Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 29. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 5. kedd- é? ■ ____*— Bé ketüntetések, tiltakozások LONDON Ezen, a hétvégéin is — csakúgy, minit három éve minden szomba­ton és vasárnap — békeharcos nőik tüntettek az angliai Green- ham Common-i támaszpontnál az amerikai robatrep ülőgépek tele­pítése ellen. Vasárnap a támasz­pont területére behatolt ötvenhat tüntető nőt vettek őrizetbe, majd egy 'kivételével rövidesen szaba­don engedték őket. A letartózta­tott nőt — mint a brit hadügy­minisztérium közölte — „vanda­lizmus” vádjával február 15-én bíróság elé állítják. WELLINGTON David Lange új-zélandi kor­mányfő hétfői sa j tóértekezletén megerősítette kormányának azt az álláspontját, hogy nem engedi meg nukleáris fegyverrel felsze­relt amerikai hadihajók kikötését az új-zélandi kikötőben. Lange egyúttal cáfolta, 'hogy ez a poli­tika veszélyezteti az Egyesült Államok, Ausztrália és Üj-Zéland katonai szerződését, az ANZUS-t. Lange azért tartotta szükséges­nek megismételni kormánya ál­láspontját, mert- Washington a rnúllt héten azzal fenyegetőzött, hogy felülvizsgálja katonai együttműködését az új-zélandi kormánnyal, ha Wellington ra­gaszkodik álláspontjához. Az Egyesült Államok korábban kér­te, hogy az amerikai hadiflotta egyik hajója Üj-Zélandra láto­gathasson a márciusra tervezett tasman -tenger i amerikai—auszt­ráliai közös hadgyakorlat után. A hadvezetés nem hajlandó közöl­ni, hogy a hajón van-e nukleá­ris fegyver. .TOKIÓ Hirosimában hétfőn nemzetkö­zi tanácskozás kezdődött tizen- 1 egy ország tudósai részvételé­vel. A Tudások Világszövetsége kezdeményezésére tartott szemi­nárium témája: az atomháború katasztrofális következményei az emberiségre és a környezetre. ATHÉN Dimitriisz Marudas z görög kor­mányszóvivő vasárnap megerő­sítette: országa nem tágít attól a szándékától, hogy elérj é az amerikai nukleáris fegyverek el­távolítását Görögországból. A gö­rög kormány szándéka összefügg a Balkán-térség atomfegyver- mentesítésének tervével, de — tette hozzá — akikor is megva­lósítják, ha ez a terv nem való­sul meg. MEGSEMMISÜLT FÓLIATELEPEK, SZAKADT VEZETÉKEK, FEDÉL NÉLKÜL MARADT HÁZAK Megkezdték a hétvégi viharkárok felmérését • Szomorú látványt nyújt a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz fólia­telepe, ahol a növények mind megfagytak. • Vihar után: Lovász József Lakitelek-Szikra 172. szám alatti házára visszarakja — segítséggel — az épen maradt cserepeket. (Tóth Sán­dor felvételei.) Hétfői lapszámunkban gyorsjelentésben számoltunk be a hét végén Bács-Kiskun megye területén is végig­söprő, orkánszerű vihar pusztításairól. A keletkezett károkról tegnap már bővebb információkat kaptunk, s ezekből kitűnik, hogy a ter­mészeti csapás sokkal na­gyobb volt, mint azt az első pillanatban gondolni lehetett volna. Komoly károkat szen­vedtek a mezőgazdasági üze­mek, a kisgazdaságok, fedél nélkül maradt sok lakóház, s mindenfelé villanyvezeté­keket tépett szét a vihar. Helyenként — így például a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetben —* - tragi­kusnak ítélik az anyagi vesztesé­get. Az óránként 120 kilométer sebességű széllökések vasárnap kárt okozták a tsz állattenyész­tésében, épületeiben, a tárolt ta- karmánykészletben, az energia­ellátásban. A szövetkezetiek szá­mára azonban az a legfájóbb, hogy csaknem téljesen megsem­misült a termálvízzel fűtött há­rom fóliatelepük, amelyek alatt nagy értékű szekfű-ültetvények, zöldségfélék és prlmőrpalánták nevelkedtek. A széllökések' ösz- szenyomták az acél- és alumí- niumvázakat, széttépték a fólia-, takaró ponyvákat. A szél az üvegházakról felszaggatta és összetörte az üvegeket. Az éjsza­kára fedél nélkül maradt növé­nyek reggelre megfagytak, a fű­tőberendezések pedig szétfagy­tak. Tegnap hajnal óta a gazda­ság száz dolgozója menti, ami még menthető. Komoly zavarokat okozott a vihar a villaimosenergia-ellátás- ban is. A Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalathoz tegnap 340 hibabejelentés érkezett, ősz-, lopkidőlésekről, nagyfeszültségű szigetelőtörésekről és vezeték­szakadásokról. Kecskeméten az Izsáki úton például egy hatalmas fa dőlt rá a vezetékre és szét­szaggatta azt. Városfölden be­ton villanyoszlopot tört derékba a vihar. Hétfő hajnal óta a válla­lat valamennyi dolgozója meg­feszített munkával dolgozik a-hi­bák elhárításán. Azt ígérték, hogy tegnap estére zömmel vé­geznek a munkával. Kecskeméten. 1300 lakásban maradtak televizióműsor nélkül amiatt, hogy a vihar tönkretette a megyei tanácsház tetején lévő kábel-tv I. adásának antennáját. Az ingatlankezelő vállalat nyom­ban jelezte ezt a kivitelező Keszt­helyi Híradástechnikai Válla­latnak, amely a garanciális javí­tásra hivatott Remélik, hogy a mai napon elhárítják a hibát. Akad dolga az Állami Biztosi­tóinak is. Már tegnap a viharká­rok százait jelentették be a me­gye minden részéből A biztosító gyors ügyintézést ígér. Szakértői már tegnap megkezdték a lakos­sági és a közületi károk felmé­rését. R. M. I A napsütötte félsziget új arca 4. oldal V. Makarenko, az UKP Krím terileti bizottságának első tit> kára új oldalról mutatja be cikkében korábban inkább csali üdülőhelyként ismert testvérmegyénket. Felvételinkön: az Uk­rajna szanatóriumegyüttes. I A tárgyalóteremből 3. oldai A szabályozók a gazdaságirányítás eszközei, amelyek a leg- [ tágabban értelmezett közérdeket érvényesítik. Megszegőiket ok- I kai vonják felelősségre. A szabadszállási „manőverezőkre” a I népi ellenőrök hívták fel a hatóságok figyelmét. TERMELÉKENY GÉPEKKEL TÖBB EXPORT Korszerűsítés a reszelőgyárban A Kéziszerszámgyár kecskemé­ti gyáregységében tavaly mint­egy 3,5 miHió reszölőt, csípőfo­gót, vésőt, franciaikulcsot, gyalu- vasat gyártottak. Az előállított termékek értéke százmillió fo­rint. Ebből hétmillió forint érté­kű ár.u határainkon túl talált ve­vőre. Az idei elképzelések sze­rint az exportot kétszeresére, az összes termelést pedig százhúsz millióra növelik. Az utóbbi idő­ben ugyanis a nyugat-európai or­szágok csökkentették reszelő­gyártásukat . Mód nyílik tehát ar­ra, hogy a piac ellátásában a kecskeméti gyáregység az eddi­ginél nagyobb szerephez jusson. Ehhez persze a meglevőknél korszerűbb gépékre van szük­ség. Kerek Tamás főmérnök el­mondta, hogy a növekvő felada­tok ellátásához új berendezése­ket vásárolnak. A termelés kor­szerűsítésére 60 millió forintot szán a vállalat, aminek felét már el is költötték. Eddig 19 új gé­pet hoztak, tíz már működik. A legnagyobb termelékenységű egy nyugatnémet iker vágófejes re- szelőfogazó gép, ennék az üzem­be helyezése jelenleg folyik. Az új berendezésék között ma- gyár gyártmányút is találunk. Ilyen az a köikalapács, amely a reszelő kovácsolását olyannyira megkönnyíti, hogy segítségével a műveletet nők is végezhetik. A korábbinál modernebb köszörű­gép alakítja majd ki a reszelek • Kovácsné Bakó Sára új, ing gyár gyártmányú körkalapácsoa dolgozik a reszelőgyárban. sók felületét, s bővül a kovácshen? gerlés technológiád alkalmazás® (Folytatás a 2. oldalon.) A TISZÁNÁL MEGSZŰNT A KÉSZÜLTSÉG — JÉGTÖRŐK A DUNÁN 59 Szárítják” a földeket • A Tisza jégdarabokkal a hátán. Tlszaugnál. Az elmúlt napokban jelentősen javult a helyzet a Tisza középső szakaszán. A Kerekdomb térsé­gében kialakult fél kilométernyi jégtorlasz fokozatosan aprózó- dik, nincs szükség beavatkozás­ra. A január végén elindult ár­hullám lassan, hosszabb idő alatt vonul le a folyó Tiszalöktől dél­re eső részén. A Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság területén mától megszüntették a jéghely­zet miatt korábban elrendelt készültséget. A belvíz mintegy 12 ezer hek­tárt öntött el kisebb foltokban a középső Tisza-vidéken, elsősor­ban Szolnok megyében. Bács-Kis- kun északkeleti részén is folya­matosan szivattyúzzák a vizet 500 hektárnyi belvizes területről. A hétvégi szél itt jó szolgálatot is tett: szárító hatására egyihar- madával lett kisebb az elmúlt napokban az elöntött vetés és szántó. A hét végén alapvetően meg­változott a jéghelyzet a Duna magyar szakaszán. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott hétfői tájékoztatás szerint v feltöredezett a Dunáin' álló jégpáncél, és meg­indult a zaijlás, s így az Ercsi fö­lötti szakaszon jégmentes a fo­lyó, lejjebb pedig általában 30— 80 százalékban takarják a víz tükrét a mozgó jégtáblák. A ked­vező fordulathoz az első jelentős lépés az volt, hogy a közös érde­kű jugoszláv szakaszon dolgozó magyar jégtörő hajóknak sikerült áttörniük a helyenként 3—4 mé­ter vastag jégtorlaszt a dáljai ka­nyarban, s megnyitották az utat a folyón levonuló jégtáblák előtt. Így megkezdhették a magyar szakaszról a jugoszláviai Apati- nig lenyúló álló jégmező felbon­tását is. Vasárnapig a négy ma­gyar hajó 30 kilométeres szaka­szon rombolta szét a jeget, elju­tott az országhatárig, s közben a magyar szakaszon Mohács tér­ségében 3, Paks körzetében pedig 4 jégtörő hajó indított összpon­tosított támadást az álló jég el­len. A kiadás csapadék is puhí­totta a jégpáncélt. A 11 magyar jégtörő hajó most elsősorban a zajlás útját egyengéti, segíti a jégtáblák levonulását. Kedvező, hogy a' jugoszláv oldalon is vé­gig zajlik a folyó, s zavartalanul fogadhatja a magyar szakaszról levonuló jeget. A Duna legfontosabb vízgyűjtő területén, az Alpokiban lezúdult nagy tömegű csapadék hatására a Felső-Dunaágról áradás indult el, amely várhatóan szerdán vagy csütörtökön tetőzik Budapestnél 600 centiméter körüli vízállással. Így nem .lesz szükség árvízvédel­mi készültség elrendelésére. A magasabb vízállás segíti a buda­pesti Ivóvízellátást, a parti szű­résű kutak teljesítményének nö­velését. Az árhullám hozzájárul ahhoz is, hogy az Ercsi alatti magyar szakaszon gyorsabban vonuljon le, s 3—4 nap alatt el­hagyja az országot a jégzajlás. (MTI) Mi lenne a helyes rangsor? Előbb a katonai problémákat rendezni Kelet és Nyugat kö­zött, azután a politikai nézet- eltéréseket, majd erősíteni a gazdasági szálakat? Vagy a ■kereskedelmet szükséges előbb felpörgetni, amely azután ösztönzőleg hat a többi terü­letre? Az igazság az, hogy ilyen élesen, ennyire mereven elválasztva sehol nem vetődik fel ez a kérdés, de azért fog­lalkoztatja a kormányokat. Nemrég az NSZK külügymi­nisztere fogalmazta meg ilyen formában ezirányú töprengé­seit. Ha a múltat nézzük, kide­rül, hogy a hangsúly változó. Hol az egyik, hol a másik te­rület kerül előtérbe, van, ami­kor az első siet az utóbbiak segítségére, máskor a harma­dikba vetjük a reményt. Most éppen a katonai tárgyalások felé fordul a világ érdeklődé­se,'teljes joggal, hiszen a már­cius 12-én kezdődő szovjet— amerikai tárgyalásokon rend­kívül fontos dolgok dőlhetnek el. Ha nem ülnének tárgyaló­asztalhoz, ha a fegyverkezési verseny olyan fékjét vesztet­ten folytatódna, ahogyan az tavaly fenyegetett, aligha re­ménykedhetnénk politikai és gazdasági tavaszban. De ez nem jelenti azt, hogy a másik kettőre nem kell nagy figyel­met és gondot fordítani. Lám, a múlt néhány esztendőben a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatok olyan — nem szalma­szál, hanem kötél — szere­pét játszották, amelybe nem­csak bele lehetett kapaszkod­ni, hanem ténylegesen össze is kötötte a különböző társa­dalmi rendszerű államokat. De más következtetést is le lehet vonni a múlt néhány esztendőből és a jelenből. Nemcsak a két nagyhatalom ügye a kelet—nyugati kap­csolatok vizsgálata és javítá­sa, hivatásuk van ebben a közepes nagyságú és a kis ál­lamoknak is. Pergessük csak vissza az elmúlt,'néhány iz­gatott hónap történetét. A nyá­ron bukkant fel az új szov­jet—amerikai találkozó lehe­tőségének első jele, s most nemrég állapodtak meg. Ez­alatt rendkívül tevékenyek voltak a nyugat-európai kor­mányok. Egyik úgy, hogy új biztatást érzett a rakétatelepí­tés halogatására, a másik úgy, mint Helmut Kohl és Margaret Thatcher, hogy el­ment Washingtonba és köve­telte az amerikai elnöktől: minden döntése előtt hallgas­sa meg őket is. Nem akarnak ezek a polgá­ri kormányok elszakadni Wa­shingtontól, de jól tudják, hogy •katonai, politikai és gazdasá­gi érdékeik nem mindenben azonosak az Egyesült Államo­kéval. Tálán azt a kijelentést is megkockáztathatjuk, hogy Nyugat-Európa egyben s másban közelebb áll Kelet- Európához, mint Amerikához. Aggódnak az úttervek miatt, és féltik azokat a kapcsolato­kat, amelyek a múlt évtized­ben kiépültek a földrész két fele között. A szocialista országok igye­kezete mellett ez magyarázza, miért nem szakadtak meg a kapcsolatok a nyolcvanas évek elején. Ezen az alapon tanács­kozott a közelmúltban minisz­terelnök-helyettes vezetésével szovjet gazdasági küldöttség az NSZK-ban, és a nyugatné­met sajtó örömmel újságolta (a hetvenes évek óta nem volt erre példa), hogy húszmilliár­dos megrendelésre számíta­nák. Európa sok mindent meg­őrzött abból, amit kelet—nyu­gati viszonylatban a hetvenet években létrehozott. A belga és a norvég miniszterelnök nem olyan régen Budapest vendége volt, az amerikai el­nök leszerelési főtanácsadója is eljött, kormánya álláspont­ját velünk megismertetendő. Más fővárosokba mások láto­gatták és látogatnak. De nem is az egyes esetek az igazán jelentősek, hanem az a kap­csolatfenntartási akarat, amely végső soron azt fejezi ki, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Nyilvánvaló, hogy a fontos­sági sorrend első helyén a szovjet—amerikai viszony áll] ennek javítása mindig fellen­díti az általános nemzetközi kapcsolatrendszert, romlása mindent nagyon megnehezít. De az enyhülés évei, miként a lehűlésé, azt mutatják, hogy valamennyien tehetünk a jó ügyért. A sorrendtől függetle­nül is, a három tényező vala­melyikének a területén. Tatár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom