Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. január 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Elsejétől hatályos jogszabályok Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a so­ron levő feladatok megoldását szolgál­ják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alko­tott meg az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, több miniszter, s hatályba lé­pésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvet­lenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában — sorrendben a tör­vény szintű joganyagot, majd a mi­nisztertanácsi rendelkezéseket és a tár­caszintű rendeleteket tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa: Törvény a tisztesséf télén gazdálkodás tilalmáról Az Országgyűlés a tisztességtelen gazdál­kodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egy­felől szabályozza a piacon követendő maga­tartást, másfelől védelmet nyújt a tisztesség­telen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általános, formában tilt­ja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes ren­delkezéseivel tiltja a tisztességtelen ver­senyt. a fogyasztók megtévesztését, a gazda­sági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelein ár érvényesítését. Az alapvető tétet: tilos a (gazdasági tevékenység folytatásá­ra jogosult jogi személyeknek és magánsze­mélyeknek (ideértve a magánszemélyek tár­saságait is) gazdasági tevékenységet tlsztes- ségtaleniül különösen a versenytársaik, a fo­gyasztók (törvényes érdekelt sértő vagy ve­szélyeztető, Illetőleg az üzleti tisztesség kö­vetelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági verseny­ben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig va vevő. a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a ti­lalmak megszegéséihez fűződő jogkövetkez­ményeket. a .bírósági eljárást, a szankcioná­lás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására, vagy annak kicserélésére, ille­tőleg az á!r visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. Űj vállalatvezetési formák A gazdasági1 szférában — az Irányítási rend­szer továbbfejlesztésével összefüggésben — eél. hogy a vállalatok önállóbban, függetleneb- hül gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói (kollektívák döntési jog­köre. részvétele a vezetésben. E .törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnö­ki Tanács törvényerejű rendelettel módosítot­ta az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt: új vállalatvezetési formákat hozott létre. Esze­rint január 1-től a vállalatok többsége vál­lalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog mű­ködni. A változtatások alapvetően azt szol­gálják, hogy a vállalatok túlnyomó .többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kialakításával — különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon mű­ködtetéséivel (kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák .közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésé­nek a jogát a vállalati kollektíva vagy az an­nak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyako­rolt állami irányítás formája és 'tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvé­nyesül. megszűnik a korábbi vállalatfelügye­let. Azok a vállalatok, amelyeket e változá­sok nem érintenek — s ezek körét a Minisz­tertanács határozza meg — továbbra is ál­lamigazgatási (irányítás alatt maradnak, ál­talános vezetésüket a kinevezett igazgató lát­ja él. Településfejlesztési hozzájárulás Törvényerejű .rendelet született a .település- fejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész .terüle- tóre, de lehetőség van arra. hogy az önkéntes- séíg elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985,. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályira azért volt szükség, mert a köz-' ségfejlesztési hozzájárulásról' szóló. 1967-ben életbe lépett itvr„ éta számos jelentős válto­zás következett he. A lakosság mind sokré­tűbben vesz részt a helyi .közéletben, lénye­gesen kiszélesedett a demokratizmus hatókö­re. Ugyaniakkor azonban’ 'növekedett az infra­struktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti Igény, és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továhfejlesz- tését szükségessé .tette az ,is. hogy a helyi ta­nácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakos­ság és a tanácsok közötti együttműködés­ben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező,, adójellegű községfejiesz- tési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a .lakosság rész­vételének a településfejlesztésben. Az új hoz- záijánulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi .tanácsok már 1985-re településfejlesz­tési hozzájárulást állapítanak meg. a fizeten­dő összeg nem haladhatja meg ebben az év­ben a 600 forintot. Akik már az idén telepü­lésfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mente­sülnek a községfejlesztési hozzájárulás egy­idejű fizetése alól. A hozzájárulásból' befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok .rendelkez­nek: fejlesztésre meglévő intézmények mű­ködtetésére és felújítására használ,hatják fel. A .társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a. ..táppénzfolyósítás alapja a nyugdíj járulékkal csökkentett elő­ző éjvi átlagbér, illetve^ átlagkereset. Egyide­jűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében, a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy a lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény ösz- szege gyermekenként 40 000 forint, az építte­tővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi1) szerződés megkötésének időpont­jában meglevő .három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 fo­rint, más eltartott családtagok után szemé­lyenként 39 909 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges válto­zás. hogy állami tulajdonban levő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben, dol­gozóik részére munkáltatói támogatást a vál­lalatok, intézmények. 'Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető 'lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 000 forin­tig terjedő kedvezményes kölcsönt lehet fel­venni emeletráépítésre és tetőtér beépítésre. Az if júsági takarékbetét után kapható külön kölcsön .legnagyobb összege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. Ki kaphat utazási kedvezményt? A közlekedési miniszter — a Miniszterta­nácstól kapott felhatalmazás alapján — mó­dosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvez­ményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyer­mekek négy éves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmányuk befe­jezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettsé­gük felső korhatáráig; a középfokú és felső­fokú oktatási intézmények nappali «tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó f iatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A 'távolsági menetrend szerinti autóbusz- közlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógy pedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, to­vábbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, tes­ti vagy értelmi fogyatékosságban illetőleg el­mebetegségben szenvedd tanulók (gondozot­tak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhe­lye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgal­mú vasutak és a VOLÁN menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal' 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1- től. A 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a köz­lekedési miniszter előírta: március 31. napjá­tól szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 árakor az órákat 3 órára élőre keXT igazítani, meg­szűnésekor, tehát szeptember 29. napján 3 órákor pedig az órákat 2 órára .kell vissza iga­zítani. A nyári időszámítás 'bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát vég. ző — nem havdibéres — dolgozók munkabérét a tényleges .teljesítmény, illetőleg a ténylege­sen ledolgozott munkaidő alapján számolják el (MTI) PÉLDÁUL IZSÁK ÉS KISKUNMAJSA Mezőgazdasági szövetkezetek a jobb ellátásért Szerencsére már az egyre távo­lodó múlté, amikor a községek­ben az apróbb településeken élők tízezreinek mindennapos fejfájást okozott, hogy hol és mikor tudják megvásárolni, megszerezni mind­azt, ami a háztartás viteléhez szükséges. Bács-Kiskun megyé­nek már mind a százöt községé­ben van kis ABC, vagy élelmi­szer, esetleg vegyes bolt. Az utóbbi időben a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek mind jobban kiveszik a részüket az alapellátás biztosításából. A megyében mintegy 1290 szövetke­zeti élelmiszer, és vegyesboltban, majd tízezren dolgoznak, hogy a környékbeliek friss pékáruhoz, húsfélékhez és még sorolhatnám hányféle termékhez jussanak. A tanyákon élőknek bizony ezekért többet kell gyalogolniuk, vagy ha az időjárás engedi, ke-, rékpározniuk. Sok mezőgazdasági szövetkezetben a szociális és a nőbizottság szervezésében gon­doskodnak az egyedülállók, az idősek ellátásáról. Például az izsáki Sárfehér vagy a kiskun- majsai Jonathán Tsz-ből* gyak­ran felkeresik a tanyán lakókat, segítenek ügyes-bajos „hivatalos” dolgaik intézésében, de az általuk kiállított lista alapján a boltok­ban bevásárolják a számukra szükséges élelmiszert. Ezt azután mikrobusszal, terepjáróval házhoz is szállítják. • A Jonathán Tsz húsboltjában készül a kolbász. Másfajta gondoskodás, amikor nem mindig az anyagi haszon re­ményében a gazdaság élelmiszer­vagy húsboltot nyit. Az előbb említett kiskunmajjsai szövetkezet a nyáron szerződéses húsboltot nyitott, ahol többek között a ház­tájiban nevelt állatokat is levág­ják. így mintegy választékbőví­tésként a meglevő boltok kínála­tán túl itt is vásárolhatnak a helybeliek. Cz. F. # A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet élelmiszer- boltjában havonta kétszázezer forint értékű árut vásárolnak. Dokumentumok a dunapataji paraszti életről Befejezés előtt áll a MAFILM Hunnia Filmstúdiójának több produkciója. Véget ért Gothár Péter „Tiszán innen Dunán túl...” című alkotásának forga­tása. A rendező a vígjáték forga­tókönyvét Esterházy Péterrel kö­zösen írta. A film egy család ba­latoni nyaralásáról szól, ahol semmi sem úgy történik, aho­gyan eredetileg ’elképzelték. Az abszurd jeleneteket felvonultató alkotás operatőre Dávid Zoltán, a főbb szerepeket Zala Márk, Lá­zár Kati, Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor és Csákányi László alakítja. Gárdos Péter „Uramisten” című produkciójának utómunkálatait végzik. A rendező első játékfilm­je a cirkusz világában játszódik, a felvételek is zömmel itt készül­tek Máthé Tibor operatőr kame­rájával. A fellépés közben meg­sérülő, s életét más műsorszám­mal újrakezdő artistát Feleki Ka­mill alakítja;, A vágási munkálatoknál tart a „Csak egy mozi” című alkotás! Rendezője. Sándor Pál. A pro­dukció — ’„film a filmben” — a filmrendezés keserveiről szól. Ra­gályi Elemér felvevője előtt Pi- lisvörösváron, Dömösön, s az or­szágúti jelenetekben olyan neves színészek játszották az emberi és művészi problémákkal küzdő Rendezőt, a Színészt, a Mamát, a Lányt, mint Jean Pierre Léaud, Major Tamás, Gisela May, Deni- sa Kucerova. Fontos szerepet vál­lalt a produkcióban Deborah Já­vor és Garas Dezső is. Befejezte egész estés dokumen­tumfilmsorozata harmadik részé­nek forgatását ifj. Schiffer Pál. A Dávid Zoltán operatőrrel ké­szített „Paraszti élet” című pro­dukció Szentes, Dunapataj és Ipa­fa kis- és nagytermelőinek éle­tén keresztül a paraszti létfor­mát mutatja be. A sorozatot a negyedik rész felvételeivel az idén folytatják. Bábolnáról, a Bábolnai Állami .Gazdaságról készít dokumentum­filmet Sára Sándor rendelő Ku- ruca Sándor operatőrrel. A há­romrészesre tervezett produkció nagy részét már filmszalagra rögzítették. Békeplakátok kiállítása Több mint ötven, országból négyezer plakát érkezett Moszk­vába a Naigy Honvédő Háború­ban aratott győzelem negyvene­dik évfordulójára meghirdetett plakátversenyre, amelynek jel­szava: „A békéért, a humaniz­musért, az atomháborús fenye­getés ellen!” Nem volt könnyű dolga a te­kintélyes nemzetközi zsűrinek, hogy az igen kifejező és magas művészi színvonalat képviselő művek közül kiválassza a legjob­bakat, Az első díjakat végül is M. Awakkumov és O. Volkova, szov­jet művészek. Az emberiség jövő­jéért cimű sorozatukért, az • „Halál helyett kenyeret!” az NDK-beli művészek győztes pla­kátja. NDK-beli B, Morgner, V. Mahler és L. Grumbach „Ha­lál helyett kenyeret!” című munkájukért, valamint a híres japán grafikus és formatervező, S. Fukuda, a Iháborúéllenes té­ma eredeti feldolgozásáért kap­táik. A versenyen részt vevő leg­jobb munkákat Moszkvában a Művészek Központi Házában kiállítják, és nagy példányiszám­ban sokszorosítják. SZILVESZTER 1984 A televízióban „Magyar ember természete jól enmi-inmi. de la­koma után vidám ötletekkel és adomáikkal magát jól kinevetni”. ír.ta Élötvös Károly. Ma is így igaz. Csak éppen egy kicsit kényelme­sebbekké váltunk. Kicsit? Barátom naponta tízszer is megnézi csodaóráján, hányadika is van, így egyszerűbb, mint benyúlni az emlékezet kamrájába. Ha így ‘haladunk, sokan, majd valamilyen műszertől tudakolják fiúk-e vagy lá­nyok. Miként jön á csizma az asztalira, ellanyhulásunk. eltunyiulásunk hogyan kerül az újságíró szilvesz­teri jegyzeteibe? Mert az év végi tévéműsor ille­tékesei is számoltak ikomótosságunikkal! Főként Ho- fi ismeri a közönség természetrajzát. Úgy csinál, mintha ránk bízná a látszólag rejtett viccpetárdák megtalálását, pukkan,tgatását. valójában körülte­kintően gondoskodik arról: egyetemi tanártól Írás- tudatlanig. mindenki értse mondandóját Mozgósítja a 'hatáskeltés minden eszközét Ügy szórja a szóvicceket mint honfitársaink a százaso­kat napi bevásárlásaik során. (Alisőbrandy. azaz al­sóbbrendű és felsőbrandy. vagyis felsőbbrendű; ka- maraszínház-speiz). Találóak szócsavarásai. Jól tud­ja: olyan a nevetés, mint a vasúti szerelvény, ha egyszer mozgásba jött könnyű haladását (tartósíta­ni, Kimondja a látszat-valóságot szembesíti az igazzal és természetes egykedvűséggel .kinyilvánít­ja a .következtetést, ami azonban egy csavarintással újabb látszat!gazságnak bizonyul. Kezdődhet min­den élőiről, folytatódhat a forma és a tartalom, szavaink és tetteink, az egyedi és az általános el­lentmondásainak mindig kacagtató leleplezése. A szilveszteri képernyőre közkívánatra visszake­rült Háti már a műsorát összekötő népszerű dallal biztosra ment. Eddig dallamával hódított a Hege­dűs a háztetőn hősének hitvallása, most időszerűsé­gével hatott Persze .talán sohasem volt ilyen könnyű dolga a mevetteités nagymesterének. A .bravúros, sajátos műfajának minden, lehetőségét kihasználó Szuper - boia, csattanóként a kitűnő „sakkjátszmával” (Ár­kus és Gál'Vülgyi remeklése), bemelegítette az or- szágnyi színháztermet, jókedvre hangolta a nézőket. Nem fájt a Valahogy mindig lesz! Az első rész­ben már-már feledtük: a Vidám Színpadiról közve­títik. Friss, érdekes, szórakoztató. Ízléses jelenetek váltakoztak. A végére elfogyott az ötiétmuníció. ez­úttal is kitűnő H|Í| Benedek Miklós, Gálvölgyi Já­nos, Hacser Józsa, Markos György, Pálfy József. 'Nádas György, Schütz Ila. • A képernyőn is szívderítő látvány, étményes pro­dukció volt a kecskeméti Háry János, noha láttam már jobb színházi közvetítést. Bizony el'-elmarado- zott a kamera a cselekménytől „elsikkasztott” szép, vagy mulatságos jeleneteket (például a császárné gyerekeinek ibeyöniuljáisáit). A Katona József Szín­ház és a Kodály Zoltán énekes iskola közös vállal­kozásáról már megírtam annak idején, hogy az énettakar nem játszott, nem vett részt a játékban. Aligha tehetett mást a rendező, de a képernyőn ki­mondottan zavart a félközeiben bemutatott háttér­ben ülők merev arca. Bárcsak gyakrabban láthatnánk-halThatnánk ha­sonló remekműveket a képernyőn és a színházban. Heltai Nándor A rádióban Nagy összegben lefogadom bárkivel hogy a szil­veszteri rádiókabarét az ismétléskor hallgatja meg hazánk dolgozó népe, nem pedig december 31-én. A televízió— bármilyen, műsort sugározzon is — le­küzdhetetlen kankurrencia. Különösen, ha Tony Curtis és Roger Moore „kétkanáisága’’ után sze­mélyesen Hofi jelenik meg a képernyőn, már tud­niillik az egyesen- — a kettesen viszont éppen az Alphaville For Ever Young című slágere szól. Kelj tehát bizonyos fokú elhivatottság, vagy valamilyen kényszerítő körülmény, hogy mindennek ellenére a rádióhoz tapassza a fülét aiz ember. Még akkor is, ha a .tapasztalatok szerint minden­képpen jobban jár a 'hallgató, minit a néző, pedig — .iá.tCTÓ1aig — a rádiósak nem is akarnak semmi különöset. De — talán épp ezért — sikerül nekik kuriózumot alkotni. Már csak azzal is, hogy az idén — hallgatván az idők szavára — a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kollégiumában vet­ték fel a műsorukat — tudván, hogy alig van té­ma. amely úgy érdekelné az embereket, mint a köz­gazdaság. Innentől a szerkesztők — és a szerzők — érdeme az. hogy megpróbáltak humorosan beszelni vére­sen komoly dolgokról. Hálapénzről Dácia-hibáról metrój egy-árról Pusztán ez a téma megérdemli a- mélyebb vizsgá­latot. Már a miniszter is azt nyilatkozta — így a kabairettisták —, hogy a közvélemény szerint' is méltatlanul alacsony a metrójegy ára. Honnan tud­ja ezt a miniszter — teszik föl maguknak a kér­dést. Onnan, válaszolják meg. hogy reggelente, ami­kor munkába megy — a metrón, természetesen —• mást sem hall. Sőt, lát olyan állampolgárt is. add eleve két egyforintost dob be az automatába a be­járatnál ... (Találós kérdés: lesz-e helyi közlekedési viteldíjemelés év elején???) A (szilveszteri rádió)kabaré sikerének a nyitja: csakis olyasmiről beszél ami foglalkoztatja az em­bereket. § nem riad vissza ..tabu”^témák falemlíté­sétől sem. A rádiókabaré ily módon a demokrácia sajátos eszköze amely olyasmit is cselekedhet, amit a hagyományos eszközök nem. „Fűtsunk a káposz­tával úgy sincs szén”, ..cseh koronáért sem kap fekete borsot”’ — 'példamondatok az ámításhoz. Kot­tái Róbert, mint Illetékes Elv társ így fakad ki: „én nagyon értem a tréfát. De nem szeretem”. Hétköz­napjaink köszönnek vissza — szilveszterkor is — a kabaréból. („Hogyan számoljuk fél a tisztesség­telen hasznot?. Ezután minden haszon tisztességes lesz!”) Az idézetek vég nélkül tovább sorolhaitók (ám nem biztos, hogy elolvasva épp olyan, mosolyt fa­kasztanak, mint hallgatva.) Nem is ez a lényeg, ha­nem az: a rádió e szilveszteren is jól megnevette-; tett. Ballal József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom