Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1985. május 28. MINT NÁLUNK HOSSZÚHEGY Szovjet testvérmegyénk, a Krím székhelye, Szimfero- pol és. Jalta között pontosan annyi a távolság, mint tör­ténetesen Kecskemét és Sze­ged között, vagyis 85 kilo­méter. A fekete-tenger­parti, s a Tisza melletti tele­pülés közötti természeti ha­sonlóság, hogy mindkettő a napfény városa. Jaltát a Krím ékszerdobozának nevezik az ottaniak. Jogosan, mert cso­daszép vidék, amelyet egy­felől a csendesebb, olykor hevesebb tengeri hullámok, másfelől, vagyis északon többnyire hósisakos hegyek határolnak. 0 Háromezernél többen dolgoznak a jaltai Országos Szőlészeti-Borá­szati Kutató Intézetben. Több ezer szőlőfajta Magaracson Krímben is, csakúgy mint ná­lunk, a szokottnál keményebb volt az idei tél. Még a márci­us végi időjárás is decemberre, januárra emlékeztetett, pedig jócskán délebbre fekszik Jalta, mint például Kecskemét. A sző­lő nagy része elfagyott. Nagy kár, mert a táj a szőlőter­mesztéséről igen híres, mint például nálunk Bács-Kiskun megyében Hosszúhegy. A tenger­parti végeláthatatlan szőlőültet­vények vidékét Magaracsnak hívják. Itt működik a<z Országos Sző­lészeti-Borászati Kutató Intézet. Egy ideje a név már nem pon­tos, ugyanis jelenleg csak borá­szattal foglalkoznak. Mint azt Sz. J. Dzsejenev, az intézet igazgatója elmondta, egyik fő törekvésük annak ki­dolgozása, hogy a szőlőfelhaszná­lás során minél kevesebb legyen a veszteség. A boranalízissel pe­dig megállapítják az összetételt, s szükség esetén módosítják a technológiát, hogy minél jobb minőségű legyen a termék. A kutatóintézetben dolgozó tudó­sok új szőlőfajtákat is előállíta­nak. Jelenleg 2 ezer 500 fajta szőlőjük van. Érdekli őket vala­mennyi szőlőfajta, amelyet e vi­déken meg lehet honosítani. Az intézetben több mint há­romezren dolgoznak, közöttük több mint ötszáz tudományos munkatárs. A Krím területen több — például a bahcsiszeráji ■ járásban — fiókintézetük van, s együtt végzik a kutatásokat. Meghatározott terv szerint mű­ködnek együtt a Moszkvában le­vő fiókintézetükkel is. A moszkvai munkatársak külön­böző gyümölcsök nemesítésével kapcsolatos kutatásokat végez­nek. Tárnái László • Analizálják a borok összetételét a magaracsi kutatók. A harangöntő meg a többiek A befektetés ötszázezer fo­rint. A haszon? "Egyelőre nem sok — pénzben semmiképp sem mérhető. Mert ma még nem „fizet” az ötlet, az új­szerű technológia, a különle­ges eljárás. A Budapesti Ta­vaszi Fesztiválon mégis szép honorárium jánt a műért; a hivatalos és a nem hivatalos közönség is elismerte az alko­tást. Jeney Tibor iparművész és feleségé, Oborzik Edit fes­tőművész végre örömét lelte munkájában: a hasítékokkal ellátott, köpenyt „viselő” alu­mínium harangok tetszést arattak a Zenetudományi In­tézet udvarán rendezett kiál­lításon. Szabadalmak a köznek Az anyagi befektetésről vol­taképpen nem illik írni. Hi­szen a műszaki értékek a fon­tosak — nekünk, fogyasztók­nak. De a pénz is számít, még szerencse, hogy az ipar­művész korábban is letett az asztalra jelentős 'ipari érték­nek számító szabadalmat. Az alumíniumöntés teljesen új eljárását, amely szerint nem kell fából Mintáit készíteni, hanem hungarocellből farag­ható ki nagyon egyszerű esz­közökkel a legbonyolultabb alakzat is. Ezt az anyagot kell homokba ágyazni, majd beön­teni a folyékony fémet, mely hőmérsékleténél fogva elgázo- sítja a hungarocellt, felveszi annak alakját — a hűlés után kész az öntvény. Nos, ez a különleges ipari — és persze a művészt is segítő — alko­tás végül iís hozott annyi pénzt a házaspárnak, hogy az újabb, a világszerte szabadalmaztatott eljárást, a hasított köpenyű alumíniumharang-öntést fi­nanszírozni ltudja. Miért téma az iparművész ésete? Válasz rá Jeney Tibor vélekedése: „Sosincs tőkém, mert visszapótlom a kísérlete­imbe. Szerintem -a szabadal­makat a köznek kellene ren­delkezésére bocsátani, hasz­nálja mindenki. Ehelyett meg­vesztik tőlem, aztán visszafog­ják, mindenki mást elhesse­getnek. félnek a versenytől, a konkurenciától. Pár éve száz­harmincezret kértem a talál­mányomért — kellett a pénz az új ötletem meg valósításá­hoz. Nem, akkor nem adták. Három évvel később kétmilli­ót fizettek érte. De addig mennyit dolgozhatott volna a találmány... ?” Jeney Tibor megoldásán le­hetne vitatkozni, de a ténye­ken aligha. Azon, hogy külön­féle érdekből sokszor és sok helyen engedik veszni az érté­ket, a jeles szellemi alkotást. Nemcsak az iparművészét, a másokét is. Tréfálkozásnak szánta a mondást a mesélője: Japánban ezer embert állíta­nak - ró arra, hogy egyetlen ember ötletéből mielőbb való­ság legyen; nálunk is van mindig ezer ember, ha valaki­ből kipattan az isteni szikra — csak éppen a késleltetésén, a lehetetlenné tételén fáradoz­nak ennyien... Ez persze túl­zás, de mégis van valamicske igazságtartalma. I A fejlődők érdeklődése A következő példának ak­tualitást ad egy kitüntetés, az április 4. tiszteletére átadott Állami Díj. Az Ózdi Kohásza­ti Üzemek néhány szakembe­re kapta az építőipar javát szolgáló újfajta acéltermékek kifejlesztéséért. A magas elis­meréshez könnyebb út veze­tett. mint a kiváló gyártmá­nyok felhasználói bevezetésé­hez. Egy-két éve például még csak néhány vállalat használta az újdonságokat, a többség maradt a réginél, az elavult­nál, a költségesebbnél. Pedig akkor már javában gyártották, kínálták, ajánlották a modern termékeket az ózdiak. A nyáron népes vendégsereg érkezik Magyarországra. A fejlődő országokból jön a nagy többség, az angol nyelvű — Technology for the people (Technológia és licencvásárlás) — rendezvényre. Különböző nemzetközi szervezetek anyagi segítséget is élvezve vásárlási szándékkal jönnek: eljáráso­kat, technológiákat, licenceket kérnek-keresnek. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és az Agromasexpo társaságában megrendezendő kiállításon a házigazda helyzeti előnyben lesz, hiszen kézközeiben lehet­nek a találmányok, műszaki újdonságok, egyáltalán: azok az eljárások, módszerek, ame­lyek hasznosak u fejlődő or­szágok mezőgazdaságának, iparának fejlesztéséhez. Hogy van kínálnivalónk, az kétség­telen. De hogy tesszük-e? ... Látszólag messze kerültünk a harangönitő iparművész tör­ténetétől. De csak látszólag, hiszen a nyári nemzetközi rendezvény is a műszaki, szel­lemi termékek világához tar­tozik. Ahol a talán legígérete­sebb tőkénkét, a szellemit ka­matoztathatjuk. Ha élünk a lehetőséggel, persze. A kong­resszus írásos beszámolójában olvashattuk: „A nemzeti jöve­delem növelését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rém delkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szel­lemi erőforrásokkal jobban, eredményesebben gazdálko­dunk. Az intenzív fejlődés érvényesítése a gazdálkodás minden területén kötelező.” Szellemi erőforrás A minap sajtótájékoztatót ■tartott a Borsodi Vegyi Kom­binát vezérigazgatója. Egy le­endő új gyártmányról, a po- liuretám alapanyagáról, illetve technológiájának megvásárlá­sáról beszélt. Számokat is mondott, az új üzem kapaci­tását sorolta. Volt, aki vissza­kérdezett: elég lesz ennyi? A vezérigazgató korábbi példák­kal válaszolt. Azzal, hogy a pvc-gyártás initenzifihálásához, a harmadnyival több áru elő­állításához, az eredeti (beruhá­zás árának töredéke kellett — a szakembergárda saját, dön­tően szellemi erőforrásból lét­rehozta a termelési többle­tet ... Mii már csak hozzá­tesszük: Észak-Afrikában és Lengyelországban pvc-gyár építésébe? a licencek tulajdo­nosa, egy japán cég a kazinc­barcikai tudást is megvette, hogy új vevődnek eladhassa. Van harangöntőnk, vannak acélgyártóink és vannak pvc-s vegyészeink. Értékeink. Olyanok, amilyeneket sokszo­rosan felesleges verejtékek árán hagyunk csak érvényre jutni, s Olyanok, amilyenek gyorsan, értelmesen, eredmé­nyesen „dolgoznak” — javunk- ’ ra. Ugyan lehet-e kérdés, hogy melyik utat válasszuk? G. L. A szén még mindig olcsóbb A hetvenes évek elejéig, a ne­vezetes energiaár-robbanásig a világon a legtöbb szakértő sze­rint az olajé volt a jövő. A sok­szorosan megnövekedett olajár, valamint az arra váló rádöbbe- nés, hogy a világ olajkészletei belátható időn belül ki fognak merülni, új irányzatokat terem­tettek. A megemelkedett olaj.- árakkal elvégzett számítások már azt tanúsították, hogy a koráb­s ban drágának tartott atomener­gia versenyképessé vált. Az is kiderült,, hogy az emberiségnek vissza kell térnie a korábban korszerűtlen energiahordozónak ítélt szénihez. A szénnek az utób­bi évtized során való mind na­gyobb mértékű felhasználása éles vitákat váltott ki. Sokan az atomkorszak küszöbén korsze­rűtlen energiaforrásoknak tartják, amiben van is valami igazság. De tény, hogy a jelenlegi árak mellett sok országban egységnyi energia előállítása szénből a harmadába kerül, mint nyers­olajból. Hatvanszázalékos ár­csökkenés pedig bizonyára nem fog bekövetkezni a közeli és tá­volabbi jöyőben... ; A szén helyeztét az is erősíti, hogy az egyszer szilárd energia- hordozóra átállított berendezések olajra meglehetősen nehezen 'szerelhetők át. A kérdés másik oldala is igaz persze: amíg az iparnak olajfűtésre készült ka­zánokból és kemencékből jelen­tősebb készlete van, addig csak „félgőzzel” érdekelt a széntüze­lésre való átállításban. A szak­értők úgy vélik, hogy mindenek­előtt a kohászatban, az alumí­niumiparban, a cementgyártás­ban, a textiliparban és a vegy­iparban lehet viszonylag prob­lémamentesen áttérni a szén hasz­nálatára. A szénvagyon fokozottabb ki­használása természetesen ha­zánkban is folyik, ennek során új szénmezők feltárására, új ak­nák nyitására kerül sor. Képün­kön is ezzel kapcsolatos felszíni földmunkálatokat láthatunk Bor­sod megyében. Tegnap este rendet csinál­tam ' a könyvszekrényemben, és egy régi magnókazetta akadt a. kezembe. Vagy tíz éve hánykolódott ott, az egyetemi évek után fölösle­gessé vált könyvek és füzetek mögött. Forgattam ujjaim kö­zött a kazettát, és kíváncsi­ságból betettem a magnóba. Legnagyobb meglepetésem­re a kis tekercsről saját han­gom hallatszott: — Egy ... Kettő... Há­rom ... Próbafelvétel .. Fel­veszem a hangóm, hogy va­lamikor meghallgassam, meny­nyire változott meg ... Hiszen az évek múlásával az ember is megváltozik... Milyen le­szek majd? Bizonyára elvég­zem az egyetemet, és dolgoz­ni fogok ... Valami■ jó és hasznos dologgal szeretnék foglalkozni... És hogy ne HRISZTO KRISZTEV: Régi felvétel talpnyalás árán csináljak kar­riert! ::. Aztány. t. Azután megnősülök, elveszek egy kis­lányt szerelemből, és nem a papája és bácsikája miatt... Gyerekeim lesznek, és én vi­dám, becsületes és embersze­rető embereket nevelek belő­lük. Senki előtt nem fogok hajlongani!... Ha igazam van, a szemébe mondom az igazságot — nem vagyok én született hajbókoló! Zengett a hang, betöltötte az egész házat, és én kővé- meredten hallgattam. Mit fe­cseg ez az alak? Mit akar ez, megbolondult? Az első gondolatom: azon­nal lé kell törölni ezt a fel­vételt. gyújtottam a kezem, de a hang a kis tekercsről szigorúait rám szólt: — Tudom, hogy le akarod törölni a felvételt! Ügy lát­szik, azt hiszed, igy mindent helyre lehet hozni? Semmit sem lehet helyrehozni! Felelj nekem őszintén: szeretsz még valakit? Hány barátod ma­radt? És legalább néha tán- colsz-e? Itt megállítottam a magnót, és letöröltem a hangom. Tíz éve huszonhárom éves vol­tam ... Mit ^ud az ember eb­ben a korban az életről? ... Semmit! Elkezd ordibálni, meg ilyen-ólyan . fogadalma­kat tenni!... Előbb élj egy kicsit, és azután fogadkozz! Fordította: Juhász László PIRTÓI MÁJUS 1. SZAKSZÖVETKEZET Elismerés a jó eredményekért Május 23-án • Tóth Pál innepi közgyű- autóvillamos- ésit (tartattak a sági szerelő lirtóí Május 1. tíz éve dol­izakszövetke- gozik a etben. Ekkor kollektívában, tették át múlt vi tevékenységük elismeréseként i miniszteri elismerő oklevelet, íz elismerés alkalmával érdek- ődtünk dr. Herényi János elnök­öl: hogyan érték el eredmény ed­ict? — Valamikor a mi eredmónye- nk is az időjárás szeszélyeitől ügigtek — mondta az elnök, — ^ kedvezőtlen adottságú gazda- ágok közé tartozunk, búzából jó, ha elérjük a 25 mázsás átla- >ot, rozsból pedig általában ■ 17 názsát takarítunk be hektáron­ként. Ezer hektáron gazdálko­27 hektár a körtés, 16 hektár közös és 120 hektár tag-érde­keltségű szőlő termését értékesít­jük. Gyepterületünket bérbe ad­juk legeltetésre, négy hektár ná­dasunk is hoz valamennyi hasz­not. az erdőink pedig ezután fi­zetik meg a gondoskodást. Az elmúlt évtized vége felé a ✓ vezetőség úgy döntött, hogy kü­lönböző melléküzemági tevékeny­séggel Ikell ellensúlyozni a föld­jeink gyenge termőképességét és az időjárás szeszélyeit. Elsőnek az autóvillamossági üzemünk kezdett munkához öt dolgozóval. Jelenleg már ötvenen dolgoznak ebben az üzemben, és mintegy 350 cég részére vállalják, illetve végzik a dinamók, önindítók fel­újítását. Külön említésre méltó, hogy az itt dolgozók 80 százaléka szakmunkás, legalább húszán vi­dékről jöttek haza dolgozni, és tíz házaspár segíti az üzem, ered­ményeinek növelését. Tavaly 27 millió forint volt az árbevételük, ebből 5 milliót nyereségként könyvelhettek el. Az évek folya­mán a gépparkjuk jelentősen megnövekedőit, jelenleg mintegy 4 millió forint értékű gépet, illet­ve műszereket használnak. Mun­kakörülményeiket jelentősen ja­vítja majd az a 300 négyzetmé­ter alapterületű műhelycsarnok, melyet 5 millió forintos költség­gel építünk, és várhatóan augusz­tus 30-án adjuk át rendeltetésé­nek. Nehézgép-üzemünk nyolc nagy­• Tekercse- teljesítményű lést végez géppel föld­ványi Ottóné, munkát Végez, tki nyolc éve Részt vettek végzi ezt már a Sió-csa­a munkát. torna bővítésé­ben is, jelenleg Kiskunhalasi Állami Gazdaság­in dolgoznak. Tavaly . 3,5 millió rinttal járultak hozzá a közös bevételhez. Forgácsolóüzemünk millió forint értékű munkát iigzett a múlt évben, míg a fes- k 2,3 millió forintot hoztak, an egy motoros targonca-felújító szlegünk is, ők tavaly 3,5 mil- 5 forint értékű munkát végez­ik, kárpitosaink pedig 1,3 mil- 5 forint értékű munkával elégí­Szakszövetkezeitünk árbevétele a múlt évben 59,2 millió forint volt. a nyereségünk 6 millióra kerekedett. Az elmúlt években igen jól növekedett tagjaink át­lagjövedelme ds. Míg 1982-ben 69 ezer forintról beszélhettünk, addig a múlt éviben a bruttó jö­vedelmük elérte a 91 ezer fo­rintot. V O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom