Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1985. május 30.

Ü

Bérnyomás és orvoslás

Amikor a dolgozó elhelyez- 1 kedik, állást változtat, vagy I éppen ragaszkodik a meglévő- 1 hoz — némi egyszerűsítéssel i — két körülményt mérlegel: 1 mit követelnek tőle és meny- I nyiért? Egyesek még a mun- I kahelyen is a kényelmet ke- 1 resik, míg mások tisztes pénz- I ért vállalják a nagyobb' kö- I vetelményeket, az esetleg ne- I hezebb körülményeket. S I egyre inkább van választási I lehetőségük azoknak, akik a I kényelem rovására a nagyobb I jövedelmet részesítik előny | ben.

|| Kezdetben csak a központi I szabályozás és ellenőrzés ha- I tókörén kívül eső szabad pia- I con lelhetett viszonylag ma- I gas jövedelmet kialkudni. | Azután alakultak a gmk-k, a I vgmk-k, jött 1 kísérleti bér- I szabályozás, és 1985-től a ke- I resetszint'szabályozás, egyre S tágítva a mozgásteret a bér- I és teljesítményalkuhoz.

p A munkaerőpiac I és visszája

Jobban lehet fizetni, töb- I bet követelni. A bővülő lehe- I tőség egyben természetes fe- I szültségforrás. A kívülreked- I tek ugyanis becsapva érzik I magukat, s a nagyobb jöve- I delmet reklamálják. Az elért I teljesítményről mit’ sem tud- I nak, nem is kíváncsiak rá.

Elég széles körben kétféle I mércével és hatással működő \ bérezés létezik. Egyrészt több- 1 féle formában léteznek és 1 mind nagyobb tért hódítanak I a rugalmas és ösztönző bére- I zési és jövedelemszabályozási megoldások. Másrészt tovább I "él a keretek és szabályok által belhatárolt nyomott és : merev bérezés, amely nem I számol a munkaerőpiac szű- | kös kínálatával, ösztönzés követelményeivel, s ezért túl- j foglalkoztatáshoz, kapun be- j lüli munkanélküliséghez vezet. Miért léteznek az életre-- 1 való új formák mellett a túlhaladott régiek? A hatásos ! ösztönzéshez szükséges eszközök, erőforrások előteremtésének sokáig a népgazdaság lehetősége, újabban a vállalatok teherbíró-képessége szab határt. Jellemző, hogy a hatásos ösztönzésre ráutalt több vállalat 1985 januárjától képtelen volt lemondani az új és rugalmas kereset- I szint-szabályozás alkalmazásáról, mivel a minimális bér- fejlesztéshez sincs kellő nyereségfedezete.

Az elavult bérezési formák előbb-utóbb kiszorulnak, miközben az előremutató megoldások továbbfejlődnek. A bérek mind következetesebben — nem valamilyen külön mutató alapján, hanem — kizárólag a nyereségtől függően növekednek, vagy csökkennek. Ezzel összhangban megszűnik a különböző ráfordítások rubrikázása, a „kemény” bér- és a „puha” költségforintok elkülönült kezelése.

Megelőlegezett

teljesítmény?

Mint ismeretes, a puha költségforintból fizethetnek jelenleg kétszer akkora átlagbért a vállalati gazdasági munkaközösségekben, mint a főmunkaidőben. A teljesítmények pedig 30—50 százalékkal magasabbak. „Eny- nyiért megéri, kevesebbért nem” — vallják a többlet- munka önkéntes vállalói, akikre egyébként nem jellemző a bérmunkás-mentalitás. Jól előkészítik, öntevékenyen megszervezik saját munkájukat — a szakmai elkülönültség, a hierarchia korlátáit áttörve —, egymást segítve, helyettesítve dolgoznak. Nincs „vattaember”, állásidő, eszközpazarlás. Egyértelmű és közvetlen az érdekeltség.

Valahogy így képzelhetjük el a korszerű ösztönzést a fő- munkaidőben. Az egyre inkább megkeményedő költség- keretből fizetik majd a béreket. Ezáltal persze feleslegessé válik minden olyan vgmk- tevékenység, amely a főmunkaidőben elvégezhető. A vállalati gazdasági munkaközösségek pedig majd csak sajátos jellegüknél, fogva a főmunkaidőbe be nem illeszthető feladatok végzésére specializálódnak. Olyanokra, amelyek valódi vállalkozó- készséget feltételeznek, s •nem a munkaidő puszta meghosszabbítására építenek.

„Fizessenek minket is úgy, mint a vgmk-tagokat, és akkor mi is többre leszünk képesek”. Látszólag mintha a kívülállóknak ebben igazuk lenne. A lehetőség adott. Elvileg a heti 40 óra alatt lehetne annyit teljesíteni, mint

jelenleg a túlmunkával együtt 50—55 óra alatt. A lehetőség azonban nem valóság.. Egyrészt azért, mert 'amíg ' a vgmk képes a gyakorlatban követni a termelés egyenetlenségeit, a főmunkaidős tevékenység nem. Másrészt az ország nincs abban a helyzetiben, hogy megelőlegezze, 100 százalékos többletbérrel honorálja a ‘holnapi, akár 30 —35 százalékkal nagyobb

teljesítményeket.

Elgondolkodtató egyébként, hogy rendkívül erőteljes és széles körű a bérnyomás. Nincs olyan ágazat és inincs olyan szakma, amely ne érez- né és ne hangoztatná hátrányos anyagi helyzetét. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy az utóbbi években csökkent a munkajövedelmek reálértéke, ösztönző ereje. Különös paradoxon: az alacsony szintű főidős teljesítmény, a kapun belüli munkanélküliség nem mérsékli, ellenkezőleg, kifejezetten felhajtja a béreket. Felborítja a piaci egyensúlyt, mesterkélt munkaerőhiányt és irreális keresleteket teremt. Végeredményben olyan helyzet alakult ki, hogy a bérnyomás nem szüntethető meg csupán béremeléssel. A meglévő dolgozók hatékony foglalkoztatása, a felesleges létszám leépítése, a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtése a feladat. Csak így válhatnak a jelenleginél szigorúbbá az elhelyezkedés feltételei, és érvényesülhetnek az ösztönzést' kiegészítő kényszermechanizmusok.

A gazdálkodási tartalékok felszabadításához, mozgósításához különben is az ösztönzés csak egy eszköz, bár igen fontos eszköz. Múlhatatlanul szükséges a vezetés, a szervezés, az irányítás, a szabályozás javítása is. Végső soron olyan feltételek kialakítása a feladat, amelyek közt lehetővé válik, sőt ki- kényszerítődik az eredményes munka.

Mindenütt és mindenkinek van tehát tennivalója a főmunkaidő tekintélyének, teljesítményének emelésében, a gazdasági folyamatok dinamizálásában, a jobb élet megalapozásában.

Kovács József

AZ ORSZÁG ÖT VÁROSÁBAN

Számítógépkarbantartás

Hazánk számítógépparkja hosz- szú évekl óta folyamatosan gyarapszik. Mivel a magyar komputergyártás jó néhány éves lemaradásban van a nálunk fejlettebb országokhoz képest, ezért meglehetősen sokfajta számítógépet használunk, nézzük ezt akár a gépek származási helyét, akár kapacitását illetően.

Több mint egy évtizede megszervezték Magyarországon a gazdálkodó szervek által üzemeltetett számítógépek javítását, karbantartását, alkatrészcseréiét, származzanak azok akár valamelyik KGST-országból. akár nyugatról. Egészen a legutóbbi időkig viszont nem volt javítóhálózata a magyar gyártmányú és a szocialista államokban készült közepes vagy kis teljesítményű, úgynevezett professzionális személyi számítógépeknek. annak ellenére, hogy mintegy ezerkétszáz ilyen gépet használnák a kisebb üzemek, termelőszövetkezetek.

Ügy látszik, az Agro-Indusztria Innovációs Vállalat magára vállalta a fent említett számítógépek javítását, alkatrészcseréjét, mert létrehozott egy országos hálózatot SC1LCO néven három számító- géptípus karbgntartására. A három számítógéptípus, amit a SOILCO javít, karbantart: a Felix, a Proper 16, és az M 08 X Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a műszerészeknek legkevesebb gondjuk a Proper 16 típussal van, hiszen e termék nagydíjat nyert az 1984. évi BNV-n s a gyártás tavaly szeptemberi megkezdése óta 170 darabot vásároltak a vállalatok e nagy háttértárolóval felszerelt gépből.

Ugyancsak a Budapesti Számítástechnikai Intézetben fejlesztették ki az M 08 X nevű gépet. Ez a komputer fele akkora teljesítményű. mint a Proper 16. de népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már ötszázharminc üzemel szerte az országban, pedig csak 1982 ősze óta gyártják. A SOILCO által gondozott harmadik számítógép, a Felix, francia licenc alapján készült román gyártmány, amit a magyar kül. kereskedelem tíz éve importál.

Az új javítószolgálat —. amely a fővároson kívül Miskolcon. Debrecenben, Szegeden és Kaposvárott tart fenn telephelyet — a magyar gyártmányú számítógépeknek garanciális gondozását is elvégzi, és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet tudományos és műszaki irányítása mellett végzi munkáját.

A főidő tekintélyéért

JÁRMÜVEK A BNV-N

Bár a kapuit ma záró tavaszi BNV a beruházási javak bemutatója volt, a kereskedőkön és a gyártókon kívül a nagy- közönség is talált magának érdekes látnivalót. Képriportunk a járműipar újdonságai közül mutat be olyanokat, melyek nemcsak a szakemberek érdeklődését keltették fel a vásáron. *

• A Mercedes Benz munkagépei mellett legújabb autócsodái közül is bemutatott néhányat.

• Az amerikai Hughes helikopterére akadt vevő.

A menyasszonyok

Csonka Józsi bácsit már régóta unszolta Hus. a lánya, hogy költözzön be hozzájuk a városba. Minden találkozáskor szóba került a bemenetel, de az öreg nem akart kötélnek állni.

— Bírom én még magamat, édes lányom. Csak teher lennék nálatok.

— Ugyan, édesapám, hogy mondhat ilyet! Nagyobb’gond az nekem, ha itt van kint a tanyán. Azt sem tudom, mi van magával.

Józsi bácsi csak hümmögött. hogy ugyan mi lenne vele: megvan mindene, meg más itt a- régi. megszokott helyen, de aztán a tél folyamán megfordult a véleménye. Valahogy életében először egyedül érezte magát a tanyán. Azelőtt még akkor is tudott mit tenni-ven- ni, ha hó takart mindent, most csak ült naphosszat a kis konyhában, és rakta a tüzet. Néha nyitva hagyta a tűzhely ajtaját. s csak bámulta a lángokat. Tudta, hogy meleg van a helyiségben, fnégis fázott, és a csönd úgy körülfogta, hogy szinte fájt tőle1 mindene.

Februárban aztán, amikor a lánya kint járt nála, így fordult hozzá.

— Amint kitavaszodik, mégis bemegyek hozzátok.

llus boldogan sóhajtott fel.

Aztán elolvadt a hó, kezdett melegeit sütni a nap. és a tanya körüli, fákon sorra kipat- tántak a rügyek. Először a barack virágzott ki. aztán a szilva meg a meggy, végül az almák öltöztek díszbe.

Csonka Józsi bácsi minden fának, minden ágnak, minden virágnak külön örült.

Megállt egy-egy fa előtt, és percekig gyönyörködött benne. A meleg napsütésben ezernyi méh dongott a virágokon, és mézillat töltötte be a tanyai kertet. Olyan volt minden, mintha ünnepet tartottak volna.

— Mintha lakodalom lenne — szaladt ki az öreg száján. — S ahány fa. annyi menyasz- szony!

Elment vagy száz méterre a tanyától, s onnan nézte a fákat.

Messzebbről még szebb látványt nyújtottak. így egyszerre látta minden fáját, s az egész olyan volt a piros tetejű kis házzal, mintha egy mese elevenedett volna meg előtte. A fákon csipkéiénél, tündért fehér meg rózsaszínű fátyol.

— Meny asszonykáim! Drága kicsi meny asszonykáim! — ismételgette meghatottan.

Egyik este megjelent a lánya, hogy megbeszélje az apjával a városba költözést.

heültek a konyhában, de Csonka Józsi bácsi csak hallgatott.

— Mondjon már valamit, édesapám!

Az öreg kinézett az aprócska konyhaablakon. Egy növendék almafa ágai néztek vissza rá tele virággal.

— Ügy gondoltam, lányom, mégsem mennék. Inkább maradnék. Talán... jobb lasz így..

—De hát miért?

— Nem hagyhatom itt a mennyasszonyaimat.

— Kiket?

— Csak annyit mondj: elszökhet a vőlegény a lakodalomból?

llus felállt, és szó nélkül hazament.

Otthon elmondta, hogy az apja megháborodott, s hogy ő nem tud vele mit tenni. A férje csak ai vállát vonogatta.

Csonka Józsi bácsi pedig valóban eszelősként járta a kertet fától fáig. és bódultán suttogta:

— Menyasszonykáim, édes, drága kis menyasszonykáim.

Tóth Tibor

..KÖSSÜNK ÜZLETET, 1.EGYÜNK BARÁTOK"

Vendégeink Portugáliából

ANTONIO ALMEIDA, portugál pénzügyminisztériumi államtitkár is ott volt Veresegyházán, ahol a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinát, a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a portugál Amorim cég parafadugógyárát fölavatták, másnap pedig Kecskemétre is ellátogatott, ahol interjút adott lapunknak.

— Miként értékeli az első portugál—magyar vegyesvállalat létrejöttét?

— Fontos lépés a két ország kapcsolatában, amely üzleti szempontból mindkét félnek előnyös, s amit ugyancsak fontosnak tartok: hozzájárul a -magyar és a portugál nép kifeötti baráti kapcsolatok elmélyítéséhez.

— Jó üzletnek tartja a vállalkozást?

,9 Americo Amorim és Antonio Almeida a gyáravatón megbeszélték a látottakat.

— Ha nem az lenne, létre sem jött volna; példaadónak értékelem.

— Lát lehetőséget a folytatásra?

— A külföldi tőkebefektetések kezdeményezői nálunk a vállalatok, | ha lesz más területen vállalkozó, kormányunk támogatja p magyarországi beruházást.

— Először jár hazánkban. Élményei?

— Két csodaszép várossal ismerkedtem meg. Budapest gyönyörű. építészeti szempontból is

• Évente 12—15 millió különböző méretű parafadugó készül a vegyesvállalat gyárában.

figyelemre méltó, fantasztikus turistaparadicsom. Kecskemétről Js hasonlóan érzek, kis ékszerdoboz, nagyon megtetszett...

AMERICO AMORIM, a .nevét viselő portugál parafagyár elnöke ismerőse már lapunk olvasóinak. Most, másfél év után. ugyancsak vállalkozott rövid beszélgetésre.

— Remélte a gyár gyors felépítését?

— Mindig bíztam benne, hiszen az egyetakarás eredménye a gyár. Nagyszerű munkát végeztek a magyar társak, a kecskeméti kombinát és a LIGNIMPEX vezetői, szervezői. Kormányaink rokon- szenve kísérte a beruházást és sei gítségükkel az apróbb akadályokon is gyorsan túljutottunk.

— Az On országa már az EGK tagja, ez hatással lesz a kapcsolatainkra?

— Nem. semmilyen vonatkozásban. Egyébként is elvem az: legyünk kontaktusban az egész világgal, kereskedjünk, kössünk kölcsönösen hasznos ió üzleteket és legyünk barátok. Különösen fontosak az ilyen kapcsolatok a kis országoknak, mint az önöké és a mignk:

— Mi az, amit leginkább kíván magának és a Hungarokork— Amorim Kft-nek?

,v—' Magamnak " jó egészíáéáet.’ a Vállalatunknak pedig' ,ázt hagy kellemes légkörben, gyorsan fejlődjön, és találjon követőkre az első magyar—portugál közös vállalat. Természetesen mindenekelőtt békét, amiért ugyancsak dolgozzunk. együtt is.

Csabai István

• Az udvaron bálákban a Portugáliából érkezett alapanyag, a parafakéreg.

A MÉLYKÚTI LENIN TSZ-BEN 15 H.EKTÄRRA 1 MILLIÓ SZÁL

pritaminpaprika-palánta éli

idő

IRÁNYÁR: 2Q FILLÉR/DARAB.

1082