Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. Január 24. N Soltvadkerti medicorosok 1*11*0 VliriQ Termékváltás év közben • „Mi majd megmu- AW ^ ^ J Ä tatjuk a pestieknek” • Mindenki egy célért Éppen tizedik esztendeje annak, hogy a soltvadkerti szakszövetkezet melléküzemága a MEDICOR Elektromechanikai Készülékek Gyárának üzemévé lépett elő. Orvostechnikai berendezéseket, valamint a vállalat más gyártmányaihoz alkatrészeket készítenek itt — akár jelképnek is felfogható —, a pincészet melletti telepen. Kétszáz, zömében olyan kétlaki munkás, aki a szorgalommal, igyekezettel lehúzott műszak után vagy előtt metsz, permetez, szüretel, és egyiket sem teszi fél kézzel, fél szívvel. Mert akár hiszik, akár nem: a kistermelésben legtöbbet teljesítők a munkapadnál is „hozzák a formát”. És hogy nem is akárhogyan, azt az elmúlt esztendei munkálkodásuk bizonyította, amit egyszerűen bravúrnak lehet minősíteni. Tegyük rögtön hozzá: a vállalat, a gyár vezetői is így értékelték. Köztudomású, .hogy a MEDICOR a hazai iparban nem a tipikust képviseli. Piacorientált. A szakkifejezés azt jelenti, hogy a termelés a kereskedelem alárendeltje, annyit és azt gyártanak, amire van vevő. Aligha kell ecsetelni, hogy ebben a felállásban egyetlen dolog szent: a határidő. A cégnél nem szokás a • Munkában a Ságvári II. brigád. inkubátornak volt piaca. 1984. december 28-án becsomagoltuk a 2001-iket, Szilveszter napján a vagonban az utolsó is átlépte a Szovjetunió határát. cialista brigád termelésközpontú vállalásai. Nem utolsósorban — de a végzett munkával sajnos nem arányban — pénzeszközeinket is „mozgósítottuk”. anyagiakban is: aki többet vállalt, annak többet. labdapasszolgatás, az egymásra- mutogatás. Ezt a szemléletet lehet kedvelni, vagy nem szeretni, viszont alkalmazkodni hozzá — életszükséglet. Keresztes László telepvezető foglalja össze imigyen a Medicor-morált, bevezetésképpen arra a kérdésre, hogy miként zárták az elmúlt esztendőt? — Az 1984-es év feladatainak sorában, 700 IK—13-as inkubátor elkészítésére kaptunk megbízatást. Emellett vérsejtszámláló- készülékek, más gyártmányokba részegységek előállítását írta* 1 elő a terv. Csakhogy a félévre kiderült, hogy az IK—13-as típusú inkubátor a vevőknek nem kell. Korszerűbb, piacképesebb termékekre van igény. Ast élekttó- ■ mechanikai gyár kifejlesztette az ’ ÍRT— llpes! típust, ennelc "gyártására kellett felgyorsított tempóban átállni. Ezerötszáz darabra kaptuk az első megrendelést, kongresszusi felajánlásként ezt a mennyiséget félezerrel megtetéztük. Tehettük, hiszen ennek az A korszerűbb, .tehát a megmunkálásban is igényesebb inkubátor előállítási ideje másfélszerese a leváltott típusúénak. A 13-asból havonta 300-at készítettek: a második féléviben, viszont 400— 450-et(!) a 31-esből. Akárhogy oszt- juk-szorozzuk, ez azt jelenti, hogy fél év alatt egy egész esztendei termelési programot hajtottak végre. (Természetesen a telepen a .többi gyártmány előállításának tervét is hozniuk kellett: 1200 vérsejtszámláló, 200 hordozható, száz klinikai igényeket kielégítő inkubátor, s egyéb bedolgozások szerepeltek ezen a listán.) Hogyan? “Keresztes László '.tréfával üti ,€l c^csodá Iko zó.kérdést: nyomtuk, mint süket az ajtót. Aztán komolyra fordítja a szót. — Benne volt ebben a soltvad- kertiek presztízse, a „mi majd megmutatjuk a pestieknek”. Persze, a hatékony szervezés, irányítás is, s a dolgozók, az öt szoLehóczki Mártonná műszerész, az elektromos csoport Ságvári II. szocialista brigádjának vezetője mondja: — Sokat kellett vállalni a brigádoknak. Mi például az inkubátor műszerfalát állítottuk ösz- sze, azt felküdtük Budapestre, aihol a komplettírozást, a bemérést végezték az úgynevezett fiákban. Azután visszahozták, és beépíthették. Normális ütemben napok vannak a menetben. Akkor estére ami kész volt, vitte éjjel az autó, reggel a pestiek nekiláttak, s mire esteledett, újra Soltvadkerten „üdvözöltük”. Szombatot, vasárnapot nem is- jnertftnk, anyukák is túlóráztak. Nem Sok hiányzott, 'hogy a karácsonyi bejglit is idebent együk meg... Csináltuk, amit éppen kellett: ha csomagolás volt soron, azt; ha tekercselés, az is géphez állt, aki azelőtt soha ... Méltányolták Keresztes Lászlóé ismét a szó: — Üzemünknek a tavalyi év második fele igazi próbatétel volt. Hozzáteszem, visszaélés lenne ezt a helyzetet még egyszer megismételni. Az év utolsó napjaiban a túlhajszolás következtében már arra kellett ügyelnem, nehogy a kollektíva szétszóródjon. Mert az idénre is nagy feladataink vannak. Sőt, annyival több, hogy az említett fiókokat is itt készítjük, s így a tavalyi, 150 millió forint értékű tevékenységünkben 10—20 százalékos termelésnövekedést kell megvalósítanunk. De okkal bízható« kollektívánk helytállásában. ! A soltvadkerti. ’virtus, meg a i n^fjícoim., „rrSzemlélét .«tízéves frigye kiállta a próbát. Ezzel a magabiztossággal néztek a jövőbe valamennyien. Módszerük sem szakmai titok. Bárki követheti a példájukat... Nagy Mária ARCOK A MTESZ-BŐL Friss ismeretet adnak—vesznek A tudományos eredmények termelőerővé alakításának meggyorsítása, a legfrissebb ismeretek közkinccsé tétele fontos feladat. Megoldásából jelentős részt vállal a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Bács-Kiskunban is. A helyi szervezet három tagjának munkáját a múlt év végén MTESZ megyei emlékéremmel Ismerték el. Kézzelfogható eredmények DR. BOZSÖ FECSNCj — A szövetség munkájában tizennégy éve veszek részt, vezetőségi tagja vagyok az Építőipari Tudományos Egyesületnek, ez kötődik legjobban a szakterületemhez. A MTESZ tagegyesületei gyakran fordulnak egymáshoz segítségért, tanácsért, vagy csupán egy beszélgetés kedvéért. Így nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatok kialakításában is szerepe van a szervezetnek. Az ÉTÉ négyszáz tagja között kivitelezők, tervezőmérnökök, üzemmérnökök, technikusok vannak. Közös munkánknak nemegy kézzelfogható eredménye is TOHAI LÁSZLÓ: — Eredeti szakmám gépész- mérnök, így természetes, hogy lényegesnek tartom a műszaki gondolkodásmód hasznosítását a gazdasági élet minden területén. A hatvanas években kezdtem dolgozni a Gépipari Tudományos Egyesületben, majd a megyei Neumann János Számítógéptudományi Társaság munkájába kapcsolódtam be. Ennek ma az elnöke vagyok. Igen nagy a feladatunk. Haladásunk egyik fontos eszköze a számítástechnika, amelynek terjesztéséből mi is részt vállalunk. Segítségünk közrejátszott abban, hogy a kecskeméti számítóközpont évekkel korábban tudott született már. Például: a megyében az UNIVÁZ szerkezeték megismerése is innen indult el. Igen fontosnak tartom a friss információk cseréjét és azt az állandó szemléletformálást, amit egy-egy összejövetelünk után jó érzéssel könyvelhetünk el. Most mi is — mint a többi tagegyesü- leti szakosztály — készülünk az idei műszaki hónap megrendezésére. Amolyan „rendelkezésre álló” embernek érzem magam. Ha a szövetség valamilyen feladatot ad, igyekszem záros határidőn belül megoldást keresni és találni. Ez az esetleges többletmunka bőven megtérül a szervezet segítségével gyűjthető tapasztalatokkal. munkába állni, mint az eredeti tervekben szerepelt. A legfogékonyabb korosztályt is Igyekszünk megnyerni e tudományágnak, ezért alakult a Logi-tolub, ahol az érdeklődő fiatalok megismerkedhetnek a számítógépekkel. A számítástechnikai táborokba már megyén kívüli fiatalok is jelentkeznek. Most tovább lépünk. Az általános iskolásokat kapcsoljuk be az ismeretszerzésbe, és tervezzük a felnőtteknek is tanfolyam, klub alakítását, ahol a személyi számítógépekkel találkoznak majd. A gépek egy részére már az anyagi fedezet is megvan. A szabad kapacitás lekötésére pedig a kutatóknak. szakembereknek adunk lehetőséget. I . A társaság tagjai tele vannak ötlettel, igen lelkesek. Az országos szinthez már sikerült felzárkóznunk, sőt a megye kezdeméVUKOVARY ATTILA: A hidrológus szakemberek régóta tudományos egyesületbe tömörülnék, de a Magyar Hidrológiai Társaságinak húsz éve alakult ki a mai szervezeti felépítése. A Bács-Kiskun megyei szervezet bázisa Baján van. A vízügyi igazgatóság, a főiskola és a szakközépiskola tanárai vesznek részt a munkájában, de a határtudományok művelői — gépészek, vegyészek, villamos- és vízügyi mérnökök — szintén képviseltetik magúkat. A megyei társaság elnöki teendőit látom el 1966 óta. Nagyon szép sikereket mondhatunk magunkénak. Több rendezvényünk visszhangja még évek múltán sem ül el. Szívesen em'"1 - ''zünk az idősebb kollégák . .ítségével szervezett találkozókra. Gyakran tartottak nálunk előadásokat a hidrológia nagyjai, a már elhunyt dr. Oroszlán István és dr. László Tibor. A rendezvények sikeréhez nyező lett a számítástechnika terén. Ezt az előnyünket nem szabad elveszítenünk. És ebben sokat segíthet a MTESZ. hozzájárul a nemzetközi szervezetekkel kialakított jó kapcsolat, a meghívott külföldi szakemberek részvétele. A szakmának, de úgy érzem Biaja városának is elismerést, rangot jelent a kétévenként megrendezett Vízgazdálkodási Nyári Egyetem. Igaz, ez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alá tartozik, de a szervezésből a hidrológiai társulat is kiveszi részét, sőt a MTESZ más tagegyesületeit szintén mozgósítjuk ezekre az alkalmakra. Egyre jobban szeretnénk a fiatalokat is bevonni a munkánkba, ezért indítunk tanfolyamokat, rendezünk számukra fórumokat, írunk ki pályázatokat. Nagyon számítunk a bajai főiskolásokra, hiszen az itt megszerzett tudást, tapasztalatokat a munkahelyükre kerülve ők kamatoztathatják, terjeszthetik legjobban. Lejegyezte: Gál Eszter A legfogékonyabb korosztálynak Nemzetközi kapcsolatok, találkozók FÓLIA ALATT KORÁBBAN ÉRLEL Egymillió éves talajjavító Biológiai termelési rendszer Bács-Kiskunban A január 7-1 számunkban Biohumusz és bazaltpor címmel irtunk arról, hogy a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet felvette a kapcsolatot az egy évvel ezelőtt Keszthelyen alakult BIOMETOD Agrárfejlesztő Betéti Társulással. Ennek célja a környezetre káros, eddig nem, vagy gazdaságtalanul hasznosított hulladékok mezőgazdasági melléktermékek — összegezve: biomassza — értékesítése. A társulás tagjai: az Állami Fejlesztési Bank, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat. ,' Giliszták „gyártják” A cikk megjelenése óta^sokan érdeklődnek az Alföld Szakszövetkezetben és a szerkesztőségben — elsősorban a kistermelők — milyen hatásuk van azoknak a készítményeknek, amelyekről szóltunk a tudósításban és mikor kerülnek forgalomba. Megkértük Nagy Lorándot, a társulás igazgatóját, hogy adjon tájékoztatásit eddigi munkájukról és további terveikről. — Kezdem a biohumusszal. Ez lényegében boruló anyagokkal táplálkozó állatok — giliszták — által előállított nagyhatású szagtalan, tartós talajjavító. Olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek hosszú távon növelik a talaj termékenységét és . javítják szerkezetét. Keszthelyen ez év januárjában kezdeményezésünkre egy biohumusz-előállító és -forgalmazó gazdasági társulás jött létre, tagja a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Is. A társulás jövőre már tízezer tonna biohumuszt szeretne forgalmazni. A Pannon-tenger kincse Érdekes kezdeményezésük az alginit hasznosítása. Ez a hazánkban az 1970-es évek közepén felfedezett magas szervesanyag- tartalmú üledék eredetű ásványi anyag, körülbelül egymillió évvel ezelőtt keletkezett a Pannon-tenger belső tavában. A sok alga- maradványt tartalmazó alginit egy ötven-hatvail méter vastagságú, mintegy 200 hektár felületű „lencsében” százmillió tonnájavító értékét növeli víz- és tápanyagmegkötő képessége. A bazaltbányák melléktermékét, a feldolgozásnál keletkező port eddig nem hasznosították. A keszthelyi társulás felfedezte értékeit. Kiderült, hogy hosszú távra kielégíti a növények mikroelem-igényét. Alkalmazásával javulnak a kertészeti termékek béltartalom! összetevői, gyorsabb a növekedés. Fütőpaplan az ágyáson Az igazgató szerint jövője van az energiatakarékos fűtőpaplan, naik, amely különböző nagyságban gyártható. Főként a fóliás termesztésnél alkalmazhatják a vízzel töltött — paplanhoz hasonló — tartályokat. A bennük lassan áramló víz — amely jöhet termálkútból vagy ipari üzemből — melegíti a talajt, a növény közvetlen környezetét. Az eddigi kísérletek biztatóak. Olcsó beruházás, egy hónap múlva tervezik a gyártás megkezdését, a Német Szövetségi Köztársaságból beszerzett gépekkel. >— Minden eddigi rendszernél gazdaságosabb a 'hőkihasználás és az eddig kárba vesző, úgynevetett hulladék vizet is hasznosítani lebet ezzel a módszerrel — magyarázza Nagy Loránd. A további tervekről elmondja: szó van arról, hogy a megye nagyüzemi gazdaságai biológiai termelési rendszert hoznának létre kísérleti jelleggel, elsősorban zöldségtermesztés céljából. Megérné az üzemeknek, hiszen a BIOMETOD minden termékére önálló exportjogót kapott. ra becsült készletet alkot a Gér- ce és Sárvár közötti területen. Ez év január 1-tŐl a magyar ásvány- vagyon-mérlegfoen mint nem fémes talajjavító anyag szerepel. Tavaly ősszel Gércén megnyitották a hatvanmillió tonna alginit kitermelésére alkalmas bányát. — A készletből külszíni fejtéssel kísérleti célokra tavaly december végéig 10 ezer tonnát bányászott ki a kezdeményezésünkre alakult Alginit Kitermelő és Hasznosító Gazdasági Társaság. A talajjavító anyag különösen a kertészetben használható eredményesen. A fólia alatti zöldség- termesztésben például két-három héttel előbbre hozza az érést — állítja az igazgató. Az említett társaság évente húsz—ötven ezer tonna alginitet tud kitermelni, attól függ, menynyi az igény. Az általános talaj• Fűtőpaplan a fóliasátorban. Szinte felmérhetetlen hasznot hozhat a mezőgazdaságnak az említett termékek, talajjavító anyagok felhasználása. Még csak az első lépést tették meg a keszthelyi társaság szakemberei. Ha sikerrel járnak próbálkozásaik, sok energiát takaríthatnak meg a mezőgazdasági termelésben, s az eddig értéktelennek vélt anyagok hasznossá válnak. A termékek bizományi árusítását egyelőre a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet vállalja. A szükséges raktártér rövidesen elkészül. Az igazgató végezetül elmondja, hogy szívesen adnak szakmai tanácsot kis- és nagyüzemnek egyaránt az említett termékek alkalmazásához. Kereskedő Sándor Innovációs pénzintézet Egy éve működik sikeresen az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Társulás, amelyet az OKISZ és az Állami Fejlesz» tési Bank, hozott létre - az Ipari szövetkezetek innovációjának finanszírozására. A társulás üzleti alapon bekapcsolódott a Jövedelmező fejlesztések. : vállalkozások: finanszírozásába, elősegítve új termékek, technológiák, új szervezést; eljárások bevezetését. A társulás elsősorban az OKISZ érdekképviseleti körébe tartozó gazdálkodók — Ipari szövetkezetek, klsszflvet- kezetck, ipari szövetkezeti közös . vállalatok, társulások, egyesülések — innovációs tér vékenységét ; támogatja. A társulás több mint száz ipart szövetkezettel, kisszövetkezettel kezdett együttműködést, vizsgálta meg müsza- | ki fejlesztést elképzeléseiket, Javaslataikat. Több mint 30 esetben kötött szerződést. A 1 tapasztalatok kedvezőek, zz; előzetes számítások szerint • társulás az első esztendejl^S szerény nyereséggel fogja zár* -,4 ni. ; . Ez többek között annak ki; köszönhető, bogy a hagyomá- nyos pénzintézeti tevékenység mellett számos más szolgálta»« tást is nyújt. Részt vesz vál- 1 lalkozások szervezésében, bo- 1 kapcsolódik a szövetkezetek forrásainak átcsoportosításába kedvező feltételeket ahhoz hogy-áz .eszközöket, ott használják fel, ahol az a leghatékonyabb. Dr. Bozsó Ferenc Tobal László Vukováry Attila
