Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

s 4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 13. A LEGFŐBB FELADAT JÁNOSHALMÁN: A városi körülmények megteremtése Bács-Kiskunban a március elején megtar­tott megyei pártértekezlet újabb nagy sza­kasz nyitányát jelentette a párt XIII. kong­resszusára való felkészülésben. Mint azt ez­zel kapcsolatban többen is megfogalmazták, az újabb szakasz tulajdonképpen azt jelenti, hogy a határozatok végrehajtását már most el kell kezdeni. Egyik településen sincs idő várakozásra. Ez valamennyi település kommunistáira, $ a pártonkívüliekre egyaránt vonatkozik. Pártértekezletük után a jánoshalmiak is e szellemben kezdtélc el munkájukat, ami per­sze nem nélkülözheti a rövid visszapillan­tást sem: honnan, s hogyan folytassák felada­taik megvalósítását. Az alábbiakban erről számol be a nagy­községi pártbizottság titkára. Csaknem 600 párttag 120 kül­dötte és 18 meghívott tanápsko- zott februárban .a jánoshalmi pártértekezleten, amelyen egye­bek között megfogalmaztuk: „Minden pártalapszervezet, párt­tag, vezető, minden gazdaság és intézmény törekedjen arra és úgy dolgozzon, hogy nagyközségünk egyre inkább városias körülmé­nyeket biztosítson lakóinak”. Meggyőződésünk szerint a jó ér­telemben vett városiasság lénye­gét nem elsősorban a státusz — bár ez gyorsíthatja vagy lassít­hatja a fejlődést —, hanem egy emeltszintű igényesség adja, amely kiterjed a gazdasági, tár­sadalmi, politikai élet valameny- nyi területére. Ebből az alapál­lásból igyekeztünk elemezni öt évi munkánkat, az előző pártér­tekezlet határozatainak végrehaj­tását, egyúttal meghatározni fel­adatainkat is. Az elmúlt öt évben minden te­rületen jelentős, de nem minde­nütt kiegyensúlyozott fejlődésről adhatunk számot. Jánoshalma gazdaságának termelése öt év alatt 21 százalékkal nőtt, a háztá­ji és kistermeléssel együtt meg­haladja a kétmilliárd forintot; Javult az élet minősége A mezőgazdaságban a főbb nö­vények ötéves átlagtermése ma­gasabb az előző időszak legjobb évének terméseredményeinél, az állattenyésztési ágazat .exportér­téke pedig másfélszeresére nőtt öt év alatt. A Petőfi Tsz kukori­ca- és búza-terméseredményeit országosan jegyzik, a tsz-közi vállalat sertéstenyésztése és a Haladás Tsz tejtermelése pedig a megye legjobbjai közé került. Iparunk fejlődését jelképezi a Bácska ipari szövetkezet világ- színvonalú gépekkel berendezett új textilcsarnoka, a HÓDI KÖT jánoshalmi üzemének francia és amerikai piacon is sikert arató termékei, valamint az erdészet fafeldolgozó üzemének évi 54 mil­liós tőkés exportja. • Gazdaságaink közül az elmúlt öt évben Kiváló Szövetkezet, vagy Kiváló Vállalat címet ért el a Petőfi Tsz, a Bácska 1SZ. a Já­noshalma és vidéke ÁFÉSZ, a Tsz-közi Vállalat és a nagyköz­ségi közös tanács költségvetési üzeme. Nem a céloknak megfelelően alakult viszont az ipar és a me­zőgazdaság termelésének aránya (az ipari termelés 13 százalékos növekedése mellett sem) első­sorban azért, mert a mezőgaz­daságban a termelékenység nö­vekedése háromszorosan meg­haladta az iparét. Az anyagi háttér erősödésével, széles körű összefogással, javult az élet minősége Jánoshalmán és Kéleshalmán. Az öt év alatt 264 lakás épült fel, ezenfelül 100 te­lepszerű, többszintes lakás áll befejezés előtt, melyhez gazdasá­gaink több millió forinttal járul­tak hozzá. Megépült a minden igényt ki­elégítő ezeradagos diákélelme­zési konyha és étterem, melynek bővítése már most szükséges. Egy szolgáltatóház építése is be­fejeződik az idén. Hamarosan el­készül az 50 millió forint költség­gel épülő szennyvízcsatorna-há­lózat és tisztítómű, folyamatosan halad — a ma már 10 kilométer­nyi — földgázhálózat építése. Több mint két kilométerrel gya­rapodott szilárd burkolatú útja­ink hossza, 7,1 kilométerrel bővült a vízhálózat, Kéleshalmán új mélyfuratú kút létesült a vezetés- kesvíz-ellátás javítására. Előtérben a korszerűsítés A következő években elsősor­ban a meglevő intézményhálózat rekonstrukciója, korszerűsítése kerül előtérbe. Űj beruházásokra — a gáz-, út- és vízhálózat to­vábbépítésén kívül — várhatóan nem kerülhet sor. Nem sikerült lényeges fejlő­dést elérni a kereskedelmi ellá­tásban, amely több cikluson ke­resztül sem tudott lépést tartani a jánoshalmiak igényével. Pártértekezletünk megállapí­tása szerint az oktatási és kultu­rális intézményeink a célkitűzé­seknek megfelelően működtek, de sajnos, még vannak problémák. Az óvoda bővítésével minden jogos gyermekelhelyezési igényt ki tudunk elégíteni. Az általános iskolában, az általános iskolai di­ákotthonban, a Radnóti Miklós Gimnáziumban és a Mezőgazda- sági Szakmunkásképző és To­vábbképző Intézetben átlagosan kétezer diák tanul, javuló, de to­vábbi korszerűsítést igénylő tár­gyi feltételek között. Sikerült elérni, hogy képesítés nélküli pedagógus ma már nincs, de a gimnázium stabil nevelőtes­tületének kialakítása még erőfe­szítéseket követel. Kulturális és sportéletünkben — a pártértekezlet megítélése szérint — nem mindenben sike­rült a kitűzött színvonalat elér­ni. Az időközben magas nívót el­ért kórusművészet, a szépen fej­lődő népitánccsoportok, valamint egy-két, nagy sikert elért sportág mellett, több helyen elmarad­tunk, nem másokhoz viszonyít­va, hanem saját anyagi, személyi és tárgyi lehetőségeinktől. Adósságaink vannak — a meg­jelent helytörténeti munkák és dokumentumok ellenére — ha­gyományaink őrzésében és élővé tételében, melyen a feladataink közt szereplő múzeum létrehozá­sa sokat segít majd. Reális céljaink vannak A pártbizottság munkájának értékelésénél abból indultunk ki, hogy egy vezető marxista—leni­nista párt testületéként, elsősor­ban a /szocializmus eszméjének és gyakorlatának vagyunk elkö­telezettjei, — de mint jánoshal­mi testület — ezen belül terüle­tünk boldogulásának is. A párt vezető szerepéből adó­dó feladatunk helyben és a gya­korlatban növelni a párt tekinté­lyét, erősíteni egységét, vállalni a vezetéssel járó konfliktusokat. Pártéletünk belső viszonyai, de­mokratizmusa, munkamódsze­rünk hatással vannak a közélet­re, a társadalom egészére. >. Az őszinte légkörből a nyitot­tabbá váló közéletből, az alap­szervezetek érdemibb munkájá­ból levonhattuk azt a következ­tetést, hogy területünkön nőtt a párt tekintélye és vezető szerepe. Nem kérdőjelezte meg ezt a fo­lyamatot az sem, hogy — miként a pártértekezleten is — mindig nyíltan beszéltünk a sikertelen­ségekről, hibáinkról és ez a kül­ső megítélésben nem mindig használt, de belső viszonyainkat -egyértelműen erősítette. Pártértekezletünk egyik leg­főbb mondanivalója is ‘ eZfcél függ össze.' Ügy fogalmaztunk, hogy reális céljaink vannak: végrehaj­tani az MSZMP politikáját mű­ködési területünkön, ezen belül élére állni és képviselni Jánoshal­ma és Kéleshalom közel 13 ezer lakosának közös törekvéseit. Eze­ket a célokat továbra is tiszta és becsületes eszközökkel akarjuk szolgálni. Dr. Hónig Ferenc a nagyközségi pártbizottság titkára KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON Mezőgazdasági termelés A mezőgazdaság sok tekintetben sajátos helyzetben van a népgaz­dasági ágazatok közötti, s ez tükröződik a közgazdasági szabályozás­ban is. Érthetőek a különbségek, hiszen például a mezőgazdaságban az egyik legfontosabb termelőeszköz a föld; a termelőeszközök több­sége szövetkezeti tulajdonban van; és még lehetne sorolni az elté­réseket. A Sajátosságokra mindig figyelemmel voltak a jogalkotók és közgazdászok s belőlük kiindulva igyekeztek szabályokat alkotni.. FÖLDADÓ Ilyen szabályozásbeli sajátosság a földadó, amely a föld minő­sége szerint (különbözteti meg a gazdaságokat. Az eltérés oka, nogy a (termelőd árak az átlagos ráfordításokat veszik figyelembe, amelyek természetesen csak át­lagos adottságok mellett tartha­tok. így azok a gazdaságok, ame­lyek az átlagosnál jobb minősé­gű földekkel bírnak, többlétjöve­delmet érnek el, (hiszen náluk — éppen a fold jobb minősége mi­att — kevesebb ráfordítással is magasabbak a termésátlagok. Ez természetesen igazságtalan volna a kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó gazdaságokkal szemben, ezért az állam a jára­dék jellegű jövedelmek egy ré­szét földadó formájában elvonja. Természetesen csak egy iészét, mert az is állami érdek, hogy a jobb földeken gazdálkodók az átlagosnál gyorsabban fejlesszék gazdaságukat. S ha a megkülön­böztetett helyzetből adódó jöve­delmeket maradéktalanul elvon­nák, a gyorsabb fejlődés lehető. Bégétől is megfosztanák a jó gaz­daságokat. A földadónak ma még az egyébként elavult aranykorona- értékben számított kataszteri tiszta jövedelem, az alapja. Az adó művelési áganként változik, § az aranykorona-értéktől függő­én progresszíven növekszik. In­dokolt esetben — például elemi csapás — az adóhatóság elen­gedheti vagy ■ mérsékelheti a földadót. JÖVEDELEMÉRÖEKELTSÉG El'tér az 'ipari vállalatok gya­korlatától a jövedelemérdekeltség is a mezőgazdaságban. A ter­melőszövetkezetek az úgynevezett bruttójövedeiem növelésében ér. d(.keltek, amely a nyereségen (kí­vül magába foglalja a tagság munkabérét és kiegészítő része­sedését is. A szövetkezeti bruttó- jövedelemtől függ tehát a dolgo­zó személyi jövedelme és a fel­halmozásra fordítható összeg is. Az elv gyakorlati alkalmazását azonban nehezíti, hogy a terme­lőszövetkezetekben foglalkoztatási kényszer van. A tagok, mint tulajdonosok joggal elvárják, hogy számukra munkát ad­jon a szövetkezet, és tisz­tességes megélhetésüket is ga­rantálja. Ugyancsak nehe­zíti a jövedelemérdekeltség érvényesülésiét a művelhető terü­leteik termelésben tartásának kényszere. Aj mi viszonyaink kö­zött nem engedhető meg ugyanis. hn<y az átlagosnál rosszabb adottságú területeken ne termel­jenek. A felmérések szerint a területeknek több mint egyhar- rnada .kedvezőtlen adottságú, s a mezőgazdasági termékeknek ugyancsak harmadát exportáljuk. A külpiaci értékesítésről kellene tehát lemondani, ha a gyengébb adottságú területeken nem ter- melnénelc a gazdaságok. KÜLÖN TÁMOGATÁS E térségekben viszont kisebb a területegységre jutó bruttó jö­vedelem, ezért indokolt a kedve­zőtlen adottságú gazdaságok tá­mogatása. A mezőgazdasági ter­melői áraknál drágábban; na­gyobb ráfordítással termelő, ked­vezőtlen termőhelyen gazdálkodó üzemék jelentős része az átlagos­nál lényegesen alacsonyabb nye­reséget ér el, szélsőséges esetben bevételeik nem térítik meg a ráfordításaikat. E pénzügyi problémák enyhítését szolgálja a kedvezőtlen adottságú üzemek úgynevezett külön támogatása, így az árikiegészítések, a fejlesz­tési (támogatások, a szakember- képzés és -ellátás, valamint a szakemberek jövedelmét kiegészí­tő támogatások. Szükséges hang­súlyozni, hogy miinidezek külön támogatást jelenítenek, mert a kedvezőtlen adottságú gazdaságok is megkapják azokat a támoga­tásokat, amelyek a mezőgazdasá­gi termelőket általánosságban megilletik. Januártól a 19 (aranykoronánál kisebb értékű földéken gazdálko­dókat a kedvezőtlen adottságú­nkhoz sorolták, így bővült a tá­mogatott gazdaságok köre, de a támogatás összege nem növeke­dett. Érthetően, egy-egy gazda­ságra kevesebb pénz jut, ami a nehéz helyzetben lévőket tovább sújtja. HÁZTÁJI ÉS KISEGÍTŐ GAZDASÁGOK Sajátos a mezőgazdasági ter­melés abban is, hogy termékei­nek több miint egyharmadát a háztáji és kisegítő ga,zdaságok ál­lítják elő. Egyes ágazatokban meghatározó a jelentőségük, pél­dául a sertések felét hizlaljak, a zöldségféléknek, gyümölcsöknek 60 százalékát termelik, a méznek pedig 100 százalékát ők pörgetik ki a kaptáraikból. Mindezek in­dokolták a kistermelés támogatá­sát, amely elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemek és a fo­gyasztási szövetkezetek feladata. De segíti őket az állam is, egye­bek között a felvásárlási árak karbantartásával, az értékesítési biztonság megteremtésével. Tá­mogatást nyújt aiz eszközök vá­sárlásakor például a gépekhez mintegy 10 százalékos, a fólia és az előregyártott vázszerkezet be. szerzéséhez^ 40 százalékos a tá­mogatás. Az OTP. illetve a taka­rékszövetkezetek hitelt adnak a termelés fejlesztéséhez. Á kister­melők azonban adót is fizetnek földiük. lovaik, gépeik után, ezenkívül a 150 ezer forintot meghaladó évi jövedelmük után.' V. F. J. KUBAI TÁJAKON* KUBAI EMBEREK KÖZÖTT (II.) H • Clen- | tuegos tC4SM£r • Halász­falu á tenger felől Látnivalók egy lehetséges turista­paradicsomban Havanna nem Kuba, és Kuba nem Havanna. — utaltak egy ré­gi mondásra a szigetországban dolgozó magyar szakemberek. S itt a fővároshoz még hozzá le­hetne gondolni a csendes-óceáni kis félszigeten levő Varaderótf amely elgylkor az amerikaiak luxus nyaralóhelye volt. S hogy a millió mosóiknak ne kelljen ha­jón hánykolódnia, vagy autón 140 kilométert zötyllcölődni, építettek itt is eigy repülőteret. Gondoltak egyet, s átruccantak két napra, két Thónapra. Volt hol idézniük, hiszen a turistatérkép ma a fő­városiban 16 szállodát, a kis Va- radérón pedig 27 hotelt, fogadót tüntet fel. Koktél és tánc A hírneves Tropica na mulató is egykor csak á gazdagok, s fő­ként a külföldiek szórakozóhe­lye ' volt: 1 Most n ‘a pálmaligetbe épített ezerszemélyes nyitott és a hétszáz vendéget kiszolgáló fe­dett mulatóban elsősorban a ku­baiak gyönyörködnek a revütán­cosok látványos, világszínvonalú műsorában. Igaz, a belépőjegy kinti mércével mérve nem olcsó, fejenként 18 pesót, mintegy 180 forintot fizettünk, de jó kedélyű idegenvezetőnőmlk, Regla elmond­ta: — Nagyon szeretünk nevetni, imádjük a baseballt és a táncot, a karnevált. — Szavait akaratla­nul is igazolták a pincérek, akik a forró ritmusú szamba ütemére szinte tánclépésben hozták a va­csorát és a különféle (koktélokat. Amiknek számtalan változatát megkóstoltuk. Hemingway ked­venc italát, a zöld mentafűvel Ízesített mohitót ugyan nem az író immár legendás kisvendég­lőjében a Bodeguita-ban szopo­gattuk eL de így is jól esett. Mi­ként a daikiití is, vagy az érett kókuszdió levéből kevert frissí­tő. A lényeg: egyikből sem hiá­nyozhat a jég, a cukor és a híres kubai rum. Szinte mindenütt volt bár — a mi fogalmaink sze­rint inkább presszó —, ahol az italokat mixelték, s ahogy láttuk, 'kisvárosi művelődési háztól a tu-; ristabuszokig, kirándulóhajóig, minden egység életképes. Miként a kubai idegenforgalom is az lehet! Ha a kitűnő adottságokat katedrális mellett ott a színház, a városháza, sétálóutcája széle­sebb a kecskemétinél, középen újságot, háncskalapokat, szatyro­kat kínálnak a színes pavilo­nokban, s kubai viszonylatban igen gazdag eiz üzletek választé­ka. Több árut láttunk 'itt, mint egyik-másik havannai boltban, leszámítva a szállodák valutás kínálatát Nemcsak erőmű, ház­gyár, 600 ágyas k'órház található itt, hanem az ország hét teljesen automatizált cükortárolójánalk egyike, a Tricontinental. Kilenc- vanézer tonna kapacitású, s mindössze 25 ember gondoskodik arról, hogy az ömlesztett cukor hajókra kerüljön a teherautók­ról, vonatokról. Indiánok, krokodilok, languszták Életképes a falu is. Azok is, amelyeken autóbusszal csak át­haladtunk, a szintúgy az a Ka- rib-tenger öblében meghúzódó kistelepülés, ahol körül is néz­tünk. Egyértelműen bizonyítják a fejlődést a betonblokkból épülő házak. Amelyek talán nem na­gyok, de takarosak, mindegyik­hez tartozik egy kis tornác, rajta az elmaradhatatlan hintaszék. Az emberek vendégszeretők. A nyolc­vanas éveit taposó idős tengerész egész fürt kókuszdiót bontott föl kedvünkért. S boldogan mutat­ta a régi, de öt helyiséges, veze­tékes vízzel ellátott lakását a másik idős házaspár is. Kevésbé figyelmesek — szeren­csére — a krokodilok, ök ugyan­is egyszerűen tudomásul sem vették, hogy ott vagyunk. Persze egy világ választott el bennün­ket Pontosabban a kerítés. Lus­tán hevertek mögötte a krokodil- farm állatai, a gondozók szerint vagy harmincezipen. ■ Teljes visszavonul tságban él­nek aiz indiánfalu lakód Guama- ban, a náddal borított K,incses-tó közepén levő ingoványos, süppe- dős kis szigeteken. A kunyhók — mint a középkorban: a fal háncsból, a tető pálmalevélből. De a halászó, édesburgonyát ül­tető, labdázó indiánokat csak Ri­ta Longa szobrász alkotásaiként láttuk, így mutatva be, hogyan éllek, mivel foglalatoskodtak az ősíakők, míg ki nem pusztították őket a spanyol hódítók. A falu- központban van néhány faház tu­ristáknál is — úszómedencével, vendéglővel, bárral, ahol a pul­ton — mégis kicsi a világ? — izsáiki pezsgőt is láttunk. Mozgalmasabb esemény volt a langusztahalászattal, kagylógyűj­téssel egybekötött Thajókirándulás egy lakatlan szigeten. Úti társként néhány kilométeren át egy mó­kás delfin is csatlakozott hoz­zánk. A halászok egyszerű bú­várszemüveggel, uszonnyal merői­tek víz alá a tengeren, s hozták fel a csillogó, gyöngyházfényfl kétkilós kagylókat, valamint a ritka csemegének számító ráko­kat — a langusztapöirköltet a potroh belső, puha részéből főz­ték, s épp olyan Jó, mint a kagy­lópaprikás. Egyébként félelnaete- sen gyönyörű a víz alatti világ, mégha csak egyméteres mélység­ben kutatjuk is. Ám utána, lát­va a lüktető medúzákat, a me- szesedő csigaházból érintésre vil­lámgyorsan menekülő ismeretlen élőlényeket, naigyon megnéztem, hova is lépjek. (Következik: Magyar paradi­csom a cukornád hazájában.) kihasználják, a propagandát is fontosnak tartják, akikor az egyik legjövedelmezőbb gazdasági ága­zattá válhat. A szállodák min­denesetre 'épülnek. Múlt és jelen — séta közben Havanna valóban különbözik az általunk látott többi kubai vá­rostól. Jellemző, hogy itt 1945- ben már tévét, nézhettek, akik­nek volt, míg másutt írni-olvasni sem tudott a lakosság egyötöde. A Vedado és a Miramaro ne­gyed — az egykor gazdagok lakta két kerület — a legkorsze­rűbb, csak most munkáscsalá­dok, kollégisták élnek a villák­ban; - iskolákat, követségeket her, lyeztek él az épületekben. Impo­záns látvány a Forradalom tere, a környező modem torony házak­kal, a közepén a magasba törő Jose Marti-emlékművel. Törté­nelmi levegőt áraszt az óváros. Az öblöt vigyázó Morro és La Punta erőd rozsdás ágyúival, a szűk utcák, a koloniaiista stílus­ban épült, s felújításra igencsak megérett egy-két emeletes há­zak, zárt belső udvarral, nagy ablakokkal, díszes rácsozatú er­kélyeikkel. Persze, a kétmilliós Havanna nyüzsgő, s éjszakába nyúló életet él, nem úgy, mint Trinidad. Valaha a harmadik város volt ez utóbbi, innen indult Cortez meghódítani Mexikót Ma azt mondják, ez az élő XVII. század, amit megőriztek eredeti formá­jában. A főtéren — mint min­den spanyolok alapította telepü­lésen — ott a templom, idevezet a sétány, s mellette egy díszes grófi palota, ami ma múzeum. A templomban lehet a palotában tilos fényképezni. így csak gon­dolatainkban őrizzük meg a lát­ványt — a márványburkolatú falépcsőt, az intarziás faragott szobabérlőt a díszes bútorokat, s csodálkozunk, hogyan kerülhe­tett ide cseh lámpa és herendi porcelánváza. Persze nem minden település őrzi így a múltat Cientfuegos me* gye azonos nevű székhelye pél­dául határozottan iparosodik. Szépen rendbehozott főterén a • Az indián­falu Guanóéban • Házépítés előregyártott elemekből falun. Váczi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom