Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

1985. májas 18. • PETŐFI NÉPE © 3 KITÜNTETETT GAZtí&KEKtBSKKM ÉLENJÁRÓK A NEMZETKÖZI MUNKA VERSENYBEN Kihasználják az adottságokat Fajszon a Kék Duna Tsz-ben I ;-r ;■....' ■ "Mmm V9SMmfiSmm mm. i Ég« V flnr* r i iMnlr Tiiifrwnnn %&;&'»’ ■ v ­JBSŰÍ W £ *>< ­• A fajszi határban az elmúlt napokban kapálták a 104 hektárra vetett majoránnát. (Straszer András felvétele) KÖZSÉGI ÖNÁLLÓSÁG Rugalmasabb építési ügyintézés A Duna mentén gazdálkodó szö­vetkezetek lényegesen kedvezőbb helyzetbén vannak, mint a ho­mokhátsági, kiskunsági társaik. Ezen a vidéken jobb a talaj, no és a közelben az életet jelentő öntözővíz. Persze, napjainkban a kimagasló eredmények eléréséhez mindez már kevés. A fajszi kék Duna Termelőszö­vetkezet tagságának és vezetői­nek munkáját 1967 óta idén 16. alkalommal ismerték el. Az or­szágos gazdasági verseny vándor­zászlaja, az elismerő oklevelek, a Kiváló Szövetkezet címek, a ta­valyi termelési nagydíj után, idén a Kiváló Szövetkezet cím mellé elnyerték a nemzetközi munka­verseny élenjáróinak kijáró okle­velet is. Jókay Antallal, a szövetkezet főkönyvelőjével az elmúlt évek gazdasági eredményeiről beszél­gettünk. A Kék Duna azon kevés téeszek közé tartozik, ahol a ter­melés zömét az alaptevékenység adja. A tavalyi 216 milliós terme­lési értékből 209 milliót a növé­nyek és az állatok hoztak. A mér­leg szerinti nyereség pedig meg­haladta a 74 millió forintot. — Olyanok az adottságaink — mondta a főkönyvelő —, amelye­ket nem kihasználni vétek lenne, így vagyunk a korai termesztésű növényekkel, amelyek betakarí­tása után indul a másodvetés. Képletesen szólva, kétszer ara­tunk. A siló nálunk már régóta másodvetésű, ugyanígy a spenót és a zöldbab is. Bizonyos költsé­gek így jobban megosztódnak és a gépek is dolgoznak egész év­Az utóbbi tíz esztendő alatt a tavalyi jó eredményei alapján im­már kilencedik alkalomnál,, ér­demelte ki a hártai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet a kiváló cí­met. Ebből az alkalomból á köz­ségi művelődési házban rendezett ünnepségen Hegedűs Lajos, a szö­vetkezet elnöke a vezetőség be­számolójában elemezte azokat a törekvéseket, amelyek a sikerso­rozathoz vezettek. Kiemelte a szorgalmas tagság számos kezdeményezését, a hoz­záértő munkát, a vállalkozószel­lemet. Szólt a vezetők felelősségé­ről is. A termelési szerkezet — az ő közreműködésükkel — jól iga­zodik az adottságokhoz. Tavaly különösen a növénytermesztés és az ipari ágazatok mutattak fel jó eredményeket. A szövetkezet ve­zetői felismerték azt is, hogy a közös és a háztáji rendezett kap­csolata fontos feltétele a -kiegyen­súlyozott munkának és a tagság jó hangulatának. A jó munkahelyi közérzethez az is hozzátartozik, hogy a fontos döntéseket előzetesen a munka­helyi tanácskozásokon megvitat­ják. Ide tartozik a jövedelem fel- használása, a fejlesztésre szánt pénzeszközök felosztása és így tovább. Az elnök végezetül han­goztatta: a sikersorozat nem je­lenti azt, hogy nincsenek még tartalékok és elégedettek munká­jukkal. Még sok a javítanivaló a munkaszervezésben és az irá­nyításban. Ezt követően Szakolczai Pál, a Lendület és • Az Izsáki Állami Gazdaság ed­dig kétszer kapta meg a Kiváló Vállalat címet, és tegnap volt az ötödik alkalom, hogy a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét — a múlt évi kiemelkedő gazdálkodásért — át­vették. Mi ennek a titka, hogyan képesek megújítani gazdaságukat, termelésüket időről időre, erről beszélgettem dr. Horváth István­nal, a gazdaság igazgatójával. — Alkalmazkodtunk az adott­ságokhoz. folytattuk a hagyomá­nyokat — sommázta az eddig megtett utat az igazgató, aki több mint egy évtizede irányítja a gazdaságot. Természetesen’ a- hogyanra is válaszolt: •— A szőlészeti-borászati ága­zatot fejlesztettük. A térségben az alapanyag-termelés . koordiná­lására vállalkoztunk, hét szövet­kezettel és három állami gazda­sággal kötöttünk szerződést. A ta­valyi borforgalmunk már elérte a 160 ezer hektolitert, amelyhez az. alapanyag háromnegyedét ter­melték meg partnereink. — A kiváló . minőségért és a pontos szállításért a szovjet Im­ben. Nem is szólva a bónyolult zöldségvertikumunkról. A közös­ben termesztünk uborkát, spenó­tot, zöldborsót, fejes és kelká­posztát, kaprot, zöldbabot, majo­ránnát és póréhagymát. Dr. Berta Jenő, a szövetkezet elnöke kérdésemre sorolta, mire a legbüszkébb. — Tizennyolc éve nem kellett hitelt felvenni. A jó tagi, vezetői kapcsolat talán a legfontosabb. Egy emberként ismeri mindenki a gondokat, de a sikernek is mind­annyian örülhetünk, hiszen egy­megyei pártbizottság titkára — aki a kiváló címmel járó okleve­let átadta — a termelőszövetke­zet sikersorozatát méltatva rá­mutatott: a korszerű termelés eredményei megnyilvánulnak ab­ban is, hogy a gabonatermesztés­ben szinte minden esztendőben kiváló eredményt érnek el. Ha­sonlóképpen a növénytermesztés más ágazataiban is, ami tudatos, gondos, fegyelmezett munka ered­ménye. Dr. Bogács Géza, a Bácskai és IZSÁK — PEZSGŐGYÁRTÁS portőrtől nemrég kitüntető diplo­mát kaptak. :— Termelésünk nyolcvan szá­zalékát nyolc országba exportál­juk, döntő részét a Szovjetunió­ba. A szénsavas borok előállításá­ra szakosodtunk: a gyöngyöző- és habzóbor-, valamint a pezsgőké­szítés a legjelentősebb. A hazai pezsgőknek negyedét, vagyis évente 13 millió palackkal mi gyártjuk. Kifejlesztettük a klasszikus pezsgőkészítés mód­szerét, Claudius Cézár nevű pezsgőnk az elmúlt három évben minden versenyen aranyérmet kapott. Nemrég jöttem haza Moszkvából, ahol az ottani bel­kereskedelmi minisztérium szak- zsűrije elfogadta a Pompadour vermutunkat, amelyből már az idén szállítunk. — Az ágazat nyereségéből jut fejlesztésekre is? — Versenyben kell maradnunk, nagy ma a konkurrencia a bor- és pezsgőpiacon, s ezért olyan formán vagyunk részesei. Mun­kámban mindig arra törekedtem, hogy a gazdaság megtarthassa piacérzékenységét. Korábban ez hazardírozásnak tűnt, de az utób­bi években a megváltozott sza­bályozórendszer erre ösztönöz. Nálunk egy főre 167 ezer forint nyereség jut. De száz forint érté­kű eszközre vetítve ez a szám 28 forint. Ez az, amit csak jó szerve­zéssel és közös akarattal lehet el­érni. Cm. P. Dunamelléki TESZÖV titkárhe­lyettese a szövetség különdíját nyújtotta át a szövetkezet elnö­kének. Az ünnepi összejövetelen Paksi :Imre, az Ady Endre szocialista brigád vezetője környezetvédeltni versenyre hívta ki a szövetkezet szocialista kollektíváit és kérte, hogy kezdeményezésüket karolja fel a TESZÖV is. Az ünnepi ülés kitüntetések át­adásával zárult. K. S. beruházásokra van szükség, ame­lyek segítségével javítjuk a mi­nőséget. bővítjük a gyártmány­szerkezetet, ezáltal megszilárdít­juk .piaci pozíciónkat. Bővítjük és megduplázzuk a pezsgőgyár­tást, üzembe helyezünk több be­rendezést. és befejezzük az ország legkorszerűbb pincészetének és tárolójának építését. Erre 120 mil­lió forintot költünk. — Mennyit kell teljesíteni ah­hoz, hogy ezt a jelentős volume­nű beruházást cl merjék kezdeni? — Az elmúlt tíz évben a terme­lési értékünk ötszörösére, a nye­reségünk tízszeresére, nőtt. Már 1963-ban 72 millió forint volt a vállalat nyeresége, de tavaly ezen lényegesen túlléptünk, elértük a 110 millió forintot. — Milyen mértékben változott a dolgozók élete? — Munkánk legfontosabb ered­ménye, hogy az életkörülmények­ben jelentős a javulás. Ahogyan termelünk, úgy élünk, s aki töb­bet tesz, jobb eredményeket ér el, annak személy szerint is több á jövedelme. / Cs I. A járási hivatalok megszűné­sével új helyzet állt elő az építé­si igazgatásban. A helyi önállóság megteremtése után — a megyé­ben a teljes körű decentralizálást követően a városok és a nagy­községek mellett minden község önálló építésügyi hatósági jogkört kapott — szakmailag is meg kel­lett alapozni a nagyobb helyi ha­táskörök zavartalan és színvona­las ellátásának feltételeit. A meg­valósítás óta eltelt több mint egy év tapasztalatait összegezték a kö­zelmúltban az érdekeltek. Kedvező tapasztalatok Megállapítható, hogy az építés­ügyi igazgatási feladatkörök he­lyi átvétele megalapozottan tör­tént, az ügyintézés gyorsabb és rugalmasabb az eddigieknél. A helyi szakigazgatási szervek mun­káját eredményesen segítik a kö­zösen alkalmazott körzeti műsza­ki ügyintézők, akik hetenként legalább egy-egy napot tartóz­kodnak ä társult községekben. El­végzik a helyszínelést, a határo­zatok előkészítését, segítik az egyéb építési, szanálási stb. fel­adatok ellátását. A lakossági vé­lemények is kedvezőek. Többsé­gükben helyben is ^intézhetők azok az ügyek, amelyeket 1984 előtt csak városokban vagy járá­si székhelyeken lehetett. De a tanácsi munka hatékony­sága, az építésügyi igazgatás terv­szerű és színvonalas tevékenysé­géhez fűződő közösségi érdekek is megkövetelik, hogy a helyi jog­körök gyakorlásának feltételeit e területen is fokozatosan javítsuk. Ez szükségessé teszi a teljes esz­közrendszer következetes fejlesz­tését, az itt dolgozó szakemberek felkészültségének növelését. Mihez kell engedély, bejelentés? A helyi értékelések és vizsgála­tok arra is rámutatnak, hogy az 'érvényes építésügyi előírásokat, jogszabályokat a lakosság, az épít­tetők csak részben vagy téve­sen ismerik. E tájékoztató kere­tei nem teszik lehetővé, hogy az építési engedélyezési eljárást részletesen áttekintsük. Hasznos azonban mindenkinek megismer­ni, hogy hazánkban építkezni többféleképpen leheti építési en­gedély és bejelentés alapján, il­letve engedély és bejelentés nél­kül is. De nem mindegy, hogy mi­kor mit! MUNKAVÉDELEM Ez az április végi munkanap is olyannak ígérkezett a Kunba­jai Állami Gazdaság bácsszőlősi borászati üzemében, mint a töb­bi. Dolgoztak szorgalmasan. Megkezdték a Csehszlovákiába induló tartálykocsik feltöltését. Sajnos, az egyik kocsi alját, oldalát sűrű massza csúfította. Habi na László és Újvári Zsolt kezdte meg a vagon tisztítását. Mivel a felülről befelé irányí­tott vízsugár meg sem moccan- totta a pliszokréteget, Haibina László bemászott a tartályba, és vízziel verette a kocsi alját. Munkatársa, Újvám Zsolt kívül­ről figyelte, hogy nincs-e valami baj. Néhány perc múlva tudatta szaktá fsaival: bizonyos ha­laszthatatlan ügyek miatt el kell mennie oda, ahová a király is gyalog jár. A rámpán arra járó Kiss László figyelt föl a vízzu- bogásra. Benézett a vagonba^ és meg­döbbenve látta: Habina László mozdulatlan fekszik. Segítségére sietett. Kiss László, az első vál­lalkozó hamar elvesztette az esz­méletét. U-gyanigy járt a mente­ni próbáló Waltner István is. A közben visszaérkező Újvári Zsolt gázálarccá a fején mászott be a veszélyzónába. A már riasztott munkatársak, vezetők közül Be- ke Gyula művezető- vissza paran­csolta, de menekülés közben be­leakadt a lába a létrába. Gránicz Géza találta föl ma­gát a leghamarabb, össoecsava- rozott több gázá'arccsövet —úgy hogy a cső vége a szabadban maradt — és így. gázálarccal kezdte meg a mentést. Horváth I,ászlő közreműködésével .kihúz­ta munkatársait. A helyszínre robogó bácsalmá­si mentők Habina Lászlón nem tudtak segíteni, a másik három dolgozót szakértő áldozatkész or­vosi beavatkozással sikerült megmenteni. A Székely Árpád munkavédel­mi felügyelő által vezetett vizs­gálat szerint több szabálytalanság okozta a tragédiát. Szigorú, a bajbajutottak előtt is ismeretes előírás szerint tartálykocsiban csak a derékra erősített kötéllel dolgozhat a munkavállaló, hogy a veszély esetén a tevékenységét Építési engedély alapján végez­hető: lakóház, üdülő stb. építése, átalakítása, bővítése (emelet-rá­építés, toldaléképítés, tetőtér-be­építés), jelentősebb felújítás, helyreállítás és lebontás, továbbá kéményépítés, -magasítás, jelen­tősebb tereprendezés; külterüle­ten minden épület és építmény. Bejelentés alapján végezhető: lakó- és üdülőtelken elhelyezhető új melléképület és melléképít­mény kivitelezése, valamint ezek bővítése; a telek homlokvonalán kerítés létesítése, szemétgyűjtő, trágyatároló, szennyvízgyűjtő ak­na és szikkasztó kialakítása. Építési engedély és bejelentés nélkül végezhető: épület homlok­zatának vagy tetőzetének felújí­tása, válaszfal építése, lebontása, ha az épület rendeltetése, hasz­nálatának módja nem változik. Továbbá községben minden olyan építési munka, amelyet városban, nagyközségben bejelentés alapján lehet végezni. A bírság és mértéke Sokan nem ismerik vagy konk­rét esetekben fellebbezik, pana­szolják az engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő építkezések sokszor igen súlyos bírságolásá­nak előírásait. Az építési engedély nélküli vagy az engedélytől jelentősen eltérő építkezés esetében kötelező az építtetőt építésrendészeti bírság­gal sújtani. Bírság abban az eset­ben nem szabható ki, ha a ható­ság elrendelte az épület lebontá­sát. A bírság nagysága attól függ, hogy hol, milyen rendeltetésű, értékű épületet építettek. Például lakóépület esetében a számított érték 10—20 százaléka, a mellék- épületeknél 20—30 százalék, üdü­lőterületen és külterületen léte­sített bármilyen építmény eseté­ben 30—40 százalék. Az épület értékét nem a tényleges ráfordí­tás, hanem az EVM által előírt értéktáblázat alapján kell kiszá­mítani. Ennek összege az épület alapterülete és az értéktáblázat­ban szereplő egységár szorzata. Lakóépület esetén ez az egység­ár városban az épület anyagától, szerkezetétől, közművesítettségé- től függően 4000—8800 forint/ négyzetméter. • Ha az engedély nélkül építő olyan területen építkezett, ame- - lyet a rendezési tervben későbbi fejlesztés céljára jelöltek ki, csak visszavonásig érvényes fennma­radási engedélyt kaphat. A terü­let igénybevétele esetén az épü­sa. Hiányzott a füst- és levegő­védő készülék is. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban valaki rosszul csavarozta össze egy targoncakerék kétrészes tárcsáját. Amikor Levegővel akarták feltölteni az abroncsot, a kereket szétvetette a feszültség, Egy súlyos sérülés ... Megírtuk: a Városföldi Állami Gazdaságiban pótkocsiról lezu­hanva vesztette életét egy dolgo­zó. Más állami gazdaságokban is szomorú esetek jegyzőkönyvezé­sére kényszerültek munkavédel­mi szakemberek, vállalati veze­tők. Derék embereket siratnak családok, munkatársak, barátok. Sole száz munkaóra veszett el elővigyázatlanság, fegyelmezet­lenség miatt. A Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Megyei Munkavédelmi Felügyelőség már eddig is kérte, javasolta a szi­gorúbb fegyelmet, az előírások betartását. Mivel a balesetek száma meghaladta a korábbi évek hasonló időszakában előfor­dult sérülésekét, halálos szeren­csétlenségekét, tanácskozásra hívták össze az állami és erdő- gazdaságok, vízügyi vállalatok vezetőit Maguk is szükségesnek vélték tegnap ezt a megbeszélést, mert — mint mondották — sokat okultak az ismertetett esetekből. A Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója szerint fél kell készí­teni a csoport- és brigádvezető­ket. a munkairányítókat ve­szélyhelyzetekre. A Szikrai Ál­lami Gazdaságban minden bri­gádból egy-egy dolgozó megta­nulta a szakszerű elsősegély­nyújtást. Azt is javasolta az igazgató, hogy. a vállalati kül­döttértekezleteket is tájékoztas­sák a munkavédelmi helyzetről, tennivalókról. Mindenütt össze­hívták a középvezetőket, és újra ellenőriztetik az előírások kor­szerűségét, betartását. Heitat Nándor letért kártalanítás nem jár! Ez nem csak fenyegetés. Például Kecskeméten 1984-ben öt lakó­épületet és három melléképüle­tet kellett így lebontani. A tulaj­donosok tényleges vesztesége itt kb. 3,5 millió forint volt. Jobb, de még nem Jó Az építési fegyelem az elmúlt években javult a megyében, de még ma sem kielégítő. 1984-ben 238 engedély nélküli és engedély­től eltérő építményt tártak fel az építésügyi hatóságok. Ez 177-tel kevesebb, mint 1981-ben. Ezek nagy része melléképület vagy zártkerti és külterületi építmény. Az építésrendészeti bírság 1984- ben mintegy kétmillió forint volt. Az építésügyi hatóságok nem kezdeményeznek eljárásokat, nem bírságolnak ok és cél nélkül. A kötelességüket teljesítik, a közös­ség érdekeit védik! Ez a szándék akkor is őszinte, ha számos épí­tésügyi előírás, jogszabály ma már nem közvetíti megfelelően a közösségi célokat, vagy gátolja az állampolgárok jogos igényeinek, törekvéseinek kielégítését. Ezek módosítását, törlését — számos javaslat kidolgozásával — ma­gunk is sürgetjük. Az Országos Építésügyi Szabály­zat folyamatban levő módosítása — a megyei véleményeket, javas­latokat is figyelembe véve — re­méljük, feloldja vagy legalább csökkenti az itt kialakult ellent­mondásokat, feszültségeket. El­sősorban gondolunk itt a külte­rületi, tanyai korlátozások • tény­leges csökkentésére, számos, már túlhaladott kötöttség feloldásá­ra, társadalmi és gazdasági cél­jaink jobb összehangolására az építésügyi területen is. Sándor Béla a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője RÁDIÓJEGYZET Máté Nem kisebb feladatra vállalkoztak a csütörtöki Tanakodó című rádió­műsor készítői, mint az iskolai de­mokratizmus tapasztalatainak. le­hetőségeinek boncolgatására. Meg­kérdeztek pedagógusokat. külön­böző korosztályú diákokat, hogy mit tartanak (tartanának) iskolai de­mokratizmusnak, milyen náluk a ta­nár—diák viszony, s hogy véleményük szerint milyen lenne az ideális. Ezek­hez az interjúkhoz kapcsolódva be­szélgetett azután a stúdióba meghí­vott szakemberekkel, vendégekkel Győrffy Miklós. Az egyórás eszme­cserébe — lévén e rádióműsor is de­mokratikus —, telefonon bekapcso­lódhattak a hallgatók is. Sok érdekes észrevétel, vélemény elhangzott, részletezésüktől azonban el kell most tekintenünk, maradva egyetlen dolognál, a műsor legelső interjújánál, amelyet egy alig ötéves (!) óvodással, Mátéval készítettek. Mondván: a demokratizmusra való nevelést nem lehet elég korán el­kezdeni. Máté okosan, megfontoltan vála­szolt a kérdésekre. Elmondta, hogy most is megbüntette az óvó néni, mert az egyik társával beszélgetett, olyan­kor. amikor ezt az óvodai rendtar­tás tiltja. Ilyen vétségek (?) miatt, állítása szerint, már legalább húsz­szor megbüntették. Riporter: — Legközelebb is fogsz beszélni? Máté: — Hát, csak akkor, ha van miről. Ha valami az eszembe jut. B.: - S ha valami az eszedbe jut, azt muszáj elmondanod? M.: — Kötelező! B.: — a felnőttek szerinted sze­retik, ha egy gyermek sokat beszél? M.: — Azt nem tudom, de ezek az óvó nénik nem szeretik ... Csak a parkban szabad beszélgetni, meg amikor kérdeznek ... r. : — És miért beszélsz olyan so­kat mégis, Máté? M.: — Mert van véleményem. R.: — Az szerinted mi? M.: — Hát az, hogy ha valaki mond valamit, s nekem arról valami máé az eszembe jut, akkor közbeszó­lok ... Egy rövidke részletet ragadtunk ki csupán az elhangzott, igen érdeke* interjúból, amelyet mindenekelőtt az tett eigondoikodtatóvá, hogy egy csöppnyi emberke szájából haHhat- tuk. Nemcsak aranyosan, hanem igen okosan, logikusan válaszolgatott Má­té, különösebb megilletődöttség nél­kül. Kétségtelenül egy nagyon ha­tározott, értékes egyéniség benyo­mását keltette ez a kisfiú, de min­den bizonnyal sok konfliktusa lesz az életben — ahogy azt a stúdióbe­szélgetés szakemberei is megjegyez­ték —i mint mindenkinek, aki ön­magára nézve is kötelezőnek tartja, hogy elmondja a véleményét őszin­tén. Pedig mi ez, ha nem demokra­tikus magatartás? Vitázik, vállalva az ütközéseket, konfliktusokat. Meg­fogalmazza a saját és meghallgatja a másik véleményét, ami a személyi­ség és a közösségi szellem fejlődésé­nek alapvető feltétele! S elég baj, hogy a véleményére nem kiváncsi óvó nénik, mindezt büntetéssel .Ju­talmazzák”. Lehet, hogy mire meg­nő. „kibüntetik” belőle ezt a demok­ratikus magatartást? Ha a családi légkör Mátééknál más, mint az óvo­dájában. nem valószínű. Vagyis a családnak ebben is hallatlanul nagy szerepe van. Éppen ezért, va­lószínűleg nagyon kevés a Mátéhoz hasonló óvodás gyerek, hiszen ma­napság a családok döntő többsége nem úgy éli mindennapjait, hogy a gyermeknek lehetősége legyen ilyen személyiséggé formálódnia. Egysze­rűen kevés rá az idő ideges, rohanó világunkban. Pedig a demokráciához demokratikus magatartású, felfogá­sú emberek kellenek. S az ilyen sze­mélyiségjegyek csak egy hosszú, ke­mény folyamat eredményeként ala­kulhatnak ki bennünk, akkor is csak méltó példák láttán, megfelelő kon­taktusok, türelmes nevelés mellett. Ez utóbbira sajnos nem jó példa a Mátéé ... Kotok Elek Tíz év alatt kilencszer kiváló a hartai Erdei Ferenc Tsz • A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet az akasztói Béke Szak­szövetkezettel összefogva létesített cipőfelsőrész-üzemet piaci alkalmazkodás Tragédia a tartálykocsiban figyelő társa azonnal fölhúzhas-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom