Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

Közlemény a KGST XXXIX. ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1984. október 29— 31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tar­totta soron következő, XXXIX. ülésszakát. AZ ÜLÉSSZAK áttekintette av KGST-országok felső szintű gaz­dasági' értekezletének határo­zatait, és a KGST XXXyiII. (rendkívüli), 1984 júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra- váltásában elért első eredménye­ket. Egyhangúlag megállapítot­ták, hogy a felső szintű értekez­leten elfogadott stratégiai irány- • vonal következetes megvalósí­tása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés to­vábbi bővítése, a testvéri orszá­gok sikeres fejlődése, egységük és összeforrottságuk erősítése, a világban a KGST-tagországok kö­zössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX. ülésszaka közötti te- vékepységéről szóló beszámolót, a tanács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen idő­szakiban végzett munkáját a szo­cialista közösség országai sokol­dalú együttműködésének fej­lesztése terén. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy ez az együtt­működés, a KGST-szervek te­vékenysége és a testvéri orszá­gok kétoldalú gazdasági kapcso­latai elsősorban a felsőszintű gazdasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívüli) üléssza­ka határozatainak végrehajtá­sát célozzák. A KGST-országok további tár­sadalmi-gazdasági haladást ér­tek el a társadalmi termelés ha­tékonyságának fokozása alap­ján. 1983-ban a megtermelt nem­zeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagországok­ban 3,8 százalékkal, az ipari ter­melés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-országban az ipa­ri termelés növekedésének na­gyobb részét a termelékenység növelése révén érték el. sikerült csökkenteni az energetikai' és egyéb anyagi erőforrások faj­lagos felhasználását. A KGST- tagországok mezőgazdaságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazda­ságának stabil fejlődése tovább­ra., is, A ilakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irá-' nyúl .Aö$Pveked tete ná 8 társadalmi* fogyasztási alapok, a kiskereske­delmi áruforgalom, fejlődték a nem termelő ágazatok, emelke­dett a lakosság általános mű­veltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a tár­sadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű la­kásépítési programok. ,1983-BAN a KGST-tagorszá­gok teljes külkereskedelmi áru­forgalma meghaladta a 285 mil­liárd rubelt, folyó árakon szá­molva 8 százalékkal nőtt. Az egy­más közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, rész­aranya a KGST-tagországok múlt évi teljes^ külkereskedelmi for­galmában meghaladta az 58 szá­zalékot. Elmélyül a gyártássza­kosítás és a kooperáció.' Az ülésszak megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a Kubai Köz­társaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős elő­rehaladást értek el a mezőgazda­ság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesz­tésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sikere­sen fejlődik a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen elő­nyös együttműködése az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amely­nek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább folytatódott a KGST-tagországok1 sokoldalú együttműködése Finn­országgal, Irakkal, és Mexikóval, a KGST és az ezen országok kö­zött megkötött egyezmények­nek megfelelően. 1984 februárjá­ban hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közöt­ti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordi­nációjának menetét. Megállapí­tották, hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű ér­tekezleten elért megállapodások megvalósítását. MEGKEZDŐDÖTT a 15—20 évre szóló 'komplex tudományos­műszaki haladási program kidol­gozása a nemzetközi programok alapján. Kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak a nagy horderejű elektron ikai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködé­si keretegyezmények valórávál- tása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a fel­ső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóraváltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gaz­daságának fellendülését és a szo­cialista nemzetközi munkameg­osztásban való részvételük .bőví­tését. Az ülésszak jóváhagyólag el­fogadta az 1990-ig tartó időszak­ra, és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együtt­működést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások moz­gósítása és a kölcsönös együtt­működés erősítése révén biztosí­tani lehet, hogy minden KGST- tagország megoldja a nyersanyag- éss, fűtőanyag-energia problémá­kat. Az intézkedések több jelen­tős .gazdasági objektum, építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST-tag­országok egyesített energia- rendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és. atomfű tő­művek 2000-ig szóló építési prog­ramja, valamint az anyagi erő­források takarékos és ésszerű fel- használását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együtt- ' működés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedé­seket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rend­szerének, valamint a KGST-szer­vek és a tagországok által létre­hozott nemzetközi gazdasági szer­vezetek munkastílusának és mód­szereinek tökéletesítését. Hatá­rozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bo­nyolult nemzetközi körülmények között fejlődnek. Teljes mérték­ben igazolódik a felső szintű gazdasági értekezlet deklaráqjó- jában adott helyzetértékelés. Je­lentősen növekedett a nemzetkö­zi feszültség az imperializmus, el­sősorban az amerikai imperializ­mus agresszív köreinek konfron- tációs irányvonala, a katonai fö­lény elérésére, a világűr milita- rizálására, az erőpolitika megva­lósítására, az államok nemzeti függetlenségének és szuvereni­tásának csorbítására, a „befo­lyási övezetek” megszilárdításá­ra és újrafelosztására irányuló ! kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegy­verkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világban nőtt a po­litikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború ve­szélye. ami az egész emberiség létét fenyegeti, és súlyos teher­ként nehezedik' a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erő­forrásokat. von el. lassítja a gaz­dasági és társadalmi haladást. A KGST-TAGORSZÁGOK ra­gaszkodnak a középhatótávol­ságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európába való telepíté­sének megszüntetéséhez, és új­ra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már .telepített raké­ták kivonásához vezető lépésék­re, akkor egyidejűleg lépések fog­nak történni a válaszintézkedé­sek visszavonására is. Az Egyesült Államok vezető körei a v nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek 1 kihasznál­ni, folytatva a kereskedelmi, a hitel- és technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embar­gót és a szankciókat. Az Egyesült Államok akciói fokozzák a gazdasági helyzet ki­egyensúlyozatlanságát a tőkés vi­lágban, ahol súlyosan kiéleződ­tek a társadalmi ellentmondá­sok. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhárv más tőkés országban a gazdasá­gi aktivitás némi élénkülése ta­pasztalható, ezen országok több­ségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben Vari ä fej főüfteországök -túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk ?,1983rfbaa^meghaladta ,a...80Qr.mil« liárd dollárt. Az imperialista ál­lamok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét fel­használva tovább fokozzák neo- kolonialista kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen or­szágok mondjanak le a haladó társadalmi, gazdasági átalakulá­sokról. A KGST-tagországok határo­zottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmisítését cél­zó irányvonalat. Teljes határo­zottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figye­lembe vevő megállapodások \ el­érését célzó becsületes és ko­moly tárgyalásokra. A KGSY- tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedések fo­ganatosítását. Ez megteremtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehető­vé tenné, hogy a katonai költ­ségek csökkentése eredménye­ként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesz­tés céljaira, többi között a fejlő­dő országok megsegítésére lehes­sen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védel­mére, műszaki-gazdasági függet­lenségük további erősítésére. KIFEJEZTE az ülésszak, hogy • szolidáris a Kubai Köztársaság­nak a nemzeti függetlensége megőrzésére' és a szocializmus építésére irányuló erőfeszítései­vel. A KGST-tagországok határo­zottan támogatják a fiatal, füg­getlen ázsiai, afrikai és latin­amerikai államokat az imperia­lizmus, a hegemonizmus, a neö- kolonializmus, a fajüldözés vala­mennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erő­sítéséért vívott harcukban. Meg­állapítják, hogy nő az el nem kötelezett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonsá­gáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosí­tásáért vívott harcban. Határo­zottan támogatják a fejlődő or­szágok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tár­gyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-országok megerősí­tették, hogy készek a jövőben is a gyakorlati együttműködés fej­lesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeik­kel a kölcsönös előnyök, az egyen­jogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vál­lalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása' alapján. Az ülésszak az egység, a test­véri barátság, a teljes és kölcsö­nös megértés légkörében zajlott le. •* 1984. október 30-án Havanná­ban munkaértekezletet tartottak a szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai gazdasági kósdésg^kgljTpg^alfelWKjj3 , KGST XXJCIX. »ülésszakán részt vevő KH^titfcáijgí.r-Azi -ép^fíásjitep ~ amelyen részt vették á KGST- tagországok állandó képviselői is — áttekintették a testvérpártok tevékenységének egyes olyan kérdéseit, amelyek a KGST-or­szágok felső szintű gazdasági ér­tekezletén elfogadott határozatok teljesítésével kapcsolatosak. Magyar részről az értekezleten Havasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, és Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes, a Magyar Népköztársaság ál­landó KGST-képviselője vett részt. A találkozót a barátság és a kölcsönös megértés légkörében tartották meg. Vita az új oktatási törvény tervezetéről Az új oktatási törvény terve­zetét— mint ismeretes — a Mű­velődési Minisztérium szakmai vitára bocsátotta, s a Hazafias Népfrontot is felkérte: fejtse ki véleményét a dokumentumokról. A HNF Országos Elnöksége pe­dagógiai munkabizottságának tegnapi ülésén megvitatták a tervezetet a Művelődési Minisz­térium képviselőjének előterjesz­tése alapján. Hangsúlyozták: a törvényter­vezet — néhány, nem alapvető módosítástól eltekintve — alkal­mas arra, hogy hosszú távon meghatározza az oktatási rend­szer tartalmi és szerkezeti sajá­tosságait, a továbbfejlesztés irá­nyait, a pedagógusok, a tanulók és a hallgatók jogait és köteles­ségeit, az iskolai élet demokra­tizmusának kereteit. Jól tükrözi a szocialista társadalom építésé­ből az oktatásra háruló feladato­kat, a közoktatás és a felsőokta­tás fejlesztési programjában megállapított fő célokat, lehető­séget ad a pedagógiai tevékeny­ség folyamatos fejlesztésére. Ä testület tagjai szóltak az is­kolák , társadalmi kapcsolatairól is. Elsősorban a család és az is­kola együttműködését, a társa­dalmi szervezeteknek — köztük a HNF-nek — az oktató-nevelő munkában való részvételét, va­lamint a szülők és a szülői mun­kaközösségek jogait, tevékenysé­gét szabályozó paragrafusokat elemezték. Kérték, hogy az isko­la, az oktatás minél kevesebb anyagi terhet rójon a szülőkre, s ezt a törvényben is fogalmazzák»: meg. Szóvá tették: a nevelő-oktató, munka alapintézményei közül a bölcsőde, valamint a közoktatás­közművelődés integrált intézmé­nye, az általános művelődési központ tevékenységének jogsza­bályai hiányoznak a tervézetből. Az oktatás új koncepciója to­vábbra is számol a képesítés nélküli nevelőkkel. A testület tagjai e gondok enyhítésére ja­vasolják, hogy a Művelődési Mi­nisztérium illetékesei fontolják meg a pedagógiai szakközépisko­lák életrehívását. A nevelés-oktatás egyéb kér­déseivel kapcsolatban kérték, hogy a törvényben szerepeljen többek közöitl az igazgatók és helyetteseik, valamint a szakfel­ügyelők jogi helyzete; határoz­zák meg a tömegkommunikációs eszközök szerepét a nevelés-ok­tatás folyamatában; pontosabban fogalmazzák meg a pedagógusok jogállását. Felhívták !a figyelmet arra is, hogy a törvény végleges megfogalmazásakor fokozottab­ban vegyék figyelembe a neve­lés-oktatás speciális fogalom- rendszerét az egységes értelme­zés érdekében. 1 A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalását az el­következendő hetekben sorra ke­rülő — a budapesti és Imegyei bizottságai által szervezendő — viták után fogalmazza még, és jutitatja el a Művelődési Minisz­tériumnak. A szocialista országok idegenforgalma A szocialista országok idegen- forgalmi kormányszerveinek ér­tekezlete október 30. és novem­ber 1. között Budapesten tartot­ta XVII. plenáris ülését. At ta­nácskozáson (Bulgária, Csehszlo­vákia, a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam és hazánk idegenforgal­mi kormányszerveinek delegációi vettek részt. Az ülésen értékelték az egyes országok idegenforgalmi eredmé­nyeit, és kiemelten foglalkoztak a szocialista országok idegenfor­galmának 1990-ig terjedő távla­taival. Ezzel kapcsolatban meg­állapították, hogy továbbra is el­sősorban az egymás közötti for­galom alakulása határozza meg a turizmus jellegét. If jusagipafl a ment* a»G A MF^on* (Folytatás az 1. oldalról.) ki a következő három esztendő­re szóló intézkedésiterv-javasla- tokat. A módosításokat, megol­dásokat sürgető kérdések között, egyebek mellett, a főiskola ideig­lenes tanulmányi és vizsgasza­bályzatáról, a szakdojgozatok el­készítésének feltételeiről, a jegy­zetellátás akadozásáról, a szociá­lis ösztöndíj megállapításának el­lentmondásairól, a hallgatók hét­végi kötelező elfoglaltságainak megszüntetéséről, a tömegsport nagyobb anyagi támogatásáról, a kollégium zsúfoltságáról és hiá­nyosságairól — melyek, dacára annak, hogy több millió forintot fordítottak korszerűsítésére az utóbbi években, valóban valós problémák ma is —, a négy év­vel ezelőtt indított új tantervről esett szó. , , S persze még sok egyéb másról, olykor kicsinek tetsző gondokról 'is, de kétségtelen, hogy a hallga­tók még jobb élet- és tanulási körülményeinek megvalósulását, az oktató-nevelő munka haté­konyságát, a közösségi szellem további javítását szorgalmazta és szolgálta e tegnap délutáni ifjú­sági parlanient vitája. Nicaragua elutasítja , a Contadora-terv módosítását Nicaragua határozottan elutasította azokat a ja­vaslatokat, amelyeket Costa Rica, Honduras és Salvador tett a közép-amerikai válság politikai rendezésére kidolgozott „Contadora-terv” módosí­tására. Ezek a módosítások valójában az egész rendezési terv lényegének megváltoztatását és a válság megoldásáról folytatott tárgyalások újra­kezdését jelentik — hangsúlyozza a nicaraguai külügyminisztérium szerdán Managuában nyilvá­nosságra hozott közleménye. A Contadora-csoport (Mexikó, Kolumbia, Pana­ma és .Venezuela), valamint a közép-amerikai or­szágok külügyminiszterei szeptember 7-én egyez­tették a térség válságának politikai rendezésére kidolgozott Contadora-tervet. Ugyanakkor a közép­amerikai országok közül csak Nicaragua hajlandó minden változtatás nélkül aláírni a békeszerző­dést, Costa Rica, Honduras és Salvador — az Egyesült Államok nyomásának engedve — több módosítást tart szükségesnek a tervben. A Contadora-terv több mint másfél évig tartó tárgyalássorozat eredményeként született. A vál­ságban érintett összes ország érdekeit figyelembe veszi, elfogadása csak a közép-amerikai kormá­nyok politikai akaratán múlik. A módosításokat sürgető javaslatok a Contadora-csoport közvetítői tevékenységével folyó tárgyalásokat — végső soron a térség békéjét — fenyegetik — állapítja meg a nicaraguai külügyminisztérium nyilatkozata. Erich Honecker fogadta Apró Antalt Kijárási tilalom India több városában (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZKP KB osztályvezetőjének látogatása Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására Nyikolaj Krucsina, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a KB pártgaz­dasági osztályának vezetője, ok­tóber 28.—november 1. között lá­togatást tett hazánkban. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központ: Bizottság titkára fogadta a szov­jet vendéget. Karakas László, az MSZMP KB tagja, a KB osztály- vezetője, megbeszélést folytatott vele a pártgazdasági munka idő­szerű kérdéseiről, a két párt il­letékes szerveinek együttműkö­déséről. Nyikolaj Krucsina felke­reste Zala és Vas megyét, ahol a megyei pártbizottságok mun­kájával, a megyék nevezetessé­geivel ismerkedett. Szívélyes baráti hangulatú megbeszélésen fogadta csütörtö­kön délelőtt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az állam­tanács elnöke Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, aki ma­gyar parlamenti küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tar­tózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a mai feszült nemzetközi hely­zetben nincs fontosabb feladat a béke megőrzésénél, a nukleáris világégés megakadályozásánál. A béke biztosításának igen lénye­ges elemét alkotják a Szovjet­unió kezdeményezései, amelyeket teljes mértékben támogat mind a Magyar Népköztársaság, mind a Német Demokratikus Köztár­saság. A magyar delegáció látogatása ma zárul. szonylagos nyugalom után a dél­előtti órákban kiújultak az össze­tűzések hindu és szikh csoportok között. Az indiai belügyminiszté­rium közleménye szerint a város egyes kerületeiben a hadsereg vette át a rendfenntartás felada­tát. Mint az UNI indiai hírszol­gálati iroda közölte, India toyáb-^ bi 11 nagyvárosában is kijárási* tilalmat vezettek be. * Óráról órára feszültebbé válik a helyzet az Indirá Gandhit gyá­szoló Indiában — jelentette az AFP új-delhi tudósítója a véres merénylet utáni napról adott esemény-összefoglalójában. A PTI indiai hírügynökség csü­törtök esti jelentése szerint már több mint hetvenen meghaltak, és a sebesültek száma elérte a hétszázötveriet .az egész országra kiterjedő szikh-ellenes megmoz­dulásokban. Eddig mintegy húsz városban vezették be meghatáro­zatlan időre a kijárási tilalmat az ország északi, középső és déli részén. A PTI szerint egyedül Űj-Del- hiben harminc ember halt meg csütörtökön a Gandhi halála nyo­mán kiújult vallási villongások­ban. A rendőri alakulatok meg­erősítésére kivezényelt katonaság elfoglalta állásait a főváros kö­zépső és déli részén. Ezeket a körzeteket teljes egészében a had­sereg ellenőrzi. Helyszíni beszá­molók szerint a tüntetők több tucatnyi lakóházat, több száz autót és buszt, valamint szikh szentélyeket gyújtottak fel. Az AFP beszámolója szerint vi­szonylag a legnyugodtabb a helyzet a Pandzsáb állambeli Amritszárban, a szikhek szent vá­rosában, amely annak idején vé­res összecsapások színhelye volt. Űj-Delhiben megkezdődött a hivatalos vizsgálat az Indira Gan­dhi elleni merénylet körülmé­nyéinek feltárására. Egy kor­mányszóvivő közölte, hogy a nyo­mozó szervek az életben maradt merénylőt a kórházban hallgatják ki. Radzsiv Gandhi, az ország új miniszterelnöke kinevezte kor­mányának tagjait. A belügymi­niszter ismét Naraszimha Rao lett. Rao nyilatkozatban fordult a lakossághoz, figyelmeztetve azt, hogy a vallási alapon kirobbant incidensek a nemzeti egységet gyengítik. ____1_ Ko nsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, And­rej Gromijío, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter, és Mihail Szo- lomencev, az SZKP KB PB tagja, a KB Pártellenőrzési Bizottságá­nak elnöke csütörtökön részvét- látogatást tett India moszkvai nagykövetségén. Csütörtökön több szovjet tár­sadalmi szervezet nyilatkozatban fejezte ki mély megrendülését In­dira Gandhi tragikus halála kap­csán. Magyar párt- és állami küldött­ség utazott Indira Gandhi teme­tésére. Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Magyar Népköztársaság Elnöki • Tanácsa helyettes elnöké­nek vezetésével, csütörtökön este magyar párt- és állami küldött­ség utazott Delhibe, hogy részt vegyen Indira Gandhi temetésén. A delegáció tagjai: dr. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja,/ külügyminisz­ter és dr. Túri Ferenc, hazánkt delhi nagykövete. Üdvözlő távirat. Lázár Gyöngy, a Minisztertanács elnöke, távirat­ban üdvözölte Radzsiv Gandhit, az Indiai Köztársaság miniszter- elnökévé történt megválasztása, alkalmából. * Csütörtökön a világsajtó tisz­telettel adózott a merénylet ál­dozatául esett Indira Gandhi em­lékének. A lapokban megjelent nekrológok méltatják a néhai mi­niszterelnök-asszony életútját^ és egyben a földrésznyi nagyságú ország jövőjével is foglalkoznak. Az indiai lapok első oldalukon! Indira Gandhi gyászkeretes fény­képével jelentek meg. Az Indián Express .rámutat: lezárult egy fe­jezet. sőt, az indiai történelem egy korszaka is, és rendkívül szomorú, hogy ilyen módon. A londoni The Financial Times szerint Radzsiv Gandhi gyors kinevezése miniszterelnökké „a legjobb, rövidtávú remény arra, hogy India stabilitása megőrző­dik”. A nyugatnémet lapok többségé­nek az a véleménye, hogy halá­lával Indira Gandhi óriási űrt hagyott maga után. A francia kommunisták lapja, a L’Humanité megállapítja, hogy ez a „kis tö­rékeny asszony, Gandhi — nagy ember volt”. \ A The Washington Post sze­rint Indiát kettős sokk érte: egy­részt mert elvesztett egy nagy személyiséget, másrészt, mert az erőszak a nép választottja ellen irányúit. Ezzel szemben a The New York Times azt hangoztat­ja, hogy „India túléli ezt a tra­gédiát, és talán levon egy újabb tanulságot”.' POPIELUSZKO TEMETÉSE Varsóban szombaton temetik el Jerzy Popieluszkót, az októ­ber 19-én elrabolt és megölt varsói katolikus papot — közöl­ték csütörtökön. A temetés megszervezésére Józef Glemp bí­boros, Lengyelország prímása bizottságot hozott létre. A gyász­misét a prímás fogja celebrálni a Szent Szaniszló templom­ban, ahol Popieluszko vikárius volt. M ■V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom