Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 21.

A KEZDEMÉNYEZŐK KÖZÖTT

V, r

Uj munkatárs a komputer

A mikroszámítógépek és más számítástechnikai eszközök világhódító útra indultak. Mindenütt megjelennek és tért nyernek. Nem is véletlenül, hiszen lehet belőlük tanító, kereskedő, vendéglátóipari üzletvezető, de részt vehetnek a műszaki tervezésben és a termelés programozásában is. Legjobb „képességeiket” azonban nagy tömegű adat tárolásánál, feldolgozásánál „csillogtathatják”. Egy adat kikeresése a megszokott módon több óra is lehet — velük pillanatok műve.

A számítógép-alkalmazók többségét azonban nem technikai szempontból érdeklik ezek a masinák, hanem a hasznosságuk miatt. Az, hogy mit végezhetnek el velük, és ebből milyen előnyök származhatnak. Mielőtt erre rátérnénk, érdemes visszapillantani arra az útra, amelyet végig kellett járni ahhoz, hogy ma elmondhassuk: megyénk élenjáró a számítástechnika alkalmazásában.

Számítóközpont

szerveződött

A megyeszékhelyen meg kell teremteni iá számítástechnikai kultúráit! Ez az elhatározás 1968- bain fogalmazódott mag először, és a következő évben már az előkészítés érdekében Kecskeméten rendezték meg az automatizálási oktatási konferenciát. A jelenlévők az Oktatási Minisztériumnak tervezetet készítettek, amelyben javasolták és sürgették a számítástechnika oktatásának bevezetését.

A MTESZ koordinációs munkabizottsága Tokai László vezetésével 1972-ben megkezdte a megyebeli számítástechnikai igények felmérését Ez a bizottság — 1973-ban — kerekasztal-be- szélgetést szervezett az e témában országosan elismert vezetők, szakemberek részvételével. Ekkor hoztak határozatot a számítóközpont létesítéséről.

Erre és az azóta eltelt időire Leitner László, a már felépült központ Igazgatója így emlékezik:

— öt helyen, rendkívül zsúfolt körülmények között kezdtük él munkánkat 1975-ben. A mostani énületünkbe 1977-ben költöztünk. Egy román, Felix C—256 számítógéppel kezdtük. Ezt a szerkezetet mérnökeink az évek során táv- adatvezérlővel szerelték fél, a központi egységet pedig bővítettük.

A fejlesztés folytatódott, korszerűbb gépre van szüksége a központnak. Napjainkban már ed- elkezdődött egy ilyen szerelése: egy IBM típusú számítógéppel és egv 16—16 munkahelyes lengyel gyártmányú l(yu kaszté berendezéssel — amely önálló kissizámítógépként is üzemeltethető — gazdagodunk. Májusban átadjuk az ügyfélszolgálati irodánkat is. Terveink között szerepel egv mikroszámítógépekkel felszerelt oktatási stúdió létrehozása. Az AGRO- KER Vállalatnál pedig egy 5 terminállal — kiiélzővel — rendelkező rendszer kiépítése — mondja az livrazentó.

A hetvenes évek közepén alakult meg a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, amelynek célja volt és maradt a számítástechnikai ismeretterjesztés. A ma 96-ta|gú közösség 1978-töI minden éviben rendez a fiataloknak számítástechnikai vetélkedőt a megyei tanács, a KISZ, a Petőfi Népe védnökségével. A műszaki főiskolán is megkezdődött az oktatás: azóta itt évente 20—30 fiatalt képeznek. A Katona József Gimnáziumban megindult a két legfontosabb számítógép- programozási nyelv oktatása. A diákok itt az alapfokú BASIC-, és a bonyolult számítások elvégzésére alkalmas Fortran-nyelven tanulnak.

Logi-klub fiataloknak

Az országban elsőként, 15 személyi számítógép használatával Logi-klub alakult Kecskeméten, az Úttörő- és Ifjúsági Házban. Itt zajlik azóta Is a pedagógusok továbbképzése, és több turnusban nyári napközis -tábort is szerveznek általános és középiskolái diákoknak. A középiskolák után — 1965 februárjában — a városi tanács művelődési osztálya az általános 'iskoláknak is vásárolt ilyen eszközöket. A Petőfi Sándor, a Molnár Erik, a Kertvárosi alsófokú intézményekben már üzemelnek, a többi helyen pedig a következő hónapokban kezdik el oktató munkájukat. E „masináknak” fontos szerepük van, mert aki ezek segítségévéi tamil, az felnőttkorban is hasonlókat akar használni.

Az MMG Automatika Művek nemcsak felhasználja a modem technika eszközeit a termelés programozásától az ügyviteli munkán át a műszaki tervezésig, hanem gyártja is ezeket. Az utóbbi években hazánkban a második legnagyobb számítógép- gyártó céggé vált a Videoton után. A mikroszámítógépeket saját gyártmányú műszerekből aDó rendszerekbe építik be. A gépekhez Itt készülnek a software-ek • is, ezek a szellemi részei a gépnek.

• A Katona József Gimnáziumban már tíz éve számítógép segíti az oktatást.

Vízdíjat számláz, adót könyvel

Meg kell említeni, hogy a számítógép alkalmazását és általános elterjedését elsősorban az tette lehetővé, hogy elkészültek és sorozatban is gyártották már — főként japán és amerikai cégek — a mikroszámítógépeket, amelyek tulajdonképpen azonosak a személyi számítógépekkel. Ez utóbbiakat egyre több vállalat, intézmény és szövetkezet alkalmazza. Az elsők között volt az Illetmény- hivatal, a 9. sz. Volán, az IKTV és a megyei tanács.

Hét állami gazdaság kezdeményezésére megalakult 1980-ban az AGSZIR-Coop egyszerű gazdasági társulás iis, amelynek már negyven üzemmel van szerződése. Célja: számi tógépes rendszerek kifejlesztése. így SZM—4-es,

nagy teljesítményű számítógépre alapúié rendszert építettek ki a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban, az Eszak-Bács megyei Vízmű Vállalatnál. Az utóbbinál például a vízdíjszámlázást is gép végzi.

Megváltozott az adóivek formája is, mert 1983 júliusától számítógép tartja nyilván és dolgozza fel az adófizetők összes adatát. A Hirös étteremben egy Commodore 64 típusú gép készíti el az éjtlapot. jrefKlezi és dolgozza fel a számlákat 1984. junuár elsejétől. Gyors és hő információt ad naprakészen az üzlet anyag- és pénzgazdálkodásáról is.

Mikroszámítógépet helyeztek üzembe az Alföldi Cipőgyárban.

A Városföldi Állami Gazdaságban a múlt év végén vásárolt készülékbe már betáplálták az üzemgazdasági kimutatásokhoz szükséges adatokat. Az idén pedig a tejelő tehenészetben is hasznosítják a számítógépet, főleg az állatállománnyal és állategészségüggyel kapcsolatos nyilvántartások rendszerezésében,

A jövőben a változtatásokhoz az új technika már rendelkezésre áll. A kérdés az," használják-e és tudatossá válik-e, hogy a számítógép hasznos segítőnk, a munkahelyen pedig olyan társ, aki megkönnyítheti, gyorsabbá és pontosabbá teheti az adminisztrációt, a könyvelést. Segítségével tervezhetünk, modellkísérleteket végezhetünk, és teljesebbé tehetjük a döntések előkészítését. Ehhez szükséges a szemlél átváltoztatáson túl a konkrét ismeret, annak tudásai, mit várhatunk a (génektől.

T. Zi.

KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON

Világgazdaság

tt Áruforgalmi megállapodások, kli.

* RING: A KGST tagországainak olyan államközi megegyezései, amelyek a kereskedelmi forgalmat, gazdasági kapcsolatokat szabályozzák. Az elvi kérdéseket rendező kereskedelmi egyezményekkel ellentétben, az áruforgalmi megállapodások már tételesen felsorolják, érték és mennyiség meghatározásával rögzítik a kölcsönösen szállítandó tételeket. A megállapodásokat ötéves tervidőszakoknak megfelelően öt évre kötik, majd a konkrét szállításokat a minisztériumok évenkénti jegyzőkönyvben pontosítják. Valamennyi ország kétoldalúan, a homogénebb termékcsoportokban — nyersanyagok — egyedileg sorolja fel az árukat, a nem specifikálható — alkatrészek csoportját — értékeket, szállítandó kontingenseket állapít meg. Az árucsereforgalmat kísérő fizetési megállapodások — a szocialista országok közötti forgalomban jellemzően a kliringmegállapodások — a készpénz nélküli forgalmat teszik lehetővé. Folyószámlaszerűen kreált elszámolási egységben, a transzferábilis rubelben tartják nyilván az egymással szembeni követeléseket, amelyet az év végén például pótlólagos' áru- szállítással, vagy a követelés elhalasztásával, hite-' lezéssel egyenlítenek ki a-tagországok. A kétoldalú árucserének megfelelő elszámolási rendszerben a követeléseket nem váltják át, vagy csak korlátozott mértékben használják harmadik féllel szembeni tartozások kiegyenlítésére. Többek között az átválthatóság, a konvertibilitás hiányával is magyarázzák, hogy a termékek szerint részletezett áruforgalmi megállapodások nem ösztönzik kellőképpen a forgalom kibontakozását, hiszen a kétoldalú forgalmat behatárolja a „gyengébb” fél szállítóképessége. ;

KOMPENZÁCIÓ (más néven barter-üzlet):- olyan árucsere, amely a pénz közvetítő szerepét kiiktatja, a minimálisra szorítja. Mivel áru áruval áll szemben, ezért kapcsolt üzletnek is hívják: az egyik ország a termék vételekor ragaszkodik ahhoz, hogy az ő gyártmányát a másik fél megvásárolja. A világkereskedelem egyik leggyorsabban terjedő üzletkötési formája — becslések szerint a nemzetközi forgalom egynegyede ma már kompenzációs üzlet. Főként a devizahiány terjesztette el, mert számos országnak lehetővé tette, hogy pénztartalékai kímélésével — kivitele növelésével — jusson hozzá a nélkülözhetetlen importhoz. Gyakorta alkalmazzák beruházások létesítésekor úgy, hogy az üzem létesítéséért, a korszerű berendezésekért a vevő az új üzem termékeivel fizet. A kompenzációs üzlet ilyen korszerűbb formája lehetővé teszi a technológia szállítója és a vevő között a szorosabb termelési együttműködés kialakítását.

NEM TARIF ALIS KORLÁTOZÁSOK: A világ- gazdaságban hosszú ideje vámokkal szabályozták a nemzetek az áruforgalmat, az országok hazai fejlesztési céljaiknak megfelelően fékezték — protekcionizmus —, vagy engedélyezték — szabadkereskedelemben — az áruk beáramlását A nemzetközi kereskedelmi egyezmények azonban előírják azt, hogy az országok a kereskedelmi feltételeket ne mások megkülönböztetésével alakítsák ki. Mindenkit ugyanabban a kedvezményben kell részesíteni, valameny- nyi nemzetet azonosan kell elbírálni. A protekcionista gyakorlatot folytató országok ez alól a kötelezettségek alól a nem kereskedelmi korlátozások alkalmazásával bújnak ki, ami kevésbé szemetszú- ró. A legváltozatosabb formákban terjedt el: gyakran a kivitel önkéntes korlátozására kérik föl partnereiket, sokféle, felesleges egészségügyi, műszaki okmányt követelnek meg tőlük, részletes behozatali követelményeket szabnak meg.

Biotechnológia

m . 11 HUSH H 11 ■ -i ■ ■

Képedjen el, kedves Olvasói A tudósember gzoh van, hogy értse őt laikus hallgatója. Mindent elkövet, hogy köznyelven fogalmazza magyarázatát. De ez kerekedik ki belőle: „Oltással elvileg minden növényt lehet szaporítani, csakhogy nagyon gazdaságtalan. Sokkal hatékonyabb, ha vegetatív mikro- szaporítással, a klónozás módszerével végezzük a kórakozómentes növények felnevelését, Illetve fenntartását. Sokáig csak egyes dísznövényeknél sikerült a rügyekből, a hajtáscsúcsokból nyert szöveteket inkubációs körülmények között őrizve felnevelni, illetve számukat nagymértékben növelni, in vitro úton szaporítani. A gazdaságilag hasznos növényekkel azonban |még sehol sem tudtak hasonló eredményt elérni.”

Zsákutca? A tudósi magyarázat szakmai elejéből jóformán semmit (sem értettünk. A végéből azonban annál többet: hiányzik az eredmény, nincs még közvetlen haszna a kutatásnak.

Csakhogy ez törvényszerű — nagy küzdelmet vívnak napjainkban a tudósok a természettel. Kémcsövek, lombikok, különleges vegyületek, műszerek, gépek sokaságával, mákszemnyi részeredményekkel és mindennapos kudarcokkal törekszenek arra, hogy új növényeket, állatfajtákat, anyagokat hozzanak létre. A nagy vállalkozás véletlenül sem öncélú. Nagyobb hozamokat, olcsóbban megtermelt haszonnövényeket,' több élelmiszert, gazdagabb életet akarnak.

Ezt a tudományágat nevezzük biotechnológiának. De adhatunk más nevet is, például azt: új versenypálya. Ahol egyre nagyobb erőket vetnek be a kutatóintézetek, az iparvállalatok, a bankok, a nemzetgazdaságok. Az okok nyilvánvalóak: elsőnek lenni, az elsők között pozícióhoz jutni extraprofitot eredményező fegyvertény. Hiszen belátható, hogy mekkora hasznot vághat zsebre az akutató-fejlesz- tő-gyártó érdekeltség, amelyik legkorábban jelenik meg a piacon a biológiai nitrogénkötés új eljárásával. Azzal, hogy például génsebészeti úton olyan baktériumokat telepítenek meg a kukoricán vagy ja búzán, amelyek hozzásegítik e növényeket a nitrogén közvetlen felvételéhez a levegőből. A nyereség a mezőgazdasági üzemeknél „csupán” annyi lenne, hogy nem kell nitrogénműtrágyát vásárolniuk, kiszórniuk.

Hazánkban körülbelül negyven helyen folyik biotechnológiai kutatás. Ennyit számolt össze a Tudománypolitikai Bizottság. De nemcsak összeszámolt. Értékelt is — pontosabban felkérte erre az Akadémiát, az OMFB-t és a Szakminisztériumokat. , Az ok nyilvánvaló: versenyben akarunk maradni ott, pzokon a területeken, ahol ehhez megvannak a feltételek. A vizsgálódást természetesen tettek követték — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság programot készített a teendőkről. A dokumentum pedig bekerült az Országos Középtávú Fejlesztési Tervbe. Az akció hátterében pénz is van: anyagi segítség, melyből nem egyformán részesülnek a kutatóhelyek. Azok az intézmények kaptak a múlt évben kisebb-nagyobb összegeket, amelyeknél reális eredményeket ígérő biotechnológiai tevékenységet folytatnak.

Jótékony verseny ez, mégha amolyan szerény, házi megméretés is csupán. De a selejtező elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzetközi porondon Is jussiunk valamire. Ml tagadás, vannak most is elismert, jegyzett tudományos értékeink. Előállítottak hazánkban például olyan baktériumtörzseket gépsebészeti eljárással, amelyek pro-inzulint szintetizálnak. Ha a kísérletek sikert. ígérnek, olcsóbb gyógyszert lehet így készíteni például a cukorbetegeknek.

AZ iménti példák Is kémcső, lómbik szinten versenyképesek. A legtöbb hazai laboratóriumi eredményhez nem kötődik még üzemi szintű kutatás, kísérlet. És gyakran nemcsak a tőkehiány miatt. Az érdektelenség, az új megismerésétől, bevezetésétől való idegenkedés legalább annyira veszélyezteti versenypozíciónkat, mint a pénz szűkös volta. Pedig figyelmeztető példa van bőven az élet más területéről. Olyan, amilyen az utóbbi idők legmeglepőbb híré is: a berendezésorientált áramkörök tervezé- sé.t-alkalmazását ismertető mérnöktovábbképző tanfolyam második csoportját már nem tudták megtölteni hallgatókkal. A vállalatok nem engedték, nem küldték el mérnökeiket — sem a tudás, sem a mikroelektronikai alkatrész nem kell nekik.

A biotechnológia, a még újabb tudományág is hasonló jövőnek néz elébe, a hazai felhasználók körében? A jelek szerint —igen. Változtatni rajta talán nem késő — ma még.

De holnap ... ? G. L.

Fütyülős a tengerentúlra

A Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti üzemegysége hosszú évek óta dolgozik tőkés exportra. Az USA-ban, Kanadában, Finnországban, Hollandiában és még sok más országban keresettek az ízléses palackokba töltött különböző italok.

— Jól sikerült a múlt évünk — mondta Berende László, az üzemegység vezetője. — Összesen 167 ezer palack fütyülős és pecsétes barack-, illetve szilvapálinka, Hubertus és császárkörte került tőlünk tőkés államokba, 284 ezer dollárra}, növelve vállalatunk árbevételét.

1 Az idei' évühk dsiojóli kezdődött.’ Január—februárban 23 ezer 400 -palack Italt- szállítottunk külföldre. Februárban egy kanadai cégtől Lánchíd brandyra Is kaptunk megrendelést, március elején Indítottuk útnak a 2 ezer palackot.

Márciusban különben a két műszakban dolgozó huszonhat tagú palackozó részlegünknek nagyon sok a munkája. Kanadai megrendelésre 21 ezer palackot kell megtölteni császárkörtével. 10 ezer 800- at pedig Hubertussal. Bízunk abban — mondta befejezésül az üzemegység vezetője —, hogy az idén a múlt évinél is több dollárt kapunk az Utalókért. O. L.

• Senke Istvánná gondosan csomagolja a Kanadába szállítandó Lánchíd brandy utolsó szállítmányát.

Pisztráng az erőműből

Halászok az erőműben! Nem tévedés: az NDK egyik legnagyobb, barnaszénnel működő villamos erőművének tisztítóberendezésében — a mesterséges tavaiknak is beülő ülepítő medencékben — szivárványom pisztrángot tenyésztenek. A vasoxid színezte. zavaros víz literenként három—négy gramm szennyező* anyagot tartalmaz. És ebben a vízben is megélnek a pisztrángok, mi több, iái fejlődnek. Már eddig is jó néhány száz mázsát halásztak le az ízletes húsú halból.

Az NDK Belvízi Halászati Intézetének szakemberei, először csak kísérletképpen. 140 ezer pisztrángivadékot helyeztek ki a mintegy hektárnyi felületű, hét méter mély medencékbe. — Hála a körültekintő etetésnek — a kristálytisztának éppenséggel nem mondható hűtővízben is jól fejlődik a pisztráng. Tavaly 39 tonnányit fogtak ki belőle az erőmű ..melléküzemágává” előlépett halászati vállalat dolgozói.

Koncepciókovács

Murugya Félix elhatározta ha törik, há szakad, nagy embert farag magából. Tehetséget ugyan semmilyen szakma vagy művészeti ág iránt sem érzett, de azt már az iskolában megtanulta, hogy az ember saját sorsának a kovácsa. Valaki mondta neki. Arra már nem emlékezett, ki mondta, mikor és miért, arra se, hogy pontosan Így hangzott-e á mondat, de nagyon megtetszett neki. Egyik ükapja ugyanis kovács ' volt. Saját műhelyében dolgozott az öreg, így hát a saját sorsának kovácsa is volt. Félixnek azonban nem fűlt a foga a kalapáláshoz, inkább olyan ember ■ szeretett volna lenni, aki kalapáltat.

Argus szemekkel figyelte a televízióban a nagy embereket. Feltűnt neki, hogy az egyik politikus mindig kimér- teif^megfontoltan beszél. A másik hangjában van valami i- dunántúlias dialektus. A külügyminiszter barátságosan hátbaveregette a repülőtéren éppen megérkező kollégáját. Mondott is valamit, de azt nem közvetítette a tévé.

Aztán a tudósokat kezdte elemezni. Ez~nagyon izgalmas volt, mert olyan kifejezéseket használtak, amelyeket senki se értett, ö sem. fJo, és a legizgalmasabb: az ünnepelt nagy művész, aki félórás monológokat adott elő hibátlanul a színpadon, a riporter mikrofonja előtt csak makogott, és állandóan azt ismételgette, hogy ... ö ...&... Ez Óriási hatással volt rá. Napokon át gyakorolta a tükör előtt az indiszponáltságot, a dunántúli akcentust, a hátbaverégetést és az idegen szavakat.

Két hónap múlva debütált egy lakógyűlésen, ahol többek között arról volt szó, hogy hetek óta áll a Uft, és befagy a vízcsap a lakásokban.

— Én... ö... csak annyit

akarok korreferálni — vágta egyenesen az IKV-fömémök képébe dunántúlias akcentussal —, hogy ... ö... a probléma szubsztanciája ott ... ö |.. kulminál, ahol ...ö... önök projektálnakt A felelősség témája ...ö... katarti- kus. Sőt szublimáns! Érti?

— Értem — mondta a- 'főmérnök. — Én mindent... — és rémülten elrohant.

Másnap megszállták a szerelők a házat. A lakók örömükben szerenádot adtak Murugya Félixnek, és megválasztották tanácstagnak, ő barátságosan hátbaveregette őket, és csak annyit mondott: „csak szubsztancia és kulmináció, lakótársak!"

Hamarosan beválasztották munkahelyén az igazgatói tanácsba. Az éves tervről elsőként mondott véleményt.

— Ez a .. .ö... koncepció

— kezdte — konzekvens. Adatális vonatkozásban kompetens és.szubsztans. Kompu- terálni kell ... ö...' és deprimálni. Értjük, ...ö... elvtársak?

Senki sem értette, ezért mindenki bólogatott. Különben is menni kelleti a gyerekért az óvodába. De annyi idejük még volt, hogy az éppen nyugdíjba vonuló műszaki igazgató helyére megválasszák Murugya Félixet.

Amikor a vezérigazgató gratulált az új beosztásához, 6 hátoldalról megcsókolta, és barátságosan hátbaveregette.

— Csak egyet kérek, Félix

— mondta meggyötört mosoly- lyál a vezér. — Fordítsd le magyarra, amit a tervről

mondtál!

— No de kérlek! ... — jelelte Murugya ünnepélyesén felháborodott hangon. — Csak nem azt akarod mondani, hogy nem nézel tévét és nem hallgatsz rádiót?!

T. Ágoston László