Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

■ * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 282. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 1. szombat Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról Losoncai Pál, az Elnöki Tanács élnöke és felesége tegnap délelőtt hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Borbánéi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke. Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjeflent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes eflnöke, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és az Elnöki Tanács több tagjai, Várkonyi Péter külügy­miniszter. valamint több baráti ország budapesti nagykövete is. ÜNNEPSÉG SZEGEDEN Negyven éve alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi A Magyar Nemzeti Független- ségi/Eront megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi ülést tartottak Szegeden. A hazánk felszabadulásának juhi" leumához kapcsolódó eseményso. rozat rendezvényét — amelynek a városi tanácsháza díszterme adott otthont — a Himnusz el­hangzását követően Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottságának első titkára nyitotta meg, .majd Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. A szónok elöljáróban beszélt az ország felszabadulásának törté­nelmi folyamatáról, valamint a két kiemelkedő fontosságú ese­ményről: a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front és a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideig­lenes Nemzeti Kormány megala­kulásának körülményeiről, A Füg­getlenségi Front zászlóbontásáról szólva elmondta: a front alakuló­ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt Front akkor az ilyen reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, ame­lyek valóban történelmi jelentő­ségre tettek szert. Tehetett is, mert nemcsak a kommunisták jö­vőbe vetett hitét fejezte ki, ha­nem azoknak a reményét is, akik az igazabb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagokra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos hely­zetből megtalálják a kivezető utat, és másoknak is irányt mu­tassanak. A magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászüle­tésnek átfogó, valóban a népét és a nemzetet felemelő, országépítő tervét hirdette meg a" Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Sze­geden elfogadott programnyilat­kozata, amely a koalíciós pártok közös célkitűzése lett. Az ünnepi szónokot követően Forgács István, a négy évtized­del ezelőtti esemény. egyik tanúja osztotta meg emlékeit az ülés résztvevőivel. Az ünnepség a Szózat hangjai­val ért véget. FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM ü A szakmai színvonal emelésével Tegnap Kecskeméten a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Intézetben Hazag László elnökletével ülést tartott a Fogyasztók Bács-Kiskun megyei Tanácsa. Beszámolók hangzottak el a szakmunkásképzés helyzeté­ről, a szakma dolgozóinak felké­szítéséről, felkészültségéről. Elmondták, hogy évek óta kö­rülbelül kétszer annyi fiatal je­lentkezik a megye négy szakmun­kásképző intézetébe — Bajára, Kalocsára, Kiskunhalasra, Kecske­métre —, mint ahányat fel tud­nak venni. Az iskolának van tehát válogatási lehetőségük, s ennek is köszönhető, hogy csökkent a le­morzsolódás. | Javultak az oktatás személyi és tárgyi feltételei, bár Kiskunhalason és Baján Tnég ten­ni kell azért, hogy megfelelő kö­rülmények között, zavartalanul taníthassanak. Remény van arra, ■hogv^a jövő év szeptemberéig e két intézet gondjai is megoldód­nak'. Szó esétt a középfokú oktatás­ról, a felnőtt szakmunkásképzés­ről, valamint az iskolák és mun­kahelyek kapcsolatáról is. Ezekkel összefüggésben elhangzott egyebek között, hogy a kecskeméti és a bajai kereskedelmi szakközépis­kola jól ellátja feladatát, de ki­fogásolni kell,' hogy ezekből az iskolákból túlságosan kevesen ta. nulnak tovább felsőfokú szakmai intézményben. Indokolt az is, hogy a megyében megteremtsék a középfokú vendéglátóipari szak­emberképzés lehetőségét. A kereskedelmi és vendéglátó- ipari dolgozók egvharmada a me­gyében szakképzetlen, ezért jelen­tős a felnőtt szakmunkásképzés, amelynek keretében jelenleg is mintegy 350-en végzik tanulmá­nyaikat. Gond, hogy míg az iskolák, mindent megtesznek azért, hogy jó kereskedőket neveljenek, az üzletek egy részében segédmun­kásokként kezelik a tanulókat. Ahelyett, hogy a szakmát gyako­roltatnák velük, tedd ide—tedd oda munkára használják őket. Ki­fogásként hangzott el az is, hogy a megnövekedett számú szerződé" ses üzletekben — az érvényben levő szabály szerint — elegendő egy szakképzett eladó. Ez a leg­több esetben kevésnek bizonyul ahhoz! hogy kiérdemeljék a vá­sárlók; a vendégek elismerését. Ismét meghirdették a „Fo­gyasztók kiváló boltja” megyei versenyt. Ennek a szervezését, leT bonyolítását vitatta meg befeje­zésül a fogyasztói megyei taná­csa. R. M. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megál­lapítja: Szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfoga­dott határozatoknak megfelelően fejlő­dött. Népünk munkájának eredménye­ként előbbre léptünk a társadalmi ha­ladás útján. Hazánkban a • szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpo­litikai helyzet kiegyensúlyozott. Né­pünk békében, biztonságban él, magá­énak vallja, támogatja a párt politiká­ját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vív­mányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelke­dett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt be­tölti társadalomirányító szerepét, fe­lelősséggel szolgálja a népet, a szocia­lista hazát, a szocializmust, a társadal­mi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építő­munka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazá­sával, az ország adottságainak figye­lembevételével, minden felelős társa­dalmi tényező bevonásával, népünk al­kotóerejében bízva .dolgozza ki a mil­liók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az el­végzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével s a hazáért felelősséget vállaló állampol­gárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek s az akadályok leküzdésé­nek, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő évek­ben az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén kö­vetkezetes munkával feltárjuk és hasz­nosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdasá­gunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkí­tésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javí­tásának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; de­mokratikus intézményeink fejlesztésé­vel a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet. Közös elveink, alapvető érde­keink és céljaink azonossága je­gyében továbbfejlesztjük kap­csolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet barátság el­mélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függet­lenségének, szocialista építőmun­kánknak a legbiztosabb nemzet­közi támasza. A dokumentum ki­fejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő or­szágokkal, és támogatja a demok­ratikus, haladó erőket. Hangoz­tatja, hogy hazánk a fejlett tő­kés országokkal a párbeszéd fenn­tartására, az együttműködés foly­(Folytatás a 2. oldalon.) I. A nemzetközi helyzet, kiilpblitikánk A nemzetközi viszonyok alaku­lását alapvetően a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és ver­senye határozza meg. Ugyanak­kor a. különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közös érde­ke, hogy a két világrendszer küz­delme a békés egymás mellett élés keretei között folyjon. Nap­jainkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító esz­köz halmozódott fel, a népek kö­zös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállí­tása, a termonukleáris és más tö­megpusztító