Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

NÉVJEGYZÉK A TANÁCSOKNÁL Választók és választhatók 1985. ápriíís L • PETŐFI NÉPE • K ■ ERDŐ. KÖRNYEZET ÉS A NFPFRONTMUNK, Retkes László hasznos élete Kedves kis ünnepség zajlott le nemrég a népfront me­gyei elnökségi ülésén. Mintegy napirenden kívül kö­szöntötték az elnökség egyik tagját, Retkes Lászlót. Nemcsak azért, mert április 3-án tölti be hetvenedik életévét, hanem abból az alkalomból, hogy immáron harmincadik éve tevékenykedik a népfrontmozgalom­ban, illetve csaknem ennyi ideje tagja a megyei el­nökségnek is. Már régen felfigyeltem Retkes László — barátok, is­merősök számára csak Laci bácsi — egy-egy .felszóla­lására. Hol okos érvekkel, adatokkal is fűszerezve, hol pedig érzelmekre ható példákkal és mindig őszinte he­vülettel mondta el véleményét a környezetvédelem fo­gyatékosságairól, az öregek helyzetéről, a lakóterületen észlelt hibákról, a társadalmi tulajdont megkárosító magatartásról. Netán a körzeti népfrontbizottság fel­méréséről, amelyhez ő is segítséget nyújtott, sorra járva jó néhány idős, magányos embert a lakótelepen. Fel­tűnt a szokásosnál is nagyobb tájékozottsága, szakis­merete és egyszerű, célratörő, néha költői képekben sem szűkölködő fogalmazása, amellyel igyekezett meg­ragadni a dolgok lényegét, s hatni is a jelenlévőkre. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján az országgyűlési kép­viselők és a helyi tanácsta­gok választásának napja 1985. június 8-a. . Néhány nappal ezelőtt figyel­münk a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusának munkájára összpontosult. A kong­resszusi határozatok végrehaj­tásának első napjai egybeesnek az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választásá­nak előkészítésével. Az MSZMP Központi Bizottságának a kong­resszus elé terjesztett beszámo­lója ezt így fogalmazza meg: A választások a Hazafias Népfront programja alapján váljanak íon- tps közéleti eseménnyé, segítsék elő, hogy a lakosság megvitassa az ország ügyeit, az egyes tele­pülések feljesztésének, az életkö­rülmények további javításának lehetőségeit, s ezek különböző megoldási módjait. A szavazás aktusán pedig egy- egy konkrét személy megválasz­tása mellett voksunkkal kinyilvá­nítjuk tettrekészségünket, egyet­értő együttműködési szándékun­kat a béke, a szocialista vívmá­nyok megvédése és erőteljes to­vábbfejlesztése érdekében. Ez adja a politikai jelentőségét a so­ron következő választásoknak. Mi az, amit a választási tör­vényről tudni kell minden állam­polgárnak? A választójogi törvény az Al­kotmány rendelkezéseinek meg­felelően rögzíti a választások alapelveit, és a választójog leg­fontosabb szabályait. Az alapel­veket így fogalmazza meg: az országgyűlési képviselőket és a helyi tanácstagokat a választók általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szava­zással választják. Általános a választójog, mert „a Magyar Népköztársaság min­den nagykorú állampolgárát meg­illeti”. Nagykorú az a magyar ál­lampolgár, aki a 18. életévét be­töltötte, vagy házasságkötés foly­tán vált nagykorúvá. Az 1985/ június 8-án sorra kerülő ország- gyűlési képviselői és tanácstagi választáson tehát nagykorúnak azok a magyar állampolgárok számítanak, akik 1967. június 8. előtt születtek. A nagy­korú állampolgárok közül csak annak nincs választójoga: a) aki elmebeteg, b) akit a bí­róság eltiltott a közügyektől, c) aki a szabadságvesztés bünte­tés,ét tölti, vagy szigorított őri­zetben van”. A. választó jogosultságának az említett előfeltételeken túlme­nően egyéb feltételei nincsenek. A felszabadulás előtti ^magyar választójogban létezett és számos burzsoá államban ma is létez­nek olyan előfeltételek, mint pél­dául a vagyoni helyzet, huzamo­sabb egy helyben lakás, megha­tározott iskolai végzettség, vagy a választójognak nemhez, fajhoz való tartozás alapján történő biz­tosítása. Az ilyen kizáró feltéte­lek idegenek a szocializmus lé­nyegétől, ezért nálunk nincsenek is. Az általános választójog alap­ján hazánkban mintegy nyolc­millió állampolgár rendelkezik választójoggal. A választójog törvénybeiktatá­sa magában foglalja azt is,' hogy az ezzel rendelkező személy ré­szese lehet a választások előké­szítésének. Tájékoztatni kell a választókat arról, hogy a megvá­lasztott képviselő, tanácstag mi­ként tesz eleget feladatának. A választójog azt is jelenti, hogy akinek szavazati joga van, az választható is képviselőnek vagy tanácstagnak. Elmebetegség miatt . általában olyan személyeknek nincs szava­zati joguk, akiknek elmeorvosi kezelését szakorvosi bizonyít­vány tanúsítja, de elegendő az is, ha a helyi tanács végrehajtó bizottságának tudomására jut, hogy a kérdéses személy cselek­vőképességet kizáró gondnokság alatt áll. Ilyen gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei vitelé­hez belátási képessége állam dó jelleggel hiányzik — elmebeli állapota, vagy szellemi fogyaté­kossága miatt. A közügyektől eltiltás kizáró­lag büntető bíróság által kiszab­ható büntetés. Az ilyen személy nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, nem működhet népképviseleti szerv testületében. A szabad­ságvesztés büntetése alatt szüne­telnek az elítéltnek azok az ál­lampolgári jogai és kötelezettsé­gei, amelyek a büntetés céljaival ellentétesek, így különösen ame­lyekre a közügyektől eltiltás ki­terjed. Az elítéltet a szabadság- vesztés büntetés’ végrehajtásá­nak a ténye zárja ki a választó­jogból. A szabadságvesztés kiál­lása után a vjoít elítélt visszanye­ri választójogát, ;há az ítélet rjőt a közügyektől nem tiltotta el. A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy minden szavazatra jogosult állampolgárnak egy sza­vazata van, valamint, hogy min­den szavazat egyenlő. Tehát sen­kinek nincs olyan előjoga, hogy szavazata minőségileg többet érne, vagy nagyobb súllyal bír­na, mint egy másik állampolgáré. A közvetlenség elve kifejezésre jut abban, hogy a választópolgá­rok a jelöltekre közvetlenül, más­ra át nem ruházható módon, sze­mélyesen szavaznak. A titkosság az egész választási eljárásnak törvényességi garanciája, a vá­lasztójogi rendszer fő tételei kö­zött szerepel. Ennek feltételeit minden körül­mények között biztosítani kell! A választások előkészítésének idő­szakában az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága a válasz­tókat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel tényéről a helyi tanács minden állampolgárt értesít. Az értesítés tartalmazza a nyilvántartásba történő felvé­telt, a személyi adatokat, vala­mint a lakóhely szerinti ország- gyűlési és helyi tanácsi választó- kerület, továbbá a szavazókor számát, és a szavazóhelyiség cí­mét. Jelentősen meggyorsítja a szavazás menetét, ha ezt az ér­tesítést majd a szavazás napján a szavazatszedő bizottság előtt felmutatják. Az állampolgároknak a vá­lasztók nyilvántartásával kap­csolatosan joga van kifogást emelni a helyi tanács végrehajtó bizottságánál 1985. április 5-től április 12-ig, szóban vagy írás­ban. A kifogás tárgya lehet pél­dául indokolatlan kihagyás, vagy illetéktelen.személy felvéte­le a névjegyzékbe. Azt a válasz­tójogosultat, akit nem vettek fel a választók nyilvántartásába, indokolt kifogás alapján pótlólag felveszik oda. A helyi tanács vég­rehajtó bizottsága a kifogások el­bírálása után, vagy hivatalból módosított választói nyilvántar­tást 1985. május 24—28-a között ismét közszemlére teszi és a módosításról az érdekelt vá­lasztót értesíti. A választók nyilvántartásába mindenkit az állandó lakhelyén vesznek fel. Ha a nyilvántartásba vétel után valaki állandó lakóhe­lyét megváltoztatta, korábbi la­kóhelyén erről igazolást kérhet. Ennek alapján ott törlik a válasz­tók nyilvántartásából, az új ál­landó lakhely szerinti helyi ta­nács végrehajtó bizottsága pedig a bem'utá'tott.igazolás alapján fel­veszi a nyilvántartásba, Dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke Aztán megtudtam, hogy egyik legrégibb tagja a népfront sző­kébb vezető testületének, sok tapasztalata a volt munkaköré- * bői is adódik. A megye erdőgaz­dálkodásának ügyét szolgálta csaknem négy évtizeden át 1975- ös nyugdíjazásáig, de azóta sem pihen. Sokféle társadalmi tevé­kenysége révén ismert személy nemcsak Kecskeméten, de szin­te az egész megyében. Felkeltet­te kíváncsiságomat annak az embernek az életútja, aki bár pi­henhetne, de mégis olyan aktív a közéletben, hogy sokan példát vehetnének róla. Örültem, hogy mód nyílott egy csöndes beszél­getésre az Akadémia körúton le­vő kedves, barátságos otthonuk­ban, ahol feleségével, életútja hű­séges társával együtt idézték fel a mozgalmas, nehéz, de mégis szépnek érzett esztendők egy-egy állomását. Ha egy mondattal kellene jel­lemezni ezt az életutat, talán az illene rá a legjobban: az erdők, a természet szeretete. Ezért került a ceglédi vasutas fia a reálgimná­zium elvégzése után Sopronba, ahol megismerkedett az erdészet, mint szakma, rejtelmeivel, tit­kaival. Sokfelé megfordult az országban, ahova a felettesei ren­delték, s mindez jó iskola volt a számára. A háborús évek után a szolnoki, majd az akkori Pest megye déli részén lévő kelebiai, rémi, jánoshalmi, később — már igazgatóhelyettesként — a sza­badszállási erdőgazdaságok kö­vetkeztek. Az örökös átszervezé­sek szólították ide-oda, majd 1952-től telepedhetett meg Kecs­keméten, ahol különböző fontos beosztásokban a hatalmas terü­letet felölelő Kiskunsági Erdőgaz­daságnál szolgált. Kezdetben — ma úgy mondanánk — igen „ro­mantikus” körülmények között, ami alatt érthetjük a kocsin való zötykölődést, a „tarisznyás” ét­kezést, de a sok tíz kilométernyi napi gyaloglást is. — Az erdőt csak gyalog lehet megismerni igazán —; vallja ma is, s jólesik neki, hogy időnként még kikérik a véleményét, s igénybe veszik segítségét a fiatalabb kollégák. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy eközben miként jutott ide­je a társadalmi tevékenységre, elárulta, hogy akadt a népfront- munkán kívül egyéb is. Például a nyugdíjazásáig tagja volt a ME- DOSZ központi vezetőségének és 1973-ig alelnöke az erdészeti szakosztálynak. A népfront kör­nyezetvédelmi munkabizottsá­gában jelenleg is alelnöki tiszt­séget tölt be. Szívesen vesz részt a széchenyivárosi körzeti nép­frontbizottság munkájában, há­la feleségének, aki — mint mond­ta — sohasem fogja vissza férjét a kedve szerinti társadalmi tevé­kenységtől. Mindketten tagjai a megyei agrárklubnak, ahol szí­vesen vesznek részt a szervezett kirándulásokon, tapasztalatcse- re-utakorí. Ha a népfront éltető eleme a tömegkapcsolat, akkor Retkes Lászlóra elmondható, hogy sok szállal kötődik a környezetéhez, lakóterületéhez, a város, a megye fejlődő, ellentmondásoktól sem mentes életéhez. Ami nemcsak felszólalási téma, de állandó ser­kentő feladat is a számára. Nem tudom, hogy emlékszik-e még rá, de akkor feljegyeztem, egy alka­lommal azt mondta a közéleti tevékenységéről és a népfrontban végzett munkájáról: — Szüksé­gem van erre, a gyógyszernél is többet ér! Talán lehetne az alkalomhoz illő jókívánság is, hogy még so­káig legyen a gyógyszer helyett seria^ntőjea»testi-lelki megútaqSa ez a közhasznú társadalomszol­gálat. F. Tóth Pál Tovább erősödött baráti kapcsolatunk • Mihajlonka község helyi kolhozának stadionja. A szovjet emberek együtt ün­nepük magyar barátaikkal Ma­gyarország felszabadulásának 40. évfordulóját. Testvéri népeink nem felejtik, hogy drága árat fi­zettünk a békéért és a szabadsá­gért. A szovjet hadsereg teljesít­ve internacionalista kötelességét, jelentősen hozzájárult a gyűlölt ellenség szétveréséhez. Fejet haj­tunk a szovjet harcosok és a ma­gyar hazafiak emléke előtt, akik életüket adták a fasizmussal ví­vott harcban. A krímiek a többi szovjet em­berhez hasonlóan örömmel ve­szik tudomásul, hogy Magyaror­szág- jelentős eredményeket ért el a társadalmi és a gazdasági fejlődésben. Az elmúlt negyven esztendő alatt nagyon sokat vál­tozott. az ország arculata. A Krím területen rangjának megfelelően méltóképpen mi is megünnepeljük április 4-ét, ha­zájuk felszabadulásának évfor­dulóját. Március 20-a és 30-a kö­zött megrendeztük a Bács-Kis­kun megyei napokat, s fogadtuk a megyei pártbizottság küldöttsé­gét. Barátságvonattal a Krímbe látogattak a testvárvállalatok képviselői és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistái. A ren­dezvények sorában kiemelkedő helyet foglalt el a megye elmúlt öt év alatti eredményeit bemuta­tó kiállítás. Sok szimferopoli né­zője volt a solti népi táncosok és a Ciróka bábegyüttes előadásai­nak. A városokban, járásokban ünnepi gyűléseket tartottunk a magyar nép nevezetes évforduló­ja alkalmából. örömmel tájékoztathatjuk Bács- Kiskun megyei barátainkat ar­ról, hogy a Krím terület kommu­nistái, dolgozói sikerrel teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusa és az SZKP Központi Bizottságának ezt követő ülései határoztak meg számunkra. Nagyon sok munka­brigád bekapcsolódott az ötéves terv feladatainak idő előtti telje­sítését célzó szocialista munkaver­senybe. Fontosnak tartjuk a mun­ka hatékonyságának és minősé­gének további növelését, a tudo­mányos-technikai fejlődés gyor­sítását, erőforrásaink minél gaz­daságosabb felhasználását. Nagy ünnep számunkra is a Nagy Honvédő Háború győzel­mének 40. évfordulója, amelynek tiszteletére az egész országban, s természetesen a Krím területen is szocialista munkaverseny in­dult a következő jelszóval: 40 munkahetet a győzelem 40. évfor­dulója tiszteletére. A Krímben figyelemreméltó eredményeket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben. Új létesítményekkel gazdagodtak a települések. Az elmúlt évben több tízezer család jutott lakás­hoz. Megyeszerte sok iskola, kór­ház, rendelőintézet, bölcsőde, óvo­da épült. Javult az egészségügyi ellátás színvonala. A korábbiak­hoz viszonyítva jelenleg sokkal több szovjet ember gyógyíthatja magát, vagy üdülhet Krím szép tájain. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk, a hős város SzeVaszto- pol, a bahcsiszeráji, a szimfero­poli' és a szudakl járás, valamint tizenkét munkáskollektíva a ta­valyi eredmények alapján a szo­cialista munkaverseny győztesei­ként elnyerték az SZKP KB, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Lenini Komszomol Központi Bi­zottsága által adományozott ván­dorzászlókat. Az idei tervek megvalósítása során a vállalatok, gyárak, kol­hozok a termelékenység fokozá­sára, az erőforrások jobb haszno­sítására törekednek. Megyénk lakossága megértette és támogat­ja a pártnak azt a felhívását, amely anyagtakarékos nyers­anyagok, fűtőanyagok felhaszná­lására szólít fel. Mint köztudott, a jelenlegi öt­éves tervidőszakban az egyik leg­jelentősebb feladatunk az élel­mezési program megvalósítása. Ennek jegyében kezdődött el a Krímben az agroipari egyesületek szervezése. Az egyesületek mun­kája hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt öt év alatt a mezőgazda­ságban emelkedett a termésho­zam, s minőségileg is fejlődött az állattenyésztés. A vállalások nagy erőfeszítéseket igényeltek. A feladatok megvalósításában folyamatos segítséget adnak a megye pártszervezeteinek kom­munistái. Az SZKP Központi Bi­zottságának két évvel ezelőtt ho­zott egyik határozata alapján a párt különböző fórumai a koráb­biaknál nagyobb figyelmet for­dítanak az ideológiai és politikai nevelőmunkára. Arra törekednek, hogy a dolgozókban határozott eszmei meggyőződést alakítsanak ki, ezért rendszeresen tájékoztat­ják a kommunistákat és a pár- tonkívülieket is az aktuális gaz­dasági, politikai és kulturális kér­désekről. Mint arra az SZKP Központi Bizottságának márciusi ülésén elfogadott határozata is rámu­tatott, valamennyiünktől nagy • A jaltai üdülőkben évente hétmillióan töltik szabadságukat. Az elmúlt öt évben igen jó eredményeket ért el a Krím terület Krásznogvárgyijszkij járásának Perekopa szovhoza. erőfeszítést igényel terveink meg­valósítása. S ezzel egyidőben fel kell készülnünk a következő, vagyis a XII. ötéves terv kezde­tére. Hazánkban már lezajlottak az SZKP XXVII. kongresszusának előkészítő munkálatai. A párt legfelsőbb fóruma meghatározza majd a következő öt évre és 2000- ig feladatunkat, az ország fejlő­désének fő irányát. Továbbhala­dásunkkal kapcsolatban az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Gorbacsov elvtárs így fogalma­zott: ,.Pártunk és államunk el­sődleges feladata, hogy megőriz­ze és a lehető legnagyobb mér­tékben erősítse harcostársaink­kal és szövetségeseinkkel a test­véri barátságot. Mindent megte­szünk, hogy a szocialista orszá­gokkal az együttműködés for­máit szélesítsük.” Testvérmegyénkhez, Bács-Kis- kunhoz fűződő hivatalos és bará­ti kapcsolataink továbbfejleszté­se során arra törekszünk, hogy az élet egyre több területén szo­ros együttműködést alakítsunk ki. Irta: V. Sz. Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom