Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

¥1^/^ f JC 13 a n Várható időjárás ma estig: Derült lUVJnM /VIxAS és felhős, ködös területek lesznek az országban. Napközben nyugat felől erős felhosódés várható, és több helyen valószínű kisebb eső. Ke­leten a köd holnap is megmarad. A szél csak kissé élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KXXIX. évf. 299. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 21. péntek KGST-ORSZÁGOK: Bővül a bel­kereskedelmi árucsere-forgalom Jövőre több mint tíz százalék­kal bővül — s ezzel meghaladja a 300 millió rubel értéket — ha­zánk és a többi KGST-ország belkereskedelmi választékcseré­je, amely immár negyedszázada jól egészíti ki a külkereskedelmi áruforgalmat. A közszükségleti cikkek cseréje bővíti a partner- országok üzleteinek áruválaszté­kát, illetve csökkenti a hiányo­kat. A magyar Belkereskedelmi Mi­nisztérium a partnerekkel — az NDK kivitelével — az elmúlt he­tekben, napokban írta alá a jö­vő évre szálé megállapodásokat. Az NDK partnerrel a szerződést várhatóan januárban kötik meg. A legintenzívebben a jól be­vált áruházi csereforgalom nö­vekszik, gyakoribbá válnak a nemzeti áruházi napok, hetek. Jövőre több mint 200-szor je­lennek meg áruházainkban a szokásosnál nagyobb mennyiség­(Folytatás a 2. oldalon.) A gazdálkodás iránytűje a jövedelmezőség Témagazdagság jellemezte a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetségé­nek tegnap Kecskeméten meg­tartott küldöttgyűlését. Két na­pirendi témát vitattak meg — a szövetség gazdaságpolitikai és társadalmi érdekképviseleti tevé­kenységét, valamint a nőbizott­ság idei munkáját —, s ezekben lényeges, minden mezőigazdasá­gi üzem számára fontos ténye­ket és törekvéseket sorakoztat­tak az írásos beszámolókban. A kiskunsági szövetkezetekre az országostál és a megye más részein gazdálkodóktól is eltérő sajátosságok jellemzőek. E vi­déken legnagyohb a háztáji és kisüzemi termelés aránya, itt van a legtöbb szakszövetkezet, és ugyancsak á legnagyobb szá­mú kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaság, amély ál­lami támogatásra szorul. A ka­tegóriám ódosításból adódóan számuk jövőre nő: az összes gazdaság 90 százaléka részesül a termelési feltételek miatt ár- kiegészítéses támogatásban. Ilyen körülmények között az érdekkép­viselet tenhivalója sem csekély. Fontos feladatuk a szövetkeze­tek gazdálkodásának rendszeres elemzése — az utóbbi időben a gabona- és szőlőtermelés, a szarvasmi airha- és j uh tartás hely­zetét vizsgálták meg —, amely­ből alkalmazható következteté­seket vontak le, és ajánlottak a gazdaságoknak. Az egyik hasz­nos akciójuk volt a bevált ter­melési, lmuit&aszervezési, ' mű­szaki. Igahnikjaii eljárások elter­jesztése, széles körű megismer­tetése. Jelentős részt vállaltak az újítómozgalom szervezésében, valamint a szövetkezetek egymás közötti együttnuDcödésének az erősítésében. Ennek' eredmé­nye, hogy nyolc kistérségi együttműködési tanács dolgozik a szövetség területén. A tsz-szö- vetség meghatározta jövő esz­tendei feladatait is, amely al­kalmazkodik a növekvő igények­hez. A tegnapi küldöttközgyűlésen Magony Imre a szövetség titká­ra szóbeli kiegészítésében egye­bek között a szabályozómódo­sítás. jövő évi hatásait elemez­te, továbbá szólt laiz értékesítési és piaci helyzettől. A szövetke­zetek gondjairól szólva, emlí­tette, hogy több iparvállalat — közöttük a DUTÉP, a Ganz- MÁVAG, laz Építőipari Gépesítő Vállalat — sok millió forinttal adósa a szövetkezeteknek, emiatt azok fizetőképessége rosszabbá vált. Felhívta a figyelmet a ha­tékonyság növelésére, az élő munkával váló takarékosságra. A vitában felszólalt Horváth Gáborné, a kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz, Nagy János, a lajosmizsei Almavirág Szakszö­vetkezet elnöke, Acs Eszter, a kecskeméti Törekvés Tsz pártve­zetőségének titkára, dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályvezető­helyettese, Patyi László, a kun- szállási Alkotmány Tsz elnöke. " Gól Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője fontos be­jelentést fis tett az értekezleten: a Pénzügyminisztérium állást foglalt abban, hogy aszályká­rodnak tekinthető az a gazda­ság, amelyben az 1980—1902-es évek termelési értékének átla­gához képest az idei legalább 20 százalékkal kisebb. A különbö­ző veszteségek miatt nehezebb helyzetbe került gazdaságok egyedi elbírálására és segítésé­re is nyílik tehetőség. Magony Imre összefoglalójá­ban felhívta a szövetkezetek fi­gyelmét arra, hogy munkájukat, termelésüket gazdaságosság és jövedelmezőségi szempontok irányítsák. Dr. Kása Antal, a szövetség elnöke bejelentette, hogy a jövő esztendőben Ma­gony Imre nyugdíjba vonul. Má­jusban utódját kefll megválasz­tani, s ezért jelölőbizottságot hoznak létre. A küldöttközgyű­lés résztvevői a jelölő bizottság elnökének Ljaczkó Gyulát, a kis­kunfélegyházi Lenin Tsz elnökét választották. Ezt követően egy­hangúlag elfogadták a szövetség jövő évi munkáját meghatározó dokumentumokat. Cs. L Csomagolják a cukrozott gyümölcsöt A kecskeméti Alföld Me­zőgazdasági Szakszövetkezet kandírozóüzemében válogat­ják, csomagolják a cukrozott gyümölcsöket. Márciusig ösz- szesen 320 mázsa kerül do­bozokba a kedvelt csemegék­ből. Az ünnepekre ennek a mennyiségnek a felét szállí­tották, illetve szállítják a boltokba. (Tóth Sándor fel­vétele). Kezdeményezések és feladatok a fogyasztási szövetkezetekben A gazdálkodás hatékonyságára tett intézkedések eredményeiről, a szabályozórendszer változásai­ról tanácskozott tegnap ez évi utolsó ülésén a MÉSZÖV elnök­sége. A fogyasztási szövetkezetek kecskeméti székházában tartott tanácskozáson megállapították, hogy eredményesek voltak azok a törekvések, amelyek a forgalom dinamikusabb növelésére, a ta­karékosabb költséggazdálkodás ■ ra. a munka jobb megszervezé­sére irányultak. A korábban ala­csony hatékonysággal gazdálko­dó szövetkezetek külön intézke­dési programokat készítettek. Következetesebb, céltudatosabb munkával számos sikert értek el a szövetkezetek, összességében azonban a hatékonyság alakulá­sával nem lehetnek elégedettek. A takarékos költséggazdálko­dás a korábbinál szélesebb kör­ben érvényesült. Az intézkedések főként az áruszállítási, a f fűtési, világítási kiadások csökkentésé­re törekedtek. Az átlagos lét­szám az első három negyedévben megközelítőleg 400-zal volt ala­csonyabb a tavalyinál. Az egy személyre jutó árbevétel vala­mennyi főbb tevékenységnél emelkedett. Tovább növelték az úi érdekeltségi formákban műkö­dő hálózati egységek számát. A tizenhárom jövedelemérdekelt­ségű bolt eddigi forgalma megha­ladta a 300 millió forintot. A kis kereskedelmi egységek tíz száza­léka szerződéses rendszerben mű- 1 ködlk. Ebben a formában vezet­nek 226 vendéglátó üzletet, amelyek az ágazat árbevételének mintegy felét adják. Az elnökség egész évben meg­különböztetett figyelmet fordított a gazdálkodásra. A múlt évben még alacsony eredménnyel mű­ködő szövetkezetek közül négy kikerült a veszélyes zónából, ez (Folytatás a 2. oldalon.) Karácsonyi pulyka Félegyházáról Teljesítette májexporttervét a kiskunfélegyházi áfész ba­romfifeldolgozó üzeme, ahon­nan közvetlenül szállítják a libamájat és -húst a külföldi vevőiknek. A szárnyasokból, amelyek­ből évente mintegy 120 ezret dolgoznak fel, többféle ter­méket állítanak elő. Az úgy­nevezett „liibakabátot”, amely filézett mellhúsból és combból áll, Franciaország vásárolja. Ugyanide szállítják a belsősé­geket, köztük az ínyencség­nek számító libamájat. Az ün­nepek előtt indították útnak az év utolsó exportrakomá­nyát a Szovjetunióba. Bár az üzem májliba feldol­gozására specializálódott, a karácsonyi’ ünnepekre hazai ellátásra konyhakész pecse­nyepulykát ad a kereskede­lemnek. Követelmények és lehetőségek Törvényt alkotott az országgyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költségvetésről beterjesztett ja­vaslatot. Megszokott, minden esztendő végén idő­szerű feladata ez a képviselőknek, ám most — igazolta a törvényjavaslat vitája — a várható­nál, az ilyenkor tapasztaltnál is fokozottabb volt a figyeltem, a felelős mérlegelés. Fokozottabb volt, mert 1985 egyszerre befejező esztendeje a VI. ötéves tervnek és előkészítő éve a VII. középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és feladataink körvonalai élesebben kirajzolódnak abban a helyzet- és teen­dőtükörben, amelyet az MSZMP Központi Bi­zottságának a párt XIII. kongresszusára kibo­csátott irányelvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint a törvényjavaslatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk: az 1985. évi állami költségve­tés a realitásokra alapozódott, olyan tennivaló­kat határoz meg, amelyekhez a feltételek ren­delkezésre állnak, illetve — kemény munkával — folyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondokkal egyaránt szol­gált az utolsó munkanapjainál tartó 1984-es esz­tendő. Ezek a biztató jelek — mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némi­leg nagyobb növekedése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elengedhetet­len feltételeivé váltak annak, hogy a jövő évben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett lépés a be­ruházások és a reálbérek csökkenési folyamatá­nak megállítása. Mindezt persze csak kemény munkával, s oko­sabb, ésszerűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Ennek útját, módját is meghatározta az ország­gyűlés, amikor kimondotta, hogy az ipar a jelen­leginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a kül­gazdasági egyensúly további javításához, a be­hozatal bővülését kétszeresen meghaladó gyara- pódás a kivitelhez. Ilyen és hasonló kockái van­nak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben meg­teendő út képét tárja elénk. Amint látjuk, szó sincsen arról, mintha súlyuk váltakat, inakat Toppantana. Sokkal inkább le­hetőségeink reális, felelős felismeréséről van szó. Arról, hogy lehetnénk — legyünk! — jobb sáfá­rai javainknak, a társadalmi vagyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz, a fejlett tőkés or­szágok piacain sokféle hátrányos megkülönböz­tetésben van részünk, igaz, hogy — egyetlen rész­példára utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhahús exportára, ám az is igaz — és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —, 'hogy az idén külföldre eladott ipari termékek között az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerűsített áruk aránya csupán öt százalékot ért el... Aminek látszatra nincsen sok köze áh­hoz, hogy az elképzeléseknek megfelelően fel- épül-e 1985-ben a költségvetésben/szereplő nyolc­száz általános iskolai tanterem, megteremtődik-e a fedezet a tervezett — elsősorban a nyugdíja­sok, a nagycsaládosok körét érintő — szociálpo­litikai intézkedésekre, valójában azonban mind­annyian tudjuk: nagyon is szoros a kötődés, lo­gikus a kapocs a két dolog, valamennyi terve­zett teendő között. Aligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni azt a sorrendet, hogy először a nemzeti jövedelem elő­állításában kell feljebb jutni, változatlanul el­sőbbséget szükséges adni az ország külső pénz­ügyi egyensúlya javításának, s csak azt követően, kellő fedezet birtokában kerülhetnek sorra a la­kossági fogyasztáshoz az egy főre vetített reál- jövedelemhez fűződő elképzeléseink, terveink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorren­det tudomásul venni — és ennek halk felhang­jai olykor beleszövődtek a parlament realista tár­gyalási hangnemébe is —, ám éppen a közös ér­dekeltség teszi elkerülhetetlenné. Az a közös ér­dekeltség, melynek egyszerre kell látnia az 1985- ö£ év kiviteli többletét, és a felépítendő 74—75 ezer lakást, az anyag- és energiagazdálkodás fo­kozott tempójú ésszerűsítését és a lakossági alap­ellátás szerény javítását, különös tekintettel a kistelepüléséken élőkre. Amelyek persze pusz­tán kiragadott mozzanatok az országgyűlési ta­nácskozás jelképezte, elemezte jövő esztendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik: először termelők vagyunk — kell, hogy legyünk —, csak utána következhet fo­gyasztói szerepünk, bár bizonyos; ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. A jövő évi költségvetésben — a felszólaló mi­niszterelnök-helyettes szerint — a legutóbbi esz­tendőkénél nagyobb követelmények fogalmazód­tak meg és több a kockázat is benne. Mégis, mindkettőt vállalni kelt Mert csakis ezek vál­lalásával — és a követelmények teljesítésével — érhető él a szerény haladás 1985-ben, ami azon­ban már alapja lesz a Vll. ötéves terv kezdeté­nek, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtized­nek. A megye legeredményesebb sportolói átvették a Petőfi Népe vándorserlegét <9 A megye legjobb sportolói és. edzőik (balról jobbra): Ha vas. End­re, Krasznai Tivadarné, Varga András, Nagysolymosi Sándor, Abo- nyi Imre, Bíró Károly. (Méhesi Éva felvétele) Több mint egy évtizede hagyo­mány már, hogy .szerkesztőségünk vendégül látja az év legeredmé­nyesebb sportolóit. Az idén a fel­nőttek közül Juhász László vi­lágbajnok négyesfogat-hajtó, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK sportolója érdemelte ki a Petőfi Népe vándarserlegét, amelyet dr. Gál Sándor, lapuink főiszerkesztő­helyettese adott át a világbajnok edzőjének, Abonyi Imre, többszö­rös világ- és Európa-bajnoknalk. Juhász László ugyanis külföldi tartózkodása miatt nem vehetett részt az ünnepségen. Másodszor lett a megye leg­eredményesebb ifjúsági sportoló­ja Havas Endre (edzője: Krasznai Tivadarné), a KSC atlétája. A legjobb együttesnek járó vándor- serleget a KSC judócsapata (ve­zetőedző :Varga András) képvise­letében Nagysolymosi Sándor csa­patkapitány vette át. Ezúttal második alkalommal került sor a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa által felajánlott Ki­váló nevelőmunfcáért díj és tárgy- jutalom átadására, amelyet Bíró Károly, a kunszentmiikilósi Dam­janich János Gimnázium testne­velő tanára, birkózóedző vehetett át Hegedűs Istvántól, az SZMT titkárától. Az ünnepélyes eredményhirde­tésen részt vett és felszólalt dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A me­gyei testnevelési és sportosztály nevében Gimes György osztály- vezető, a KISZ megyei Bizottsá­ga képviseletében pedig Szénást Tibor sportfelelős adott át jutal­makat a legjobb sportolóknak és edzőknek. Az ünnepélyes aktuson részt vett dr. Geri István, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. . JÖVŐRE KECSKEMÉTEN IS Félkész házak az Alföldi TÜZÉP-től A jövőben a legkorsze­rűbb építőanyagokat az Al­földi TÜZÉP Vállalat nem­csak fajtánként külön-külön, hanem „összedolgozva” is árusítja. 178 négyzetméteres félkész-, garázzsal ellátott lakások formájában kíván­nak forgalomba hozni telep­helyenként évente húsz há­zat, összesen mintegy két­százmillió forint értékben. Az akció anyagi fedezetét lakossági kötvény kibocsátá­sával tervezik előteremtenL A közelmúltban Makón már el is készült az első épület, amely az ötlet kitervelőit reményekre jogosítja. Búza Endrének a vál­lalat igazgatóhelyettesének tá­jékoztatása szerint jelenleg a költségek négyzetméterenként mintegy hatezer forintra rúgnak, szeretnék, ha ez az összeg ötezer alá menne. Remélik, hogy a kez­deményezés sikeres lesz azok kö­rében, akik saját ízlésük, elkép­zelésük és anyagi erejük szerint akarják a lakást készreépíteni. A ház hőszigetelő falazóanyag­ból, energiatakarékos nyílás­zárók ■ felhasználásával készül, felfelé bővíthető belső térrel. A külső vakolást elvégezteti a for­galmazó, de a festést és a belső burkolatok kialakítását a vá­sárlónak kell majd befejezni. Bács-Kiskun megye városaiban Is terveznek értékesítést. Kecs­keméten a jövő év első felében sorházak építését kezdik meg. *i Ilyen kényelmes otthonokká lehet majd kialakítani az Alföldi ■ TÜZÉP félkész házait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom