Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
S 9 PETŐFI NfiPE • IMS. április SO. VILÁGGAZDASÁG A szocialista országok négy évtizede A kelet-európai szocialista országok fejlődése hosszabb távon nem a szakadatlan sikerek láncolata, de nem is a legyőzhetetlen nehézségek sorozata. Csak kiegyensúlyozott mérlegkészítés teheti érthetővé a háborút követő évek korszakos gazdasági és társadalmi váltását, és a mai, történelmi fordulattal is felérő új fejlesztési korszaknak számos gondját. Rendkívül heterogén: fejlett és elmaradott, ipari és agrárjellegű, túlnyomórészt önmagát ellátni képes, és főként külső szállításoktól függő országok csoportja kezdett neki a háborút követő években a viharos gyorsaságú váltásnak. A szocialista gazdaság állami szektorát kiépítve új iparágak sorát hozták létre, a nehézipari központi fejlesztésekkel növelték az ipar súlyát, különösen a nehézipari ágazatokét, a mezőgazdaság szocialista fejlődésére alapozva pedig lökést adtak az agrárszektor megújhodásának. Viharos fejlődés gondokkal Az elmúlt negyven évben a szocialista országokban az állóeszközök állománya ötszörösére növekedett, megduplázódott az ipari foglalkoztatottak száma, és még ennél is gyorsabban nőtt a szakképzett dolgozók létszáma. Csak két számjeggyel kifejezhető gyorsaságú fejlődésen ment keresztül egyes korszerű vegyipari, kohászati és gépipari ágazat az elmúlt negyven évben, és teremtette meg az életszínvonal fejlődésének anyagi alapját. A kelet-európai szocialista országokban 1938-hoz képest négy- szeresére-ötszörése nőtt a lakosság reáljövedelme és megsokszorozódtak a társadalmi juttatásokra fordított kiadások is. Lét- biztonságot teremtettek az országok a teljes foglalkoztatással és a szocialista ellátási rendszer kiépítésével, annak fokozatos ki- szélesítésével. A háború előtti években országonkénti eltéréssel a lakosság alig egynegyedére, egyharmadára terjedt ki a társadalombiztosítás; ma már általános az egészségügyi ellátás, a nyugdíjrendszer, a munkaképtelenekről, a családosokról való gondoskodás. Szubjektív hibákkal, torzulásokkal, de a gazdaságépítés kezdeti szakaszának történelmi körülményeivel — a katonai fölénynyel rendelkező nyugati országok fenyegetésével — egyaránt magyarázható, miért is szorult háttérbe ekkor a fejlesztés minőségi oldala. Az országok a szükséges védelmi képességet, a nemzeti jövedelem társadalmi osztályok, rétegek és termelő- szektorok közti gyors átcsoportosítását, a társadalmi egyenlőség elvének érvényrejuttatását a gazdasági döntések messzemenő központosításával valósították meg, kevés helyet hagytak a gazdaság „főszereplőinek”, az önálló döntéshozatalra, a piacnak pedig a fogyasztói és a vevői értékítélet érvényesítésére. Ipar és kereskedelem Önellátásra, úgynevezett autark fejlesztésre ösztönzött e gazdaságfejlesztési modell, nem segítette elő kellőképpen a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás hatékony formáinak kialakítását —, sőt igénytelenségre kárhoztatott a termékek minőségével, a határidők betartásával kapcsolatban.-A KGST tagországai közötti együttműködésben mindez abban jelentkezik, hogy késik a magasabb rendű iptegrációra való áttérés, a nemzetközi kereskedelemben pedig abban, hogy a szocialista országok messze nem töltik be azt a szerepet, amely politikai és gazdasági súlyuk alapján megilletné őket. A gazdasági fejlesztés irányainak nagyfokú egyezése miatt nagyjából hasonló a kisebb szocialista országok termelési és külkereskedelmi szerkezete — azonosan a hiánycikkek ' is — és ugyanúgy vetődik fel a dilemma: a keresett gyártmányokat melyik piacon, milyen árucikkek beszerzése ellenében szállítsák. A KGST-TAGORSZÁGOK RESZESEDESE SZÁZALÉKBAN:____________ 1950 I960 19SÖ a világ népességéből 10,7 10,4 9,2 a világ ipari termeléséből lg 2S 93 . Hasonlóképpen a világon előállított új érték 25, a mezőgazda- sági termékmennyiség 20 százalékát adják ezek az országok, a kutatási költségek 20 százalékát finanszírozzák — mindezzel viszont éles ellentétben áll a tény, hogy az integrációs csoport rész- aránya a világkereskedelemben mindössze 8—9 százalékos, és hosszabb időszakban sem növekedett. A KGST tagországainak termelési súlya tehát a világban mintegy négyszeresen múlja felül a tagországok együttes nemzetközi áruforgalmát — számos megoldandó gazdaságszerkezeti és irányítási gondra figyelmeztetve ezzel. Clőtérben a minőség A hetvenes évektől megfogalmazódott középtávú és éves fejlesztési programok valamennyi országban máiya minőségi fejlődés követelményeinek megfelelően készültek. Az NŐK idei tervtörvénye például már az első mondataiban azt hangsúlyozta, hogy jelentős mértékben javítani kell az energia- és az anyaghasznosítás hatékonyságát a termékek magasabb fokú feldolgozottságával, minőségének javítása révén. A ráfordítások, a költségek csökkentésének kell adnia az ipari termelés növekményének jelentős részét — írja a terv. Konkrét hatékonysági mutatók teljesítését írja elő már évek óta a csehszlovák népgazdasági terv is. A bolgár tervmutatók is számot vetnek az exten- zív források kimerülésével, és a technikai lépéstartást, a technikai megújulást tekintik a fejlődés legfőbb eszközének. Az ipar átlagos bővülésén belül a csúcs- technológiának — például a számítógépes rendszerek fejlesztésének kell a felzárkózást biztosítania, de a hangsúlyt a kohászatban, a textiliparban, vagyis a hagyományos iparágakban is a keresettebb, ugyanakkor olcsóbban előállítható termékek előállítására helyezik. Az új fejlesztési súlypontokat érzékelteti, hogy valamennyi ország olyan szelektív fejlesztési célokat jelöl ki, amelyben a termelés bővülését attól elmaradó ütemben kíséri az anyag- és energiafogyasztás növekedése. Két olajválságra — és nyomában a gyökeres világgazdasági átrendeződésre — keresik évtizedünkben a választ a szocialista közösség országai. A nyersanyagok árdrágulása fokozta a késztermékekkel szembeni piac- és jövedelmezőségi követelményeket — amelyeknek gyakran a legfejletteb országok vállalatai sem képesek eleget tenni. Gyors termékcsere, a vállalatok megszűnési, illetve bővülési folyamatának intenzívebbé válása vette kezdetét, aminek fontos kísérőjelensége az is, hogy az iparilag fejlett országok az élenjáró iparágakra koncentrálnak, a hanyatló ágazatokat pedig a fejlődő világ termelőinek adják át. Nemcsak a legfontosabb kereskedelmi partnereiknek, a nyugat-európai gyártóknak éleződő konkurenciájába ütköznek ennek következtében a szocialista országok, de a gyorsan fejlődő ázsiai, egyes latin-amerikai termelőkébe is. Intenzív szakasz A nemzeti jövedelem és az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a KGST tagországaiban százalékban: Nemze jövedelem Ipart bruttó termel 1 951—60-as években 9,7 11,» 1961—70-es években 6,7 8,3 W 1971—84-as években 6,0 A gazdasági teljesítmények növekedésének — a nyolcvanas évek elején is folytatódó —lassulását a hátrányos külgazdasági feltételek mellett az is előidézte, hogy a gazdasági feszültségekre még nem sikerült az intenzív fejlesztés módszereivel választ adni. Nem sikerült felszámolni a termelés és a belső fel- használás, az export és az import, a lakossági jövedelmek és azok árufedezete közt feszüld aránytalanságokat. Közgazdászok, gazdaságirányítók egyaránt felismerték, hogy .minőségi fejlődést aligha lehet olyan irányítási módszerekkel elérni, amelyek az extenzív fejlődés irányelveinek feleltek meg valamikor. A szocialista országok a terv és a piaci eszközök országonként eltérő kombinációjával igyekeznek úrrá lenni a pazarláson, gátat vetni a befejezetlen beruházások állománya növekedésének, és felszámolni a kínálattól eltérő áruválasztékot. A gazdaság alkalmazkodási folyamatának gyorsulását remélik a Szovjetunióban attól a vállalati kísérlettől, amely szélesebb döntési. jogokkal ruházta föl a vállalatvezetést, és amelyet siker esetén szélesebb körben elterjesztenek. Valamennyi ország igyekszik közelebb hozni a termelőt a piachoz, ezért növelik a tervszámok között a ráfordítási,, hatékony- sági mutatók szerepét, mégha nem is helyettesítik a tervutasítást a vállalatok közvetett irá-. nyitásával. A KGST legutóbbi csúcstalálkozóján is hangsúlyt kapott az áru- és pénzmechanizmus integrációs szintű fejlesztésének fontossága, és konkrét döntések is születtek a hatékonyabb energetikai és agrárgazdasági együttműködésről, a vállalatok közvetlen részvételéről az országok közötti kapcsolatokban. M. i. ÖRÖKLÁNG A SZAPLN-HEGYEN „Vitéz” hajókat emel • A város tengeri bejárata. As előtérben Nabimov admirális emlékműve. Szevasztopol 1983-ban ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. Az eltelt két évszázad alatt sok jelentős esemény történt. Az első emlékművet 1834^ben állították fel a híres „Merkúr” két- árbocos vitorlásnak egy tengeri csatában két török hajó felett aratott győzelme emlékére. 1958. február 28-án, amikor a Szovjet Fegyveres Erők 40. évfordulójukat ünnepelték, a szevasztopoli földön elesett hősök emlékére meggyújtották az öröklángot, a Málohov-dombon. 1969. május 9- én, amikor Szevasztopol a város felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepelte, fellobbant az örökláng a Szapun-hegyen is. • A védelem fegyvereit megőrizték, mint n hősi múlt emlékeit. Ma gyerekek játszanak körülöttük. ~*v.**\ gy> Szevasztopol, a Hős Város S zevasztopol gazdasági élete sokoldalú. Fejlett a hajógyártás és -javítás, a gépgyártás, a halászat és halfeldolgozás, az építőanyag-termelés, a bányászat, a könnyű-, az élelmiszer- és borfeldolgozóipar. A városban több mint 40 ipari nagyvállalat működik. „Vezérük” a várossal egyidőben alapított Ordzsonikidze hajógyár. A kétszeresen kitüntetett üzem egyik terméke a szuperteljesítményű úszódaru, az 1600 tonna teherbíróképességű „Vitéz”. Hozzá hasonló emelődaru nincs a világon. Képes arra, hogy elsüllyedt hajókat emeljen ki, hidrotechnikai létesítményeket építsen, hídszerkezeteket rakjon le és más bonyolult műszaki munkákat végezzen. Jó munkát végeznek ebben az ötéves tervben az „Atlantika” egyesülés halászai is. Háromszor nyerték meg az országos szocialista munkaversenyt. 11 brigádjuk már teljesítette a tizenegyedik ötéves tervet. 68 termékük a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető címet viseli. Szevasztopolban több felsőfokú oktatási intézmény és tudományos intézet működik. Közöttük az A. O. Kovaljevszkij, Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett déltengeri biológiai intézet és a Tengeri Hidrofizikai Intézet. Sze- vasztopolban található a P. Sz. Nahimov fekete-tengeri haditengerészeti főiskola és a szevasztopoli haditengerészeti műszaki főiskola. A városban több technikum, szakközép- iskola és 50 középiskola található. 1959-ben a szevasztopoliak az országban elsőkként kezdeményezték a szocialista munkaversenyt, hogy városukat magas kultúrájú, példás rendű, kiválóan dolgozó kommunista várossá tegyék. A városban két prózai színház, a Vörös Zászlóval kitüntetett Feketetengeri Flotta ének- és táncegyüttese, a krími állami filharmónia részlege, közel 50 klub és kultúrház, 15 filmszínház, több mint 200 könyvtár, sok sportlétesítmény működik. 1954-ben Szevasztopolt kitüntették a Vörös Zászló Érdemrenddel. 1965. május 8-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége a Hős Városnak adományozta a Lenini-rendet és az „Arany Csillag” Érdemérmet. Ä város zászlójára tűzhették a „Szevasztopol védelméért” érdemérmet, melyet 1942. december 22-én alapított a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége. Ezt a kitüntetést több mint 99 ezren kapták meg. A szevasztopoliak a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme 40. és a városnak a hitlerista megszállás alóli felszabadításának 41. évfordulójára készülnek. Mindkét dicső dátumot május 9-én fogják ünnepelni. A gyárakban, üzemekben, szovho- zokban 10 napos munkaversenyeket tartanak a hős város tiszteletére. Az SZKP XXVI. kongresszusának évfordulóján a város egynapos Békeversenyt tart — az emlékezés versenyét. Az összes pénzt, melyet ezen a napon keresnek, átutalják a szovjet békealap számára. Tavaly a szevasztopoliak több mint 700 ezer rubelt fizettek be a békealapba. Hamarosan megrendezik Szevasztopol utcáin a „Szevasztopoli tavasz” ünnepségsorozatot, melyet a győzelem 40. évfordulójának szentelnek. Ekkor nyitják meg a győzelem 40. évfordulója tiszteletére az új parkot. (APN) Bács-Kiskun, Krím, Tarnow, Álba, Vajdaság, Modena A testvérkapcsolatok megsokszorozzák erőnket — Hogyan alakultak ki az együttműködés szálai a testvérmegyékkel? — Bács-Kiskun a 60-aa évek elejéin egyik ‘ kezdeményezője volt a testvérmegyei kapcsolatok kialakításának, s jelenleg öt testvérterülettel fűzi össze baráti viszony. Az első kapcsolatfelvétel még a hatvanas évek elején a szovjetunióból! Krím megyével kezdődött, majd 1966-tban a jugoszláviai Vajdasággal folytatódott. A romániai Fehér megyével 1972-től, az olaszországi Modéna tartománnyal 1973-tól, a lengyel- országi Tamowi Vajdasággal 1980-tól van baráti kapcsolatunk. Ezek elvi irányítását, tervszerűségét és tapasztalatainak összegezését a megyei pártbizottság végzi. A kapcsolatok kiterjednek a párt- és a tanácsi1 munka módszereinek tanulmányozására, a gazdasági és tudományos együttműködésre, egymás életének és kultúrájának megismerésére, valamint a turizmus bővítésére. — Milyen eredményei vannak e kapcsolatnak? — Az eddig eltelt idő tapasztalatai azt igazolják, hogy a kapcsolatok tartalmukban és formájukban új' elemekkel gazdagodtak, a megújulás jeleit hordozzák és igénylik, Barátságterem. tő munkánk eddigi eredményei azt bizonyították, hogy a testvérbaráti kézszorítások megyéink, városaink, üzemeink szakembereinek közeledését is elősegítik. Mindemellett elmondhatjuk, hogy kapcsolatépítő munkánk módszerei elvi alapon j állnak, kezdeményezők vagyunk, de a külsőségeket illetően mértéktartóak. A hangsúly a vélemény- cserén, a kapcsolatok erősítésén és a konstruktivitáson van. A formagazdagság érzékeltetésére ihondom el. hogy jó 'irányban fejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok Kecskemét és Szimfero- pol. Baja és Zombor, Kiskőrös és Tarnow között. A szovjet Krím jmegyéver^kiépített együttműködés kiemelkedik a többi közül, hiszen ez a legrégibb, tervszerű és rendszeres. A krími emberekkel való barátság elmélyítését jól szolgálják az MSZBT tagcsoportjai és aktivistái, valamint annak a negyven vállalatnak és gazdaságnak munkáskollektívál. amelyek az elmúlt 25 év alatt egymásra találtak. — Vannak-e társai az Izsáki Állami Gazdaságnak külföldön? — Gazdaságunknak kiterjedt baráti együttműködése van több ország hasonló profilú gazdaságával. A legszervezettebb és -sokoldalúbb a kapcsolat a 'Krím megyei Dzsankoj városban levő lzumrudnij Állami Gazdasággal. Több mint tíz éve látogatjuk egymást rendszeresen, nemcsak a vezetők, hanem szakemberek é$ fizikai dolgozók is. A személyes találkozások közötti időben levelezünk, s az évfordulókon táviratot váltunk. E híres szőlőtermelő gazdaságban látott sajátos és fegyelmezetten végrehajtott termeléstechnológia, az alkalma-' zott borászati eljárások adtak számunkra hasznosítható tapasztalatot. Az Izmurudnij szőlőszaporító anyag előállítással is foglalkozik, s megállapodtunk egy ősi krími fajta szaporításában a mi gazdaságunk számára. Ez kiváló pezsgőalapbort ad, nagyon jól bírja a hideget, s más tulajdonságaiban az izsáki Sárfehér fajtához hasonlít. Elgondolkodtatott bennünket az ott látott nut- riatenyésztési-vtartási eljárás is, mert egy gyenge természeti adottságú gázdaság számára kis beruházási igénye miatt hasznos lehet. A rómáníai Álba megye J.idvei Állami Gazdaságával való kapcsolatunk eredménye, hogy néhány éve az ő módszerük és lehetőségeik alapján elkezdtük a klasszikus pezsgőgyártást, amelyet azóta már tovább is fejlesztettünk. Üjkeletű a jugoszláviai Verbászi Mezőgazdasági Kombináttal az együttműködésünk. Náluk legutóbb a húsfeldolgozás továbbfejlesztésének lehetőségeit tanulmányoztuk, jugoszláv barátaink ezt megelőzően többször jártak nálunk a húsmarhatartási rendszer megismerése céljából. A verbásziak tenyészállatokat akarnak vásárolni tőlünk, húsmarha- ágazatukat alapvetően mezőgazdasági melléktermékre alapozva tervezik kifejleszteni. — Mit lehet tenni a kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében? — Az eddigi testvérgazdaságok kapcsolatai hasznosak voltak, s természetesen igénylik a továbbfejlesztést. Ennek politikai, emberi alapjai rendezettek, a viszonosságra lehet építeni, és a már meglevő sokszínűséget is lehet gazdagítani. Véleményem szerint a megyei pártbizottság továbbra is legyen kezdeményező, új formák és akciók szervezésével segítse elő e barátságok elmélyítését. Szerencsés lenne, ha a termékkiállításokat össze tudnánk kapcsolni vásárlási lehetőségekkel, mert. egy-egy termék, iparcikk magában hordozza > előállítójának teljes termelési és munkakultúráját, beleértve a műszaki színvonalat. a fogyasztási szokásokat. Mindezek a megismerés, az egymásra találás újabb» fontos eszközei, amelyek megsokszorozzák erőnket. Gémes Gábor IZSÁKI TÖREKVÉSEK A megye vezetői súlyt helyeznek arra, hogy sajátos politikai eszközökkel hozzájáruljanak a testvérpártokkal való jó együttműködés kialakításához és fejlesztéséhez. Ez természetesen kisugárzik a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet szinte valamennyi területére és részét képezik az MSZMP nemzetközi tevékenységének. Erről beszélgettünk dr. Horváth Istvánnal, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatójával, aki küldöttként részt vett a megyei pártértekezleten, aki nemcsak alapos ismerője a kiterjedt nemzetközi kapcsolatoknak, hanem aktív részese is. • Tarnow! táncosok Kecskeméten. • Krimi vendégek az Izsáki Állami Gazdaságban. • Modena! küldöttség az MMG kecskeméti gyárában. • Szorgos munka a gyulafehérvári porcelángyárban.
