Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
HAVASI FERENC Fokozatosan élénkülhet a gazdasági növekedés A szünetet követően az első felszólaló Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a-KB titkára volt. Elöljáróban a XII. kongresszus óta bekövetkezett fejlődést elemezte. 0 — A népgazdaság — mondotta — a legutóbbi években — a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére — a XII. kongresz- szus határozatának megfelelően fejlődött. Megteremtettük az ország pénzügyi egyensúlyát, megőriztük fizetőképességünket, az életszínvonal megvédését — másik fő célunkat — azonban, sajnos, maradéktalanul nem sikerült elérni. Megőrizzük a bizalmat — Népgazdaságunk jelenlegi nehézségei, egyensúlyi problémái, a növekedés és felhasználás korlátái jelentős részben a legutóbbi évtizedekben gyökereznek. És, bár még távolról sem mondhatjuk el, hogy az eladósodottságból származó problémáinkat megoldottuk, jelentős eredmény, hogy úgy tudtuk mérsékelni adósságállományunkat, hogy közben megőriztük a párt és a nép közötti kölcsönös bizalmat, belpolitikai nyugalmunkat. A fő probléma az, hogy a növekedés lassulása nem járt együtt a szükséges szerkezeti változásokkal. Minőségi változások nélkül azonban hiába állítanánk vissza magas beruházási hányadot a régi struktúrában, ezzel felgyorsítanánk ugyan a növekedést, de számolnunk kellene a korábbi feszültségek visszatérésével. A legutóbbi öt év teljesítményei és eredményei nemzetközi viszonylatban is elismerést váltottak ki. Olyan időszakban sikerült megőrizni fizetőképességünket, amikor több mint ötven ország vált fizetésképtelenné és kérte adóssága átütemezését. Azt, hogy az ismert kedvezőtlen körülmények között is talpon maradhattunk, több tényező együttes hatása tette lehetővé. Ezek sorában elsőként népünk erőfeszítéseit, ha kellett, áldozatvállalását, kiegyensúlyozott belpolitikai légkörünket, a politikát támogató közmegegyezést kell említeni. Fontos stabilizáló tényező, hogy töretlenül folytatni tudtuk szövetkezet- és agrárpolitikánkat, hogy megőriztük a parasztság anyagi érdekeltségét, termelési kedvét, hogy a szocialista nagyüzemek .jól integrálják a másfél milliónyi háztáji és kisegítő gazdaság tevékenységét, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk megfelelő hazai kínálatot és növekvő exportot tudott produkálni. Nehézségeink áthidalásában jelentős szerepet játszott politikai intézményrendszerünk minden elemének céltudatos és következetes munkája is. Eredményeink fontos tényezője, hogy ebben az időszakban is támaszkodhattunk a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal folytatott gazdasági együttműködésre. Pénzügyi egyensúlyi helyzetünk javításában, fizetőképességünk megőrzésében szerepük volt az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi intézményeinek is, amelyeknek 1982-től tagjai vagyunk. Az utóbbi időben hallani lehet olyan véleményeket is, hogy gazdasági kapcsolatainkban felerősödött a nyugati orientáció. Akik ezt hangoztatják, megfeledkeznek arról, hogy nem az utóbbi, hanem a hetvenes években adó- sodtunk el; hogy ezekben az években csökkentettük az adósságot; hogy a gazdaság pénzügyi egyensúlya nem mostanában bomlott meg, azt most állítottuk vissza; hogy a tőkés importot nem ezekben az években bővítettük, hanem épp a legutóbbi években mérsékeltük, ily módon csökkentve egész gazdálkodásunk sebezhetőségét. Magyarország ezekben az években is aktív részese volt a KGST- integráció fejlesztésének. Hazánk számára mindegyik relációnak megvan a maga sajátos szerepe. Hosszú történelmi korszak Ma valamennyi szocialista ország mérlegeli, hol tart a fejlődésben és hógyan tovább a jövőben. Tavaly decemberben Cser- nyenko elvtárs írásában, ' azt megelőzően az ideológiai konferencián Gorbacsov elvtárs beszédében, de Andropov elvtársnak az 1983 júniusi KB-ülésen elhangzott felszólalásában is .szerepelt az a gondolat, hogy a Szovjetunió jelenleg hol tart,' milyen szakaszában van a szocialista fejlődésnek. Erősödik az a felismerés, hogy a fejlett szocializmus tökéletesítése egy hosszú történelmi korszakot igényel, s a szocialista országok ennek a kezdetén tartanak. Ebből sok minden következik, többek között a termelési viszonyok fejlettségére, a megtermelt javak elosztásának elveire, a szocialista demokráciára és a politikai intézményrendszerre is. A szocializmus felépítésére a legszélesebb társadalmi erőket egységbe kell fogni, a társadalom igazságosságát ki kell tudni bontakoztatni, s ez a társadalom nem lehet a hiány és a szegénység társadalma. A szocializmus a munka társadalma, amelytől idegen a fegyelmezetlenség, a lazaság, a kötelezettségek elmulasztása. A szocializmushoz vezető út azonban göröngyösebb, sokkal több a kitérő, a kudarc, mint azt korábban hittük. Ezért nem baj, sőt jó, ha illúzióinktól megszabadulunk, s erősítjük hitünket eszméink igazában s elérhetőségében. Exportorientált termelés A XII. kongresszus felismerte: ahhoz, hogy új léhdületet vegyünk, előbb lassítani kell. Most a XIII. kongresszus egyik fontos feladata felvázolni egy élénkebb, egyensúlyi helyzetünket szilárdító, a gazdaság szerkezeti fejlődését segítő és intenzív forrásokból táplálkozó gazdasági fejlődés programját. A VII. ötéves terv. e követelmény ■ jegyében formálódik. A gazdasági növekédés élénkülése, a kedvezőbb folyamatok kibontakoztatása fokozatosan valósulhat meg. Az első években az 1985-re tervezett növekedési ütem, a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékos bővülése irányozható elő. Ez biztosítja a belső felhasználás kismértékű növelését, ezen belül a beruházások és a reálbér szinten tartását. 1987—1988-tól a nemzeti jövedelem növekedése már kismértékben meghaladhatja a három százalékot, s erre alapozva a belföldi felhasználás is valamivel gyorsabban nőhet: először a nemzeti jövedelmet megközelítő, majd azzal lényegében azonos, esetleg azt kissé meghaladó ütemben. Ez lehetőséget ad az életszínvonalpolitika mozgásterének bővítésére: a reálbérek növelésére és a társadalmi juttatások reálértékének szélesebb körben történő, megőrzésére. A szocialista szektorban öt év alatt beruházásokra — 1981. évi árakon — 850—900 milliárd forint, az 1981—1985. évit meghaladó összeg fordítható. A termelés fejlesztésének exportorientáltnak és gazdaságos importhelyettesítőnek kell lennie. Fontos a meglevő természeti kincsek jobb hasznosítása, illetve a rendelkezésre álló anyagok minél magasabb értékű és minőségű termékekké való hatékony feldolgozása. Igazságosabb, arányosabb szociálpolitika Az életszínvonal-politikával szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy érezhetőbben segítse elő, jobban ösztönözze a gazdasági fejlődést, mérsékelje a társadalmi egyenlőtlenségeket, tompítsa a szociális feszültségeket, legyen igazságosabb, valósítson meg arányosabb közteherviselést. A lakossági jövedelmek mintegy kétharmada közvetlenül kapcsolódik a munkateljesítményekhez. El kell érnünk, hogy a törvényes munkaidőben végzett munka legyen szervezettebb, megbecsültebb, a kiemelkedő teljesítmények erkölcsileg és anyagilag kapjanak megfelelő elismerést. A fő munkaidőn túl végzett tevékenységekre, kisvállalkozásokra továbbra is szükség van. Arra törekszünk, hogy a fő munkaidőben és a munkaidő utáni kisvállalkozásokban elérhető jövedelmek egyaránt a tényleges teljesítményekhez igazodjanak, s különbségük társadalmilag elfogadható legyen. Szociálpolitikánkról szólva az utóbbi időben sokan felvetik, hogy miközben a költségvetés erre fordított kiadásai folyamatosan nőnek, a szociális feszültségek nem mérséklődnek, sőt éleződnek. A gondot az okozza, hogy a felgyorsult áremelkedés miatt csökkent a juttatások vásárló- értéke. Miközben a társadalmi juttatásokból a lakosság tehetősebb rétege is részesül, addig a szociálisan rászorulók egy része nem kap megfelelő segítséget. Ezért sok követelmény vetődik fel a szociálpolitikáival szemben, de főként az, hogy az elosztás legyen igazságosabb, fokozottan segítse az erre rászorulókat. A létbiztonság fő pillérei maradnak a fövőben is a munkajövedelmek és a társadalombiztosítási ellátások. A létbiztonság fontos feltétele, hogy teljesebb körű és társadalmilag elfogadhatóbb mértékű legyen a pénzbeli, társadalmi jövedelmek vásárlóértékének megőrzése. Kedvezőbb gazdasági helyzetben egyes juttatások reálértékét esetleg növelni is lehet. A hátrányos szociális helyzetűek segítése, a rászorultsági elv érvényesítése a szociálpolitika foltos eleme. Most nem tudunk többre vállalkozni, mint jobban figyelembe venni és érvényesíteni a rászorultság elvét és szempontjait együtt az állampolgári jogosultsággal. Hosszabb távon azonban az állampolgári jogosultságot kell fokozatosan uralkodóvá tenni. A szociálpolitika egyes lakossági rétegeket érintő elemei közül a következőket tartjuk lényegesnek: — A gyermekes családok anyagi helyzetére kedvezően hat, hogy a gyermekgondozási díjat fokozatosan kiterjesztjük a gyermek egyéves korán túl a gyermek hároméves koráig; megőrizzük a családi pótlék vásárlóértékét, a három- és többgyermekesek természetbeni kedvezményeit bővítjük. A családalapító fiatalok az első lakás megszerzéséhez és fenntartásához — különösen, ha az önerő és a családi háttér ehhez nem elég — több kedvezményt, támogatást kapnak. A nyugdíjasok helyzete életkoruk, egészségi állapotuk, aktív tevékenységre való alkalmasságuk, nyugdíjuk és kiegészítő jövedelmük nagysága, valamint családi és vagyoni helyzetük szerint rendkívül differenciáit. Segíteni mindenekelőtt azokon kell, akik nem támaszkodhatnak családjukra. A legsúlyosabb gondok enyhítésére még az idén sor kerül. Az a fő törekvésünk, hogy a nyugdíjrendszer jobban vegye figyelembe a végzett munkát, legyen rugalmasabb, s nyújtson nagyobb szociális biztonságot is. A módosítások — ha ezekre sor kerül — nem érinthetik hátrányosan a jövőben nyugdíjba me-* nőket. Elképzeléseink szerint a mai és a korszerűsített nyugdíj- rendszer — tehát mindkettő — néhány éven át joghatályos, egyidejűleg és párhuzamosan létezik. A nyugdíjba menő a kettő közül a számára előnyösebb megoldást választhatja. Inflációellenes program A KB titkára ezután az árpolitikáról szólott, hangsúlyozva, hogy az áraknak a gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló sokoldalú szerepéről a jövőben sem mondhatunk le. — A VI. ötéves terv időszakában a termelői és a fogyasztói árak egyaránt a tervezettnél gyorsabban emelkedtek. A termelői árak öt év alatt — az 1985. évi emelkedést is- figyelembe véve — 31—32, a fogyasztói árak pedig mintegy 38 százalékkal nőnek, egyidejűleg az átlagkeresetek több mint 30 százalékkal emelkednek. Az indokolatlan ártámogatásokat ennek ellenéne nem sikerült jelentősen csökkenteni. Arra törekszünk, hogy az árszínvonal-emelkedéseket érzékelhetően, mintegy öt százalékra mérsékeljük, ezért megfelelő inflációellenes program kidolgozását tartjuk szükségesnek. A következő években sem zárhatjuk ki, hogy fogyasztóiáremelésekre — ezen belül központi áremelésekre — kerüljön sor. A helyes árarányok kialakítását azonban úgy kívánjuk elérni, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen. Havasi Ferenc -ezután gazdaságirányítási rendünk továbbfejlesztéséről szólott. — Arra törekszünk — mondotta —, hogy a vállalatok és szövetkezetek legyenek a gazdaság főszereplői és .minden lényeges jogi, közgazdasági és politikai feltétel segítse a vállalatokat, hogy azok a lehető legtöbbet tudják produkálni. A vállalat- irányítás új formái és a munkáskollektívák érdekeltségének erősítése jelentős lépés lesz a társadalmi demokratizmus fejlődésében is. A gazdasági növekedés belső és külső feltételeinek gyökeres megváltozása, az intenzív típusú növekedés előtérbe kerülése a többi szocialista országban is napirendre tűzte a gazdasági meKádár János találkozója veteránokkal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus kedd délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő veteránok egy csoportjával. A szívélyes légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a KB osztályvezetője. Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, jókívánságait, kifejezte a párt megbecsülését idős harcosai iránt. A KB első titkára hangsúlyozta: a veterán kommunisták múltbeli harca segítette hozzá a pártot, a népet a mai éredmények eléréséhez, s a kongresszus légköre, hangulata is bizonysága annak, hogy érdemes volt küzdeni, harcolni, dolgozni. Az egykori harcosok tapasztalata ma is nélkülözhetetlen a párt számára. Kádár János szavaira Sebes Sándor válaszolt. Társai hevében köszönetét mondott a párt régi harcosai iránti figyelmességért, megbecsülésért. Szólt arról, hogy a jelenlevők a párt történetének alakítói voltak, s mindenkor a párt ügyéért, a magyar nép becsületéért harcoltak. A kongresz- szus felelősségteljes munkáját látva megelégedéssel tölti el őket, hogy a megkezdett úton a fiatalabb nemzedék is — az idősebbekkel együtt — tovább építi a szocializmust és őrzi a békét. A Mandátumvizsgáló Bizottság jelentése chanizmusok fejlesztését. Ez a felismerés nemcsak a KGST felső szintű értekezletét jellemezte, ez nyilvánul meg abban is, hogy jobban megértjük egymás gondjait: Ha egyszerre többen merünk szembenézni a változtatás igényével, ha adottságainknak, nemzeti sajátosságainknak és a szocialista közös érdekeknek is megfelelő gazdaságpolitikát folytatunk, ennek megfelelően fejlesztjük a népgazdasági tervezést, közgazdasági eszköz- rendszerünket, a tervkoordinációt, gondolkodás>módunkat, akkor ez garancia lehet arra, hogy közös erőfeszítésekkel gyorsab- ban tudunk helyes irányba kibontakozást találni. A gazdaságpolitika nehéz és összetett területe volt a legutóbbi öt esztendőben is politikai életünknek. Most is bonyolult feladatok előtt állunk. Ezeket úgy szeretnénk megoldani, hogy a politikai, ideológiai szféra egésze támaszkodhasson, erőt meríthessen, segítséget kaphasson a gazdaságtól. A gazdaság területein dolgozók vállalják és teljesítik a kongresszus határozataiból rájuk háruló feladatokat. Ehhez kérjük a tisztelt kongresszus és dolgozó népünk támogatását. • * * TISZA LÁSZLÓ, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács elnöke, Szabolcs-Szatmár megye küldötte a terület- és településfejlesztés néhány kérdéséről, valamint a tanácsok jövőbeni szerepéről szólt. Nemcsak országosan, hanem egy-egy megyében is differenciálni kell. s a legnagyobb feszültséget jelentő társadalmi kérdések megoldására kell helyezni a súlyt. Ebben a tanácsok keressék meg sajátos lehetőségeiket. Erősítenünk szükséges a tanácsi testületi munkát, meg kell teremteni a testületek Valódi önállóságát a döntéshozatalban — mondotta. — Ezért tulajdonítunk nagy fontosságot a tanácstagi választásoknak. A lakossággal való párbeszéd során a kongresszusi határozatok megvalósítását tartjuk a legfontosabbnak. Ezzel együtt jár. hogy a település népe olyan embereket találjon és válasszon .meg, akik a legrátermettebbek. a legvonzóbban, legokosabban képviselik a politikát, és képesek mozgósítani minden fellelhető helyi tartalék feltárására és hasznosítására. DUSCHEK LAJOSNÉ, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Budapest küldötte a párt másfél évtizedes nőpolitikái határozatáról szólva megállapította: a döntés helyességét a gyakorlat bebizonyította, óvodai ellátottságunk például a világon az elsők között van. Fejlesztése a jövőben is feladatunk, hiszen hazánkban az aktív keresők 45,5 százaléka nő. s a munkaképes korú nőknek 82 százaléka dolgozik. — Nagyon fontos — mondta —. hogy a közgondolkodásban kapjon nagyobb megbecsülést és tiszteletet az anyaság, a több gyermek vállalása. A jó irányú változásokat tükrözik a kongresszus dokumentumai, amelyekből világosan kitűnik, hogy mindkét szülő felelős a jó családi légkörért, a családi összetartásért, életvitelének megszervezéséért. A következő felszólaló Klein István, a tamási áfész igazgatósági elnöke a Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek munkájáról beszélt, majd Ballai László, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. A küldöttek megválasztására a Szervezeti Szabályzat előírásainak, illetve a Központi Bizottság határozatának megfelelően, demokratikusan és titkosan került sor. A Központi Bizottság határozata értelmében a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok pártértekezletein minden ezer párttag után egy-egy küldöttet választottak, összesen 888-at. Ahol indokolt volt, ott felfelé kerekítettek. Huszonhat nagyüzemi pártértekezleten 47 elvtársat közvetlenül választottak meg küldöttnek a kongresz- szusra. A küldöttcsoportokban részt vesznek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Pártunk XIII. kongresszusán tehát összesen 1916 elvtárs tagja a küldöttcsoportoknak. Közülük 1010 elvtárs van jelen, a 6 hiányzó igazoltan van távol. A kongresszus határozatképes. A munkásosztályhoz és a parasztsághoz tartozók aránya eredeti foglalkozását tekintve 63,8 százalék, jelenlegi foglalkozásuk alapján pedig 30,7 százalék. Közöttük nagy számban vannak jelen szocialista brigádvezetők és brigádtagok. A párt- és a társadalmi szervek függetlenített apparátusában dolgozók aránya 23,1 százalék; államigazgatási, gazdasági és intézményi vezetők 24,9 százalék; értelmiségi munkakörben dolgozik 8,4 százalék; alkalmazott 0,4 százalék; a fegyveres erők és testületek tagja 3,3 százalék; tanuló 1,3 százalék; egy küldött önálló kisiparos. A nyugdíjasok aránya 7,8 százalék. A küldöttek eredeti és jelenlegi foglalkozása tükrözi azt a korszakos változást, amelyet a szocializmus megteremtése és építése jelent népünknek. Az állami és a politikai végzettség is kifejezi a- . végbement jelentős fejlődést. A küldöttcsoportok' tagjainak 27.5 százaléka nő, 72,5 százaléka férfi. Tisztelettel és őszinte megbecsüléssel köszöntőm mindany- nyiunk nevében a kongresszus legidősebb küldöttét, a 91 éves Hunya István elvtársat, aki magyar internacionalistaként vett részt a szovjethatalöm védelmében, aki egyik alapító tagja volt Endrődön a Kommunisták Magyarországi Pártjának, és számos aratósztrájk és kubikosmozgalom szervezője volt a Viharsarokban. Engedjék meg, hogy üdvözöljem a meghívottak közül Szobek András elvtársat, pártunk legrégebbi tagját, akit a közelmúltban köszöntöttünk párttagsága 75. évfordulója alkalmából. Külön köszöntöm a legfiatalabb küldöttünket is, a 21 éves Paksi Zoltánné elvtársnőt. A küldöttcsoportok tagjai között a 30 éven aluliak aránya 15,8 százalék — közülük öten 21 évesek—; 21 százalékuk 31—40; 25.6 százalékuk 41—50; 27,4 százalékuk 51—60 év közötti életkorú. A nagy élettapasztalattal rendelkező 60 éven felüliek ará- •nya 10,2 százalék. A Mandátumvizsgáló Bizottság mély meggyőződése, hogy párttagságunk jelenlévő képviselői tapasztalataik, és társaik véleményének birtokában felelősséggel és megalapozottan tudják értékelni a beszámolási időszakban végzett munkát és helyesen fogják meghatározni soron következő feladatainkat. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentését. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának- tagja, a KB titkára emelkedett szólásra. Tizenhat nyelven Hétfő délelőtt óta tizenhat nyelven 1szól a világhoz Magyarország: az MSZMP XIII. kongresszusát ennyiféle nyelven közvetíti a tolmácsgárda. Tizenhárom fülkében cserél nyelvet a gondolat. A beszédeket ezekben a tolmácsfülkékben ültetik át fi magyarul nem értő, de Magyarország iránt érdeklődők százmillióinak nyelvére. 'Méghozzá azonnal, hiszen mind a tizenhárom nyelven szinkrontolmácsok fordítanak. Az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának részéről Magyar Lászlóné irányítja a csapatot: — Valamennyien magyar állampolgárok — mondja —, nincs közöttük úgynevezett „nyelvzseni”, aki tucatnyi nyelven tud. A legtöbb munkatársunk egy—három nyelven tolmácsol, de azon szinkron-gyorsasággal és egymást váltva. — Végül is tizenhárom vagy tizenhat nyelven szól a világhoz a magyar pártkongresz- szus? — Tizenhaton! A magyaron kívül tizenhárom nyelven: oroszul, németül, angolul, franciául, spanyolul, bolgárul, csehül, lengyelül, románul, vietnamiul, szerb-horvátul, továbbá portugálul és olaszul továbbítjuk a kongresszus szövegét. Ezenkívül két kisegítőt kaptunk két követségtől, így koreaira és Kambodzsa khmer nyelvére is lefordítják. Ez összesen tizenhat nyelv. — A világ milyen tájaira jut igy el a tájékoztatás Magyar- országról? — Európában a legtávolabbi ország Portugália, az újvilágban Kuba, Afrikában Madagaszkár, Mozambique, Angola, Ázsiában Korea, Vietnam. A 13 fülke és a két kisegítő tolmács mellett fordítóiroda működik, Pataki István vezetésével. Az ö feladatuk az írásbeli fordítás. Az alapélv a gyorsaság és pontosság, tgy kapcsolódunk be a világ politikai áramkörébe. ■
