Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
1985. április 27. • PETŐFI NEPE • t AZ 5. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET KÉPVISELŐJELÖLTJEI: Dr. Sztrapák Ferenc és K. Szabó Imre A helvéciai Petőfi Sándor Művelődési Házat csütörtök délután zászlódíszbe öltöztették, a Hazafias Népfront helyi aktivistái pedig az előcsarnokban általános iskolai tanulók munkáiból rendeztek kiállítást Negyven év gyermekszemmel címmel. Jóval este hat óra előtt gyülekeztek a helybeliek, de érkeztek személy- gépkocsival Ballószögből, Ágasegyházáról, Izsákról, Városföldről, Jakabszállásról, Örgovány- ról is, hogy az 5. számú ország- gyűlési választókerület döntő jelölőgyűlésén részt vegyenek. A nem túlságosan nagy színházteremben 119-en jelentek meg, s már a gyűlés megkezdése előtt latolgatták: melyik jelöltre, mennyi szavazat jut. A Himnusz elhangzása után Varga Mónika, a Fekete-erdei iskola tanulója mondta el Váci Mihály Még nem elég című versét. Dr. Mészáros István, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, a községi nápfrontbizottság tagja köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Greiner Józsefet, a megyei bíróság elnökét, a megyei pártbizottság tagját és dr. Bódoczky Lászlót, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát. Molnár Csaba a községi pártalap- szervezet titkára mondott beszédet. — A párt XIII. kongresszusa világos programot adott népünk számára. Ennek végrehajtásáért kell dolgoznunk, csakis így érhetjük el a magasabb életszínvonalat, a jobb életet — hangsúlyozta bevezetőül. A továbbiakban a felszabadulás után elért eredményeket ismertette, s nagyon érzékletesen mutatta be a választókerülethez tartozó községek gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi fejlődését, azt az alkotó tevékenységet, amelyet e települések lakói végezték szűkebb pátriájuk szebbé, otthonosabbá tételéért. — A képviselőtől, akit majd június 8-án megválasztunk, azt várjuk, hogy ezeket az eredményeket fejlessze tovább, segítse megoldani az itt élő emberek gondjait — mondta befejezésül, majd indítványozta: A Hazafias Népfront javaslata alapján képviselőjelöltnek válasszuk meg, dr. Sztrapák Ferencet, a Petőfi Népe főszerkesztőjét és K. Szabó Imrét, az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet elnökét. Nagy tapsot kapott a beszéd, s a két jelölt bemutatása, akiket tulajdonképpen már az izsáki április 17—i jelölőgyűlésen sokan megismertek. A hozzászólók is erről tettek tanúbizonyságot, akik mindkét jelölttel elégedettek, de sokat, s főleg tetteket várnak tőlük. Kurucz István (Jakabszállás). Mindkét jelöltet támogatta, de kérése nagyon is konkrét volt: „Bármelyikük lesz az ország- gyűlési képviselő, arra ■ kérem, látogasson el a községekbe, s ne fogadóórát, hanem fogadónapot tartson, mert az órák túlságosan rövidek az ismerkedésre.’' Török Péter (Városföld): „Elégedett vagyok a Hazafias Népfront mindkét jelöltjével. Alkalmasnak tartom őket a nép képviseletére, s arra is, hogy segítsenek megoldani a községek gondjait." S nyomban jó néhány valós, megoldatlan problémához kérte a leendő képviselő közbenjárását. A teljesség igénye nélkül ezek közül a legfontosabbak: a • Török Péter (Városföld): Elégedett vagyok a jelöltekkel. közlekedés jobbítása, gyógyszer- tár létesítése, az üzemorvosi jogkör kiszélesítése, az üzlethálózat bővítése. Herczeg Imre (Helvécia). Mindkét jelöltet támogatva .megállapította: két olyan ember közül választhatnak, akik a megbízatásra egyaránt érdemesek. A jelölteket illette a szó, akiknek programjára igencsak kíváncsiak voltak a gyűlés résztvevői. Dr. Sztrapák Ferenc szívből- jövő köszönetét fejezte ki a bizalomért, majd így folytatta: „Azért küzdők, hogy még jobban élhessenek azok, akik jobr ban és többét dolgoznak. Igazuk volt a felszólalóknak, ott kell jobban élni, ahol laknák.” Sorolta, mi minden hiányzik: Jakab- szálláson gyógyszertár, 'Balló- szögben a helyi foglalkoztatás, Városföldön az orvosi rendelő befejezése, s általában a telefon, az út, a közlekedés, a kereskedelmi hálózat javítása. „Amit itt hallottam, az összecseng az ország- gyűlés legutóbbi napirendjével. Ügy vélem a képviselőnek az a dolga, hogy kijárója legyen a közösségi érdekeknek és én vállalom ezt a munkát.” K. Szabó Imre a bizalomért mondott köszönet után hangsúlyozta: „Az Alföld homokján élő embereknek többet, keményebben kell dolgozni, mint máshol, hogy közepes eredményt érjenek el. Több ciklusban voltam megyei tanácstag, együtt élek és érzek az emberek gondjaival, sokszor magam is szenvedő alanya vagyok.” A tennivalók között, szólt ő is a községfejlesztésről, a fiatalok, tanyán élők öregek segítéséről, a Kiskőrösi út kiépítéséről, az iskola és vízhálózat bővítéséről. A szavazás következett. Dr. Sztrapák Ferenc 90, (összesen 248), K. Szabó Imre 78 (összesen 253) szavazatot kapott, azaz mindketten képviselőjelöltek lettek. Gémes Gábor t Szavaz a jelölőgyűlés. A tanyán, Székhalom-dűlőben Több mint másfélezer hektárnyi területet, ám mindössze 80 lakott tanyát fog össze Tiszakécs- ke 37. számú székhalom-dűlői választókerület. Szerdán este hatan ülünk a Szerfás-major parányi irodájában.. Várjuk a buszt, amely a szétszórt tanyákról ösz- szegyűjti a tanácstagi jelölőgyűlésre induló embereket. Az itt lakó — többségükben idős — választópolgárok másképpen legjobb szándékuk ellenére sem tudnának részt venni az eseményen. Hat órakor már harmincötén szorongunk a helyiségben. Vonók István, a helyi Béke és Szabadság Tsz párttitkára részletesen beszámol az egybegyűlteknek az előző választási időszakban elért eredményekről, amelyek közül a legjelentősebb: tavaly Tiszakécskén elnyerte a városi jogú nagyközség címet. Hangsúlyozza, hogy a június 8-án megválasztandó tanács’ előtt is fontos feladatok állnak: az új testület irányításával immár a várossá válás feltételeinek megteremtése a cél. A újonnan megválasztottaknak foglalkozniuk kell a lakosságot érintő legapróbb kérdésekkel is, amelyhez jó segítséget nyújt a gázprogram kezdetén kialakult utcagyűlések rendszere. A további település- fejlesztő tervekben egyebek között egy új, 40 millió forintos költséggel felépülő gimnázium kivitelezése, és a szennyvízmű-, illetve csatornahálózat befejezése áll. Felhívja a figyelmet arra,, hogy a népfront, e helyi céljai egybeesnek az országos' célokkal — mindenkinek helyben biztosítani az élet- és munkakörülmények legoptimálisabb feltételeit — de a finisbe több út, módszer vezethet. Ezek közül a vélhető legjobbat azok közreműködésével választják ki, akiket a lakosok a jelölőgyűlések, illetve a szavazások során leginkább megtisztelnek bizalmukkal. A népfront programjának ismertetése után Kiss István levezető elnök tesz javaslatot a jelöltek személyére. Dr. Csitári József, a Béke és Szabadság Tsz állatorvosa és Kőszegi Péter agrármérnök, a tsz elnökhelyettese egyaránt megkapja a jelölőgyűlés egyhangú .javaslatát. Kettőjük neve kerül majd a szavazólapra, s közülük az egyik képviseli majd a székhalmiakat az új tanácsban. Bemutatkozó beszédükben mindketten megígérik, „kiesőként” is támogatni fogják a másik tanácstagi munkáját, hiszen a demokratikus vetélkedés tétje nem személyes sikerek szerzése, hanem a közösség érdekeinek a tehetséghez mért legjobb képviselete. Nincs szépen megfogalmazott, hivataloskodó hozzászólás, a szűkszavú parasztemberek nem állnak elő konkrét kérésekkel; mit is várnának a jelöltektől. Az okról így vélekednek: az itt lakók tisztában vannak lehetőségeikkel. Elsősorban az elért eredményeket akarják megtartani: kapjon jó ellátást a tanyai bolt, továbbra is álljon rendelkezésükre a naponta járó betegszállítóbusz, amely a betegen kívül ingyenesen beviszi a nagyközségbe a bevásárolni, vagy ügyes-bajos ügyeiket intézni indulókat is. Szabó Klára Népi diplomácia Kevesen tudják: a Szovjetunióból röppent világgá az ötlet, hogy a hasonló sorsú városok — a béke megőrzése jegyében — létesítsenek szorosabb kapcsolatot egymással. A második világháborúban legtöbbet szenvedett ország, a Szovjetunió városainak lakossága vállalta az úttörő kezdeményezést, és az ötvenes években, egy francia városnak felkínált kéznyújtással kibontakozott a testvérvárosok mozgalma. Ma már a szovjet városok százait fűzi testvéri viszony a szocialista országok városaihoz, és körülbelül háromszáz nem szocialista országbeli várossal tartanak fenn őszinte, tartalmas partnerkapcsolatot. A „népi diplomácia” e sajátos formája 28 . esztendővel ezelőtt intézményesült. A franciaországi Aixies-Bains-ben 1957. április 28- án megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége. Célja akkor az volt, hogy a világháborús pusztítások után segítséget nyújtson városok és népek közeledéséhez, hogy hidat, kapcsolatot teremtsen a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok városai között. A szervezet, amelybe öt világrész ötven országának sok száz városa kérte felvételét, azóta a népek közötti megértés, a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen hasznos kapcsolatteremtés aktív szószólója lett. Közgyűlésein rendszeresen megvitatják egyebek között a béke, a leszerelés, urbanizáció, környezetvédelem, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a kulturális értékek hasznosíthatóságának kérdéseit. Magyarországról a hatvanas évek elején hat- város — Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Kecskemét és Dunaújváros — lett tagja a világszövetségnek. Ma már nemcsak ezek a települések büszkélkedhetnek kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal: csaknem valamennyi magyar városnak vari szovjet vagy más szocialista országban lévő partnere. Kecskemét a megyében elsőként, 1960-ban kötött szövetséget külföldi várossal. A Krím területi Szimferopollal azóta él és virágzik az együttműködés, amelybe egész sor termelőüzem és kulturális intézmény kapcsolódott be. A jó testvéri viszonyokat delegációcserék, szakmai és üdülőkollektívák cserelátogatásai, egymás művészeti és sporteseményein való részvétel, kiállításcserék és kölcsönös vendégszereplések révén ápolja a két város lakossága. A kapcsolat az utóbbi években még inkább kiszélesedett: Bács-Kiskun és Krím testvérmegyei szövetséget kötött, aminek eredményeként a két terület sok más, kisebb települése is kibővíthette együttműködését a partner megye városaival, falvaival. Több Bács-Kiskun megyei helység a határos jugoszláviai területeken lévő városokkal működik együtt. A testvérvárosi kapcsolat ugyanis a legtöbb esetben közös érdekeken alapuló, szoros gazdasági, kulturális, társadalmi, politikai együttműködést jelent. Baja és Zombor csaknem két évtizedes jó viszonyát egyebek között a Finomposztó Vállalat és a zombori textilgyár, vagy a Kismotor- és Gépgyár és a hasonló profilú vajdasági testvérüzem munkakapcsolata is példázza. Erős szálak fűzik össze az Eötvös József Tanítóképző Főiskolát a Zarko Zrenjanin Pedagógiai Főiskolával. A testvérintézményben ■ töltött 4—6 hetes szakmai gyakorlatoknak, szak- könyvcseréknek a nemzetiségi nyelvoktatás szempontjából van kiemelkedő jelentősége. De a két város általános és középiskolái, valamint közművelődési intézményei is gyakori vendégek egymásnál. Két évvel ezelőtt kétnyelvű kiadvány jelent meg fiatal bajai és zombori írók, költők műveiből Találkozások címmel. Hasonlóan eredményes Kiskunhalas és a vajdasági Kanizsa, Bácsalmás és Bezdán, Hercegszántó és Bácsbereg, Dávod és Doroszló, Gara és Regőce több éves kapcsolata is, amelyek szintén azt jelzik: miként hozható közelebb két nép a testvérvárosi mozgalom keretében. Kiskőröst és a lengyelországi Tarnow vajdaságot közös történelmi emlékek kötik ösz- sze. A két város nagy szülötte, Petőfi, illetve tábornoka, a lengyel Bem apó közös célért, a magyar szabadságért harcolt csaknem másfél évszázaddal ezelőtt. A forradalmi hagyományokat, s az újabbkori jó kapcsolatokat a 70-es évektől kezdve testvérvárosként ápolja tovább Kiskőrös és Tarnow. Megyeszékhelyünket Szimfieropolon kívül immár két, nem szocialista országbeli helység is testvérének mondja: a franciaországi Arcueil és az angliai Coventry. A velük való együttműködést elsősorban a közös békevágy, a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításának szándéka jellemzi. Erre a törekvésre — mint a mozgalom egyik legfőbb céljára — is emlékeztet április utolsó vasárnapja, a testvérvárosok világnapja, amelyet szerte a világon holnap ünnepelnek. Legfontosabb feladatuk a jogi ismeretterjesztés A jogászszövetség megyei szervezetének küldöttközgyűlése Tegnap Kecskeméten, a megyei bíróság dísztermében a Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun Megyei Szervezete vezetőségválasztó küldöttközgyűlést tartott. Dr. Egyedi Ernő, a megyei szervezet alelnöke köszöntötte a küldötteket, s a vendégeket. Az eseményen részt vett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Györgyi Kálmán, az MJSZ országos elnökségének tagja. Benisné dr. Győr- ffy Ilona, az MJSúZ titkára. A közgyűlés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek a szerdán váratlanul elhunyt dr. Deák Árpádra, a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság elnökére, a megyei szervezet tagjára. Az elmúlt öt év alatt végzett munkáról dr. Greiner József, a megyei szervezet elnöke számolt be. Mint mondta, az MJSZ megyei szervezetének több mint hatszáz tagja két tagozatban, három szakosztályban és öt helyi csoportban valósítja meg a feladatokat. Ezek közül egyik legfontosabD teendőjük a jogi ismeretterjesztés. A TIT-tel együttműködve évente mintegy 500 jogi felvilágosító előadást tartottak a különböző munkahelyeken, s rendszeresen felkeresik az általános és középiskolákat, a szakmunkás- képző intézeteket, hogy a diákokkal megismertessék az állampolgári jogokat, kötelességeket, az embereket közvetlenül érintő szabályokat. A szervezet nagy figyelmet fordít a jogászok szakmai továbbképzésére is. A vállalati és a szövetkezeti tagozat rendszeresen foglalkozik a jogászok szakvizsgára való felkészítésével. A jogtanácsosoknak szervezett tanfolyamok pedig jól segítik az .egységes jogértelmezést, ami nagyon lényeges a különböző ügyek döntésénél. A TIT-tel és az SZMT- vel közösen továbbképzéseket tartanak a megye csaknem hatszár népi ülnökének, s jogi felvilágosításokat adnak a vállalati döntő- bizottságok tagjainak. Az elmúlt években egy törvény- erejű rendelet alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy a szervezet jobban érvényesítse érdekképviseletét. Ezzel kapcsolatban különös figyelmet fordítanák a pályakezdő, jogászokkal való rendszeresebb foglalkozásra, beilleszkedésük segítésére, problémáik megoldására. Az előadó a jövőt illetően hangsúlyozta. a jogászok egyik legfontosabb teendője, hogy a párt XIII. kongresszusának határozatából rájuk háruló feladatokat megvalósítsák, juttassák érvényre a szocialista törvényességet, segítsék elő a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek teljes körű megvalósulását. A beszámolót követően dr. At- vay Arpádné. a megyei szervezet titkára ismertette a szövetség alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot, amely elősegíti a jogalkotás demokratizmusát. s egyebek között nagyobb .lehetőséget ad a szakmai érdekkép-' viseletnek. A felszólalók elmondták véleményüket az elmúlt öt év alatt végzett munkáról, s javaslatokat tettek a további feladatokra. A vita, s a beszámoló elfogadása után tisztújítás következett, mivel az öt évvel ezelőtt megválasztott vezetőség mandátuma lejárt. A megyei szervezet tagjai megválasztották a tizenkilenc tagú vezetőséget, és húsz küldöttet az országos közgyűlésre. A megyei szervezet elnöke ismét df. Greiner József, a .titkár dr. Ar- vay Árpádné lett. T. L. RÁDIÓJEGYZET KEMPINGKIÁLLÍTÁS A csoda Már önmagában az is igen izgalmas kérdés, hogy ki mit tart csodának, miközben különböző jelenségeket különböző módon érzékel. Zeley László műsorvezetőszerkesztő arra vállalkozott a hétfőn este sugárzott. A csoda természete című rádióműsorban hogy mélyebb összefüggésekben ',a különböző korokra jellemző, s' a legújabb jelenségeket is vizsgálja. a csoda ürügyén. S ehhez felkérte beszélgetőpartnernek Fehér Márta filozófust, Buda Béla pszichológust és Nyíri Tamás teológus professzort, akik a saját szakterületük, világképük alap jáij'ól vizsgálták a csodát s annak természetét. Kétségtelen, hogy a csoda valami rendkívülit, valami különöset jelent, amire nem találunk ésszerű magyarázatot az adott pillanatban, sőt az esetek ió részében évek. évszázadok teltek, telnek el a tudományos magyarázat megszületéséig. Azaz a termék szettudományok fejlődésével rengeteg természeti jelenség megszűnt csodának lenni. Viszont mindez egy fonákságot is előidéz, előidézhet, mégpedig azt, hogy éppen a hatalmas léptékű.,s egyre bonyolultabb technikai fejlődés .következtében — tudományos technikai ismeretei híján — az átlagember mint Csodára tekint az új eszközökre, s az általuk előidézhető jelenségekre. Egy másik érdekes fejtegetés is elhangzott a hétfői műsorban, konkrétan az. hogy a csoda élményével szembeni nyitottság pszichológiailag tulajdonképpen előnyös. személyiséget fejlesztő, gazdagító állapot, ugyanis ilyen esetekben az ember úgy reagál a világ különböző — számára ismeretién, s éppen ezért, olykor csodaként ható dolgaira —. hogy közben „nyitva hagy” mindenféle hipotézist, a válasz után kutatva. Ez az úgynevezett „arisztotelészi rácsodálkozás”, vagyis a megismerés alapja. Sok érdekes izgalmas, av filozófia. a teológia,' a pszichológia terén járatlan rádióhallgató számára különösen tanulságos magyarázat. fejtegetés hangzott el a Zeley László szerkesztette műsorban, egy valamit azonban hiányoltam: az emberben, az emberi természetben születő csodát, csodákat. Gondoljunk például a szeretetre. szerelemre, a hazához, barátainkhoz stb. kötődő érzelmeinkre. amelyek mindannyiunk- ban élnek, de mindannyiunkban más erővel, más színekben, más összefüggésekben, éppen ezért — ■bár ősidők óta próbálgatjuk — pontosan, tudományos precizitással ' megmagyarázni, definiálni nem lehet őket. Akkor viszont mik ezek, ha nem csodák? •S végül hadd írjak le egy nagyon szép mondatot, amelyet nemrég olvastam valahol: „A csoda olyan embert feltételez, aki hagyja, hogy létezésériek mélyén megszólítsák.” K. E. • A Szigma Kereskedelmi Vállalat a kecskeméti Helyőrségi Művelődési Otthon Szolnoki úti kerthelyiségében kempingkiálli- tást rendez, amely ma és holnap délelőtt 10-től este 8 óráig várja a látogatókat. (Méhesi Evá felvétele)
