Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

IMS. Január 31. • PETŐFI NÉPE • t HOGYAN ALAKUL A CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS? A MÉRCE: MUNKA, SZORGALOM Az áremeléseknek senki sem örül. A megszokott csa­ládi életszínvonalhoz min­denki ragaszkodik. A leg­utóbbi jelentős árváltozások különösen érzékenyen érintették az alacsonyabb jövedelmű embereket, elsősorban a nyugdíjasokat. A kétmillió-kétszáz­ezer nyugdíjas közül mintegy 900 ezernek a havi juttatása nem éri el a havi 3 ezer forintot. Az állam néhány intézke­dést tett a növekvő kiadások ellensúlyozására, de az nem mindenütt pótolja a költségek növekedését. A családok szá­molgatnak, hol lehetne megtakarítani a kiadásokból vagy jobb, esetleg több munkával növelni a bevételeket, s ezzel ellensúlyozni a kiadásokat. A továbbiakban néhány véle­ményről, tapasztalatról számolok be. Jövedelmek és árak • Zsoldos István művezető szaktanácsot ad Zsoldos József szerelő­nek egy MTZ-traktor Javításához az Izsáki Állami Gazdaság gép­műhelyében. Több jószágot nevelnek Pecelek István, a kerekegyházi Dózsa gépműhelyének vezetője: — A feleségemmel — aki a ter­melőszövetkezet könyvelője — kiszámítottuk, hogy csaknem 9 ezer forinttal nő az évi kiadásunk. Télen a fűtés miatt több tüzelő fogy. ilyenkor a villanyszámla is magasabb. A két gyerek — 9 és 12 évesek — szeretik a teret, tejter­méket és az édességet. A családi házunk kertje kicsi, a háztartási szükségletet nem tudjuk pótolni, csaknem mindent a boltból vá­sárolunk. Elhatározták, hogy több jószá­got tartanak a háztájiban. 3 anya­kocájuk van. 20 hízóra szerződ­tek eddig évente. A családi ta­nács döntése szerint az idén öt­tel többet értékesítenek. A- ter­melőszövetkezettől járó háztáji egy részében takarmány helyett háztartási szükségletre burgo­nyát termesztenek. Törődnek velük Lajosnvizsei tanyavillág. Hep” hupás utak. Türelmetlenül vá­rom, mikor szállhatok ki a gépko­csiból. Végre odaérünk Bujdosó Mihály Mizse 207. szám alatti ta­nyájához. A házigazda boldogan jön elénk. Tóth Lászlóné. szociá­lis gondozót családtagként üd­vözli. A beteg ember feleségén is látszik az önöm. A Kossuth Ter­melőszövetkezet vezetősége tö­rődik idős tagjaival. Búidosőék- nak is hetente bevásárolnak, szük­ség esetén beviszik őket orvosi vizsgálatra, kiváltják részükre a gyógyszert. A szövetkezeti nyugdíj alatta van a 3 ezer 'forintnak, az idén a .központi intézkedések során 180 forinttal emelik. Ezenkívül még egy örömhírről értesülnek. A szö­vetkezet vezetősége elfogadta kérelmüket, és 'legutóbbi ülésén megszavazta, hogy havi 300 fo­rint. nyugdíjkiegészítésben ré­szesülnek a szociális alapból. — Mi nyugdíjasok kaounk más segítséget is a közöstől —. mond­ja a háziasszony. — Ingyen tü­zelőt. a háztáji terület átlagos jövedelmét pénzben, ha akarjuk természetben juttatják. Minden évben az öregek napián. össze­jövetelre hívnak bennünket, aján­dékot kapunk, karácsonykor is csomaggal kedveskednek. Tóth Lászlónéhoz 52 nyugdíjas tartozik. Örömmel és szeretettel foglalkozik az idős emberekkel. Rajta kívül a közös gazdasá" két asszonyt alkalmaz szociális gondozónak, az egyik szintén nyugdíjas, félállásban dolgozik. Egy paszta szőlő Tokios József né nem győzi so­rolni gondjait. A ladánybenei Zrínyi Szakszövetkezet híradás­technikai üzemének minőségei, lenőre. fCTje Budapesten a Vo­lánnál dolgozik. 24 órás szolgálat­ban van és 48 órája szabad. Édes­anyja 78 éves. 1640 forint terme­lőszövetkezeti járadékot kap. Nagybátyja is náluk lakik, maga­tehetetlen. ő a gyámja. Egy fia van. ipaFi tanuló. 250 forint ősz-; töndíjat kap. — Ezt az áremelést alaposan megérezzük. A család kedveli az édességet, 4 kg cukor fogy heten­ként. A tejet és a tejterméket is szeretik. Az élelmiszerigénye­ket úgy pótoljuk, hogy saját célra minden évben sertést hizlalunk, baromfit nevelünk, s még így is kevés a pénzünk. Az idén is bér­iünk a termelőszövetkezettől egy pászta szőlőt. így mondják ná­lunk. Egy pászta 50 sor. öt—hat asszony összefog tavasztól, ősz'' vállalják az összes munkát. Az éhből származó jövedelem hozzá­segít háztartási gondjaink megol­dásához. Bakó Ferenc, a termelőszövet­kezet ipari főágazat-vezetője, aki egyúttal a községi pártalaoszer- vezet titkára is. elmondja, hogv sajnos a termelőszövetkezet 3 millió forint veszteséggel zárta az elmúlt évet. Az ipari üzemek — a híradástechnikai és a'doboz- összeállító — jövedelmező, de a kedvezőtlen adottságok, az aszály, a növekvő kiadások pótlására ■nem elegendő a bevételük. — A községi pártalaos zervezet a szövetkezet vezetőségével együttműködve keresi a kiutat. Januártól kibővítették a bedol­gozórendszert. megállapodást kö­töttek a Kecskeméti Háziipari Szövetkezettel, ezenkívül gumi alkatrészeket is készítenek ott­hon az asszonyok. Az ipari mel­léküzemágak bővítése részben hozzásegít a tavalyi veszteség ki- gazdálkodásához. valamint az 1900 lakosú község néoesséaroe?- tartó képességének növelésé­hez. Az ingázás ugyanis drágítja a megélhetési költségeket — tájé­koztat a párttitkár. Bevezették a teljesítménybért Zsoldos Istvánnak, az Izsáki Állami Gazdaság vezetőjé­nek négy gyermeke van. — Ná­lunk az egy személyre jutó jöve­delem 1760 forint A villanyszám­la eddig is havi ezer forint volt. az automata mosógép szombaton sokszor egész nap be van kap­csolva, a négy gyerek után s°k a mosnivaló. Felsorolni is nehéz volna, hogy mennyi az egyéb ki­adás. Szerencsére a gazdaságtól ingyen ebédet kapunk a szociális keretből. Ez bizony nem csekély­ség. Az sem. hogy a feleségem ru­háit maga varrja, a kisebb javí­tásokat. is elvégzi. Lehétővé vált. hogy az illet­ményföldet nemcsak szántóban, hanem szőlőben és gyümölcsös­ben is megkaphatjuk. Elhatároz­tuk. hogy almáskertet művelünk. Igaz. nagyobb a kockázat, de a jövedelem is több lehet. A fele­ségem, aki szintén az állami gaz­daságban dolgozik csak 2800 fo­rintot keres. A szolgáltató kerület gépmű­helyében ez év január 1-től be­vezették a teljesítménybért. Az eddigi tapasztalatok szerint 10— 15 százalék keresetnövekedésre számítanak. A minőséget megfizetik^ Felsőcsalános 175. Borsos Ist­ván, a kecskeméti Alföld Szak- szövetkezet tagja éppen egy al- maszáHítmányt készít elő felesé, gével. amikor betoppanok. A kö­zeli boltba szállítják a gyümöl­csöt. A házigazda elmondja, hogy főként kertészkedéssel foglal­koznak. Műtrágyát nem használ, viszont 80—100 tonna szervestrá­gyát dolgoz a földbe évenként. Ha anyagilag kifizetődő, áttér a biohumusszal történő talajjaví­tásra. amiről mostanában sokat hallott, olvasott. — Természetesen sokat öntő, zünk. Mivel villanymotort hasz­nálunk. nem örülök az elektro­mos energia drágulásának. Két­havi áramszámlám tavasztól nyár végéig eddig is 4000 forint volt. A mesterséges csapadékra pedig szükség van. Ezen a homo­kon enélkül nem lehet termelni. Nagyon odafigyelünk a minőség­re. Szerintem a jó minőségű árut jobban megfizetik. Az árkülönbö­zet részben fedezi a költségein­ket. Az igazság az. hogy a ker­tészkedés nem valami kifizetődő. Szóba került az élelmiszerárak emelkedése is. — Mi édességet, tejet és tejterméket keveset fo­gyasztunk — állítja a házigazda —. bennünket az energiaárak emelkedése érint elsősorban. Behozatal helyett Mi a véleménye egy GMK-ban dolgozó munkásnak? Erre is kí­váncsi voltam: A PROTOKON gépeket fejlesztő és gyártó gaz­dasági munkaközösség egy év­vel ezelőtt alakult Kiskőrösön. Rövid idő alatt szép eredménye­ket ért el. Olyan gépeket készíte­nek —. többek között bélyegző, valamint fémpénzszámoló auto-j majákat — amelyeket azelőtt nyu­gatról importáltunk. Zentai Antallal, a GMK egyik munkásával beszélgetek. — Alig győzzük a megrendelé­seket teljesíteni. Sóikat dolgo- zurak. de nem panaszkodhatunk a kéréseire."A féleségem1' á“ szőlőt műveli, jószágokat tart. Máris elhatároztuk, hogy növeljük a háztáji állományt, mert két kis­lányunk iskoláztatásának költ­ségei is egyre emelkednek. Az a véleménye, hogy. az ár­emeléseket saját háztartásuk­ban ellensúlyozni tudják. Az áremelések miatti kesergés — a tapasztalatok szerint — el- múlóban van. Legjobban az ra­gadott meg amikor ezt a társa­dalmi keresztmetszetet készítet­tem. hogy az alacsony jövedel­műekkel általában többet törőd, nek a községekben, mint váro­sainkban. A mezőgazdasági szö­vetkezetek nyilvántartják nyug­díjasaikat. folyamatosan ellen­őrzik életkörülményeiket, szer­vezetten segítik-gondjaik enyhí­tését. Az ipari üzemekben is ta­pasztalunk hasonlót, de koránt­sem olyan mértékben, mint azt az idősebb emberek elvárnák, pedig éppen ők szorulnak leginkább tá­mogatásra. Kereskedő Sándor Emelik a szakmunkástanulók ösztöndíját Február 1-től átlagosan ötven százalékkal emelkedik a szak­munkásképzők és a szakmunkás- képzést folytató szakközépisko­lák tanulóinak ösztöndíja, továb­bá megváltozik a juttatás rend­szere is. n A KISZ X. kongresszusán és az országos diákparlamenten kér­ték a küldöttek a szakmunkás- képző iskolákban lí> éve válto­zatlan összegű ösztöndíjak fel­emelését, a juttatás rendszerének korszerűsítését. Az oktatásügy irányítói egyetértettek a diákok képviselőivel, mert az ösztöndí­jak másfél évtizeddel ezelőtt megállapított összege ma már valóban nem „ösztönöz” a jobb tanulmányi ' és szakmai teljesít­ményre. Odaítélésekor számos központi előírás korlátozta an­nak lehetőségét, hogy figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat és azi érdekképviseleti szervek vé­leményét. mérlegeljék a tanulók teljesítménye között -meglevő kü­lönbségeket, s annak arányában differenciálják az ösztöndíj ősz- szegét. Az új rendelet egységesíti a szakmunkásképzésben részt vevők ösztöndíjrendszerét. függetlenül attól, milyen oktatási intézmény- típusban tanulnak. A jogalkotók célja az volt, hogy az ösztöndíj jobb tanulmányi eredményekre, munkára, szorgalomra serkent­sen. A személyre szóló összege­ket ezentúl mindkét iskolatípus­ban félévenként a tanuló telje­sítménye, végzett munkája és szorgalma alapján állapítják meg. A döntést a fiatalt leg­jobban ismerők — az osztályfő­nök, a szakoktató, a diák-érdek­képviseleti szervek és,' az ösz­töndíjat fizető vállalat képvise­lője — hozzák. A napokban meg­jelent jogszabály csupán a szak­mai kategória és az évfolyam szerinti differenciált összegeket írja elő. Az elosztás módját az iskolákban alakítják ki a tanu­lók helyi KISZ- és szakszerve­zeti szerveivel egyetértésben. Mivel az új ösztöndíjrendszer a tanulást, a jó munkát, a pél­dás szorgalmat kívánja elsősor­ban honorálni, ezért az átlagos 50 százalékos növekedés nem érint minden tanulót egyformán. Lesznek diákok, akiknek az ösz­töndíja az átlagosnál nagyobb, illetve ennél kisebb mértékben emelkedik, az elégtelen erecfmé- nyűek pedig a következő félév­ben már nem kaphatják ezt a juttatást. Az ősztől kezdődő iskolarend­szerű technikusképzés, illetve az ezzel közös alapozású szakközép­iskolai szakmunkásképzés új in­tézménytípus: a műszaki szak- középiskola létrehozását tette szükségessé. A jövőben a szak­munkásképzést folytató szakkö­zépiskola tanulóihoz hasonlóan részesülnek ösztöndíjban a mű­szaki szakközépiskolák szakmun­kásképzésben részt vevő diákjai is. ök azonban csak i a kétéves alapképzés után, a harmadik év­től kaphatnak ösztöndíjat, mert ekkor kapcsolódnak be a gya­korlati oktatásba, a termelő- munkába. A módosított rendszertől azt remélik az oktatásügy irányítói, hogy ibevezetése —. ha az isko­lák demokratikusan, körültekin­tően élnek vele — növeli az ösztöndíj tényleges ösztönző ere­jét. Az I iskolákban dolgozó ifjú­sági szervezetektől pedig azt vár­ják, hogy az ösztöndíjak elosz­tási módjának meghatározásakor, a személyre szóló összegek meg­állapításakor felelősségük tuda­tában képviseljék a tanulásban élenjáró, á szorgalmas munkát végző és a tisztességes emberi magatartást tanúsító fiatalok ér­dekeit! flf ' TŐKÉS IMPORTOT VÁLTANAK KI Egyszer használatos textíliák Olcsó és praktikus textíliákkal bővítette termékeinek körét a Lőrinci Textilipari Vállalat. A nemszőtt kelmék legnagyobb ha­zai előállítói egyszerű anyagból, egyszerű megoldással rendkívül olcsó, csupán egyszeri, vagy né- hányszori használatra szolgáló termékeket fejlesztettek ki, s e gyártmánycsalád tagjai a textí­lia sűrűségétől, négyzetméteren­kénti súlyától függően különbö­ző célokra használhatók. A No- wotex-terítők például igen köny- nyen kezelhetők, vasalást nem igényelnek. Az ugyancsak e technológiával készült pelenka- betét a kisgyermekes anyák min­dennapjait teszi könnyebbé. A termékcsalád legutóbb or­vosi ruhákkal, műtős-köpenyek­kel és sapkákkal bővült. Az el­ső darabokat a Tétényi úti kór­házban próbálják ki. A szövés nélkül, ragasztással készült, po­liészter. viszkóz alapanyagú kel­mékből lepedők, ágyneműgami- túrák előállítását is tervezik, ezeket szintén a Tétényi úti kór­házban próbálják majd ki. Az olcsó, egyszer használható gar­nitúrák — akárcsak az orvosi ruhák — elsősorban a nagy hi­giéniát igénylő kórházakban szá­míthatnak sikerre. Külföldön már jó ideje ismerik, és kedvelik az egyszer használa­tos textíliákat és a hazai keres­kedelemben is kapható belőlük többféle, de ezeket — egyelőre valamennyit tőkés országokból vásároljuk. A Nowotex-termék- család elterjesztésével az import­árut hazai termékekkel lehet he­lyettesíteni. Az eddig Finnor­szágból és Olaszországból vásá­rolt pelenkabetétből az idén egy­millió dobozt, asztalterítőből 400 —500 ezret, orvosi ruhából, ágy­neműből az igények szerinti mennyiséget gyártanak a textil­gyárban. Ehhez az idén kibőví­tik vidéki konfekcionáló üzemü­ket is. A Dunaegyházi Termelő- szövetkezettel együttműködve a jelenlegi varrodát felújítják, új és i használt gépeket állítanak üzembe. így az esetlegesen hir­telen megnövekedő igényeknek is eleget tehetnek. FALUGYŰLÉS KISSZÁLLÁSON Hosszú lista a megoldásra váró feladatokról üres az I. körzeti orvosi állás Kisszálláson. Meghirdették, jöttek is jelentkezők, ám megtekintve a szolgálati lakást, sorra-rendre mind visszaléptek. Nincs hát mit tenni, miha­marabb gondoskodni kell a felújításáról, mert nem vitás: orvosra szükség van. Ugyanígy az általános iskolában az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése sem szenvedhet hátrányt, a két tanterem átalakítására a gyakorlati oktatás­hoz szükséges helyiségek előteremtése is a sürgősségi lista élenjárója. Ezeket a gondokat sorolta falugyűlési beszámo­lójának indításához Varga Sándor, a kisszállási tanács el­nöke. Elektronikai információk Oj szolgáltatással bő­vült az Ipari Informatikai Központ tevékenysége. A jövőben folyamatosan fi­gyelemmel kísérik. fel­dolgozzák és vállalat' szak­emberek számára i.s hozzá­férhetővé teszik az elektro­nika alkalmazásának leg. újabb hazai és nemzetközi tapasztalatairól szóló in­formációkat. Kiemelten kezelik a mikroiprocesz- szorakkal. a programoz­ható logikai vezérléssel, a robotokkal, a rugalmas gyártórendszerekkel, vala­mint a számítógéppel se­gített tervezéssel és gyár­tással kapcsolatos fejlesz­tési eredményeket. Kü­lön figyelmet fordítanak a mechatronikai rendszerek alkalmazásának tapaszta­lataira. Az információkat öt nyelvterületről mint­egy 500 folyóiratból meri. tik, emellett rendelkezés­re állnak az Ipari Minisz­térium, az QMFB. a Magyar Tudományos Akadémia, a MTESZ, valamint a Ma­gyar Kereskedelmi Kama­ra műszaki információi is. Segítettek a brigádok A. falu növekszik, s hogy en­nek ne legyen gátló tényezője, a gázcseretelep mellett 30 építési telket alakítottak ki. A kister­melőknek, a háztáji gazdáknak könnyebbség, hogy a sertésátve­vő környékét kikövezték, nem kell a járműveknek a tengely­akasztó sárban vergődniük. Az iskola építésében az el­múlt évben 607 ezer forint ér­tékű anyagot vásároltak, és négyszázezer forintra rúg a már elvégzett társadalmi munka. A Bácska Termelőszövetkezet 'se­gítségnyújtása kincset ér a vil­lanyszerelésben, az anyagbeszer­zésben egyaránt, a szövetkezet Tessedik Sámuel szocialista: bri­gádjának tagjai egynapi társa­dalmi munkával járultak hozzá az építkezés ütemének meggyor­sításához. Idehúz a szívük A falu csinosodását jelenti, hogy a gázcseretelep előtti részt is kikövezik. A járda már meg­épült, a Sport, a Felszabadulás és az Arany János utcában, de felújították a Kossuth utcai gya­logjárót is. Homokkal töltöttek fel jó néhány utcát. Rendezték az új tűzoltószertár környékét A Volán szolnoki vállalata kihe­lyezett részlegének dolgozói ön­zetlenül segítették a községfej­lesztés terveinek megvalósítását. A biztonságos közlekedés meg­teremtésére a balesetveszélyes helyeken korlátokkal akadá­lyozták meg a járműforgalom és a gyalogosok nem kívánt talál­kozását. Kisebb de nem kevés­bé fontos ügyek: az öregék nap­közi otthonában tüzelőtárolót létesítették. Felicsiszolták: az óvodai foglalkoztató termek par­kettáját, majd belakkozták. Az általános iskolában a tanárok­nak névelői szobát alakítottak ki, irodahelyiségeket létesítettek, öt tanyába vezették be a vil­lanyt. Okulni a sikertelenségből A kudarcok elemzése Is oku­lásul szolgál Kisszálláson. A meghirdetett — két napot dol­gozzunk a falu fejlődéséért — akcióra csak a pedagógusok, a tanácsi dolgozók, a vendéglátó­sok, a sütőipari vállalat boltjá­nak dolgozói, és a körzeti meg­bízott „mozdult”. Pedig a tor­naterem építésének megkezdésé­hez is legallíáíbb három és fél millió forintot kellene összeku- porgatni, hogy belevághassanak. Mert jelenleg a művelődési ház nagyterme meg az előcsarnoka szolgál a testedzés otthonául. Tervek Kisszálláson a megoldásra vá­ró feladatok listája nem rövid. Bővíteni kell a gázcseretelepet Ehhez a Tompa és Vidéke ÁFÉSZ félszázezer forintot már letett. Az újfaluhoz vezető utat is ki kell kövezni. Vizet kell ve­zetni az újonnan kialakított tel­kekhez. A Négyes telepen a vil­lanyhálózat bővítése sem várat­hat már tovább. Az óvodában a központi fűtés kialakítása ha­laszthatatlan. feladat. - Ezt tá­masztja alá Tu rcsányi László hozzászólása is: — Kisszálláson a gyermekin­tézmények mostoha helyzetét eredményezte az,' hogy létesíté­süket mindig csak toldozgatás- sad-foMozgat ássál oldották meg — mondotta Turcsányi László. Így azután azon sincs mit cso­dálkozni, hogy a szabványok kö­vetelményeinek nem felelnek meg. Javasolta, hogy minden feladat között első helyre rang­sorolják a gyermekintézmények korszerűsítését. Egy kis figyelmesség Mikő Piroska, a művelődési ház igazgatója sürgette az in* tézmény környékének rendezé­sét. Tóth Ferencné szóvátette, hogy csak 16 óráig hegess zenek a kisiparosok és a barkácsolók, mert az mégiscsak kellemetlen, hogy még a televízió esti főmű- sorát is élvezhetetlenné teszik munkálkodásukkal. A társadalmi munkában élen­járóknak a község vezetősége elismeréseket adott át Ered­ményes Társadalmi Munkáért éremmel ismerték el a Bácska Tsz nehézgépüzemében dolgozó Tessedik Sámuel szocialista bri­gád tevékenységét. Szántó Ist­ván, Uricska István, Deák Lászlóné és idős Krizsán József vette át ugyanezt a kitüntetést (A [falugyűlés mintegy kétszáz résztvevője tapssal „nyugtázta" a többet váUaúók elismerését... Nagy Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom