Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1. • PETŐFI NÉPE • £ WÉBBH erre a napra A felszabadulást családommal együtt Tázláron éltem át. (Akkor a községet Prónayfalvá- nak hívták.) Mi már 1944. október 29-én felszabadultunk. A nagy esemény szinte észrevétlenül történt. Vártunk erre a napra. Lakásunkkal szemben táborozott egy híradós egység. Ennek parancsnokéit, Fekete István szakaszvezetőt ismertem még Somogyból. A felszabadulás előtti napokban megkérdeztem tőle, mire számíthatunk. Röviden csak any. nyit válaszolt: — Miutánunk csak az oroszok jönnek, mégpedig hamarosan. Nem volt csata. Itt- ott lövöldözés, semmi más. Október 29-én reggel az első, ami feltűnt, hogy a kertünk alatt felállított 3 légelhárító ágyú eltűnt. Különben szovjet katonákat sem lehetett látni. Csak úgy dél felé masírozott a Fő utcán egy nagyobb egység zárt alakzatban. Befordultak a Kecskemétre vezető útra. Fellélegeztünk: semmi öldöklés, semmi megtorlás, ahogy ezt a nyilas propaganda fújta. A községházát is csak másnap foglalták el. Elrendelték dobszó útján, hogy menjen, minden a régi szokás szerint. Az iskolában induljon meg a tanítás, az istentiszteleteket az eddigi módon tartsák meg, a boltókat nyissák ki, az iparosok a műhelyeikben dolgozzanak, a földművesek végezzék* a szüretelést. Mindez megnyugtató volt. A meglepetést számunkra egyik presbiterem okozta. Alig száz méterre lakott hözzánk, utcánkban az ellenkező soron. Köszönés után elkezdi mondókáját: — Tanító úr! Azért jöttem, hogy segítsek magukon. Nekem négy fejőstehenem van. Feleségemmel megbeszéltük, 'hogy egyik tehenet használatra átvezetem magukhoz az istállóba, ingyenesen használatra, amíg fejni lehet. Ne éhezzenek! A meglepetésem óriási volt. Mi történt ezzel az emberrel, hiszen eddig semmi jelét nem adta nagylelkűségének. Nagyon takarékos embernek ismertük, de zsugori nem volt. — Mivel érdemeltük meg Balázs bácsi ezt a segítséget? Semmi olyant nem tettünk^, hogy ezt a kivételes segítséget megérdemeltük volna. — De igen, tettek, mert ittmaradtak velünk. Nem menekültek el nyugatra. Feleségemmel hetek óta arról vitáztunk, hogy el- mennek-e a többi úri családdal. Én egyre azt erősitgettem, hogy nem mennek el, mert a tanító úr nem olyan, mint a többi. A feleségem az ellenkezőjét fújta. — Bizony, hogy elmennek, mert ő is inkább az urakkal tart, mint a néppel. Mikor aztán láttuk, hogy nyílik az ajtajuk és tanító úr -lép ki rajta, elém áll az asszony.' Józsi, neked lett igazad. Tényleg nem menekültek el. Ezért a tettükért minden segítséget és támogatást megérdemelnek. Ezért határoztuk el, hogy az egyik tehenet használatra rendelkezésükre bocsátjuk. Hozunk szénát, szalmát, polyvát, répát. Tanító úrnak csak gondozni, etetni, itatni és fejni kell. Amit fejnek, egyék meg, jó egészséggel! Semmiesetre ne koplaljanak! A bajban mutatkozik meg, hogy ki a barát, ki az ellenség. Ahol legnagyobb a baj, oda legközelebb van a segítség. A dolgozó nép NEGYVEN ESZTENDEJE A 1 gs Ú igenis ragaszkodik azokhoz a vezetőkhöz, akik megérdemlik azt. Ezeket a tanulságokat vontam le én a fenti esetből. Valóban jólesett ez a támogatás. mert mi 7 hónapig sehonnan nem kaptunk fizetést. Csak 1945. április 4-e után rendezték az elmaradt fizetésünket, de az infláció következtében ennek nem vettük sok hasznát. tMég csak annyit fűzök az örökké emlékezetéi élményhez: any- nyira megszerettem a tehéntar- tást, hogy a használatra adott tehén visszaadása után Kiskunhalason vettem egy tehenet. Kávé volt, s megtartottam mindaddig, míg Tázláron dolgoztam. Ugyanis 1950. augusztus 22-én áthelyeztek Izsákra hivatalból, a szolgálat érdekében egy 46 tanerős iskolához igazgatónak. Szabó Lajos nyugalmazott iskolaigazgató, Kaposvár A vásárlók érdekében A vásárlói tapasztalatok mellett az ellenőrzések adatai is bizonyítják, hogy az elmúlt években romlott az etikai helyzet a kereskedelemben. Kezdve a mindenki által ismert hamis számolástól, hamis méréstől, a hiányzó cikkekkel történő manipuláláson, csúszópénz kikényszerítésén keresztül egészen a nagy értékű leltárhiányokig megannyi jele volt annak, hogy a .kereskedői tisztesség mind több helyen, s mind több formában szenvedett csorbát. Az 1983. éVi ellenőrzések, vásárlói bejelentések, hivatalos vizsgálatok a korábbinál is rosszabb képet mutattak, ezért a Belkereskedelmi Minisztériumban az idén tavasszal úgy határoztak: a helyzet javítására különböző intézkedésekét tesznek. Mit sikerült ezek közül megvalósítani, s milyen eredménnyel? Előjegyzéses árusítás A visszaélések tekintélyes hányada a viszonylagos áruhiányból táplálkozik. Csakis ezen az alapon alakulhatott ki az a vétkes módszer, amely az úgynevezett áiruvisszatartást szülte, illetve szüli. Egyes eladók, boltvezetőik, ha ritkán kapható termékhez jutnak, azt nem teszik ki a kirakatba, de még a pultra sem, hanem megvárják az „áldozatkész” vásárlót, akinek csúszópénz, vagy viszontszolgáltatás ellenében odaadják a keresett cikket. Az ellenőrzés ezt a magatartást tudja talán legkevésbé tetten- érni, bizonyítani, hiszen az ilyen üzletkötéshez nem hívnak tanúkat, s aki a csúszópénzt adja és aki kapja — egyaránt hallgat. Az áruvisszatartás — tömören így nevezik a fenti eljárást — már-már megfoghatatlannak tűnő szövevénye ellen javasolta a Belkereskedelmi Minisztérium minden érintett vállalatnak és szövetkezetnek az előjegyzéses árusítás bevezetését. Ha ugyanis a keresett termékkel a vásárlókat a boltok szigorúan a jelentkezés sorrendjében szolgálják ki, és kimutatást vezetnek egyfelől az áru beérkezéséről, másfelől a kiszolgált vásárlók nevéről, lakcíméről, akkor jelentősen csökken a korrupció lehetősége, veszélye. Pórázon a vámszedők Szintén a viszonylagos áruhiány következtében alakult ki, hogy egyes magánkereskedők csúszópénzért szereznek be a nagykereskedelemtől árukat, amelyeket drágábban adnak tovább, mint az állami kiskereskedelemben. Ezt a minisztériumi módszerek több oldalról is igyekeznek visszaszorítani. Egyfelől úgy, hogy a nagykereskedelmi vállalatoknak ajánlják: a hiányzó cikkeket bizománybaadják csak a magánkereskedőknek, a bizományosi szerződésben kössék ki a fogyasztói árat. Másfelől a magánkereskedőket az ellenőrzések során felelősségre vonják, megbüntetik, ha aránytalanul magas árakat alkalmaznak, még ha az adott termék: szabadáras is. Nyilvánvaló, hogy ezek a megkötések, szigorítások nincsenek összhangban a szabad piacgazdálkodással; kényszerintézkedések, amelyeket az áruhiány diktál, s amelyek átmenetileg a fogyasztói érdeket szolgálják. A vásárlókat súlyosan károsítja az a lánckereskedelem is, amely a zöldség—gyümölcs nagybani piacokon, főként a budapestin folyt, illetve még folyik. Gazdasági rendőrség A kereskedelmi etika javítását, a fogyasztói érdek védelmét szolgálja az az intézkedés is, amely szerint ha egy dolgozó két éven belül három fogyasztói megkárosítást követ el, úgy azt el kell bocsátani, és nem szabad a kereskedelemben, illetve a vendéglátásban alkalmazni. Sajnos ennek az intézkedésnek sem tökéletes a visszatartó ereje, márcsaik azért sem, mert a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek, s már eddig is többször kéntek felmentést a szabály alól. Mint közismert, a közelmúltban megalakult a gazdasági rendőrség, amely máris több esetben fellépett a kereskedelemben tapasztalt gazdasági bűn- cselekmények ellen. Mint ismeretes, az október 18- án megnyílt országgyűlési ülésszakon elfogadták a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, amely az áruforgalmazás területéről is igyekszik a törvény erejével kiűzni a tisztességtelen magatartást. Az áruforgalmazás területéről is — mondottuk —, hiszen ezek a jelenségek sajnos távolról sem csupán a kereskedelemben észlelhetők. Sőt, a kereskedelemben elkövetett etikátlan magatartásnak is gyakorta másutt vannak a gyökerei., például a •hiányhelyzetben. Valójában össztársadalmi jelenséggel állunk szemben, amelynek legláthatóbb, legkönnyebben felfedhető, észlelhető jelei a mindig a kirakatban dolgozó kereskedelemben tűnnek elsőként szembe; másutt — irodákban, tervezőintézetekben, termelőhelyeken — inkább rejtve maradnak. Az országgyűlés által elfogadott új törvény a gazdaság valamennyi ágúban igyekszik majd visszaszorítani a tisztességtelen jelenségeket. G. Za. MHSZ-SZAKOSZTÁLYVEZETŐ Továbbadja ismereteit VENDÉGÜNK VOLT Dr. Kun László igazságügyi miniszterhelyettes A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére 1979 óta minden évben megrendezik a fiatal jogászok tudományos konferenciáit. Az idei tanácskozások sorát Kecskeméten nyitották meg a büntetőjoggal foglalkozó szakemberek találkozójával. Ebből az alkalomból járt megyénkben dr. Kun László igazságügyi miniszterhelyettes, akit a konferencia fő témájáról, a büntetéskiszabásról kérdeztünk. A - Magyar Honvédelmi Szövetség jászszentlászlói rádiósklubjának országos hírneve van. E nagymúltú és. igazán jól dolgozó klub „árnyékában” csendesén, de eredményesen működik egy ráiüókonstruktőr-szakosztály, Fricska Imre irányításával. A 38 éves. férfi tíz évvel ezelőtt elhatározta, a gyermekek körében is gyümölcsözteti felsőfokú erősáramú technikusi végzettségét. — Nem nagy létszámú a szakosztály, mindössze tizenöten vannak, fiatal szakmunkások, ipari tanulók, általános iskolások. Ami összetartja ezt a kollektívát, az a rádióépítés szeretete. Természetesen az alapoknál kezdjük. Egyenes vevő, szupervevő, erősítő, morze-gyakorló készítése, javítása, karbantartása a „dolgunk”. S közben a fiatalok megismerkednek az elektromosság törvényeivel, a kapcsolási rajzzal, az építés különböző technikai tudnivalóival. Az, erősáramú képesítés' nem teljesen azonos a rádiótechnikával. Hogyan sajátította el ezt olyan szinten, hogy oktathasson? — A rádiózás gyermekkorom óta foglalkoztat, s a technikusi, energetikusi vizsgáim letétele mellett, szakkönyvekből tanultam meg az alapokat, amelyet sikerült továbbfejlesztenem egyéni tanulás útján. — Nagyon szívesen foglalkozom a fiatalokkal. Sok tanítványom lett rádiószerelő, híradó- technikus. Miután a termelőszövetkezetben villamosenergetikus, villanyszerelő-csoporvezető vagyok, szabad időmet jól egészíti ki ez az elfoglaltság. Fricska Imrét nemrégiben tüntették . ki a Honvédelmi Érdemérem 10 éves fokozatával. G. G. — Mi tette időszerűvé a témaválasztást? — A konferencia napirendjén szereplő büntetéskiszabási kérdések különleges jelentőségét az adja meg, hogy napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a bűnözés megelőzése nem utolsósorban a büntetőjogi fellépés eredményességének vizsgálata. Azok a jogpolitikai elképzelések, amelyek a hatályos Büntető Törvénykönyvet indokolták a jelenben és a jövőben is irányadóak. Nem kevesebbről van Itt szó, mint arról, hogy a bűncselekmény és az elkövető személyi körülményeinek pontos felderítésére alapítva olyan jogkövetkezményeket alkalmazzon a bíróság, amelyek alkalmasak mind az elkövetők, mind pedig a társadalom többi tagjának visz- sza tartására. — Mi szükséges ahhoz, hogy a bíróság megtalálja a konkrét ügyre alkalmazható büntetést? — A bírónak ahhoz, hogy a büntetés törvényes legyen, és jól, megfeleljen a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek, igen sok körülményt kell értékelni, mérlegelni és figyelembe venni. A helyes büntetés nemének és mértékének megválasztásához mérlegre kerül az elkövetett bűn- cselekmény súlya, jellege, társadalomra veszélyességének mértéke, az elkövető egyénisége, kedvezőtlen vagy kedvező emberi tulajdonsága, családjához, munkájához, környezetéhez való viszonya. Azt is értékelni kell, hogy meg bánta-e tettét, megtett-e mindent a bűncselekmény következményének elhárítása érdekében. Milyen volt előélete, volt-e korábban büntetve? •— Rendelkezik-e a bíróság azokkal a jogi lehetőségekkel, amelyek erősíthetik a differenciált büntetéskiszabási gyakorlatot? — Az 1979-ben életbe lépett Büntető Törvénykönyv jelentősen gazdagította a büntetőjogi fe- lelősségrevonás eszközeit, többek között azzal is, hogy számos új büntetőjogi intézkedést vezetett be (próbára bocsátás, pártfogói felügyelet stb.) A meglévő büntetési nemeket is úgy korszerűsítette, hogy nagyobb választási lehetőséget 'kapjanak a bíróságok akikor, amikor a konkrét bűncselekményeket elbírálják. Ennék nem mond ellent az az igény, hogy időnként — a társadalom fejlődéséből eredően — át kell tekinteni a büntetőjogi szabályokat annak érdekében, hogy az esetleges módosításokat el lehessen végezni. — A konferencián többször is elhangzott az a szó: megelőzés. Milyen feladatai adódnak ebből a társadalomnak? — Azok ellen az okok ellen — mértéktelen alkoholfogyasztás, veszélyeztetett környezet, ellátási problémák, dologtaüan életmód stb. — kell fellépni, amelyek kiválthatják a bűncselekmény elkövetését. Ehhez komoly segítséget kap a bíró a Büntető Törvény- könyv olyan intézkedésein keresztül, mint az alkoholisták kényszergyógyítása, a pártfogói felügyelet elrendelése stb. Nagyon szeretném azonban hangsúlyozni, 'hogy a társadalomnak is sokkal többet kell tenni a bűncselekmények megelőzése érdekében. Elsősorban a közvéleményben van szükség olyan gondolkodásra, szemléletre, magatartásra, amely elítél mindenféle jogellenes megnyilvánulást. Az oktatás, a nevelés, a művelődés hatásait olyan szintre kell emelni, hogy még jobban tudatosodjanak, erősödjenek a becsületes életmód normái. Nagyobb összefogásra van szükség annak érdekében, hogy minél kevesebb ember kerüljön olyan körülmény közé, amely melegágya lehet a bűnözésnek. Ebből a szempontból is meghatározó szerepet tulajdonítok a családvédelmi, a gyermekvédelmi intézkedések, hatékonyságának, mert a házasságok felbomlása, a csonka családok számának ijesztő növekedése súlyosan megnehezíti a fiatalok egészséges fejlődését. Sajnos sok olyan bűncselekmény fordul elő, amelyet ittas állapotban, illetőleg az ital megszerzése érdekében, vagy ittasság miatt védekezésre 'kevésbé képes személyek sérelmére 'követnek el. E gondolatkörben talán nem felesleges arról is szólni, hogy az emberek helyes gondolkodására, jogtudatának erősítésére is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani, erősítve ezáltal a becsületes életmódra irányuló késztetéseket. Tuza Béla Ócskavasból szálloda *• A kalocsai Duna-parton horgonyoz az Esztergom nevű vontató. Az 57 méter hosszú hajót már „halálra” {télték, hogy szétvágják és ócskavasként hasznosítsák. Akkor vásárolta meg dr. Zoltai János nyugdíjas hajóskapitány, és fiával hozzáláttak a roncs helyreállításához. Jövő nyárra, ha terveik beválnak, egy új kis szállodával gazdagodik a Duna-part. NAPI JEGYZET Szennyezett területek letelt. Így. ha decemberre meglesz az egyenruhájuk, attól fogva már mint hivatalos személyek linltézkednek. » i Nézem a tévét. Érdekeli a műsor, de zavar, hogy a képernyőre kellemetlen zúgással időnként pontozott vonalak furakszanak. Kivédhetetlenek. Bárhogyan is igazítok az antennán, áramlanak a nemkívánatos jelek. Hegesztőnek a környéken — zavarszűrő nélc kiül használnak valahol egy villanymotort —, de az is lehet, hogy más a baj. Ki kellene deríteni. Kinek van erre ideje? Pihen a képernyő. A tévé otthon. Én 'az utcán. Bgy közeli oldalkocsis motorkerékpár indulására várok a járdán. Jó érzés számomnál, amikor ez a pöfögő masina végre eltűnik a szemem elől Hogyne lélegeznék föl (!), amikor hosszas berregés után. jókora gomoly kékes füstöt hagyva egy gömbakác fölött, távozni látom a járművet. Az élethez a legfontosabb, a levegő csupán ennyit ér? — kérdezem amiatt a legmin- dennapibb gond miatt érzett őszinte aggodalommal, hogy tudniillik, meggondolatlanul fecsérlik (fertőzik) környezetünknek! ezt a —, már nem is annyira féltett — kincsét. Az egyre erőteljesebb városiaso. dás egyik fonákja, az ember által viszont befolyásolható veszélye éppen a levegőszeny- nyezés. Napközben immár kékes füst telepszik a kecskeméti Kiskörútra is: jelezve, hogy nem múló jelenséggel van dolgunk. Szennyezett területek — voltak és vannak jelenleg is a tévéműsorvételben, és hogy másik példánknál maradjunk: a városi közlekedésben. Míg ezek kapcsán egyelőre csak törhetjük a fejünket vaüamliifólle kielégítő megoldáson. vessünk pillantást lakóhelyünkre másfelé is, aho. gyan azt a kecskeméti közte- rület-f el ügyelők teszik. Ismerkedésképpen járják a várost, naponta hat-hét óra hosszat, gyalog. A szolgálat szeptemberi létrejötte óta elsőként számba veszik a megyeszékhely „fertőzött” terüMit értenek a felügyelők egy-egy terület „fertőzöttsé- gén”? Gépkocsi-olajcsere folt* ja ai parkokban, vagy az utcán. Járművekből kiszórt hulladékok ás az utcai. szemete, flés ezernyi bizonyítéka. Eltor- tajSzolása valamely közterületnek úgy, hogy közben a járókelők saras gödrökön kény. telenek átbukdácsolni. Tiltott helyen való utcai anyagtáro- üás. Takarítatlan, síkos, jegies járdák. A legkülönbözőbb helyekre kiragasztott magánhirdetmények. Különböző közte, rületi rongálások. Szemléltetésül csupán néhány azok közül a visszásságok közül, amelyek korántsem mai keletűek, és amelyeket az állam, polgárok nagy többsége jogosan visszautasít. Rongálások... Ki megy el szó nélküli a földre döntött kukák és betantalpas szeméttartók mellett? Ki nem érez aggódást a kíméletlenül elhajlított vagy eltört közlekedési — olykor gyalogátkelőhely-jelző — táblák láttán? Vagy azok a dolgozók, nyugdíjasok, iskolások és óvodások, akiknek az útja naponta átvezet a kecskeméti vasúti aluljárón, hogyan fogadták: az alagút negyvenkét lámpájából a héten huszonkilencet leszakítva és megtépázva találtak? Nézve a falból kilógó vezetékeket, a bura és égő nélküli lámpacsonkakat, nem fér hozzá kétség: nagyon várják már a közterületi felügyelőket a víztoronyhoz, a sütő- és édesipari vállalathoz, a konzervgyárhoz és a környék" beüli lakásokhoz közel eső gyalogos-alulj áréban is! Saját nyugalmukért és a közterületek védelméért azonban a becsületes szándékú állampolgárok is sokat tehetnek, ha a tőlük telhető. módon segítséget nyújtanak a rongálok, a rendbontók lelep. lezésében. Fontos, hogy ebben a lakosok, a rendőrség és a közterületi felügyelők egymást támogatva — egymást segítve — hatékonyan közreműködjenek. Így ritkulhat a szeméttel, a garázda viselkedés révén és az egyéb módon szennyezett közterület Kohl Antal