Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 5. események sorokban BUDAPEST __________________ Ma róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével hétfőn küldött­ség utazott Moszkvába, a KGST miniszterelnök-helyettesi .szinten létrehozott gépipari együttműkö­dési bizottságának ülésére. A most alakuló bizottság a KGST- tagországok felső szintű gazdasá­gi értekezletének útmutatása alapján a megszűnő KGST Gép­ipari Állandó Bizottság feladatait hivatott magasabb szinten, haté­konyabban ellátni. MOSZKVA___________________ A Francia Kommunista Párt vezetőségének meghívására Pá­rizsba utazott az SZKP küldött­sége, hogy részt vegyen az FKP XXV. kongresszusán. A delegá­ciót Mihail Szolomencev, áz SZKP KP PB tagja, az SZKP KB mel­lett működő Pártellenőrzési Bi­zottság elnöke vezeti. Tagjai Va- gyim Zaglagyin. az SZKP KB tagja, az SZKP KB Nemzetközi Osztálya vezetőjének első helyet­tese és T. I. Zsdanova, a lenin- grádi városi pártbizottság titkára. TOKIO______________________ A nemzetközi közvélemény vár­ható tiltakozásától tartva és a legszorosabb szövetségesnek szá­mító Egyesült Államok nyomásá­nak engedve, a szöuli kormány hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy a Washingtonból hazatérő dél-koreai ellenzéki vezetőt, Kim De Dzsungot — legalábbis egye­lőre '— nem fogja bebörtönözni. A Csőn Tu Hvan-rezsim ko'ráb- ban azzal fenyegetőzött, hogy Kim De Dzsungra azonnali bör­tön vár. BUKAREST__________________ Vesz elin Gyuranovics jugoszláv államfő hétfőn baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Gyuranovi- csot Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő hívta <meg. A délutáni órákban meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok. Meghalt Oppenheimer Kaliforniában vasárnap 72 éves korában elhunyt Frank Oppen­heimer amerikai fizikus. A tudós közreműködött az első amerikai atombomba előállításában. Ezt a programot 1967-ben elhunyt test­vére, Robert Oppenheimer irányí­totta. Később az atomfegyverek ellenzőjévé ,vált, s békés kutatá­sokkal, egyebek között csillagá­szati fizikával és a nagy energiá­jú részecskék tanulmányozásával foglalkozott. NEGYVEN ORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL A leszerelési értekezlet újabb fordulója Kedvezően hathat a genfi le­szerelési értekezlet ma kezdődő újabb ülésszakának munkájára is az a szovjet—amerikai megálla­podás, hogy a felek új tárgyalá­sokat kezdenek az atomfegyverek és az űrfegyverkezés kérdéseiről — állapítja meg a TASZSZ. Ezzel összefüggésben a hírügy­nökség idézi Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt.- aki a szovjet— amerikai és a sokoldalú alapon folyó tárgyalások kölcsönhatására utalva kifejezte reményét: a kü­szöbönálló ülésszakon lehetőség nyílhat az előrelépésre a leszere­lés területén. A genfi leszerelési értekezleten negyven állam vesz részt: köztük a Szovjetunió és más szocialista országok, nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal, a Kínai Népköztársaság és számos afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai el nem kötelezett ország. A lesze­relési értekezlet az egyetlen olyan fórum, ahol többoldalú és rend­szeres tárgyalások folynak a fegy­verkezési verseny korlátozásáról és a leszerelésről — hangsúlyoz­za a TASZSZ genfi tudósításában. Az értekezlet elé kerül a szo­cialista országok számos javasla­ta, s több hasznos kezdeménye­zést terjesztettek elő az úgyneve­zett Huszonegyek Csoportjába tö­mörült fejlődő és el nem kötele­zett .országok is. Most az Egyesült Államokon és szövetségesein a sor: ezek ak államok eddig vagy nyíltan negatív álláspontra he­lyezkedtek, vagy vég nélküli el­járási vitákkal igyekeztek akadá­lyokat gördíteni a konkrét és ha­tékony megállapodások létrejötte elé. A genfi értekezlet résztvevőinek minden lehetőségük megvan arra, hogy az ENSZ-l^özgyűlés utasítá­sának megfelelően megállapodá­sokra jussanak. Nem hiányoznak sem a tapasztalatok, sem a konk­rét határozattervezetek: most ar­ra van szükség, hogy a fent em­lített államok is akarják e meg­állapodásokat — mutat rá a TASiZSZ. LENGYEL LAPOK AZ ÉVFORDULÓRÓL Európában nincs határkérdés . A jaltai megállapodás biztosí­totta, hogy Európában olyan hosz- szú ideje van béke, amilyenre nem volt példa a kontinens tör­ténelmében — írja hétfői vezér­cikkében a Trybuna Ludu. Azokra a nyugati vádakra vá­laszolva, amelyek szerint Jalta megosztotta Európát, a Trybuna Ludu leszögezi, hogy nem Jalta, Az összeg kimondva és leírva is egyaránt döbbenetét kelt: ezer milliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő tény­nek a felidézését az teszi idősze­rűvé, hogy hétfőn terjesztette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egyesült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költ­ségvetésének tervezetét, amely­nek világpolitikai hatású, fontos része a katonai kiadások prog-, romja. Szakértők szerint két nagyon egyértelmű tendencia bontakozik ki a költségvetési tervezet elő­irányzataiból: a tisztében újra­választott elnök gyakorlatilag minden olyan szociális progra­mot megnyirbál, amelynek fenn­tartására nem kötelezik törvé­nyes rendelkezések a kormány­zatot. A szociális kiadások csök­kentése szinte minden területre kiterjed, a farmereiknek nyújtott ártámogatástól kezdve az öreg­kori betegbiztosításig. Ezzel szemben a katonai kiadások te­rén nemhogy csökkenésre nem lehet számítani, de még az ütem­növekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal többet, összesen 313,7 hanem az Európában végbement társadalmi és politikai folyamatok következtében alakultak ki a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok szövetségi rendszerei. Európában nincs határkérdés, csak a béke fenntartásának prob­lémája létezik, az atomháború ve­szélyének növekedése miatt — írja a lap. milliárd dollárt szánnák a „jó ét­vágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — a küszö­bönálló genfi tárgyalások tükré­ben meglehetősen elgondol­kodtatóak. Annál inkább, mivel Washington tudatosan terjeszti azokat az állításokat, miszerint szovjet részről megsértik a fegy­verzetellenőrzésből vállalt köte­lezettségeket. Voltdképpen ezzel próbálják magyarázni a rendkí­vül magas katonai kiadásterve­zetet. Megalapozatlan vádak egyfe­lől, rekord katonaikiadás-terve- zet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Válto- zatlanndk tűnik az amerikai alap­állás, amely a Szovjetunióval va­ló tárgyalásokat az erő pozíció­jára kívánja építeni. Maguk a washingtoni vezetők úgy fogal­maznak, hogy a stratégiai erők fejlesztése erősíti az amerikai pozíciót azokon a megbeszélése­ken, amelyeken a nukleáris fegy­verek csökkentésének reális út­jait kutatják. De vajon miért kellenek újabb és újabb elsőcsa- pásmérő eszközök ahhoz az út­kereséshez, amelytől végső so­ron az egész világ békéje függ? Gy. S. Ortega az USA beavatkozásáról A Reagan-kormányzat azt fontolgatja, hogy kato­nai úton oldja meg a kö­zép-amerikai konfliktust — jelentette ki Daniel Ortega nicaraguai államfő a The New York Times című amerikai lapnak adott in-' ferjújában. Ortega hangsúlyozta: is­mét növekedett az a ve­szély, hogy az Egyesült Ál­lamok közvetlenül, kato­nailag avatkozik be Nica­raguában, a sandinista kor­mány megdöntése érdeké­ben. Washington ugyanakkor félbeszakította tárgyalásait a managuai kormány kép­viselőivel Mexikóban, a Fe­hér Ház pedig megpróbálja rábírni a kongresszust: újítsák fel a Honduras, te­rületén gyülekező ellenfor­radalmároknak nyújtott katonai segítséget. NDK—japán együttműködés A különböző társadalmi rend­szerű országok jó együttműködé­sének -iskolapéldáját látják Ber­linben a Német Demokratikus Köztársaság és Japán gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­latainak fejlődésében. A két ország tíz esztendeje, 1975. februárjában kötötté meg első kormányszintű kereskedelmi egyezményét. Azóta — 1983-ig bezárólag — tizenegyszeresére nö­vekedett a kétoldalú árucsere­forgalom, és értékben elérte az: évi 2,5 milliárd valutamárkát. NAPI KOMMENTÁR Egy terv margójára BRAZÍLIA * Szambalépésekkel a demokrácia felé A riói karnevál g hangulatát idézték az elnökválasztás után a brazil főváros utcái. Az embe­rek táncolva, dalolva köszöntöt­ték az ország újonnan megvá­lasztott elnökét, Tancredo de Al­meida Nevest. Egy húszéves fo­lyamat ért ekkor véget Brazillá történelmében. Argentína és Uruguay után, úgy tűnik, Brazí­lia is beáll La tin-Amerika de­mokratizálódó országainak sorá­ba. 1964. április elseje óta, amikor is jobboldali katonai puccs dön­tötte meg a polgári haladó kor­mányt, a hatalom egyfolytában a hadsereg kezében volt. A húsz­• Ünnep Rio de Janeiróban. éves uralom két időszakra bont­ható. Az első évtized a világmé­retű gazdasági fellendülés idejé­re esett, amit a kormányzat si­keresen hasznosított az ország gazdasági életének fellendítésé­ben. Gyáróriások, .hatalmas erő­művek épültek, korszerű útháló­zatot hoztak létre. Elkészült az ország belsejében az új, modern, tudományosan tervezett fővá­ros, Brasilia is. Ám a „brazil cso­dának” is vége szakadt egyszer. A grandiózus tervek finanszíro­zására felvett kölcsönök összege minden képzeletet felülmúló ma­gasságba szökött. A törlesztés egyre nagyobb terheket rótt az országra. Brazília államadóssága napjainkban 100 milliárd dollár körül mozog, az inflációs ráta megközelíti a 200" százalékot. A keresőképes lakosság 40 százalé­ka nem talál magának munkált; sokan nyomorszinten tengetik életüket. A gazdasági válság szülte elé­gedetlenség rákényszerítette az egyenruhásokat a politikai nyi­tásra. Míg az első évtizedet a „rendcsinálás”, azaz a terror, az (elnyomás jellemezte, a második szakasz az óvatos liberalizmus jegyéiben telt el. Joao Figueiredo tábornok-elnök engedélyezte a pártok működését, kivéve a Bra­zil Kommunista Pártot. A kis lé­pések politikájának következő fá­zisaként az egyenruhások el­nökválasztást jelentettek be. A szavazás közvetett módjá mellett döntöttek, így látták biztosítva a megfelelő utód győzelmét. Ám ezzel a döntésükkel Brazília ed­digi legnagyobb méretű tömeg­megmozdulását váltották' fcii. Az embereik az utcákra vonultak és tüntetve követelték a közvetlen élnötoválasztás jogát. Habár ezt nem sikerült elérniük, a katonák várakozásai sem jöttek be. Sze­repet játszott ebben az is, hogy a kormánypárt elnökjelölt­je, Paulo Maluf, Sao Paulo volt kormányzója lett. A karrieriz­mussal, korrupcióval gyanúsít­ható politikus nem örvend nagy népszerűségnek hazájában. Je­lölésekor a kormánypártból til­takozásként kivált egy hatvanfős csoport, és az eHlenaékhez csat­lakozott. Az ellenzéki Demokratikus Mozgalom Pártjának jelöltje na­gyobb támogatásra számítfaa­• Az új elnök. tott, amit a választás be is bizo­nyított. A 686 elektor közül 480 adta szavazatát a 74 éves Tanc- redo Nevesre. Az önmagát „ke­resztény-szociális reformernek” nevező Nevest mérsékelt politi­kusként tartják számon. Egyik nyilatkozatában sietett biztosí­tani a katonákat, hogy nem fog­ja az argentin példát követni, az­az nem szándékozik tőlük szá- momlkérni a diktatúra évei alatt elkövetett cselekedeteiket. Poli­tikái programjában egy demok­ratikus Brazília megteremtését ígérte, 1986-ig össze akarja hív­ni az alkotmányozó nemzetgyű­lést. Tervbe vette az összes párt legalizálását. Legsürgősebb fel­adatnák az infláció megfékezé­sét, új munkahelyek létesítését, a hatalmas adósságtömeg csök­kentését tartja. Hogy mennyit sikerül megvalósítani Brazília űj elnökének elképzeléseiből, ezt a jövő mutatja meg, A jaltai megállapodásra emlékeztek Sztálin szerepe, munkája a konferencián A jaltai konferencia máig ha­tó legfőbb tanulsága az, hogy a közös érdekek reális felismerése esetén a különböző társadalmi berendezkedésű államok képe­sek egyesíteni erőfeszítéseiket a valamennyiüket fenyegető veszély elhárítása érdekében — mondot­ta hétfői moszkvai tájékoztató­ján Vlagyimir Lomejko. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma sajtóosztályának vezetője a Krím -fé lsziget en, Jaltában negy­ven évvel ezelőtt megtartott kon­ferenciával kapcsolatos szovjet álláspontot ismertetve rámuta­tott: jelenleg a nukleáris háború veszélye és a fokozódó fegyver­kezési hajsza az emberiség létét veszélyezteti. A Szovjetunió meg­győződése szerint ezt a fenyeget tést el lehet hárítani, s ezt szol­gálják a Szovjetunió, a szocialis­ta országok, valamennyi béke­szerető erő kezdeményezései. B célt hamarabb és eredményeseb­ben lehetne elérni, ha — a négy évtizeddel ezelőtti eseményekhez hasonlóan — Jalta , szellemében fejtenék ki erőfeszítéseiket az államok, s keresnék a világ bé­kéje és biztonsága szempontjából legfontosabb problémák megol­dását. 'Lomejko emlékeztetett, arra,, hogy a jaltai konferencián elvi fontosságú megállapodások szü­lettek a . második világháború utáni világ berendezkedéséről és a népek biztonságáról, minde­nekelőtt az európai államhatá­rokról. A szovjet szóvivő rámu­tatott árra, hogy közvetlen ösz- szefüggés van a jaltai és a pots­dami konferencia, illetve a hel­sinki tanácskozás között: az elő­ző kettő nélkül nem lehetett vol­na Helsinki, ahol szintén meg­erősítették az európai határok sérthetetlenségét. Az Egyesült ÁHámok és né­hány NATO-itagállam | bizonyos körei igyekeznek kiforgatni a jaltai megállapodások lényegét, s azt állítják, hogy azok kizáró­lag a Szovjetunió számára bizto­sítottak előnyöket. Teljesen alaptalanul Jalta1 következmé­nyeként kísértik meg föltüntetni az európai „megosztottságot”. Valójában — mondotta Lomejko — ez a megosztottság a nyugati hatalmak különböző akcióinak a következménye. Példaként hoz­ta fel a három nyugati megszál­lási övezet önálló állammá — az NSZK-ivá történt egyesítését, majd Nyugat-iNémetország fel­vételét a NATO-iba. Utalt' arra is, hogy az amerikai rakéták te­lepítése az NSZK területén, a re- vansizmus erősödése, ellentétes a jaltai konferencia szellemével, ahol a résztvevőik elkötelezték magukat a német militarizmus felszámolása mellett, s hogy min­dent megtesznek azért, hogy Né­metország soha ne legyen képes megsérteni a világ békéjét. Kérdésre válaszolva Lomejko kijelentette; Sztálin a legaktí­vabban és a- legközvetlenebbül részt vett a konferencia előké­szítésében és lebonyolításában, gondosan és mélyrehatóan ta­nulmányozta az előkészítő, és a megbeszélések során készült do­kumentumokat — erről elismerő­leg nyilatkoztak partnerei is. Ohurdbillne és Rooseveltre nagy 'hatással volt, hogy a sok órás megbeszéléseket követően Sztá­lin a hajnali órákba nyúlóan ta­nulmányozta még a fronthelyze­tet is. Ugyancsak elismerést vál­tott ki, hogy a generalisszimusz nem használta ki a házigazda élőnyös helyzetét, számos alka­lommal elébe ment a várható kérdéseknek, s nagy felelősséggel közelítette meg a lengyelországi határokkal, valamint a lengyel ideiglenes kormánnyal "összefüg­gő kérdéseket. Magyar—kubai megállapodás ^ A HNiF OT meghívására René Rodriguez Cruz elnök vezetésével Budapesten tartózkodott a Ku­bai Népek Barátsága' Intézetének (IGAP) küldöttsége. A delegáció­val megbeszélést folytatott Pozs- gayj Imre, a HNF OT főtitkárai, Harmati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke, Ná­dor György, a Nemzetközi Kul­turális Intézet főigazgatója. A vendégeket fogadta Cservehka Ferencnél az országgyűlés alel- nőké. Pozsgay Imre és René Rodri­guez Cruz öt évre szóló magálla­podást $g£j alá a HNF és aZiCAP közötti egy^ttműködésü^.,,^ A küldöttség magyarországilatoga- tása során ismerkedett a 'nép­front lakóterületi munkájával. A kubai küldöttség hétfőn to­vábbutazott Varsóba. Korszerűsítés a reszelőgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) A beruházás segítségével nem­csak a termelékenység nő, ha­nem a gyártmányok minősége, méretpontossága és a munkakö­rülmények is javulnak. A kecskeméti gyáregység ta­valy megkezdte a HILTI-cégnek a vésők gyártását. Ezerlkilencszáz- nyolovannógyben hétezer dara­bot adtak el. Ez a termék új, szinte korlátlan piacot jelent, hi­szen, a megrendelő akár százez­ret is átvenne évente. A jelenle­gi kapacitás azonban csak negy­venezer darab elkészítését teszi lehetővé. Ez is jelentős felfutás­nak számít, ami a műszaki kol­lektívát komoly feladatok elé ál-' lítja. Legfontosabb a minőség szi­gorú ellenőrzése, ami nem köny- nyű dolog, hiszen egyetlen mun­kadarabon 33 méret pontos meg­munkálásáról kell meggyőződni. Úgy látszik, hogy ennék a magas színvonalú tevékenységnek már­is megvan az eredménye. Az AEG és a BOSOH-cégék is jelentkez­tek hasonló szerszámok vásárlá­sának szándékával. B. F. I. i MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉEVENYES: 1985. FEBRUÁR 5-én Devizanem Angol font . . Ausztrál dollár Belga, frank Dán korona svííffcf] SB I £ Hollandi forint Japán yen <1000) Kanadai dollár . Kuvaiti' dinár Norvég korona NSZK márka Ol asz - líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci .frank Svéd / korona Tt, ’és Ö. rubel USA dollár VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYES: 1983. FEBRUÁR 5*TÖ1 U-IG BUtdáff 9936,04 4228,07 82.99 483 39 793,70 943 87 38,14 1488,20 304,90 2:,24 3091,49 47278,91 574.96 1660,84 26,96 236,49 90,07 30,06 1944.96 583,07 5306,23 Vételi Közép Kiadási árfolyam 100 egységre. forintban 5757,38 5761.16 5766 81 4100,32 ■. 4104,92 4109,02 80,49 80,57 , 80,86 451,35 451,80 491,28 709,81 770,58 771,33 527,50 528,03 528,56 1424,01 1425,44 i 1426,87 188.73 108,03 199,13 887’. 31 3875,19 3879,97 10758,47 , 16775,25 ‘ 48793,03 557,63 . 541,46 674,96 1610,85 1612,47 1614,08 26,14 . 28,17 26,20 229,37 528.60 229,83 29,18 29,19 90/22 29,13 29,18 ■ 29 11 1886,42 . 1888,3t ■ ■ ' 1890 20 565,52 . fii 566,09 566,68 2567,40 2600,00 3602,50 5146,53 5151,68 6196,61 Pénznem Vételi árfolyasé IM agj forintba» Angol font 9590,26 Ausztrál dollár 3981,77 Belga frank 78,15 Dán korona 438,25 Finn márka 747,46 Francia, frank 512,19 Görög drachma a) 35,92 Hollandi forint 1382,88 Japán yen <1000) 192,96 jugoszláv dinár b> 20,06 Kanadai dollár 3758,93 Kuvaiti dinár . 16271,99 Norvég korona 541,46 NSZK márka 1564,10 caasz líra (1000) • 25,38 Osztrák schilling 222,71 Portugál escudo 28,31 Spanyol peseta 1 28,30 1631,66 Svájci frank Svéd korona. 549,11 USA dollár 4997,13 a) vásárolható legmagasabb toanJcJogycímlet: NI Mm b) vásárolható legmagasabb banld egy címlet: iN-ae

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom