Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

1985. február 23. • PETŐFI NÉPE • 3 KÜLDÖTTEK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE Nagy Sándor Szabadszállásról A legszerteágazóbb, olykor a legnehezebb, s nem is mindig népszerű a dolga a szabadszállási Lenin Tsz-ben — mint bármelyik közös gazdaságban — a háztáji brigádvezetőnek. Különösen, ha az egysze- mélyben a háztáji bizottság elnöke, mint Nagy Sán­dor, a 27 éves növénytermesztési technikus. — A 476 tag, s a több mint háromszáz nyugdíjas háztáji termelésének gondja, baja tartozik rám, az igényék összeírásától a területkijelölésig, a növény­féleségek kiválasztásától a vetőmagkukorica-ter- mesztésben a címerezés ellenőrzéséig. Nekem kell foglalkoznom a takarmányellátással, a szerződéskö­téssel, a takarmányboltok feltöltésével. A szőlő- szakcsoport tagi telepítésének szervezése is felada­tom, eddig tizenhárom, tavasszal újabb tizenkét hektárt telepítünk. Szívesen, jó kedvvel végzem ezt a munkát, bár néha bonyolult, nehéz. A felsorolás nem volt teljes, mert társadalmi munkában munkavédelmi vezető, s a közös gazda­ság KISZ-bizottságának titkára. Két alapszervezet hetvennégy fiataljának mozgalmi vezetője. — A KISZ-nek 1973 óta vagyok a tagja, a katonai szolgálat letöltése előtt alapszervezeti titkár, a nép­hadseregben vezetőségi tag voltam, leszerelésem után választottak meg ebbe a funkcióba. A legerő- -sebb alapszervezetünk a gépműhelyben tevékeny­kedik, itt dolgozik az egyetlen ifjúsági szocialista brigád, amelynek tagjai élen járnak az újításban, de ha kell, a kombájnolásban is. A másik alapszer­vezet tagjai a kertészetben, a növénytermesztésben, az építőiparban és az irodákban dolgoznak. A tár­sadalmi tevékenysége mindkét alapszervezetnek'jó, segítik a nyugdíjasok klubját, részt vettünk az is­kolaépítésben, vasgyűjtésben, épületbontásban, ami lehetővé tette áz ifjúsági alap bővítését, a fiatalok lakáshoz jutásának nagyobb támogatását. • Nagy Sándor (baloldalt) az egyik téeszgazdával beszélget. Nagy Sándort — mielőtt a KISZ-bizottság titká­rává választották volna — nagy megtiszteltetés ér­te: felvették a pártba. A tsz-elnök és az akkori párttitkár voltak az ajánlói. A KISZ az elmúlt öt év alatt nyolc fiatal felvétele mellett tette le a vok- sot, Nagy Sándor — pártmegbízatása alapján —né. gyet nevelt párttaggá, volt ajánlójuk. — Igazán nagyon örültem, amikor a kunszent- miklósi városi jogú nagyközségi pártértekezleten a pártbizottság tagjává és a megyei pártértekezlet küldöttévé választottak. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nagy kitüntetés, s egyben felelősség. Ilyen tanácskozáson még nem vettem részt, de igyek­szem méltó lenni ehhez a bizalomhoz ... Balázs-Piri Erzsébet Bajáról Baján a városi pártértekezle­ten választották meg küldöttnek Balázs-Piri Erzsébetet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát sertés­telepének ágazatvezető-helyette- sét. A 27 éves asszony Csátaljá- ról, 20 kilométerről jár be Ba­jára dolgozni akár ésik, akár' fúj. de szívesen teszi, mert sze­reti á szakmáját. — Kalocsán a mezőgazdasági technikumban végeztem, s két évre rá letettem ja szaktechniku­si miriősílfevi'zsgát a KisZtoekv 1972 óta vagyok a tagja, a párt­ba 1977-ben vettek fel. Termé­szetesnek .tartottam, hogy ne csak szakmailag, hanem politi­kailag is képezzem magam, ezért elvégeztem a marxista—leninis­ta esti egyetem hároméves ta­gozatát. Az alapszervezetben propagandista vagyok, s 1980- ban választottak meg a városi pártbizottság tagjává. Olyan közvetlenséggel mondta el mindezeket, mintha már na­gyon* régen ismertük volna egy­mást. Férjével KISZ-táborban ismerkedett meg, s a szerelem­ből házasság lett, de a mozgal­mi munkát nem akarta, nem tudta asszonyként sem abba­hagyni. — Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor a pártbizott­ság tagjává választottak, s igye­keztem megállni a helyemet, el­végezni a rámbízott feladatokat. Mint a pártbizottság tagja, sok taggyűlésen vettem részt, ta­pasztalatokat gyűjtöttem, megta­nultam/beszélni sok ember előtt, ma már nincs lámpalázam. A fiatalok és az idősek gondjaival foglalkoztam, s 'ha úgy adódott, elmondtam a véleményemet a vezetőknek, a kommunistáknak, de azoknak is, akik többet Pp! vántak, mint amennyi a lehető­ség. Szerencsére a féljem nagy 'mVgszérzésénéV.' ""' '* ‘ — A megyei pártértekezlet küldötteként a megye déli ré­szén élő kommunistákat képvi­seli. Ha szót kapna, ha kifejt­hetné nézeteit, mit mondana? — Ha szót kapnék ,a megyei pártértekezleten. a kombinát fiataljainak helyzetéről beszél­nék. Jelenleg mi a legnagyobb nehézség a huszonévesek életé­ben? A munkába állás, beillesz­kedés, amelyhez nyomban páro­sulnak a családalapítás, a lakás­hoz jutás gondjai. Egyszerre sza­kad minden a fiatalokra, külö­nösen akikor, iha a szülők nem tudnak anyagilag segíteni.- Mit kellene tenni? Olcsóbb lakás kellene, mert az ifjú házasok, különösen, ha jön a gyerek — erre ösztönözzük is őket —, még a „beugrót*’ sem tudják befizet­ni. Sokba kerül a szórakozás, a • Balázs-Piri Erzsébet: Segíteni kell a fiataloknak. kullurálódás is. Színházba, kon­certre általában távoli városba kell utazni, s az sok forintba kerül, a könyvek sem olcsók. A fiatalok helyzetén tehát javítani kelL Ugyanezt tudnám elmon­dani az idősekről, a kis jövedel­mű nyugdíjasokról is. Tudom, rajtam kívül sokan foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, s bízom abban. 1 vezetők megtalálják a megnyugtató megőlcfást. Balázs-Piri -Erzsébet, a megyei pártértekezlet küldötte a múlt évben megkapta a Kiváló Párt- munkáért oklevelet. Gémes Gábor DRÁGA LETT AZ ELSIKKASZTOTT HÚS Rendteremtő építőipari döntés Per és 1,7 millió forint a hanyag munka ára Egy vállalat .húsboltjából az üzletvezető, a pénztáros és a be­osztottak rendszeresen, fizetés nélkül vittek ki árut. Az is ki­derült, hbgy szabálytalan hús­bontásból és visszáruzásból mint­egy félmillió forint többlet ke­letkezett az üzletben. Ennek je­lentős részét készpénzbén, a töb­bit áruban, — de fizetés nélkül, — vitték ki. Így például az üzlet­vezető egy pecsenyesütőt, két vendéglővezetőt látott el olcsó hússal, és a tőlük kapott 190 ezer forintot megtartotta. A társaság tagjait a bíróság jelentős értékre bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntetté­ben mondta ki bűnöshek, és hosz- szabb-rövidebb ideig tartó sza­badságvesztéssel sújtotta. A vállalat igazgatója a bolt el­ítélt alkalmazottait cselekmé­nyüknek megfelelő kártérítésre kötelezte. Az alkalmazottak azon­ban mindnyájan pert indítottak a határozat hatályon kívül he­lyezéséért. Arra hivatkoztak, hogy a büntetőeljárás során a társadal­mi tulajdonban okozott (cárt már megtérítették. A Legfelsőbb Bí­róság ezt a védekezést csak rész­ben fogadta el. és a bűnszövetség tágjait további kártérítésre köte­lezte. Csupán havi törlesztési en­gedélyezett a vállalat hozzájáru­lásával. Ezenkívül, mert1 a per tárgya bűncselekménnyel oko­zott kártérítés —, eljárási illeté­ket kell fizetniük, és meg kell téríteniük a szakértői költségeket isi □ pl G15 Érdekes a Legfelsőbb Bíróság döntése is. Egy megyei beruházá­si vállalattal kötött szerződés' alapján épült két házat a megyei állami építőipari vállalat épített fel. A lakóknak, akik lakásszö­vetkezet tagjai voltak, örömét csakhamar megkeserítette, hogy a házak állandóan beáztak. A beruházási vállalat és a lakás- szövetkezet felszólította az épí-, tőt: a tetőszigetelést javítsa meg. Az építőipari vállalat végzett ugyan javításokat, de a beázáso­kat okozó alapvető hibák tovább­ra is megmaradtak. Ezek után a beruházó és a szövetkezet pert indított, amelyben a bíróságtól kérték: kötelezze a vállalatot a beázások megszüntetésére. A bírósági tárgyaláson az Épí­tésügyi és Minőségellenőrző In­tézet (ÉMI) szakvéleményében megállapította, azért vannak be­ázások, a 1 tetőszigetelés azért ment tönkre, mert az építés so­rán a tervtől eltérve, hibásan dolgoztak, majd szakszerűtlenül javítottak. Javasolta, hogy a hi­bákat az új előírásoknak meg­felelően szüntessék meg. A válla­lat a tetőszerkezet szigetelését — az ÉMI szakvéleményének fi­gyelembevételével — teljesen felújította, majd mind a beruhá­zó vállalat, mind a lakásszövet­kezet ellen 1 millió 700 ezer fo­rint megfizetéséért pert indított. Követelését arra alapította, hogy a javítási munkát az eredeti ter­vek szerint nem lehetett elvégez­ni. ezért új technológiát és más minőségű anyagokat kellett al­kalmaznia. Ennek eredménye­ként viszont a lakóházak értéke a peresített összeggel növeke­dett. — Az építő vállalat az eredeti tervtől eltért, és ezzel szerződés­szegést követett el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Ezért a javítást díjmentesen volt köte­les elvégezni. Az ÉMI szerint a terv mindenben megfelelt az építkezés időpontjában érvényes előírásoknak. Amennyiben esze­rint dolgoznak, nincsenek olyan beázások, amelyek a tetőszigete­lést teljesen tönkreteszik, és az csak nagyobb költséggel javítha­tó ki. Ennek terhét pedig a szer­ződésszegőnek, vagyis az építőnek kell viselnie,-a megrendelőre és a lakókra nem háríthatja át. Mindezek alapján a kivitelező vállalat keresetét el kell utasíta­ni. H. E. VITA KÖZBEN Az öregek helyzete Az MSZMP XIII. kong­resszusára! készülve több mint ötezer Bács-Kiskun megyei kommunista mon­dott véleményt a párt irányelveiről, és — ’ ezekkel kapcso­latosan — a mindennapi élet seregnyi jelenségéről, gondjá­ról, tennivalójáról. A vita közben a kommunisták hangsú­lyozták: „az időskorúakkal való foglalkozásra — a helyi ta­nácsok bevonásával — nagyobb gondot kell fordítani”. Mi a pillanatnyi helyzet? Mire futja és mire nem? Amit — általában tudni kell, azt' a statisztikák tükrözik. Ezek szerint 2 millió 260 ezer a magyar nyugdíjasok száma. Segíteni elsősorban azokon kellene, akik rendkívül alacsony összegből élnek: csaknem minden második nyugdíjas kap 2500 forintnál kevesebbet! A tavalyi átlagnyugdíj 3465 (munkás, alkalmazott) illetve 2892 forint (tsz-tag) volt. Ami­hez mérjük: az egy iőrá jutó ipari átlagkereset 1984-ben meghaladta az 5200 forintot. Tájékozódásunk első színhelye. Kunszentmiklós, ahol Rapcsák Miklósné, a tanács szociálpoliti­kai előadója az informátorunk. — Kerek számot mondok: két­ezer öreg él Kunszentmiklóson és Kunpeszéren. — Milyenek az anyagi viszo­nyaik? — Hetvenöt évnél idősebb és 2200 forintnál kevesebb nyugdí­jat kap százháfom ember, azok­nak a száma pedig, akik 75 évnél fiatalabbak és 2200-nál kisebb nyugdíjuk van, százhatvannyolc. — Kiket támogatnak? — Tavaly kétszázkilenc idős embert segítettünk alkalmanként vagy rendszeresen. Akinek sem­miféle jövedelme és tartásra kö­telezhető hozzátartozója sincs, az 1984-ben 1870, az idén pedig 2050 forintot kap havonta. Az öregek napközi otthonának szolgáltatá­sát 52—55 nyugdíjas veszi igény­be, házi szociális gondozásban csaknem húszán részesülnek. — Minek alapján döntenek a segélyezésről? — Ha arra céloz, van-e átlép- hetetlen keretünk, az a válaszom: indokolt kérelmet nem utasítunk vissza. — Sok a kérelmező? — Egy átlagos napon fcetten- hárman jelentkeznek, de a prob­lémásabb eseteket mi hivatalból is ismerjük, és intézzük. Most, hogy függetlenített a vöröske­reszt-titkár, még jobb a helyzet, mert vagy ő, vagy az aktivistái szólnak, ha segíteni kell valakin. .... Következő. , .állomásunk, Csen- • göd, ■beszélgetőtársunk Szlenicskó Ferencné. a tanács szociálpoliti­kai előadója. — Tavaly 260 ezer forintot for­dítottunk segélyezésre, s gyakor­latilag minden igényt kielégítet­tünk, 2200 forint alatti nyugdíjat csaknem 220-an kapnak, és a se­gélyezettek száma tavaly 44 volt. — Mekkora gond Csengődön az öregek helyzete? — Ez nem szegény falu, s meg is szólnák, aki nem segít anyján, rokonán, szomszédján. Problémát azok okoznak, akik fiatalabb ko­rukban is inkább italra költöttek, mint kenyérre... Aki • normális életet élt, annak semmi oka sincs az aggodalomra. Kömpöcön Szakácsi Ferencnét, a tanács főelőadóját faggatjuk. — öt állandó segélyezettünk van, a nyugdíjasok száma egyéb­ként 185. Legutóbbi felmérésünk szerint 134 embernek kisebb a havi jövedelme 2200 forintnál. Azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy többségük földet művel, ál­latot tart, tehát ebből is pénzhez jut. — Hányán részesülnek házi szociális gondozásban? ■ Egyelőre senki, most gon­dolkozunk egy gondozó beállítá­sán, számításaink szerint huszon­négy idős embert kellene neki felkeresni rendszeresen. Elnéptelenedett és még most is lakott szállásai miatt Szakmár különös figyelmet érdemelhet. Kérdéseinkre Tóth Károlyné, a tanács főelőadója válaszol. — Lakosságunk 2400-as létszá­mából 600-an tartoznak a nyug­díjasok táborába. A szállásokon 1200-an élnek. — Sokat kell várni szociális otthoni elhelyezésre? — Bizony akár két-három esz­tendőt is. Persze, ha valaki nem ragaszkodik Bács-Kiskun megyé­hez, akkor a Dunántúlra két hó­nap alatt is el tudjuk helyezni. — Hogyan oldják meg a házi szociális gondozást a szállásokon? — Nehézségek árán. Voltakép­pen több időt kell utazással tölte­fni, mint amennyi idő alatt a ta­karítást, főzést, egyebet el lehet intézni, mert csak közhasznú jár­művet — azaz buszt — vehet igénybe gondozónk. — Nem lenne egyszerűbb gép­kocsival rendelkezőt fölvenni, fi­zetve neki a kilométerpénzt? — Ennél sokkal összetettebb a kérdés. Egyrészt csak tiszteletdí­jas gondozót tudunk alkalmazni, maximum havi ezer forintért, s akik jelentkeznek, általában hat­van fölötti asszonyok. A kilo­méterpénzhez autó kellene, jogo­sítvány — meg, a mi oldalunk­ról : pénz... — Mi történik, Iha valaki a szállásokon meghal, s nincs hoz­zátartozója? Ki temetteti el? — Ilyen célra rendelkezésünk­re áll egy bizonyos összeg, de évek óta nem volt ilyén eset. Ál­talában gondoskodnak egymásról a családtagok, persze kivétel min­dig akad. A /Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályán Soósné Fekete Erika főelőadót kérdeztük a legrászorultabbak helyzetéről. Elmondta: a nyugdíjasok fele él rendkívül alacsony összegből, s 39 ezer 304 idős ember havi jö­vedelme meg a 2200 forintot sem éri el. Annak a tizenegyezernek még nehezebb az élete, aki idős korára magára maradt. Jelenleg 12 ezer 692 embert támogatnak rendszeresen vagy alkalmanként a tanácsok, de további 15 ezerre tehető azoknak a száma, akik rá-, szorulnának a segélyre. — Mekkora összeget kaphat az, akinek egyáltalán nincs jövedel­me? — Havi 2050 forintot. — És ha valaki mondjuk 1700 forintos nyugdíjból él? — HaN egyéb körülményei is olyanok, ezt az összeget kiegészí­tik a már említett 2050 forintra. Évente négyszer szintén kaphat ennyit a Szokásos eljárás kereté­ben. — Ezek szerint van nem szo­kásos is? — Hogyne, a tanácselnök saját/ hatáskörében végső soron korlát­lan összegű segélyt utalhat ki, persze csak akkor, ha ennek meg­van a fedezete. Helyzetképünk összegzése: a legnehezebb helyzetben levők ter­hei növekedtek, a nyugdíjasok száma egyre gyarapszik. Hamaro­san nem minden ötödik, hanem minden negyedik társunk lesz nyugdíjas. Nem mindegy, hogy — Lakatos Vince'szép megfogal­mazását használva — „naplemen­téjük” mentes lesz-e a csupán anyagiakon múló nélkülözések­től, hogy egy élet munkájával szá­míthatnak-e a biztonságra. Minden pénzbeli segítség mel­lett azonban van még valami, ami ugyanilyen fontos, s amit a sta­tisztikák elfednek. Minden szám embert jelent. Juli, Erzsi, Piri nénit, Jancsi, Pista, Pali bácsit, akiknek nemcsak forintra, hanem emberi szóra is szükségük van. Arra. hogy köszönjünk nekik, meglátogassuk őket, segítsünk raj­tuk. Hogy érezhessék: becsüljük őket. Hogy abban a tudatban él­hessenek: nem feleslegesek. Mert ami van — nélkülük nem lenne. Ballai József RENDELET AZ OLTÁSOKRÓL Megelőző egészségvédelem Az idei védőoltásokról megje­lent az egészségügyi miniszter utasítása az Egészségügyi Köz­löny 1. számában. E szerint az újszülöttek gümőkór edleni. úgynevezett BCG-oltását a szü­lőintézetben, illetve a születést ’követő hat héten belül folyama-, tosan végzik. A születés utáni hat héten belül BCG-oltást ka­pott csecsemőket hathónapos ko­ruk betöltésekor ellenőrzik. A tüdőbaj elleni későbbi oltásokat csak tuberkulin-szűrövizsgálat eredménye alapján lehet elvé­gezni. Változik az életkorhoz kö­tött újraoltásak rendje: elmarad a 7—8, valarhint a 13—14 éves korúaknái, és elvégzik a 10—11 éveseknél. Ennek megfelelően 1985 első felében szűrővizsgála­tot végeznek, és az oltóanyagra negatívan reagálókat szükséges újra oltani: a 10—11 éveseknél, vagyis akik 1973. szeptember 1. — 1974. augusztus 31. között születtek, | 16—18 éveseknél, a 18—30 éves olyan személyeknél, akik közösségekben (szakiskola, főiskola, egyetem. kollégium, munkásszálló) élnek. Folyamatosan adnak védőoltá­sokat diftéria, pertssuis (szamár- köhösés) és tetanusz ellen kom­binált oltóanyaggal (DPT): a kö­telező alapimmunizálást a betöl­tött három, négy, illetve öt hó­napos korban, az újraoltást pe- dir* harminchat hónapos korban végzik. Kanyaró ellen a 14 hó­napos korukat betöltött gyerme­keket oltják. KamDányszerűen a következő oltásokban részesülnek a gyer­mekek: a DPT—TTI-as oltást a 6—7 "évesek az iskolakezdés előtti oivosi vizsgálat alkalmá­val, vagy az első osztályban szeptember első felében kapják. A diftéria-tetanusz oltást az ál­talános iskola hatodik- osztályos tanulóinak adják. A járványos gyermekbénulás ellén három részletben — szeptemberben, ok­tóberben és decemberben — ol­tanak. Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat adnak. Márciusban többek között azok a személyek kapnak, akik hastí­fusz-kórokozóval fertőzött kör­nyezetben élnek, valamint azok, akik foglalkozásuknál fogva emiatt veszélyeztetettek. Akut fertőzési veszély esetén a szerve­zet ellenál-lóképességét erőtelje­sen fokozó oltásban részesítik a diftériás beteg környezetében a fogékonynak tekinthető 14 éven aluli gyermekeket is. Kanyaró előfordulásakor a családi kör­nyezetben élő, 14 hónaposnál idősebb, 14 évesnél fiatalabb gyermekeket oltják, akiknél a megelőző védőoltás, nem igazol-, ható. A rendelet szabályozza a kül­földi utakkal kapcsolatos kötele­ző védőoltásokat, általában az oltások nyilvántartását és az ol­tóanyagok beszerzését is. Favágók — télen • Hazánkban van Európa legnagyobb akácerdő-állománya. A Debre­ceni Parkerdészetben a kemény hideg és a nagy hó sem akadályozza a kitermelésben a dolgozókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom