Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

1985. február 26. • PETŐFI NÉPE • S KÜLDÖTTEK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE ÉRSEKHALMI BESZÉLGETÉSEK Nagy-Czirok Margit Kiskunhalasról Nagy-Czirok Margit a TEX- COOP Kötőipari és Kereskedel­mi Leányvállalat programozója. A HÖDIKÖT jánoshalmi telepén szerzett kötő-hurkoló-konfekciós szakmunkás-bizonyítványt 1973- ban. Egy esztendeig a halasi Ru­haipari Ktsz-ben vállalt munkát, 1975 júniusában a Halasi Kötött­árugyár újonnan szervezett kol­lektívájához csatlakozott. Nem kis büszkeséggel említi, hogy a felvétel során ő völt az első szak­munkás ... — Azért nem volt egyszerű a kezdet nekem sem! Bele kellett rázódnom a szakmába, hiszen nemcsak az üzem, de én is kezdő voltam. Időközben elvégeztem a művezetőképző tanfolyamot is. Most a szabászati programok ké­szítésében veszek részt, valamint az üzem vidéki telepeivel tartom a kapcsolatot. Ez tulajdonképpen fontos szervezőmunka: a'zökke­nőmentes konfekcionáláshoz min­den kelléknek idejében a hely­színre kell érkeznie. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy január óta a vállalat 3-as pártalapszervezetének titkárává választottak. Alapszervezetünk­be a szabászati, a konfekciós, a vasaló-, és a gyártmányfejlesztő részlegben dolgozó kommunisták tartoznak. Fontos feladatok vég­rehajtása vár ránk, a gyár kom­munistáira és valamennyi dolgo­zójára. Az a biztató tény is segít a politikai és a termelési munká­ban egyaránt, hogy az 1984-es esztendőt a vállalat már végre veszteség nélkül zárta. Az üzem történetében — úgy érzem — új fejezet kezdődik. S ebben ne­künk, kommunistáknak fontos szerepünk van és lesz. A városi pártértekezlet bizal­mából én is ott lehetek a megyei pártértekezleten. Most hirtelen­jében — hisz meglepetés volt számomra ez a megtiszteltetés — arra gondolok, mit 'mondanék, ami a saját tapasztalataimból ösz- szegződött bennem, de érvényes és hasznos lehet a más munka- területen dolgozó kommunisták számára is. Vállalatunk tízéves története sok megfontolnivalót, tanulsá­got adott. A krónikus gondokból a kilábalás lassúbb volt, mint ahogy elvárták tőlünk. Ránk, kommunistákra még nagyobb fel­adatot ró az idei tervek sikeres megvalósítása. Szükség van arra, hogy az üzem vezetőivel aprólé­kosan megbeszéljük, mit, hogyan cselekedjünk. Mert olyan meg­nyugtató érzés lenne besorolni végre a nyereséges üzemek közé. Nem hinném, hogy ez ne lenne az üzem valamennyi dolgozójá­nak személyes érdeke is... Nagy Mária Ha szólítanak a tanácstagok, megyünk • Mind a nyolc utcában elkészítet­ték a járdát a lakók. Kicsiny település Érsekhalma az 54-es út mentén. Lakóinak mégsem jelent gondot a munkába járás, elhe­lyezkedés. Néhány kilométeres körzetben a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát egész sor üze­me kínál munkalehetőséget: hűtőtároló, borkombi, nát, szőlőoltványüzem, gyümölcsültetvény. A száz­ötven háznyi településen jó néhány szolgálati la­kás is található — borászok, s más mezőgazdasági szakemberek lakják. A kombinát közelsége nagy vonzóerő. A családok jó része máshonnan költözött ide, s fogott itt építkezésbe az elmúlt évtizedek­ben. A mai Érsekhalmát nem lehet úgy bemutatni, hogy ne beszélnénk a múltróL Erre emlékeztetnek a központban álló jellegzetes épületek. A század- fordulón emelt egykori cselédlakások és istállók, melyekben ma a bolt, templom, iskola működik. Negyedszázada az őszi esőzések idején még a men­tőautó sem volt képes bejutni az országútiéi a há­zakig. A kényszerű egymásra utaltság az átlagos­nál erősebb összetartás! fejlesztett ki az egykori érseki uradalom lakói között. A hagyomány ma is elevenen él. A telep Hajós nagyközség közigazgatási területéhez tartozik, ám a beköltözők rendszerint rövid idő után érsekhal­minak mondják magukat. A közösség életéről foly­tatott beszélgetések során arra kerestem a választ, hogyan tudták az összefogás hagyományát ja­vukra fordítani az itteniek az elmúlt évtizedek­ben. Ifj. Polereczki György Kiskőrösről A kiskőrösi városi pártértekezleten megválasztott huszonnégy megyei küldött közül ifj. Polereczki György, a Mezőgép Vállalat kiskőrösi gyárának szerszámbeállító munkása a legfiatalabb. Igaz, csak egy év híján, de még 30 éven aluli. — Hol tanulta a szakmát? — kérdeztem tőle, amikor a pártér.tekezlet Után leültünk beszélgetni. — A kiskőrösi 621-es Szakmunkásképző Intézet­ben végeztem. Autószerelő vagyok, de az, iskolában hegesztést is tanultam, s vizsgát tettem. Így kerül­tem a kiskőrösi Mezőgéphez, s mint hegesztő kezd­tem el dolgozni. Tehát hegesztőből lettem szerszám­beállító. — Mit csinál egy szerszámbeállító? — Különböző présgépeken lyukasztják, hajlítják, formálják a munkadarabokat. Nekünk szerszám- beállítóknak a feladatunk a gépeket arra „kénysze­ríteni”, hogy vagy lyukasszák, vagy hajlítsák, tehát az igények szerint formálják a vasat. És természe­tesen arról is gondoskodnunk kell, hogy a gépek anyagellátása folyamatos legyen. — Hány szerszámbeállító van-a gyárukban? ■ — Tizenketten vagyunk, én vagyok a csoportve­zető. — Mióta párttag? — Hat évvel ezelőtt vettek fel az alapszervezet­be, amely jelenleg negyvenkét tagú. — Mi a pártmegbízatása? — Itt a gyárban a Haladás szocialista brigád ve­zetője vagyok. A tagság különböző munkaterületek­ről verbuválódott. Sok minden hasznos dolgot csi­nálunk. Nemrég például megvettünk egy használt, leromlott rokkantkocsit. Felújítottuk, s most átad­juk a Vöröskereszt helyi szervezetének. Adják oda annak, aki erre rászorul. Hadd dicsekedjek el azzal, hogy tavaly nem bronz, hanem mindjárt ezüst fo­kozatot kapott a brigád. Ván még egy pártmegbí­zatásom. A városi tanács kereskedelmi és termelés­felügyeleti osztályának társadalmi ellenőre vagyok. — Mit ellenőriz? — Az osztályon mindig megmondják, hogy a bol­tokban mit vizsgáljunk. Most nyolc ellenőrtársam­mal azt nézzük, hogy az import árukon rajta van-e magyarul is a szükséges információ. — És...? — Ha a vevő történetesen nem tud angolul, néme­tül, vagy oroszul, az esetek többségében sajnos tá­jékozatlan marad... — Életkorából ítélve most vett résit először vá­rosi pártértekezleten. 1 l > ? fi \ ) \ \ , — Igen. — Milyen benyomásai vannak? — Tanulmányoztam a beszámolót, a határozatot, örömmel hallgattam a hozzászólásokat, amelyekből számomra az csengett ki, hogy az elmúlt öt év alatt tulajdonképpen sokat gazdagodott Kiskőrös és kör­nyéke is. Eszembe jutott, hogy környezetemben az emberek szerintem borúlátóak, pedig nincs okuk rá. Ha munkahelyükön a dolgozók a maximumot nyújt­ják, akkor nem lehet különösebb probléma. Akik aktívan, lendületesen dolgoznak, azok érvényesül­nek. — Küldöttként részt vesz a megyei pártértekez­leten. .. — Nagyon jó érzés, hogy küldöttnek választottak. Munkám során minden bizonnyal hasznosítani tu­dom majd az ott elhangzottakat. Tárnái László A tanító úr Az érsekhalmi változásokban jelentős része van néhány köz­életi szereplést vállaló embernek, a helyi tanácstagoknak. A „hiva­talban töltött” évek számát te­kintve ötük közül a rangidős De­li Ferenc, az iskola vezetője. Ahogy az idősebbek nevezik: a tanító úr. Harmincegy éve tanít itt, s több mint két évtizede ta­nácstag. Részese volt minden fon­tosabb eseménynek. — A hatvanas évek elején kez­dett mozdulni errefelé az élet. A villany 1959 és 61 között ért el hozzánk, a kövesút 1964-ben ké­szült el. Persze egyik sem magá­tól. Az útépítésnél, a villany be­vezetésénél is rengeteget dolgoz­tak az itteni emberek. Ekkoriban változott,rpeg a.,t3Jl?cstagság ösz- szetetele. olyan' emberek jöttek össze, akik tudták, mit akarnak. Így sikerült elérni, összefogással, hogy előbb lett például vezetékes vizünk, mint az anyaközségben lakóknak Hajóson. Tizenöt éve, mióta 1970-ben elkészült az óvo­da, minden jelentkezőt fel tudunk venni. Az iskola bővítéséhez is társadalmi munkában fogtunk. A régi cselédházről az asszonyok verték le a vakolatot, és sok szü­lő munkája van abban, hogy a gyerekek parkettás teremben ta­nulhatnak, szép ebédlőben étkez­hetnek. Az iskola valóban jó példa az élet változására Érsekhalmán. A felszabadulás előttről három to­vábbtanulót jegyzett fel a króni­ka: az intéző, a kovácsmester és a tanító gyerekét. A 60-as évek végéig esőben, sárban gyalog ipar­kodtak a volt intézői lakásba a környékbeli gyerekek. Tizenöt éve a környező üzemek munkás- járatai szállítják őket, a felsősök pedig iskolabusszal Hajósra jár­nak. — A körzetesítés számunkra kedvező változást hozott — mond­ja Deli Ferenc. — Meg tudtuk szüntetni az összevont osztályo­kat, a délutáni tanítást. A gyere­kek többsége napközis, és ötve- nen tanulnak közülük németet, hogy ne legyenek hátrányban majd a kétnyelvű hajósi iskolá­ban. Igaz, a gyerekeink egy része még a százéves, olajos padlójú ré­gi épületben tanul. A soron kö­vetkező feladat az iskola további bővítése. Az iskola tanári szobája egy­ben a félezer lakosú település Az indiánok is megirigyelnék Mire alapozzák ijesztő megállapításaikat az embe­rek elsatnyulásáról cikke- zők? Szerintük ti zaj tönk­reteszi hallásunkat, a sok autó. a sok íróasztal vissza- fejleszti a lábizmokat, a mesterséges világítás pedig árt a szemnek. Ünnepélyesen tiltakozom. Vegyük példának á lá­tást. Meggyőződésem, hogy a legtöbb ember csak meg­szokásból hord szemüveget, mert az illetékesek szerint szemünk mint a sasé. Kü­lönben miért újítottak vol­na vasúti helyjegyeken. Törpe-bolhácnyi betűkkel nyomatták. a szöveget (Nyilván merő véletlen hogy minap a Nyugati-pá- lyaudvar. finoman szólva „hangulatosan" kivilágított csarnokában ketten—hár­man próbálkoztak egy—egy jegy megfejtésével. Feltehe­tően a Szintén új formájú ebédjegyről vették a pél­dát. (Alaposságra szoktat. Csak hosszas szemlélődés után deríthető ki, hogy há­nyadikát mutatnak a zsugo­rított számok.) Vizuális ér­zékelésünk rohamos javulá­sát tanúsítják a mini-kiad­ványok. A könyv ugyanis az olvasás gyönyörűségét ígéri. Minden elismerést megérdemel a posta is. Gyorsan felmérte a kedvező változásokat és az új tele­fonkönyv már nem kínozza öklömnyi betűkkel az elő­fizetőket ... A kifüggesztett helyi közlekedési autóbusz- menetréndek is alkalmaz­kodnak az — úgy látszik — általánossá vált gyakor­latban. (Végre, valamiben megelőzzük a fővárost. Ott annyira felületesen kezelik az utazáshoz szükséges in­formációkat. hogy a megál­lóhelyen álló autóbuszból, is elolvashatók a menetrendi adatok.) Kecskeméten az árpádvá­rosi bizonyítékok, még az eddig netán kételkedőket is meggyőzik szemünk izmo­sodásáról. üg yesedéséről. Hónapok óta csak a hold világítja a három fontos utcát helyettesítő DÚTÉP- ösvényt. mégis csak minden huszadik ember lép az utat pettyező kis gödrök, közül a legalattomosabban rejtőz­ködőkbe. Az arrajárókat csak zavarná a Petőfi Sán­dor utcát a Lenin térrel és környékével összekötő gya- loQutat megvilágító lámpa­sor. Megszokták a félho­mályt. Így legalább senki sem látja, iha egy—egy jég­folton fenékre ül. Nyilvánvalóan bevált ez a kísérlet, mert hosszú hó­napok óta változatlan a helyzet. Ha valami hibádza- na. biztosan segítettek vol­na a bajokon. Annyi szent: az arrajárók. (arra botorká­lók) úgy tájékozódnak már a sötétben, hogy e képessé­güket a legkiválóbb indiá­nok. is megirigyelnék. H. N. Találkozó a kollégiumban A kiskőrösi Petőfi Sándor Középis­kolai Kollégiumban ih&gyomány, hogy minden évben megrendezik a Bará­ti Kör találkozóját. A legutóbbira a napokban került sor. Az összejöve­telen részt vettek a megyei tanács a KISZ-bizottság, a városi pártbizott­ság és a művelődésügyi osztály kép­viselői. Ott voltak a korábbi igazga­tók, nevelőtanárok és tanítványok, s azoknak a kollégiumoknak a küldöt­tei is, amelyekkel az intézmény évek óta kulturális <és sportkapcsolatot tart. A programban szerepelt az Arany Oklevéllel kitüntetett kollégium meg­tekintése. Ezután meghallgatták dr. Kudron Nándor kollégiumvezető, a közművelődési tanács és a diáktanács tagjainak beszámolóit az elmúlt évek eredményeiről, gondjairól. A vendégek elismerően szóltak a látottakról, hallottakról. Turizmus a gyógyulásért A hazai idegenforgalomban előtérbe került a gyógyászati célú tu­rizmus, mivel a Magyarországra; érkező turisták jelentős része — hozzávetőleges számítások szerint mintegy egynegyede — ki akarja próbálni termálvizeink gyógyító, pihentető hatását. A gyógyturizmus fejlesztése ezért is előnyös, mert a gyógyvendégek átlagosan hosz- szabb időt töltenek itt, mint a többi turisták, így jobban lebet ré­szükre programot szervezni, több szolgáltatást vesznek igénybe, vagy­is többet költenek. Magyarország egyedülálló a ter­málvizes források számát tekint­ve: több mint 500 termálkút ta­lálható itt, kétharmadukból 35 Celsius-fokosnál melegebb víz tör a felszínre. Jó néhányuk gyógyí­tó hatását már régen felismerték. A vendégek megfelelő fogadásá­nak azonban még korántsem mindenhol vannak meg a feltéte­lei. Egy tíz évvel ezelőtt készített ENSZ-felmérés szerint 161 olyan fürdőtelepülés van hazánkban, amelyet különleges értékei miatt érdemes lenne tovább fejleszteni, kiépíteni, s a gyógyászati bázis mellett megteremteni a pihenés, a sport, a szórakozás feltételeit is. Közülük 34 kifejezetten nemzet­közi vonzerővel bír. Hellyel-köz- zel még ma is ez a tanulmány ad támpontot a termálvízre alapozott idegenforgalom tervezéséhez. egyetlen hivatalos helyisége is. Itt adja be a védőnő az esedékes injekciókat a betegeknek, és ide járnak ki hetente a tanácsi ügy­félszolgálat munkatársai is foga­dóórát tartani. Az iskola igyek­szik betölteni a közösségszerve­zésben ráháruló szerepet. A vb-titkár A hajósi tanács épületében, melyen két nyelven, németül és magyarul olvasható a felirat, Hor­váth Mihály vb-titkárt arról fag­gatom, milyen helyet tölt be a 10 kilométerre eső településrész a nagyközség életében. — Szorgalmas emberek lakják az érsekhalmi területet. Büszkék arra, amit saját erejükből elér­tek, és jogosan érzékenyek, ha látják, hogy nem kapják meg azt a szolgáltatást, ami a központi ré­szen élőknek természetes. Ilyen például a külvilággal való össze­köttetés. Egyetlen telefonkészü­lék van a telepen, s megtörtént, hogy amikor éjjel egy baleset mi­att szükség lett volna rá, az sem működött. Orvos nem lakik ott, szakrendelésre pedig Kalocsára kell utazniok, holott a közlekedés Baja felé könnyebb. Útépítés, vil­lanyhálózat-bővítés — mind-mind jogos igényük az Érsekhalmán élőknek. Nem véletlen, hogy 45 tanácstagunk közül az érsekhal­miak a legaktívabbak a testületi üléseken. Több napi gonddal je­lentkeznek, gazdái a választókör­zetüknek. Az ottaniak el is szá­moltatják őket. A falugyűlésen százan szoktak megjelenni, csak­nem minden házból van valaki. A tanácstag — Mindenért külön meg kell harcolni, nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy majd magától elké­szül. A községi vb-üléseken min­dig akad kérdésem, problémám. Van, aki mosolyog: a Ludl már megint beszél. — Ezeket a szava­kat már Ludl János mondja. A mezőgazdasági kombinát nemes­nádudvari gyümölcstelepének ve­zetője 15 éve tanácstag. — Minden azon múlik, hogy az ember szívvel-lélekkel csinálja. Olyanok persze akadnak, akik nem értenek egyet a többség vé­leményével, szidást is kapunk né­ha, de amit elhatározunk, rend­szerint teljesül. Például néhány évvel ezelőtt a Volán kihelyezte az országút mellé a buszmegállót. Kaptunk érte az emberektől — miért engedtük meg? Nem is nyu­godtunk addig, míg sikerült elér­ni, hogy visszahelyezzék a meg­állót ide a központba. A gázvezetés sem ment egysze­rűen. Az eredeti terv úgy szólt, hogy a gázprogram két lépcsőben valósul meg. Amikor összehívtuk az embereket, azt mondták: csak akkor megyünk bele, ha minden­kinek egyszerre megcsináljuk. Új tervet kellett készíttetni, s minden házat egyenként végig­járni. Végül tízen nem köttették be a gázt, a többiek befizették a 12 ezer forintot. Az elmúlt év ta­vaszán kezdtük a szervezést, és karácsony óta gázzal fűtűnk. A postás Nem sokáig lesz már Lengyelék háza a legutolsó a Rákóczi utcá­ban. A szomszédos telkeken újabb épületek megkezdett alap­jai láthatók. Lengyel Mihály kül­területi postai kézbesítő — most éppen itthon van. A biztosító em­berét várja, mert a szélvihar meg­rongálta a melléképület tetejét. A felesége munkában, a három gyerek pedig iskolában, óvodában. Maga az épület kívül még vako­latlan, de szépen berendezett, háromszobás, komfortos. — Egy év alatt sikerült felhúz­ni, sok rokoni és baráti segítség­gel. Van még bőven tennivaló a ház körül, emellett a kertet is gondozni kell. Majoránnát, ba­zsalikomot termelünk benne. Én nemesnádudvari vagyok, de jól érzem itt magam. Nagy előnye, hogy csendes, nyu­godt hely, hátránya viszont, hogy mindenhová kocsival kell men­ni. Hétvégén, például Hajósig sem könnyű busszal eljutni. Az itteni emberek nagyon összetartanak. Az összes járda társadalmi mim­ikában készült. Legutóbb a gázbe­vezetésre fogtunk össze. A szom­szédokat én vettem rá, hogy köt­tessék be a gázt. Idősek, nehezeb­ben vállalkoztak. Most örülnek, hogy meglett. A következő, ahogy hallottam, az iskola bővítése lesz. Ha a tanácstagok szólítanak ben­nünket, az emberek nyolcvan szá­zaléka azt mondja, hogy me­gyünk, megcsináljuk. Lovas Dániel Az egyik kiemelt cél: a már kiépített termálvizes üdülőhelye­ken legyen megfelelő infrastruk­turális hálózat, s az eddiginél komplettebb szolgáltatásokat nyújtsanak. A gyógyvendégnek a kezelésen túl legyen glkalma sportolni, kirándulni, szórakozni is. Ezekre a fejlesztésekre általá­ban helyi — tanácsi, vállalati — pénzeszközök szolgálnak, de az arra érdemes fejlesztési elképze­léseket az idegenforgalmi fejlesz­tési alapból (IFA) is támogatják. Az utóbbiból csak azok a beru­házások részesülnek, amelyekhez országos érdek fűződik. Az idén például Hajdúszoboszlón szálloda építéséhez adnak IFA-hitelt.' 12 millió forint értékben. A moson­magyaróvári termálfürdő lefedé­sét szintén az IFÁ-ból támogat­ják. A harkányi strandfürdő kor­szerűsítésére az idén > 3,5 millió forint támogatás jut. Hévízen az üdülőhelyi klub kialakításához nyújtanak fejlesztési támogatást. Az utóbbi években több komp­lett gyógyászati és üdülőcentrum létesült központi forrásokból. Így a hévízi Thermál és Aqua szálló, a margitszigeti Thermál szálló. Ez a program tovább folytatódik: az idén készül el Sárváron az osztrák hitellel épülő Thermál szálló, melyben 136 kétágyas szo­ba. vendéglátó- és szórakozóhe­lyek, valamint többféle gyógyá­szati szolgáltatás áll majd az ide érkezők rendelkezésére. Tavaly kezdték el Bükön a svéd közre­működéssel létesítendő termál- szálloda építését, egy év múlva 200 szobával teljes körű gyógyá­szattal és egyéb szolgáltatásokkal várják itt a vendégeket. A svéd fél egyébként kötelezettséget vál­lalt, hogy az első öt évben a szál­loda jobb kihasználását vendé­gek küldésével segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom