Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

Ez már történelem!

Kecskemét, 1945 májusában

ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1985. MÁJUS

BKBUHÁZÁSOKR^^lENTJÜK

Bányai Júlia Gimnázium bővítése

Tízmillió forintos költséggel — augusztus 31-i befejezési határidővel — 6 tantermet építenek a meglevő iskolához a városi tanács Építési Költségvetési Üzemének dolgozói. Az üzem — egymagában — képtelen lenne tanévkezdésre végezni, ezért a befejező munkákban négy társvállalkozó segítségére számít.

Dr. Fáy Ferencné, a városi tanács elnökhelyettese: — Szükség szerint avatkozunk közbe, hogy zökkenő nélkül dolgozhassanak az építők. Ha kapacitáshiány adódik, akár a Petőfi Népe hasábjait is felhasználjuk segítségkérésre. Egyelőre minden szervezett, Orosházáról soronkívül kap üveget a beruházás.

A gimnázium vezetői most azon fáradoznak, hogy befedessék a sportpályát. Erre — 1,9 millióért — van is jelentkező, ám pénzük nincs. Nem ártana pedig kiszorítani ezt az összeget, mert különben a jövőben sem tudnak télen hol testnevelésórát tartam.

16 tantermes gimnázium

Az új széchenyivárosi garzonház mögött — a távlati elképzelések szerint — két nagy oktatási intézmény épül, egy 16 tantermes általános iskola és egy 16 tantermes gimnázium. Ez utóbbihoz 18x36 méteres tornaterem, 600 adagos konyha is tartozik, a költségek meghaladják a 100 millió forintot. Erre a célra egyelőre nincs pénze a tanácsnak — a terv (többszöri 'határidőmódosítás ellenére) sem készült még el, — ezért városi kötvény kibocsátását fontolgatják. (Június 6-án dönt a kérdésben a végrehajtó bizottság).

— Elképzeléseink szerint 10 és 50 ezer forintos címletű kötvényeket bocsátanánk ki — mondta dr. Fáy Ferencné. — A kamatozási feltételekről is csaK most tárgyalunk az Állami Fejlesztési Bankkal, még nincs döntés, hogy évenként adjunk-e, vagy öt év után, s hogy maga a kamat mennyi legyen. Szó van 11 százalék körüli kamatról, vagy pedig lebegő kamatról (a mindenkori legmagasabb OTP-kamat, plusz két százalék). Annyi azonban biztos, hogy az első három napon a városi tanács épületében lehet majd jegyezni a kötvényeket, hogy a város lakói előnyben legyenek. Aki mondjuk 500 ezer forint értékű kötvényt jegyez, az — 11 százalékos kamattal számolva — évi 55 ezer forintos kamatbevételhez jut, ami csinos összeg. Szolnokon már bocsátottak ki ilyen kötvényt, s ott nem volt ritka a félmilliós jegyzés.

Egészségügyi centrum, 100 lakás

A DUTÉP dolgozói tavaly júliusban kezdték a munkát. A megkötött szerződések szerint november 30. az átadási határideje ennek az 56,5 milliós beruházásnak.

— Megállapodást kötöttünk az épület üzemeltetéséhez szükséges közművek készítésére a DUTÉP- pel — informált dr. Fáy Ferencné, a városi tanács elnökhelyettese.

— Kik költözhetnek majd e lakásokba?

— Több elképzelésünk van, de igazán még egyik sem kiforrott. Mindenesetre már előre szeretnénk kiszűrni a lehetséges összes jogi bonyodalmat, ezért tanácsrendeletben szabályozzuk majd az összes ösz- szefüggő kérdést.

A 100 lakás minden valószínűség szerint elkészül ugyan határidőre, ám a közösségi épületek csak egy év múlva lesznek átadható állapotban. Márpedig idős, gyakran. beteg embereknek még körülményesebb bolt, étterem nélkül élni az építési terület közvetlen közelében, mint a könnyebben alkalmazkodó fiataloknak.

Építőipari technikum

Ha minden igaz, ez még a színészgarzonnál is gyorsabban elkészülő beruházás: január 29. a kezdés, augusztus 31. pedig a befejezés ideje. Már a tetőszigetelésnél tartanak e tizenkétmilliós beruházásnál, amit a DUTÉP — dr. Fáy Ferencnét idézem — „jól szervez és jól csinál”. A tanács illetékesei tető alá hozták azt a szerződést is, amelynek alapján az ÉPSZER átalakítja, és a jövendő technikum fűtésére is alkalmassá teszi a meglevő kazánházat.

Színészgarzon, 54 lakás

Ha minden a tervek szerint történik, csodájára járhatunk ennek a majdnem 40 milliós beruházásnak: január 17-én kezdték a munkát és november 30-ra kell, hogy befejezzék. Az épület alatti presz- szónak és az üzleteknek 1986-ban kell elkészülniük. (A beruházók nem vehették figyelembe a színészek — valóságtól kissé elrugaszkodott — elképzeléseit az alagsor berendezését illetően.) A színészgarzon átadása már csak azért is enyhít a város lakásgondjain, mert így a széchenyivárosi ifjúsági garzonházban megüresedhetnek az eddig színészek által használt otthonok.

TÉVÉNÉZŐK KÉRDEZTI

Széchenyivárosiak fóruma

Hétfőn este másodszor jelentkezett kísérleti műsorával a Kecskeméti Városi Televízió. A háromnegyed órás élőadásban a széchenyivárosi tanácstagjelöltek válaszoltak a nézők kérdéseire. Előzetes ígéretünkhöz híven most mi is közöljük a legközérdekűbb felvetéseket.

Harmincezer. dolgozó ünnepelte Kecskeméten az első szabad május elsejét. Elsőnek a kommunista párt impozáns tömege vonult be a Szabadság térre. Purcsev ezredes, Kecskemét hősi felszabadítója lépett az emelvényre, hogy elmondja ünnepi beszédét. A kommunista párt nevében dr. Molnár Erik népjóléti miniszter szólt. Száva István, a Népszava főszerkesztője beszélt ezután. Fejős Béla a szakszervezetek nevében szónokolt.

Halálra ítélték a kecskeméti nyilasvezárt. Az indoklásból néhány mondat: először a sárga csillagokat kezdte vadászni az utcán, azután a zsidó vagyonokra vetette rá a szemét, végül rátért az ártatlan emberek életére. Ö ve- .zette el a Gestapo hóhérlegé- nyeit az'egyes házakhoz, és se szeri, se száma azoknak a szerencsétlen áldozatoknak, akik Farkas Ferenc (csúfnevén s Csikasz) besúgása nyomán kerültek a haláltáborokba. Azt hangoztatta, hogy nem nyilas volt, hanem nemzeti szocialista, nem is volt vezér, hanem közönséges párttag, és nem tört soha senki életére, sem vagyonára.

Farkas alapította meg a kecskeméti nyilaspártot és azt ő vezette. Állandóan uszított a németek oldalán való háború fokozottabb vitele érdekében, besúgója volt a Gestapónak, melytől egyszer fegyvereket is kért. A Gestapót listákkal látta el és kalauzolta az elhurcoltak lakására.

Vége a háborúnak! Jelentette a Kecskeméti Lapok egyetlen oldalon, különkiadásban 1945. május 8-án. „Jelentjük, Tisztelt Olvasó: Ót teljes esztendő, 8 hónap és 7 nap után, összesen 2190 vérzivataros háborús nap után 1945. május 7-én hajnalban 2 óra 45 perckor véget ért a legújabb kor legaljasabb gonosztette, életkorunk második háborúja.

A város vezetősége március 10-én a helyi katonai parancsnokhoz és a kormányhoz fordult kéréssel a város súlyos helyzete miatt. A városparancsnok a maga hatáskörében teljes megértéssel igyekezett segíteni a bajokon és nehézségeken, a kormány pedig a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz juttatta el a város beadványát. A napokban Kecskeméten járt a bizottság egyik ezredes kiküldötte és behatóan informál- tatta magát a helyzetről. Nagy jóindulattal fogadta a város vezetőségének felvilágosításait, majd kocsiba ült és személyesen járta végig a tanyavilág legérzékenyebb károkat szenvedett vidékeit

A MÁV osztálymérnökségétől nyert értesülésünk szerint megindul a vonatjárat a lakiteleki vasútvonalon. A vonatoknak csatlakozásuk lesz a Szolnok—Félegyháza vonalon közlekedő járatokhoz. Folynak az előkészületek a kerekegyházi járatok megindítására is. Itt súlyos nehézségek vannak, mert a kecskeméti vasútállomást a vál- tóberehdezéssel együtt felrobbantották a németek.

A legnagyobb magyar ifjúsági szövetség kecskeméti szervezetének tábora rohamosan növekszik. Ennek a növekedésnek nyomán szükségessé vált a régi vezetés lemondása és egy frissebb, átfogóbb tisztikar megválasztása. Az új vezetőség névsora a következő: elnök: Kádár József. Titkár és szervezésvezető Pulai Árpád. Társtitkár: Szigeti László. Ku^túrvezető: Ury Endre. Néprajzi vezető: Huszár Sándor. Irodalmi vezető: Laczy József és Imre Gábor. Zenei vezető: Ury Endre. Sakkvezető: Ury László. Sportvezető: Nagy István. Pénztáros: Csák Júlia. Propagandavezető: Ury László.

Ellenőrök: Cserey Pechán

Éva és S. Nagy Illés.

A városháza közgyűlési termében alakuló közgyűlését tartotta a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. A nőgyűlésre Kecskemétre érkezett dr. Molnár Erik népjóléti miniszter. A szövetség megválasztotta -vezetőségét is, amelynek elnöke dr. Simon Balázsné, titkára Rázsó Ernő- né. Vezetőségi tagok: Femik Kárölyné, dr. Nagy Lászlóné, . Szergyik Ivánná, özv. Laka- J tos Józsefné, Igó Sándorné, Tóth Lászlóné és Safrankó Emánuelné.

Nagy érdeklődés mellett tárgyalta meg a Népbírósága háborús bűnösséggel vádolt dr. Szabó Iván, volt felsőházi tag bűnügyét. A népügyészség vádja szerint mint törvényhozó megszavazta a zsidótörvényt, valamint a Szovjetunió elleni hadüzenetet. A vádlott kihallgatásakor élénken elevenedtek meg az elmúlt idő politikájának kulisszatitkai. Az ártatlanságát hangoztató vádlott és a népügyész közötti élénk politikai vitát a népbíróság ítélete zárta be, amelyben bűnösnek mondta ki Szabót. A népbíróság háborús bűncselekményeiért kétévi fegyházbüntetésre ítélte.

Hajnal József, a Direktórium idején megjelent Magyar Alföld című napilap volt fő- szerkesztője, aki néhányad- magával részt vett a kecskeméti szociáldemokrata párt századeleji megalapításában 1944. évi letartóztatásáról „Amikor én nagy voltam” című emlékezésében így ír: „Három csendőr, meg egy detektív jött ki értem, hogy magával vigyen. Négy szép, erős fiatalember csillogó fegyverektől ékesen vett körül engem, a beteges, gyönge öreg embert és nagy diadallal magukkal vittek, mint egy aljas templomrablót, mint egy szörnyű rablógyilkost. Vittek, vittek ... még akkor magam sem tudtam hová, de azt sejtettem, hogy élő ember nem leszek soká ... Bizony, nagy úr voltam én akkor. Soha életemben ilyen diszkísé- retet nem bocsátottak a rendelkezésemre földi bolyongásaim közben a mindig rám leselkedő hatalmasok, mint a nyilasok tették, amikoron örökös mátkámul az ifjú halált szegődtették mellém.”

A mai nehéz gazdasági helyzet és a mind mohóbbá váló feketepiac halaszthatatlanná sürgeti a munkásszövetkezetek életréhívását. Ezért a kecskeméti munkásság elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül ezt a szociális érdekeket szolgáló intézményt életre hívja. A munkásság elsősorban intézőtanácsot választott, és a tanács azonnal részjegyzési íveket fektetett fel. A részjegyzés igen szépen halad. Felhívják a kecskeméti munkásság figyelmét arra, mind tömegesebben ve- gyen részt a munkásszövetkezet megalakításában részjegyek jegyzésével. Egy darab részjegy 100 pengő.

— Tervezik-e nagyáruház építését a Széchenyivárosban. ahol ruházati és iparcikkeket is lehetne, vásárolni? (Nyitrai Emil)

— Az ország más vi,déki nagy . városában már nyitottak lakótelepi áruházat ám megbukott, mert alig volt vásárlója. A felmérések szerint hasonló sorsra jutna egy széchenyivárosi áruház is. E körzetben inkább kisebb üzletekre van szükség. Vannak és nyílnak is ilyenek, legközelebb például az új garzonház földszintjén. Itt a SZIGMA lakberendezési boltot alakít ki 350 négyzetméteren.

— Mi lesz a református temető sorsa a kegyeleti idő lejárta után? (Molnár Anna).

— A kegyeleti idő 1988-ban jár le. Ezután — az itt levő különleges fákat meghagyva — kegyeleti Darkot alakítanak ki. A református egyház 1,2 »hektáros lapidáriu- mot — sínkertet — rendez be.

— Mi lesz a széchenyivárosi csónakázótó és szánkózódomb pontos funkciója? (Rédei Béla).

— A kitermelt földdomb tetejére egy 6000 köbméteres víztározó kerül, de alig valószínű, hogy erre 1990-ig lesz pénz. A záportározó tó hasznosítása természetesen már addig is lehetséges: júliusban például gyermekeknek tártának vitorlázó-tanfolyamot. Farkas Gábor Ybl-díias építész szerint ez az építkezés „Európa lesne gyobb környezetátalakítása’’ ez idő szerint.

— Milyen intézkedéseket hoznak a csendháborítók ellen? (Rédei Béla).

— A rendőrségi körzeti megbízott — társadalmi segítőkkel karöltve — felderíti őket. és javaslatot tesz megbírságolásukra, ami a tanácsi szakigazgatási szerv feladata. hatásköre.

— Mikor lesz buszközlekedés a Március 15. utcán, egyáltalán, mikor teszik rendbe ezt az utcát? (Szász Istvánná).

— Az idei tervekben szerepel a Nyíri út és a Március 15. utca még. nem aszfaltozott' részéhek végleges elkészítése. Félő azonban, hogy amíg itt hordják a paneleket a nagy teherautók hamar tönkreteszik a sokba kerülő burkolatot. A buszok természetesen csak az út elkészítése után közlekedhetnek erre. Itt jegyezzük meg: a Lóverseny utcában még az idén elkészítik a tűzoltó utat ősszel tehát semmi akadálya sem lesz a parkosításnak.' A Fáklya utca szilárd burkolata is elkészül.

— Meddig terjeszkedik a Széchenyi város? (Székely Dénes).

— Az 1960-ban készült távlati elképzelések 8000 lakással számoltak, ám a kiépített közművek 10 ezer lakást képesek megbízhatóan kiszolgálni. Ez annyit jelent

hét. A jövőben azonban tízemeletes házak nem készülnek, hanem „emberszabásúbb”, néhány szintes otthonok. Maga a városrész a Ladánybenei útig terjed — 2000-ig.

— Mit kívánnak tenni a széchenyivárosi garázsgondok megoldása érdekében? (Fehér Ferenc).

— A szabványoknak megfelel az itt átadott autótárolók száma: fele az épületekben, másik fele a házak előtt. A gond inkább az, hogy ma már a garázsok 30—40 százalékában nem autót tárolnak, hanem egyéb — főként üzleti — célra használják. Emiatt is a garázsárak egyre meredekebben kúsznak fel, s már 250 ezer forintért is kelt el garázs! A most épülő úgynevezett IV. ütemben százas nagyságrendben készülnek garázsok, de önerős építkezésre nem lesz lehetőség.

— A közterület-felügyelők megbírságolják azokat, akik az utcán mossák a kocsijukat. De hol mossák máshol? Nincs valami elképzelés? (Fehér Ferenc).

— Több mint két éve már van: olyan — közösségi [— autóápolóterületről van szó. amelyet méltányos díjért bárki használhatna. A konkrét megvalósítás pénzhiány miatt késik.

T- Mikor nyitják ismét ki a Világ utcát? (Fehér Ferenc és felesége).

— A kérdés továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt, a legutóbbi tanácsülésen • többen interpelláltak ebben az ügyben, ezért az illetékesek ismét megvizsgálják. A lezárás mellett vannak a Világ utcaiak, a Honvéd

nos Iskola vezetői. Ellenzik viszont mindazok, akik az Akadémia körúton túl laknak, mert szerintük kettőre csökkenti a városba vezető utak számát, s fölösleges kerülőkre kényszeríti az autósokat.

LAPSZÉL

Lakáshírek

Múlt hét eleje óta — amint arról lapunkban már hírt adtunk — közszemlére van tárva a tanácsi bérlakások ‘ 1985—1986. évi névjegyzéke, a listán nyolcvanöt név szerepel.

— Kik kerülhettek fel a névsorba?

Válaszol: dr. Mészáros Antal, a Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályának helyettes vezetője:

— 1985 februárjában a Lakásügyi Társadalmi Bizottság feladatul kapta több mint 300 — a legutóbbi másfél évben' felgyülemlett — kérelem alapos kivizsgálását. Május elejére végeztek ezzel, úgy, hogy egyénként ismerkedtek meg minden igénylő helyzetével.

— A listán 85 nevet olvashatni, ez azt jelenti, hogy csak alig minden negyedik kérelem volt alapos?

— Ez a lehetőségeink határait jelzi: egy év alatt körülbelül eny- nyi új vagy megüresedő lakással számolhatunk. Nyilvántartásaink szerint egyébként nyolcszáznál több család vár tanácsi bérlakásra.

— Milyen szempontok szerint döntöttek?

— Előnyben részesítettük a három- vagy többgyermekes családokat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Az előbbi kategória az igénylők között 12 százalékos arányban szerepel, most pedig 27 százalékos a jelenléte a névjegyzéken. Harminchat olyan kiutalási javaslatunk van, amely gyermekét egyedül nevelő szülőt juttathatna lakáshoz. Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy felvettük a listára Zsiga Istvánt és családját — vagy,

ahogy a közvélemény bizonyára jobban ismeri — Czinkóczi Zsu- zsáékat.

— Mennyire tudtak igazságosan dönteni?

— Ezt majd azután lehet megmondani, amikor lezárul a közszemle egy hónapja: addig ugyanis bárki — de kizárólag írásban

HH és bármilyen észrevételt tehet a listával kapcsolatban. Kifogásolhatja, hogy ő maga miért nem került föl rá, vagy fölhívhatja olyan személyre a figyelmünket, aki érdemtelenül szerepel rajta. Törvényszabta kö-‘ telességünk minden észrevételt alaposan megvizsgálni, amihez annyit teszek hozzá: nem leszünk restek felülbírálni eredeti javaslatunkat, ha arre a bejelentések okot adnak.

— A legutóbbi tanácsülésen módosítottak egy rendeletet, s így a korábbinál több pénzt kaphat az, aki lemond tanácsi bérlakásáról. Miért volt erre szükség?

— Azért, mert ilyen módon is szeretnénk lakásokat felszabadítani. Aki tehát lemond tanácsi bérlakásáról, és helyette semmit sem kér, az a használatbavételi díj ötszörösére jogosult, ha pedig OTP-lakást igényel tanácsi kiutalással, négyszeresét kapja a használatbavételi díjnak.

— Ez mennyi konkrétan?

— Kétszobás, összkomfortos lakásért 240 ezer forint az ötszörös használatbavételi díj. Ha pedig komfortos — ilyenek a gázfűtésesek — akkor 190 ezer forint.

— A lakáselosztási terv erre az évre 370 OTP-s otthonnal számol. Névjegyzék alapján csak 115-öt osztanak. Miért?

— 150 lakás fölött részben az OTP — szabad keretesként — illetve a KISZ rendelkezik. 10 különböző hivatalos célokra kell, ugyanennyi szanálásokra és szintén ennyit szánunk bérlakásért cserébe. 75 lakást a fiatal házasok otthonából kiköltözők rendelkezésére bocsátunk. A maradék valóban 115, de azt hiszem látható, hogy a többi ugyanúgy jogos lakásigénylőket szolgál.

— Hol fejeződnek be építkezések?

— A Széchenyivárosban a Fáklya utcában, az Arpádváros- ban a Dobó körúton és a Batthyány utcában. Várakozáson felüli az érdeklődés a Dobó körúti — jóval millión felüli árú — lakások, különösén a nagy alapterü- letűek iránt.

— Nyilván az jelentkezik, aki meg tudja őket fizetni, de egyre többen vannak, akik erre képtelenek. Folytatódik a támogatási akció?

— Igen, az 1984. január előtti igénylőket az idén 30 millióval segíthetjük — egyéni elbírálás alapján, személyenként akár 200 ezer forinttal: is. A gondunk az, hogy több a pénzünk, mint ahány lakás épül, tehát igyekszünk építkezésre rávenni az igénylőket.

szerkeszti: Ballai József

W D.

FEKETE SAROK

„Felháborodottan kérünk azonnali intézkedést a környékünkön uralkodó tűrhetetlen állapotok miatt” — így kezdődik a Batthyány utcaiak szerkesztőségünkhöz címzett — a mellékelt fényképpel illusztrált — levele, amelyet 114-en írtak alá. „A páratlan oldalon — télen — nagyon sürgősnek tűnt az árok kiásása, mert a gépek alig bírták felszaggatni a fagyos földet, de most már hosszú hónapok óta temetetlenül tátong. A gyerekek, a hatalmas dombokon játszva, minden pillanatban balesetnek vannak kitéve, az árokban összegyűlt esővíz elviselhetetlen bűzt áraszt, .nem, lehet ablakot nyitni, szellőztetni. Áz üzletek megközelíthetetlenek, az árut a dolgozók botladozva tudják átcipelni a buckákon: A védőkorlátok a legelemibb feltételeknek sem felelnek meg, csoda, hogy eddig még nem történt súlyos baleset.”

hogy még 5000 lakás épül- , Kórház és a Molnár Erik Általá-