Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. május 28. • PETŐFI NÉPE » 5 Az alföldi tanyák, városok-holland szemmel A megyei könyvitár új köny­veknek fenntartott állványán fi­gyeltem föl dr. A. N. J. den Hollander: Az Alföld települése és lakói című kötetre. Ismerős­nek tűnt, -láthattam már vala­hol, de alaposabban nem néztem át. Meglepett:’ 1980-ban adta ki a Mezőgazdasági Kiadó. (Csak di­csérhető a könyvtárosok lelemé­nyessége: egy-egy értékes, ko­rábbi kiadványt is az újdonsá­gok közé téve ajánlják olvasó­iknak.) A szerzőt dr, Romany Pál mu­tatta be A magyar olvasóhoz címzett ' előszavában. A holland tudós Észak-Amerikában kezdte kutatásait, . dolgozott Indiában, közreműködött az UNESCO te­vékenységében. Sokat tett a nemzetközi tudományos kapcso­latok fejlesztéséért. Tudományos munkásságának utolsó évtizedé­ben főként elméleti kérdések foglalkoztatták. Többször; járt hazánkban. Elő­ször 1986-ban kereste föl Ma­gyarországot, utoljára 1974-ben. Ekkor a Magyar Néprajzi Tár­saság szolnoki vándorgyűlésén vett részt. Könyve 1945-ben jelent meg Amszterdamban. A professzor jól tudta: „A háború végigszán- tot.t az Alföldön is. Az új tár­sadalmi rend sok mindent meg­változtat majd. többek közt a földbirtokviszonyokat is ... Le­hetséges, hogy tanulmányom, artjely meghatározott állapotot igyekezett rögzíteni — legalábbis részben — egy letűnt világról maradt feljegyzés marad csupán.” A magyar kiadás előtt újra beutazta az általa megismert magyar tájakat kiegészítette ko­rábbi kötetét, amely Czövek Oli­vér fordításában és dr. Lettrich KÖNYVESPOLC Edit szerkesztésében került az. érdeklődőkhöz, a • közgyűjtemé­nyekbe. A tanyatelepülés'eket hasonlít- halatlan képződményeknek tart­ja: „Máshol is vannak paraszti települések, magányos majorok, pl. -a Keleti-tenger partján, Dá­niában, a fríz legelőkön Észak- és Dél-Hollandiában, az Alpok­ban, főleg az US A-bab és' Kana­dában. A magyar tanyavilág lét­rejöttének módja azonban épp­úgy páratlan, mini lakóinak éle­te, és társadalmi, gazdasági problémái.” Véleménye szerint szétszórtsá­guk miatt tűrték, hogy a váro­sok kizsákmányolják a hozzájuk .tartozó tanyákat. Jómódú külte­rületi lakott helyeket csak Kecs­kemét környékéről említ. Meglepő tájékozottsággal vizs­gálja a változó faluformákat. Megállapítja: „A XVIII. századi Európában az Alföld benépesíté­se volt a legnagyobb arányú te­lepítési mozgalom." Elgondolkoz­tatok összehasonlító adatai, uta­lásai. Csodálattá! méltatja a Ti- sza-szabályozást. a folyó 450 ki­lométeres megrövidítését. „A Magyarországon ebben az idő­szakban épült gátak teljes hosz- sza hiteszi a Bécs—Bombay tá­volságot. Az új gátak nagyobb területet védenek, mint egész Hollandia!”. , Egy sajátos településforma“ alcímmel külön elemzi Dunapa- iaj kertjeit. „Amikor meglátogat­tam ezt a Kalocsától északra, 15 ijtm-re fekvő falut, a családok zö­mének két beltelke volt; egy a falu közepén és egy a falu szélén, ezt az utóbbit nevezték akónak. Az akó sokkal nagyobb, mint a falu közepén levő telek. Ezen találhatók, az istállók, a fészerek stb., melyek a földműveléshez szükséges állatok, eszközök stb. számára épültek, de még egy zöld­ségeskert is. [...] Az akón kívül csaknem minden családnak volt harmadik gazdasági telepe is: a tanya.” Vizsgálódásai szerint a századfordulótól gyors ütemben változtak a dynapaitaji települé­si viszonyok. Másutt” -több évszá­zados átalakulások itt »néhány év­tized alatt mentek végbe. A városok című fejezetben — Mendöl Tibor kutatásaira hivat­kozva — ezeket á településeket a városmag alakja, helye, n^gy7 saga; szerkezete szerint osztá­lyozza. „Amíg Magyarországon a tanya ügyét nem tekintik nemzeti jelen­tőségű kérdésnek, amíg a nép ér­tékes részét nem akarják öntuda­tos állampolgári szintre emelni”, addig nem várható az Alföld fellendülése. Tanyaközpontok, új falvak kialakítását szorgalmazza. A zárófejezet — Széchenyire hivatkozva — átfogó tájterveket sürget. Igazat adhatunk az utószóban a dr. A. N. J. den Hollander művét méltató, kiegészítő ma­gyarázó dr. Lettrich Editnek: Sokat változott a táj a holland professzor utazásai óta. „A táj- formáló erők sorában a legradi­kálisabb átalakulások forrása a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság létrejötte. A világpiacon éles versenyben is helytállni tö­rekvő agrártermelésünk mind a termelés szerkezetét, mind üze­mi formáit, technikai felkészült­ségét tekintve messze meghalad­ja azt a szintet, amit Hollander elképzelt." Heltai Nándor AZ OPERAMÜVÉSZET ÉLVONALÁBAN Tokody Ilona • • Tokody Ilona és Jose Carreras a Bohéméletben a londoni Covent Gardénben. — Ha jól meggondolom, nem is volt igazi gyerekkorom — jegyzi meg Tokody Ilona, a fia­tal művésznő, —, annyira be- töltötték akkoriban az élete­met a különórák, a gyakorlás két hangszeren, s a sok egyéb tanul- nivaló. — Két hangszert említett? — Igen, mert a nyolcadik osz­tály elvégzése után, amikor fel­vettek a szegedi konzervatóri­um énektanszakára, még mu­tált a hangom, s azt javasolták, válasszak valamilyen hangszert is az éneklés mellé. A fuvolát választottam. Elég jól is ment, mert ötévi tanulás után a fuvo­latanárom a főiskolára akart küldeni, fuvola tanszakra. Ad­digra azonban már bizonyos volt, hogy az operaénekesi pálya vár rám. A zongora pedig a konzer­vatóriumban kötelező tanszak volt, de azzal nem nagyon jeles- kedtem. — Ügy tudom, már otthon, a szülői házban is kitűnő zenei ne­velésben volt része. — Édesapám a Szeged mellet­ti Tápéréten tanított egy kis, osztatlan iskolában, ahova én is jártam hatodikos koromig. (Csak ezután költöztünk Petőfi-telepre.) Az iskolában apám a gyerekek­kel amolyan önképzőkör-féle színtársulatot szervezett, s kis jeleneteket, énekes játékokat adtak elő a háziszínpadon. Édes­apám már 3—4 éves koromban felléptetett, többnyire egy-egy rövid népdal vagy műdal előadá­sát bízva rám. Amikor a hete­dikben az énektanárnő „felfede- zett”, már egészen komoly is­mereteim voltak az operairoda­lom térén is jjgff 1 — Munkabírása figyelemre­méltó, s vártnak, akik aggódnak is ezért önért... — Megtanultam, hogy a torok számára az a legelőnyösebb igénybevétel, ha egy .időszakban csak egyféle szerepet énekelek. Ennek megfelelően teszek tehát eleget a felkéréseknek. Tavaly például a londoni Covent Gar­den operában Mimi szerepét a Bohéméletben nyolcszor énekel­tem (Jose Carreras volt a part­nerem), de közben semmi más­sal nem léptem színpadra. Tokody Hona 1972-ben a Ko- dályénekverseny,, 1976-ban az Erkel-énekverseny győztese volt. A Liszt-díj, az érdemes művészi kitüntetés, az idei április 4-e óta pedig a Kossuth-díj tulajdo­nosa. A törékeny alkatú művész­nő alig egy évtized alatt jutott a hazai és nemzetközi operamű­vészet élvonalába. Sz. Gy. GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Táborozni indulnak az úttörők Az utóbbi hetekben — a mozgalomtól búcsúzók közül — sok úttörőt megkérdeztem: mi volt sza­mukra emlékezetes élmény az elmúlt négy eszten­dőben? ■ , Z — A táborozás és az akciók! — ez volt a leggya­koribb válasjj. A csapatók rifár'javában készülődnek, hogy a nyá­ri szünidőben 10—14 napot sátorban, faházban vagy éppen gyalogolva töltsenek, és spk értékes él­ménnyel gazdagodva térjenek haza. "V Hova, merre indulnak az idén megyénk úttörői? A bajaiak közül három csapat a káptalanfüredi váltótáborba megy, a Jelky András Úttörőcsapat pedig Ef^rádfürdőre. Balatonberénybe, váltótáborba indulnak további hat csapat tagjai. Kilenc(l) csa­patnál vándortábort szerveztek. A kiskőrösi új is­kola Csikóváralján építette fel saját váltótáborát. A Petőfi iskolából kétszázötvenen Kisorosziba men­nek, ugyancsak saját táborba. A Bem iskola úttörői a Balatonra, az akasztóiak Esztergomba látogatnak. Bükkszékre, váltótáborba készülnek a tiszakécs- keiek, a lakitelekiek és a nyárlőrinciek, a lászlo- falvii gyerekek pedig Kardoskutat választották tá­borhelyül. Sikondára a szankiak és a jászszentlászlóiak, Ba- latonakalira pedig a csólyospálosí, kömpöci, rémi úttörők utaznak. A majsai kisdobosok' Kunfehér- tóra, az úttörők pedig Bükkszentlélekre mennek el. A kalocsai: és a környékbeli gyerekek ugyancsak jól megszervezték nyarukat. A következő táborhe­lyeket keresik fel: Fonyód, Pásztó, Szelidi-tó, Ba- jánsenye, öriszentpéter, Bükkszentkereszt, Bükk­szék. Szentendre, Balatongyörök, Veresegyháza, Váj­ta. óbányára a kalocsaiakon kívül a bátyai, duna- pataji, dusnoki és miskei úttörők mennek váltótá­borba. Parádfürdőt, illetve Káptalanfüredet válasz­tották nyaralásuk színhelyéül a bácsalmási, ma­daras! katymári és tataházi pajtások. Kiskunfélegyházáról két csapat indul a Bükkbe váltótáborozásra, a környékről tizenhat csapat a kemencei váltótáborba készül. A Bajcsy-Zsilinszky iskola harminc úttörője az NDK-ba, harmincötén pe­dig Lengyelországba utaznak. A halasiak Királdon építették fel sátortáborukat. Ide mehetnek a kisszállás!, jánoshalmi, kelebiai, kunfehértói, kiskunhalasi gyerekek. Sikondára a balotaszállásiak, borotaiak, jászszentlászlóiak es szankiak látogatnak el. A balatonakali váltótábor­ban találkoznak a tompái, jánoshalmi, kunbajai, harkakötönyi, kiskunmajsai, csólyospálosí és kömpö­ci gyerekek, amikor érkeznek, illetve indulnak ha­za. A megyénkben levő, közkedvelt Kiskun vándor- táborban az idén is tizenkét napos utat tehetnek meg az úttörő-turisták. Huszonnégy követi egy­mást, a fővárosiakon kívül szinte valamennyi me­gyéből érkeznek vendégek. Örömünkre szolgál, hogy hosszabb idő óta előszőj megyénkbeliek is végig­járják a túrát: a tompái úttörők választásához gra-' tulálunk! sei— Anikó tudósítóink jelentik bajnok lett! • Hibapont nélkül hajtotta vég­re a megyei úttörőgárda-szemlén kerékpáros ügyességi gyakorla­tát Fürj Anikó solti úttörő. Ani­kó most nyolcadikos, országos versenyeken elért eredményei alapján a nyáron elutazhat Len­gyelországba, a KGST-országok úttörői számára rendezett ver­senyre. (Tóth Sándor felvétele) Érdekes eseményről küldött tu­dósítást a harmadikos kiskőrösi kisdobos, Túrán Edit: csapatnév­adójuk, Petőfi Sándor tiszteleté­re szervezték idén 'kirándulásai­kat és vetélkedőiket. „Mivel mi kiskőrösiek vagyunk, először a város helytörténeti gyűjteményével ismerkedtünk meg, magunk is kutattunk régi tárgyak, írások után. Vetélkedőt is rendeztünk, hogy még jobban megismerjük a költő életútját. Azután felkerekedett rajunk, el­mentünk Kiskunfélegyházára, ahol a Hattyú-házzal ismerked­tünk meg. Jártunk Dunavecsén, Szalkszentmártonban, Dömsö- dön és Szabadszálláson. Mind­annyian megtanultunk azokból a versekből' néhányat, amelyek ezekhez a helységekhez kapcso­lódnak.” Farkas Roland az orgovány- kargalai iskolából küldte levelét. „Örömmel közlöm, hogy há­rom napig nálunk voltak a tévé­sek. Micsoda nyüzsgés volt! A pedagógusnapon mi is megnéz­zük majd a rólunk készült filmet. Itt a tanév vége! A jó tanu­lók vállalták, hogy korrepetál­ják a gyengébbeket, senkinek ne kelljen nyáron tanulni... Sze­retnénk megnézni a kecskeméti planetáriumot, és izgulunk, hogy jól sikerüljön egyetlen nyolcadi­kos társunk ballagása is.” „Cs. Kovács Karola, aki országos bajnok lett, az én példaképem — ír­ja levelében Jászszenifclá-szlóról Deli Andrea, — Remélem, hogy néhány esztendő múlva én is ilyen jó ered­menyeket érek el a ,. versenyeként Iskolánkban az elmúlt napokban tor­nacsarnokot adtait át. Azóta alig vár­juk a testnevelésórát . . Iskolánk énekkara a kiskunhalasi bemutatón bronzérmes lett, jövőre szeretnénk ezüstérmesek lenni. Nagyon örültünk annak is, hogy két társunk, Horváth Andrea és Szegesdi Magdolna a me­gyei szép kiejtési versenyen harma­dik helyezést ért el.” (A sikerekhez mi is gratulálunk!) Kiskunhalasról a Fazekas Gá­bor Úttörőcsapattól a hatodikos Tamási Edit küldött levelet. „Az iskola nevelőtestülete és mi; úttörők nagy ! figyelemmel hallgattuk a hozzánk Tátogató Oláh Györgyné szavait, aki kül­dött volt a pártkongresszuson. Előadása alatt az jutott eszem­be, hogy de jó lenne egyszer el­jutni egy ilyen fontos tanácsko­zásra ! „Legkedvésebb. tantárgyam az orosz nyelv — írja levelében Kernya Andrea, a jánohalmi ri­porterszakkör ötödikes tagja. — Már negyedikben elkezdtük ta­nulni, ismerkedni a szavakkal. Édesanyám sokszor csodálkozik, ■milyen gyorsan fordítom le az orosz szöveget, tanulom meg az új szavakat. Az idén már folyé­konyan olvasunk, írunk. Tanu­lunk verset is. A ragozás néha fejtörést okoz, de mindig utána­járok, visszakeresek. Szerintem nagyon jó, ha tudunk anyanyel­vűnkön kívül más nyelven is be­szélni ff Összeállította; Selmeci Katalin 7. „Minden hatalom a dolgozó népé” V álasztások Magyarországon A hitleristák és a ■ nyilasok még Budapesten garázdálkodtak, amikor az ideiglenes nemzetgyű­lés megalakult a debreceni ora­tóriumban. 1945 szeptemberéiben már Budapesten, az Országiház­ban folytatta munkáját. A há­ború vihara alaposan megtépáz­ta í az épületet, de a teremben forró hangulat uralkodott. Itt vették tudomásul, s emelték tör­vényerőre azokait a legfontosabb intézkedéseket, amelyeket az ideiglenes kormány a debreceni üléstől kapott felhatalmazás alapján hozott, tgy a Németor­szágnak szóló hadüzenetet, a Szovjetunióval kötött fegyver- szünetet. a népbíróságról hozott kormányrendeleteket, s a nagy­jai l tok rendszer megszüntetéséről, és a földműves nép földhöz jut­tatásáról szóló kormányrendele­tet; s megalkotta az új választó- jogi rendeletet, amely megadta a titkos| választójogot miniden 20 évesnél idősebb magyar állam­polgárnak, továbbá mindazok­nak. akik a németek, vagy a fa­siszták elleni harcokban 'részt vettek' I 18. életévüket betöltöt­ték. Tömeg gyűlés a Hősök terén Két, a többpártrendszer alap­ján' megtartott választás követ­kezett ezután. 1945 novemberé­ben ág Függelen Kisgazdapárt — amely mögé felsorakozott akkor a hazai, sőt a nemzetközi reak­ció is — megszerezte a szavaza­tok 54 százalékát, s ezzel az ab­szolút parlamenti többséget. A Kommunista Pálit és a Szociál­demokrata Párt egyaránt 17—17 százalékot kapott. A következő választáson, 1947. augusztus 31-én rnár a Magyar Kommunista Párt lett a parlament legnagyobb pártja. 100 képviselője jutott az országgyűlésbe. A Magyar Nem­zeti;-Függetlenségi Front válasz­tási szövetsége (tagjai: a Magyar Kommunista Párt, a Szociálde­mokrata Párt. a jobboldaltól megtisztított Kisgazdapárt, és a Nemzeti Parasztpárt) összesen a szavazatok 68 százalékát, I a mandátumok 66 Százalékát- kap­ta. A jobboldal — többek között Sulyok pártja — egy ideig még utóvédharcot folytatott, s aztán vénképpen elvesztette a történel­mi csatát. Mert ezekben az esztendőkben, 'hónapokban gyakran behallat­szott a tömegek hangja az ülés­terembe. Ahányszor a reakció nehézségeket támasztott, a kom­munisták a tömegekhez fordul­tak. Így történt ez 1946. március 7-én. amikor a Hősök terén a 'Baloldali Blokk — amelyben, a kommunisták javaslatéi"' az MKP. a Szociáldefhokral-n Párt, a Parasztpárt és a Szakszerveze­ti Tanács tömörült — tömeg- gyűlést rendezett. A Szabad Nép ezt írta a több mint háromszáz­ezer embert mozgató, hatalmas tüntetésről; „Ezen a napon nem ünnepelni, hanem harcolni in­dultaik a tömegek. A dolgozók ökle a levegőbe emelkedett, és a népnek sunyin meghúzódó, ezer alattomos fogással gáncsos- kodó, vagy szemtelenül pöffesz- kedő ellenségei rémülten rnegla- pulltak az ütésre emelkedő óriás vasököl árnyéka alatt”. A kom­munisták 1947. augusztusi válasz­tási sikerei után is a Hősök te­rén zajlott le tömeggyűlés. En­nek jelszava: ..Lássunk hozzá az építőmunkához!” Véget ért a párt versengés A szocialista építés hívei győz­tek. s ennek nyomán kiszorul­tak az Ellenzéki pántok az Or- száglházböl. 1949. február 1-én jelent meg a Magyar Független­ségi Népfront programnyilatko­zata. Ezt az okmányt aláírta a’ Magyar Dolgozók Pártja, a Füg­getlenségi Kisgazdapárt, a Nem­zeti Parasztpárt. a Magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Dolgozó Parasztok és Földmun­kások Országos Szövetsége, a Magvar Nők Demokratikus Szö­vetsége. a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, és hamarosan á koa­líción kívül maradt két párt. a Független Magyar Demokrata Párt és a Magyar Radikális Pánt is csatlakozott hozzá. Ez azt je­lentette. hogy véget ért a- pánt- versengés, amely megnehezítette az épitő munkát, és helyébe a nemzeti összefogás lépett, amely feladatának tekintette „a szocia­lista társadalmi átaLakulás bé­kés, törvényes menetének továb­bi biztosítását, ajz ország minden alkotóerejének bevonásával”. Erre a programra akkor 6,1 millió választópolgár közül 5 millió 478 ezer adta szavazatát. Az új parlamentben 402 képvi­selő között 176 munkás és 115 parasztember foglalt helyet. Az országgyűlés 1948. augusztus 18-án fogadta el a Népköztársa­ság alkotmányát, amely rögzítet­te az ország társadalmi fejlődé­sében -bekövetkezett nagy válto­zásokat, s kimondta, hogy „min­den hatalom a dolgozó népé”; „népünk megkezdte a szocializ­mus alapjainak lerakáséit, s or­szágunk a népi demokrácia út­ján halad előre a szocializmus felé”. 1956 augusztusától az új ülésszakig Sajnos, az akkord szektás párt­vezetés komoly hibákat követett el a népfrontpolitikában is. Az elkövetett hibákat jól kihasznál­ták a munkásóllam miieden ren­dű és rangú ellenségei. 1956-ban ellenforradalmi támadás indult a néphatalom ellen. Az Országház épületében ismét feltűntek a grófok, egyszer már elűzött urak. Letartóztatták Dobi Istvánt, az &■ Elnöki Tanács elnökét, s a pin­cében tartottak fogva. A Magyar Népköztársaság választott tör­vényhozó testületé, a magyar or­szággyűlés az ellenforradalom leverése után, 1957. máj-us 9-én ült össze először. Nem ülitek már ott a képviselőházban, akiket a fő felelősség terhelt az 1956 előt­ti szektás politikáért: 1 lemon­dott mandátumáról Rákosi, Ge­ro, és csoportjuk több tagja, aki­ket az MSZMP eltávolított a ve­zetésből. Jó néhány jobboldali útra tért, politikailag megzava­rodott képviselő is visszaadta mandátumát, összesein 28-an tá­voztak így a Magyar Népköztár­saság 298 tagú Itörvényhozó tes­tületéből. Egy képviselő pedig Nyugatra szökött. A képviselők itúlnyomó többségének a népha­talom melletti kiállása megőrizte az országgyűlés cselekvőképessé­gét: egységé“ az MSZMP új po­litikája alapján szilárdult meg. Rónai Sándor elnöki megnyi­tója után az orszáiggyűléá egy­perces | néma félállással áldozott az ellenforradalommal vívott harcban hősi halált halt harcosok emlékének, s aztán Dobi István emelkedett szólásra. Az Elnöki Tanács elnöke beszámolt az or­szággyűlésnek arról», hogy milyen munkáit végzett az Elnöki Ta­nács a parlament 1956. augusztus 3-án berekesztett ülésszakától az új ülésszak megnyitásáig. Kádár János, aki mimdszterednökfcénit először állt az országgyűlés előtt. beszámolt a forradalmi munkás- paraszt kormány tevékenységé­ről. Hangsúlyozta: „A hatalom szi­lárd birtokában a munkásosz­tály és a dolgozó nép minden maga elé tűzött célt elérhet, anélkül csak a burzsoázia rab­jaként élhet, ezért a hatalom a •legfőbb dolog a nép életében és boldogulásában, A népi demok­ratikus állam erejének, a mun­kásosztály szilárd hatalmának el­ső és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkás­párt léte és vezetése, amely ké­pes helyesen kidolgozni a mar­xizmus—leninizmus tanításait, vezérfonalként alkalmazva a munkásosztály politikáját a min­denkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegei­nek. a dolgozó nép széles köré­nek bizalmát, a tömegekre tá­maszkodik, azok áktív támoga­tását igényli, és ki is tudja fej­leszteni”. Azóta is a népfront jelöltjei indulnak a választásokon, s a vá­lasztási törvényt többször to­vábbfejlesztették. Egyre nagyobb szerepet kaptak benne a jelölő- gyűlések, a szocialista demokrá­cia szelleme egyre jobban áthat­ja a képviselők kiválasztását is. Az országgyűlés, amelyet 1980- ban választottak meg. és amely­nek tagjai már elbúcsúztak az idei tavaszi időszakon az Oíszág- háztól, megalkotta az .1983., évi TII. törvényt. Ennek alapján im­már mindenütt, több lelök kö­zött választunk. A cél a népkép­viseleti testületek tevékenységé­nek hatékonyabbá tétele. Vége . Pintér István i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom