Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. február 1». • PETŐFI NÉPE • * SEGÍT A POSTÁS, A BUSZSOFŐR, A SZOMSZÉD Tanyai utakon A . Kiskunhalasról Tompára ve­zető műutat szaknyelven jégbor­dásnak lehetett minősíteni, ami­kor bekanyarodtunk a balotaszál- lási bekötőúton. Itt már valóban óvatosan kellett haladni, mert a letaposott hó jégpáncéllá tömö­rült. A községi tanács befagyott aj­taját csak belső segítséggel tud­tuk kinyitni. Bella Istvánná, a végrehajtó bizottság titkára fogadott. — Nekünk különösebb gondot nem okozott — kezdte, amikor a hidegről, a hóról kérdeztem. — Az 53-as úton még mozgás sem volt, amikor a Kossuth Tsz trak­tora a községben már takarítot­ta a havat. A fontosabb tanyabe- kötő-utakat is megtisztították. Az ellátásban sem volt fennakadás,, mert az áfész egy magánkereske­dővel közösen oldlja meg a bol­tok üzemeltetését. A magánke­reskedő vállalta az élelmiszer-, az áfész az iparcikkellátást. Itt, ahol a természet már év­századok óta egymás segítésére kényszerítette az embereket, nincs olyan tanyán élő, akire legalább hetente egyszer nem nyitnának aj­tót. A mezőőrök is feladatul kap­ták az idősek figyelését, de ha arra jártában mozgást nem észlel, bekopogtat a téesz tejszállítója és a postás is. Nádasdi Imre külterületi kéz­besítővel az egyik zöld postaszek­rénynél találkoztunk. Amikor kérdeztem, hogyan segíti a tanyán élőket, szabadkozott. — Nem -szívesen beszélnék, mert sokan nem nézik jó szem­mel, ha kenyeret, tejet, vagy más apró-cseprő dolgot visz a postás­kocsi azoknak, akik aligha me­hetnének érte a faluba — mond­ta, majd útbaigazított, hogyan találunk Ónódiékhoz. A keresett tanya mellett húzó­dik a csongrádi megyehatár. A kapuihoz vezető úton a friss hó­ban őz- és nyúlnyomok. A gon­dosan bezárt lécajtó nehezen nyí­lott, mert a csúszós lánc kioldása néhéz feladat Erzsi néninek, akinek ügyelni kell a botra is, hiszen műlába miatt ezzel tá­mogatja magát Nehéz n.^kik­ilyenkor téléit, írftert.. férjé,’ Ónodi"' Kálmán öt éve cslpőprotézisés, ő inkább székihez, ágyhoz kötött. Az itt eltöltött órácska alatt Erzsi néni szemében hol könny csillogott, hol mosoly. Segít raj­tuk a postás, a buszsofőr, aki megáll a tanyabejárónál, a szom­széd, aki érdeklődik. Feltétlenül idekívánkozik egy rövidke törté­net, mert így lett vizük. Ez is azt bizonyítja, hogy ha lehetőség van, nem riadnak vissza a munkától. — Idejöttek az Aranyhomok Tsz-től — emlékezett Önódi Kál- mámné —, vállalnék-e dohányfű­zést, -szárítást. Itt a tanya előtt volt hozzá hely, én fűztem, a pá­rom meg egy léccel aggatta a kö­teleket szárítani. Így szép lassacs­kán összekerestünk hétezer fo­rintot. Hát ebből fúrattunk ide az ajtó elé kutat, meg vettünk rá egy norton-fejet... Mélykúton Kovács István táp­boltja előtt zsákokkal megrakott szánba fogva, nagyokat fújva bé­késen álldogált egy megtermett fekete ló. — Tudja, sokan vannak, főleg idősek, aikik biciklin vagy kisko­csin járnak tápért. Ilyenkor nem Tápot szállít a tanyavilágba Kovács István szánja. • Nádasdi Imre postás: — Iga­zán nem nagy fáradság egy-két kenyeret kihozni. • Még néhány perc és melegben lesznek a kerekegyház! kisisko­lások. • Csendesen él ilyenkor a hő és fagy fogságában az Onódi házas­pár. tudnak jönni, mert elakadnának a hóban. Az állatoknak viszont enni kell. Előkerítettem ezt a szánt, a ló is mozog legalább,- így most én viszem nekik a takar­mányt — mondta Kovács István. — Nyű, Rigó — s indult az al­kalmi segítség. Néhol az energia szűkössége, a kazánok „gyengesége” miatt kellett szünetet elrendelni. Má­sutt az iskolák fő gondja a ta­nulók, bejárása,.. A Jcarekegjrházi .'központi általános iskola! ■. hyolc- száznegyvenot tanulója Közül reggelente nyolcvanon társaik­nál jóval messzebbről, majd tíz kilométeres sugarú körből érkez­nek a meleg tantermekbe. Ahogy a gyerekek elmondták, van aki naponta ihét-kilenc kilométert gyalogol, fagyban, hóban, sárban. Az ő helytállásuk bizonyítja, hogy a legnagyobb hideg sem ad okot a hiányzásra. (Czauner Péter—Straszer András) HARMADIK GYEREK - LESZERELÉS A sorkatonák családja támogatást kérhet A napokban számos fiatal kap­ta meg a sorkatonai szolgálatra szóló behívóparancsot. Ezt álta­lában 10 nappal előbb küldik ki a hadkiegészítési és területvédel- mi parancsnokságok, hogy az esetleges családi és munkahelyi problémákat rendezhessék a be- vonulók. Mi a teendőjük, milyen jogaik és kötelességeik vannak a fiata­loknak sorkatonai szolgálatuk megkezdésével kapcsolatban? — ezekről a kérdésekről tájékoztat­ták a Honvédelmi Minisztérium­ban az MTI munkatársát. A leg­több gondjuk azoknak van. akik családos, nős emberek vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzátar­tozójukról gondoskodnak. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal korábban kézbesí­tették a behívót. Ezek a fiatalok a behívóparancs bemutatása mel­lett kérelmezhetik a lakóhely sze­rinti tanácsnál a családi segély megállapítását, amely a sorkato­nai szolgálat ideje alatt az eltar­tásra szoruló hozzátartozóiknak a megélhetését biztosítja. Ezt a segélyt a bevonulás napját köve­tő hónap elsejétől folyósítják. En­nek összege változó, a segély nagysága a rászoruló jövedelmi viszonyaitól is függ. Például annak a hadkötelesnek a felesége, akinek egy kiskorú gyermeke van és nem kap gyer­mekgondozási segélyt. 2050 forin­tot, valamint gyermeke után en­nek az összegnek a 70 százalékát kapja kézhez. Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevonulás előtt a családi segélyre vonatko­zó kérelmet nem adták be a ta­nácshoz. akkor a katonai szolgá­lat ideje alatt is megtehetik, és visszamenőleg 6 hónapra megkap­ják az arra járó összeget a jogo­sultak. A sorkatonai szolgálatot telje­sítő katonák hozzátartozóit egyéb szociális kedvezmények is meg. illetik. Az óvodai felvételnél gyermekeik előnyt élveznek. • A sorkatona szociális gondozásra szoruló hozzátartozóinak >— amennyiben azt kérik — gondo­zóintézeti elhelyezésnél soronkí­vüliséget kell biztosítani. Rendkí­vüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyben részesülhetnek. A Magyar Nép­hadseregben a nős., kétgyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek: a 18 hó­nap helye(t egy év után kerülnek vissza családjukhoz. Ha a szolgá­lat ideje alatt a család létszáma harmadik gyerekkel szaporodik, akkor azonnal leszerelik a * kato­nát. 1 Ha a fiatal bemutatja munka­helyén a behívóparancsát, ennek alapján bevonulási segélyt kap: a nőtlen sorköteles esetében ez az összeg a havi átlagkeresetének 50 százaléka, a családosoknál pedig a teljes havi átlagkereset. A be­vonulás előtt. Ka kéri a fiatal, két nap fizetés nélküli szabadsá­got kell részére engedélyezni, a szövetkezeti tagot pedig ugyan­csak két napra mentesíteni kell a közös munkában való részvétel alól. Természetesen a katonaidő munkában töltött időnek számít. A sorkatonai szolgálatot teljesítőt továbbra is megilleti a szolgálati lakás, a termelőszövetkezeti ta­gokat pedig az illetményföld­használat. A Pannónia Filmstúdióból A kecskeméti alkotók műhe­lyében több sorozaton dolgoznak. Jankövics Marcell vezető rendező és a kecskeméti rendezők néhány héten belül befejezik a ..Magyar Népmesék” sorozat harmadik ösz- szeállítását. Elkészül a televízió­ban korábban bemutatott „Me­sék Mátyás királyról” című soro­zat epizódjaiból' összeállított egész estét betöltő film is. A csaknem 80 perces alkotást Üjváry László rendezi. Szabó Szabolcs és Haui József a „Vízipók — csodapók” harmadik sorozatának előkészíté­sén dolgozik. A rajzanimációval készülő összeállításiban az ismert főszereplők újabb kalandjait fii— mesítik meg Kertész György szö­vege alapján, Pethö Zsolt zené­jével. VITA KÖZBEN Visszaadott iparengedélyek Az MSZMP XIII. kongresszusának irányelveit Bács-KLs- kun minden pártalapszervezetében megvitatták. Több mint hatezren mondtak véleményt a dokumentumról — és mind­arról, ami foglalkoztatja a kommunistákat. Az észrevétele­ket természetesen továbbítják a felsőbb pártszervekhez. Nem mindegyik nézet* javaslat igényli országos hatáskörű szerv döntését, jó néhány ügy helyben elintézhető. Ma kezdődő, s a kongresszusig több-kevesebb rendszerességgel jelentkező sorozatunkban azt próbáljuk meg érzékeltetni, hogy Bács- Kiskun kommunistái az irányelvek vitájában mennyi min­den — a lakosság egészét érintő — témát szóba hoztak. Szinte minden városban, köz­ségben elmondták az irányelvek vitájában: az elmúlt évben sok, szolgáltatást végző kisiparos ad­ta vissza az iparengedélyét. A kommunistáik javaslata: az ille­tékesek vizsgálják meg a helyze­tet, ha kell, biztosítsanak adóked- veanényt a kisiparosoknak. Mi újság Kecskeméten? A vá­rosi tanács ipari osztályának ve­zetője Kolozsi R. Gyula és fő­előadója Egri Béla tájékoztat: .— öt éve 800, most pedig kö­rülbelül 1200 kisiparos tevékeny- • kedik a megyeszékhelyen. A szá­muk különösen azóta nőtt meg, hogy gyakorlatilag állampolgári jogon bárkinek kiadható az en­gedély váltása. Hogy tiszta képet alkothasson, azt is tudnia kell: kisiparosok a teherfuvarozók és a személyszállítók — taxisak — is, márpedig az utóbbi két évben elsősorban az ő számuk gyarapo­dott. — Csökkenésről tehát nincs szó? — De van! Csak 1965-ben ed­dig több mint ötvenen számolták fel a műhelyüket s adták vissza az iparengedélyüket. Zömében azok, akik konkrét, személyi szol­gáltatást végeznek. Víz- és gáz­szerelők, szobafestők, női és fér- f is zabák, villanyszerelők, és még kőművesek is. — Mi lehet a háttérben? — A kisebbik ok: sokan bele­buktak a boltba. Azt hitték, a vállalkozáshoz elég a szándék, de mára rájöttek, hogy némi tőke és szakmai tudás is kell. A nagyob­bik ok a társadalombiztosítási járulék összege. — A Központi Statisztikai Hi­vatal szerint egy átlagmagyar ta­valy 5200 forint körül keresett ha­vonta. Mondjuk, hogy kisiparos­ként is ennyi a bevétele. Mennyi erre a közteher? — 5200 forintra 1950 forint ha­vonta. Ezt nagyon sokan nem győzik, A járulék egyébként meg­egyezik azzal, amit az állami vál­lalatok is fizetnek alkalmazottaik után, tehát — legalábbis elvben — a kisiparosok most azonos fel­tételekkel dolgoznak, mint egy gyár. A jelek szerint azonban ezt nem tudják vállalni. Baja, informátorunk Bárdos Csaba, a tanács termelés- és ellá­tás-felügyeleti osztályának veze­tője. — A helyzet a kecskemétihez hasonló, a kisiparosok nagy ré­sze egyszerűen nem tudja kigaz­dálkodni bevételéből az SZTK- járulékot. Ilyenkor visszaadják az iparengedélyt, valahol főál­lást keresnek maguknak, és mel­lékfoglalkozásban — havi 250 fo­rintos baleseti járadék fizetése mellett — folytatják korábhi te­vékenységüket, persze jóval ki­sebb kapacitással. — Pontosan milyen szakmák művelői adták vissza az ipart? — Azok, akik személyi szolgál­tatásból éltek: cipészek, fodrá­szok, bőrönd ősök. Hiányukat már most érezzük. Mi a helyzet egy olyan község­ben, ahol a szolgáltatók zöme kis­iparos? Lakiteleken Németh Jó- zsefné, a tanács igazgatási főelő­adója válaszol kérdéseinkre. — A társadalombiztosítási já­rulék magas összege miatt itt is mellékfoglalkozásra tér át né­hány iparos, összesen egyébként nyolcvanketten vannak. MIT KELL TUDNI...? Változott a terhességi-gyermekágyi segélyezés 1985. január 1-től megváltoztak a terhességi-gyermekágyi segély­re vonatkozó rendelkezések. Aki a szülési szabadságának ideje alatt — 1985. január 1-én, vagy azt követően — kórházi ápolás alatt áll, annak a korábbi 90 szá­zalékos mértékű segély helyett a kórházi ápolás idejére is a teljes napi összeg jár. Akinek a szülési szabadsága 1985. január 1-én, vagy azt kö­vetően kezdődött, annak a szülé­si szabadság első napját közvet­lenül megelőző naptári évben el­ért — nyugdfjjárulékkal és álta­lános bérpótlékkal csökkentett — keresete alapján jár a segély minden naptári napra. Jutalom és évvégi részesedés után terhes­ségi-gyermekágyi segélv a szülési szabadság első napjától esedékes. Nem jár terhességi-gyermek­ágyi segély annak, aki bármelyik jogviszonyában munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységet folytat, s arra az időre sem, amely alatt külföldön tartózkodik, ha előze­tes letartóztatásban van, ha sza­badságvesztés büntetését tölti, ha szigorított őrizetben van. Alkalmi fizikai munkát végző személy, gazdasági dolgozó, ház­tartási alkalmazott, szigorított javító-nevelő munkára ítélt sze­mély terhességi-gyermekágyi se­gélyének összege —, ha a szülést megelőző két évben 270 napi biz­tosítási ideje van — napi 120 Ft. Ha 270 napnál kevesebb, de leg­alább 180 nap a biztosítási' ideje, a segély napi összege 80 Ft. Ré­szükre a segély — vasárnap kivé­telével — mindennapra jár. Akinek a szülési szabadsága 1984-ben kezdődött, annak az 1985. január 1-ét megelőző ren­delkezések szerint jár a terhessé­gi-gyermekágyi segély, tehát nem nyugdijjárulékkal és általános bérpótlékkal csökkentett kereset alapján, s nem naptári napra, ha­nem azokra a napokra, amelye­ken egyébként is munkát kelle­ne végeznie a szülési szabadság első napján érvényes munkarend­je szerint. Akinek a terhességi­gyermekágyi segélyalapjából nyugdijjárulékot levonni nem kell, annak a korábbi rendelkezé­sek alapján jár a terhességi-gyer­mekágyi segély. (Pl.: kisiparos, magánkereskedő, ügyvédi mun­kaközösség tagja stb.). Aki 1985. szeptember 1-én. vagy azt köve­tően kezdi meg szülési szabadsá­gát, az a jelenlegi húsz hét (140 — Milyen kisiparosra volna szükségük? — Cipészünk évek óta nincs. Elkelne még férfifodrász és rá- dió-tv-műszerész is, mert van ugyan felvevőihely, de azonnali javítást nem vállalnak. Kiskunfélegyháza, városi ta­nács. Dinnyés István osztályveze­tő a beszélgetőpartner. — Mintegy negyven fős a kis­iparos-csökkenés. Olyan, koráb­ban divatosnak, jövedelmezőnek tartott szakmák művelői is „be­dobták a törölközőt”, mint női és férfiszatoók, kőművesek, ács­állványozók. Mit szól mindehhez a szakmai érdekképviseleti szerv? Rehák László, a KIOSZ megyei titkára mondja el véleményét. — 1983 végén 7831, tavaly decemberben pedig már csak 7631 főfoglalkozású kisiparos dolgo­zott Bács-Kiskuniban. Elsősorban a községekben adták vissza az iparengedélyt, főként cipészek, szabók. Hozzá kell még tennem: az utóbbi másfél évtizedben soha nem volt ilyen mértékű csökke­nés. — Önök szerint mi az ok? — Egyértelműen a társadalom- biztosítási járulék magas összege, a kisiparosok mind erre hivatkoz­nak. Az igazság az, hogy ezt — elvben — költségként átháríthat­nák a megrendelőre, de ezzel csu­pán saját helyzetüket rontanák, mert tovább kellene srófolniuk az árakat, és még kevesebben vennék igénybe szolgáltatásaikat. Vannak szakmák, amelyekben ez megoldható, de bizonyos szak­mákban ez nem megy. — Azt beszélik, hogy a megyei szervezet javaslatot terjesztett az országos vezetőség elé. Elárul­ná a részleteit? — Szívesen: azt szeretnénk, ha a társadalombiztosítási járulé­kot minimalizálnák, tehát lenne egy bizonyos optimális összeg, amit — függetlenül az elért jö­vedelemtől — mindenkinek be kellene fizetnie. Ennél többet pe­dig annak, önkéntesen, aki töb­bet is szeretne visszakapni. — Kapásból tudok erre egy el­lenérvet: 55 éves koráig minden­ki a minimumot, utána pedig a maximumot fizetné. Nem tart et­től? — Nézze, én jobban tartok at­tól, hogy a falvaikban egyáltalán nem lesznek rádiószerelők, cipé­szek, fodrászok, foltozó szabók. A tavalyi létszámcsökkenésből 135 községi volt, s ha valami, ez szá­momra figyelmeztető jel. Min­den tagunk nevében jelentem ki: szükségesnek tartom a kérdés sürgős felülvizsgálatát és —ami még fontosabb — orvoslását! E sorok írójának alig két hete egy aranykezű sükösdi autószere­lő így kommentálta a helyzetet: „egyre nehezebb”. Gerincbánital- mai miatt kénytelen alkalmazot­tat tartani, így — felesége részé­re fizetett SZTK-járulékával együtt — havi 5000 forintra rúg egyedül a társadalombiztosítás. A műhelyben egy tízéves Lada és egy őskori nagy Polski várta a javítást. „Ebből élünk” — mu­tatott a mester a járgányokra. Még egyszer Bács-Kiskun kom­munistáinak összegzett vélemé­nye: „az illetékesek vizsgálják meg a helyzetet". Ballal József nap) helyett huszonnégy hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult. Szigorú előírás azonban, hogy eb­ből négy hetet (28 nap) a szülés előtt kell kivenni. Koraszülés esetén lehetőség van a szülési szabadság meghosszab­bítására, de a hosszabbítással nem lehet több a szülést követő ., 140 napnál (a szülés napját is beleszámítva). Tekintettel arra, hogy az 1985. szeptember 1-e után hatályos rendelkezés alapján a szülést követően 140 nap a szü­lési szabadság ideje, hosszabbí­tásra nem lesz lehetőség. Válto­zatlan marad az a rendelkezés, amely szerint a szülést követő 42 napra jár a terhességi-gyermek­ágyi segély akkor is, ha a gyer­mek halva születik. Ha a csecse, mő a szülési szabadság ideje alatt meghal, a halál napját követő 8 napra még jár a segély, amely ebben az esetben sem lehet ke­vesebb 42 napnál. Ha pedig a gyermeket állami gondozásba ad­ják. a segély az ezt követő napra még jár. de mivel a szülési sza­badság ekkor megszűnik, a ter­hességi-gyermekágyi segély sem jár tovább. A jogosultság felté­telei nem változtak, azokat a Pe­tőfi Népe 1984. november 15-i számában közöltük^ ezért itt nem ismételjük. El kell mondani még azt is, hogy aki 1985. szeptember 1-én vagy azt követően szül. annak a jelenlegi 2500 forint helyett 4000 forint anyasági segély jár. A fel­tételek változatlanok. Adám Leveaténé -a társadalombiztosítási igazgatóság megyei osztályvezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom