Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1984. október 5. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák Most a szőlő és a gyümölcsfák igényűik a figyelmes növényvédelmet. Lassan végéhez közeledik a termés betakarítása, csak néhány késői érésű alma-, körte- és szőlőfajta a kivétel, melyeknél már nem javasolunk növényvédőszeres kezelést. Kevés olyan készítmény van, amelynek rövid az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, így felhasználásuk esetén a lebomlás folyamata nem játszódna le a gyümölcsszedésig. A leszüretelt kultúráknál azonban szinte előírás a további növényvédelem (mechanikai, agrotechnikai, vegyszeres) a következő év termése érdekében. Az almásokat károsító és az idei nyár végére rendkívül élszaporodó takácsatkák ellen feltétlenül védekeznünk kell. A száraz, meleg időjárás és az elhanyagolt védekezés következtében a legtöbb kiskertben 80—100 százalékos fertőzöttség alakult ki. A már leszüretelt almafáknál speciális atkaölőszer felhasználásával (Mitac 20, Pol-Akaritox stb.) még megakadályozhatjuk, hogy a kártevő téli tojásait lerakja. Erősebb fer- tőzöttséget okozott az almamoly az idén, mint az előző években. Különösen a második nemzedék szaporodott el, és a lehullott mo- lyos termésből megkezdődött a hernyók telelőre vonulása. A te- lielőhelyet kereső hernyókat a legegyszerűbb módszerrel, a gyümölcs összeszedésével, és a her- nyófogó övék felrakásával, mechanikai úton gyűjtsük össze. A fák törzsére 20 centiméter széles hullámpapír csíkokat kössünk, amelyre felmásznak a hernyók, és ott fehér szövedéket képeznek. A papírt hetenként cseréljük, és a leszedett öveket égessük el. Az alma- és meggyfákon helyenként a lombosfa-fehérmoly harmadik nemzedékének hernyói szaporodtak fel. A különböző méretű hernyók nagy része jelenleg biztos védelmet nyújtó aknákban károsít. Az elmúlt napok felmelegedése kedvezően alakult a kártevő szempontjából, megkezdődött a kifejlett lárvák bábozódásra vonulása is. Vegyszeres helyett már csak mechanikai védelmet javasolunk a kártevő ellen. A lehullott levelek összegereblyézésével, a fák törzsének, vázágainak lekaparásával, illetve azok elégetésével csökkenthetjük az egyedszámot. Időszerű mechanikai védekezést javasolunk a kis és nagy téli araszoló 'lepkék összegyűjtésére. A szeptember végétől, október elejétől rajzó szárnyatlan nőstények (melyek a fák törzsére másznak a talajból) összegyűjtésére hemyóenyves övék kihelyezését javasoljuk. A 15—20 centiméter széles, erősebb papírcsíkot hernyóenyvvel kenjük be, és kössük a törzsekre. Az öveket a rajzás befejezéséig, legalább december végéig, célszerű a fákon hagyni, utána tüzeljük el. A következő alkalommal folytatjuk az időszerű növényvédelmi munkák ismertetését. Még nem késő! Az elkövetkezendő idő- szakban hűvös idő várható, ezért az őszi paprikára és paradicsomra sürgősen tel £ kell húzni a fóliatakarót, ültethető még.. áttelelő ifié-; jes saláta, kelkáposzta, szedhetjük a gyökérzöldséget. A' talajnedvesség kissé csökken, tehát a kikéit sóskát és Spenótot, a kelés után, is rendszeresen Jnraxg tözzük. A káposztaféléket azonban hitár' ne, hiszen a kései öntözés károsan be- ;» folyásolja ' eltartllátőÖ^te^i kát, A termő gyümölcsfáknak és a bokroknak most csak foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát adjunk, pia csak tehetjük, ■ alább három évenként érett szerves trágyával szórjuk -meg őket. Ebből és kom- posziból négyzetméteren, ként legalább 5—10 kilogrammot adagoljunk.' A téli alma szüreténél vigyázzunk. hogy túl érett, sérült, bet*« gyümölcsöt ''ne tegyünk a tárolásra szánt kö. zé. A kert tisztítása során,7; minden beteg szedjünk össze,1 és semmi-.■ Jj* süsünk meg. $ Készüljünk a szőlőtelepirí*j tésre. ! alaptrágyázást ’ ; csak talajvizsgálat után vé^-3 gezzük.ÍV^^^.y^,j' £ S Ha már erjedő must .■•van.'iv'-j a pincében, csak 'megg^jü&i&| tott. hosszú lécen magunk elé ifink le! Ha t láng dal? . szik, Simonnal fordul hí bm|Í vissza! Legjobb az erjedésjMj Idetéa Sertés- és dohányfajtaváltás Kerekegyházán • Szoptató- és süldőtápot, valamint abrakot vásárol Nagy Antalné két kocájának és tizenöt malacának. (Straszer András felvétele) Folyamatosan, egyesítések után alakult ki a mai 5000 hektáron gazdálkodó kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet, melynek 1000 tagja — mint mondják — mintha hazamenne, úgy jár a gazdaság háztáji ágazatának szakembereihez. Az e csoportban uralkodó légkör meghatározza a tagság hangulatát. A sokrétű tevékenység eredményei is ,^nyomot hagynak” az itt élőkben — s a pénztárcájukban is. A szakszövetkezet elnöke, Farkas Jánosné szerint csak úgy várhatnak jó munkát a háztájikból, kisgazdaságokból, ha előbb a gazdaság nyújt valamit: gépi szolgáltatást, alomszalmát, segítséget a itáp-r, a műtrágya- és a vetőmag- ellátásban. Meg is teszik, hiszen az idén 14 millió forint értékű szolgáltatással segítették a tagok munkáját. És ezért mit képes adni a tagság? A szakszövetkezet idei háztáji felvásárlási terve 53 millió forint. Első helyen az állattartás áll, amelyből az idén mintegy negyvenmillió forintra számítanak. Kerekegyházán és a környéken elterjedt a németöves sertés hizlalása. A háztáji ágazat vezetői idejében felismerték a fajtaváltás jelentőségét és a gazdaság saját magyar nagy fehér törzstelepéről 200 kocát ^helyeztek ki tenyésztésre, hizlalásra a vállalkozókhoz. A tavalyi hétezer után az idén a tervek szerint tízezer hízót adnak le az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, méllyel az évek során igen jó kapcsolatot sikerült kiépíteniük. A hetvenes években egyre többen kezdtek Kerekegyházán kerti száraz dohány előállításával foglalkozni. A 'termelők összesen hatvan hektáron termesztik a palántát saját maguknak. A gazdaság vetőmag, növényvédő szer, csomagolóanyag beszerzésével és szaktanácsadással működik közre. Szárítva, bálázva mintegy nyolcvan tonna jó minőségű dohányt szállítottak ebben az évben a kiskunfélegyházi dohánybeváltónak. Az idén először két szövetkezeti tag megpróbálkozott három hektáron új, Virginia típusú fajtával is. Ehhez, saját szárítót is építettek, mivel ez a fajta mesterséges szárításra alkalmas. Erős fagykár érte a kerekegyháziak szőlőjét. A szórvány sárfehér-, kövidinka-ültetvényekről tavaly 700 tonnányit adtak át a Középmagyarországi Pincegazdaságnak, az idén várhatóan jóval kisebb lesz a szüret eredménye. Ugyancsak szórványos a gyümölcsösök elhelyezkedése, ráadásul ezek a területek az utóbbi években csökkennek is. A .termelők inkább a szabadpiacokon értékesítik az őszibarackot, kajszit, meggyet, cseresznyét, szilvát, almát. Miután a dohány termesztése után többen is érdeklődnének — csak éppen a kereslet határt szab e munkának — tavaly óta többen szárazvirág-termesztéssel foglalkoznak. A sóvirág, a dísz- mákgubó keresett az NSZK-bam, Ausztriában, Olaszországban. A kistermelők saját kertjük egy részében is megtermelik, majd szárítják, kötözik, dobozolják a jó jövedelmet hozó kötészeti alapanyagot. A' Veszprémi MEZŐGÉP gyártja, az ACROKER forgalmazza a Robi—52 munkagépet. Ez talajmaróval, szivattyúval, sőt pótkocsival is felszerelhető. Mérgezés gondatlanságból A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya levélben tájékoztatta a szakembereket arról, hogy a Gramoxone gyomirtószer a jövőben feltűnő színezéssel „Gra- moxone A” névvel, hány tató adalékanyaggal és „Erős méreg” jelzéssel kerül forgalomba. , Ez azért vált fontossá, hogy az e gyomirtószerrel bekövetkezhető halálos mérgezéseket megelőzzük. Az eddigi csomagolás címkéjén is szerepelt ugyan „A Gramoxone lenyelve halálos mérgezést okoz” felirat. Mégis előfordultak mérgezések,^ igaz, egyértelműen gondatlanságra vezethetők vissza. A szert nem eredeti csomagolásban tartották, hanem szabálytalanul és felelőtlenül más üvegbe töltötték, így a címke felirata a jelentőségét elvesztette. Á Giamoxone-t a világ 130 országában használják, de nem ismeretes olyan eset, amikor szabályszerű alkalmazása súlyos mérgezést okozott volna. Ezúttal is felhívjuk a kistermelők figyelmét arra, hogy ezt es az egyéb növényvédő szereket is go.idosan kezeljék, szakszerűen használják'fel. mindig eredeti csomagolásbán tárolják! Összeállítótta: Gál Eszter NÉHÁNY PERC KÖZGAZDASÁG Miért intenzív a fejlődés? Rendkívül nehéz éveiket élt át a magyar nép. gazdaság a hetvenes éveikben. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy az extenzív fejlődés tartalékai kimerültek, s meg kel! tanulnunk új módon gazdálkodni. Lezajlott az első, majd a második olajválság, drasztikusan emelkedtek a nyersanyagárak. Egyes felmérések szerint pedig az ország a második világháborús veszteségekkel arányban álló cserearánynamlást viselt el. A korszak legfontosabb hazai változása az intenzív fejlődésre való áttérés volt, amelyet a világpiacon zaij ló, számunkra kedvezőtlen változások is sürgették. A Gazdaságpolitikai kisszótár a következőképpen fogalmaz: az extenzív fejlődés a bővített újratermelésnek az intenzívhez képest fejletlenebb típusa. Jelentősen növekszik az új termelőegységek, új munkahelyek száma. Ebben az időszakiban kerül sor a modern nagyipar megteremtésére. E korszak jellemzői közé tartozik továbbá, hogy a termelésben foglalkoztatottak száma évről évre emelkedik, s a. beruházások fő célja új munkahelyek teremtése. Az intenzív fejlődés címszó alatt a következő mondatok olvashatók: e szakasz során a gazdasági növekedés fő eszköze a meglévő gazdasági erőforrások hatékonyságának a növelése. A népgazdaság intenzív módon fejlődik, ha a nemzelti jövedelem növekedése a munkatermelékenység növekedéséből származik. A termeléshez szükséges eszközök hatékonysága fokozódik, a gazdasági struktúrán belül megnövekszik a dinamikusan fejlődő ágazatok száma. S a kevésbé számszerűsíthető tényezők, mint például a szakképzettség, a vezetés színvonala a munkaiszervezés, a termékek minőségének es versenyképességének fokozása különösen fontos szerephez jut. Váltás a hetvenes években E néhány mondatos megfogalmazás okból csak a kétféle gazdálkodási módszer alapvető különbségeit ismerhettük meg, de ennél sokkal közvetlenebb módon bontakozott ki az intenzív szakasz a 70-es évektől kezdve. Nézzük például a legapróbb változásokra is „érzékeny” beruházásokat. Rendkívül szembetűnő a váltás, ha a fejlesztések céljait vizsgáljuk. Húsz évvel ezelőtt új gyáróriásők, ipartelepek épültek, ekkor jött létre a szocialista nagyipar. Tíz éve a váltás után a rekonstrukciók léptek előtérbe: a1 már meglévő épületeket, gépeket újították föl, s automatizálták a gépsorokat. Manapság pedig kiegészítik a,már meglévő berendezéseket, hogy minél kevesebb munkáskéz segítségével készüljön el a végtermék. Az ilyenfajta beruházások után hatékonyabbá válik a munka, hiszen egységnyi idő alatt mind több termék hagyja el a gépsorokat. Az intenzív szakatsz kulcsszava a hatékonyság: az egyre dráguló nyersanyag minden grammjából új terméket kell formálni, takarékosan kell bánni a mind drágább, s egyre fogyatkozó munkaerővel. Hiszen az új gazdálkodási formára való áttérést éppen az élőmunka-tartalékok kimerülése kényszerítette ki. Az utóbbi években jelentősen csökkent a nemzeti jövedelemből a beruházásokra jutó rész, s így minden vállalat rákényszerül a kevés pénzbe kerülő, ám nagy hasznot hajtó módszerek alkalmazáséra. Szinte mindenhol' górcső alá vették a belső szervezettséget: hol lehetne az anyag útját rüvidítenli, a szükségtelen állásidőket lefaragni. A szervezéstudomány legújabb módszerei is követőkre találtaik, megvizsgálták például még a munkások mozdulatait, és megtanították őket arra, hogy ugyanazt a munkát a lehető legkevesebb, de .célszerű mozdulattal végeztek el. Többet, korszerűbbet A vállalati célkitűzések is átformálódtak az intenzív szakasz éveiben. Régebben a „minél többet” szerepelt az ellső helyen: az áruellátás gondjait még így sem sikerült enyhíteni. A 70- es és á 80-as évek jelszava a „jobbat, korszerűbbet”, mert csak a kiváló termékek keinek el a külpiacon, s a hazai vevők is mind igényesebbek. Az 1980-ban végrehajtott szaibályozómó- dosítás óta a vállalatok a saját bőrükön érzik a külpiac ítéletét. Ha növelni akarják az exportjukat, rákényszerülnek a giazdaságosan gyártható, és jó minőségű tejnmékek termelésére. Ezt nevezik termékszer kezet->v ál tásnak: bár még nem hatotta át az ipar minden ágazatát, eredményei már mérhetők az export növekedésében. A mezőgazdaság is átalakult az 1960-as évekhez képest, az extenzív fejlődés szakasza egybeesett a mezőgazdjaisági nagyüzemek, a tsz-ek. állami gazdaságok létrehozásával. Ekkor jutott a magyar mezőgazdaság az alsüpvető gépekhez, ezek segítségével Sikerült a. korábban parlagon maradt területeket megművelni. A növekvő hazai fogyasztás, és természetesen ezzel párhuzamosan, az export fellendülése megkövetelte, hogy a mezőgazdaságban is a munka hatékonyságát emelő módszereket alkalmazzanak; ekkor hódítottak teret a különböző vegyszerek, újfajta hibrideket vetettek, és tenyészállatok behozatalával átalakult az állatállomány. Egyes területeken, még most sem fejeződött be a technikai fejlődés, a gabonatermelés intenzifiikálására a magyar gazdaság nemrégiben kapott a Világbanktól jelentős kölcsönt. Eddig csak vállalati szemszögből vizsgáltuk, mit is hozott az intenzív fejlődés. Ám a népgazdaság változásairól szóló statisztikák is érdekes tendenciákat rögzítenek. Az úgynevezett nem anyagi ágazatok, mint például a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó hírközlés, a közlekedés, a szolgáltatások aránya növekedett, mind többen, dolgoznak az oktatás és az egészségügyi ellátás területén. Struktúramódosulás a népgazdaságban Szembetűnő változások menteik végbe a lakás - és városépítés szférájában is. Közismert, hogy ez évtizedeken, át egyet jelentett a házgyári elemeikből készült lakótelepek, s persze a családi- házas övezet építésével. Ennek az egyoldalúan mennyiségi szemléletnek az lett a következménye, hogy elhanyagoltuk a történelmi városközpontok régi épületeit, s azok lakásállománya is erősen leromlott állapotba került. A mai — immár sok éve érvényes — koncepció szerint az új lakóházak építése, meg az arnai érdemes régi házak felújítása, korszerűsítése egyenrangú tevékenység. Visszatérve a termelő szférára, mindenekelőtt az iparra: az ipari ágazatok szerkezete mind jobban. módosul. Az ételjárók közé kerültek a ko- ráhban másodrendű szerepet játszó területek, a finommechanika, az elektronika, számítástechnika stb. A mikroelektronika fejlesztése a magyar népgazdaság egyik legfontosabb feladata a 80-as évek derekán. Nagyrészt ennek a sikerétől függ, sikerül-e lépést tartanunk a világban végbemenő gyors változásokkal. Az új ágazat jellemzői mintegy koncentrálják az intenzív fejlődés jegyeit: a lelhető legkevesebb anyag és energia felhaszmáLásával, az emberi tudás maximális kiaknázásával, mind bonyolultabb, nagy értékű berendezéséket, fogyasztási cikkéket kell előállítani. L. M. TENGEREN IS HASZNÁLHATÓK Különleges komputerek Geofizikai kutatásoknál és tengeri hajókon is használható, különleges számítógépeket készít a Székesfehérvári Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulás, a Központi Fizikai Kutató Intézet, & Számítástechnikai Koordinációs Intézet és a Videoton közös fejlesztő vállalata. A Videoton Elektronikai Vállalatnál gyártott R 11 típusú komputereket a szélsőséges klimatikus viszonyúkat és a nagyobb terhelést jól tűrő mechanikus és elektromos egységekkel egészítették kí, s alkalmassá tették őkét arra, hogy „elviseljék” a tenger hullámzását, s megbízhatóan működjenek a nagyobb hőmérséklet-ingadozások esetén is. Az idén, hatot készítettek, illetve készítenék a különleges berendezésekből a Videoton megrendelésére. A vállalat valamennyit a határokon túl értékesíti, A gépeket, illetve azok egyes egységeit még gyártás közben, különleges terhelési próbáknak vetik alá. A Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társulást négy éve hozták létre azzal a céllal, hogy a legújabb kutatási, fejlesztési eredményekét gyorsan, rugalmasan alkalmazva kielégítse az alapító intézetek és a vállalatok különleges igényeit, s a Videoton korszerű műszaki bázisára alapozva kifejlessze, megtervezze, legyártsa a szükséges számítógépeket és számítástechnikai berendezéséket. Termékeit főként az alapító intézeték, illetve a Videoton hasznosítja, de exportálnak is belőlük. Gépesített szüret Amióta az ember kedveli és termeli a szőlőt, azóta lényegében változatlanok a szüret munkaműveletei. A gépesítésire irányuló törekvések egyidősek a szőlőművelés gépesítésének a megindulásával. Az elfogadható műszaki megoldás azonban a legutóbbi időkig váratott magára. A döntő fordulatot a szedés gépesítése hozta meg a szőlőbetakarításnál. i('Bács-Kiskunban, különböző anyagi, technológiai okok miatt a gépi szüret nem örvend népszerűségnek.) Az e célból kialakított gépek működési módja szerint három fő csoportba sorolhatók. Az elsőt azok alkotják, amelyek kaszagerendával, láncfűrésszel, vagy fűrészfogú tárcsával vágják le sorra a lelógó fürtöket. A másod,ik csoportnál a fürtök, illetve a 'bogyók leválasztását szívással vagy lökésszerű, pulzáló .nyomó-légárammal kívánják elérni. Az ehhez alkalmasnak látszó, percenként 60—180 lüktetést Végző, 30— 60 m/mp sebességű légáram a leválasztott termések sérülésmentes ejtését és felfogáséi is lehetővé teszi. A megfelelő légáram- költés azonban sokszorta nagyobb energiaigényű a mechanikai termésleválasztásnál, rázásnál. Ez utóbbi a gépi 'leválasztás harmadik csoportját képezi, és ma már több eltérő megoldásban is ismert. Kialakítottak többek között függőleges és vízszintes irányú rázással, a kettő kombinálásával, valamint alternáló ütésekkel működő rázószerkezetű gépeket. Képünkön egy francia gyártmányú, hidas járószerkezetű, rázó rendszerű szőlőkombájnt láthatunk, amely két műszakiban üzemeltetve 200 ember munkáját végzi el. A gép hajlékony műanyagra szerelt acél „ujjai” lerázzák a bogyót a fürtről, amelyet azután szállítószalag továbbít a kombájnnal1 párhuzamosan haladó gyűjtőkocsira.
