Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 1. MINÉL TÖBB FÁÍf ÁZ ALFÖLDRE A Kecskeméti Erdőfelügyelőség SAJTÖPOSTA munkájáról Az idei esztendőt az ENSZ me­zőgazdasági szervezete, a FAO az Erdők évének nyilvánította. A ■T^inap kezdődött hazánkban a fásítási hónap. Tehát az erdészet, az erdőgazdálkodás mostanában a figyelem középpontjába kerül. Mit is várunk az erdőtől? Az anyagi haszonnal egyenrangú a környezeti, az esztétikai érték. Legtöbbünknek, ha az erdőre gondolunk, hegyek és vadregényes tájak jutnak eszünkbe. Az alföl­di erdőségekért rajongók tábora kisebb. Az ágazatot a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala irányítja. Az országban tíz erdőfelügyelőség működik, a kecskeméti székhelyű­nek Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye a tevékenységi terü­lete. Munkájukról dir. Göbölös Antal igazgatóval beszélgettünk. — Az erdőfelügyelőség mint szervezet 110 esztendeje létezik — kezdte. — Az anyagi haszon céljából telepített erdők felügye­letekor tulajdonképpen a gazdál­kodók érdekeit a hosszabb távú állami elképzelésekkel kell egyez­tetni. Például amikor egy ter­melőszövetkezet szőlőt telepít, a saját fiatal akácosából szeretne oszlopot csinálni. Ez nekik, ha csak a pillanatnyi érdekeiket né­zik, jó, viszont 25—30 év múlva már értékesebb anyag is válhat az akácukból, mint szőlőtartó oszlop ... Tehát keressük az op­timális hasznosítás lehetőségeit. Másik fő feladatuk — mondta az igazgató — a telepítések egyez­tetése. Azért, hogy ne csökken­jen az erdőterület, s pótolni tud­ják a kivágott fákat, pénzügyi alapot hoztak létre a kitermelők befizetéseiből. Ez az összeg nem vész el számukra, mert ebből a „kasszából” a tértiét felújításá­ra vissza is igényelhetnek pénzt, amit a telepítés eredményessé­gének függvényében kapnak meg. — A 70-es évek első felében a megyében 12 ezfer 700 hektár erdőt telepítettek — folytatta dr. Gőbölös Antal. — Egy évtized­del később — az idei tervet is figyelembe véve — ennél valami­vel kisebb, mintegy 9000 hektá­ros területen kerül csemete a földbe. Jellemző változás érezhe­tő a 70-es évek végétől. Túlsúly­ba került az arra alkalmas szö­vetkezeti területek erdősítése. Ez egyébként a föld jobb kihaszná­lását is jelenti. Az erdészektől szokatlan, hogy panaszkodjanak. Az elmúlt száraz éveket az igény­telenebb fák is megérezték. A megszokottnál csak 8—10 száza­lékkal nagyobb veszteséggel tud­ták a telepítéseket, felújításokat elvégezni — Gondunk a fenyőfélék terü­letarányának növekedése. A ta­lajvíz különböző okok miatt mé­lyebbre húzódott. Így a területek egy részén szinte csak a fekete- és az erdei fenyő képes megélni. A megye 136 ezer hektáros erdő- állományának már 32 százalékál alkotja zömmel fiatal fenyő. Évente 550 ezer köbméter fát termelnek ki, 1990-ben pedig vár­hatóan, csak fenyőből, 350—400 ezer bruttó köbméter lesz, amit kivágnak. Nem ártana már azon gondolkodni, hogy a térség fe­nyőanyagán megélne egy papír­gyár,. Ugyanis mostanában ka­mionokon osztrák papírgyárba szállítják a fenyőt. Ha nekik így is megéri, bizonyára nekünk sem lenne hosszabb távon ráfizeté­ses ... • Gőbölös Antal a majdani kecs­keméti arborétum tervét mutat­ja. A Kecskeméti Erdőfelőgyeilőség dolgozói munkaköri feladataikon túl maguk is kiveszik részüket a környezet szépítéséből. Nincse­nek egyedül, mert ehhez a mun­kához segítőkre találtak az izsá- ki Sárféhér, a kiskunmajsai Jo- nathán, a bátyai Piros Paprika, valamint a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben. Ahogy hallottam, ezek a gazdasá­gok ezért állíthatók mások elé például, mert felelevenítették a néhány évtizede feledésbe me­rült erdősáv-telepítést. Ennek gyorsan mérhető anyagi haszna nincs, viszont a természetes nö­vénytakaró kis szigeteiként vé­dik az ott élő állatokat, madara­kat, ugyanakkor jótékony hatás­sal kerítik be a nagy értékű me­zőgazdasági terményt nevelő táb­lákat. Czauner Péter • Szép látvány a ma már há­romezer hektáros jakabszállá- si „Kisasszony-erdő”. A telepítés az 50-es években kezdődött. (So­mos László (elvételei) Védtelen lombok? Dömötör Béla a környékbeli felháborodott lakosok megbízá­sából közölte szerkesztőségünk­kel, hogy a megyeszékhely Tom­pa Mihály és Szűcs Lajosné ut­cájában csúnyán lekopasztot- ■ ták a dús lombú fákat a mináp. 'Zömmel régi ültetésűek, s a zöldjük kellemes esztétikai lát­ványt nyújtott, nem is beszélve arról, hogy tiszta levegővel aján­dékozta meg az ott lakókat, az arrafelé elhaladókat. | Olvasónk közlése szerint épít­keznek a térségben, mely mun­kának már áldozatul esett az egyik fa. De félő, hogy a többiek is védtelenek a közönyös embe­rekkel, a pusztító kezekkel szem­ben. A környezet megóvásával kapcsolatosan szigorú szabályok vannak érvényben, működik a „hírős” városiban közterület-fel­ügyelet is, ennek ellenére egye­sek akadálytalanul tsonkolják, irtják a fákat, tönkreteszik a zöldövezetet — vélik a panaszo­sok. A történtekről informáltuk a kecskeméti kommunális üzem vezetőjét, Pólyák Péter főmérnö­köt, aki a következőket válaszol­ta: — Tiszteletet érdemlő, hogy a város lakói mennyire a szívükön viselik környezetük sorsát, s aggódnak, ha rendellenességet látnak. Sok helyütt okkal.joggal felfigyelnek az ilyen szabályta­lanságokra, melyek ügyében a legrövidebb időn belül intézke­dünk. Ezúton is köszönjük a meg­alapozott, a hibát feltáró közér­dekű bejelentéseket. Munkánk VÁLASZ CIKKÜNKRE Február végén közöltük Harmos Jenő autótulajdonos észrevéte­leit arról, hogy Kiskunhalason gyakorlatilag semmiféle klub­szolgáltatást nem vehet igénybe az autóklub tagja, mert hiányza­nak a technikai feltételek. írásunkra az alábbiakban reagált a Magyar Autóklub Bács- Kiskun megyei Szervezetének titkára, *Nyúl' József: Megyénkben jelenleg két he­lyen, Kecskeméten és Baján mű­ködik autóklub. Mindez csupán területi megosztást jelent, s a tagság kérheti, hogy a másik — a számára kedvezőbb adottsá­gokkal rendelkező — szervezethez tartozzon. Nem az a lényeges, hol van a szervezeti központ, ha­nem, hogy melyik helyen széle­sebb körű és jobb minőségű a szolgáltatás. Gyakran halljuk a tévéből, a rádióból és olvassuk az új­ságból, hogy az egészségvéde­lemnek nagyon fontos mód­szere a korszerű táplálkozás, vagyis a gazdag fehérjetartal­mú, a zsírtalan. a könnyen emészthető ételek rendszeres fogyasztása. Nos, ilyen célra kiválóan alkalmas a galamb­hús, mely iránt fokozódik a kereslet. Immáron huszonöt éve va­gyok galambász, így hát ne vegyék szerénytelenségnek ha elmondom: a kisujjamban van a vágógalamb-tenyésztes csín­ja-bínj a. Ezzel kapcsolatosan mégis egy gondot említek, amit egyénileg képtelenség megoldani. A szűkös takar- mányellátásről van szó. Me- gyeszerte csak táp kapható. Igaz, megeszik a galambok e menüt, ám tőle nem gyarapo­dik kellően a súlyuk. Edcjig azt hittem, másutt is hasonló helyzetben vannak a galambászok, azonban a közel­múltban a szomszédos Szolnok megyében jártam, ahol kide­rült tévedésem. Ugyanis az ottani takarmányüzletekben állandóan forgalmazott, 40—50 kilós tételű galambeledelt lát­Egy hónappal ezelőtt jelent meg Sajtóposta rovatunkban Bá­nyai Gyuláné kecskeméti tanító­nő esete, melyből kiderült: por­szívót, rádiót és lemezjátszót vitt el a javítókhoz, akik a csaknem 400 forint díj ellenében korántr sem végeztek kifogástalan mun­kát. A történteket kivizsgálta a megyei tanács ipari osztálya, s megállapításáról, intézkedéséről az alábbiakat közölte szerkesztő­ségünkkel: A GELKA 0381-es számú szer­vize nem a műszaki követelmé­nélkülük nem lenne hatékony, teljes értékű. Azonban őszintén kell szólnom arról is, hogy nem egyszer fölösr legesen háborognakaz utcabeliek, mert ' tévesen, szakszerűtlenül ítélik meg a szűkebb környeze­tükben zajló fagondgzási műve­leteket, például a nyesést. Mind­ezekről pedig szakemberek dön­tenek és hozzáértők végzik az úgynevezett visszavágást is. E feladatainkat a növényfejlődés természetes törvényei épp úgy diktálják, mint a külső esemé­nyek, így a közművesítés, az útkialakítás, a házépítés stb. A kérdéses utcákban is nagyará. nyú építkezés kezdődött, s a tár­sasház kivitelezői valóban fel­vetették, hogy az ottani fák egy részét ki keil termelni. A kérelemben foglaltakat a hely­színen alaposan ellenőriztük, s végül is arra az álláspontra ju­tottunk: egyetlen fa kivágása sem indokolt. (Az olvasóik által em­lített „áldozat" egy elszáradt, életképtelen fa volt. Viszont hoz­zájárultunk a gallyazáshoz, s e munkát szakemberünk irányítá­sával végezték a dolgozók. Most valóban csupaszok az ágak, de zöldbe borulnak, s terebélyesed­nek is majd. Végezetül hadd nyugtassam meg a kecskemétieket: körülte­kintő vizsgálat után ad a hatóság engedélyt fakivágásra, de mi ilyenkor még egyszer ellenőriz­zük a döntés jogosságát, oksze­rűségét, s mindegyik fa végleges sorsáról egyedileg határozunk. Erre került sor a Tompa Mihály és Szűcs Lajosné utcákban is ... A halasi autósok nevében szó­vá tett gondok valósak, s azokon változtatni kell, persze a tagság segítségével. Megyei szerveze­tünk tervei értelmében többfé­le szolgáltatást vezetünk be a városban. Ezzel kapcsolatosán tárgyalásokat folytatunk a Vo­lánnal, hogy átvegyük tőlük a halasi telepükön lévő szervizrész­leget. Keresünk autószerelőt, ak? saját műhellyel ‘rendelkezik, ahol mini-műszaki /állomást nyit­hatunk. Szeretnénk megteremteni a tagdíj helyiben törénő fizetésének lehetőségét, ehhez szükségünk van helyismerettel és szabad idővel rendelkező vállalkozóra, aki jutalék ellenében eleget tesz e feladatoknak. Törekszünk ar­ra, hogy a klub keretén belül mielőbb megkezdődjék a gép- járművezetők helyi képzése. tam, azt a borsó, kukorica, bú­za, napraforgó stb. keveréké­ből készült terméket), melyet minden tenyésztő vásárol. Én is hoztam belőle, s bizonyítha­tom, a galambok jó étvággyal fogyasztják, minek következ­tében gyorsan nő a súlyuk, a húsuk pedig kitűnő lesz. Bár Szolnok vagy a kör­nyékbeli többi település nincs messze lakhelyemtől, az emlí­tett tákarmány onnan történő beszerzése (a szállítás költsége miatt) igen megdrágítja a ga­lambtartást. Ez a véleményük ismerőseimnek is, a több száz helybeli lakosnak, akik szintén nagy galambállománnyal ren­delkeznek. Nevükben kérde­zem: Bács-Kiskunban miért nem készítenek ilyen termé­ket a takarmánykeverő üze­mek? (Elmondta: Parádi Jó­zsef tiszakécskei olvasónk.) A fentieket ismertettük a megyei gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat igazgatójá­val, aki ígéretet tett. hogy megvizsgáltatja a galambele­del helyi gyártásának lehető­ségét. Megállapításáról, esetle­ges intézkedéséről természete­sen tájékoztatjuk olvasóinkat. nyék szerint látta el feladatát, sőt a Rakéta porszívót meg sem javította. Mindhárom készülék számlája pontatlan volt, minek következtében a megengedettnél nagyobb összegű díjat fizettettek a tulajdonossal. Felhívtuk a szervizvezető fi­gyelmét a hiányosság pótlására, minőségi munka végzésére, az árszabályozó rendelkezések be­tartására, s elrendeltük a jogta­lanul felvett pénz visszafizetését. Egyidejűleg szabálysértési eljá­rást kezdeményeztünk a túlszám­lázásért felelős dolgozó ellen. Üt tálán út Tázláron Tázlárról, a Kecskeméti utcá­ból kaptuk az alábbi sorokat: Errefelé sok az új ház, ahol fiatal, kisgyermekes családok lak­nak. .Az otthonunk örömmel tölt el bennünket, de rettegünk, ha ki kell lépnünk a kapun, melyen túl térdig ér a víz, a sár, ha csa­padékos az idő. Ilyen körülmé­nyek között autóval sem tudunk közlekedni. Sajnos a kiépítetlen úttestre ráfolyik a víz a járdáról is, mert lejtős, s mines esővíz-elvezető csa­torna sem. Problémánkat csak fokozza, hogy esetenként nagy súlyú gépjárművek vonulnak el itt, melyek tovább mélyítik a kátyúkat. Tudjuk, a tanácsnak nincs ele­gendő pénze a drága portalaní­tásra, de talán lehetősége volna az ideiglenes megoldásra, az árok­szerű mélyedések feltölíésére, a gréderezésre, melyhez szívesen adnánk társadalmi segítséget is. Reméljük, az illetékesek végre felfigyelnek szavunkra, s hala­déktalanul tesznek valamit az úttalan út szörnyű állapotának megváltoztatása, javítása érdeké­ben! Mit tegyek? A Budapesti Porcelángyár kecskeméti üzemében dolgoztam tavaly szeptemberig, amikor munkahelyet változtattam. A végelszámolásnál közölték ve­lem, a megtakarított, s a helyi KST-nél lévő pénzemet novem­berben postázzák részemre. Ügy is történt, de az utalványt hiá­ba vártam. Reklamálásomra megerősítette volt munkahelyem, hogy pontos címemre továbbította az összegei. Ezután a postán érdeklődtem, s kiderült, a forintjaim Hetény- egyházára kerültek. Elmentem a községi postahivatalba, ahol bi­zonyították, hogy visszaküldték az utalványt a feladónak. Ismét náluk tettem panaszt (többször is), mire nemrégen azt válaszol­ták, hozzájuk nem érkezett meg ez a pénz. Most már nem > tudom, mit tegyek. Abba már belenyugod­tam, hogy a tavaly karácsonyi vásárláskor szerényebb tartal­mú volt a pénztárcám a hiányzó összeg miatt, de tartok attól, hogy a közelgő húsvéti , ajándékozás­kor sem számíthatok rá. A lel­ketlen ügyintézés útjai, határai kifürkészhetetlenek. v. Szamolai László Kecskemét, Damjanich u. 3. ÜZENJÜK Molnár Ferencnének, Kecskemét­re: A légyirtással kapcsolatosan szin­te minden évben visszatérő panasz, kogy a felhasználható szerek hamar elfogynak, s vannak doboznyi ada­gok, melyek a rossz minőségük miatt teljesen hatástalanok. Hallottuk, hogy ezekről hírt kapnak a gyártók. &- az ont nekünk nincs hírünk arról, hogy e termékeik készítésekor meny­nyire figyelnek a lakossági észrevé­telekre, reklamációkra, ön szerint a szórófejes vegyszerek (pl. a Chemo« tor) általában csekély hatásúak, pe­dig a szoba levegőjében azonnal és sokáig érezhető az erős szaguk. Ja­vaslatát, hogy á spray-ken kívül a teljesen szagtalan, úgynevezett raga­csos terméket is forgalmazza na­gyobb .mennyiségben a kereskedelem, ezúton közreadjuk, remélhetőleg ide­jében. Ehhez azonban hozzátesszük: nem baj, ha több féle rovarirtó van, csak mindegyik legyen valóban ha­tásos. Sztároszta Lászlónak, Kalocsára: A megyei állategészségügyi és élelmi­szer-ellenőrző állomás megállapítása szerint önnel szemben helytelenül járt el a körzeti állatorvos, amikor meg­tagadta a sertés-orsóféreg elleni gyógyszer receptjének a kiadását, hi­szen az ilyen gyógyszer a parazita­betegség megelőzését is .szolgálja. Ne­vezett állatorvost utasították arra, ezentúl tegye lehetővé a kistermelők­nek, hogy eldöntsék, receptre (plusz költségért) vásárolnakVe egy-egy gyógyszert, vagy az .általa összeállí­tott gyógyszerkeveréket veszik meg, ami nagyobb létszámú állat esetén kevesebb kiadást jelent. Közöljük még. hogy ha hívásra helyszínre megy az állatorvos, jogosult felszámítani a saját gépkocsi-használatának — oda- vissza útra vonatkozó — költségét, s ha taxit vesz igénybe, annak fuvar­díját. Tóth Józsefnének. Kun szén tmiklós- ra: A lakásépítés és -vásárlás pénz­ügyi feltételeiről szóló minisztertaná­csi rendelet előírja, hogy az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele kö­zös háztartásban élő gyermekek után gyermekenként 40 ezer forint szo­ciálpolitikai kedvezmény illeti meg, mely az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző három gyermek ese­tén a harmadik után 80 ezer forin­tot jelent. További részleteket meg­tudhat a lakásgazdálkodással kap­csolatos jogszabályokat tartalmazó külön kiadványból, valamint a Ta­nácsok Közlönye tavalyi 30. számá­ból, mely a rendelet legfrissebb mó­dosítását közli. Szerkeszti: Telket Arfái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Elfecsérelt energiák Hóból, szélből, jégből nem volt hiány a télen — szénből, földgázból annál inkább. Ilyen volt a ja­nuár, a február: hideg, barátságtalan, küzdelmes. De most már a tavaszban járunk, mi dolgunk lehet mégis a zimankóval ? 1 Jobb is elfelejteni a bajokat — a hideget, a vele­járó hiányokat. Amint tettük azt előbb is: a januá­ri-februári fogadkozásainkkal együtt. Mert ugye hány télvíz idején ígértük, hogy jövőre már más­ként lesz — az alkalmi takarótorlaszok helyett jól­záró ablakokat építtetünk be. És eltökéltünk ma­gunkban mást is: a gyárban, a téeszben, a hivatal­ban sem árt felváltani az alkalmi fegyverzetet ál­landóra. De aztán jött a tavasz, a meleg évszak és fogadalmunk a hóval együtt olvadásnak indult... Hány éve is annak, hogy a „biogáz-hullám" el­lepte az országot? Négy-öt, vagy talán több is? A kis helyi energiagyáraknak egyik jól bevált válto­zatát mutatta be Magyarországon az Energiagazdál­kodási Intézet. Az akkor megismert adatok szerint a kétszáz szarvasmarhára méretezett telep évi het­venezer normál köbméter gáz előállítására volt ké­pes, termelése 5200 kilowattórát ígért. Voltak és vannak eredményes biogáz-hasznosító kísérletei a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnek, is. Csak éppen a telepek, a kis energiagyárak száma keve­sebb jóval, mint amennyire szükség lehetne az or­szágban. Alighanem elfelejtettük már azt a szolgálati sza­badalmat is, amelyikkel az addig ismert hőszivaty- tyúknál jobb hatásfokkal lehetett meleget nyerni a környezetből. A magyar feltalálók az abszorpciós és a kompressziós elvű szivattyúk „keverékét” alkot­ták meg — folyókból, tavakból, meleg levegőjű üze­mekből vonják el ezek a „hibrid készülékek” is a hőt, azt, amit különben energiahordozót vásárolva sok pénzért állítanánk elő. Futja még a példából: évtizedes bizonyítékok sem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy a Kertészeti Egye­tem professzorainak eljárása, a kettős falú Vízfüg- gönyös fóliasátor rangot szerezzén magátlak a me­zőgazdaságban. Ez a természettudományos „üveg­ház” talán túl olcsón termel — ezért nincs elég hí­ve? A napsugárzást, szigetelőanyagnak .a deret, va­lamint a pincehőhatást, azaz a föld melegét kéri csak az olaj, a szén helyett... Maradjunk még a hőgyáraknál, például a napkol­lektoroknál. A különös szerkezeteknél, melyekből igazán kevés van még idehaza. Akadnak már per­sze hazai eredmények, s legújabban: magáncélú hasznosítók is. A Hajdúszoboszlói Építő- és Vegyes­ipari Szövetkezet, társulva más cégekkel, forgalom­ba hozta a Famildt nevű könnyűszerkezetes, pane­les építési móddal készült családi házait. Nemcsak az otthonok maguk az újdonságok, hanem a bennük alkalmazott napelemek is — a háztartási munkához, a tisztálkodáshoz a lakók így nyerhetnek meleg vi­zet. Ez az elgondolás a jelené — a takarékos gaz­dálkodás jó példájaként. Nem várható persze a kol­lektortól, hogy fűtsön, hagyományos kályhákat he­lyettesítsen. De az igen, hogy spóroljon — ha az idő­járás engedi. Jól tudjuk: nem a napsütés az igazi hiánycikk: van alapanyag a biogázgyártáshoz, van kiszivaty- tyúzható hő a folyókban, tavakban. Mint ahogy termálvizekkel is jobban el vagyunk látva, mint a kontinens legtöbb országa — csak éppen kevesek­ben él olyan vállalkozó 'szellem, mint amilyen a szentesi vagy újabban a szarvasi gazdálkodókban van. Hírét vehettük már annak, hogy még a ma­gasfekvésű Svájcban is kutatófúrásokkal nyomoz­nak a sok ezer méteres mélységek geotermikus ener­giája után. A Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál pedig dossziékat töltenek meg azok a külföldi le­írások, amelyek a föld mélyéből nyerhető meleg víz hasznosítási módjairól szólnak. Az utóbbi időszak meglepő jelensége, hogy ku­tatják a hazai hegyi folyók, patakok vízenergiájá­nak munkára fogását. Pedig ezt már megtették az előttünk élő nemzedékek — vízimalmok, törpe víz­erőtelepek számóá helyen működtek. Aztán felejteni kezdtük- őket, sőt még bontani is, mígnem ismét szükségét érezzük az „apró energiák” nyerésének, munkára fogásának. Vagyis keressük a kicsit, faggatjuk a természe­tet: ad-e újabb értékeket. Helyes, faggassuk, sosem késő. Talán csak arra nincs időnk már, hogy a megtaláltat sutba vágjuk, elfelejtsük évekre, évti­zedekre, s csak egy-egy vakmerőbb tél után vegyük számba fel nem használt értékeinket. A biogázt, a hőszivattyút, a kettősfalú fóliasátrat, a napkollek­tort, á termálvizet, a törpe vízerőművet, a többi ki­csit. Az elfecsérelt apró, energiákat. Mert hovato­vább, még sokba kerülhetnek ezek nekünk... G. L. f ■ I ! I ■ <• Tervek a halasi autósok érdekében FOGADÓSZOBA MgBPPppip Szabálysértési eljárás — túlszámlázásért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom