palásti Béla növénytermesztési főágazat­vezető tájékoztatott: a ter­vezett 650 hektáron elvetették a borsót. Régi, jól bevált és a múlt évben a kisparcellás kí­sérletek során jó eredménye­ket mutató új, valamint kül­földi fajták kerültek az idén a földbe. Az egyenletes betaka­rítás érdekében a tavalyi ta­pasztalatok alapján módosítot­ták a fajtánkénti vetésterüle­tek nagyságát. .A tassi Dózsa a második legnagyobb borsótermesztő szövetkezet, amely a konzerv­gyárral szerződött. Mákká * Já­nos növénytermesztési főága­zat-vezetőtől tudtam meg: a vetésterület az idén csaknem száz hektárral nagyobb, -mint a múlt évben volt. L. SZ. L. SEGÍTSÉG A KISTENYÉSZTŐKNEK A fogyasztási szövetkezetek évente mintegy 140 ezer hízott sertést vásárolnak fel, melynek egy részét saját vágóhídjukon dolgozzák fel, nagyobb hányadát viszont az állami húsiparnak ad­ják át. A szakcsoportoknál és általában/ a kistenyésztőknél az állománynak csak ?0 százaléka fehér hússertés, 80 százaléka ve­gyesállomány. A Rendelkezések szerint 1986. január 1-től az ál­lami átvevők objektív minősítés alapján vásárolják fel a hízókat, vagyis csak pigmentes állomány­ra kötnek szerződést, vizsgálják a hús és a zsír arányát. Mindezek alapján állapítják meg az átvé­teli árat. Más szóval, a bel- és külföldi piac kívánalmaihoz iga­zodnak. Sürgős feladat tehát, hogy á háztáji gazdaságokban is korsze­rű fajtájú és Minőségű tenyész­anyaggal cseréljék fel a vegyes­állományt. Ennek elősegítésére a közelmúltban a Fogyasztási Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége, valamint a Kecske­méti Állattenyésztő Vállalat — a kölcsönös érdekek figyelembe vé­telével — a kistenyésztői munka javítása céljából együttműködési megállapodást kötött. A vállalat jutalék ellenében törzskönyvi ellenőrzést végez, a törzsállomány szaporulatát, a ko­casüldőket értékesíti. Az áfészek innen származó tenyészállatokkal elégítik ki az igényeket. A koca- kihelyezés ez esetben kisterme­lőktől kistermelőkhöz történik, ami elősegíti a gazdaságosabb te­nyésztői munkát. A vállalat igény szerint gondoskodik magyar-fe­hér és lapály fajtájú vemhes ko- casüldőkről. Azokat az áfészeket, amelyek­nek vágóhídjuk van, szintén tá­mogatja. Vállalja a vágás előtti szalonnavastagság mérését. Ha­sonlóképpen a tenyésztésre kije­lölt süldők műszeres értékelését és az ultrahangos vemhességvizs­gálatot. Lehetőség van arra is, hogy a szalkszentmórtoni válla­lati keverőüzemből a környező áfészek szakcsoportjainak szük­ség szerint takarmányt juttassa­nak. A megállapodás alapján már­is felvették a kapcsolatot az áíész-szakcsoportokkal és a kis­termelőkkel a vállalat szakembe­rei. Az brgoványi fogyasztási szö­vetkezet szakcsoportja 50 vem­hes, koca kihelyezését kérte. SoJt- vadkerten a fehér fajtákkal tör­ténő termékenyítéshez igényeltek szaporítóanyagot. A mesterséges termékenyítés ingyenes. K. S. Nélkülözhetetlen a fejlett kémiai kultúra Folyamatosan zajlanak me­gyénkben a műszaki hónap ese­ményei. A Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület összevont rendezvényt tartott tegnap délelőtt Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában. A résztvevők meghall­gathatták dr. Inczédi Jánosnak, a Ha valahóvá meghívót ka­pok, legelőször a tervezett ta­nácskozás témáját keresem a sorok között. MEGYEI MI­NŐSÉGÜGYI ANKÉT — ol­vasom ezúttal. A nagybetűs kiemelés sokszorosan indokolt, hiszen a nemzetgazdaság egyik legfőbb tartaléka az intenzív fejlődés útján az előállított termékek használati és eszté­tikai értékének növelése, s ez­által a gazdaságos külpiaci és belső fogyasztási kínálat szín­vonalának emelése. De vajon valóban ÜGY nálunk a minő­ség, s ügye e mindenkinek, akinek hivatásából eredően, munkakörénél fogva a javítás céljának helyeslésén túllépve, a mindennapi gyakorlatban tennie kell érte? Nemrégiben beszélgettem a megye egyik gyárának minő­ig ségellenőrzési osztályvezetőjé­vel. Náluk évek óta nem tud­ják a létszámkeretet meósok- M kai feltölteni. A minőség el­lenőreinek a szakma legjobb ismerőinek kellene lenniük, azonban nekik azokkal kell beérniük, akik jönnek. A szükséges technikai felszere­lést előteremtette az üzem, de a meósok bére messze a ter­VEGYÉSZNAP Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezető tanárának, az MKE elnökének „A kémia és a társa­dalom” című előadását, majd Gerhardt Antalné osztályvezető ismertetőjét a Kecskeméti Ba­melésben dolgozóké után kul­log, ezért a jobb szakembe­rek nem tartanak ki náluk. Aki elkötelezettség bői marad, több személy feladatát kény­telen vállalni, hogy a minő­séget úgy-ahogy ellenőrizzék. Az osztályvezető szakirodal­mat tett elém, bizonyítandó: helyzetük nem tekinthető rit­ka kivételnek, meglehetősen általános — országosan —, amit magukról elmondhatnak. Az üzemekben gyakran nincs kellő tekintélyük a minőség­ellenőröknek, például az álta­luk javításra félretett alkatré­szeket — a teljesítménybér­ben dolgozó — szaktársak visszacsempészik a jók közé, nemegyszer a művezető jóvá­hagyásával. aki úgy érzi, hogy szakmailag felülbírál­hatja a meóst. Azonban ami­kor baj • van, reklamáció ér­kezik a megrendelőtől, nekik kell tárgyalniuk, felelni a mi­nőségért. Nos, azt hiszem, sokat kell tenni azért, hogy a minőség­központú gondolkodásmód ál­talánossá váljék, s ne csupán az anyagi javakat termelő kö­zösségekben. Az érintett üze­mekben a feladat korántsem romfifeldolgozó Vállalat munká­járól. Dr. Inczédi János előadásában áttekintette azt a tudománytörté­neti utat, amelynek során a ké­miai ismeretek egyre nagyobb szerephez jutottak a társadalom műszaki-gazdasági fejlődésében. E tudomány művelői ma már (Folfitaias a 2. oldalon.) merül ki a minőség ellenőrei­nek arányosabb megbecsülé­sében, de ennek „hiánya sok mindent elárul. Mert bár varrnak igazán kiváló gyárt­mányaink, nemzetközi mércé­vel mérve is elismerést ér­demlő eredményeink — a ma­gasabb hatékonysággal páro­suló jobb minőség érdekében egy sor elvégzendő feladat előttünk áll. Hogy melyek ezek, azt legjobban a válla­latok, szövetkezetek igazgatói, elnökei tudják, akiknek az in­tézkedései — is — tárgyia­sulnak egy-egy produktum­ban. Az ankétot. amelyre a meg­hívó érkezett, május 23-án tartják meg Kecskeméten. A MTESZ megyei szervezetének ötletét — országosan új a kezdeményezés — támogatja a megyei pártbizottság, a MTESZ Központi Szabványo­sítási és Minőségügyi Bizott­sága, s az Országos Piackuta­tó Intézet is. A jobb minőség ügyében elméleti és gyakorlati vezető szakemberek szólnak majd, tehát bizonyára hasznos lesz az eszmecsere, amelyre sokan kaptak Bács-Ki&kun- ban meghívót. Mottóul kínál­kozik. amit Kádár János má­jus 1. alkalmából Angyalföl­dön mondott: hogy a szűk esztendőket magunk mögött tudhassuk, ahhoz nem egysze­rűen több. hanem jobb. s még jobb munkára van szükség. A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom