Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-28 / 279. szám
4 0 PETŐFI NÉPE • 1984. november 28. AKIKEN SOK MÚLIK Kevés manapság a marós szakember. Tanulmányok születnek arról, hogy miért nem divat a mai időkben gépiforgácsolónak tainu-lni. Az említett írások helyénvaló megállapításai sem változtatnak azon a tényen, hogy van a megyében olyan — figyelemre méltó iparral rendelkező — város, ahol évente mindössze három marós szakember kerül ki az iskolából. Ez annál inkább érthetetlen, mivel igen nagy becsületben vannak ezen nehéz, de nagyon szép szakma legkiválóbb képviselői. Akad közöttük olyan iá — mint Szabó Károly, a Kismotor- és Gépgyár bajai 5. sz. gyárának csoportvezetője, aki hozzáértése révén a termelési folyamat egyik nehezen pótolható kulcsembere. Üzemvezetője így mutatja be: — Nagy bajba kerülnénk, ha Szabó Károly valamilyen okból itthagyna bennünket. Gépeinket betanított munkásak kezelik, ezért egy-egy sorozat gyártása előtt el kell végezni a beállítást. Ez a tevékenység a különböző maró-, véső- és lemezmegmunkáló gépek esetében igen nagy szakértelmet kíván, és nagy felelősséggel jár. A szerszám, a készülék, a munkadarab vagy a forgácsolási paraméterek pontatlan beállítása selejtet eredményez, aminek következményeit a jelenlegi gazdasági helyzetben felesleges hangsúlyozni. Különösen nagy hozzáértés szükséges a fogazógépek beállításához. Egy-egy ívelt fogú kúpkerék elkészítése olyan elméleti feladatot jelent, amely még mérnököknek is komoly lecke. Hatvan dolgozónk teljesítménye múlik Szabó Károly pontos munkáján. A negyvenéves férfi érdekes életpályáról számol be: — Kiskunfélegyházán születtem, tízen vagyunk •testvérek. Gyerekkorom óta nemcsak a nevemben, hanem a foglalkozásomban is szabó akartam lenni. Abban az időben azonban nehéz volt bejutni valahová erre a szakmára. Nekem a maróst javasolták, amit kénytelen voltam elfogadni. Időközben nagyon megszerettem a megmunkáló gépeket, nagyon sokat köszönhetek tanáraimnak. 'oktatóimnak. Szaktudásban és emberségben a legtöbbet volt mesteremtől, Tóth Páltól tanultam, aki jelenleg az Április 4. Gépipari Művek szb-titkára. Nincs annál szebb dolog, mint *> Szabó Károly gépbeállítás közben. (Méhesi Éva felvétele) amikor látom, hogy a gép és a szerszám kihozza a kemény anyagból azt, amit előzőleg elképzeltünk. Tíz évvel ezelőtt arra gondoltam, elég öreg vagyok már ahhoz, hogy kilépjek a családi környezetből, és a magam lábára álljak. Otthagytam Félegyházát, és eljöttem ebbe a gyárba Bajára, ahol azóta is dolgozom. A közelmúltban eljutottam Svájcba is. A MIKRON cégtől vásároltunk egy fogvéső és egy lefejtő fogazógépet. A beállításukat tanulmányoztam egy hétig. — Mennyit ikeres egy ilyen jó szakembernek ■tartott marós? — Az alapórabérem most lett 36 forint. Az át- lajövedelmem 8—9 ezer havonta'. Az anyagiak mellett erkölcsi megbecsülésben sincs hiány, kétszer voltam Kiváló Dolgozó, az idén pedig a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést kaptam meg. — Mivel foglalkozik szívesen a szabad idejében? — Egyedül élek, albérletben lakom. 1980-ban szakszervezeti bizalmi, 1981-ben főbizalmi lettem. Jelenleg a gépműhelyben százhatvan dolgozó ügyes-bajos dolgaival kell törődnöm, ez a hobbim. A gyárban naponta nem nyolc órát vagyok benn, hanem ennnél jóval többet. A hétvégeken sporteseményekre járok, a BSK egyik fő- szurkolója vagyok. Minden rendezvényre bérletem van. Bálái F. István A gépbeállító TERMELÉS ÉS FELVÁSÁRLÁS II. Zöldség- és gyümölcskereskedelem A zöldség—gyümölcs-termelés 1975—80 között a gazdasági ösztönzők hatására kedvező ütemben fejlődött, visszaesés 1981-től tapasztalható. amely volumenében megközelíti (egyes termelőkörzetek „érzékenységétől” függően) a 10—40 százalékot. A termeléscsökkenés természetszerűen a nagyüzemben következett be. Az összes zöldségterületen belül az egyéb szektor és a kisüzem (háztáji, kisegítő gazdaság stb.) részaránya jelentősen emelkedik. Hasonló a helyzet a gyümölcstermesztés területén is, a nagyüzem aránya erőteljesen csökken, az új telepítések az integrált háztáji, háziker - ti és zártkerti formákban valósulnak meg. Vagyis a piaci zöldség— gyümölcs-termelésben nőtt a kisüzemek szerepe. Minden lehetséges közbeavatkozás ellenére is, az ismert termelési költségnövekedések miatt, szerintem reálisan számolni kell évi 15—18 százalékos áremelkedési indexszel, amelyet végül is a fogyasztóknak kell megfizetni. Ha az árakat mesterségesen csak rendeletekkel, és nem a termelési költségek csökkentésével, valamint az érdekeltség megteremtésével kívánjuk mederben tartani, akkor előbb- utóbb alapellátási nehézségekkel kell szembenézni. A termékforgalmazás rendjét a 45 1977. (XI. 24.) MT sz. rendelet szabályozza, helyesen, miszerint a mezőgazdasági termelő a maga termelte áruját bárkinek szabadón értékesítheti. Nagykereskedéssel viszont kizárólag állami vagy szövetkezeti gazdálkodó szervezet foglalkozhat, külön engedély alapján, az 1978. évi I. törvény szerint. Tehát. nem folytathatnak nagykereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet azok a szervezetek vagy magánszemélyek, amelyek nem minősíthetők gazdálkodó szervezetnek. Ugyanakkor sajnos a zöldség—gyümölcsnagykereskedelemre hivatott ZÖLDÉRT-vállalat(ok) a termelő és a bolti kereskedelem között különböző gazdasági érdekeltségi és egyéb tényezők miatt nem tudják nagyobb zökkenők nélkül megoldani a feladatot, ezért meg- szaxadt a közvetítői lánc. A bekövetkezett változás — hogy a piacra termelt zöldség és gyümölcs jó része a kisgazdaságokból származik — szétaprózta a termelést, ezzel párhuzamosan szerkezeti változások következtek be a kiskereskedelemben is, a korszerűsítések kapcsán (szerződéses, jövedelemérdekeltségű üzletek, magánszektor megjelenése). Ezek a változások a közvetítő kereskedelmet (termékforgalmazás) nem érintették. Nem is igazodott rugalmasan a termeléshez és kiskereskedelemhez. Ezért van alkalmuk azoknak az „ügyeskedő” személyeknek beékelődni a termékforgalmazásba, akik ezt a hiányt felfedezték. Ilyen értelemben ez a közvetítői tevékenység nem ítélhető el egyértelműen, nemlétük esetén lehet, hogy ma nemcsak a magas árakról, hanem meny- nyiségi és minőségi gondokról is beszélni kellene. Feladatunk, hogy e tevékenységet szabályozott keretek közé szorítsuk, így az ebből fakadó káros kinövéseket megszüntessük. A mezőgazdasági nagyüzemek termékeinek döntő hányadát az exportáló vállalatok, a tartósítóipar és a szövetkezeti forgalmazó szervezetek értékesítik. Az integrált kistermelésből származó árualapok jellemzően a mező- gazdasági nagyüzemeken keresztül, az említett „termékpályákra” kerülnek. így a mezőgazda- sági üzemek és a belföldi fogyasztói piac közvetlen kapcsolata rendkívül fejletlen (visszafejlődött). Közvetlen lakossági fomásként gyasztásba a szükségesnél kisebb mennyiségű friss áru kerül tőlük. A kisgazdaságokból származó, nem szerződött árualapok értékesítési irányainak megválasztásakor lényegében alig van választási lehetőség a termelő számára. E termékmennyiséget ugyancsak a ZÖLDÉRT vásárolja .fel, többnyire általa diktált, nyomott áron. Ha pedig nem közvetlenül a vállalat vásárolja fel, hanem az az ÁFÉSZ-en keresztül történik, szerződések révén valamilyen úton mégis a ZÖLDÉRT a végállomás. Az ÁFÉSZ- telepek felvásárlási árai szinte szó szerint megegyeznek a ZÖLDÉRT által kiadottal. Tehát az ÁPÉSZ-ek tevékenysége itt nem eredményez új termékpályát, hanem beépül a ZÖLDÉRT Vállalat tevékenységébe. Ezzel csak a termék útja és a közvetítők száma nő, amelynek minden áttétele egy újabb árrést takar, a hosszúsága pedig rontja a minőséget. Ezért tapasztaljuk mi. fogyasztók azt, hogy az állami és szövetkezeti boltokban fony- nyadt, rossz minőségű árut kapunk, csaknem annyi pénzért, mint a friss, tetszetős, jó minőségű. zöldséget, gyümölcsöt. Így természetszerűen jelentkezik az a termelői igény, hogy megtermelt javait a szabadpiacon értékesítse, és lehetőleg minél nagyobb mértékben maga tegye el azt at árrést, amelyet a termékforgalmazás előbb említett „kötött” pályáin az egyes szervezetek nyernek. Vagyis a fogyasztói árban ez sem jelentkezik árcsökkentő hatásként. dr. P. Kovács István a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője • Nagybani piac a nyár végén Kecskeméten. SAJTÖPOSTA Könyörögjünk, borravalót ígérjünk? Idős, nyugdíjas emberek vagyunk. Kis jövedelmünkből nem futotta még arra, hogy bekapcsoltassuk házunkat a szennyvízelvezető rendszerbe. így hát maradtunk a régi gyakorlatnál: ha teli az udvaron lévő derítőnk, ki kell tiszü'ttatnunk. Két hónappal ezelőtt is megrendeltük a „szippantást”. Azóta várjuk a munka elvégzését. A A negyedik emeleten lakom, s kifogástalan hangú a csengőm, mely a kapubejárónál és az ajtóm mellett levő nyomógomb segítségével egyaránt működtethető. Mindezt fontos leszögezni, hogy bizonyítsam, aki keres, értesíthet jöttéről. Mivel gyakorta otthon vagyok, látogatóim nem jönnek hiába. A postásunk azonban állítólag olyan időpontot fogott ki többször is, hogy nem adhatta át az augusztus—szeptember havi tévészámlát. s a díjat nem fizethettem ki idejében. Minderről levélben értesített, meg azt is közölte: a 120 forint 'tartozáshoz hozzászámlázták e küldemény 6 forintos díját is. többszöri sürgetés után is — hiába. Lassacskán már nem használhatjuk a mosdónkat, vécénket, mert... Könyörögjünk vagy borravalót ígérjünk, hogy a szolgáltatók végre megszánjanak bennünket? Salacs Istvánné és férje Baja. Petőfi u. 68. Bár közöltem, hogy egyszer sem csengetett hozzám — efféléről a környezetem sem, tud —. a levelem válasz nélkül maradt. Nemsokára Kiskunmajsára vitt az utam, ahol a tartozásom postára adtam. Azóta hosszabb idő eltelt, ám a nyugtát máig sem kaptam kézhez. Annyi itt a rejtély, tartok tőle. hogy egyszer újabb értesítést kapok az említett hátralékról, illetve a késedelmi kamattal megnövelt összegéről, s annak befizetését kérik majd tőlem. Nem lehetne elintézni az ilyen ügyet simábban, egyszerűbben? , Harmos Jenő Kiskunhalas, Bocskai u. 7. Már belefáradtam... Akkor, tíz évvel ezelőtt köz-;- ? műfejlesztési hozzájárulná ct~ 1 , méh írlak éld nekem 1500 ft>- rímét, amtf hat röszlMbetv.be-- j üzeitem, Bitót nyeim vannak. Az-egyik túsz- , "összeg -iciityvveíéfé krttul*v<i'.a- mi nein lehetett rendjén, .mert . felszólítottak a hátratékom-'KÍ^® egyénit Lesére Én iganWúúji. ■ hogy teljesítet lem a kötele.-1> zettse^emet, dé úgy tjűník, ftía-y ba. mert a kővetkező évben I >fi ??:•('. '> tőlem 1 pi Hip Azóta nliuden -esztendőben' AdegtsrnpUddíii a dolog,sé - ha így megy tovább, a felszámolt * kamat m u túlhaladni <rt<Ai>. összegét Már belefáradtam;;- hogy mindig bizonyítsam, sem-..; ■miféle tartozásom nincs. A hí-: vatal meg kitart mert megint rne^kstt'cÄt ilyen tartalmú le- ? 'VelpvplV; ’’ i/f^'^'7 , "Most már én is jceresek va~; rla'kl£, olyan illetékest, aki ál-á- - posan körülnéz 'áz adóhivatal ban. s elejét veszd a további 1 zaklatásomnak lg Ádám János >, ÍJé t tmyégy házá; J| , Kossuth 'u. 175 „ I Esetem a postával A dolgozók érdekeivel összhangban... Harminc éve szorgoskodik a Városföldi Állami Gazdaság sertéstelepén a Kunszállás 75. szám alatt lakó E. Nagy Imre. Eredményes munkájáért, becsületességéért olyannyira tisztelik munkatársai, hogy régóta képviselheti őket bizalmiként a szak- szervezetben. A brigád, ahová ő is tartozik, aktívan és sikeresen kivette részét az ismert sertésprogramok végrehajtásából, amiért legutóbb már a negyedik alkalommal részesült magas kitüntetésben. Az utóbbiak ellenére olvasónk most mégis bánatos, mégpedig azért, mert rövidesen véglegesen felszámolják szűkebb munkahelyét, a telepet, s az ott tevékenykedő-, harmincegynéhány szakembert máshová irányítják. Ezt az intézkedést többen nem értik, s az új kollektívába való beilleszkedést reménytelennek vélik. Sőt gondolkodnak azon, hogy a 60 éves koruk elérése előtt nyugdíjaztalak magukat. Persze nem tudják, az effélére van-e jogi lehetőség. - ■■■’•?. t-> Az összetettnek tűnő ügyiben beszéltünk az állami gazdaság szakszervezeti bizottsága titkárával, aiki az alábbialkat válaszolta: — Az aszályos időszak következtében számottevő termelési veszteség érte a gazdaságot, így nem fedezheti a 20 milliónál is lényegesen nagyobb összegű költséget, melybe kerülne íaz igen régi sertéstelep felújítása, átalakítása. Ezért született a döntés (a felsőbb szervek jóváhagyásával), hogy a telepet megszüntetjük, s az érintett, a gyakorlattal, értékes tapasztalatokkal rendelkező tenyésztőket áthelyezzük a társulás keretében működő részlegbe. E helyütt jelenleg is több mint 900 a tenyésztésre kijelölt kocák száma. A korábbi munkahelytől alig 300 méterre lévő másik telepről — ahol a technika és a technológia egyaránt korszerű — 1985-től kezdődően évi 40 ezer hízott sertés kerülhet a vágóhidakra. Kétségkívül némileg megváltozik a tevékenysége azoknak — közöttük az említett olvasójuknak is —, akik a társulási rendszer keretében dolgoznak majd, s talán, az új kollektíva összetétele sem lesz teljesen azonos a régivel, de könnyebbé válik a munkavégzés, ami nem jár keresetcsökkenéssel. Meggyőződésünk, hogy az alkalmazottaink megértik a változás szükségességét, s hamar megtalálják számításaikat e feltételek között is, melyek részleteiről a munka- . helyi megbeszéléseken idejében tájékoztattuk az 1 embereket, öleiknek érdekeivel összhangban végeztük az, átszervezést,.... * * * Az említettekhez még annyit teszünk hozzá — felelve olvasónk mások nevében is feltett kérdésére —, hogy a sertéstenyésztés nem tartozik az úgynevezett korkedvezményes munkakörök ‘közé, tehát az ott foglalkoztatott férfiak is csak a 60 éves koruk betöltésével kerülhetnek öregségi nyugállományba. Szolgáltatások és díjak Ma már nem túlzás kijelenteni, hogy sokak életében szinte meghatározó szerepük van a szolgáltatóknak, akik gondoskodnak a vízzel, a gázzal, az elektromos árammal stb. való folyamatos ellátásról épp úgy, mint a különféle használati eszközök karbantartásáról, hibáinak megszüntetéséről. E fontos tevékenységek alapján számlák készülnek, s azok olykor igen csak elgondolkodtatják a megrendelőket. Akik persze korántsem először találkoznak a piaci kereslet-kínálat rendjére, Illetve a nyereséges gazdálkodásra törekvő gyakorlattal, mégis furcsállnak egyes árakat. Hogy milyeneket, arról ízelítőt adunk kecskeméti olvasóink legutóbbi eseteiből: Kalmár Nagy Ferenc az elromlott vLUanyborotváját vitte a szervizbe, ahol annak rendje- módja szerint elvégezték a javítást. Ez abból állt, hogy kicseréltek két úgynevezett szénkefét, összesen 1 forint volt az anyagok értéke. Munkadíjként a negyvenszeresét számolták fel... Köpösdi Pál az Árpád körúti tízemeletes ház legfelső szintjén lévő távfűtéses lakásában éveken át nélkülözte a rendszeres melegvíz-ellátást. Következésképpen nem volt hajlandó kifizetni a szolgáltatási díjat, melynek igaz-, ságos, méltányos csökkentését többször kérte, hiába. Most újból követelik tőle az összesen három-- ezer forintnál is nagyobb ösz- szegű tartozását. Nincs azonban meggyőződve, hogy a meleg víz nélküli napokra-hetekre is jogszerű kiegyenlítenie a meleg víz költségét... Ladányi Miklós nyolc darab kisméretű síküveget , rendelt a kisszövetkezetben. Az anyagért, meg a munkáért 1200 forintot kértek tőle. Mindezt drágállotta, s elment a város egyik nagy ipari szövetkezetének szakrészlegébe, ahol az 1 milliméterrel vékonyabb! ám ugyanolyan méretű' és mennyiségű üveg mindössze 221 forintjába kerüli:;--. • Hogy az említett árak és díjak összeegyeztethetők-e a tisztességes gazdálkodás követelményeivel és a hatályos rendelkezésekkel, nem feladatunk eldönteni. Kötelességünk viszont ezúttal is Október 24-i Sajtóposta rovatunkban számoltunk be arról — több mint hetven olvasó panasza alapján —, hogy mióta véglegesen bezárták a Kisfáiban lévő vegyesboltot, baj van a környékbeliek ellátásával. Jár arrafelé mozgóbolt, de az a sűrűn lakott területtől kissé távol áll meg, nem pontosan érkezik, s a választéka szűkös. A közérdekű üggyel kapcsolatban választ kaptunk az illetékestől, a kecskeméti UNIVER szövetkezettől. Piukovics Miklós elnökhelyettes ezeket írta: Kiépítetlen út mentén található a villamosítatlan, régi boltépület, melynek korszerűsítése legalább 1 millió forintba kerülne, s e ráfordításhoz nincsenek meg a pénzügyi lehetőséOktóber 31-én tolmácsoltuk a tataházi Turda Lajos panaszát, arról, hogy a két és fél éve vásárolt padlólapjának jelentős része használat közben; tönkrement, de mivel á beszerzés helyét nem tudta blokkal igazolni, hiába reklamált. E soraink nyomán küldte szerkesztőségünkbe levelét a Kerámia és Cserépkályhagyár tófeji burkolólap-gyáregységének igazgatója, Soós Tibor: Az Alföldi TÜZÉP Vállalat, melynek boltjában a panaszos vásárolt, a napokban juttatta el hozzánk jegyzőkönyvét, és a szóban forgó újságcikket. Ezzel kapcsolatosan vizsgálatot folytatunk. és a jogos reklamációt orvosoljuk, vagyis megtérítjük a ■kárt. Minderre már sor került felhívni olvasóink figyelmét arra: ha úgy vélik, hogy a túlságosan borsos számla nem áll arányban a kapott szolgáltatással, bátran reklamáljanak a cégek vezetőinél, s amennyiben indokolt, a felügyeletet gyakorló szerveknél! geirik. Ezért határoztunk arról, hogy helyette a mozgóbolt-szol- gálat segítségével gondoskodunk az érintett kisfáiak ellátásáról. Ez az egység a vegyesüzlethez viszonyítva háromszoros kínálatot biztosít, s, utasítást adtam, hogy tovább bővüljön az árusítandó termékek listája, például nagyobb értékű iparcikkekkel. Intézkedtem annak érdekében is, hogy a megadott időben érjen a helyszínre, s az előírt ideig ott tartózkodjon. Ami a jelenlegi megállóhelyet illeti, az megváltoztatható vagy-' is a lakókörzethez közelebb telepíthető, feltéve, ha az odavezető földút szilárd burkolatot kap, mélyen simán közlekedhet . a nagyméretű és jelentős súlyt szállító -mozgóáruda. volna, ha a TÜZÉP hamarább értesít bennünket.1978 óta gyártunk, padlólapot, mellyel a vevőink elégedettek. Ha mégis előfordul minőségi kifogás, azt gyorsan, korrekt módon rendezzük, ahogy azt megköveteli a vállalat és a fogyasztók érdeke. Az eddig okozott kellemetlenségékért szíves elnézést kérünk olvasójuktól. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. CIKKEINK NYOMÁN Intézkedés a fogyasztók érdekében Megtérítik a kárt