Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

8 • PETŐFI NÉPE m 1985. április 89. : Várkonyi Péter Algériába utazott Szombaton Algériába utazott Várkonyi Péter külügyminiszter. Ahmed Taleb Ibrahimi külügy­miniszter meghívására tesz hiva­talos látogatást az Algériai De­mokratikus és Népi Köztársa­ságban. Ortega Moszkvában Nicaraguái küldöttség érkezett munkalátogatásra vasárnap Moszkvába Daniel Ortegának, Nicaragua köztársasági elnöké­nek, a Sandinista Nemzeti Fel- szahadítási Front Országos Ve­zetősége tagjának vezetésével. A delegációt a repülőtéren Gej- dar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetu­nió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és más hivatalos személyiségek fogadták. DEL-AFRIKA ______________________________________ T izenötezer bányászt elbocsátottak A hétvégén 15 ezer bányászt bocsátottak el Dél-Afriikában törvénytelen sztrájkakcióban va­ló részvétel ürügyével. Közülük 13 ezer bányász a világ legna­gyobb aranybányájában dolgozott. A bányák alkalmazottai több társuk elbocsátása elleni tiltako­zásul, valamint a kedvezőbb élet- és munkakörülményekért kezd­ték sztrájkakciójukat. A Johannesburgtól délre fek­vő bányavidéken napok óta fe­szült a helyzet, a bányatársaságok a fekete dolgozók egy részének kizárásával, azonnali elköltözteté- sével akar úrrá lenni a helyze­ten. A társaságok újabb munka­beszüntetésektől, az összetűzések kiterjedésétől tartanak. Hondurasi hadgyakorlat • Hondurasban gyakorlat folyik a helyi hadsereg és az Egyesült Államok katonaságának a részvételével. A képen: amerikai tengerész- gyalogosok a manővereken. Gorbacsov és Jaruzelski találkozója Varsóban VARSÓ A szívélyes barátság és egy­ség légkörében folytatott szomba­ton Varsóban eszmecserét Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitká­ra és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. A talál­kozón Gorbacsov kifejezésre jut­tatta, hogy az SZKP változatla­nul szolidáris azzal a küzdelem­mel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel dolgo­zók a válság következményeinek teljes felszámolásáért, a stabili­zációért, a szocializmus pozíciói­nak megszilárdításáért folytat­nak. Wojciech Jaruzelski köszöne­tét mondott a Szovjetuniótól ka­pott segítségért és támogatásért, ami jelentősen hozzájárul a len­gyelországi nehézségek legyőzé- hez. A szombati varsói találkozón Wojciech Jaruzelski lengyelor­szági baráti látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Az időpontot később fogják egyez­tetni. Szombaton a lengyel főváros­ban Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, első miniszterelnök-helyettessel, a Szovjetunió külügyminiszterével. Közös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára Konsztantyin Ruszakovval, az SZKP KB titká­rával folytatott megbeszéléseket a két párt közötti együttműkö­désről és annak továbbfejleszté­séről. A szovjet párt- és állami ve­zetők szombaton hazautaztak a lengyel fővárosból. Pillantás a hétre HÉTFŐ: Kilenc európai semleges el nem kötelezett or­szág külügyminiszterei kez­denek tanácskozást Stock­holmban. A napirenden vár­hatóan a ' helsinki folyamat továibbi sorsa szerepel. KEDD: Nakaszone Jaszu- hiro hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezik. Az ameri­kai—japán kereskedelmi fe­szültségek idején Nakaszoné- nak nagyon fontos, hogy or­szága szövetségesekre talál­jon gazdasági kérdésekben. SZERDA: Közel-keleti kör­útja során Ammanba érkezik Leo Tdndemans belga külügy­miniszter. Ezt megelőzően Szaúd-Arábiában tárgyal, s a járdán fővárosból Kairóba utazik. CSÜTÖRTÖK: Tizenegyed­szer, találkoznak, ezúttal Bonn­ban a hét legfejlettebb tőkés ország vezetői. A csúcsértekez­leten világpolitikai és gazda­sági kérdésekről egyaránt szó lesz, és számos kétoldalú ta­nácskozásra is alkalom nyílik. PÉNTEK: A Szovjetunióban megkezdődnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győ­zelem negyvenedik évfordu­lójára szervezett ünnepségek. A történelmi eseményről vi­lágszerte megemlékeznek. SZOMBAT: Ronald Reagan amerikai elnök hivatalos lá­togatást kezd az NSZK-ban. Az elnök programja már az előkészítés során is komoly gondot okozott a házigazdák­nak és a vendég utazását elő­készítő amerikai diplomaták­nak, s ezt csak fokozták Reagan tapintatlan és pon­tatlan nyilatkozatai. VASÁRNAP: Abe Sintaro japán külügyminiszter az osztrák fővárosba látogat. A két ország kapcsolataiban nincsenek különösebb prob­lémák, éppen ezért számolni lehet a gazdasági együttmű­ködés fellendülésével. Negyven éve szabadult fel Dachau Kubában Ct Április 29-én, negyven éve sza­badult fel a dachaui koncentrá­ciós tábor, ahol vasárnap ünne­pélyes keretek között emlékeztek meg a nácizmus áldozatairól. Az ünnepségen és a koszorúzáson részt vett az NSZK-ban tartóz­kodó szovjet háborús veteránok küldöttsége is. A dachaui táborban 12 éven keresztül 200 ezernél is több ha­ladó gondolkodású, baloldali né­met, francia, lengyel, orosz és más nemzetiségű fogoly sínylő­dött,' közülük 30 ezer nem érte meg a szabadulást. A gyilkosok határtalan elvetemültségét. mu­tatja, hogy a tábor halálgépeze­te az utolsó pillanatokig műkö­dött. Az egykori tálborban múzeumot rendeztek be, ahol dokumentu­mok tanúskodnak arról, hogyan működött a náci haláltábor. Egy hatalmas táblán feltüntetik a Né­metország és más országok terü­letén fekvő koncentrációs tábo­rokat, így Auschwitzot is, ame­lyet 1945 januárjában szabadí­tottak fel a szovjet csapatok. Az Auschwitzban — eredeti lengyel nevén Oswiecim városa — létesített láger 4 millió ember, főként zsidó származásúak életé­nek volt végső állomása. A tá­bor 1947 óta múzeum, az itt emelt emlékmű 19 nyelven emlékezik azokra, akik itt lelték halálukat. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa alkalmából Havan­nában pénteken ünnepélyes kül­sőségek között bemutatták azt a kötetet, ■ amely Kádár János, az MSZMP főtitkára válogatott be­szédeit, írásait és nyilatkozatait tartalmazza. „A szocialista fejlődés Ma­gyarországon” című több mint négyszáz oldalas válogatás az MSZMP és a KKP központi bi­zottságainak együttműködése ke­retében, kubai kezdeményezés­re került kiadásra. A Politikai Könyvkiadó (Editora Political gondozásában megjelent kötet segítségével a kubai olvasók el­ső ízben ismerkedhetnek meg bővebben az MSZMP főtitkárá­nak munkásságával, legújabbko- ri történelmünk kiemelkedő je­lentőségű politikai és társadal­mi eseményeivel. A tematikus vá- logatású kötet — amely hazánk­ban nemrégiben hasonló tarta­lommal „Szocializmus és demok­rácia Magyarországon” címmel jelent meg — az 1957—1982-ig terjedő időszakot öleli ffel. Amnesztia a Szovjetunióban A Szovjetunióban ámnesztiát hirdettek a második világhábo­rúban aratott győzelem negyve­nedik évfordulója alkalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének rendelete ér­telmében mentesülnek a továb­bi büntetés alól azok, akik a had­sereg kötelékében, a partizán­alakulatokban, a népfelkelő egy­ségekben küzdöttek, vagy más formában vettek részt a hábo­rúban. Azoknak, akik az amnesz­tiarendelet értelmében sem bo­csáthatók szabadon, büntetésük időtartamát csökkentik. Kiterjed az amnesztia azokra is, akik a háború idején végzett odaadó munkájukért kitüntetést kaptak. Kegyelemben részesül­nek a háborús hadirokkantak fe­leségei és özvegyei, a háborúban elesettek özvegyei, a terhes asz- szonyok, illetve azok, akiknek 16 évesnél fiatalabb gyermekük van, a 60 évesnél idősebb és a hadi­rokkant férfiak, valamint a fiatalkorúak. Nem terjed ki az amnesztia azokra, akik különösen veszélyes államellenes, vagy egyéb bűncse­lekményt követtek el. Együtt a békéért Szimbólumnak is 'beillik: hét szocialista or­szág legmagasabb rangú vezetői ugyanabban a varsói palotában hosszabbították meg a barát­sági, együttműködési és 'kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést, ahol kevés híján három évtized­del korábban első ízben aláírták azt. A folyama­tosság, a tiszta szándékok jelképe volt ez a gesz­tus, azt érzékeltette, hogy a Varsói Szerződés tag­államai hűek maradtak eredeti céljaikhoz, alap­elveikhez, alapvető feladatuknak nem a háború­ra való készülődést, hanem a béke megóvását te­kintik. A háború által legjobban megviselt európai fővárosban, a fasiszták által romhalmazzá vál­toztatott Varsóban 1955. május 14-én született meg az európai szocialista országok védelmi szervezete. Létrehozása jogos válasz és elkerül­hetetlen óvintézkedés volt a NATO 1949-es meg­alapítására, s az ezt követő kiszélesítésre. A Szovjetunió hiába ajánlotta föl, hogy belép az atlanti szerződés tagjai közé — elutasították. Az NSZK fölfegyverzése, majd a NATO-ba való föl­vétele egyértelművé tette: Európa ismét poten­ciális hadszíntérré vált, alig tíz esztendővel a vi­lágháború befejezése után. Megbízható ellensúly nélkül a nehezen kivívott béke került volna köz­vetlen veszélybe. Ezért volt szükség a szocialista országok védelmi erőfeszítéseinek összehangolá­sára. Ugyanakkor a Varsói Szerződés már meg­alakulása idején is hangoztatta, s azóta számta­lanszor kinyilvánította, hogy nem irányul egyet­len állam vagy államcsoport ellen sem, ,nem táplál agressziós szándékokat Európában, vagy bármely más kontinensen. E kijelentéseinek alátámasztására a Varsói Szerződés már harminc évvel ezelőtt is indít­ványozta, hogy egyidejűleg oszlassák föl a NA- TO-t és a szocialista országok védelmi szerve­zetét. Ezt a javaslatot most újólag megismétel­ték a lengyel fővárosban, jóllehet a nemzetközi politikai helyzet rendkívül feszült. A NATO — elsősorban az Egyesült Államok nyomása követ­keztében — növelte nukleáris csapásmérő eszkö­zeinek számát, új, rendkívül veszélyes fegyver- rendszereket telepített a Varsói Szerződés tag­jaival határos körzetekbe, s kísérletet tett a kialakult és jelenleg is fönnálló erőegyensúly megbontására. A Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés más tagjainak határozott válasza eleve ku- darora ítélte ezeket a próbálkozásokat, ám a NATO politikája a nemzetközi feszültség foko­zódásához, a háborús veszély elmélyüléséhez vezetett. Reagan elnök „csillagháborús” elkép­zelései, amelyek mára már konkrét fegyverke­zési programok beindítását vonták maguk után, eddig soha nem látott méretű hadiköltségvetés­sel és jelentős politikai feszültségkeltéssel páro­sulnak. A NATO nem is igyekszik titkolni, hogy tevékenységi körzetének fokozatos kiterjesztésé­re készül. Mindez indokolta, hogy a Varsói Szer­ződés hatályát újabb húsz évre meghosszabbít­sák, illetve ennek letelte után további tíz esz­tendővel kiterjesszék. A Varsói Szerződés az utóbbi három évtized­ben legkevesebb száz leszerelési javaslatot ter­jesztett be a NATO-országokkal folytatott kü­lönböző tárgyalásokon, más nemzetközi fórumo­kon. Ezek eredménye sajnos nem tükrözi a ben­nük levő korlátlan lehetőségeket; hiszen nagyon kevés kérdésben sikerült konkrét megállapodás­ra jutni. Ez a mindenképpen a NATO közömbös magatartásának következménye, hiszen a szocia­lista országok mindez idő alatt készek voltak ha­ladéktalanul megállapodni a fegyverzetek csök­kentéséről, vagy teljes fölszámolásáról éppúgy, mint a bizalomerősítő intézkedések különböző formáiról. L Hazánk képviseletében Kádár János írta alá a meghosszabbításról szóló jegyzőkönyvet. Tette ezt az országgyűlés felhatalmazása alapján, a magyar nép egyetértő támogatásával — mind- annyiunk, a világbéke érdekében. Horváth Gábor CSAK A SZEBBIK NEMNEK DOLGOZNAK Kiváló félegyházi cipészek • László Károlyné tűzőnő, az aranyjelvényes Má­jus 1. brigád tagja, a szövetkezetben szerzett szak­munkásbizonyítványt. A Kiskun­félegyházi Ci­pőipari Szö­vetkezet tagjai részére az idei május 1. két­szeres ünne­pet jelent. Múlt évi tevé­kenységük, évek óta nö­vekvő ered­ményeik elis­meréséül a Me­gye Kiváló Szö­vetkezete ki­tüntetésben ré­szesültek. Vi­dék: Károly elnökkel be­szélgettünk az elmúlt' évti­zedek néhány állomásáról. — Tudomá­som szerint me­gyénkben az elsők között fogott össsze néhány kis­kunfélegyhá­zi cipész 1947-ben, és megalakí­totta a szövetkezetét — mondta az elnök. — Az első években, sőt évtizedekben kizárólag javítással foglalkoztunk. Férficipők és -csiz­mák készítése kezdődött meg 1970-ben, amikor mindössze het­ven tagja volt a kollektívának. Az árutermelésre való áttérés eredményes volt; 1969-ben mind­össze 3 millió forint volt az ár­bevétel, 1970-ben pedig már el­értük az ötmillió forintot. A kö­vetkező esztendőben megkezdő­dött a gépesítés is, igyekeztünk ezzel növelni a termelékenysé­get. Gépparkunk értéke jelenleg már 3,5 millió forint. — Mióta ismeri a szövetkeze­tei? — Szakmai pályafutásomat itt kezdtem 1961-ben, mint ipari ta­nuló. Szakmunkásként dolgoz­tam 1971-ig, közbén különböző tanfolyamokat is végeztem és megszereztem a technikumi vég­zettséget. Ekkor művezető let­tem, majd 1983-ban megválasz­tottak elnöknek. így tehát a kö­zel két és fél évtized alatt módom volt megismerni a kollektíva éle­tét, tevékenységét. — Fölidézné a fejlődés néhány jelentős, állomását ? • — A hetvenes évek elején ké-. szült el a mostani üzemünk, ez volt a legfontosabb feltétele a to­vábbi fejlődésnek. Néhány éve üzembe helyeztük az alja-futósza­lagot, az idén pedig a fűződében is átállunk a szalagszerű terme­lésre. Gyorsjavító-szalonunk, ahol hatan dolgoznak, tavaly több mint egymillió forint érté­kű munkát végzett. Saját bol­tunkból tavaly 7,3 millió forint értékű cipő került a vásárlókhoz. — Mennyi termék hagyta el a szalagokat a múlt évben? — Szövetkezetünk 1977-ben változtatott a profilján, s azóta csak nők részére dolgozunk. Az elmúlt évben 40 ezer pár csizma, 30 ezer pár papucs és 88 ezer pár szandál került tőlünk a boltokba. Az idei évet is jól kezdtük, már­cius végéig 16 ezer papucsot és 45 ezer szandált készítettünk. Május végén megkezdjük a csiz­mák gyártását, ezekből az idén sakkal többre kaptunk megrende­lést, mint tavaly. — Győzik a munkát? — Céljaink elérésében segít a nyolc szocialista brigád 74 tagja. Becsülettel teljesítették kong­resszusi vállalásaikat és a ver­senyt tovább folytatják. Nem utolsósorban nekik is köszönhe­tő, hogy a múlt évi 61 millió fo­rintos árbevételi tervünket 63,8 millió forintra teljesítettük. Ügy gondolom — mondta be­fejezésül az elnök —■, hogy a ki­váló cím elnyerése további jó munkára ösztönzi kollektívánkat. O. L. IJ EGY HÓNAP MÚLVA: kezdődik a foghíjbeépítés Kecskemét egyik legforgalma­sabb pontján, a Luther-palota mellett, az új Centrum Áruház­zal szemben található az a — jelenleg autóparkolásra használt — terület, amely valaha a Mó­ricz Zsigmond utca 2. számot vi­selte. Mi lesz e foghíj sorsa? — ennek néztünk utána a városi tanácson, dr. Fáy Ferencné el­nökhelyettesnél tudakozódva. Megtudtuk, hogy hamarosan épí­tők érkeznek ide, s — Farkas Gábor Ybl-díjas tervei alapján — az OTP finanszírozásában megkezdik egy olyan épület ké­szítését, amely méltó lesz a vá­ros főteréhez. Az ötszintes — stílusában a Lufher-palotához il­leszkedő — házban 12 lakás lesz, 100—120 négyzetméter alapterü­letű, s újdonság: minden otthon kétszintes. A Szabadság tér felőli oldalon kör alaprajzú irodák alakíthatók ki. A földszinten — szemben a Centrummal — ma­gáncélra is hasznosítható üzlete­ket terveznek. Az OTP és a városi tanács megállapodott a leendő lakások együttes értékesítésében. Az épít­kezés főszereplője a DUTÉP; ha minden kérdésben sikerül egyez­séget kötni, június 1-én kezdő­dik a munka, s várhatóan két évig tart. Ehhez kapcsolódó hír, hogy eldőlt a Shell-pavilonként emlegetett trafik sorsa: az épít­kezés során ez lesz á felvonulási épület, amelyet utána lebontanak. Befejeződtek a diáknapok Vasárnap országszerte záró-, ünnepségekkel, gálaműsorokkal ért véget a XIII. Országos Diák­napok rendezvénysorozata. A diáknapok alkalmából az ország számos városában tartottak több napos fesztiválokat, találkozókat sokféle tartalmas és vonzó prog­rammal. Sopron immár tizedik alka­lommal adott otthont a középis­kolások seregszemléjének. Szom­baton Sopronba látogatott ez al­kalomból Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottság első titkára. A városi pártbizott­ság székházában találkozott sop­roni pedagógusokkal, és megbe­szélést folytatott velük ifjúság- politikai kérdésekről, valamint a soproni középiskolákban nemré­giben bevezetett, a mozgalmi élet megújítására irányuló kísérlet kezdeti tapasztalatairól. Nagyszabású gálaműsorral fe­jezték be vasárnap Székesfehér­váron az országos diáknapok he­lyi rendezvénysorozatát, amelyen ezernél több fiatal vett részt 'Bács-Kiskun, Fejér, és Tolna me­gyéből, valamint budapesti kö­zépiskolákból. A belvárosban di­ákutcát alakítottak ki, s ott mű­vészeti bemutatókat, koncerte­ket, divatbemutatókat, tánchá­zat rendeztek. Hazaérkezett Kubából a Munkásőrség küldöttsége A Munkásőrség küldöttsége, amely Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőr­ség országos parancsnoka veze­tésével Raul Castro Ruz hadse­regtábornok, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők minisztere meg­hívására április 12-től 27-ig tar­tózkodott Kubában, hazaérke­zett Magyarországra. A delegáció' Raul Menendez Tomassevich tá­bornaggyal, a Milícia parancsno­kával tárgyalt a két fegyverei testület együttműködéséről. Ta­lálkozott és beszélgetést folyta­tott párt- és állami vezetőkkel, ellátogatott több ipari és mező- gazdasági üzembe, milicista egy­ségekhez. A Munkásőrség orszá­gos parancsnoka emlékzászlót adományozott a Kubai Népi Mi­líciának. •> i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom