Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-06 / 261. szám

4 • PETŐFI NÉPE © 1984. november 6. VÁLTOZÁSOK JANUÁR ELSEJÉTŐL xV 1 Ü1 ■ -:. I :-■ .. I ' . .... .. Hórukk-munka vagy gépek? Megközelítőleg 720 000 ember foglalkozik még ma is anyagmozgatással hazánkban. Az utóbbi óvekben semmit sem csökkent a hórukk-munkások száma. De az is igaz, hogy 1973—1978 között látványos volt a fejlődés: egymillió anyag- mozgatóból öt év alatt csaknem négyszázezer váltott át, vagyis vállalt anyagmozgatás helyett más munkát. További csökkenéssel is számolhatunk, hiszen egyre inkább kirajzo­lódik egy új gazdasági környezet képe. Gyors változásra azopban nem számíthatunk, mert a gazdasági körülmények — mint bárhol másutt—, e területen is éreztetik hatásukat. Elmaradtunk Nyilvánvaló: hamis képet kap­nánk. ha beérnénk azzal, hogy a tíz—húsz évvel ezelőtti önma­gunkhoz mérjük magunkat. Ami­ként a gazdaság sok más szférá­jában, itt is túl kell tekinteni az országhatárokon, amikor a fejlő­dést vizsgáljuk. Ez persze ebben az esetben elég nehéz, hiszen szinte országonként változik az anyagmozgatókat összesítő sta­tisztikai módszer. Mégis kialakultak a viszonyí­tási alapok. Kiindulhatunk pél­dául a termelékenységből. Még­pedig úgy, hogy megnézzük a ki­segítő folyamatok gépesítettsé­gét, ez Ausztriában történetesen kétszerese a magyarnak. Legin­kább elfogadott módszernek áz egy lakosra jutó anyagmozgató­gép-felhasználás összevetését te­kinthetjük. Például 1980-ban Ausztriában 41,73, a Német Szö­vetségi Köztársaságban 39,6, Franciaországban 41,59, míg Ma­gyarországon csak 16,96 dollárt költöttek lakosonként anyag- mozgató gépekre. ■ Folytathatnánk még a nemzet­közi összehasonlítást több más szempontból is, de a helyzet már így is egyértelmű: az anyagmoz­gatás • gépesítésében bizony jócskán elmaradtunk az élenjáró országoktól. Ezzel magyarázha­tó, hogy az ÁCSI (Anyagmozga­tási és Csomagolási Intézet) is elégedetlen a mai viszonyokkal. Éppen emiatt indult a hetvenes ■évek elején az ACSI-akció az Országos Műszaki fejlesztési Bi­zottság kezdeményezésére. Pon­tosabb meghatározás szerint: kedvezményes kamatlábú be­ruházási hitelre nyújthattak be pályázatot azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek; !vállalták^ hogy munkaerőt takarítanak meg, illetve ezen bélül gépesítik az anyagmozgatást, vagy fejlesztik az anyagmozgató gépgyártást. Az elfogadott pályázatok közül a legtöbbet az építőipar terüle­téről nyújtották be.. A pénzből általában központi {telepeket épí­tettek a vállalatok, ahol szállítá­si rendszereket hoztak létre. Kimutatták: az ACSI-iakció ered­ményeként nyolcezerrel csök­kent a hórukk-munkásak száma. Ugyanakkor azt sein. ] titkolja az intézet, hogy a pályázattól füg­getlenül is vásároltak anyagmoz­gató gépeket, berendezéseket. Más volt a helyzet áz agrárgaz­daságban. A termelési rendsze­rek létrejöttével arra törekedtek a gesztorok, hogy gépesítsék a teljes technológiai folyamatot. Mint ismeretes,, ez többé-kevés- bé sikerült is, egy becslés sze­rint 350 000 fizikai dolgozó áram­lott át a mezőgazdaságból más ágazatba. Az elmozdulás jelei Fékezőleg hatott, .hogy az évek múlásával egyre emelkedtek a gépárak, és növekedtek a gépek­kel kapcsolatos költségek. Ide kapcsolódik, hogy a hetvenes évek végétől csökkenő beruházási ke­ret még ma sem igén: teszi lehe­tővé az anyagmozgátp gépek vá­sárlását. Mivel a munkaerő vi­szonylag olcsó, még ma is sok­szor előnyösebb hórukk-mun­kást alkalmazni, mint korszerű­síteni. A megnehezült gazdasági körülmények között üzem- és munkaszervezéssel’ is elérhető némi eredmény, de tudjuk, ha­zánkban nem általános a maga­san szervezett vállalat és üzem. Hátráltatta a fejlődést, hogy Magyarországon évtizedeken ke­resztül egyetlen egy vállalat sem specializálódott anyagmozgató gépék gyártására.- Jelenleg 160 vállalat gyárt anyagmozgatásnál alkalmazható gépet, ;de igen sok átfedés van. Megfelelő hazai kí­nálat tehát nem volt, szinte csak importra támaszkodhattak a gazdálkodó szervezetek. Az elmozdulás jele, hogy licen- ceket vásárolt az Anyagmozgatá­si és Csomagolási Intézet: így került az országba például a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek által gyártott görgjős szállítópálya tech­nológiája. Két évvel ezelőtt alig találtak vevőt a szállítópólyára, mára annyira megnövekedett a kereslet, hogy nem tudják kielé­gíteni az igényeket. Ez jelzi a vállalatokba:!, ütemekben fellel­hető a korszerűsítésre való törek­vés, különösen ott, ahol munka­erőhiánnyal (díszkődnek. Amiatt, és[ annak Okán, hogy megkezdődöt); a hetedik ötéves tervidőszak | előkészítése, állást foglalt a Gazdasági Bizottság ez év nyarárí:| korszerűsíteni kell az anyagmozgatást. Ez persze csak fokozatosan valósítható meg, hiszen ez is pénzbe, még­hozzá sok pénzbe kerül. Az ÁCSI 4- az OM-FB megbí­zásából — háromszázmillió fo­rintot fordíthat fejlesztésre, az összeget főkent licencek vásárlá­sára költi. Bővíteni kívánják a raktáirállvóny-választékot és újabb csomagológép .gyártási eljárását kapja meg a pécsi So- piana Gépgyár. Drágul a munkaerő A tényleges és észrevehetőbb változás 1985. január elsejétől várható. Ettől 'kezdődően ugyan­is új bérszabályozási rendszer lép életbe, amely tovább drágítja a munkaerőt! Erre utal1 az is, hogy 1986. január elsejétől az úgyne­vezett városi és községfejlesztési járulékot bérhez kötötten fizetik be a közös ‘kasszába a vállalatok. E rendelkezések együttes ha­tásaként várhatóan mind több vállalat dqnjt anyagmozgató gé­pek vásárlásit mellett, a hór-ukk- munlkások alkalmazása helyett. Annál is inkább, mert létszám- csökkenéssel! is számolni kell. Mindezeken túlmenően az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és ai Ipari Minisztérium közösen a hetedik ötéves terv­időszakban ih eg valósítandó fej­lesztési tervét dolgoz ki 1985. jú­nius 36-ig. A fejlesztési terv ké­szítői pontosan meghatározzák, mit kellene j először korszerűsí­teni. Várhatóan a'raktártechno- lőgía, az áhyagrnözgatő berende­zések, a pneumatikus szállítás, és a robottedhníka fejlesztését szorgalmazzak leginkább. TÚL A MEGYEHATÁRON Az üzemmérnök továbbtanul Országszerte nagy erőkkel folyik a beta­karítás és az őszi vetés. Szá­mos helyen sok gondot okoz a felázott talaj, az elromlott gép, az ilyen­kor krónikus­nak tűnő mun­kaerőhiány. Nincs az a dol­gos kéz, ami ebben, az idő­szakban el ne kelne segítsé­gül, Vajon mi­ként boldo­gulnak a szö­vetkezetek gazdái hazánk északi csücs­kében? Talá­lomra a 250 ta­got számláló taktaszadai Űj Barázda Termelőszö- I / vetkezetet kerestem fel. A szék­háznál — szabad szombat lévén — zárt kapu fogad. Kihaltnak tűnt a környék, de nem így a határ. Felkapaszkod­tam a sárbarázdákkal_ tűzdelt úton a gátoldalra. Derűs hangu­latban találtam Budai Miklós irie- zőőrt és Szabó László üzemmér­nököt, a termelőszövetkezet _nö- vényterrriesztési ágazatvezatőjét. _Azt hittem, hogy senkit sem ta lálok a szövetkezetben — .je­gyeztem meg (a bemutatkozás után.. — Nekem nincs szabad szom­batom. Amíg nem végzünk a be­takarítással, szántással, vetéssel, addig nem érzem magam nyu­godtan — feleli az ágazatvezető. A mezőőr hozzáteszi: — Tudom, nem hiszi el, de há­rom éve, hogy az ágazaitvezCtő idekerült a szövetkezethez, még nem láttam naplemente előtt ha­zamenni. Az utóbbi időben az éjszakai vetésnél is találkoztunk. — Hány hektáron gazdálkod­nak? — Kétezer-ötven tartozik a fel­ügyeletem alá, SOO—300 hektáron ♦ Takács Ferenc traktoros a nagy sárban dlakadt IH—6200-as gabonavetőgéppel, mel­lette. Szabó László taktaszadai ágazatvezető. napraforgót, kukoricát, 400 hek­táron búzát, kétszázoji i árpát, Százötvenen cukorrépát, á többin pillangósokat termesztünk. Alighogy befejezte; röVid is­mertetőjét, egy szemes kukori­cával megrakott IFA ^teherautó állt meg előttünk. A vezetője kö­zölte, hogy a Takács Feri vető­gépe elakadt és segítséget kér. Szabó László abhajn a pillanat­ban csatolta a bukósisakot, és már úton is voltunk az MZ-vel az elakadt gép felé. I Hajmeresztő bátorsággal haladt I a sáros szán­táson, barázdákban és a gátolda­lon. A helyszínen a fiatal gépkeze­lő konyákig sárosán; tisztította a frissen vásárolt IH 6200-<as gép vetőszenkezetét. ; ; — A nagy esőzéskor felázott (a föld — mondta az ggazatvezető. — Sok gondunk Van a talaj- megimunkáJóssal, vetéssel. Akad ■ olyan terület, ahoúá rá sem tu­dunk menni. Megérkezett a segítség, Tóth István, aki ugyancsak IH 6200-as vetőgéppel dolgozott a szomszé­Ennek az a a répa egy Kivontatták az el- majd folytatódott a dós táblán' akadt gépet, vetés. A Takta folyótól távolabb, a falu másik végén a cukorrépát szedik. A betakarítógépet azon­ban szakszerűtlenül állították be. következménye, hogy része a földben ma­rad. Az üzemmérnök tanácsára állítanak a szerkezeten, és za­vartalanul dolgozik a gép. — Említette, hogy tíz éve Gyön­gyösön végzett. Az idén pedig Gödöllőn szerzett munkavédelmi üzemmérnök képesítést. Hogyan tovább? I Az alacsony növésű, harmincöt éves fiatalember derűs mosollyal válaszol: — Szeretriék továbbtanulni a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karon. A mindennapi munkában az újabb ismeretekre nagy szük­ség van- Csak ezek birtokában léphetünk előbbre a "gazdálkodás­ban, a termelésben. Nos, e tekintetben Borsod ­Abaúj-Zemplén és Báfs-Kiskun megye közölt nincs különbség. Kerekes Ferenc AKIKEN^ SOK MÚLIK ____________________________ Fő szerelő az áramszolgáltatónál Forgó János lakásán gyakran előfordul, hogy a legváratla­nabb pillanatban csörög a te­lefon. Ilyenkor meflni kell, le­gyen akár éjszaka ‘vagy nap­pal. kánikula, vagy hóvihar. A villamosenergia-szolgáltatás hu­zamosabb ideig niem szünetel­het, hiányában az élet állna ímegL Századunkban a .gazda­ság, a háztartás nem nélkülöz­heti ezt a szolgáltatásit, hiszen több milliós termeléskiesés, vagy nagyértékű állatállomány pusztulása lehet a tartós hiba ■következménye. A DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltségének 36 éves főszerelőjén tehát sok mú­lik, nagy része van a több mint 42 ezer fogyasztó zavarta­lan {ellátásának biztosításában. Ez a munka temérdek műsza­ki probléma naponkénti meg­oldását követeli, amire csak egy elméletben és gyakorlat­ban (egyaránt ’ jól fedik őszült szakember képes. — Véletlenül tettem „vtiil la­mos ember”. Érettségi után, egy Ideig a kecskeméti műsza­ki főiskolára jártam, de ezt szüleim anyagi helyzete miatt abba kellett hagynom. Megél­hetés után néztem), amikor megláttam a kiírást: segéd­munkást felveszünk. Jelentkez­tem, és ittraeadtam. Időköz­ben munka mellett elvégeztem a szükséges iskolákat, szaktan- folyamokat. Technikusi képesí­tésem. van. vezetője vagyok a húszezer voltos feszültség alatt munkát végző F AiyL csoport­nafc. — Nem fél az áramütéstől? — Ez a foglalatosság különö­sen nagy figyelmet és fegyel­met kíván, miért a( legkisebb nagyvonalúságnak is emberélet lehet az ára. Ha felelősségtu­dattal betartjuk a biztonsági elő­írásokat, akkor nem lehet baj. Nagy előnye ennek a módszer­nek, hogy kikapcsolás nélkül tudjuk a szükséges javítást, kar­bantartást elvégezni. Munkám nemcsak erre a tevékenységre korlátozódik,. szükség szerint foglalkozom más üzemviteli fel­adatokkal is. Kirendeltségünk területén 7200 közvilágítási lám. Pa van, 1170 kilométer légveze­ték. és 530 kilométer földkábel szállítja aZ energiát. Havonta 200—250 új bekapcsolást kell el­végezni, mindez nem engedi meg, hogy unatkozzunk. Munkaidőn túl 'gyakran vagyunk készenléti szolgálatba^, ami még akkor is leköt bennünket, ha nincs üzem­zavar. — Mint technikus, érzi-e elő­nyét annak, ,hogy végigjárta a szakma minden korábbi lépcső­fokát? — Feltétlenül. Beosztott sze­relő koromban én is úgy voltam vele.' mint a maiak. Azt tartot­tam, : hogy nekem csak az diri­gáljon, aki meg( is tudja mu­tatni, mit, hogyan csináljak. An­nak a munkahelyi vezetőnek van Igazán tekintélye, aki ki tudja venni a szerszámot a be­osztottak kezéből, és ha a hely­zet úgy kívánja, maga is elvég­zi a kétkezi munkát. — Miért szereti a foglalkozá­sát? . — Nagyon szeretem a mozgal­masságot, márpedig itt mindig történik valami. Vonzó az is, hogy időnk jó részét a szabadban töltjük. Mivel szolgáltatók va­gyunk, állandó kapcsolatunk van a fogyasztókkal, vállalatokkal és a lakossággal egyaránt. Sok ki­vitelezőt ismerek. Szeretem azt a kollektív, fegyelmezett csapat, munkát, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a dolgun­kat jói végezzük, örülök, ha a háttérben vagyunk, mert ez azt jelenti, hogy „van villany”, kö­telességünknek eléget tettünk. — Munkájáért milyen anyagi és erkölcsi elismerésben része­sült? — Mindenki tudja, hogy az áramszolgáltatásban csak a meg­szállottak dolgoznak sokáig. Sok ipari tanulónk van, de a szak­munkásvizsga után a legtöbben iithagynak bennünket, az ala­csony kereset miaitt. .Az alapfize­tésem 4850 forint, ehhez jön ha­vonta 1200—1300 forint készen­léti és FAM-pótlék. Szabadidőm­ben dohányt termesztek. Az er­kölcsi elismerésben úgy érzem, nincs hiány. 1976-ban kiváló dolgozó, 1978-bamí pedig a nehéz­ipar kiváló dolgozója lettem. Kollégáim elismernek, megvá. lasztottak szakszervezeti bizal­minak. A trösztnél küldöttként képviselem a vállalat tagságát. Az ezzel járó társadalmi munká­nak is igyekszem legjobb tudá­som szerint eleget tenni Bálái F. István Orgoványon készült tér szovjet exportra Az ötezer hektáron gazdálkodó orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet nagyon sok más gazdasághoz hasonlóan, az alaptevékenység nem minden ágazatában dicsekedhet jó eredményekkel. Erről győződhettünk meg a közelmúltban, amikor Panyik József főköny­velővel beszélgettünk az 1984-es esztendő eredményeiről. lékek — Igen jól fizetett a búzánk, 50 mázsa volt a hektáronkénti át­lag — mondta. — Nem panasz­kodhatunk a rozsra sem, 29 má­zsát takarítottunk be hektáron­ként, és az árpából is hektáron­ként 34 mázsa került a magtárak­ba. Csalódtunk viszont a szőlőben. Ennek a termését jelentősen be­folyásolta a kedvezőtlen időjá­rás. Több éves átlagunk a 210 hektáron elérte a 84 mázsát, az idén pedig örülünk a 30 mázsá­nak. Nem csoda, ha ez az ágazat — beleértve áz egész'nö­vénytermesztést — nem tudja tel­jesíteni árbevételi tervét. Valamennyire ellensúlyozza a kieséseket az állattenyésztés. Dol­gozóink jelenleg 3 ezer anyajuhot és szaporulatát gondozzák, s nemrég vásároltunk 3 ezer hízó- jilapanyagot. Az év végéig össze­sen 3 ezer hízott bárányt értéke­sítünk, s remélhetően eléri ez az ágazat a tervezett 9 milliós ár­bevételt. — Hogyan-teljesítik terveiket a melléküzemágak? — Mindnyájunk szerencséjére igen jól. Mindent megtesznek a közös célok eléréséért, .s' szorgal­masan dolgoznak terveik teljesí­tésén, A 25 dolgozót foglalkoztató húsüzemünk évente 6 eZer ser­tés feldolgozását végzi. Évente 2 ezer mázsa tőkehússal, ezer V Aczél Imre lakatos, szovjet exportra kerülő festőberendezés részegységének megmunkálásán dolgozik. má'zsa -húskészítménnyel, és ugyancsak ezer mázsa töltelék­áruval járul hozzá körzetünk jobb - ellátásához. Üzemünk há­zias ízű termékei nemcsak a kör­nyező községekben és helyben találnak .vevőre, hanem szívesen vásárolják őket a kecskeméti fa­gyasztók is. Bízunk abban, hogy; ez a’kollektíva az idei 30 milliós termelési tervét teljesíteni fogja. Boltjaink forgalma is kielégí­tőnek mondható. Jelenleg 2 ve­gyes élelmiszerboltot, egy hús­boltot. egy büfét és egy takar- mányboltot üzemeltetünk, idei forgalmúink eléri a 15 millió: fo­rintot. ’• AZ árbevétel növelését és nő- dolgozóink foglalkoztatását jól segíti a múlt évben létrehozott cipőüzemünk. Itt jelenlegi| negy­venen dolgoznak egy fővárosi ci­pőipari szövetkezet részére. Az év végéig ezért a bérmunkáért 3,5 millió forintot kapunk. Beszélgetésünk közben egy fiá- ta'lembér lép be az irodába illen­dő Kopogtatás után. — Takács István, lakatosüze­münk vezetője — mutatja be a főkönyvelő. — Ügy gondolom, a kollektívájukról ő tud részletes felvilágosítást adni. — Az idei évünk igen jól kez­dődött — mondja Taikács István. — A korszerűtlen munkahelyek után most már egy megfelelő, 650 négyzetméteres alapterületű új műhelycsarnokban dolgozhatunk. Nagy szükség volt erre már a 4,7 millió forintos beruházásra, az új lemezollóra, a két védőgázas hegesztőberendezésre. Igen jó hasznát vesszük az egyik koope­rációs partnerünktől, a - kecske­méti .Ezermester Ipari Szövetke­zettől -bérbe kapott nagy telje-’ sítményű élhajlítónak is. — Kinek a megrendelésére, és mit gyárt a lakatos-részleg? — Talán a legrégiebibek közé tartozik, az előbb említett Ezer­mester Ipari Szövetkezet. Részük­re az általuk készített, és jórészt exportra kerülő vegyifülkékhez Mi megvesszük ! * Értékesítjük! Hozza hozzánk! A lakásán felgyülemlett papír- és textilhulladékot . átveszi a MÉH. '■ Kecskeméten: 1984. november 9-én . • Leninvárosi Ált. Isk. előtt. Kiskunfélegyházán: 1984. november 9-én . Petőfi-lakótelep. Apostagon: 1984. november 9-én Ált. Isk. udvara. Baján: 1984. november 9-én Újvárosi lakótelep, Kodály u. 19 sz. előtt. Kiskunhalason: 1984. november 9-én Kurucz Vitézek tere, víztorony mellett Várjuk az átadókat 15.00—17.00 óráig! Délmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító V. 2205 A Hajtómű és Festőberendezé­sek nyíregyházi gyáregységé­nek szintén hosszú évek óta dol­gozunk festőberendezések al­katrészeit, és különböző egyedi darabokat gyártunk, amelyek, szovjet exportra kerülnek. Régi és jelentős partnerünk a nagykőrösi Gépgyártó Ipari Szö­vetkezet, részükre konzervgyá­ri üvegmosó -berendezések ké­szülnek nálunk. Mondanom sem kel-1, -hogy ezek is a Szovjetunióba kerülnek. örülünk annak — mondta be­fejezésül a lakatosüzem vezetője —, hogy termékeink exportképes minőségűek és hozzájárulnak a baráti államba jutó termékek mennyiségének növeléséhez. Kü­lönben — teszi hozzá — minden jel arra mutat, hogy az idei 8,4 millió forintos árbevételi tervün­ket 12 millióra fogj-uik teljesíteni. Opauszky László i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom