Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
e 9 PETŐFI NÉPE e 1935. snfijos 4. Dániel Ortega életrajza A TŐKÉS ORSZÁGOK CSŰCSTALÁKOZŐJÁN Politikai nyilatkozat — elhallgatásokkal Daniel Ortega Saave dra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszaba- ditási Front Országos Vezetőségének tagja 1945 novemberében született. Apját bebörtönözték, amiért Augusto César Sandino tábornok felszabadító harcát támogatta. Kiszabadulása után együttműködött a Sandinista Fronttal, Daniéi Ortega fiatal korától aktív mozgalmi életet élt: középiskolásként diákvezető volt, és 15 évesen belépett a Frontba. Szervezte a diákok diktatúraellenes harcát, s irányította a megmozdulásokat. Többször elfogták és megkinozták. Egyike a legtöbbet szenvedett és bebörtönzött vezetőknek. Családjának tagjai is ismert alakjai a nicaraguai közéletnek. Testvére Camilo 1978-ban a monimbáí felkelésben elesett. Fivére, Humberto, a nemzetvédelmi miniszter tisztét tölti be. Daniel Ortega 19 éves volt, amikor a Sandinista Nemzeti Felszaibaditási Front Országos Vezető Tanácsának tagjává választották. E funkciójában 1966-ig tevékenykedett. 1967-ben a biztonsági szervek elfogták, s hét évet töltött börtönben. Börtönéből 1974 decemberében a Sandinista Front kommandójának egyik akciója szabadította ki. Dániel Ortega 1975-ben ismét elfoglalta helyét az Országos Vezető Tanácsban, 1977 októberében a felszabadító erők Északi Frontjának parancsnoka lett. 1979-ben a forradalom győzelme után a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzó Tanácsának tagjává választották, két év múlva pedig e testület koordinátora lett. Az 1984. november 4-i választásokon a Sandinista Front jelöltjeként köztársasági elnöknek választották meg. E tisztségébe 1985. január 10-én iktatták be. (MTI) BONN Az Egyesült Államok és Nyu- gat-iEurópa ellentéteit, mindenekelőtt az amerikai—francia vitákat elhallgató, közös politikai nyilatkozatot tettek közzé pénteken Bonnban a hét vezető tőkés állam tizenegyedik csúcstalálkozójának résztvevői. Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter sajtóértekezletén — a nyilatkozatot ismertetve — közölte, hogy további közlemény nem várható a csúcstalálkozóról, annak lefolyását Helmut Kohl kancellár ismerteti majd szombaton. A hetek „Politikai nyilatkozat a második világháború 40. évfordulója alkalmából’! című dokumentuma szerint a bonni csúcs résztvevői sikraszállnak „a szilárd katonai erőegyensúly fenntartásáért és erősítésért” a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ennek során — úgymond — nem törekszenek erőfölényre, de védelmüket sem hanyagolják el. A hét vezető tőkés állam „kész magas szinten párbeszédet folytatni a Keletet és a Nyugatot elválasztó, mély ellentétekről, kész a nukleáris fegyve_ raknék tárgyalások útján történő, jelentős csökkentésére”. A nyilatkozat méltatta a Helsinkiben megkezdett, európai biztonsági és együttműködési folyamatot. A résztvevők emellett szóltak az „emberi jogokról” is. Elítélték „Európa megosztottságát” és helyeselték azt a nyugatnémet követelést, hogy a „német nép — úgymond — szabad önrendelkezés útján állítsa helyre egységét”. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: VASÁRNAP: Daniel Ortega, nicaraguai elnök Moszkvába érkezik, s megkezdi a nyolc európai szocialista országot érintő körútját. — Nagyszabású békettüntetések Kanadában. — Tódor Zsivkov Szíriában tárgyal. HÉTFŐ: Győzelmi ünnep Hanoiban a vietnami háború befejeződésének 10. évfordulóján. — A stockholmi konferencián részt vevő semlegesek és el nem kötelezettek külügyminiszteri tanácskozása. KEDD: Szovjet nyilatkozat Namíbia ügyében. — Sarney elnök fogadja a brazil kommunisták küldöttségét. — A Challenger amerikai űrrepülőgép útja. — NATO-ellenes tiltakozások Spanyolországban. SZERDA: Világszerte a béke és a szolidaritás jegyében ünnepük meg május elsejét. — Az általános tiltakozás ellenére, Reagan teljes gazdasági embargót hirdet meg Nicaraguával szemben. CSÜTÖRTÖK: A hát iparilag legfejlettebb tőkés ország vezetőinek lit gazdasági csúcsértekezlete Bonnban. — Gorbacsov üzenete Craxi olasz kormányfőhöz. — Argentína és Chile a Vatikánban kicseréli a Beagle-csatorna helyzetét rendező szerződés okmányait. PÉNTEK: Űjabb súlyos összecsapások Dél-Libanonban és Bejrútban. — Békéltetési kísérletek Irak és Irán között. A hét három kérdése Mi szerepel a bonni csúcs napirendjén? A hét iparilag legfejlettebb tőkés állam (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Japán, Kanada, az NSZK) hivatalosan gazdaságinak mondott csúcsértekezlete az idén tizenegyedik alkalommal ült össze — ezúttal Bonnban. Ami az eredeti témát, a világ- gazdaságot illeti, két témakör került előtérbe, némiképpen ellentétes módon. Az Egyesült Államok, jelentős kereskedelmi deficitjétől szorítva, elsősorban a „kereskedelem liberalizálását” sürgeti, magyarán az amerikai termékek fokozottabb betörését a japán, nyugatnémet és más piacokra. Ám az amerikai áruk, elsősorban a dollár túlértékeltsége, s az amerikai .valuta bizonytalan árfolyama miatt, nem elég versenyképesek: Washington pedig csak az okozatot, s nem az okot akarja megszüntetni. A nyugat—nyugati viták any- nyiban kihatnak a kelet—nyugati gazdasági1 kapcsolatokra is, hogy az Egyesült Államok újabb korlátozásokat szeretne elfogadtatni partnereivel. Rendkívül kedvezőtlen a visszhangja annak is, hogy a Fehér Ház képviselője éppen Bonnba érkezve jelentette be a teljes gazdasági embargót Nicaraguával szemben. A magyarázkodások szerint Reagan így vágott vissza a számára kudarcot jelentő kongresszusi szavazásért a kontráknak előirányzott segélyek ügyében, s egyúttal el akarta terelni a figyelmet a bit- burgi temetőlátogatás kapcsán keletkezett felháborodásról. A fényes keretek között zajló bonni közös étkezések terítékén azonban ott szerepelnek a politikai kérdések is. Az Egyesült Államok közvetlen célja, hogy kizsaroljon valamiféle együttműködést az SDI-nek, stratégiai védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési tervek támogatására. A bonni csúcs, minden jel szerint, csupán egy állomása lesz a hosszú huzakodásnak. 9 Libanonban változatlanul feszült volt a héten a helyzet. A képen egy békés pillanat: Tyr kikötővárosba az izraeli megszálló katonaság távozása után bevonultak a libanoni hadsereg erői. • Daniel Ortega nicaraguai elnök a hét elején Moszkvában tárgyalt. A képen: Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára köszönti a vendéget a megbeszélések kezdetén. Az űrfegyverkezési tervek erőltetése azért is veszélyes, mert ezek képezik ma az eredményes tárgyalások legnagyobb akadályát. Genfben még e hónapban megkezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd második fordulója. Bécsben, tíz nap múlva Gromi- ko—Shultz találkozóra kerül sor, s alighanem szóba kerül egy szovjet—amerikai csúcsértekezlet előkészítése. Nagy érdeklődést váltott ki, jóllehet annak érdemi része nem ismert, hogy Craxi olasz kormányfő (egyúttal a közös piaci országok soros elnöke) Bonnba utazása előtt üzenetet kapott Gorbacsovtól, az SZKP főtitkárától. Bonnról szólva egyébként sem lehet megfeledkezni egy másik európai főváros, Varsó nevéről, ahol néhány nappal ezelőtt meghosszabbították hét szocialista ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A Varsói Szerződés tagállamai felhasználták a legfelsőbb szintű összejövetelt arra is, hogy ismét kifejezzék tárgyalási készségüket. Megismételték ésszerű javaslataikat, beleértve a fegyverkezés fontos területeire indítványozott, vagy éppen egyoldalú- lag vállalt moratóriumot. Gyakorlatilag ez annyit jelent, illetve jelentene, hogy az elhúzódó tárgyalások alatt ne folytatódjék a fegyverkezési verseny. A bonni csúcsértekezlet igazi próbája tehát — se vonatkozásban, sajnos, nem lehetünk túlságosan derűlátóak —, hogy mennyiben tudnak és akarnak a vezető tőkés hatalmak partnerek lenni, a fegyverkezési hajsza valódi mérséklésében és csökkentésében, az enyhüléshez való visszatérésben. Mit jelent a Nicaragua ellen elrendelt amerikai embargó? A legutóbbi év során mintegy 190 millió dolláros szintet ért el a nicaraguai—amerikai kereskedelmi forgalom, ennek kétharmada az Egyesült Államok exportja, egyharmada Nicaragua kivitele volt. Az amerikai embargó, amely a kereskedelem, a légi- és tengeri közlekedés leállítását, a diplomáciai kapcsolatok valószínű felfüggesztését helyezte kilátásba, érthetően gondokat, egyes területeken súlyos problémákat okozhat a közép-amerikai országnak. Az amerikai remények „Nicaragua összeomlásáról” azonban nem válhatnak be. Ortega nicaraguai államfő éppen most zajló körútja nyolc európai szocialista országban — köztük hazánkban — arról tanúskodik, hogy az ország számíthat barátaira. De a nyugati országok és a latin-amerikai államok többsége sem kívánja, Washington eljárását követni. Ha — sokkal nehezebb kőrülrhények között — Kubával kapcsolatosan sem vált be az embargó; aligha- várható az ameri- káíkk álfái 'óhajtőttf döntő áttörés 'Managua' éá etében. Még egyszer hangsúlyozni kell: természetesen Nicaraguának nem mindegy a hagyományos gazdasági szál elszakítása, ez kétségkívül fokozza az amúgy is jelentkező gazdasági nehézségeket. Ám az ország legfőbb gondja az amerikaiak által ösztönzött és támogatott hadüzenet nélküli háború. Az ellenforradalmár kontrák betörései, kártevései, számokban is kifejezve jócskán felülmúlták azt a veszteséget, amit az amerikai kereskedelem leállása okoz. Nicaragua károsnak tarthatja, ha amerikai repülőgépek és hajók ezután nem szállnak le, s kötnek ki a légikikötőkben és kikötőkben. De még károsabb, amikor amerikai repülőgépek utánpótlást szállítanak a kontráknak, és amerikai hajók aknákat helyeznek el a nicaraguai vizek határán. Hogyan alakult a közel-keleti helyzet? Libanonban csak a bizonytalanság biztos: újabb súlyos áldozatokkal járó harcok robbantak ki a déli részeken és Bejrút szívében. A szétesettségre jellemző, hogy,nemcsak felekezetközi csaták dúlnak (természetesen a felekezeti hovatartozás rendszerint csak a politikai-társadalmi ellentétek burkául szolgál), hanem a keresztény, illetve a mohamedán táboron belül is harcolnak egymás ellen. Az újabb részleges izraeli visszavonulás csak nehezítette a helyzetet: a területekét nem rendezett módon, a libanoni hadseregnek kdták át, hanem „légüres teret” hagytak maguk mögött. Ez elég volt az incidensek kirobbanására, a bosszú végtelen folyamatának megindulására, mindenki igyekezett elintézni a régi számlákat. Az egyetlen halvány remény, hogy Berri siita és Dzsumblatt drúz vezető négypontos béketervet dolgozott ki, és a rendezésben érdekelt Szíria ugyancsak rendkívül tevékeny. Egyelőre azonban hangosabb a fegyverropogás Libanon körül... Közben befejeződött Murphy amerikai külügyi államtitkár tizenhatnapos közel-keleti körútja, kilenc állomással, s rövidesen Shultz külügyminiszter érkezik a térségbe. A cél életet lehelni a Reágan-tervbe, s valamiféle megoldást találni a palesztin problémára, természetesen anélkül, hogy azt valóban megoldanák, s a PFSZ-t bekapcsolnák. A különút-viszonyok változatlanul rosszak, majdhogy járhatatlanok, de ez úgy látszik nem tartja vissza az újabb próbálkozásokat. R. E. JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Az új vállalatirányítás és a szakszervezeti jogok A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, s ezen a vállalati hetedik ötéves tervek előkészítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a szakszervezeti szervek miként vegyenek részt a vállalati középtávú tervek készítésében. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a vállalati tervezés demokratizmusa jelentős fejlődés előtt áll. A vállalati irányítás új formáinak bevezetése lehetővé teszi, hogy a jövőben a kollektívák egész sora közvetlenül vegyen részt a tervezési döntésekben. Eddig a dolgozóknak a tervek véleményezésére volt lehetőségük. a jövőben azonban — elsősorban ott, ahol közgyűlés irányítja a vállalatot — a kollektívák közvetlenül vesznek részt a döntésekben. A szakszervezeti jogokat azonban ezen a területen sem csorbítják az új vállalatirányítási formák. A vállalati szakszervezeti szervek a középtávú tervek kialakítása során részt vesznek mind a dolgozók munka- és életkörülményeit közvetlenül érintő feladatok megfogalmazásában, mind a termelési célok megjelölésében. Az elnökség nagyon fontosnak tartja, hogy jó együttműködés alakuljon ki a vállalati szakszervezeti testületek ás az új irányító szervek között. A szak- szervezeti szervek feladata egyebek közt, hogy a vállalati tanács munkás tagjait segítsék felkészíteni a tervezésben való érdemi részvételre. A vállalati középtávú tervek kidolgozását az állami és szak- szervezeti vezető szervek különféle irányelvek közreadásával is segítik. RUGALMAS, EGYENLŐTLEN Milyen legyen a munkaidőrendszer? Nem érdemes „csúcsra” tervezni A vállalatok jó része létszám- hiányra panaszkodik, ugyanakkor a különféle felmérésekből kitűnik, hogy még a rendelkezésre álló munkaerővel sem gazdálkodnak jól. A foglalkoztatás hatékonyságának javítására a vállalatok ma még csak korlátozottan élnek a korábbiaknál rugalmasabb, ésszerűbb munkaerő-gazdálkodás lehetőségeivel. Létszámgondjaik közepette is a munkacsúcsokhoz méretezik a munkaerőigényeiket, s mereven kezelik a munkaidőalapot, a napi munkaidő akkor is 8 óra, ha éppen nem tudnak munkát biztosítani; sürgős feladatok esetében pedig jöhet a túlóra. A munkacsúcsok idejére, vagy kisegítőként behívható részmunkaidős dolgozó aránya az összes foglalkoztatottakhoz viszonyítva a 3 százalékot sem éri el — ez az arány sokkal kisebb, mint az iparilag fejlett országokban. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal útmutatót tett közzé a Munkaügyi Közlönyben a korszerű, rugalmas foglalkoztatási formák és munkaidőrendszerek alkalmazásáról. Ebbin’, egyebek fcÖ2;oty; felhívja $ 1 Ijgyeím^t,’ arra, hogy a részmunkaidősök célszerű foglalkoztatásával a vállalatok miképpen egészíthetik iki a teljes munkaidőben dolgozók létszámát. Az általános gyakorlat ma még az, hogy a vállalatok kisegítőként általában napi 4, illetve 6 órára keresnek jelentkezőket, pedig a Munka Törvény- könyve ennél jóval tágabb lehetőségeket biztosít a részmunka- időben történő foglalkoztatáshoz. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat például az éves munkaidőkeretben, s az így meghatározott óraszámot a részmunkaidős akkor dolgozza le, amikor a vállalatnak éppen szüksége van a munkájára. Elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltatásokban lehet hasznos, ha a részmunkaidős például rendszeresen csak szombaton vagy más forgalmas napokon dolgozik. A részmunkaidős foglalkoztatás új formájaként arra is lehetőség van, hogy ketten vállalják el egy teljes munkaidős dolgozó munkakörét. A napi 8 órás munkát úgy is megoszthatják, hogy mindegyikük 4—4 órát dolgozik naponta, de abban is megállapodhatnak, hogy a munkakör ellátásában naponta, hetente, havonta vagy akár félévente váltják egymást. Ez a megoldás különösen azoknak kedvez, akik gyermekük vagy idős szülőjük gondozása, illetve tanulás miatt nem tudnak egész évre teljes munkaidőben munkát vállalni. A rugalmas munkaidő formál közül a legelterjedtebb, amikor a vállalat a napi törzsidőt határozza meg, amit kötelezően a munkahelyen kell tölteni, s a dolgozó az ezen felüli néhány órával gazdálkodik, ezt oszthatja be úgy, hogy korábban vagy később kezdi, illetve fejezi be a munkát. A lehetőség azonban ennél jóval több. Egyes munkahelyeken mód van arra például, hogy még törzsidőt se állapítsanak meg, csak a napi munkaidő minimumát, illetve maximumát írják elő — persze az időszak egészére meghatározott óraszámot összességében teljesíteni kell. Kevéssé ismert az egyenlőtlen munkaidő bevezetésének lehetősége, amikor a napi munkaidőt a változó feladatukhoz igazítva az év meghatározott hónapjaira, heteire vagy napjaira eltérő hosz- szúságban írják elő. Így például az építőiparban, a növénytermesztésben vagy az idegenforgalomban — ahol a feladatok zöme néhány hónapra koncentrálódik — lehetőség van arra, hogy a munka dandárjának idején naponta az átlagosnál hosszabb legyen a munkaidő, míg azokban a hónapokban, amikor kevesebb a tennivaló, a munkanap is rö- videbb legyen. A napi'munkaidőt egy hónapon belül is meg lehet osztani. Ez a módszer különösen a - könyvelők, a bérszámfejtők esetében lehet eredményes, amely munkakörökben havonta ismétlődő, ma még általában túlórákkal megoldott, néhány napos munkacsúcsok adódnak. Mindezek a foglalkoztatási formák, illetve munkaidőrendszerek új munkaszervezési módszerek kialakítását is szükségessé teszik a vállalatoknál. A bevezetésükkel együtt járó többletfeladatok azonban bőven megtérülnek, mert a célszerűen megválasztott módszerrel a munkaidőt a tényleges munkavégzésre hasznosíthatják. Kölcsönös felelősség (Folytatás az 1. oldalról.) hatékonyabb együttműködésre készteti. Megállapodás szerint, egyhetes kocsirendelés alapján, a kért napon ki nem állított vagon a vasútra éppúgy fizetési kötelezettséget ró, mint a megrendelőre az, ha nem rakja meg határidőre a kérdéses szállító j árművet. Ilyen ’ egyezséget kötött a körzeti üzemfőnökséggel jó néhány nagyobb vállalat, mint például a Kecskeméti Konzervgyár, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát, a Helvéciái Állami Gazdaság és a megyeszékhelyi MÉH- telep. Ócsán is terjed a kölcsönös felelősségvállaláson alapuló kocsikiállítás és -rakodás, amely iránt az érdeklődés nő. A következő hetek, hónapok növekvő szállítási feladatainak megoldása a MÁV-tól és a fuva- roztatóktól feszítettebb munkatempót követel. A műszakilag elhasználódott vagonok pótlására egyelőre nincs elegendő pénz; ezért igen fontos, hogy mind a vasutasok, mind pedig az árufeladók óvják a kocsikat a sérülésektől. A hétvégi' rakodások, sajnos, változatlanul lanyha üte- műek — emiatt nem egyszer harminc kocsi is kirakatlan marad szombattól hétfőig áz üzemfőnökség állomásain. Ezen a helyzeten a késésben lévő vállalatok jobb rakodásszervezéssel és a hétvégi munkáért járó ösztönzőbb bérezéssel javíthatnának. A körzeti üzemfőnökségen azt remélik, hogy az április 1-től érvényes, személyenként 7,8 százalékos újabb bérfejlesztés kedvező hozzájárulást jelent a vasutas dolgozókra váró idei munkák eredményes elvégzéséhez. K. A. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Elutasították az Internazionale fellebbezését Pénteken az UEFA fellebbviteli bizottsága megtárgyalta az Internazionale fellebbezését. Az ólaszok azit kérték, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség semmisítse meg a Real Madrid—Internazionale UEFA Kupa elődöntő visszavágójának eredményét, s rendeljen Újrajátszást. A kérést már első fokon egyszer elutasították, s most másodfokon is ugyanez a határozat született. Így tehát a Real Madrid a Videoton ellenfele a döntőben. (MTI) 1
