Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-04 / 284. szám
1984. december 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Vezetőjük Vörös Endre: — Furcsa, hogy a kiskőrösi találkozóra bennünket is meghívtak, hiszen egyedül vagyunk, akik fúvószenét játszunk. Ez a muzsika is hagyományokon alapul, a jellegzetes sváb népzenét vastapssal fogadják sok helyütt. De a pávakiörök közül igencsak kilógunk ... Mivel nincs még egy fúvószenekar, nem tudnak bennünket kihez hasonlítani. Nehéz dolga lesz a zsűrinek ... Ä vaskútigk zenekarában fiatalok, idősebbek egyaránt kezükbe veszik a hangszereket. Évente 20—25 fellépés vár rájuk. A közeljövőben a pécsi rádió készít velük felvételt. Januáriban a bács- bokodi fúvószenekarral együtt mutatkoznak be a délvidéken. .Kiskőrösön szombaton és vasárnap, a harminckét szövetkezeti pávakör és népzenei együttes randevúján sokak lettek gazdagabbak egy zenei élménnyel, miközben bemutathatták tudásukat, számot adhattak tehetségükről, felkészültségükről. A legjobbak pedig 1985 márciusában, Egerben is ezt tehetik! Eredmények: [Arany minősítés: az áfész sándor- falvi citerazenekara; a tápai hagyó* mányőrző népi együttes és pávakor, a balotaszállási citerazenekar, a bács- bokodi népdalkor, a Dél-Tisza menti ÁFÉSZ algyői pávaköre, a tiszaalpá- ri Tiszatáj pávakör, a sükösdi művelődési ház népdalköre, a gyulai Békés banda. Ezüst minősítés: az akasztói pávakor és citerazenekar, a résztelek! asz- szonykórus, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz asszonykórusa és citerazenekara, a vaskúti német nemzetiségi fúvós- zenekar, a pitvaros! népdalkor, a csátaljai székelynépdalkör, a mélykúti Lenin Tsz népdalköre, a városföldi Dózsa Tsz nyárlőrinci népdalköre és citerazenekara, a lakiteleki Szikra Tsz népdalköre, a bátmonostori Rozmaring népdalkör, a csongrádi Alföld néptáncegyüttes zenekara, az üllési Rokka zenekar, az Öcsa és Vidéke ÁFÉSZ és művelődési ház énekkara és cReraegyüttese. Bronz minősítés: a tázlári citerazenekar, a fajszi hagyományőrző együttes, a kungyalui pávakor, a jászberényi Kossuth Tsz pórteleki pávaköre, a jásszentandrási áfész pávakőre, a dávodi Augusztus 20. Tsz asszonykórusa, a makói Marosmente ÁFÉSZ citerazenekara, a kiskunmajsa-bodog- lári Búzavirág pávakor, a mélykúti Alkotmány Tsz népdalkórusa, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz népdal- köre, a Déi-Tisza menti ÁFÉSZ deszkái népdalkőre. Borzák Tibor Pávakörök VT- • 1 FF •• •• Kiskoroson Tizenkét asszony izgul a színpadbejáró folyosóján. Csodaszép kalocsai népviseletben várják, hogy bemutatkozhassanak. Még a megnyitó beszéd sem hangzott el, de már együtt akarják hallani Alföldi Albert bejelentő szavait: következik a résztelek! asszonykórus. Addig azonban van időnk beszélgetni, kék lesznek a sorban. • A résztelek! asszonyok a fellépésre várnak. Értékes öltözéküket saját maguk készítették, s mint mondják: tizenötezer forintot ér! Tizenkettőn vannak: az száznyolcvanhiszen negyedi— Először 1969. január 11-én léptünk dobogóra — kezdik a pávakörösök a visszaemIékezést. — Frissen él a salgótarjáni szereplés minden mozzanata. Akkor az MTV nagydíját nyertük el. Ott voltunk a Röpülj pávában is! Egy héten háromszor jövünk össze, hogy énekeljünk, s tánclépéseket tanuljunk Urecz- ki Csabától. Két éve ő a vezetőnk. > — 'Végre van áki irányít bennünket. Tudja, sokáig csak „magányosak” voltunk, minden esztendőben más foglalkozott velünk. Soha nem kaptuk meg idejében a meghívóikat, pedig számos helyre hívnák-várnak bennünket. Most a ikeserűtelaki Alkotmány Tsz a gazdánk. Szerencsére rendeződtek a szervezéssel kapcsolatos dolgaink is. A tizenkét részteleki asszony kitartó. Soikan alapítótagok, s valamennyien a háziiparban, a kárpitüzemben szorgoslkodnak. Van közöttük postás, boltos; nyugdíjas. Sietnek a kapálásból, a mákszedésiből haza, hogy estefelé összegyűlhessenek — énekelni. Kiskőrösön, a szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek területi seregszemléjén egy népdalcsokrot mutatnak be, .mint később kiderül: óriási sikerrel. Dr. Kői Béla, a TESZÖV titkárhelyettese mondotta a megnyitóbeszédet. Utalt ar.ra, hogy hasonló, területi rendezvény volt már Salgótarjánban, Ajkán, Nádudvaron és Kaposvárott. Kiskőrösre Bács-Kiskun, Békés, Csöng- rád és Szolnok megye folklóregyüttesei jöttek el. Sokukat már Ismerjük a rádióból, a televízióból. Sőt többen az országhatáron túl is bizonyították tehetségüket. A szövetkezeti .rendezvények állandó szereplői a pávakörök, népzenei együttesek. Most, a minősítés időszakában megismerhetjük újabb produkcióikat, s jó alkalom a résztvevők számára ez a seregszemle, hogy tapasztalatokkal a Szakértő zsűri tanácsaival gazdagodhassanak. Az összejövetel a népdalt, a népzenét szerető emberek élményt nyújtó találkozása ... Valóban az. A színpadon az akasztói pávakör énekel; vastaps követi műsorukat. A közönség örül. Mögöttem félegyháziak „bírálnak”: „Tetszik nekem az az ember, ott hátul.. „Ezek az asszonyok jól csinálták, szép volt a körtánc is". Nem. ismerik őket, de tapssal bátorítják a fellépőket, szurkolnak egymásnak. Az• Ez még csak a próba! Akik a hangszereket fújják: vaskú- tiak. (Somos László felvételei) • Tázlári cite- rás fiatalok. után fordul a kocka: a most még néző együttesek hamarosan a reflektorok fényében állnak ... A tázlári citerazenekarral már az öltözőben váltok néhány szót. Tízen pengetik a hangszereket, közöttük három fiatal. A tázlári Általános Művelődési Központ amatőr csoportját a Béke Szak- szövetkezet támogatja. — Mit várunk a kiskőrösi szerepléstől? Nincs szándékunkban hódítani! — vélekedik Horváth János, a művelődési központ igazgatója. — Játszunk, s jól érezzük magunkat. Azt hiszem ez a lényeg, ezért marad együtt a csapatunk. E bemutatón mindenkit riválisnak nevezhetünk, de szerencsére senki sem veszi ezt vérre menő versenynek. Szó sincs ilyesmiről. Inkább segítjük egymást, beszélgetünk, tapasztalatokat gyűjtünk. Szekszárdi Mária a legfiatalabb citerás, Kiskőrösön tanulja a fodrászmesterséget, Soltvadker- ten tölti a gyakorlatot, s ha otthon tartózkodik Tázláron, együtt penget a csoporttal. — legjobb kikapcsolódás számomra a zenélés. Ha befejeztem a napi tennivalóimat, előkerül a citera, s rázendítek egy nótára. Otthon is ezt teszem, édesapám szereti halgatni a muzsikát... A vaskúti német nemzetiségi fúvószenekar lepakol az öltözőben. Elröpül az izgalom, pihennek a hangszerek. A helyi művelődési otthon hagyományőrző tánccsoportjának húzzák a talp alá valót. Tavaly decemberben nívódijat kaptak a Népművelési Intézettől. Ügy érzik, túlnőttek a „kísérő” szerepkörön, egyre többször lépnek fel önállóan is. mint fúvószenekar. Szifonalkatrész-üzem AZT OLVASTAM AZ ÚJSÁGBAN Valami hiányzik Mindig hiányzik valami, a boltokban is. Ez kiderül az olvasói levelekből és az újságírók zsörtölődéseiből. A szülő számára például nemcsak bosszantó, de néha egyenesen kétségbeejtő, ha kisebb számú gyermekcipőt vagy csizmácskát keres, s hiába járja végig a boltokat. Nem ilyen nagy ügy, mégis lehangoló, amikor valaki egy szelet kenyeret kér az élelmiszer- üzletben, és nem adnak neki. Hogy miért nem adnak? Mert nincs gép, amivel leszeljék. Bevallom, ilyesmit olvasva „felmegy a pumpa” bennem, mint ahogy „begurult" H. N. is, aki megírta pár héttel ezelőtt ezt az esetet; Csodálkoztam, hogy nem jutott eszébe megkérdezni: — Hát késük nincsen? Az is vágja a kenyeret már ősidők óta. Persze nem magától, kézbe is kell fogni és szelni vele, ahogyan azt naponta sok ezer kis falusi, tanyai és városi boltban is teszik, mivel kenyérszeletelő gépük még nincs, és talán jó darabig nem is lesz. Eszembe jutott erről, hogy egyszer Veszprémben járva láttam: szeletelve, előre csomagolva fóliáiban volt a kenyér kirakva a pultra, hogy a vevő a neki tetszőt tegye a kosarába. Hát így is lehet! S látom naponta egy* másik üzletben idehaza is, hogy a boltoskislány a kért mennyiséget szeli le az emberek kívánsága szerint, mert itt a főnök így rendelte el. Tudva, hogy ez nem mindig anyagi kérdés a vásárló részéről, hanem vannak olyan helyzetek, amikor nincs többre szüksége, mint egy vagy két szelet kenyérre. Jó és rossz példa akad bőségesen, régen úgy mondták, ^hozzáállás" kérdése. S ez nem csupán az említett kenyérügyre vonatkozik, hanem egyszerűen a magatartásra, a vevő és az eladó viszonyára, amelyben kölcsönösen akadhat hiba, de most maradjunk az eladói magatartásnál. Nyugdíjas ismerősöm meséli, hogy két szelet húst kért az egyik forgalmas központi boltban, mire az ifjú kiszolgáló — talán tréfálkozni akarván — megjegyezte: — Mi az, ma a nyugdíjasok koplalni akarnak? — A vevő nem válaszolt rá, s a „tréfán” senki sem mosolygott a közelben. Hát igen, érzékenyek vagyunk, különösen amióta már szinte megszokottan új cédulákat találunk a régi árjelzésekre ragasztva, s amit ha nehezen is,, de tudomásul vészünk, bízva abban, hogy ösz- szességében ezeknek a mértéke nem haladja meg a hi-' vatalosan is megállapított értéket, illetve szintet. Viszont szeretnénk, ha legalább a vásárlási körülményeink lennének szívderítőbbek. Ha például azt mondjuk a pénztárosnak: — Köszönöm!.— akkor ö is mondjon valami hasonlót, az se baj, ha ő mondja előbb. S ha köszönünk — mert nem tudunk leszokni erről, — akkor fogadja áz ilie- . tő, sőt az sem sértő, ha ő köszön előre stb. Mert visszatérve a bevezetőben említett esetre, ott sem csupán a „gép" hiányzott a boltból, hanem a „lélek", az udvarias, emberséges magatartás. Ami, ugye, még pénzbe sem kerül. Viszont kellemesebbé teheti napjainkat. \ :: F. Tóth Pál Szif onfejekhez szükséges al - katrészeket készítő üzemet alakítanak ki a Jászberényi Hűtőgépgyárban. A tervek szerint már a jövő év első felében megkezdik a 'termelést. Európa egyik legnagyobb autőszifonkészító vállalatának számító jászberényi gyár vezetői szerint attól kezdve megszűnik a szifonalkatrészek ma December 1 -tői módosult az utas- és ajándékforgalomra vonatkozó vámelőírás. Az utasforgalomban behozható egy gépjármű vámtétele 60 százalékról 50 százalékra csökkent. Minden más behozható áru eddigi vámtétele — 'ha a saját használatra történő behozatal további, az e közleményben ismertetett kedvezmény nem vonatkozik rá — 40-ről 30 százalékra mérséklődött. A személyenkénti 5000 forintos vámkeret 6000 forintra nőtt. További kedvezmény, hogy ,az együtt utazó családtagok — legfeljebb három fő — lehetőséget kapnak az egyéni értékkeret összevonására, vagyis ily módon vámmentes keretük összesen 18 000 forint. Az ajándékforgalomban is változatlanul csak egy gépjármű vámkezelhető, ugyancsak csökkentett, 50 százalékos vámtétellel. Egyéb áruknál — ha az ajándék- küidemény teljes értéke a 2000 forintot nem haladja meg — nem kell vámot fizetni. E kedvezmény felső határa eddig 500 forint volt. A 2000 és 5000 forint közötti együttes értékű ajándékküldemények vámtételei mintegy ne-' gyedrészükkel csökkentek. 5000 ■forint érték felett a vám 60-ról 45 százalékra mérséklődött. A még gyakran előforduló hiánya. A gyárban — bár az utóbbi években némileg csökkent a kereslet — az idén is háromnegyedmilhő szóda- és habszifont állítanak elő. Tartósságuk fokozása és a változatosabb színskála érdekében új felületkezelési technológiát vezettek be. (MTI) fiatal házasok részére, a házasságkötést követő egy éven belül vámmentesen küldhető csomagok értékhatára 5000 forintról 6000 forintra emelkedett. Az új vámelőírások — az utas- és az ajándékforgalomban egyaránt — módot nyújtanak egyes tartós műszaki cikkek vámkedvezményes behozatalára, ha azt belföldön állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok saját használatukra vásárolják, vagy kapják ajándékba. Ebbe á termékcsoportba tartoznak a személyi számítógépek, meghatározott teljesítményig, ezek kiegészítő- és részegységei, tartozékai és alkatrészei, valamint a VHS- rendszerű videó-berendezések és részegységeik, tartozékaik, alkatrészeik. Ezeknél 15 százalékos vámot kell fizetni. Kivétel ez alól az ajándékforgalomban beérkező és az 5000 forint értéket meghaladó ilyen jellegű küldemény, amely után 22,5 százalékos vám fizetendő. A kedvezményesen vámkezelt áruk öt éven belül csak az utas-, vagy az ajándék vámtarifában előírt, Ületve a kedvezményes vám különibözetének megfizetése után adhatók el. Az új szabályokat a Magyar Közlöny a közeljövőben megjelenő 1984/52. száma tartalmazza. (MTI) Kedvezőbb vámszabályok m NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN A megye első területfejlesztési terve Kiemelkedő nap volt, és még inkább azzá vált 1958. május 7-e. Apró Antalnak, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettesének —, áki akkor a tanácsok felügyeletének tisztét is ellátta — kiskőrösi látogatása. Az előzménye a tanácsi vezetők első országos tanácskozásán Szabó Gyulának, a Kiskőrösi Tanács elnökének a helyi községfejlesztési eredményekről szóló felszólalása volt. Erre ugyanis Apró Antal igy reagált: „Annyira szép, amit elmondott Szabó elvtárs, hogy én azt a helyszínen is megnézem.” Végigjártuk később a községet, s Petőfi szülőhelyének volt mivel dicsekednie. Apró elvtárs nagyon elismerően nyilatkozott a megtekintett különböző kommunális és szociális létesítményekről. amelyeknek fő forrása a lakosság anyagi és társadalmi munkával való hozzájárulása volt. Öt azonban az is érdekelte; hogy miből telik minderre a lakosságnak. Így került sor a két szövetkezet megtekintésére. Először a József Attila Mezőgazda- sági Szövetkezetét néztük meg. A szövetkezet nem gazdálkodott rosszul, különgfSn figyelembe véve azt is, hogy homoktalajokon működött. Azonban a jövedelem nagyságában nem tudott versenyezni a zömmel szőlőtermelést folytató gazdákkal, akiknek jólétét a szőlőtermesztés biztosította Kiskőrösön, de a járásban és szerte a Homokhátságon is. Ezt követően látogattunk el az akkor úgy emlékszem tíz Kiskőrösön működő szakcsoport egyikébe, melynek elnöke Kurucz András volt, egyben a helyi tanács tagja Szívesen és teli pohárral várta a vendégeket, melyben szikrázott a napfény-tűzdelte kadarka. A gyorsan feloldódott hangulatban sok mindent felölelő beszélgetés alakult ki. aminek középpontjában a homoki ember nagy szerelme, a szőlőtermesztés és annak nem" kis gondja állott. A beszélgetést. főleg az elnök mondanivalóját a következőkben összegezhetem: „Nehezen ugyan, de valahogy kihevertük a beszolgáltatás kegyetlen időszakát — kezdte Kurucz András. — Most jó, mert a kormány törődik a szőlő- termelőkkel, s mi le is szerződünk, minél több termésre. Léptünk is egyet: létrehoztuk a szakcsoportot, mert ezt külön iá támogatja a kormány. Amint látják, itt sorolnak az ültetvényeink, valóságos nagy táblában, mert az egész rokonság szőlője itt van egymás mellett, márpedig mi nagy család vagyunk. Segítjük egymást a különböző munkákban, s közös alapot is képeztünk a közös értékesítés hasznából. Ebből telepítettük ezt az almástáblát is, amely már valóban nagyüzemi jellegű. Hogy miért nem lépünk még egyet, hogy téesz legyünk? Nem vagyunk mi ez ellen, de sok mindenről nem szabad megfeledkezni. A szőlőtermelés az nem egyszerűen szántás-vetés. Meg aztán mi a jobb a kormánynak: ha ezeken a homoktalajokon . 5—6 mázsa rozsot termesztünk, vagy olyan kadarkát, amelynek nemcsak itthon, hanem már a külországokban is híre ment? A nagyüzemhez sok minden kell, eszközök és gépek, műtrágya és jó növényvédő szer. Aztán a szőlőnek nem elég az a gondozás, amit munkaegység után ma ez, holnap pedig egy másik személy végez. Mert, mi jó lenne abból, ha mi egyszerűen átfestenénk a cégtáblát és azt mondanánk, hogy mi pedig holnaptól kezdve téesz vagyunk? Ugye semmi? Sőt, csak kára lenne belőle magunknak is, meg a kormánynak is. Azt kérjük mi a kormánytól, hogy ne vegyenek bennünket egy kaptafára a növénytermelőkkel és állattenyésztőkkel, hanem vegyék számba a mi gondjainkat külön is. Azok alapján lesz itt is téesz, de ez szőlő- és gyümölcstermelésre szakosodé téesz lesz. mert az való ide a homokvilágba.” A magvas eszmecserétől valamennyien okosabbak lettünk és azzal indultunk a délutáni tanácsülésre, hogy ki-ki megteszi majd mindazt, ami az ő dolga. A tanácsülési felszólalásban Apró Antal tolmácsolta a kormány elismerését a községfejlesztésben elért kiemelkedő eredményekért, amelyről mint hangsúlyozta, személyesen is volt módja meggyőződöd Gratulált a szépen gondozott határhoz, a szőlőültetvényekhez és a meglátogatott szövetkezetek jó munkájához. Szabd Gyulának a tanácsülésen hozzá intézett kérdéseire pedig a következőkben válaszolt. Kiskőrös várossá nyilvánítását ő maga is helyesli. Ez azonban nemcsak elhatározás dolga, hanem meg kell annak teremteni a szükséges feltételeit. A megépítendő tizenkét tantermes általános iskolához, a helyi és megyei források kiegészítéseként, gondoskodik a megfelelő kormányzati kiegészítő támogatásról. Búcsúzás előtt Dallos Ferenccel mi is előadtuk a megyei vezetés kérelmét. Ismételten jeleztük a megye mezőgazdaságának és kertészeti termelésének országos jelentőségét, valamint az ezzel ösz- szefüggő sajátos gondokat, ezért kértük, hogy a kormány tárgyalja meg az ezzel kapcsolatos- megyei előterjesztésünket. Apró Antal vállalta a kérelem továbbítását. Egy idő múltán arról kaptunk hírt, hogy a jelentésünket a kormány gazdasági bizottsága fogja megtárgyalni. Erre is sor került 1959. október 22-én, Dallos Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Tanács vb-elnöke előterjesztésében. A „Bács-Kiskun megye mező- gazdaságának helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről és a homoki talajok problémáiról” szóló jelentésünket a gazdasági bizottság elfogadta és a megoldás érdekében megfelelő határozatokat hozott a központi kormányzati és más vezető szervek számára is. A döntéseket megkönnyítette, hogy a gazdasági bizottság több tagja, köztük Czottner Sándor nehézipari miniszter. Csergő János kohó- és gépipari miniszter többszöri látogatásuk eredményeként jól ismerték a. megye mezőgazdaságának problémáit és a megoldás módját is. A központilag támogatott és területileg differenciált fejlesztési tervre azért is szükség volt mert időközben megindult megyénkben is a parasztság nagyobb arányú belépése a szövetkezetekbe, az elhatározásoknak megfelelően elsősorban a feketeföldü járásokban, a bácskai és a Duna melléki körzetekben. dr. Molnár Frigyes T örténettudósok—társadalmunkról Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése címmel tudományos ülésszakot rendez december 10—12. között Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Politikai Főiskolája, Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. A konferencia első napján egyebek között a magyar társadalom szerkezetének alakulásáról, hazánk nemzetközi helyzetének változásairól hangzanak el előadások. A történettudomány jeles szakemberei elemzik a szocializmus és a nemzettudat ösz- szefüggéseit a felszabadulás utáni magyar fejlődésben, a népi demokratikus államiság alakulásának és fejlesztésének irányait, a népi demokratikus fejlődés nemzetközi és hazai feltételeit, a felszabadulásnak és a demokratikus fordulatnak a köztudatban betöltött szerepét. A tudományos ülésszak második napján a gazdaságpolitikai és -irányítási koncepciók változásait, iparunk 40 éves fejlődését, mezőgazdasági eredményeink forrásait, valamint társadalompolitikánk négy évtizedét tekintik át a résztvevők. Az előadásokhoz kapcsolódó korreferátumokban egyebek közt a külgazdasági kapcsolatoknak a magyar gazdaság fejlődésében betöltött szerepét, a növekedés hajtóerőit és fonásait, a magyar mezőgazdaság iparosodását, gazdasági és társadalmi fejlődésünk kölcsönhatásait elemzik az adott témák szakértői. Az eszmecsere-sorozat befejező napján a tudományos’ kutatás és a műszaki fejlesztés 40 évét, a művészeti kultúra négy évtizedes fejlődését, a marxizmusnak a magyar kultúrára gyakorolt hatását tekintik át az előadók. Kor- referátumok hangzanak el képzőművészetünk nemzeti és egyetemes jellegéről, a felszabadulás utáni közművelődés alakulásáról, a társadalmi fejlődés konfliktusai feltárásának jelentőségéről.
