Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
1981. március 19. • PETŐFI NÉPE © 8 A BARÁTSÁG NEGYEDSZÁZADA *-,,A Krím: érdemjel a Föld mellkasán” (PABLO NERUDA) Budapesttől és Moszkvától körülbelül ugyanannyi időre, kétórányi repülésre van Bács-Klskun megye testvérterülete, a Krim. A Szovjetunió európai részének legdélibb területe. Köröskőrül tengerek, dél* ről és nyugatról a Fekete*, míg északról és keletről az Azovi-tenger mossa partjait. A 27 ezer négyzetkilométer nagyságú félszigeten kétmillió-háromszázezren élnek. Tiz városban él a lakosság 69 százaléka. Szovjet-krími testvérmegyénk székhelye: SzimferopoL Neve „görögös”, „hasznos” vagy „gyűjtő” várost Jelent. Alapításának 200. évfordulóján, 1984 Júniusában a Szovjetunió Minisztertanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette kt Hetvenhárom nemzetiség A 3300 pártalapszervezet száz- ötvenezer tagjából 30 százalék a nő. A tagságban 73 nemzetiség — többek között: albán, bolgár, cseh, görög, finn, magyar, lengyel, olasz, spanyol, szlovák stb. — képviselteti magát. A Krim tanácsi testületéiben a választott tagok száma meghaladja a tizen- kilencezret. Szovjet-Krímet az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban huszonnyolcán, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában heten képviselik. A Szakszervezetek Krím területi Tanácsa 18 ágazat egymillió-kétszázezer tagját tömöríti, vezeti. A Komszomolnak 260 ezer tagja van. A három területi újságon kívül minden városnak, járásnak van sajtóorgánuma. Összesen 76- féle, nagy példányszámú újság jelenik meg a Krímben. Testvérmegyénknek önálló televízió- és rádióállomása van. Sokszínű gazdaság A Krímben a nehéz-, a köny- nyű-, az építő-, a gép- és az élelmiszeripar egyaránt megtalálható. A legújabb, s az egyik legjövedelmezőbb iparág — a hajógyártás. Kercsben építik a „Krím”, a „I^ubán” és a „Kaukázus” nevű 182 ezer tonna víz- kiszorítású tankhajókat. Az Ord- zsonikidzéről elnevezett szevasz- topoli tengerészeti üzemben pedig az 1600 tonnás úszódarukat. A Krím ipari termékeit 40 országba exportálják. Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása a 400 kilométer hosszú -Észak-Krími csatorna megépítése, mely 250 ezer hektár öntözését teszi lehetővé. A tengerek övezte testvérmegyénkben az öntözött területek nagysága még így is csupán 325 ezer hektár, az összes mezőgazdasági területnek 19 százaléka. A talaj- és az éghajlati eltérések lehetővé teszik, hogy a Krím 155 szovhozában (állami gazdaságában) és 130 kolhozában egyaránt termesszenek őszi búzát, kukoricát, szőlőt, bogyós gyümölcsöket, zöldségféléket, dohányt és illóolaj-tartalmú növényeket. A Dnyeper vizének hasznosításával évente 100 ezer tonna rizst termesztenek 20 ezer hektáron. Egyre szaporodnak a fóliasátrak, a melegházak, a „közös kertek”. , „Üdülőket a munkásoknak!” Valamikor a hercegeknek, a grófoknak, a cári családnak volt privilégiuma a Krím. Dmitrijev orvosklimatológus azzal a kéréssel fordult a cárhbz, hogy legalább egyetlen közszanatórium építését segítse a félszigeten. „Megvagyunk szanatórium nélkül ist Akinek szanatóriumra van szüksége — utazzon Svájcba!” —volt a cár válasza. Jelentős változás történt 1920-ban, amikor Lenin meghirdette: „Üdülőket a munkásoknak!” A dekrétum kimondta, hogy „a Krím-félszigetet a dolgozók gyógyítására kell használni!” Napjainkban a Krím a pihenés, az üdülés világszerte ismert központja. Évente 7—8 millió ember keresi fel a Déli-part üdülőit,- szanatóríuqftgitt,, gyér-, mektáborait. Szovjet-krími testvérmegyénk felsőfokú Intézményei közül a legnevesebbek a szimferopoli Frunze Állami Egyetem, az Orvostudományi Egyetem, a Kali- nyin Mezőgazdasági Főiskola, mellyel a kecskeméti kertészeti főiskolai kar hasznos szakmai Intézményi kapcsolatot tart fenn évek óta, és a szevasztopoli gépipari műszaki főiskola. A krími főiskolákon és egyetemeken 26 ezer fiatal tanul. A félszigeten 33 tudományos kutatóintézet, állomás működik. Közülük is nemzetközi hírű a Jaltai Szecsenov Klíma és Fizikoterápiái Intézet, a nálunk is jól ismert Magaracs Állami Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a Szovjet Tudományos Akadémia szimeizi Asztrofizikai Obszervatóriuma, amely nagy szerepet vállalt a kis bolygók, az üstökösök, az aszteroidák, a csillag-spektrumok, a különféle ködképek tanulmányozásában és a tudományos eredmények megismertetésében. Néhány évvel ezelőtt részt vettek az obszervatórium munkatársai az amerikai Green Banc intézettel közösen a kvazárok, a nagyerejű kozmikus sugárzási források kuta- tásában. A félszigeten található ezenkívül az országos Dohánytermesztési Tudományos Kutatóintézet állomása, az Ukrán Tudományos Akadémia Déltengeri HijJrofi- zikai Intézete. A Krím tudományos életének elismertetésében a két akadémikus, a 180 tudományok doktora s az ezerhatszáz kandidátus nagy szerepet játszik. Színházi kapcsolatok A Krímben öt színház működik. Közülük Bács-Kiskun megyében legismertebb a szimferopoli Állami Gorkij Színház, melynek művészei, rendezői több emlékezetes színházi sikert arattak Kecskeméten. A. Novikov, a színház főrendezője 1977-ben Stein Verziók, 1982-ben pedig Csehov—Ilf—Petrov—Majakovszkij Lakodalmak című egy- felvonásosát állította színpadra a kecskeméti Katona József Színházban. Kecskeméti rendező irányításával játszották évekig Örkény Macskajáték című darabját, s ugyancsak megyénkben színésznő alakította — orosz nyelven — Csehov Három nővérének egyik főszerepét. A félsziget 16 myaei)mát -évente hatmillió embérílátegafjífmép.' ABács- Kiskunból érkező ’ ” turisták, Vendégek által is jól ismert ezek közül a jaltai Csehov-emlékház, a feodoszial Ajvazovszkij-kép- tár, az alupkai Palota-múzeum és a Livádia-kastélymúzeum. A Krím területet a negyedszázada Bács-Kiskunhoz fűző szálakon túl a bolgár Russze járáshoz is testvérkapcsolat köti. A városok közül Szimferopol Kecskeméttel és a spanyol Saragosa- val, Alusta a francia Cassisszal, a finn Jajanekoskival és az olasz Carpival, Jalta a jugoszláv Ri- jekával, a francia Nizzával áll kontaktusban. Több baráti társaság működik szovjet testvérmegyénkben, melyek bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, vietnami, angol, finn, és francia társaságokkal együtt ápolják és mélyítik a barátságot. Bács-Kiskun megyében a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak 64 tagcsoportja működik. Kovács István (Folytatjuk) • Szlmferopolban 1984-ben készült el ez a kiállítócsarnok, amelyben a ma élő alkotók munkáit láthatja a közönség. Komputerizá bűntudat ART BUCHWALD A nagy számítógépgyártók tévéreklámjai ma már szinte üldözőbe veszik a szülőket. Nem kevesebbet állítanak, mint hogy az a szülő, aki nem szerez be haladéktalanul számítógépet iskolás gyereke számára, megfosztja gyermekét az életben való boldogulás lehetőségétől. A reklámokat a gyerekek is nézik, és ez számos probléma forrása a jómódú és kevésbé jómódú gyermekek között. — Johnny, hol az ellenőrződ? — Itt. — Miért kaptál rossz jegyét matematikából? — Nem tehetek róla. Nem vettél nekem számítógépet. — Nincs rá pénzem. A komputer 200 dollárba kerül. — Mindegy. A tévében akkor is azt mondták, hogy magadat hibáztathatod, ha nem megfelelően indítasz el az éleiben. — Ez csak szöveg. Én is számítógép nélkül tanultam meg a matematikát. — Lehet, hogy pont ezért nincs pénzed rá,* hogy nekem vegyél egyet. — Akkoriban nem is voltak komputerek. Egyébként sem sikerült még bebizonyítani, valóban használnak-e a számítógépek a gyerekeknek. Sokak szerint inkább akadályozzák a tanulást, és a gyerekek jobban teszik, ha nem gépekre, hanem saját agyukra támaszkodnak. A számítógép meg tudja ugyan mondani, mennyi 4-f-4, de attól még nem tudod, hogyan alakult ki az eredmény. — Az iskolában senkit sem érdekel, hogyan jön ki az eredmény, lényeg, hogy kijöjjön. — Hagyjuk a matematikát. Magatartásod miért nem kielégítő? — Fejbevágtam Jill Gleasont egy könyvvel. — És miért? — Mert neki van számítógépe, de nem akarta megmondani nekem az eredményt. — Nem vághatsz fejbe embereket csak azért, mert nekik van számítógépük, neked pedig nincs. — Persze, hogy fejbevághatom, ha emiatt a szüléimét ócsárolják.-T- Mit mondott Jill? — Azt mondta, megfosztotok attól a lehetőségtől, hogy valaha is vigyem valamire az életben, és legjobb lenne, ha elvennének engem tőletek és nevelőotthonba adnának. — Alig hiszem, hogy ilyesmit mondott. — A többiek is hallották. Akiknek van számítógépük, nevettek, akiknek pedig nincs, éppúgy meg akarták verni, mint én. — A tanár mit szólt? — Az igazgatói irodába küldött, ott betáplálták a nevem a számítógépbe, és azt mondták, ha még egyszer ilyesmit csinálok, kirúgnak. — És a helyesírás? Ebből is rosszul szerepeltél. Miért? — Nekem magamnak kell vesződnöm a helyesírással. Ha lenne számítógépem, az ellenőrizné a leckémet. Ha Jill■ Gleason beadja a dolgozatát, abban soha sincs hiba. Azt mondja, ötször olyan gyorsan lesz kész, mint én. — Az lehet, de meg is tanulja a helyesírást? — Az apja azt mondta, ez teljesen mellékes, mert mire felnő, ez már úgyis a számitógépek feladata lesz. — Ügy látszik, Jill apja nem érti, sokkal fontosabb, hogy valóban tanultok-e a leckeírásból, mint hogy vannak-e hibák a dolgozatokban. — Johnny Parks apja is ugyanazt mondja, mint te. Neki sincs pénze a számítógépre. — Értsd meg, mivel nem tudok számítógépet venni;- legjobb lesz, ha megembereled magad és legközelebb jobb bizonyítványt hozol, mert különben bezárlak a szobádba minden hétvégén. — Nem érdekel. Ügyis börtönbe jutok. — Hát ezt meg ki mondta? — A tévében hallottam. Azt mondták, ha a szülők nem vesznek számítógépet a gyereküknek, nem csodálkozhatnak, ha nagyobb korában italboltokba tör be. (Ford.: Loch Eva) GYERMEKEVEK- GYERMEKELET Találkozás a klubban • Képünk Eduard Mamali;;' lóénekeat örökítette me?. (Horváth Zoltán felvétele) Csaknem húszéves múltra tekint vissza a kecskeméti úttörő- házban működő Barátságklub. Apró szobájuk volt a régi házban, az Úttörő utcában, de a jelenleginél rosszabb körülmények nem szegték soha kedvüket, Zsdánovné Hegedűs Mariann tanárnő vezetésével a Szovjetunióban élő, legfőképpen szimferopoli, illetve Krím-területi gyerekekkel leveleztek. A foglalkozások keretében mind önállóbban fordították a gyakran több ezer kilométerről kapott beszámolókat, és válaszoltak azokra. Közben megismerték a hatalmas ország nevezetességeit, híres épületeit, a szovjet gyerekek mindennapjait; nyelvtudásuk gyarapodott. öt esztendővel ezelőtt új, a korábbinál szélesebb alapokra helyezték a programot: felvették a kapcsolatot a szovjet, Azs- megov nevét viselő Iskolának a pionírjaival. A kertvárosi iskola tanulói, valamint a Lánchíd utcai úttörők csakhamar összebarátkoztak velük, sok közös éneklés, játék színesítette az addig levelezést, fordítást jelentő klubnapokat Az elmúlt napokban jubileumi találkozó volt .a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúságii Otthonban: Szvetlána Petrova Alékszandrov- na tanárnő vezetésével húsz pionír érkezett a kedves ünnepségre. A magyar úttörők nevében Avramucz Attila — Lánchíd utcai úttörő — oroszul köszöntötte a megjelenteket majd Katona Gyula alezredes, Szimferopol díszpolgára szólt hozzájuk, „kaukázusi hosszú életet és szibériai egészséget” kívánva vaűamenny- nyi üknek. A közös éneklést — Alek- szandr Miranyuk kísérte tangó- harmonikán — valamennyien nagyon élvezték. Hangosan szállt a Katyusa, a Lenne bár mindig napfény, és a Mosollyal kezdődik a barátság kezdetű dal, és nagy taps jutalmazta Eduard Mamaliga pionír szólóénekét is. A jó hangulatú délutánt a közös programok mérföldkövének, de nem megismételhetetlen ünnepének tartják. A kapcsolat — erre minden remény megvan — bizonyára mind erősebb lesz, hiszen amint Szvetlána Petrova tanárnőből megtudtuk, iskolájukban lehetőség nyílott a magyar nyelv tanulására, és a Barátságklub tagjai élnek is ezzel. A következő találkozó április 2-án lesz: közös műsorral készülnek a Lánchíd utcai, _a kertvárosi, és a szovjet úttörők a Veteránklub tagjainak köszöntésére április első napjaiban. A telefonszám megváltozott! [ Figyelem! iánkéról kapuk az értesíts t: megválto- ott a telefon- zámuk, és köz- etlenül ishív- latók. A tábo- okba indulók- ak,-szüleiknek, íttörővezetőkt-f lek, pedagógu- oknak közölök a balatoni úttörőváros, iánka új Szását! aiTHlTÉS A Balatoni Úttörövóros telefonszámai 1985.február 1-től megváltoztak. Körzetszámi 87 IMefonazám •48-440 TUDÓSÍTÓINK ÍRJÁK Kisdobos-tudósító Jelentkezett Kis- kórósról a Petőfi Sándor úttörőcsapattól: Bognár Sva rajtitkár. „Harmadikos vagyok, ás nagyon sok szép eseményről tudok beszámolni. Februárban az óvodásoknak mutattunk be rövid Télapó-műsort, sok tapsot kaptunk. Kétszer voltunk kirándulni: Kiskunfélegyháza és Duna- földvár nevezetességeit néztük meg, valamennyien, a Rigó-raj tagjai. Nagyszerűen sikerült a farsangi karneválunk is, hiszen négyszázan öltöztünk álruhába, legtöbben kedves állatjelmezt vettünk fel, és erdei Iskolát játszottunk. Most a márciusi ünnepekre készülünk. Szép táncot mutatunk be — gyönyörű pártákat készítenek anyukáink —, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen ügyesek !” Megjelent a halasi úttörőház lapja., a HUH. A ház márciusi programajánlata mellett Hegyes Tünde, a fotószakkörről, Klocker Brigitta az iskolai farsangi karneválról, Vas Lívia pedig az úttörőház farsangi játszóházáról készített ügy« kisriportot. A lapban ebben a hónapban a halasi mártír Kovács Sándor életútját ismertetik. Kalocsáról, i Vén József Általános Iskolából érkezett ■ következő levél, • hatodikos Czár Andrea irta az Iskolai szavalóversenyről, i „Hagyományos, és nagyon kedvelt rendezvény csapatunknál a szavalóverseny. Mindig a rajok vetélkedőjével kezdődik, ahol egy József Attila- költeményt és egy szabadon választott verset mondanak el a pajtások. A legjobbak Indulhatnak a csapatszintű versenyen. Aki itt az első helyezett lesz, az mellet a városira! Az idén Szabadi Klaudia kisdobos és Varga Renáta úttörő képviselheti iskolánkat. Az Iskola apraja-nagyja szurkol értünk. és hisszük, tudásuk elegendő lesz egy Jő helyezéshez!” i Az elmúlt vasárnap, március 17-én, a császártöltési úttörő fúvószenekar Szekszárdion vendégszerepelt, a „Reicht brüderlich die Hand” (Nyújts baráti jobbot) vetélkedő ország!« döntőjén. Az eseményre, amelyen megyénk egyik legjobb úttörőzenekara lépett fel, még visszatérünk. Szavalóverseny a Petőfi- iskolában Petófi-szavalóversenyt tartottak az elmúlt napokban a kecskeméti Petői i - iskola ban. Az iskola negyven tanulója ! — az osztályokban lezajlott vetélkedők győztesei :I-o— j mondtak szabadon választott j Pető|fi-fcöltemónyt. A szoros j küzdelemben a kisdobosok sorában első helyezett lett a i negyedikes Balanyi Rózsa, í második a másodikos Szigeti < Ildikó, harmadik pedig az ugyancsak másodikos Szabó Károly. Az úttörők közül a nyolcadikos Baltái Géza, a hatodikos F. Tóth Gergely, i illetve Csille Ildikó került az élre. A versenyen részt vevők — valamennyien! — a szülői j munkaközösség elnökétől, I Bajcsyné dr. Kéry Ildikótól í könyvjutalmat vehettek át Rejtvényfejtőknek 0 1 2 3 5 U 32 53 68 400 Érdekes fejtörőt kínálunk ezen a héten a rejtvények kedvelőinek. Az itt látható számokat úgy írjátok be az üres négyzetekbe, hogy a három sor számjegyéinek összege 200 ezer legyen! Megfejtésként az elrendezett számsorokat kérjük beküldeni. A megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére március 28-ig. (PestőS Népe Szerkesztősége, Kecskemét, 6001. Pf. 76.) A helyes megfejtést beküldők között tiz darab könyvet sorsolunk ki, s postázunk címükre. A levelezőlap címoldalára ne felejtsétek el ráírni: Üttörőrejtvényl összeállította: Selmeci Katalin 1 Az előrelátó hangya (adig népmese) Egy hangya ballagott az úton. Szembe vele — egy ember. Ez az ember minden állat és madár nyelvét ismerte. — Miért van ilyen nagy fejed? — kérdezte a hangyától. — Mert sok benne az ész. — És miért ilyen vékony a derekad? — Mert keveset eszek. — Mennyit eszel? — Egy búzaszem elég nekem egy évre — felelte a hangya. — No, majd meglátjuk, elég-e neked egy évre egy búzaszem! Fogta az ember a hangyát, és a cserkesz-kabátja töltényzsebébe tette, bedobott mellé egy szem búzát, és lezárta a zsebet. Elmúlt egy év. Az ember egész megfeledkezett a hangyáról. Elmúlt még egy év. És akkor feleszmélt az ember, hogy már bizonyára elpusztult a hangya. Belenézett a töltényzsebbe, és látja ám; ott ücsörög a hangya, mellette pedig két negyed búzaszem fekszik. ' — Hé, te! Azt mondtad, hogy neked egy búzaszem egy évig elég. Két év is eltelt, és még mindig van a búzából. Hogy van ez? — kérdezte az ember. — Az az ostoba, aki ideültetett engem a töltényzsebbe, elfeledkezhet rólam, gondoltam, és hogy éhen ne haljak, négyfelé osztottam a magot. Mlgray Ernőd fordítása