fegyverek betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az impe­rialista körök politikájának kö­vetkeztében az utóbbi években a nemzetközi életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szo­cialista közösség ereje és követ­kezetes békepolitiikája. A világ­béke megőrzésének jelentős té­nyezője a Varsói Szerződés szer­vezete., A szocialista országok, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisain gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek ered­ményeként a feszültebbé vált vi­lághelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez való visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadal­mi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetkö­zi feltételeket teremtsen a szo­cialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Euró­pa békéjének és< biztonságának meg vása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igaz­ságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megálla­podásokat érjenek el. Tisztelet az alkotó embernek! KOCSIS PÁLRA A Kertészeti Egyetem Kecske­méti Kertészeti Főiskolai Kará­nak az alkalomhoz illőn feldíszí­tett nagytermében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra, a Magyar Tudományos Aka­démia agrártörténeti bizottságá­nak az elnöke nyitotta meg teg­nap délelőtt a száz esztendeje született Kocsis Pál tiszteletére rendezett emlékülést. Köszöntötte a Kocsis Pál-emlékbizottság tag­jait, a megjelent védnököket, köztük dr. Papócsi Lászlót, a MÉM miniszterhelyettesét és a szőlőnemesítő özvegyét, rokonait. Az alkotó ember megbecsülése különösen fontos ezen a tájon — hangoztatta —, ahol a homok­ban kiváló emberek nyomai is eltűnhetnek. Az első Kossuth-díjas szőlész életútját, munkásságát dr. Kozma Pál egyetemi tanár, akadémikus, az MTA—MÉM kertészeti bi­zottság elnöke méltatta. Tudomá­nyos szakszerűséggel elemezte a festőművészi álmait édesapja be- cegeskedése. majd korai halála miatt fiatalon feladó szőlőneme­sítő életútját. Kozma professzor szerint „a homok óriásának” tö­rekvései rokoníthatók Kodály Zoltánéval. Mindketten a már- már veszendő ősi magyart keres­ték, a zeneszerző a nép körében, Kocsis Pál a parasztkertekben. A szőlőnemesítő szerint csak a ho­mokon meghonosodott, meged­ződött fajok viselik el az időjárás szeszélyeit, a nehéz körülménye­ket. Ezeket keresztezte kifino­mult európai fajokkal. Az emlék­ülés tudós előadója részletesen bemutatta Kocsis Pál „műhelyét”, munkamódszerét, az általa kiala­kított kombinációs, keresztezési csoportokat, amelyek munkája tudatosságát bizonyítják. Szov­jet, jugoszláv, román tudományos művek is számon tartják mun­kásságát, becsülik a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A jeles szőlészt sohasem a si­kerek: a ma tennivalói, a holnap feladatai foglalkoztatták. Ezért is helyeselhető, hogy az emlék­ülésen dr. Zilai János egyetemi kutatóintézet igazgatója a hazai szőlőtermesztés helyzetéről adott áttekintést. Hangoztatta: ,a ke­reseti piacról át kell térni a kí­nálati- piacra”, csak minőségi bo­rokkal lehetünk versenyben a vi­lágpiacon. Éppen ezért megenged­hetetlen, hogy nagyhírű bormár­káink egy részét lejárattuk. Ada­tokkal bizonyította: a termelési színvonal nem az üzemi méretek­től függ. Dr. Kádár Gyula egyetemi ta­nár borgazdaságunk fejlődését méltatta. Tízszer annyi bort pa­lackozunk, mint a hatvanas évek elején. Gyors ütemben növek­szik borexportunk. özvegy Kocsis Pálné — akinek a Kertészeti Egyetem Kiadványai sorozatban most jelent meg Így éltünk Kocsis Pál szőlőnemesítő­vei című kötete — meghatottan köszönte meg az urát méltató szavakat. A Kocsis Pál-emlékplakettek átadását követően dr. Filius Ist­ván egyétemi tanár, a főiskola igazgatója nyitotta meg a szőlő­nemesítő életművét eredeti do­kumentumokkal, fényképekkel bemutató színvonalas- kiállítást. A kecskeméti köztemetőben a kora délutáni órákban koszorúz- ták meg a Kocsis Pál-emlékbi­zottság, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Bács-Kiskun megyei szervezete, a megyei és a városi tanács, a Kertészeti Egyetem Sző­lészeti és Borászati Kutatóinté­zete, a kecskeméti főiskola kép­viseletében a szőlőnemesítő sír­emlékét. A Mathiász János egykori la­kóháza, Kocsis Pál hajdani mun­kahelye előtt felállított emlékkö­vet dr. Mező Mihály városi ta­nácselnök avatta fel a centená­riumi program keretében. A Magyar Posta Kocsis Pál- emlékbélyeget és lakóházát áb­rázoló képeslapot adott ki. Az ünnepségek színhelyén „első na­pi” különbélyegzővel. látták el a küldeményeket. Délután került sor arra a meg­hitt ünnepségre, amelynek kere­tében a mezőgazdasági szakmun­9 Az emlékülés elnöksége. hivatalosan felvette Kocsis Pál nevét. Az erre az 'alkalomra idő­zített emléktábla-avatáson dr. Kozma Pál akadémikus mondott Kétnapos tanácskozás kezdő­dött tegnap a Kecskeméti Galé­riában Bács-Kiskun muzeoló­gusainak részvételével. Külön is apropója á rendezvénynek, hogy a megyei Katona József Múzeum átadásának az idén ün­nepük hatvanadik évfordulóját. A két nap során több mint húsz — régészeti, néprajzi, művészet- történeti és történelmi témájú — előadás hangzott, illetve hang­zik el a megyei múzeumi kutatá­sok eredményeiről. — Tudományos ülésszakunk megrendezésével az a szándék is vezet bennünket, hogy jelét ad­juk a múzeumi alapfunkciók kö­zötti helyes arányok megteremté­se érdekében folytatott törek­véseinknek — mondta megnyitó beszédében dr. Bánszky Pál, a megyei múzeum igazgatója, mi­után rövid áttekintést adott az intézmény elmúlt hat évtizedéről. — Úgy tűnik — folytatta —, hogy az a fantasztikus energia, amely esztendőkön át a közmű­velődésre irányult, idő és kellő anyagi feltételek híján nem min­dig párosulhatott kellő mérték­ben a feldolgozó és elemző mun­kával. Ez persze nem azt jelenti, hogy a megye múzeumaiban nem folyt tudományos feldolgozó és szervező tevékenység, hiszen ran­got vívott ki kiadványunk, a Cu- mania, továbbá önálló könyvek és tanulmányok egész sora is fémjelzi ezt I munkát. Az elmúlt évtizedben azonban a feltételek nem különösebben kedveztek a tudományos kutatásnak. A meg­oldás lehetőségeit a szakmai irá­nyítás szemléletének megvál­beszédet, méltatva Kocsis Pál nagyszerű érdemeit, példamutató életművét. H. N. toztatása ígéri. Ehhez az új kon­cepcióhoz igazodva, a megye kutatási eredményeinek rend­szeresebb közreadásával is igyek­szünk hozzájárulni az egyes szak- tudományok ismereteinek gya­rapításához. napjaink társadalmi, gazdasági és kulturális kérdései­nek megválaszolásához. A megnyitót követően, a Kis­kunság északi peremének régé­szeti kutatásáról tartott előadást Horváth Attlia, majd H. Tóth El­vira a kunbábonyi avarkari te­mető feltárásáról. Kulcsár Valé­ria a szanmatatelep-kutatási prob­lémákról, Wicker Erika a csó- lyospálosi avarkori temető elmúlt évi leletmentéséről, Biczó Pi­roska a bátmonostori ásatásak tanulságairól. Kőhegyi Mihály Bálint Alajos kecskeméti éveiről, Laczkó János pedig a tiszaalpári őskori hombár restaurálásáról mondott értekezést, j .Délután keceli történeti- - néprajzi kutatásait ismertette Bárth János. Bodor Géza a me­gye déli részének gyümölcster­mesztéséről, Kriston Vízi József a gyermekjáték-kutatásról. Mé­száros Agnes a Duna—Tisza kö­zén végzett népi gyógyászati ku­tatásról, Sólymos Ede. a magyar- országi halászcéhekről, Sztrinkó István a XVIII—XX. század népi építészetét alakító tényezőkről, Aipliné Faragó Mária a XVII. századi úrihímzéses pámavég restaurálásáról tartott előadást. Ezt szakmai beszélgetések, viták követték. A megyei múzeumi kutatások eredményeit áttekintő tanácskozás ma folytatódik. K. E. docens, a szőlészeti és borászati kásképz.és kecskeméti ..műhelye” • Sokan hallgatták figyelemmel az előadásokat. (Tóth Sándor felvé­telei) TANÁCSKOZNAK BÁCS-KISKUN MUZEOLÓGUSAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom