Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
S PN MAGAZIN Pécsi sziámi ikrek Münchenben München, Lindwurm Strasse, Gyermekklinika. Ennek a 120 ágyas gyermekkórháznak a 70 . ágyas sebészeti osztályán fekszenek a szétválasztott pécsi sziámi- ikrek. A kórtereimben az öt kis rácsos ágy közül a két középső az övék. Ezen az estén nyugodtan feküdtek és mosolyogtak a nővérre és ráim, amikor szóltam hozzájuk. Bálintka vidáman rázta a kezébe adott csörgő színes golyóit és gőgicsélt hozzá. Szinte . hihetetlen, hogy ez a csöpp gyerek alig egy hónapja esett át élete második súlyos műtétjén. Csak a terhesség hetedik hónapjában mutatták ki a vizsgálatok a pécsi 'kismamánál, hogy ikerterhességről van szó. Az észlelt farfekvés miatt döntöttek úgy, hogy műtéti úton hozzák világra a gyermekeket. A -méh'feltárása után derült ki a szomorú szenzáció: 1983. október 13-án sziámi -ikrek születtek a pécsi Szülészeti Klinikán. A medenceosont alsó szélénél egymáshoz nőtt csecsemők azonnal a gyermekklinika perinatális intenzív centrumába kerültek. Az intenzív osztály egész kollektívája, orvosok, ápolók, mindent megtettek, és a hetekig tartó 'kritikus állapot után megindult a fejlődés. Akkor dr. Pintér Andrástól, a Pécsi Gyermekklinika docense adott tájékoztatást a kisdedekről. Az ő személyes ismeretségének köszönhetően kerültek ugyanis a csecsemők később Münchenbe arra a klinikára, amely# Bálintkának és Tamáskának láthatólag tetszik a fotózás. nek professzora, dr. Waldemar Hecker már eddig több sikeres műtétet 'hajtott végre sziámi ikreken. Ugyancsak dr. Pintér -András vállalta személyesen a gyerekek kiszállítását, és tagja volt a szétválasztó operációt végző orvosi csoportnak. Az első operációval tulajdonképpen az összenőtt közös medencét és a belső szerveket választották szét. (Akkor így beszélt erről az édesanya: — Amikor férjemmel először -megláttuk külön ágyon a kicsiket. Tamáskát és Bálintkát, az örömtől úgy rámjött a sírás, -hogy megszólalni sem tudtam.) Vezeték a Boszporusz fölött A képünkön látható két szerelő több mint 200 méterrel a Boszporusz vízszintje fölött azon a nagyfeszültségű vezetéken dolgozik, amely hivatott összekötni Törökország európai részének új erősáramú hálózatát az átellenben levő Kisázsiáéval. A vezetéket egy török és a nyugatnémet Siemens vállalat építi. A tengerszoros mindkét partján mintegy 120 méterrel a vízfelszín fölött egy-egy 124 méter magas tartóoszlop áll. A közöttük levő távolság 1800 méter. Ezen a távolságon az összesen 25 tonnát nyomó vezetékek mintegy 150 méterre belógnak, úgy, hogy még mindig 70 méter van köztük és a víz színe között, s így a legnagyobb tengerjáró hajók is biztonságosan áthaladhatnak alattuk. Most a második műtétre azért volt szükség, hogy a rendellenesség .következtében nyitott medence csontjai, és ezzel a lábak is normális helyzetbe (kerüljenek. A gyermekek ezután tudnak majd járni tanulni. Dr. Waldemar Hecker profesz- szor és az általa vezetett gyermeksebészeti kilinika az összenőtt ikerpárok sikeres szétválasztásával világhírnévre tett szert. Eddig tíz ilyen operációra került sor, ebből hat volt sikeres, s most a hetedik a pécsi ikerpár. Sz. Zs. Mennyit nyom a Föld? A legsúlyosabb dolog a világon értelemszerűen a Föld, mindannyiunk otthona. A Guiness Rekordok Könyve szerint a planétánk súlya: 6 588 000 000 000 000 000 000 tonna. Vagyis hat és fél kvintillió és 600 trilió tonna. PILLANTÁS A JÖVÖBE? Csillagközi űrutazások Oleg Gazenko szovjet akadémikus véleménye szerint már a jövő századiban megvalósíható lesz a Naprendszeren kívüli űrrepülés. Ha egy űrhajót, melynek hajtóműve termonukleáris energiával működik, sikerül felgyorsítani a fénysebesség tizedére (írná-, sodipercenlként harmincezer kilométerre), aikkar a bolygórendszerrel, rendelkező legközelebbi csillái gig ötven év alatt lehet elrepülni. Erre elegendő egyetlen emberi élet is — mutatott rá az akadémikus a „Tudomány és vallás” című folyóiratban megjelent cikkében. Sajnos, az űrhajó aligha képes ilyen út után visz- szatémi a Földre. Tehát nem automatákat kell küldeni, hanem a letelepítéshez minden szükséges eszközzel felszerelt űrhajókat. Tejút-rendszerűnk középső területének kivételével, .ahol is a osiliaganyag sűrűsége tölbb milliószorosa. mint a Nap környezetében, bármeilyik térség alkalmas a letelepülésre — véli Gazenko. Az akadémikus, aki az űrbiológia területének egyik vezető szovjet szakértője, feltételezi, hogy ezeken i vidékeken értelmes, ám felépítésükben az embertől lényegesen eltérő lények alakulhatnak ki. Hiszen a csillagközi űrutazásban részt vevő embercsoportok a rendszeres genetikai kapcsolatok hiánya miatj több jellemző tekintetében elszakító kiválasztódásra kényszerülnék, aimi szükségszerűen több különböző emberfaj kialakulásához vezet. A japán oktatás reformja A japán oktatási reform jelenleg a figyelem központjában van. Az alapproblémák között van a bukások nagy száma, a fiatalkorúak bűnözése és a hírhedt japán „vizsiga-pokol”, a diákok közötti’ szélsőséges verseny, mivel ahhoz, hogy felsőbb osztályba léphessenek, igen szigorú vizsgát kell tenniük. Ezek a problémák olyan mértékben kiterjedtek, hogy nem elég már csak osztályszinten vizsgálni, hanem az egész társadalom" problémájaként kell tekinteni. A miniszterelnök felkérésére bizottság tanulmányozta a felmerült gondokat, s javaslatot téve a .reformra, készletezte a feladatokat. A bizottság az oktatás jelenlegi helyzetét elemezve rámutat olyan pontokra, mint a diákok bűnözése, iaz erőszak az iskolákban, és arra, hogy sok tanuló nem tud lépést tartani az osztállyal. Az összegzés szerint az okok a következők: A diákokra rendkívüli nyomás nehezedik, hogy átjussanak a vizsgákon; túlzott mértékű a magoltatás, tekintet nélkül a diákok képességére és személyiségére; nemtörődöm a társadalmi hangulat, ami ugyan hangsúlyozza az egyént megillető jogokat és szabadságot, de a kötelességet és feladatokat nem; nem kielégítő az otthoni foglalkozás. Annak magyarázatára, hogy az oktatás hogyan hanyatlott ilyen mértékűvé, a bizottság ké' fő okot talált: egyrészt a magas gazdasági növekedés éveiben az iskolai oktatás fejlesztése elsősorban csak anyagi viszonylatban történt, azaz az iskolaépületek számát és azok kapacitását növelték, míg a szellemi fejlődés érdekében nem tettek erőfeszítéseket. Másrészt „az egyenlő lehetőségek az oktatásban” eszményképe lényegét vesztette. Az oktatás egyöntetű gyakorlatok sztereotip rendszerévé váll (ami csupán a teljesítmény- tesztekben való magas pontszá- mok elérésére ösztönzi a diákokat) és minden olyan törekvés, amely a tanulók különféle képességeit és adottságait szándékozna kifejleszteni, vereséget szenvedett az idők folyamán. ÜJ TÍPUSÚ MÉRŐMŰSZEREK Szovjet mezőgazdasági szakemberek vizsgáztatták és kitűnőinek minősítették az esztergomi Labor Műszeripari Művek legújabb elemzőműszerét. Az Infraipid—61 elnevezésű gyorselemző egy perc alatt meghatározza a különböző takarmányok fehérjezsír- és nyersros (komponenseit. Az új műszer mikroszámítógéppel összekapcsolva a takarmányok optimalizálására is felhasználható. Ezenkívül alkalmazható a húsiparban is, a színhús és a zsír arányát pillanatok alatt meghatározza. Ugyancsak képes a söripari anyagok és a tejtermékek gyors elemzésére, minősítésére. A mintapéldányok vizsgáztatásának -kedvező tapasztalatai alapján a- jövő évben már jelentős mennyiséget szállít új termékéből a szovjet mezőgazdaságnak a Labor Műszeripari Művek. Ezenkívül 1985-ben több száz millió forint értékben küld a Szovjetunióba komplett 'laboratóriumokat, egyedi műszereket és agrokémiai tanácsadó állomást is. Az agrokémiai tanácsadó rendszer naponta ezer mintát képes megvizsgálni, és számítógéppel ad javaslatot az optimális takarmányozásra és trágyázásra. A jövő évre szóló megrendelés sek között több olyan műszer is szerepel, amelyet a magyar és a szovjet szakemberek együttesen dolgoztak ki. Ilyán például a ve- tőmagvizsgá'ló, amellyel a vetőmag tisztaságát, egészségi állapo- , tát, fajtaazonosságát és más sajátosságait lehet meghatározni, s pontos elemzést ad a mag fagy- tűréséről is. ELADÓ A HÍD A török kormány a következő két hétben mintegy 10 milliárd török fontért (23 millió dollár) „eladja” a Boszporusz-hidat. Az Európát az ázsiai kontinenssel összekötő Boszporusz-híd 43 ezer részjegy formájában kerül értékesítésre. A híd új tulajdonosai nem 1 szerzik meg a 'híd feletti ellenőrzés jogát, csak a híd nyereségéből részesedhetnek. A világ ötödik leghosszabb függőhídja, ahol hídpénzt kell fizetni, az egyik legjobb beruházásnak számít Törökországban — tavaly 4,5 milliárd fontot jövedelmezett. egy fővaros belenő A TENGERBE Male, az Indiai-óceánban fekvő Mal- div Köztársaság fővárosa, túlnéDe- sedett. A fővárod hat négyzetkilométer nagyságú területén ma 45 000 ember, a sziget lakosságának egynegyede él. Es más korallszigetek még több lakója szeretne Malében letelepedni. Az életkörülmények a fővárosban minden fennálló probléma — például az ivóvízellátás és a szemételszállítás problémája — ellenére sokkal jobbak, mint a Maldiv Köztársaság többi, kétszáz lakott szigetén. A kormány, hogy jobban kielégíthesse a fővárosba özönlő > lakosság szükségleteit, 1979 óta programot valósított meg a város bővítésére Male déli lagúnájának feltöltésével. Egy kotróhajó homokot, lerakódott ko- ralltörmeléket és kagylóikat ömleszt a tengerfenékről a partra. Az utóbbi években a főváros e módszerrel 7500 négyzetméter területtel ' terjeszkedett a tenger felé. A program még 33 000 négyzetméter terület megnyerését irányozza elő. Ezen a területen a tervek szerint lakónegyedeket, orvosi rendelőt, valamint városi ellátó létesítményeket építenek. A program azonban valószínűleg még több embert csalogat majd a fővárosba. A kormány ezért a valódi kiútnak azt tekinti, hogy lépésről lépésre fejleszti a korallszigeteket. SÓS AZ ÉDESVÍZ? Hosszú ideig rejtély volt, hogy Kazahsztán legnagyobb tavának, a Balhas-tónak a nyugati része miért édesvizű, keleti része miért sós — hiszen a tavat csak édesvizű folyók táplálják. A titkot egy ártézi kút Segítségével fejtették meg, melyből hetven méter •mélységből ‘bővizű sós forrás tört fel. A hidrogeológusok szerint a Balhas-tó alatt föld alatti víztároló fekszik, amely a tóhoz képest többszörös töménységben tartalmaz sókat. Ebből kerülnek a mederbe az oldott sók. Az eltűnt Megtalálják-e a velenceiek nyolcszáz évvel ezelőtt elhagyott és titokzatos módon eltűnt egykori fővárosaik maradványait? Ma még csak valószínűsíthető a két település, Heraclea és Mala- mocco egykori helye, de ha a feltevések beigazolódnak, hámarosan megkezdődhetnek az ásatások is. A mai modem Velencétől néhány kilométerre fekvő Heraclea és Malamocco történelmi léptékkel mérve ésak rövid ideig, a hetediktől a kilencedik századig töltötték be a főváros szerepét. A velencei ősök a betörő lom- bardok elől a szigetekre és eldu- gottabb területekre tették . át székhelyüket. így került 812-ben végül is fővárosuk a Riad tóra, ami a későbbi évszázadokban a tengeri kereskedelem szempontjából is igen kedvező helynek bizonyult. A 639-ben alapított Heraclea nyomaira nemrég bukkantak mintegy harminc kilométerre Velencétől. A területről Készült fényképfelvételen az egykori főváros jól megkülönböztethető körvonalai vehetők ki. Világosan felfedezhető többek között egy kanyargó nagy csatorna és kisebb elágazó csatornák nyomvonalai, valamint nagyméretű épületek alapjai, amelyeket feltehetően tűzvész vagy idegen támadás döntött romba. Az ásatások átfogó terv alapján kezdődjenek majd meg, és eddig erre a célra csaknem hatszázezer dollárt utaltak ki. A feltárás különösen fontos abból a szempontból, hogy többet tudjunk meg arról a városról, amely körül később a nagy tekintélyű Veváros lencei Köztársaság létrejött. Heraclea, miután a nyolcadik század közepén több ezer lakója elhagyta, lassan az enyészeté lett. Elnyelte a föld és a tengervíz. A velenceiek 742-ben Heracleá- ból a védettebb Malamoccóba helyezték át fővárosukat. Malamocco egy velencei történész nemrég megjelent könyve szerint feltehetően 10 kilométerre volt a jelenlegi városközponttól. A Lidón, a Velencét a Földközitenger felől védő földnyelven vagy legalábbis annak közelében" lehetett. Maradványait még csak valószínűsíteni lehet. „Valóságos történelem, titokzatosság” — írja Mario de Biasi velencei történész, aki nem minden célzás nélkül „Malamocco, a felfedezendő föld” címmel jelentette meg könyvét az eltűnt városról. Bár a modern Velence egyik városrészének neve emlékeztet ma az egykori Maüamoccóra, a velenceiek nem tudják valójában mi is történt egykori fővárosukkal. A régi Malamocco semmi nyomot sem hagyott maga után — írja könyvében Biasi. Csak a halászok legendái őrzik emlékét, ök még ma is úgy vélik, bizonyos helyeken a tenger mélye romokat rejt. Biasi szerint az új technikai eljárások, különösen az infravörös fényképezés lehetővé teszik a régi főváros helyének pontos meghatározását és a későbbi ásatásokat. Számos elképzelés létezik arról is, hogyan tűnt el a város. A történelemkönyvek földrengésnek vagy tűzvésznek tulajdonítják, de a legvalószínűbb ok mégis a fokozatos erózió — véli Biasi. • A Szovjetunióban, a híres Csatkál-hegyvonulat déli oldalán láthatóak ezek a természetes „tornyok”, amelyek hő- és fagyaprózódás útján keletkeztek, és formálódtak tovább. ZEPPELIN - GYUFÁBÓL • Több mint félmillió (!) gyufaszálat használt fel a tiszteletre méltó türelemmel rendelkező, 80 esztendős Albert Käser. A svájci Jegens- torfban élő öregúr potom 3456 óra alatt ragasztotta össze aprólékos gonddal az egykori Zeppelin-léghajó képünkön Iáható modelljét. A teljesítmény érzékeltetésére: ez meghaladja még előző alkotásának, a párizsi Eiffel-tórony makettjének időszükségletét is.
