Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

1985. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3

MÉRSÉKLŐDÖTT A VÁRÖSBl

Szocialista építés a Duna mentén

Az elmúlt öt esztendő alatt végzett munka a város és vonzáskörzete lakosságának életében jelentős eredményeket' hozott. Fejlődött a társadalmi- gazdasági élet, beruházásokkal, kulturális, egészségügyi létesítményekkel gyarapodott a térség. A becsületes munka eredményei ott vannak hétköznapjainkban1. Hiba lenne azonban elhallgatni, hogy gondok is vannak, mint másutt.

Kalocsán és a hozzá tartozó Duna menti térségben összességében mégis az a jellemző, hogy a XII. kongresszus óta a szocialista építőmunka jelentősen előbbre haladt.

A kedvézőtlen gazdasági körülmények ellenére — amelyek érintették a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területét —, a város és vonzáskörzetének társadalmi viszonyai kedvezően, változtak. Elsősorban az állapítható meg, hogy csökken a községekből az elvándorlás, amely összefügg a térség gazdasági, kulturális és nem utolsósorban1 kommunális fejlődésével. A gazdaságii életben, ezen belül is a mezőgazdaságban, 1980-tól több mint egymilliárdos beruházás volósult meg, ami jelentősen elősegítette a jövedelmi és munkaviszonyok javulását: 1 Y- . • > ' '/

Mindennek ellenére változatlan tendencia a szőkébb környezetből (Szakmar, öregcsertő Bátya KISbK Dunaszentfeenedek) Kalocsára, a ' városba költözés. Ennek oka, hogy a kisebb települések lakóinak Kalocsa nagyobb előnyöket nyújt. (Kedvezőbb munkahely-választási lehetőség, jobb ellátás kedvezőbb iskoláztatási feltétel stb.) Amíg Kalocsa nepessege tovább nőtt, a vonzáskörzet népessége mérsékeltén csökkent.

Nőtt a munkások száma

Ismert, hogy a térség nem tartozott még az 50- es, 60-as évek fordulóján sem az iparosodott vidékek kozé.^ A hatvanas évek közepétől a gyors iparosodás faként Kalocsán idézett elő a társadalmi szerkezetben jelentős változást, s ennek következtében nőtt a munkások száma és megtörtént a pa- rasztság átrétegződése. Mára, vagyis a két kongresszus közötti időszak alatt a munkássá válás folyamata ugyan lelassult, de így is mind több azoknak a I munka csal ádoknak a száma, ahonnan az új, második, sőt harmadik generációs munkások lépnek a termelésbe. Ma e térségben a keresők 47 százaléka munkás. Képzettségük együtt haladt a technika korszerűsödésével, nem utolsósorban nőtt

a minőségi követelmények fokozódásával —a szakmunkások és betanított munkások száma.

Kalocsa vonzáskörzetében megyei viszonylatban is jelentős számú, elismert mezőgazdasági nagyüzem működik. Szövetkezetekben dolgozik a kereső lakosság 30 százaléka': Képzettségük a munkásokéhoz hasonlóan fejlődött.

A térség társadalmi változásaihoz kapcsolódnak ■a^" értelrtíii^j'ek',, Mtíá nélkjür nincs technológiai, ga?dasá^i,. ^á^aigágszeirvézpjijY^ötozás^s ÍYlffffTtTjl

tas. Gondjaink nyilvánvalóan itt is vannak' Íbiszén kevés a közgazdász, egyes községekben a képesített pedagógus. iNövelni kell Kalocsán éppen úgy, mint a vonzáskörzetiben a műszaki értelmiség aktivitását, azokét a fiatalokét, akik képesek a jövő munkás- osztályát a kor technikai szintjéhez felemelni.

Kommunistáink a városi ..pártvezetéssel, a helyi pártszervekkel együtt erőfeszítést tettek az ifjúság neveléséért. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy a térség fiatalsága törekvő, szorgalmas, ami alkotói tettekben nyilvánul meg. Az előbbrejutás erőfeszítéseinek mutatója, hogy a fiatalok 70 százaléka valamilyen módon részt vesz a közösségért végzett önzetlen munkában. Részesei különböző felajánlások alapján a városban épülő tanuszoda közeli építésének, a közelmúltban a községekben _ .megépült iskolák,- sportlétesítmények létrehozásának, mint 'Miskén, Apostagon és másutt.

„A párt vezető szerepének növelése, irányító tevékenységének további javítása megköveteli, hogy a pártszervek, az állami és a társadalmi szervek munkájában magasabb színvonalra emelkedjen a szervezés és ellenőrzés... A jövőben a gazdasági munka kerüljön a pártmunka középpontjába.” (Részlet az 1980-ban megtartott kalocsai pártértekezlet határozatából.)

Lassúbb, de kiegyensúlyozott fejlődés

Kalocsa és vonzáskörzete lakóinak életszínvonala — kemény erőfeszítésekkel — kismértékben emelkedett Mindezt többletmunkával, szervezettebb munkafeltételekkel, s nem utolsósorban a másod- gazdaságban végzett munkával sikerült elérni.

A lakosság jövedelmi viszonyai összefüggnek a gazdasági építőmunkával, a térség ágazatonkénti növekedési ütemével.

A Vállalatok, ipari szövetkezetek évről évre hatékony erőfeszítést tettek, hogy a nehezedő körülmények között megőrizzék a termelés növekedési ütemét. Bővítették a kooperációs együttműködésüket, piacérzékenyebbé vált termelési politikájuk. Mindézzel párosult, hogy a város ipari üzemei javítottak szakember-ellátottságukon, és egyes területeken felszámolták a hiányszakmákat, növelték a középvezetők szakmai, és nem utolsósorban politikai felkészültségét.

Az iparban dolgozó kommunisták és vezetők közös erőfeszítése tette lehetővé, hoigy a kollektívák elfogadják az adott ipari üzem közvetlen céljait.

Az előző pártértekezlet döntéseinek megfelelően a város élelmiszeripara jelentősen fejlődött és korszerűsödött. A 80-as évek elején nehéz körülmények között dolgozott a paprika- és konzervipari vállalat. A városi pártvezetés javaslatára a prosperáló Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés 1983- tól átvette az üzemet. Azóta gazdálkodása stabilizálódott és egyre eredményesebben szolgálja a térségben a mezőgazdasági termelés és feldolgozás összhangját, eleget tesz exportkötelezettségeinek.

Gyarapodott a körzet ipara

\

A sokféle termék készítése után a gépipar áttért. a piacképes termékek előállítására. Ez a törekvés a 80-as évekhez képest kétszeres ágazati nyereséget hozott. Említésre méltó a vegyipar fejlődése, ugyanis az importkorlátozó intézkedések ellenére a hulladékanyagok feldolgozásával, a tőkés importanyagok gazdaságosabb hasznosításával számottevő eredményeket értek el.

Az előző pártértekezleteken meghatározott felada- ■toknak megfelelően az irányítási rendszer korszerűsítésekor több önálló gazdasági egységgel gyarapodott a körzet ipara. (Építőipari Kisgépgyártó Vállalat, Fém- és Villamosipari Vállalat, GELKA, GENERAL Építőipari Kisszövetkezet.)

A változás együtt járt azzal a gazdasági és politikai céllá! is, hogy a jó!1 Végzett trtuhkä kapjon nagyobb rangot. A célok elérésében nélkülözheted; lBn volt a szocialista brigádok’ tisztes,' becsületes munkája.

Küzdelem az aszállyal

A körzet mezőgazdaságának termelése nem volt egyenletes, mégis az emberi, vezetői erőfeszítések révén a tervezettnek megfelelően alakult. A termelési érték évi 5—5,5 százalékkal nőtt, ami egybeesik az 1980-as pártértekezleten meghatározottakkal.

A termelés fejlesztése, a hazai és a külpiaci igényekhez jobban alkalmazkodva, a minőségi szemlélet előtérbe kerülésével gazdaságossággal, hatékonysággal párosult. A fő feladat a belső tartalékok feltárása volt.

A búza és kukorica vetésterülete 33 ezer hektár.

Megvalósult a BKR-rel együttműködve az intenzív kukoricaitermesztés, 10 tonna fölötti hozamokkal. A Duna menti térség továbbra is a zöldség- és fűszernövények termelésének központja, bár egyre csökkenő területen.

A közismert gazdasági körülmények miatt — mint másutt is — a növekvő hozamok magas költséggel párosultak, amit tetézett az aszály. Üzemeink a kiesések mérséklésére eredményes árbevételnövelő és takarékossági1 intézkedéseket tettek.^ Jól gazdálkodtak beruházási lehetőségeinkkel, elsősorban a gépesítés és a gabonatárbló-építés került előtérbe. Sajnos, ennek ellenére a technikai eszközök állaga tovább romlott.

A pártvezetés állásfoglalásának megfelelően a termőföld védelme és hasznosítása is a gzdasági célok közé tartozott. Egyebek között megvalósult a Solt-Meleghegy parlagterület szőlőtelepítése.

A korábbi pártértekezlet az állattenyésztéssel kapcsolatban a hozamok növelését, a férőhelyek jobb kihasználását jelölte meg fő feladatként, s nem utolsósorban a tömegtakarmányok termesztését. Az eredmények mérsékeltek és differenciáltak. A tehénlétszám előbb csökkent, majd1 néhány százalékkal növekedett.

Az összehangolt gazdasági irányi tárnunk^, eredménye, hogy kiemelt beruházásként felépült a KAGE tejüzeme, amely ha még sok belső feszültséggel is, a környék lakosságának tej- és tejtermékellátását szolgálja.

Rendszeres eszmecsere

Az irányító pártszervek és -alapszervezetek döntéseikkel, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésével segítették a párt- és állami, társadalmi és gazdasági szervek tevékenységét, azt, hogy azok igazodjanak a változó körülményekhez és megfeleljenek a térségben megoldandó feladatoknak, a növekvő követelményeknek. Rendszeres eszmecsere volt és van a lakosság különböző rétegei, csoportjai között.

Mindennek eredménye az a társadalmi összefogás, amely megmutatkozik egyebek között a kommunális fejlesztéseknél, mint például a hajósi gáz- bevezetés, a Homokmégy—öregcsertő—-Drágszél— Szakmár vízmű létrehozása, az apostag i új négytan- termes iskola megépítése. A rendszeres eszmecsere következménye, hogy a térség lakosságának többsége érti a nehézségeink okát, s aktívan, közös erővel részt vállal a feladatok elvégzésében.

Miskolczi János a városi pártbizottság első titkára

NAGYVÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSA

Mérlegen a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár

A stabilizálódás első évének tartják 1984-et a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban. Ezt támasztják alá a gyár saját adatai, s azok a tapasztalatok is, amelyeket pénzügyi szakemberek szereztek vizsgálódásaik alkalmával. Megállapították, hogy a kádgyár pénzgazdálkodása folyamatos volt, növekedett az árbevétele, s az előző évinél jóval kevesebb kölcsönre volt szüksége. Nem csekélység mindez, ha figyelembe vesszük, hogy romlott az exportlehetőség, és év végére telítődött a hazai piac is. Hogyan történt a fordulat, hisz néhány éve még a kádgyár nehéz helyzetei Sőt* a*i csőd ' veszélye volt a téma?

Az előzményekről Záray Géza igazgató elmondta, hogy a tröszt megszűnése, az önállóvá válás olyan pénzügyi kötelezettséget jelentett, amelyet ez a vállalat méreteiből, termelési szerkezetéből, az előző időszak árpolitikájából adódóan a saját erejéből képtelen lett volna kigazdálkodni. Csak a beruházás terhei 450 millió forintot tettek ki, s 1983-toan meg kellett volna kezdeni a visszafizetést.

Pénzügyi, gazdasági rendezési eljárást (szanálást) folytattak le, ennek nyomán meghatározták a feladatokat az 1983—1991-es időszakra. Központi intézkedésként reális áremelést- hajtottak végre, átütemezték a hiteleket, és segítették a bérgazdálkodást (ami annyit jelentett, hogy a veszteség ellenére is lehetett emelni kismértékben1 a fizetéseket, természetesen annak minden közterihét vállalva). A gyár feladata volt a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki korszerűsítés és a kereskedelempolitika megújítása.

E tervek ütemes végrehajtása eredményezte, hogy az 1983-as veszteség után 1984-et már nyereséggel zárta a vállalat. Ez egyúttal a nehéz helyzetből yalú,kilábalás kezdete fa, mert á nyereség elegendő az idei pénzügyi kötelezettségek teljesítésére. A gazdálkodásban bekövetkezett változás egyébként több tényező együttes hatásából adódik össze: lényeges volt a többletgyártás, az áremelés, az új termékek bevezetése, forgalmazása és a termelési költségek csökkentése.

Az árbevétel meghatározó része a belföldi értékesítésből származott, azaniban év végére telítődött a hazai piac, olyannyira, hogy a kereskedelem nem tudta átvenni a megrendelt mennyiséget. Ennek ellenére erre az esztendőre jelenleg 150 ezer fürdőkád itthoni eladására van szerződés.

Az export nem volt számottevő 1984-ben. A szocialista országokba kevesebb kádat szállítottak, mint egy évvel korábban, azonban az idén 50 százalékkal növelik a kivitelt, erre már szerződést fa kötöttek. A tőkés export nagyon visszaesett tavaly, az árbevétel a tervezettnek egyötöde, az előző évinek pedig fele volt. Az okoik között található, hogy a hagyományos vevőknél — elsősorban a Közel-Keleten — visszaestek az igények, megszigorították az importot, s megjelentek ezen a piacon a versenytársak fa — olcsóbb lemezkáddal. De az értékesítést ebben a térségben fa fokozni akarja a vállalat, ugyanis ismét növekvő igényt tapasztalnak az öntöttvas kádak iránt. Ezt mutatja, hogy 1985 első negyedévi szállításra töibb szerződéskötés van folyamatban, és nagyobb tételről, mint tavaly az egész évi kivitel volt.

Nő a kereslet az 1984-ben kihozott új termékek: zuhaeyzótálca, ipari mosogató iránt (mindkettő hiánypótló, utóbbi importot fa helyettesít), s ez biztató, hiszen a kádgyárban elsősorban a nagyobb szériás termelés a kifizetődő.

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: Az

ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 ' óráig tart.

Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosain a következő" hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőttek részére: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Űj‘ megyei kórház.) T.: 20-488. Központi tömb. diagnosztika. Gyermekek részére: Kecskemét, Izsáki út 5. (C pavilon, földszinti ambulancia.) T.:

22-822.

Városföld, Hetényegyháza, Bal- lószög, Helvécia, Jakabszállás gyermek- és felnőttbetegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Tfazaalpár: dr. Pulius T. (Tisza- alpár, Imre tér 18. T.: 14). Izsák: dr. Tóth M. (Izsák. Kossuth tér

6. T.: 23), Orgovány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma u. 14. T.: 20), Lászlót alva, Nyárlőrinc: dr. Besz- terczey Gy. (Nyárlőrinc, Dózsa Gy, u. 7. T.: 20), Tiszakécske, központi orvosi rendelő. Béke u. 132. T.: 41-281), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: dr. Varga

E. (Szabadszállás, Dózsa u. 2. T.: 76), Kunszentmiiklós, Kunadacs, Tass, Kunpeszér: dr. Farkas K. ' (Kunszentmíklós, Kossuth u. 2 a- T.: 155), Kerekegyháza, Fülöphá- za, Kunbaracs: dr. Ben;kő( M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lajosmizse Ladánybene: dr. Tábori B. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tant. Helye: Kiskusfélegyháza, Kilián Gy. u: 7. T.: 547. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmon ostor i, petőfiszállási és

bugaűi betegeket. Ügyeletet tart: dir. Pataki M.—dr. Patkós Z.—dr. Kiss N.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7—19 óráig. Helye és telefonija azonos a központi ügyelettel.

KISKUNHALASON a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási,(kisszállási. har- kaköitönyi, zsanai, kunfehértói és pirtói betegeket. Ügyeletet tart: dr. Sóvágó Zs.—dr. Vezendi B.

K fakómmá jsa, Szánk, J ászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Miskéri J. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 85. T.: 25), János-r halma, Kéleshalom, Borota, Rém, Mélykút: dr. Kovács Zs. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88), Tompa, Kelebia: dr. Máriássy K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31).

KALOCSÁN a rendelőintézetben tartanak ügyeletét: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géderlalk, Homokimégy, Miske, Ordas, öreg- csertő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szolba: 219-es mellék.

Fájsz, Dúsnak: dr. Juhász D. OFajsz, Szent István u. 30. T.:

19)., Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27), Du- napataj, Harta: dr. Varga Gy. (Hanta, Dózsa Gy. u. 51. T.: 34). Solt, Üjsolt, Dunaegyháza: dr. Borhy E. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167).

Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza: dr. Kollányi M. (Dunavecse, Lenin u. 1. T.: 31).

KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai rendelőiben látják el a betegeket. T.: 12, vagy" 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói. csengődi, tabdi, páhi és kas- kantyúi betegeket. Ügyeletet tart: dr. Tüske L,

Kecel, Imrehegy: dr. Dérer Á. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68), Solt- vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rab

J. (Soltvadikert, Tanács u. 11. T.: 21).

'BAJÁN a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában tartják. T.: 11-244. Itt látják el a bajai, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csát- aljai, tsávolyi, áávodi, érsekcsa- nádí, felsőszen tivánó garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. Ügyeletet tart: dr. Ungor I.—dr. Ábra- hám Gy.—dr. Vándor I.—dr. Gergely L.—dr. Varga J.—dr. Chap- pon T.—dr. Hómann J.—dr. Csécs

K.

A BÁCSALMÁSI rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csi- kériai, madarasi és katymári lakosokat látják el. Ügyeletet t^rt: dr. Somos T.—dr. Szabó I.

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet. Kecskemét, Szabadság tér 1/a.; Baja, Tóth Kálmán

tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák. Dózsa György u. 7.; Jánoshalma. Béke u. 1/a.; Kalocsa. Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.: Kiskunmajsa. Hősök tere 3.; Kunszentmíklós. Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Békeu. 130.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas, Kossuth u. 15—19.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁL- LATKÖRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske- j mét. Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátm'o- nostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja. November 7. tér 6.), Ne- méSnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13). Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara. Vörös Hadsereg u. 7 a.), Felsőszen ti ván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván. Petőfi u.

3.). Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod. Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja^ Damjanich u. 2.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya,. Foktő: dr. Kovácsf'fy Cs.. (Kalocsa;. Széchenyi u. 47.), Tass, Szalksz.cn.tmártoix; dr* Tiringer A(Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.). Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/a.), Solt, Dunaegyháza. Üjsolt, Bösztör: dr. Németh I. (Sóit, Lepke u. 4.). Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta. Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas. Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás kir. u. 10. T.: 3), Szakmár,

öregcsertő, Homokmégy: dr Ré- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.). Miske, Drágszél, f Haj ős. Császártöltés: dr. Kun vári J. (Császártöltés. Tanácsköztársaság u.

I. ), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFA- MÍ: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28. T.: 24-862). Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky

J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.),

Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Dani

S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u, 2/a. T.:

137), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekd'omb 99.). Kerekegyháza. Kunbaracs. Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr* Ispáhovity J. (Kiskőrös* Baj- esy-Zs. u. 84*), Ágasegyháza, Fü- löpháza, Izsák:: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.K Kunszentmíklós, Kunpeszér. Kunadacs: dr. Fodor

L. (Kunszentmíklós, Marx tör 5.), Szabadszállás* FülBpszálIás: dr.

Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K, u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Kossuth u. 4.), Akasztó, Csengőd, Tabdi. Páhi, Soltszentimre. Kaskantyú: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72. T.: 9), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI " ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 180), Gátér, Pálmonosto- ra. Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora. Táncsics u. 20.

T.: 18), Tfazaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 23), Kiskunmajsa. Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 118), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk. Árpád u. 28. T.: 16). Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 10).

KÍSKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr* Végh E. (Kiskunhalas. Kard u. 20. T.: 11-299), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balp- taszállás, Kunfehértó: dr. ErdcxU

J. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7. T.: 11-077), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota. Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Czinder É, (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr* Rácz I. (Csikéria« Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza,. Bácsalmás; Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza. Kossuth 39i*

y*: tor*