Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1985. május 28. MINT NÁLUNK HOSSZÚHEGY Szovjet testvérmegyénk, a Krím székhelye, Szimfero- pol és. Jalta között pontosan annyi a távolság, mint történetesen Kecskemét és Szeged között, vagyis 85 kilométer. A fekete-tengerparti, s a Tisza melletti település közötti természeti hasonlóság, hogy mindkettő a napfény városa. Jaltát a Krím ékszerdobozának nevezik az ottaniak. Jogosan, mert csodaszép vidék, amelyet egyfelől a csendesebb, olykor hevesebb tengeri hullámok, másfelől, vagyis északon többnyire hósisakos hegyek határolnak. 0 Háromezernél többen dolgoznak a jaltai Országos Szőlészeti-Borászati Kutató Intézetben. Több ezer szőlőfajta Magaracson Krímben is, csakúgy mint nálunk, a szokottnál keményebb volt az idei tél. Még a március végi időjárás is decemberre, januárra emlékeztetett, pedig jócskán délebbre fekszik Jalta, mint például Kecskemét. A szőlő nagy része elfagyott. Nagy kár, mert a táj a szőlőtermesztéséről igen híres, mint például nálunk Bács-Kiskun megyében Hosszúhegy. A tengerparti végeláthatatlan szőlőültetvények vidékét Magaracsnak hívják. Itt működik a<z Országos Szőlészeti-Borászati Kutató Intézet. Egy ideje a név már nem pontos, ugyanis jelenleg csak borászattal foglalkoznak. Mint azt Sz. J. Dzsejenev, az intézet igazgatója elmondta, egyik fő törekvésük annak kidolgozása, hogy a szőlőfelhasználás során minél kevesebb legyen a veszteség. A boranalízissel pedig megállapítják az összetételt, s szükség esetén módosítják a technológiát, hogy minél jobb minőségű legyen a termék. A kutatóintézetben dolgozó tudósok új szőlőfajtákat is előállítanak. Jelenleg 2 ezer 500 fajta szőlőjük van. Érdekli őket valamennyi szőlőfajta, amelyet e vidéken meg lehet honosítani. Az intézetben több mint háromezren dolgoznak, közöttük több mint ötszáz tudományos munkatárs. A Krím területen több — például a bahcsiszeráji ■ járásban — fiókintézetük van, s együtt végzik a kutatásokat. Meghatározott terv szerint működnek együtt a Moszkvában levő fiókintézetükkel is. A moszkvai munkatársak különböző gyümölcsök nemesítésével kapcsolatos kutatásokat végeznek. Tárnái László • Analizálják a borok összetételét a magaracsi kutatók. A harangöntő meg a többiek A befektetés ötszázezer forint. A haszon? "Egyelőre nem sok — pénzben semmiképp sem mérhető. Mert ma még nem „fizet” az ötlet, az újszerű technológia, a különleges eljárás. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon mégis szép honorárium jánt a műért; a hivatalos és a nem hivatalos közönség is elismerte az alkotást. Jeney Tibor iparművész és feleségé, Oborzik Edit festőművész végre örömét lelte munkájában: a hasítékokkal ellátott, köpenyt „viselő” alumínium harangok tetszést arattak a Zenetudományi Intézet udvarán rendezett kiállításon. Szabadalmak a köznek Az anyagi befektetésről voltaképpen nem illik írni. Hiszen a műszaki értékek a fontosak — nekünk, fogyasztóknak. De a pénz is számít, még szerencse, hogy az iparművész korábban is letett az asztalra jelentős 'ipari értéknek számító szabadalmat. Az alumíniumöntés teljesen új eljárását, amely szerint nem kell fából Mintáit készíteni, hanem hungarocellből faragható ki nagyon egyszerű eszközökkel a legbonyolultabb alakzat is. Ezt az anyagot kell homokba ágyazni, majd beönteni a folyékony fémet, mely hőmérsékleténél fogva elgázo- sítja a hungarocellt, felveszi annak alakját — a hűlés után kész az öntvény. Nos, ez a különleges ipari — és persze a művészt is segítő — alkotás végül iís hozott annyi pénzt a házaspárnak, hogy az újabb, a világszerte szabadalmaztatott eljárást, a hasított köpenyű alumíniumharang-öntést finanszírozni ltudja. Miért téma az iparművész ésete? Válasz rá Jeney Tibor vélekedése: „Sosincs tőkém, mert visszapótlom a kísérleteimbe. Szerintem -a szabadalmakat a köznek kellene rendelkezésére bocsátani, használja mindenki. Ehelyett megvesztik tőlem, aztán visszafogják, mindenki mást elhessegetnek. félnek a versenytől, a konkurenciától. Pár éve százharmincezret kértem a találmányomért — kellett a pénz az új ötletem meg valósításához. Nem, akkor nem adták. Három évvel később kétmilliót fizettek érte. De addig mennyit dolgozhatott volna a találmány... ?” Jeney Tibor megoldásán lehetne vitatkozni, de a tényeken aligha. Azon, hogy különféle érdekből sokszor és sok helyen engedik veszni az értéket, a jeles szellemi alkotást. Nemcsak az iparművészét, a másokét is. Tréfálkozásnak szánta a mondást a mesélője: Japánban ezer embert állítanak - ró arra, hogy egyetlen ember ötletéből mielőbb valóság legyen; nálunk is van mindig ezer ember, ha valakiből kipattan az isteni szikra — csak éppen a késleltetésén, a lehetetlenné tételén fáradoznak ennyien... Ez persze túlzás, de mégis van valamicske igazságtartalma. I A fejlődők érdeklődése A következő példának aktualitást ad egy kitüntetés, az április 4. tiszteletére átadott Állami Díj. Az Ózdi Kohászati Üzemek néhány szakembere kapta az építőipar javát szolgáló újfajta acéltermékek kifejlesztéséért. A magas elismeréshez könnyebb út vezetett. mint a kiváló gyártmányok felhasználói bevezetéséhez. Egy-két éve például még csak néhány vállalat használta az újdonságokat, a többség maradt a réginél, az elavultnál, a költségesebbnél. Pedig akkor már javában gyártották, kínálták, ajánlották a modern termékeket az ózdiak. A nyáron népes vendégsereg érkezik Magyarországra. A fejlődő országokból jön a nagy többség, az angol nyelvű — Technology for the people (Technológia és licencvásárlás) — rendezvényre. Különböző nemzetközi szervezetek anyagi segítséget is élvezve vásárlási szándékkal jönnek: eljárásokat, technológiákat, licenceket kérnek-keresnek. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és az Agromasexpo társaságában megrendezendő kiállításon a házigazda helyzeti előnyben lesz, hiszen kézközeiben lehetnek a találmányok, műszaki újdonságok, egyáltalán: azok az eljárások, módszerek, amelyek hasznosak u fejlődő országok mezőgazdaságának, iparának fejlesztéséhez. Hogy van kínálnivalónk, az kétségtelen. De hogy tesszük-e? ... Látszólag messze kerültünk a harangönitő iparművész történetétől. De csak látszólag, hiszen a nyári nemzetközi rendezvény is a műszaki, szellemi termékek világához tartozik. Ahol a talán legígéretesebb tőkénkét, a szellemit kamatoztathatjuk. Ha élünk a lehetőséggel, persze. A kongresszus írásos beszámolójában olvashattuk: „A nemzeti jövedelem növelését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rém delkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jobban, eredményesebben gazdálkodunk. Az intenzív fejlődés érvényesítése a gazdálkodás minden területén kötelező.” Szellemi erőforrás A minap sajtótájékoztatót ■tartott a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója. Egy leendő új gyártmányról, a po- liuretám alapanyagáról, illetve technológiájának megvásárlásáról beszélt. Számokat is mondott, az új üzem kapacitását sorolta. Volt, aki visszakérdezett: elég lesz ennyi? A vezérigazgató korábbi példákkal válaszolt. Azzal, hogy a pvc-gyártás initenzifihálásához, a harmadnyival több áru előállításához, az eredeti (beruházás árának töredéke kellett — a szakembergárda saját, döntően szellemi erőforrásból létrehozta a termelési többletet ... Mii már csak hozzátesszük: Észak-Afrikában és Lengyelországban pvc-gyár építésébe? a licencek tulajdonosa, egy japán cég a kazincbarcikai tudást is megvette, hogy új vevődnek eladhassa. Van harangöntőnk, vannak acélgyártóink és vannak pvc-s vegyészeink. Értékeink. Olyanok, amilyeneket sokszorosan felesleges verejtékek árán hagyunk csak érvényre jutni, s Olyanok, amilyenek gyorsan, értelmesen, eredményesen „dolgoznak” — javunk- ’ ra. Ugyan lehet-e kérdés, hogy melyik utat válasszuk? G. L. A szén még mindig olcsóbb A hetvenes évek elejéig, a nevezetes energiaár-robbanásig a világon a legtöbb szakértő szerint az olajé volt a jövő. A sokszorosan megnövekedett olajár, valamint az arra váló rádöbbe- nés, hogy a világ olajkészletei belátható időn belül ki fognak merülni, új irányzatokat teremtettek. A megemelkedett olaj.- árakkal elvégzett számítások már azt tanúsították, hogy a korábs ban drágának tartott atomenergia versenyképessé vált. Az is kiderült,, hogy az emberiségnek vissza kell térnie a korábban korszerűtlen energiahordozónak ítélt szénihez. A szénnek az utóbbi évtized során való mind nagyobb mértékű felhasználása éles vitákat váltott ki. Sokan az atomkorszak küszöbén korszerűtlen energiaforrásoknak tartják, amiben van is valami igazság. De tény, hogy a jelenlegi árak mellett sok országban egységnyi energia előállítása szénből a harmadába kerül, mint nyersolajból. Hatvanszázalékos árcsökkenés pedig bizonyára nem fog bekövetkezni a közeli és távolabbi jöyőben... ; A szén helyeztét az is erősíti, hogy az egyszer szilárd energia- hordozóra átállított berendezések olajra meglehetősen nehezen 'szerelhetők át. A kérdés másik oldala is igaz persze: amíg az iparnak olajfűtésre készült kazánokból és kemencékből jelentősebb készlete van, addig csak „félgőzzel” érdekelt a széntüzelésre való átállításban. A szakértők úgy vélik, hogy mindenekelőtt a kohászatban, az alumíniumiparban, a cementgyártásban, a textiliparban és a vegyiparban lehet viszonylag problémamentesen áttérni a szén használatára. A szénvagyon fokozottabb kihasználása természetesen hazánkban is folyik, ennek során új szénmezők feltárására, új aknák nyitására kerül sor. Képünkön is ezzel kapcsolatos felszíni földmunkálatokat láthatunk Borsod megyében. Tegnap este rendet csináltam ' a könyvszekrényemben, és egy régi magnókazetta akadt a. kezembe. Vagy tíz éve hánykolódott ott, az egyetemi évek után fölöslegessé vált könyvek és füzetek mögött. Forgattam ujjaim között a kazettát, és kíváncsiságból betettem a magnóba. Legnagyobb meglepetésemre a kis tekercsről saját hangom hallatszott: — Egy ... Kettő... Három ... Próbafelvétel .. Felveszem a hangóm, hogy valamikor meghallgassam, menynyire változott meg ... Hiszen az évek múlásával az ember is megváltozik... Milyen leszek majd? Bizonyára elvégzem az egyetemet, és dolgozni fogok ... Valami■ jó és hasznos dologgal szeretnék foglalkozni... És hogy ne HRISZTO KRISZTEV: Régi felvétel talpnyalás árán csináljak karriert! ::. Aztány. t. Azután megnősülök, elveszek egy kislányt szerelemből, és nem a papája és bácsikája miatt... Gyerekeim lesznek, és én vidám, becsületes és emberszerető embereket nevelek belőlük. Senki előtt nem fogok hajlongani!... Ha igazam van, a szemébe mondom az igazságot — nem vagyok én született hajbókoló! Zengett a hang, betöltötte az egész házat, és én kővé- meredten hallgattam. Mit fecseg ez az alak? Mit akar ez, megbolondult? Az első gondolatom: azonnal lé kell törölni ezt a felvételt. gyújtottam a kezem, de a hang a kis tekercsről szigorúait rám szólt: — Tudom, hogy le akarod törölni a felvételt! Ügy látszik, azt hiszed, igy mindent helyre lehet hozni? Semmit sem lehet helyrehozni! Felelj nekem őszintén: szeretsz még valakit? Hány barátod maradt? És legalább néha tán- colsz-e? Itt megállítottam a magnót, és letöröltem a hangom. Tíz éve huszonhárom éves voltam ... Mit ^ud az ember ebben a korban az életről? ... Semmit! Elkezd ordibálni, meg ilyen-ólyan . fogadalmakat tenni!... Előbb élj egy kicsit, és azután fogadkozz! Fordította: Juhász László PIRTÓI MÁJUS 1. SZAKSZÖVETKEZET Elismerés a jó eredményekért Május 23-án • Tóth Pál innepi közgyű- autóvillamos- ésit (tartattak a sági szerelő lirtóí Május 1. tíz éve dolizakszövetke- gozik a etben. Ekkor kollektívában, tették át múlt vi tevékenységük elismeréseként i miniszteri elismerő oklevelet, íz elismerés alkalmával érdek- ődtünk dr. Herényi János elnököl: hogyan érték el eredmény edict? — Valamikor a mi eredmónye- nk is az időjárás szeszélyeitől ügigtek — mondta az elnök, — ^ kedvezőtlen adottságú gazda- ágok közé tartozunk, búzából jó, ha elérjük a 25 mázsás átla- >ot, rozsból pedig általában ■ 17 názsát takarítunk be hektáronként. Ezer hektáron gazdálko27 hektár a körtés, 16 hektár közös és 120 hektár tag-érdekeltségű szőlő termését értékesítjük. Gyepterületünket bérbe adjuk legeltetésre, négy hektár nádasunk is hoz valamennyi hasznot. az erdőink pedig ezután fizetik meg a gondoskodást. Az elmúlt évtized vége felé a ✓ vezetőség úgy döntött, hogy különböző melléküzemági tevékenységgel Ikell ellensúlyozni a földjeink gyenge termőképességét és az időjárás szeszélyeit. Elsőnek az autóvillamossági üzemünk kezdett munkához öt dolgozóval. Jelenleg már ötvenen dolgoznak ebben az üzemben, és mintegy 350 cég részére vállalják, illetve végzik a dinamók, önindítók felújítását. Külön említésre méltó, hogy az itt dolgozók 80 százaléka szakmunkás, legalább húszán vidékről jöttek haza dolgozni, és tíz házaspár segíti az üzem, eredményeinek növelését. Tavaly 27 millió forint volt az árbevételük, ebből 5 milliót nyereségként könyvelhettek el. Az évek folyamán a gépparkjuk jelentősen megnövekedőit, jelenleg mintegy 4 millió forint értékű gépet, illetve műszereket használnak. Munkakörülményeiket jelentősen javítja majd az a 300 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok, melyet 5 millió forintos költséggel építünk, és várhatóan augusztus 30-án adjuk át rendeltetésének. Nehézgép-üzemünk nyolc nagy• Tekercse- teljesítményű lést végez géppel földványi Ottóné, munkát Végez, tki nyolc éve Részt vettek végzi ezt már a Sió-csaa munkát. torna bővítésében is, jelenleg Kiskunhalasi Állami Gazdaságin dolgoznak. Tavaly . 3,5 millió rinttal járultak hozzá a közös bevételhez. Forgácsolóüzemünk millió forint értékű munkát iigzett a múlt évben, míg a fes- k 2,3 millió forintot hoztak, an egy motoros targonca-felújító szlegünk is, ők tavaly 3,5 mil- 5 forint értékű munkát végezik, kárpitosaink pedig 1,3 mil- 5 forint értékű munkával elégíSzakszövetkezeitünk árbevétele a múlt évben 59,2 millió forint volt. a nyereségünk 6 millióra kerekedett. Az elmúlt években igen jól növekedett tagjaink átlagjövedelme ds. Míg 1982-ben 69 ezer forintról beszélhettünk, addig a múlt éviben a bruttó jövedelmük elérte a 91 ezer forintot. V O. L.
