Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-29 / 74. szám
8 m 1’ETÖIFI NÉPE • 1985. március 29. TH“ Tízéves szakkör Ferenc Muv elődési Kö zpon.t bejáratánál az intézmény , ,beillő” kiállít,ásíáit a tíz éve alakul't képzőművés aoti szakkör munkíünak válogatásából, de két hétig siem örülhettek a produkciók a nyilvánosságnak: a csaknem félsz áz alkotást hamar leszedték a .paravánokról, mer,t szükség volt a teremre. Ai neny- nyire lelkese, n születtek maijuk a művek, a kiá llítás annál naí lyobb csendben, szil tóté az érdek, lődés nélkül múlt . ki. A szakkör irányítója Szappanos István, a 1 íecskeméti Óvónőképző Intézet tanszékvezető tanára, aki ihosszi ú évek pedagógusi tapasztalatait összegezve váj leszólt néhány ké rdésre. — Mióta foglalkozik^ képzőművészet iránt érdeklődő fiatalokkal? ! _ 1975 óta, ar. miikor a szeged i J uhász Gyula Tanárképző Főiskola rajztanszékéi iek kihelyzett, tasozata itt megkt ezdte működését. A kecskeméti .szakkörök történetében akkor beszélhettünk először valóban ,p> ezsgő életről, melyre az iskolák kapuim belül vágy nvilt lehetőség', vágj' nem. A szakkörvezetést ne -m itt a művelődési közipontbat i ke zdtem, hanem 1969-ben, a K odály-iskola ■politechnikai termób en. Folyamatos és folyton változó smyiaßu tárlataink az éppen aktuális témák köré csoportosultak, s ékkor tuditiam, mi az, amire építgetek, hiszen a délelőtti órákat én tartottam. Ezzel szemben a mostani munkám sokkal több dsojie- retlenre épül, a társaság is tóagyon heterogén. — Nőtt vagy csappant az érdeklődés a szakkör iránt? — Munkám során .úgy vettem észre, hogy igen nehez az utóbbi idők kisebb óraszámában (Például a középiskolás diákoknál) felkelteni, 1 folyamatosan ébren tartani az érdeklődést a képzőnjiű- vészet iránt, holott a művészeti nevelésnek ez a területe sokat (tehet az általános műveltség fejlesztéséért. Persze az ehhez szükséges tárgyi, és személyi feltételek sem adottak a- legtöbb hely|en. A szakköri munka nagy hiányt pótolhat, hiszen elsődleges céljának azt tekinti, hogy műéntő[ a művészetre érzékeny* fiatalokat neveljen, akiket életkoruknak megfelelő természetes önkifejezési eszközhöz segítve, teljesebb emberré tehet. Sok növendékben feszülnek értékes tartalmak, csak hiányoznak azok az alapvető készségek, képességek, hogy ezeket formába öntse. 1A szakköri munkában én a puritanizmus híve vagyok. Nem szeretem a hangzatos programokat, és azt sem, ha valaki e tevékenységből egy alkalomra szóló mutatványt csinál. Csak a folyamatos munkában hiszek, miközben mindkettőnk számára izgalmas, hogyan sikerül venni az akadályokat. Nem is a csodálatos anyagokon múlik a produkció minősége, és nem tartom célszerűnek időnek előtte technikai dolgokba burkolózni. Ügy tapasztaltam, hogy az egyik legfontosabb mindenféle pedagógiai munkában a beleélő képesség. Amikor a leg- botladozóbb ecsetnyomok közt ki tudom keresni, hogy mitői gyönyörű, s legalább ilyen fontos, hogy meggyőzzem erről, hogy el- higgye ő is, de amellett a hibákat se hallgassuk él. Ügy érzem, a munkámban á szakma „csak” 30—40 százalék, a többi a szándék feltérképezésé, s ha az egymásra hangolód ás vallóban kölcsönös, latoból eredménynek kell születni. — A mindennapokba épülő szerény, de nem jelentéktelen eredmények mellett látványosabb eredményekről is beszélhetünk ... — Igen, a 45 fölwéteiliis (akinek segítségére lehettem) nem rossz arány. Közülük ma már sokan művészeid szakközépiskolákban, s az Iparművészeti Főiskolán tanulnak. Károlyi Júlia KÖNYVESPOLC Berecz Jártos: Folyamatosság és megújulás az MSZMP politikájában Berecz János könyvének címe nyomban felkelti a politika i iránt érdeklődők figyelmét, arr íelyet kétségtelenül fokoz a XIII. párt- kongresszus társadalmi ható: sa, a felgyorsult belpolitikai élet. Indításként három dialekt tikus fogalomtárral, az átörökítésstíl és meghaladással; az állandósággá al és változással, valamint a fo lya- rhiatosKággal és megújulással foglalkozik a szerző. A párt polit ikájában szükségszerűen jelen vannak az állandó elemek, külö nősen az alapvető társadalmi célokat illetően, ugyaniakkor változó történelmi körülmények! íez igazodva új, az előzőekhez 1 ré- pest magasabb szintű 'politilcai megoldásokra van szükség. A szerző e fogalompárok elemzésénél történelmi példákat s o- r*ol fel, amelyek így vagy úgy, <3e maradandó nyomot hagynak a munkásmozgalom, a szociializmi is történetének lapjain. Ilyen pé 1- dáuil az 1956-os magyarorszájgi ellenforradalom. A szocializmi; is építésének folyamatában a fegy'- veres ellenforradalom természetellenes alapot volt, amelyet el lelhetett, és el’ kellett volna kerül:- ni tudatos kommunista politiká.- vai. Á .Miagyar Szocialista Munkáspárt torténetaná érdeme, hogy e nehéz időszakban képes volt fellépni ja szélsőségek ellen, meg tudta őrizni az értékeket, és szag kitárni eí?y hibás, sok vonatkozásban bűnös politikával.. Ez voll az alapjel az ezt követő időszak megújulási folyamatának. Rendkívül figyelemre méltó a Szovjetünk) szerepének fejtegetése. Itt két dátum a fordulópont. Mit jelentett nekünk a Szovjetunió jelenléte 1945 után és 19j56- ban? Részletes választ kapunk rá, amelynek lényege: a Szovjetunió a népi demokratikus forradalomban a feltételeket kedvezőbbé tettei, de a döntő a naptömegek forradalmi ereje volt a munkásosztály pártjának vezetésével. Nyilvánvaló a pánti belső helyzete és a<z általa irányított társadalomban végbemenő folyathatok közötti szoros összefüggés] A szerző ebből a nézőpontból közelíti meg a párt vezető szelepét, és ilyen összefüggésben von párhuzamot a párton .belüli és a társadalom demokráciája között is. A pánton belüli állapotok szükségszerűen tükröződnek ; az általa vezetett társadalomban, amit a felsorolt történelmi példák is Igazolnak. Ez egyben a kommunistákban növeli a’ párton belüli eszmei és cselekvési egység megőrzéséért és erősítéséért érzett felelősségeit. Szükségszerűen következik mindez a párt vezető szerepének történelmi gyakorlásából, amely „a poidtóíoai harctól a .parancsolgatásig, majd a parancsolgatástól a politikai vezetésig terjedt.” Ebbe a politikai vezieitésbe beletartozik minden reformlépés, amely erősítette a szocialista gazdálkodásit. A szerző a továbbiakban fogyatékosságainkkal'. az aggasztóan rossz munkafegyelemmel, a társadalmi kooperáció termelésben meglévő hiányosságainkkal, a műszaki- fejlesztést gátló tényezőkkel foglalkozik. Abból a nézőpontból, hogy e fogyatékosságok mérséklése vagy kiküszöbölésük jelentős eredményekkel járhatna a termelésben. Mind- •ehhez tartozik a társadalmi légkör marxista vonásainak erősítése is, ezzel kapcsolatban kulcskérdésnek .tekinti, a közvélemény formálását. (Kossuth . Könyvkiadó). Á. Á. EGY BESZÁMOLÓ MARGÓJÁRA Gondolatok a könyvtárról A napokban elolvastam egy községi könyvtár beszámolóját az elmúlt években végzett munkáról. Az intézményvezető — félállású könyvtáros — tiszteletreméltó alapossággal dolgozott: volt tehát a „jelentésben” összehasonlítás, elemzés és sok-sok statisztika — ahogyan az már szokás az ilyesféle dolgozatokban. Mit tudhattam meg? Például azt, évek óta csökken az olvasók száma, nem növekszik, nem korszerűsödik megfelelő mértékben a könyvállomány. Nincs pénz folyóiratokra, sőt, napilapokra sem. Rendezvényekre nem is gondolhatnak. Ha mégis „szerveznek” valamit, a félállású könyvtárosnak végig kell kálapozni a fél falut 1 „A helyzet elszomorító” — summázta jelentésében az elmúlt esztendőket a könyvtáros. „Nemcsak ott” — toldottam meg, amikor letettem a stenci- lezett lapokat. — Általános tapasztalatom ugyanis, hogy az állami gondoskodás megfeledkezett kistelepülésekén működő bibliotékáiról. Hogy így alakult, annak sok más mellett az- is oka lehet, hogy nagyon sokáig nem készültek ilyen önkritikus beszámolók. Elkendőzni a tényeket mindig egyszerűbb, mint feltárni a hibákat, megmutatni a kiutat, megkövetelni a gyors változtatást. A községi tanácsok általában fél-, de még inkább negyedállású dolgozókat alkalmaznak könyvtárosnak. Rendszerint jószándékú, olvasni szerető pedagógusokat, akiknek éppenséggel nem is jön rosszul a néhány száz pluszforint. Mindezért befűtenek, kitöltik a kartonokat — no és megígérik, hogy nem kiabálják világgá, ha télre a fűthe- tetlen termet teljes egészében be kell zárni. Vagy, hogy a megyei lapot sem engedik megrendelni az intézménynek ... (Amilyen hihetetlen, annyira igaz ezt) A fő feladatuk: pótolják az iskolai könyvtárak hiányát vagy hiányosságait és néhány ráérő nagymamának elegendő mennyiségű könyvvel szolgáljanak télidőben. Milyen lehetne — milyennek kellene lennie — ma egy korszerű falusi könyvtárnak? A válaszért, a példáért nem ■kell kiutazni a megyéből. Több községünkben is a könyvtár lett — lehetett! — a mindenes- kulturális-központ, a falusi nyilvánosság agórája. Ne feledjük: a falvakban is erősödik a közös ügyekbe való beleszólás igénye! Aki erről konkrét bizonyosságot akar, kérem, járjon el a falugyűlésekre. Tapasztalhatja: az állampolgárok tudni akarnak a dolgaikról. Például arról, hogy a központi rendelkezéseket miként kell értelmezni és azok miként érvényesülnek hely-1 ben. A közösségi szerepvállalás megköveteli a ' jólinformál tságot, a tájékozottságot. A helyi könyvtárba kopogtatók közül •— ez az utóbbi évek tapasztalata — többen már nem csak a klasszikusokra, vagy a mai bestsellerekre kíváncsiak ... Keresik a tanácsülések jegyzőkönyvét, a helyi határozatokat, a Házi Jogtanácsadót. Változnak az idők! Ma már a sertéshizlaláshoz sem érthet igazán az, aki nem járatos a könyvtárban, nem figyeli — és alkalmazza ■— a folyóiratok, szakkönyvek tanácsait. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei pedig egyszerűen nem tudnak megélni a legújabb kutatási eredmények nélkül. Az emberek Hehát ma már utána akarnak nézni a dolgoknak ... Ezt az igényt kellene kielégíteniük a jó könyvtáraknak és a jó könyvtárósoknak. Korábban azt hittük, hogy arra kell az embereket biztatni: sokat olvassanak. Emlékszem még a pályaudvarokon kifüggesztett feliratokra: „Naponta legalább 10 percet. olvasson!” Nagyívű, nagyhangú olvasómozgalmaink tetemes anyagi és szellemi energiát emésztettek föl — igen szerény valódi eredménnyel. A szükség a legjobb propagandista! Azt is olvasni küldi, aki korábban éppen nem rajongott a betűért! Minden csinnadrattánál, „mit olvastam?” vetélkedőnél nagyobb és tartósabb sikerre számíthat az olyan falusi könyvtár, amely fontos hétköznapi kér- . désekre Képes választ adni; amely már az esztétikus be- || rendezésével, környezetével is ízlést formál; ahol a könyvtáros őszintén érdeklődik a másik ember iránt, ismeri az értékeket,, tudja az értékközvetítés módját és nem veszik el a részletekben. A 'jelenlegi helyzet ettől S messze van ugyan, de megváltoztatható. Ehhez nagyobb H odafigyelés — pénz, szakmai támogatás — kellene az irányító testületektől, jóval több segítség a könyvtári hálózat ■ központjától. Jó lenne menteni, ami még menthető! Jó len- fM ne, ha nem költözne véglegesen el a szellem falusi kápolnáiból a szabad eszmecsere, j a nyitottság és az emberség. Farkas P. József ■ÉnMM ... A halhatatlan légiós Rejtő Jenő (P. Howard) 80. születésnapjára „A bálnák némely embernél rendesebb állatok.** (Re(jtő: Megkerült cirkáld, 1 45. odidal) ! — Hőmérőzni! — pillantott be az ajtón a nővérke; s amikor tova libbent, a lázrózsás alkonyaiban. — csaknem 9 éve hozta így balsorsom; — szobatársamat újra kérleltem: meséljen még a szei- íetett öcsk-ősről... S karnyújtás;- nyira a nag'y beteg Révai Gyuláitól hetekig hallgattam, amint Rejtő Jenőről, azaz P. Howardl- ról csordogált az emlékezet. Ilyenkor úgy éreztem, pmíg feliidézte szokatla.nul magas alakját, páratlan memóriáját — ha csa.k rövid percekre is, mintha megfeledkezett volnii a gyi'lkos kór- íól, amellyel némán, visszafo.j- tottan immár hoi-szú ideje viaskodott. ' — Az Izabella tér en laktunk, néha jókat bunyózott" a környékbeli srácokkal. A Sp'árta sportkörbe járt bokszolni, e,gy barátságos mérkőzésen orrcsiontja is bánta. Ahogy Kellér Andor írta róla valahol: a szőke, i"itkás hajú fiatalember sápadt arcán boksz- ütéstől lelapított orra uralkodott. A három fiú közül nyúl ánk termetével korán kimagasló tt a családból. Nyelveket tanult, bámulatos fantáziája mellett k ivételes memorizálóképességgel rendelkezett. Rákosi Szidi színiiskol.ájában gyakorta azzal szórakoztatt a növendéktársait, — köztük ai két Latabár-fiút, Kálmánt és <Árpá- <jot, ■— hogy felolvastak a , telefonkönyvből egy oldalnyi sitamoszlopot, i egy óra múlva hibátlanul. felsorolta. Máskor meg több tucat szót memorizált, 1 akár elölről, akár hátúitól kezdve (valamennyit pontosan visszamondta. Egy alkalommal Csortos! is vesztesként vacsorával honorálta a produkciót. 1927-ben, amikor Heltai Jénő ajánlólevelével és néhány fillérrel a zsebében Berlinbe utazott, nem gondoltam, hogy csakriem- három évig bolyong külföldön. Ott Reinhardtnál és más színházakban a színdarabírást tanulja, majd egy magyar zsoké jóvoltából álláshoz jut egy, versenybá- lyán. Ám, a csutakolásnak hamar befellegzett, mert — amint az öcskös később mesélte — ! sohase gondolta, hogy egy „lói is ki tud rúgni a hámból”. Szerencsére a versenyló rúgása a vödröt érte. A bevérzett seb látjtán azonnal eltanácsolták. Itt kezdődtek testvérem akász- tófahumorú kalandjai, amelyeket később a P. Howard regények lapjain dolgozptt fel. Alikor kevés pénze elfogyott, Hání- burg egyik külvárosában ^gy • Rakéta nevű mulatóban — Hála a géppuskalábú Feleki Kamill egykori segítségének — parketttáncos lett. Itt, egy ízben várat- * lanul kirobbant verekedés alkalmával alaposan összeszurkáltak. Aztán a kikötőben rakodómunkás, Svájcban egy hónapig házaló ügynök, majd Prága és Bécs következik. Ez időről írta: „Raktam kábelt a Fleischmarkton, és lapátoltam havat a szörnyű spanyolnátha idején 1 ki?kabá;iian, szakadtíalpú cipőben, 138 te kos lázzal, 3S fokos hidegben, a 1öbbiekihez viszonyítva aránylag egészségesen és jólöltözötten .. Majd Felső-Ausztria, Dalmácia, Konstantinápoly, Ankara a következő állomások. Igazi hőbbként vasutak tetején, tengelyen,' gyalog — időnként csavargók börtönében pihenve — utazta be Észak-Olaszországot. Párizsban vendéglői mosogatót s akkor bizony még nem gondolta, hogy a Vesztegzár a Grand Hotelben című regényét (itthon negyedszer adta ki 1982-<ben a Magvető szerkesztőség, a L’Humani- té egyszer majd folytatásokban k,özli. |. 'Potyautasként bejárja a Földközi-tengert, majd hatva- nadmagával Marseilles-ből hajófenéken érkezik az idegenlégióba. Itt egy ezred orv os és egy megevett fél szappan jóvoltából rövidesen szabadult... Észak- Afrikában bolyong, később Nizzában kocsimosó. 1930 nyarán, amikor hazatér, egy hetilapnál 40 pengős riporter, majd néhány barátjával az év novemberében — Nagykörút címmel hetilapot indít. Egyebek mellett a Nagykörútról írt riportja, — A menekülő lány — című novellája olvasható az első számban. Ám, a második szám már nem jelent meg, mert a nyomdaszámlát nem tudták kifizetni. (Ekkor láttam Révai Gyulát utoljára mosolyogni...) — Első írása, a Dokk című novellája 1932 tavaszán az Újságban jelent meg. A kabarészínpadok népszerű szerzője testre- szabott szerepeket írt Salamon Bélának: az ■ Aki mer az nyer című operettje százötfvenszer ment Honthyval... 1935-ben életrekelti P. Howardot, s utánozhatatlan, groteszk humorával, parodizálókópességével 13 regényt írt sorozatban. (Pedig Semmelweis életéről szeretett volna regényt írni, s készenállt egy halálos végű abortusz történetének regényvázlata is.) 1940-ben születik meg a. Csontbrigád, majd még három, köztük az Ellopott futár után utolsónak, de már csak halála után, a Megkerült cirkáló. Talán éléte egyetlen boldog időszaka, amikor — 1938 táján — hosszabb időt tölt feleségével, Olaszországban. Itt a Novella című lap közli írásait, száz lírát fizetve egy • novelláért, ám ebből 30 a fordítóé. „Állandóan freskókról álmodom — írta egyik pesti ismerősének. — Részeg vagyok a bibliai mozaiktól, és nincs olyan éjszakám, hogy ne valamelyik pápával játsszam alsóst.. A kórházi világ fehér zátönyos lakói bizakodó reménykedéssel várják, hogy megtorpant törött vitorlásuk, majd rövidesen .— gyógyulásukkal |É újra, révbe er. Betegtársam tudta, hogy saját, vitorlásának a halál pitvarából 73 év után nincs már visszaút. Amikor elcsitultak a történetek (már fáraisztotta a beszéd), Révai Gyula egy köteg ' zizegő kéziratot adott kárpótlásul: „Rejtő Jenő titka — a tizennégy karátos humor” című kiadni szánt könyve volt. E rendhagyó olvasmány nem kevesebbre vállalkozott, mint hpgy áttekintse Jenő öccse — naplótöredékekből, levelekből, megjelent nyilatkozatokból, kortársak és barátok megemlékezéseiből — nem mindennapi kalandos életét, a „rejtői” életművet. P. Howard maszkja mögül mepróbálta elővillantani Rejtő Jenő igazi arcát, akinek mindenfajta ellentmondása ellenére is,* talán abban rejlett, — és rejlik — a népszerűsége, hogy gúnyolódott az embertelenséggel, és ítéletet mondott egy szörnyű kor felett, amely az ő életét is áldozatul követelte. Csaknem két évtizede jelent meg az — Utolsó szó jogán — című Rejtő-kötet, amely egy versét, tíz novelláját, egy szatirikus kisregényét és a címadó félbemaradt riportregényének két fejezetét tartalmazta. Rejtőnek a sors nem adta meg az utolsó szó jogát” — mondta Hegedűs Géza a kötethéz írt bevezetőjében. Ám, .sajátos humorú kalandregényei túlélték a kort, amelynek kiszolgáltatott kisemberét oly döbbenetes vízióval ábrázolta — az 1040 Végén megjelent — Csont- brigádban. A doni sztyeppék fagyos hóviharainak szele még nem, a fasizmus dermesztő vihara már elérte Budapesten, amikor így ír egyik versében: Ki itt nyugtalankodik csendesen, író volt, I elköltözött az élők sorába. Halt harminchat évig, élt néhány napot, S ha gondolkozott, csák álmodott néhány lapot. S amikor kinevették Azt hitte, hogy kacagtatott. Most itt fekszik e nehéz temetői hant alatt. Zöld koponyáján kiüt csira és azt álmondja, hogy él. Szegény. Béke hantjaira! Ámen. Saját halálában csak két évet tévedett... 1942-ben az „Egyedül vagyunk” című nyilas lap egy teljes oldalas cikkben támadja: Rejtő Jenő még létezik? Soronkívüli SAS-behívóval indul Nagykátára, s az év novemberében büntetőszázaddal menetelt a halálba. Egy szemtanú szerint 1943 január 1-én ölte meg az éhségre és testi elgyötőrtség- re következő fagyhalál egy Jev- dokovo nevű faluban. Az író több mint négy évtizede halott, ám. Fülig Jimmy, .Tüskés Vanek, Piszkos Fred és társai, figurái — és fintorai — ma élnek igazán. Az elmúlt években is számos munkája jelent meg, közöttük a Láthatatlan légió immár ötödször. E mű színpadi változatát idén várhatóan a Vígszínház is bemutatja. Qt kis' regényét tervezi kiadni egy kötetben ' a Magvető; valamint Tévedésből jelentik címmel először kerülnek könyvalakban az olvasó kezébe egykori nagysikerű kabaréjelenetei. A felszabadulás után — csupán 1975-lg — huszonöt munkája jelent meg, hetven kiadásban, tíz nyelven, megközelítően hatmillió példányban. Szerzőjük március 2p-én lenne 80 évesi Scíé' Ferenc , PANNÓNIA FÖLDJÉN ? ' <M Wm WM § • H|. Ráca Endre % Pannónia földjén «L ami fotósom z*t< b#L %
