Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

-t # PETŐFI NÉPE • 1984. december 21. Csernyenko levele Konsztantyin Csernyenko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke levelet küldött az atomfegyvermentes övezetek lét­rehozásáért folytatott küzdelmet összehangoló nemzetközi bizott­sághoz. A levelet csütörtökön, a spanyolországi Cordobában hoz­ták nyilvánosságra. Ez a város rendezi meg ugyanis a jövő év márciusában e nemes célért küz­dő városok képviselőinek nem­zetközi találkozóját. A szovjet államfő levele a töb­bi között hangsúlyozza: a Szov­jetunió minden tőle telhetőt meg­tesz azért, hogy a világ különbö­ző térségeiben atomfegyvermen­tes övezetek létesüljenek, mert ez : a népek érdeke. ARHIPOV KÍNÁBA UTAZOTT Csütörtökön a Kínai Népköz- társaságba utazott Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Arhi- povot a kínai kormány hívta meg. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Mihail Kapica, külügy­miniszter-helyettes. Fésemények sorokban roma _________________ G iulio Andreotti olasz külügy­miniszter csütörtökön négynapos hivatalos látogatásra Lengyelor­szágba utazott. Varsói tartózko­dása során kollégájával, Stefan Olszowskival a kétoldalú kapcso­latokról és időszerű nemzetközi kérdésekről folytat megbeszélé­seket. Fogadja őt Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök, Henryk Jablonski. az államtanács elnöke, valamint Glemo bíboros is._____ B ÖK A WEST__________________ H áromnanos hivatalos baráti látog?>t*«-H befejezve qsü,tö,rtököp :elutazott Riikaresthől Torlpr TIsíVt Jctvf.' H RKP KB főtitkára." a"’bol­gár A'lamtanárs elnöke, s az ál­tala vw.»tet.t oárt- és kormánv- M'ild'öttség. A. hivatalos tárgyalá­sok hpfe'e-rpHéqéröl szóló közle­mény rámutat arra, hogy az újabb csúcstalálkozó a román— boleár barátság és együttműködés kiemelkedően fontos eseménye volt. Megállaóítia. hogy ..feltár­ták az esvüttműködés^ szélesíté­sének konkrét módozatait”. Gorbacsov Oxfordban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, aki parlamenti delegáció élén tartóz­kodik Nagy-Britannlában, csü­törtökön délelőtt Oxfordba, az Austin Rover autógyár Cowley-i gyáregységébe látogatott. Ez volt angliai tartózkodásának második ilyen — részben ismer­kedő, részben üzleti jellegű _ p rogramja. Az Austin Rover, amely az ipa­ri robotok alkalmazásában mesz- szebbre jutott, mint a világ bár­mely más autógyára, bizonyos ideje tárgyalásokat ‘folytat a Szovjetunióval a szovjet személy­gépkocsi-gyártás korszerűsítésé­ben való esetleges részvételéről. Kadhafi—González találkozó Az észak-afrikai térségről, a csádi helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt szerdán Palma de Mallorca szigetén Mo- ammer el-Kadhafi, Líbia legfőbb vezetője Felipe González spa­nyol kormányfővel. Hírügynökségi jelentések sze­rint a találkozó Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár közvetíté- tésével jött létre a Spanyolor­szághoz tartozó szigeteh. Az öt­órás tárgyalás témáiról Gonzá­lez számolt be röviden az újság­íróknak. A spanyol kormányfő szerint a találkozó haszna az, hogy tisztáz­tak számos kérdést. Elmondta, hogy szó volt Csátiról és a fran­cia—líbiai csapatkivonási egyez­ményről, de részleteiket nem kö­zöli. Tárgyaltak Észak-Afrikáról, amelyhez különleges érdekek fű­zik Spanyolországot — a földrajzi közelség és a történelmi hagyo­mányok miatt. „Megbizonyosod­tam, hogy a líbiai—marokkói ál­lamszövetségi szerződés nem sér­ti a spanyol érdekeket” — mond­ta González. A találkozóval kapcsolatban várható washingtoni rosszallást feszegető kérdésékire válaszolva González leszögezte:' „Az Egye­sült Államok bizonyára nem örül ennek a megbeszélésnek, de Spanyolország maga alakítja kül­politikáját. Tekintettel vagyunk szövetségeseinkre, de ez nem je­lenti azt, hogy mindig teljesítjük kívánságaikat”. González szerdán este vissza­utazott Madridba. UNESCO A távozás amerikai indokai Az Egyesült Államok szerdán hivatalosan is kö­zölte, hogy kilép az UNES- CO-ból, az Egyesült Nem­zetek Nevelésügyi, Tudo­mányos és Kulturális Szer­vezetéből. A döntést Gre­gory Newell külügyi állam­titkár szerint azért hozták, mert a szervezet az ameri­kai megítélés szerint ^be­tegesen ellenséges a szabad világ intézményei iránt” és nem volt hajlandó eleget tenn,i annak a washingto­ni követelésnek, hogy mó­dosítsa mind politikáját, mind pedig gazdálkodását. Newell külön is kifogásolta azokat az UNESCO-lépése- ket, amelyeket a világszer­vezet az új tájékoztatási vi­lágrend megteremtése ér­dekében tett, s azt mondot­ta. hogy az UNESCO „szél­sőséges nézeteket” képvisel az emberi jogok kérdésé­ben is. Bár a miniszterhelyettes szerint Washington nem tervezi kilépését az ENSZ más szakosított szervezetei­ből, ez a döntés „figyel­meztetésül szolgál számuk­ra annak megértéséhez, hogy az amerikai kormány­zat nem tűr meg olyan problémákat náluk, mint amilyenek az UNESCO-ból történő kilépéshez vezették. Genscher prágai tárgyalásai Hasznos, beható és őszinte jel­zőkkel minősítette prágai tárgya­lásait csütörtöki sajtóértekezle­tén Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és kül­ügyminiszter. Rámutatott: a két ország egyaránt érdekelt az eny­hülésben,, a, „leszerelésben, a fegy­verzetkorlátozásban és az európai együttmúkódést-fierősííésében. an­nak ellenére, hogy különböző­képpen ítélik meg a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, el­térő a gazdasági és társadalmi rendszerük, s más-más katonai szövetséghez tartoznak. A nyu­gatnémet külügyminiszter hang­súlyozta, hogy a kis és közepes közép-európai országok, mint az NSZK és Csehszlovákia fontos szerepet töltenek be a nemzetközi légkör. javításában. Az NSZK és Csehszlovákia dialógusának folyamatossá válá­sát jelzi, hogy Genscher bonni viszontlátogatásra hívta meg Chnoupek csehszlovák külügymi­nisztert. A nyugatnémet külügyminisz­ter a Varsói Szerződés külügymi­niszter főtanácsának bér lin 1 üíése- róbóQkiadott^köaleméwyj&i^aíi't1 mondta, hogy abban vannak po­zitív és megfontolásra érdemes elemek, olyanok is, amelyek a nyugati szövetség számára elfo­gadhatatlanok. Genscher pozitívan értékelte az NSZK és Csehszlovákia egymást jól kiegészítő gazdaságának kap­csolatait. Mint leszögezte, az NSZK elvi alapokon kitart a Szovjetunióval és szocialista szomszédaival a hetvenes évek elején kötött kele­ti szerződések mellett. Igazságta­lannak és alaptalannak minősít­ve visszautasította a nyugatné­met revansista erők támogatása miatt a bonni kormányt ért bírá­latokat. Elmondta: megindító él­mény volt számára megkoszo­rúzni Lidicébéií a fasiszta tömeg- mészárlás áldozatainak síremlé­két. Közölte, hogy jói haladnak a két ország között a környezetvé­delmi kérdésekről folyó tárgya­lások, amelyek célja, hogy intéz­ményes keretek között találjanak megoldást a közös határ mindkét oldalán kárt okozó levegőszeny- nyezési problémák megoldására. Jövőre miniszteri szinten tanács­koznak erről a kérdésről. C,RÓNI and £§ A KÖZÖS PIAC A távozás háttere Grönland — bár több mint kétmillió négyzet­kilométeres területével a Föld legnagyobb szigete, és fekvése folytán stratégiai jelentősége sem cse­kély — viszonylag ritkán szerepel a nemzetközi hí­rekben. Mostanában azonban, ahogy az új esztendő közeledik, egyre sűrűbben hallhattuk-olivashatjuk nevét. Különösen az Európai Gazdasági Közösség brüsszeli székhelyén emlegetik mind gyakrabban az alig 50 ezres, zömében eszkimó lakosságú szigetet. Grönland ugyanis január elsőjével kilép a Közös Piacból, helyesebben szólva eddigi státusza helyéit a jövőben „tengeren túli területként” kötődik a nyugat-európai gazdasági szervezethez. Ez az árnyalt megfogalmazás nemi fölösleges szőr- szállhasagatás. A szakértők sietve figyelmeztetnék, hogy nincs szó teljes szakításról, inkább arról, hogy a jogilag Dániához tartozó, ám fél évtizede kiter­jedt önkormányzattal rendelkező Grönland a szá­mára jobban megfelelő formát keresi külgazdasági, kereskedelmi kapcsolatainak alakításához. E törek­vés éppen az öt évvel ezelőtti autonómia-elnyerés­kor erősödött meg érezhetően. Dánia 1973-as EGK- csatlakozása előtt még hiába voksolt ja sziget la­kóinak többsége a döntés ellen, az anyaország tu­lajdoniképpen automatikusam „bevitte” külbirtokát a brüsszeli közösségbe. A széles körű önkormány­zat azonban 1979-től lehetővé tette a külkapcsola- tok részben önálló formálását is. így kezdődtek meg a tagság átminősítéséről a tárgyalások, majd ezen az alapon rendeztek két esztendeje népszava­zást a kérdésről.' A voksolás, amint azvárható volt, az EGK-elle- nes irányvonalat igazolta. A fő vitapont — s egy­ben a kiválás talán legfőbb oka — a sziget körüli halászati jogok témája volt. Végeredményben'Grön­land elérte kitűzött célját: mintegy kétéves tár­gyalások után olyan szerződést sikerült tető alá hoz­nia, amely nagyvonalú anyagi hozzájárulás fejé­ben, továbbra is engedélyezi ugyan a többi tagor­szág részére a halászatot, de a rendelkezési jog, az elsőbbség és a kvóták meghatározása a grönlandi illetékesek kezébe került. (A határozott grönlandi tárgyalási pozíció indoka egyébként nem pusztán a felségvizek védelme, vagy más elméleti-joái szem­pont volt, hanem az a ügyeinken kívül j nem hagy­ható tényező, hogy a halászat és a halfeldolgozás még napjainkban is a legfontosabb bevételi for­rást és foglalkoztatási ágat jelenti a szigeten.) Gazdasági vonatkozásban tehát a sziget státusza megváltozott.! Brüsszelben azonban ennek ellenére mérni homlokráncolással követték az eseményeket, mivel a grönlandi lépés — ha gazdaságilag nem is, de — politikai, tekintetben jnesszehátó következmé­nyekkel járhat. A Közös Piac nemegy vezetője em­lékeztetett; arra, hogy az ellenzéki brit Munkáspárt vagy például a kormányon levő görög szocialisták bizonyos köreiben jelentkező EGK-ellenes hangu­lat január elseje után felerősödhet, mert (itt a szimbolikus jelentőség) Grönland volt az első, amely hosszú ideig hangoztatott kilépési szándékát valóban véghez is vitte. A másik — immár washingtoni körökben felfe­dezhető — aggodalom azzal függ össze, hogy Grön­land Dánia részeként egyben a NATO hatáskörébe is tartozik. (Területén fontos hadászati létesítmé­nyek működnek, például a korszerű thulei légiki­kötő és a sarkvonalhoz közeleső radarállomások so­ra.) Azt pedig nehéz 'kiszámítani,, hogy az önálló érdekek védelme és hathatósabb érvényesítése — ami végső soron a Brüsszellel kiépített kötelékek felülvizsgálatát eredményezte — nem jelentkezik-e a NATO-yal kapcsolatban is. Erre egyelőre nincs konkrét bizonyíték, ám egyes Pentagon-beli veze­tők szerint máris megindult e folyamat. A grönlan­di parlament, a Landsting november végén ugyanis olyan határozatot hozott, amelyben atomfegyver- mentes övezetté nyilvánította a sziget területét. Már­pedig ez a döntés elősegítheti egy esetleges átfogó észak-európai atomfegyverrrtentes régió létrehozását, s tény, hogy épp ezért igen kevéssé illik bele a je­lenleg uralkodó washingtoni stratégiái elképzelé­sekbe. Chilei merényletek Egy fegyveres csoport szerdán elrabolta Santiago de Chilében a La Náción című kormánylap he­lyettes igazgatóját. Az emberrab­lók kiléte nem .ismeretes, s az sem, hogy mit követelnek foglyuk szabadon engedéséért cserében. Az emberrablással egyidejűleg a katonai rendőrség főkapitány­sága közelében 16 pokolgép rob­bant. Egy véletlenül arra járó asszony meghalt, több rendőr megsebesült. A robbantások el­követői szintén ismeretlenek. Arafat Abu Dzabiban Jasszer Arafat, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának elnöke csü­törtökön Abu Dzabiban az Egye­sült Arab Emírségek vezetőit tá­jékoztatta a Palesztin Nemzeti Tanács — a palesztin parlament — novemberi, Ammanban tartott üléséről. A palesztin vezető szer­dán este érkezett Abu Dzabiba. Arafat az ország hírügynöksé­gének, a WAM-nak nyilatkozva csütörtökön elmondta, hogy tá­mogatást próbál szerezni egy arab csúcsértekezlet összehívásá­hoz, amelynek feladata az Izrael elleni közös stratégia kidolgozá­sa lenne. Rámutatott: Izrael és az Egyesült Államok álláspontja akadályozza a közel-keleti hely­zettel foglalkozó nemzetközi kon-: ferencia összehívását. A hírügynökség szerint Arafat, aki előzőleg Szaúd-Arábiában, Kuyaitban. Irakban, a Jemeni Arab Köztársaságban és Katar­ban járt és több észak-afrikai ál­lamot is felkeresett, az iraki- iráni háborúról, a jövőbeni pa­lesztin, stratégiáról. ezen belül is az Izrael elleni fegyveres harc fokozásáról tárgyalt az arab ve­zetőkkel. Havasi Ferenc látogatása az Országos Tervhivatalban Havasi Ferenc, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagjaV a Központi Bizottság titkára csütörtököm az Országos Tervhivatalba látoga­tott. A vendéget Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. az Országos Tervhivar tál elnöke tájékoztatta az 1985. évi népgazdasági terv kidolgo­zásával és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével kapcso­latos tapasztalatokról, a VII, öt­éves terv előkészítésének hely­zetéről s ezzel összefüggésben a KGST-országokkal folytatott tervkoordinációs eredményeiről. Ezt követőem eszmecserét foly­tatták időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről,, és a Központi Bizottsági legutóbbi ülésén elfo­gadott határozat végrehajtásá­ról. (MTI) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön ülést ' tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztály- vezetője. I A testület meghallgatta Há­mori Csalbla első titkár tájékoz­tatóját az MSZMP KB novem­ber 15-i és december 4-i ülésé­ről. Szandtner Ivánnak, a KB titkárámák előterjesztésében meg­tárgyalta és elfogadta az MSZMP ifjúságpolitikai állásfoglalásából adódó KISZ-feflIadatokat. Meg­állapította: a párt ifjúságpoliti­kai állásfoglalása kedvező lehe­tőségeket teremtett a KISZ munkájához, tág teret adott a fiatalok társadalmi, politikai, gazdasági aktivitásához; erősí­tette a fiatailok felelősségét, ön­magukért és a szocializmus ügyéért. Az ifjúsági szövetség arra összpontosftrja figyelmét, hogy az állásfoglalásban megfo­galmazott célok széles körben ismertté váljanak és maradékta­lanul megvalósuljanak. Kiemelt feladatként határoz­ták meg, hogy a KISZ segítse az ifjúság társadalmi, gazdasági, politikai aktivitásának kibonta­kozását:. Szorgalmazzák, hogy a fiatalok több lehetőséget kapja­nak cselekvőikészségük, tenni- akarásuk bizonyítására, az or­szág és saját ügyeik intézésében a felelős részvállalásra. Tudato­sítani akarják a fiatalokban, hogy sorsukért nemcsak a társadalom, hanem önmaguk is felelősek. Az ifjúsági . szövetség azon munkálkodik, hogy társadalmunk­ban a fiatalok előtt reális, von­zó, illúzióktól mentes távlat nyíl­jék. Ennek szellemében szorgal­mazza az iskolarendszer nyitott­ságának, f demokratizmusának erősítését; a képzettségnek meg­felelő, értelmes munka biztosítá­sát, és a teljesítménnyel arány­ban álló megbecsülést; a család- alapítás, a gyermeknevelés és az önálló otthonhoz jutás feltételei­nek javítását, valamint a társa­dalmi esélykülönbségek mérsék­lését. A testület ülésén hangsúlyoz­ták: az ifjúságpolitikai állásfog­lalás megvalósítása megköveteli, hogy a KISZ tovább növelje be­folyását az egyes ifjúsági réte­gekben. Ennék érdekében korsze­rűsítik a tudatformáló tevékeny­ség tartalmát és rendszerét. A Központi Bizottság ülésén ik iemelték: .a KISZ-nek és az if­júságnak az eddiginél nagyobb részt kell vállalnia a gazdaság előtt álló feladatokból. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta jövő évi mun­kaprogramját. (MTI) Kezdeményezések és feladatok a fogyasztási szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról.) évben már eredményeik megszi­lárdításain munkálkodhattak. A kormányzat meghir dette egy hosszabbtávú gazdaságpolitikai program részeként a jövő évre szóló legfőbb szabályozókat. Az ezzel összefüggő rendeletek naay része megjelent. A változások, amelyek a gazdasági irányítás va­lamennyi területét átfogják, szá­mottevően módosítják a fogyasz­tási szövetkezetek működési fel­tételeit. A bérgazdálkodásban új hely­zet teremtődött azzal, hogy a bé­rek helyett a keresetet. adóztat­ják. A vállalati kategóriákban megjelölt keresetszabályozás! formák közül — a kivételes ese­tektől eltekintve •— a gazdálkodó szervek maguk választhatnak. összességében megállapították, hogy az új szabályozók növelik a követelményeket. Az élénk vitá­ban azt is leszögezték, hogy a szövetkezetek gazdálkodásukban igazodjanak a szabályozókhoz, nagyobb öntevékenységgel, helyi­leg oldják meg feladataikat. Tö­rekvéseiket a MÉSZÖV ügyinté­ző szervezete információkkal, a gyakorlati tapasztalatok ismer­tetésével, szolgáltatásokkal segíti. K. S. Bővül a belkereskedelmi árucsere-forgalom (Folytatás az 1. oldalról.) ben és választékban a szocialista országokból származó termékek, s ugyanennyi alkallomimail mutat­ják be külföldi városokban áru­házaink kínálatát. Az áruházi he­tek, napok egyben piackutatási icétlt is szolgálnak, hiszen mód nyílik arra, hogy a bemutatott kí­nálatból a legkeresettebb termé­keket később a külkereskedelem­ben, vagy a belkereskedelmi áru­csere-forgalomban nagyobb mér­tékben szállítsák egymásnak a partner.ek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium arra ösztönzi a vál­lalatokat, hogy a cserelehetősége­ket mind jobban kiaknázzák olyan cikkek beszerzésére, amelyekből a hazai ipar nem tud elegendőt biztosítani a belkereskedelem szá­mára^ s amelyekből az importle­hetőségek is szűkösek. Ne a luxus­igényeket kielégítő termékekből bővítsék a választékot, hanem igyekezzenek olyan cikkeket be­szerezni, — például televíziókat, hűtőszekrényeket,. radiátorokat, automata mosógépeket, — ame­lyekkel a hiányokat tudják eny­híteni. Csehszlovákiával jövőre 27 szá­zalékkal növekszik a belkereske­delmi csereforgalom, s oldalian­ként megközelíti a 130 millió ru­bel értéket. A csehszlovák kon­fekcióáruk, tapéták, kozmetikai termékek, porcelánok, cipők, csil­lárok, játékok, elektromos ház­tartási gépek, radiátorok, vala­mint ajtó- és ablakkeret ellen­értékéként a magyar belkereske­delem egyebek közt pvc-padló- burkolót, necc harisnyanadrágot és ugyancsak kerámiát, kozmeti­kai termékeket, valamint háztar­tási eszközöket szállít Csehszlo­vákiába. Mintegy 10 százalékkal növek­szik jövőre a magyar—szovjet belkereskedelmi csereforgalom. A két ország belkereskedelme köl­csönösen mintegy 53 millió ru­bel értékben szállít fogyasztási cikkeket. A Szovjetunióból hűtő­szekrények, konyhai és kerti szer­számok, közkedvelt órák, ezüst-: tárgyak, halkonzervek és pezs­gőik, valamint kerékpárok ér­keznek. Több kerül a magyar üz­letekbe hordozható színes tele­vízióból, jövőre kapható lesz a szovjet nagyképernyős színes tv is. A magyar belkereskedelem í rósz ereket, tapétákat, kozmetikai cikkeket, bútorokat, autóülés-hu- zatökat, húskonzerveket, fürdő­szobai felszereléseket és logikai játékokat szállít a Szovjetunióba. A magyar—bolgár árucserében több mint 20 millió rubel értékű fogyasztási cikket szállítanaiK egymásnak. Bulgáriából zöldség­es gyümölcskonzervek, halké­szítmények, sós fogkrém, porcelá­nok, népművészeti tárgyak, vilá­gítótestek, valamint fonott de- mizsonok kerülnek a magyar üz­letekbe. 1 A magyar—lengyel forgalom­ban jövőre 27,6 millió rubel érté­kű áru cserél gazdát. Lengyelor­szágból az ideinél mintegy 7 szá­zalékkal több áru — moped, kempingkerékpár, üveg- és kris­tályáru, valamint műbőr és bőr­cipő érkezik. A Romániával kötött megálla­podás értelmében mindkét or­szág belkereskedelme 22 millió rubel értékű árut juttat partne­rének. Romániából bútorok, játé­kok és ruházati termékek kerül­nek a magyar üzletekbe. (MTI) f i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom