Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 19. TŐKÉS IMPORT HELYETT SAJÁT GYÁRTMÁNY Jól vizsgázott A magyar video jövője a Ganz Villamossági Művek bajai kollektívája A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyárának igen fontos termékcsaládját alkotják a vasútbiztosító berendezések. Svecz Zoltán műszaki főmérnök ezek közül is kiemeli az áramellátó állványokat, s ennek két oka is van. — Az egyik az, hogy a beren­dezés igen fontos szerepet tölt be a vasutak biztonságos üze­meltetésében. Mivel áz összes for-. galomirányító és jelzőberende­zés elektromos működtetésű, egy váratlan áramszünet könnyen ka­tasztrófát okozhatna a vasúti közlekedésben. Ezt akadályozzák meg az áramellátó állványok, amelyek ilyen esetben a tarta­lék energiát szolgáltatják. Meg­felelő működésük a biztonság szempontjából létkérdés. , Szinte egész Európában a sváj­ci INTEGRA cég által kifejlesz­tett vasútbiztosító rendszer mű­ködik, így minden ilyen beren­dezéssel szemben követelmény, hogy illeszkedjen ebbe a rend­szerbe. Magyarország korábban Svájcból importálta az áramellátó állványokat, mígnem az a dön­tés született, hogy a Ganz Villa­mossági Művek próbálkozzon en­nek gyártásával. A Villamosipa­ri Kutató Intézet és vállalatunk központi gyára hozzá is látott a munkához, azonban az eredmé­nyek elmaradtak a várakozástól. Ekkor jelentkeztünk mi, hogy — az addigi nem kevés tapasztalat felhasználásával — átvesszük a gyártást. Ezzel mintegy vizsgázott a bajai kollektíva. Az akadályt jó eredménnyel vettük, tavaly elkészült tíz darab áramellátó állvány, már Csehszlovákia is vásárolt ebből a korábban csak tőkés importból beszerezhető termékből. — Nem kis szerepe volt ebben a kongresszusi és felszabadulási munkaversenynek — veszi át a szót Csötönyi István versenyfe­lelős. — A műszaki osztály Zy- pernowski, és az összeszerelést végző dolgozók Egyetértés szo­cialista brigádja kiemelkedő mun­kát végzett. Az elmúlt év decem­berében hétvégeken is dolgoztak, maguk is presztízpK^désnek te­kintették a sikert. A hallottakat Bárt Feréncni elektrotechnikus és Csányi Lász- lóné gépésztechnikus gyártmány- szerkesztők, a Zypemowski bri­gád tagjai is megerősítik. — Bizony nagyon sok műszaki problémát kellett gyorsan megol­danunk — mondják. — Ingáz­tunk a műhely és a rajztábla kö­zött, a tervezésben felhasználva a • A Zypernowsky és Egyetértés szocialista brigádok tagjai áram­ellátó állványok szerelésén dol­goznak a Ganz Villamossági Mű­vek bajai készülékgyárában. (Straszer András felvétele) fizikai munkások észrevételeit is. Egy-egy berendezés értéke 230 ezer forint körül van, s a tizen­egy típus százezer alkatrészből áll. A Budapestről hozzánk ke­rült dokumentáció alapján nem tudtuk volna elkészíteni az áram­ellátó állványokat, brigádunk mérnök tagjainak itt kellett azo­kat áttervezni. Menet közben ké­szítettük el a vizsgálati utasítást, a gépkönyveket és a mérési jegy­zőkönyveket. Társadalmi munká­ban; —kommunista szombatokon alkatrészeket gyártottunk, és a szerelésben is részt vettünk, hogy,; a berendezés mielőbb elkészüljön. Hasonló erőfeszítésekről szá­molhat be Balogh András, a hét­szeres aranykoszorús Egyetértés szocialista brigád vezetője. — Csoportunk hét nő- és nyolc férfidolgozója — nagyrészt elektroműszerészek, — a szerelés során végig együttműködött a műszaki kollektívával. Mi is jócskán adtunk ötleteket a gyárt­mány kialakításához. A tiriszto­rokkal és diódákkal bekötési problémák voltak, s új hűtőtön­köket kellett hozzájuk készíteni. Előfordult az is, hogy egy transz­formátor nem fért be az eredeti­leg tervezett helyére. Teljesen új trafót készítettünk. Örülünk, hogy volt értelme az erőfeszíté­seknek, bebizonyítottuk, hogy ilyen magas műszaki színvonalú termékek gyártására is képesek vagyunk. > A Ganz Villamossági ^ Myvek bajai ké^lékgyfeábftBs^rfPÜ11- kaversenyt,a szó .erßdgtj*jelenté­se szerint értelmezik. Jó munká­val — versenyben az idővel és a tőkés gyártókkal. Nem monda­nak le az áramellátó állványok továbbfejlesztéséről sem. Saját tervezésű nyomtatott áramköri lapok kialakításával csökkentik majd a tőkés import alkatrészek arányát. Bálái F. István A BÍRÓ TOLLÁBÓL: A házastársak tartási kötelezettsé­ge az anyagi szempontoktól mente­sen kötött házasság belső tartalmából ered. A házastársaknak az esetleges későbbi eltávolodása, és a házasság felbontása sem semmisíti meg telje­sen az egymáshoz tartozást, egymás sorsáért való bizonyos felelősségü­ket. CSAK AKKOR, HA RÁSZORUL A családjogi törvény szerint a házasság felbontása esetén a volt házastársától az követelhet tar­tást, aki arra hibáján kívül rá­szorul, kivéve ha arra a házas­ság fennállása alatti magatartá­sa miatt érdemtelenné vált. Tar­tást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyez­tesse a volt házastársnak a meg­élhetését. Érdekességként emlí­tem meg, hogy korábban csak a nőtartás volt szabályozva, a férj- tartás intézményét a jogszabá­lyok nem ismerték el. Viszont je­lenleg már ebben a kérdésben is teljes az egyenjogúság, és bárme­lyik házastárs igényelheti a tar­tást, ha annak a jogszabályban meghatározott előfeltételei fenn­állnak. Az önhibán kívüli rászorultság megállapításakor azt kell vizs­gálni, hogy a tartást igénylő élet- szükségletei kielégítéséhez ele­gendő keresettel, jövedelemmel rendelkezik-e, s ha nem, akkor ez a helyzet kinek a hibájából alakult ki? Ha a tartást igénylő­nek munkaképtelensége folytán keresete egyáltalán nincs, teljes tartásra van igénye, ha pedig munkaképessége csökkenése kö­vetkeztében, vagy egyéb okból nincs annyi jövedelme, amennyi megélhetését fedezné, akkor ki­egészítő tartást kérhet. Az átme­neti jellegű munkaképesség-csök­kenés (például betegség) nem lehet alapja a rászorultság meg­állapításának. A CSALÁD ÉRDEKÉBEN Szocialista államunk minden munkaképes állampolgárának biztosítja a munkához való jo­got, ugyanakkor kötelességévé is teszi, hogy a maga és a társada­lom érdekében képességének megfelelő munkát végezzen. Ez idős korra vagy rokkantság ese­A házastársi tartásdíjról téré a nyugellátást jelenti. Vi­szont akadnak asszonyok, akik egyrészt a megélhetést, másrészt a családon belüli munkamegosz­tás alapján a kiskorú gyerme­kek nevelése miatt otthon ma­radnak, és „csak” háztartási mun­kát végeznek. Munkaviszonyt nem létesítenek, és így a nyug­ellátásra nem szereznek jogot. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy ilyen esetben az igénylőt a tartásra hi­báján kívül rászorultnak kell té- kinteni. Az egyik ügy tényállása szerint a feleség a házasságkö­tés után két évvel munkaviszo­nyát megszüntette, a háztartást vezette és nevelte három gyer­meküket. Huszonhárom évi há­zasság után vált el tőle a férje, aki a perben ázzál érvelt, hogy felesége dolgozhatott volna, és akkor most a nyugdíjából meg tudna élni. A bíróság megállapí­totta, hogy a feleség kora és egészségi állapota miatt már nem tud munkaviszonyt létesí­teni. Korábban a család érdeké­ben dolgozott háztartásban, és ezért a volt férjet házastársi tar­tásdíj fizetésére kötelezte. Viszont elutasította azt az igényt, ame­lyiknél a tartást igénylő házas­társ a házassági életközösség megszűnése után — bár egész­ségi állapota, életkora és családi viszonyai lehetővé tették volna — nem létesített munkaviszonyt, és csak a házasság felbontása után hosszú idő elteltével (15 év) lépett fel követelésével. Az 55. életévet betöltő nőtől, és a 60. életévet elért férfitől (álta­lános nyugdíjkorhatár) nem vár­ható el az állandó lekötöttséget jelentő rendszeres kereső foglal­kozás folytatása. Ezért az ilyen korú személyek, akik korábban nem álltak állandó munkaviszony­ban vagy alacsony összegű nyug­díjuk van, igényelhetik a házas­társi tartásdíj megállapítását, s ilyenkor a másik fél nem érvel­het azzal, hogy menjen el dol­gozni a volt házastársa és tartsa el magát. | Az elektronikai szórakoztató cikkek világforgalma folyama­tosan növekszik: a nemzetközi prognózisok szerint az évtized végén az emberiség már 180— 190 milliárd dollárt, csaknem há­romszor annyit költ ezekre a ' termékekre, mint 1980-ban. Az érdeklődés egyre inkább a vi­deotechnika felé fordul: a for­galom 60 százalékát már most a képmagnók, kamerák és kazet­ták adás-vétele te^zi ki. - A hazai videózás 6—8 évvel ezelőtt kezdődött, s becslések alapján jelenleg 45—50 ezer ké­szülék üzemel: háromnegyed ré­szük magánkézben, a fennmara­dó hányad az oktatás és a köz- művelődés területén. A video­magnók, kamerák és kazetták döntően egyedi import útján ke­rülnek az országba, s bár a Bel­kereskedelmi Minisztérium mind­eddig nem biztosított devizát a vásárlásra, támogatja a kedvező árucsere-lehetőségek kihaszná­lását. Anyanyelvi szinten Örvendetes, hogy az eddig be­érkezett, valamint a lakosságtól bizományi értékesítésre átvett videomagnók 95 százalékát a kö- zületek vásárolták meg. Gondot okoz ugyanakkor, hogy — a koor­dinálatlan beszerzés következté­ben — pillanatnyilag három, egymáshoz nem illeszkedő rend­szer szerint működő, rendkívül sokféle márka és típus van hasz­nálatban, ami a javítást és a műsoroskazetta-ellátást egyaránt nehezíti. Napjainkban már senki sem vitatja, hogy a video — a számí­tógéppel együtt — az informá­ciók továbbításának, megértésé­nek, hasznosításának kulcsele­me. Össztársadalmi érdek, hogy a felnövekvő generációk anyanyel­vi szinten ismerjék a legújabb technika „nyelvét”, mert csak így lesznek képesek eszmei és konk­rét gazdasági értelemben véve kifizetődő módon bánni ezekkel a médiákkal. Ha meggondoljuk, hogy a video nyelvén igazi mű­vészi értékek, tartalmak is kö­zölhetőéit, teljesen kézenfekvő, hogy az információcsere, a nyil­vánosság eszközekénti — a kul­turált, műveltető szórakozáson túl — használata közelebb vihet társadalmi-gazdasági céljaink eléréséhez is. A video alkalmazhatósága — rendkívül sokoldalú felhasználá­si módjai, rugalmassága, viszony­lag egyszerű, könnyen elsajátít­ható kezelése, és még számos más. egyéb előnye folytán — a társadalmi gyakorlat legkülönbö­zőbb területein igen jelentős. Első a közösség Ennek ismeretében nyilvánva­ló, hogy a kormányzat a videó- kultúra fejlesztése során első­sorban a közösségi, csoportos felhasználási formákat támogat­ja, amelyek az általános és kö­zépiskolákban, a pedagóguskép­zésben, a nyelvoktatásban, a ta­nulók készség- és képességfej­lesztésében eddig is szép eredmé­nyeket hoztak, szinte nélkülözhe­tetlenné váltak. A magyar videó- művek és programok létrejöttének szorgalmazása, a magyar játék­filmek videováltozatainak elké­szítése és kölcsönzésük bővítése azt a célt szolgálja, hogy a videó­zás mielőbb váljék nemzeti kul­túránk szerves részévé. Miután a termeléskorszerűsítés, az oktatás, a szellemi élet, vala­mint a lakosság igénye alapján a videotechnikai eszközök irán­TÁRGYALÁS A JAPÁNOKKAL ti kereslet jelentős növekedésé­re lehet számítani, a kormányzat arra is figyelmet fordít, hogy a hazai videózás rendszere egy­máshoz jól illeszkedő, előnyösen működtethető elemekből épüljön fel és a hazai gyártás megfele­lő műszaki színvonalon fejlődjön ki. Gyártás és szerviz Miközben a vállalati és az egyedi külföldi beszerzés csatornái to­vábbra is járhatók maradnak, a Videoton és a japán AKAI cég kooperációjában az elmúlt év végén már megindult a video­magnó hazai összeszerelése. Egyelőre ezer darabról van szó, de a tervek szerint a jövőben évi 3000 készülék összeszerelésével folytatódhat a közös munka. A licenc-, illetve a know-how-vá- sárlást és beruházást igénylő eset­leges saját gyártásról*^ magyar cég csak alapos megfontolás után, a későbbiekben dönt. Az Orion is japán vállalattal, a Matshushitával kezdett tárgya­lásokat évi 50—100 ezer darab képmagnó gyártásának elindítá­sára — licenc és know-how vé­telével. Bár még nem lehet szá­mot adni konkrét megállapodás­ról, bizonyos, hogy az évi Öt­millió készüléket, s annak vala­mennyi alkatrészét egyedül elő­állító cég szakemberei az Oriont alkalmasnak találták a gyártás­ra. A hordozható színes kame­rák, valamint a videokazetták ha­zai gyártására ugyancsak van-1 nak sikerrel kecsegtető elgon­dolások, s örvendetes, hogy a RAMOVILL, valamint a GELKA felkészül a videotechnikai- esz­közök és berendezések garanciá­lis, illetve azon túli javítására. G. R. HÁZTÁJI KEZDEMÉNYEZÉS Mezőgazdasági hulladékból értékes fűtőanyag • Az égéstér a baromfiéiban van, ami elő­segíti a hőenergia jobb hasznosítását — magyarázna .Varga József. ÉRDEMTELEN, AKI... A tartást igénylő rászorultsá­gán kívül vizsgálni kell azt is, hogy a kérelmező a házasság fennállása alatti magatartása miatt nem vált-e érdemtelenné a tartásra? A házasság megszűné­sét követően a volt házastárstól a tartást érdemtelenség címén akkor kell megvonni, ha szándé­kosan a másik, a volt házastárs érdekeit durván sértő magatar­tást tanúsított, vagy a szocialis­ta együttélés szabályait egyéb­ként olyan módon és mértékben sértette meg, hogy — a társadal­mi közfelfogás szerint — a tar­tási kötelezettség . fenntartása a volt házastársra nézve súlyosan méltánytalannak látszik. Ilyen magatartás lehet például a figyel­met magára vonó felelőtlen, er­kölcstelen, kicsapongó életmód, súlyos megítélésű bűncselek­mény elkövetése stb. A bíróság­nak mindig az eset összes körül­ményeit kell vizsgálni. Nem állapítható meg az ér­demtelenség olyan magatartás esetében, amelyet a tartásra kö­telezett házastárs viselkedése vál­tott ki, vagy ha a házastárs ha­sonló életmódot folytat, mint a tartást igénylő. (Például ugyan­úgy italozik.) Az érdemtelénség elbírálásá­nál mind a két fél együttes ma­gatartását, egymásra való hatá­sát, a közöttük kialakult helyzet egészét kell mérlegelni. Ennek megfelelően egyes tényekből, va­lamely magatartásból önmagá­ban általánosítható következte­tést nem lehet levonni. A házas­ság felbontása után harmadik személlyel létesített házasságon kívüli együttélés nem teszi a volt házastársat tartásra érdemtelen­né, ha nem tanúsított volt há­zastársa érdekeit durván sértő, súlyosan méltánytalan eredmény­nyel járó magatartást. Ha az ér­demtelenség mégállapítására hi­vatkozott magatartást a tartás­ra kötelezett később megbocsá­Á. csökkentése,' 'Ké’; ésszerű, olcsóbb el­járások nevezetese a háztáji gazdaságokban is időszerűi' Jó példa erre Gubacsi Imre kecskeméti, felsöcsalánosi gazda nemrég elkészült kemencéje, amelyet kétszintes baromfi­óljának fűtésére épített. A kecskeméti Alföld Szakszövetke­zetnek évente 30 ezer pecsenyecsirkét szállít. Varga József­fel, a szakszövetkezet kisállattenyésztő ágazatvezetőjével egy régi fűtési módszert korszerűsítettek. Az úgynevezett fekvő- kéményes fűtést új formában alkalmazzák. A feüsőcsaláinosi gazda a na­pokban próbálta ki az általa épí­tett fűtési rendszert. A kemencé­ben mezőgazdasági hulladékot, többek között fanyesedéket, ve­nyigét sőt baromfi trágyát is el lehet égetni, tehát az eddig hasz­nos! taitlan anyag értékes energiá­vá válik. A próbaüzem sikerült. Éppen kintjártunkkor gyújtotta ibe a kemencét. Elmondta, hogy a feltöltés után 8—10 óráig nem kell tüzelni, tehát jól gazdálko­dik a hőenergiával a téglából épült kemence, amelyből fémcső­vön áramlik a meleg a baromfiól minden részébe. Költségszámítást is végzett. Az összes építési anyag mintegy 25 ezer forintba került, a fémtarto- zékokait az Alföld Szakszövetke­zet műhelyében készítették. Egy turnus 'baromfi felneveléséhez mintegy 15 ezer forint értékű energiahordozó szükséges a téli hónapokban az ő esetében, mert olaikályhával tüzelt. Viszont a kemencében ugyanannyi hőener­giát mintegy 5 ezer forint érté­kű hulladékanyaggal állítanák elő. Ez utóbbi csak egy átlagér­ték, hiszen a háztáji gazdaságok­ban jelentkező melléktermékek egy részét egyébként nem hasz­nálnák fel. Három turnus ba­romfi felnevelésével megtérül az összes beruházási költség. tóttá, akkor azt nem lehet figye­lembe venni. Ilyen eset volt, ahol egy csalá­di perpatvar során a feleség le­kapta a tűzhelyről a forró leves­sel teli fazekat, és annak tartal­mát a tányér helyett a férje fe­jére öntötte. Az esetnek bünte­tőjogi következménye is lett, az asszony megkapta a megfelelő büntetését az étel ilyen formájú „kínálásáért”. A férj azonban megbocsátott hitvesének, és még hosszú évekig éltek békében. Ké­sőbb elváltak, és az asszony há­zastársi tartásdíjat igényelt, ame­lyet az ura érdemtelenség miatt kért elutasítani a „leveses eset­re” hivatkozással. A bíróság Íté­lete megállapította, hogy a fele­ség nem vitásan felróható és el­ítélhető magatartását a férj megbocsátotta, ezért megalapo­zottan az érdemtelenségre nem hivatkozhat, és megítélte a tar­tásdíjat. NINCS MEGHATÁROZOTT TARIFA A tartás csak olyan mértékben követelhető, hogy az ne veszé­lyeztesse a volt házastársnak és annak a megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban kö­teles. A teljesítőképesség megálla­pításakor a bíróságnak a tartás­ra kötelezendő személy kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá munkaképességét és élet­korát kell összevetni a fennálló tartási kötelezettségével, fy. tar­tási igény megalapozottságát nem befolyásolja az, hogy a fe­lek házassága milyen hosszú ide­ig állott fent. Így a rövid együtt­élés sem zárja ki az igény jo­gosságát. A tartásdíj összegénél a bí­rói gyakorlat nem alakított ki olyan „tarifát”, mint a gyermek­tartásdíjnál. Mindig a jogosult és a kötelezett kereseti és vagyo­ni viszonyainak, személyes hely­zetének egybevetéséből, vala­mennyi körülmény együttes mér­legelésével határozza meg a fizetendő összeget. Dr. Varga Miklós megyei bíró Varga József, aki szintén jelen volt a próbaüzemelésnél, elmond­ta hogy mintegy száz baromfite­nyésztőjük van. 31,2 millió csir­két adnak a feldolgozóiparnak. A további tenyésztési kedv szem­pontjából nem közömbös, hogy milyen költségekkel és kockázat­tal nevelik a 'baromfit. A hulla- dékanyag-felhasználással bizton­ságosabbá válik az energiaszolgál­tatás a ibaromf iólakban. Ugyanis a tenyésztők nagyrészt olajkály- hával fűtenek, amelyhez villany­áramra is szükség van. Az új ke­mencéknél nem gond az áramki­maradás. vagy a szükséges tvize- lőolaj-bdszerzés. Ügy tűnik, nagy az érdeklődés az új módszer iránit, máris meg­épült a szomszédos háztáji gaz­daságban egv hasonló kemence. Az Alföld Szakszövetkezet műhe­lyében a szükséges fémtartozéko­kat rendelésre báirmiikor elkészí­tik. Kereskedő Sándor műi • Gubacsi Imre begyújtott, a fahulladék nagy lánggal ég, jó huzat* van a kemencének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom