Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

VILÁG PBOLKTAXJAI, BGYESOUIRKI SBff MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évt. 99. szám Ára: 1,80 Ft ms. ápruu 2». hétfő HnMMHHMH Épültek: Nemzeti zászlós településeinken (J. OIdal) Aki nem a megyeszékhelyen lakik, aligha ismerne rá ezen a felvételen. Az itt látható tó és a születő szabadidő-park az I ember Ikörnyezetátalakító munkájának jeles példája. A Nem- | zeti zászlós településekről készített képösszeállítás szép fejlő- I dóst dokumentál. Bajaszentistváni emlékidézés (3. oldal) Kalocsa legkorszerűbb üzeme (4. old.) Csapatzászló a lovasiskolának (7. old.) TÖBB MINT HÚSZ DÍJAT ADTAK ÁT Népművészeti kiállítás Míves alkotások Immár hagyomány, hogy kétévente közös kiállítást rendeznek a Bács-Kiskunban élő népművészek legújabb munkáiból. Tegnap délelőtt Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központban nyílt meg az idei — meny- nyiségi és minőségi szem­pontból egyaránt figyelemre méltó — kiállítás, amely 28 népművész 137 alkotását tárja közszemlére. Király Györgyi énekes, a nép­művészet ifjú mestere, és a kecs­keméti Hegedűs-együttes adott rövid műsort a zsúfolásig telt kiállítóteremben, majd dr. K. Csilléry Klára művészettörténész szólt megnyitó beszédében a népművészet jelentőségéről, tör­ténetéről, válságairól és újraéle­déséről, miután méltatta a megyei kiállítás gazdag anyagát. Ezt kö­vetően került sor az állami, tár­sadalmi szervek által felajánlott díjak átadására. A Bács-Kiskun megyei Tanács díját a csátaljai, soltvadkerti és madarast népművészeti szak­kör, illetve Nyúl Józsefné, Ágó József né és Takács Gusztávné sza'fckörvezetők kapták. Geren­csér László kovácsmester, Dugár János fazekas, Szeleczki Mihály naiv festő, Kovács Pál és Baricz Béla fafaragók, valamint Németh János és Hajdú István nyerték még el a megyei tanács díját, a kiállításra beküldött míves mun­káikkal, használati tárgyaikkal. A Népművészeti Egyesület pálya­díját — megosztva — Kanalovics István és Kovács Ferenc fafara­gók kapták. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága díját Varga Pál hangszerkészítő nyerte el, míg az Erdei Ferenc Művelődési Központ díját Sz&rös József fa­faragónak nyújtották át. A MÉSZÖV különdíját a mély­kúti áfész szakköre, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának kü­löndíját a városföldi Dózsa Tsz szövőrészlege, a KISZ megyei bi­zottságának különdíját a Szóra- katénusz Játékműhely és Múzeum nemezkészitő szakköre, a kecske­méti Városi Tanács különdíját pedig' Lázár Györgyné, a bugaci művelődési ház ' szakkörvezetője kapta. A tegnap megnyílt megyei nép- művészeti kiállítást május 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők. K. E. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ülé­sét április 29-re összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizott­ság javaslatára — tájékoztatót hallgatnak meg az időszerű po­litikai kérdésekről. (MTI) PÁHI, SOLT, DUNAVECSE, MADARAS, DUSNOK Hétvége a földeken Az időjárás szeszélye a mezőgazda­ságban dolgozókat ezen a tavaszon komoly próba elé állította. A két— báróim hetes csúszás megfeszített mun­kát kíván traktorosoktól, agronómu- soktól egyaránt. Több megyei gazda­ságiban már behozták a természet elő­nyét, és a késel tavasz ellenére a megszokott ütemben haladnak a mun­kákkal. A hétvége is sok gépet és em­bert talált a határban. A tavasz mindössze egy-két hétig volt igazán tavasz. Az utá­na következő napok csapadéksze­gény, szeles, hűvös időjárása is­mét nem kedvezett a mezőgaz­dáknak. Főleg a veteményak vegyszeres - gyomirtását hátrál­tatta a nagy légáramlás, tájékoz­tatott Papp János, a páhi Petőfi Termelőszövetkezet termelési el­nökihelyettese. Százötven hektár őszi búza vegyszeres gyomirtását kell még elvégezniük, s emellett 60 hektár napraforgót elvetniük. Az elnökhelyettes szerint niájus 1-re ezeket a munkákat már ma­guk mögött tudják. Természete^ sen a hét végén is dolgoztak. A solti Szikra Termelőszö­vetkezetben is kigördültek szom­baton a traktorok a gépudvarból. A kukorica vetésterülete ebben az évben 1137 hektár, az utolsó hektárokon folyt, és folyik a mun­ka. Szabó László növénytermesz­tési főágazat-vezetőtől azt is meg­tudtam, hogy május 8-ra előre­láthatóan a tavaszi növények te­rületének vegyszerezésével is elkészülnek. A dunavecsei Béke Termelő- szövetkezet főágazat-vezetője, Vass Imre szerint eddig minden hét végén teljes kapacitással dol­goztak. A mostani sem volt ki­vétel. A gyümölcsösök növényvé­delmi munkái a terv szerint foly­nak, az elsejei majálison pedig már a vetésről is múlt időben szeretnének beszélni. A hamar ki­kelt zöldborsójukat, és a kelőfél­ben lévő lucernájukat a szeles idő nyomán keletkezett homok­verés kicsit visszavetette a fej­lődésben. A madarasi Petőfi Termelőszö­vetkezet dolgozóinak is munka­nap volt a szombat és a vasár­nap. Bartos József elnök szerint ez volt a feltétele annak, hogy a község határában földbe ke­rüljön elsején a kukorica. Nem egészen 350 hektár napra­forgó és kukorica vetése van még hátra a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben. Penoff László termelési elnökhelyettes a hét végén úgy ítélte meg, hogy ha az időjárás nem szól közbe, talajban lesz az összes vetőmag a munkásosztály nagy tavaszi ün­nepére. L. Sz. L. A LEGJOBBAK ELISMERÉSE Május 1-hez ffiződő hagyomány, hogy Ilyenkor minden évben értékelik a vállala­tok, szövetkezetek előző esztendei munkáját, s a legjobbakat kitüntetik. Ilyenkor, részesí­tik elismerésben a szocialista brigádokat, amelyek élen járnak a feladatok megoldásá­ban. Mint mindig, most is napokkal a mun­ka ünnepe előtt megkezdődött már me­gyénkben ez az eseménysorozat, amelyen a tovább folytatódó kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny eddigi szakaszát is értékelik. TÚLSZÁRNYALT FELAJÁNLÁSOK Tanácskoztak a brigádvezetők Pénteken a kiskunsági TESZÖV kecskeméti székházéban a szocialista brigádvezetők — ez­úttal kilencedik alkalommal megrendezett — tanáskozásának résztvevőit dr. Kői Béla, a szö­vetség titkárhelyettese köszön­tötte, A ‘tavalyi tapasztalatokat ösz- szegezve 'hangsúlyozta, hogy a mozgalomnak lendületet adott a felszabadulási és kongresszust verseny. Az év folyamán 31 tag­szövetkezet tett pótlólagos válla­lást. A felajánlások az export- árualap növelését, az anyag- és energiatakarékosságot, a jobb munkaidőkihasználást, a betaka­rítási veszteségek csökkenését cé­lozták meg. 1984-ben a 191 milliós terme­lési jellegű vállalást a brigádok 262 millió forintra teljesítették. Az idei felajánlások összesített értéke meghaladja a 230 millió forintot. A tanácskozás végén az elmúlt évben legjobban dolgozó kollek­tívák képviselői dr. Kői Bélától jutalmakat és oklevelet vehettek át. így elismerésben részesítették a lajosmizsei Kossuth Termelő- szövetkezet Együttműködés és Kiss Ferenc, a soltvadkerti Sző­lőskert Szakszövetkezet Szőlőfürt és Egyetértés, a kiskunhalasi Vö­rös Szikra Tsz Petőfi, a jászszent­lászlói Tsz Bánki Donát és Mat- hiász János, a kecskeméti Törek­vés Tsz Bánki Donát, a Magyar- Szovjet Barátság Május 1., a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz Április 4., Május 1., Csillagod a becsület, a Petőfi Tsz Zrínyi Ilo­na, a Lenin Tsz II. Rákóczi Fe­renc, Mező Imre, Kossuth Lajos, a kiskunmajsai Jonathán Tsz Béke, a Petőfi Tsz Erdei Ferenc, a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet Szántó-Kovács János, az izsá- ki Sárfehér Tsz Március 8., a vá­rosföldi Dózsa Tsz Hóvirág, a pálmonostori Keleti Fény Tsz Május 1., Kandó Kálmán, Rába, a kerekegyházi Kossuth Tsz Pe­tőfi, a kaskantyúi Homokgyön­gye Szakszövetkezet Bánki Donát, a lajosmizsei Almavirág Szakszö­vetkezet Új Elet, Hámán Kató, a harkakötönyi Egyesülés Tsz Új­barázda, Radnóti Miklós, a bugaci Aranykalász Szakszövetkezet Má­jus 1., és a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet József Attila brigádjának munkáját. Cz. P. A TELJESÍTMÉNNYEL NŐTT A KERESET Kétszeres dollárbevétel • A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának Dóaaa György szocialista brigádja. A ‘gyár különösen azzal hívta fel magára a figyelmet hogy a dollárelszámolású kivitelét egy év alatt megduplázta. 1983-ban még csak 15,6 millió forint érték­ben szállítottak nyugati vevőnek, 1984-ben 'pedig ez az összeg már 31,5 miiMó forint volt. Az ötszáz­ötven dolgozót foglalkoztató gyárban tavaly megállt a lét­számcsökkenés, amiben lényeges szerepe volt a több mint 11 szá­zalékos keresetnövekedésnek. Ta­valyi termelési értékük egyéb­ként az eredeti elképzelést 29 millióval meghaladva 329 mdllié forint lett A - nyereségtervet szintén túlteljesítették, gazdálko­dásuk eredménye 45 miliő forint. Kiss Imre igazgató szerint a sikerek mögött a vállalkozókedv fokozódása húzódik meg. 1983- ban még csak háromezer tölgyfa­széket gyártottak, 1984-ben pedig már 14 ezret. Ez nem ment könnyen, hiszen itt több gond van az alapanyag szállításával, nehezebb a megmunkálás. Ki­használva a kísérleti keresetsza­bályozás lehetőségét — melynek előfeltétele volt az export növe­lése —, sikerült a dolgozókat a megnövekedett feladatok elvég­zésére mozgósítani. A szocialista brigádok a munkaköri tevékeny­ségükön túl vállalták, hogy a ter­melés feltételeinek megteremté­séből is kiveszik a részüket. Tár­sadalmi munkában végezték el a beérkező bútorlécek réselését, vagyis szárításhoz való előké­szítését. Az ünnepi alkalomból a Dózsa György szocialista brigád átve­hette a „Vállalat Kiváló Brigád­ja” címet elismerő oklevelet. B. F. L Lehet-e különböző prog­ramjuk a képviselőjelöltek­nek? Néhány hete legföljebb el­méletben vitatkozhattunk vol­na e kérdés fölött, ma már — túl a jelölőgyűlések felén — konkrét példákkal is igazol­hatjuk az igenlő választ. A kitűzött célok persze nem mind nyerik meg a választók tetszését, máskülönben mi­vel lehetne magyarázni, hogy egyetlen szavazatot sem ka­pott az a férfiú, aki rögtön­zött beszédében önmagát ajánlotta képviselőjelöltnek, s — nem minden önbizalom híján — IS évi tiszteletdiját azonnal fel is kinSita égy kö­zelebbről meg nem határozott alapítványra. Lehet mosolyog­ni is e példán, ám azt a — politikai tartalmú — következ­tetést is levonhatjuk belőle: a választópolgárok érettek arra, hogy helyesen minősít­senek egy-egy szónokot. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy gyűlésen nincs jelentőségük még az aprósá­goknak is. Bizony van! Még arra is figyelmet fordítanak a jelölőgyűléseken, hogy a je­löltnek állítandó személyiség papírról vagy szabadon be­szél-e, s hogy tud-e hatni le­endő választói érzelmeire is. Kiskunfélegyházán nagy tetszéssel fogadták dr. Korom Mihály fölszólalását, melyben az öt évvel ezelőtti jelölőgyű­lésre emlékéztette a jelenlé­vőket, s arra: azóta sok-sok ügyben tudott konkrét segítsé­get nyújtani, csak egyben nem: az irodalomtörténet a mai napig Kiskőrös szülötte­ként jegyzi Petőfit — a fél­egyháziak nagy-nagy bánatá­ra. Az viszont bizonyára vá­lasztói örömére szolgált, hogy sikerült megszervezni a kór­ház rekonstrukcióját, s meg­épülhetett a Gátér—Pálmo- nostora közötti út is. Gúl Gyula — a másik nép­frontjelölt — előbb a szivet igyekezett megnyerni, amikor azt mondta, „én gyerekkorom­ban a félegyházi mög a szö- gedi beszédöt is megtanul­tam", majd az értelemhez szólt, bejelentve: az egyezte­tő tárgyalások befejeződtek, megkezdődhet a vágóhíd bő­vítése, felújítása, amelyben fontos szerepük lesz a KUNÉP dolgozóinak is. Bense György — akit a gyűlés utolsó hozzászólója je­lölt— a közművelődés fontos­ságát hangsúlyozta program- beszédében, s új művelődési ház építését tűzte ki legfőbb félegyházi célul. E példa világosan mutatja: egy városban több program is érvényes, több fajta stilus is hattásos lehet. Ugyanarról — másképpen? Miért ne? Ispánovits Márton, a 18. választókerület jelöltje­ként ígérte: „az itt, Tatáhá­. Ujj zán vázolt — és fel sem vá­zolt — gondokat, önökkel együtt, igyekszem megoldani. Tizennégy éves képviselői tapasztalatomból tudom, a 610 milliárdos állami költségve­tésből — megfelelő érveléssel — lehet támogatást szerezni a helyi célokhoz”. A másik je­lölt, Kiss István azzal az előnnyel indul, hogy helybeli, s azzal a hátránnyal, hogy ta­pasztalatai — már csak kora miatt is — természetszerűleg kisebbek. „Legyen Bácsalmás minél előbb város!” — adta ki a jelszót, majd sorra vette azokat a célokat, amelyekért ó küzdene megválasztása ese­tén: a megyei átlagnál is rosz- szabb telefonállapotok javí­tása, az öregek helyzetének jobbítása, Madarason, Kun­baján bolt építése, a körzet­ben szakmunkásképző inté­zet megszervezése. A korábbi választási rend­szert leginkább azért bírál­ták: tulajdonképpen szavazás volt. E néhány példa alapján alighanem az egykori bírálók is kénytelenek elismerni: jú­nius 8-án a szavazáskor min­den állampolgár választani is fog! Ballal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom