Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

család • otthon • szabad idő

A REHABILITÁCIÓBÓL

Jelenleg is dolgozik...

Lapunk április 26-1 számában — dr. Honti Géza tollából — A rehabilitációról című írás végén megjegyeztük, szerkesztőségünk vállalja, hogy a témával kapcsolatos olvasói hozzászólásokat. észrevételeket, javaslatokat, orvoslásra érett egyedi problémákat közzéteszi.

Az első hozzászólást május 10-én közöltük, zömmel a panaszos levelének szó szerinti idézésével. Kovács Sándorné hetényegyházi lakos munkahelyének (Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet) —, amelyet a levélíró nem nevezett meg — elnöke, Sándor József május 20-án válaszolt a cikkben leírtakra. A követ, kezők derültek ki:

.^Nevezettnek valóban mondtuk, hogy nézzen körül a szövetkezetben, hogy melyik volna az a munkakör, amelyet egészségi állapotára való tekintettel el tudna látni. Ez a közlés 1985. február elején történt ... Az Országos Orvosszakértői Intézet II. fokú orvosi bizottsága sem tartotta indokoltnak rokkanto- sítását. Ezt követően 1985. április 1-1 levelében fordult szövetkezetünkhöz és közölte : ..mehetnék dolgozni, munkát csak a női öltözőben tudnék talán zökkenő- mentesen végezni”.

Ekkor azonban — mint a levélből kiderül — a női öltözőőri állást már betöltötték. „Kovács Sándorné rehabilitációs ügyével szövetkezetünk április 5-én foglalkozott ismét — folytatódik az írás —, amikor csomagoló-törölgető, anten- naalkatrész-gvártó. illetve antennaszerelő munkakö • vöket ajánlottunk fel. Mind a három munkakör megváltozott munkaképességű dolgozók részére kijelölt munkakör ... Kovács Sándorné, aki jelenleg is a szövetkezetnél dolgozik, a csórna- goló-törölgető munkakört választotta... Szövetkezetünk a 8/1983. Eü'M—PM sz. rendelet figyelembevételével végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását...” — olvasható az elnök levelében.

Köszönjük a választ, örülünk, hogy panaszosunk ügye végre rendeződött.

P. S.

JOGI TANÁCSOK

Hagyatéki leltár, a takarékbetét és a biztosítási összeg öröklése

A hagyatéki eljárás szerves rés/e a leltározás. Kötelező a leltározás, ha a hagyatékhoz belföldön levő ingatlan tartozik. Ez a szabály egyaránt vonatkozik az örökhagyóra. A belföldön maradt ingóságokat viszont csak akkor kötelező leltárba venni, ha azok értéke az ezer forintot meghaladja, és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók; ha nincs ismert örökös; ha az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő örökös is van; ha a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri.

Fontos: hol kell a leltározást kérni. A jogszabály az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelyét jelöli meg általános illetékességi helyként.

A hagyatéki leltárba minden olyan ingatlant fel kell venni, amely az ingatlannyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként van bejegyezve, még akkor is, ha az érdekeltek a leltározáskor azt állítják, hogy az ingatlan nem az örökhagyót, hanem harmadik személyt illeti.

Természetesen azt, hogy valakinek milyen igénye van az ingatlanra, és azt mivel tudja valószínűsíteni, a leltárban jelölni kell. Az örökhagyó tulajdonaként megjelölt ingatlanra és ingóságokra egyaránt fennállhat a házastársi vagyonközösség. A hagyatéki leltárban pontosan rögzíteni kell az idevonatkozó adatokat is.

Előfordul, hogy az örökhagyó hagyatékában takarékbetét is marad. Ha ez házastársi közös vagyon részét képezi, akkor természetesen csak a felét örökli meg az örökös. (Ahol az elhunytnak gyermekei vannak, eleve nem a házastárs lesz a törvényes örökös. A túlélő házastársnak viszont ezen a részen is haszonélvezeti joga van. Ilyen esetben célszerű az összeget különválasztani. Ami a hagyatékhoz tartozik, azt fenntartásos betétkönyvben az úgynevezett állagörökös nevére kell elhelyezni, a betétkönyvet pedig — a kamatok felvétele céljából — a haszon- élvezetre jogosult túlélő házastársnak kell kiadni.

Ha a betétet elhelyező személy a betét elhelyezésekor úgy nyilatkozik, hogy a betétösszeget halála esetében az általa megjelölt kedvezményezettnek kell kifizetni, a betétkönyvben levő összeg nem tartozik a hagyatékhoz. A köteles rész megállapítása szempontjából viszont a kedvezményezettre hagyott ösz- szeget mint ajándékot veszik figyelembe.)

A biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, mert az nem a Polgári Törvénykönyv öröklési, hanem a biztosításra vonatkozó szabályai szerint illeti meg a biztosítási szerződés kedvezményezettjét. A viták elkerülése végett a Legfelsőbb Bíróság állást foglalt: mi a sorsa a kedvezményezett megjelölése nélküli kötvénynek. „Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg, és kötvényt sem állítottak ki, a kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosítási összeg olyan mértékben (aránybán) illeti meg, amilyen mértékben erre öröklés esetén igényt tarthatnak.” Mindez az életbiztosítási összeg jellegét nem változtatja meg, nem teszi hagyatékká. Az örökhagyó esetleges hitelezői vagy ági örökösei az összegre jogszerűen nem támaszthatnak igényt.

Érdekes kérdés, hogy az örökhagyó (biztosított)- végrendelettel rendelkezhet-e a biztosítási összegről. Értelemszerű, hogy ezt nem teheti. A biztosítási összeg nem az ő vagyona, ami halála esetén átszállhatott volna, ö a biztosítási összegről eleve úgy rendelkezhetett volna, hogy más kedvezményezettet jelöl meg.

Dr. K. E.

Napozógyékény Feste« tipegők

Strandoláskor, üdüléskor nélkülözhetetlen lehet egv összehajtható, kézben vihető napozógyékény, ami persze más anyagból is gyorsan elkészíthető házilag.

Összeállításához erős rolóvagy nyuigátgy- vászon (esetleg frottír) a megfelelő anyag:

120 cm szélesből 2,40 m szükséges hozzá, valamint azonos méretű, 4—5 mm vastag habszivacs, egy erős — alul nyitható — cipzár, amit a két keskenyebb lap szélére varrunk. és 10 m danubia-szalag.

A szabásminta szerint leszabott két egyforma vászonlap közé helyezzük az azonos méretű habszivacslapot, s összeférceljük. Hasonlóképpen készítjük el a két keskenyebb lapot, s rátűzzük a szélekre a cipzárat. Ezt követően

az egészet 2—3 cm széles, s az anyaghoz illő színű danubia-sza- laggal paszpólozzuk, illetve ösz- szedolgozzUk, ezzel jelezve az egyes kockák összehajtogatási helyét is. Élkészítjük a fogófüleket, a megfelelő helyre rávarrjuk. (Érdemes' még összegépelés előtt az egyik külső oldalra zsebet, rávarrni. amibe bérletet: újságot stb. lehet tenni.)

Festett tipegőket kínál második félévi szállításra a kereskedelemnek a Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyá | rá. A mintát ugyanolyan szitanyomásos módszerrel viszik rá a bőrre, mint amilyennel általában a cipők márkáját jelölik. A kezdeményezés, mint a szakemberek .mondják, nem •l^net^W^a -magától, ^értetődő, &+*<mir>L-aneien*wire a kívülál- . lók gondolhatják. A tipegők ugyanis nagyon finom bőrökből készü In ek, önma - gukban is szépek, hogy a festésük megnyeri-e a szülők tetszését,: az majd az üzletekben dől el. Tervezőik mindenesetre sikerre szá- ... .. mitanak főként a használók, a minden színes dolog iránt érdeklődő, még csak tipegő apróságok körében. Énnek ellenére a színekkel is és a mintákkal is nagyon csínján bánnak: kis pillangóval, pöttyös labdával vagy virágszirommal díszítik majd az aprócska lábbeliket.

Szerelem

Juhász Gyula egyik verséből idézzük az első két sort.

VÍZSZINTES: i. Az idézet első része. 14. Műtétet végez lő. Ina- ló. il*6. iEEEE! 17. Borul. 19. Zavaros tan! 20. Szintén. 21. Többször megdob. 23. Perec jelzője. 25. Vallásos tiszteletben részesített (növény vagy állat. 27. Somogy megyei község. 26. Ráma. 30. Fekete István írása egy gólyáról. 31. Kúszó hajtású hüvelyes növény. 33. Morzehang. 35. Apró darabokban hull. 36. Finom szemcsék tömege. 38. Az egyik sportlapunk betűjele. 39. Tétlenül álldogál. 40. Figaró. 41. Némán vés! 42. Műveltetőkép- ző. 43. Koma. 44. Személyes névmás. 46. Sok homok. 49. Ősi pengetőhangszer. 52. Kacag. 53. Íróeszköz. 55. Indián.

57. Ex-sakkvilágbajnok. 58. Érettségi feladat. 59. Indiai légitársaság. 60. „A . . . elszáll, az írás megmarad*”. 62. Szeszes ital. 63. A rádium vegy- jele. 64. Egyforma betűk,. 66. Becézett női jnév, 68. Gléda. 69. A hajó része.

FÜGGŐLEGES: 2. Sir. 3. Egész. 4. Kerékpáralkatrész. 5. Darál. 6. Meleg ruhadarab. 7. Szovjet repülőgép- típus. 8. Kettős betű. 9. ... csodák csodája. 10. Fénytelen. <11. Alattomosan gonosz 12. Kassák Lajos lapja volt. 1.3. Spanyolországi "folyó. 16. Nőt név. 18. Bányászvárosunk. 22. A szív felőli oldal. 23. Had. 24. Sérülés. 26. Tápláló ital. 28. A sárgarépából kivonható anyag. 29. Poroszkál a ló. 31. Színművész (Emil). 32. Férfinév. 33. Az idézet befejező része. 34. Épületasztalos. 35. Ilyen kávé is van. 37. Egyforma betűk. 38. Munkahelyi takarék. 40. Bútordarab. 43. Akinek sok a szava. 45t A hét vezér egyike. 47. Magot, a földbe juttat. 48. Lengyel légiforgalmi vállalat. 50. Női név. 51. Zuhany. 53. Közterület. 54. A földre helyez. 56. Páncélfalú rekesz.

58. Válogatott labdarúgónk beceneve. 61. Védé. 62,. Segélykérő jelzés. 65. Krajcár röviden. 67. Régi fegyver. 68. Község Vas megyében. 69. A növény része.

F. I.

Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 33. számú sor.

Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény helyes megfejtői közül1 könyv- utalványt nyertek: Sirkó Józsefné, Kunszentmiklós; Pénzes Erzsébet» Kecskemét: Kormos Ferencné, Baja; ■Fodor Mária, Kalocsa.

A május 25-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Akinek gondolata van, szava is ,van; Akinek szava van» nem mindig van gondolata is.

Mind töíbb zöldáru kínálja magát a piacon. Mi parajt „vettünk”, s főzhetünk belőle:

Parajlevest, amelyhez négy dkg vaj, 1 kis fej hagyma, 3 dkg liszt, 1 liter húsleves (kockából) 25 dkg paraj, tíz dkg reszelt sajt, só, bors, pirított kenyérkocka keli. A vajat megolvasztjuk és a felidarabolt hagymát üvegesre pároljuk benne. Hozzákeverjük a lisztet és világossárgára pirít* juk, majd belevagdaljuk a parajt, pároljuk, s keverés közben a húslevessel felöntjük, hirtelen összefűzzük. Végül reszelt sajtot szórunk bele, ízesítjük, pirított kenyérkookákra szedjük..

A parajjal töltött omlett egytálétel vacsora is lehet. Hozzáva* lók: 25 deka1 paraj, hat tojás, 4 evőkanál' tej, 1 dl -tejszín, só, bors, 5 dkg vaj, reszelt sajt. A parajt vajban megpároljuk, sózzuk és tejszínt Itfeverünlk hozzá. A tojásokat tejjel felverjük, sózzuk, borsozzuk. A vajat felforrósí tjük, a tojásmasszát beleöntjük és megsütjük. Ezután megfordít jut és az alját arany barnára sütjük. Felső felét megkenjük paraj- krémmel. Végiül az omlettel óvatosan összegöngyöljük. Tetejére reszelt sajtot teszünk.

HÁZUNK TÁJA

Elsősegély a legelőn

A zöldségeskertekben napjainkban a legtöbb gondot a bur- gonyabogár jelenti. Bár még rend-, szerint megfigyelhetők párzó. tojásrakó bogarak is, a fő veszélyt már a lárvák kelése okozza. Rajzáskor ■ a kártevő egyedszáma rendkívül nagy volt. Várhatóan a lerakott tojáscsomókból az előző évi népességet meghaladó lárvamennyiségre. illetve kártételre kell számítani. Fontos, hogy a vegyszeres védekezést a tömeges lárvakelés időszakára időzítsük (május utolsó, június első napjaiban ez' mindenhol bekövetkezik). A javasolt növényvédő szerek a fiatal, néhány napos lárvák ellen a leghatásosabbak (például: Unit- ron 40 EC. Sevin 85 WP, Fiiból E. Ditrifon 50 WP vagy a Decis 2.5 EC).

Az elhúzódó rajzás, valamint tojásrakás miatt a lárvák kelése is szakaszos lesz. Ezért a permetezést követően továbbra is figyelemmel kell kísérni a burgonyatöveket. Űjabb tömeges lárvake. lést tapasztalva, lehetőleg az előzőtől eltérő készítménnyel, meg kell ismételni a védekezést.

Jó tudni, hogy a burgonyabogarak nemcsak a burgonyát, hanem a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt is károsítják. Ezek védelménél is a burgonyánál elmondottaknak megfelelően kell eljárni.

Mivel a kártevő második — úgynevezett nyári — nemzedékének egyedszáma a jelenlegi népesség függvénye, minden termelőnek érdeke a minél tökéletesebb. eredményes védekezés most. az első nemzedék ellen!

Már jó két hónapja, hogy a télen istállóban tartott állatok járják a legelőt. Naphosszat, míg pányvájuk engedi, a tehernek is békésen (táplálkoznak az utak mentén.

Érdemes ilyenkor néhány szót szólni a legeltetésről. Ha állatainkat állandóan ugyanarra az árokpartra, legelőre hajtjuk, ajánlatos a táplálkozásra káros gyomokat gyéríteni, hasonlóan megéri a fáradságot, ha eltávo* líthatjuk az állatokra veszélyes tárgyakat, roncsokat. Bizonyára mindenki tudja, de meg kell említeni, hogy a műtrágyázás után 8—8 hétig, a hígtrágyázás után pedig legalább másfél hónapig távol kelti az állatokat a területtől tartani. Nem felesleges pénzkidobás a nyalósó adagolása sem, ha a legelő savanyú talajú, mindenképpen ajánlatos szénsavas mésszel kiegészíteni az ! abrakot.

Ritkán, de előfordul: az állat a- legelőn megbetegszik. Az egyik legveszélyesebb, s egyidő- ben sok állaton mutatkozó betegség a kérődzők heveny felfúvódása. Ha késik a gyors segítség, nagy bajt okozhat, ugyanis az állat rövid időn belül megfulladhat.

Ezért jó, ha minden gazda tud* ja — az állatorvos megérkeztéig

— mi ilyenkor a teendő. A szarvasmarhát úgy kell állítani, hogy a hátulja mélyebben legyen. A bal oldalon a bendő erősen kidomborodó részét célszerű alaposan megmasszírozni, így a felhalmozódott gázok a szájon át távozhatnak. Végső esetben, ha az állat a fulladás határán van

— ilyenkor többnyire lefekszik, nehezen lélegzik, a szívverése felgyorsul, tekintete riadt — a

• A legeltetés nagyobb szakértelmet kíván, mint hinnénk.

bal oldalon a csípőszöglet és a bardaív közötti terület középpontjában, úgynevezett szűrés aippal ki lehet a belső gázokat engedni. Ez a művelet bicskával is végrehajtható, de ilyenkor a felfúvódás elmúltával nagy a fertőzés veszélye.

A juihöknál még rosszabb a helyzet, mert egyszerre több állat betegedhet meg, és a baj hamarabb bekövetkezik. Ilyenkor az állatokat, ha lehetséges — dombra — lassan felfelé kell 'hajtani.

A felfúvódás esetén egyébként az állatorvos különleges kezelést szokott alkalmazni — szondázás, szúrcsaipolás, gyógyszerezés —, s ezek többnyire életmentő hatásúak.

Néhány szóban a vashiányról

A korábbi években véget ért a gyümölcstermelők és a -kutatók hosszú vitája. Ugyanis „megegyeztek”, hogy a főbb tápelemeket — a nitrogén a foszfor és a kálium — nem érdemes lombtrágyaként, permetezőszerrel kijuttatni. A várt eredmény leginkább az őszibaracknál maradt el. Egyébként a legtöbb gyümölcs levélzete érzékeny az így történő „trágyázásra”. Tehát már tényként leszögezhetjük, hogy a talaj megfelelő szintű, és arányaiban rendezett tápanyag-ellátottság^ mellett' nincs értelme ennek a természettől idegen „táplálási” módnak.

A mikroelemek esetében azonban a levéltrágyázás alkalmazásának jelentősége tovább nő.

A vashiány fő tünete az általános klorózis. Ez a hajtások csúcsl végéről indul. Néhány nap elmúltával már csak a vastagabb erek maradnak zöldek, súlyosabb esetekben ezek Is elhalványulnak, sőt a levél nagy része — nekrotlkusan — elszárad» „kiesik”.

A betegség legegyszerűbben a Se- questren 330 Fe, vagy 138 Fe készítménnyel orvosolható. Mindkét „trá- gyaféleség” felhasználható a szőlőben, a gyümölcsösben és a zöldségkultúrákban. A 330 Fe jelű hatását a leveleken keresztül fejti ki. A gyümölcsösben a virágzást követő harmadik héten lehet először alkalmazni. A kezelést célszerű tizennégy naponta háromszor megismételni. A szőlőben a virágzás előtt két héttel, és utána két héttel szabad ezzel a szerrel permetezni. A zöldségféléknél érdemes megvárni a lő—15 centiméteres fejlettséget.

A 138 Fe súlyos vashiányos betegséget gyógyít talajon (!) keresztül. A sárguló fák, tőkék köré 20 centiméter mély árkokat kell ásni, és ide kell a szert az előírt hígítással beszórni. A zöldségféléknél is a talaj felületére kell a permetet kijuttatni.

összeállította: Czauner Péter

\