Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984. október S. • PETŐFI NfiPE • fi Munkásvetélkedők megyeszerte! Megnövekedett könyvtáraink helytörténeti gyűjteményei­nek forgalma. Szocialista brigádtagok a megye felszabadulásáról tudósító írásokat keresnek, lakóhelyükre vonatkozó adatok után ku­tatnak. Sok családban este összedugja fejét az édesapa, nagy­lány, hogy közösen oldják meg az édesanya üzemében ki­adott versenykérdéseket. Ismerősökhöz kopogtatnak, nem tudják-e véletlenül... Mérnökök és segédmunkások, nyug­díj előtt állók és szakmunkástanulók várják izgatottan a helyes megfejtéseket. Vetélkednek megyeszerte! Minden várakozást felülmúló érdeklődés mutatkozott a Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa által, társszervekkel kö­zösen meghirdetett Négy évtized vetélkedősorozat iránt. Nincs nap, hogy legalább egy­két üzemben ne találkoznának a tudásukat, felkészültségüket ösz- szemérő brigádok. Felkészülésüket az SZMT Mű­velődési Központja és a megyei tanács művelődési osztálya mód­szertani kiadvánnyal segíti. „A lehetséges témakörök meg­jelölése mellett — olvasható Ur- bán Pálné osztályvezető előszavá­ban — az összeállítás tényanya­gokat, programjavaslatokat is megjelöl”. Hozzáteszi: „felhívjuk a munkahelyeken, a művelődési bizottságokban, valamint a szak­maközi művelődési intézmények­ben dolgozó munkatársaink fi­gyelmét, hogy e kiadványban foglalt ajánlásokat gazdagítsák, bővítsék, illetve szelektálják sa­ját megfontolásuk szerint, a helyi lehetőségeket, valamint a vetél­kedőben résztvevő dolgozók igé­nyét műveltségi szintjét figye­lembe véve.” A benevezettek bizonyára ha­szonnal forgatják — már akik­hez eljut — a módszertani füze­tet. Bársony Ferenc foglalta ösz- sze a megye felszabadításának eseménytörténetét. A kiadvány közli — helyenként sajnálatos le­egyszerűsítésekkel — öt város felszabadulásának és újjáéledé­sének adatait. Megtudható: a TIT, a megyei moziüzemi válla­lat, a színház, az Erdei Ferenc Művelődési Központ és a kiad. ványt gondozó szakszervezeti mű­velődési központ mivel, hogyan segíti a felkészülést. Kis cikk- gyűjtemény egészíti ki az össze­állítást. Nagyszerű kiskunfélegyházi kezdeményezésekről hallottunk. A Kecskeméti Konzervgyárból sok fiatal végigjárta a Battonya tér­ségében hazánk földjére lépett szovjet egységek Duna—Tisza kö­zére vezető útját. Baján is új színekkel gazdagították a vetél­kedőt. A nagy lelkesedésben kisebb hibák is rontják néhol a nemes versengés jó hatását, esetenként bosszantják a résztvevőket. Azt kérdezték egyik helyen, hogy gyalog, kerékpárral vagy páncé­loson jött-e megyénkbe az első szovjet katona? Fontos ez? A kérdés kitalálói nyilván arra akarták rávenni a vetélkedőket, hogy a helyes válasz nyomozása közben forgassák az ajánlott iro­dalmat és a keresgélés közben más információkkal is gazdagod­janak. Az elképzelésben volna is némi logika, ha az érdekeltek tudnának a javasolt irodalomról. De — így hallottam — csak a kérdéseket kapták meg. Itt-ott pontatlanul, téves következtetést sugallva fogalmazták meg a kér­déseket. Olykor a forrásmunká­ba becsúszott hibát terjesztették. (Pl.: A Kecskeméti Lapoknak nem lehetett jogelődje, mert ez volt, az első kecskeméti újság.) Az egyik nagyüzemben — ki tud­ja miért — korlátozni szeretnék a' benevező brigádok számát. Remélhető: a városi döntőkig kijavítják ezeket az apróbb — csak az ügy jelentősége miatt szót érdemlő — hibákat. Addig is jó tanulást, jó szórakozást, ve­télkedők. Heltai Nándor Filmfesztivál — sikerek nélkül Az idei, sorrendben negyven- egyedik Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról ibeszámoló tudó­sítások többsége azt állapíthatta meg: a szemle sikerült, de győz­tesek és vesztesek .nem voltak. Igazán rossz film és valódi re­mekmű nem került a közönség és a nemzetközi zsűri elé. Né­hány parázs összecsapásra azért sor került, így — a többi között — az olasz filmművészet fene­gyereke, Marco F err éri A jövő: a nő című filmjét követő sajtó- fogadáson. Ferreri minden évben a velencei seregszemle botrány­köve. Témaválasztása kétségtele­nül eredeti, a megvalósítás ruti­nos, de amit mond, amit fel­mutat, az felbőszíti a legjámbo- rabb nézőket is. Így volt ez most is. A 'napjainkban játszódó törté­net egyik főszerepét a népszerű olasz filmsztár, Ornella Muti ala­kította, 6—7 hónapos terhes asz- szonykíént. Nem kipárnázva, ha­nem a maga valóságában, mert­hogy töbhnyire csak melltartót, és apró bikinit viselt. Ez azon­ban nem akadályozta meg, hogy befészkelje magát egy házaspár otthonába, és családi ágyába, ahol vidám hancúrozások kezdemé­nyezőjeként „domborított”, a szó ezúttal kettős értelmében. A há­zasság hármasban nem sokáig tartott: a férj halálos baleset ál­dozata lett. Ornella kisasszony és a megözvegyült feleség (Hanna Schygulla) kettesben maradva, forró csókban forrt össze a lesz­bikus szerelem dicsőségére... * Steven Spielberg, az amerikai szuperfilmek egyik legismertebb alkotója (Cápa, E. T.) ezúttal is­imét bebizonyította a maga ne­mében páratlan rendezői kvali­tásait, no meg szárnyaló fantá­ziáját. Indiana Jones című szu­perfilmje Indiába vezet, még­hozzá egy rejtélyes szekta föld­alatti birodalmába, ahol a papok naponta emberáldozattal hódol­nak alvilági isteneiknek, s a kör­nyékbeli falvakból elrabolt gye­rekekkel bányásztatják a föld mélyén megbúvó szenet. Indiana Jones, a bátor archeológus beha­tol a szekta rejtekhelyére, és egy­maga legyőzi a> fanatikus gyil­kosok hatalmas seregét. A film fő jelene te: a hős és két partnere — a vonzó külsejű lokálénekesnő és egy tündéri kínai kisfiú — száguldó csilléiben menekül az üldözők elől, sok kilométer hosz- szúságú földalatti bányavágatok- ban, tűzhányók fölött, forrongó lávatengereken át. A világ film­gyártása ilyen hatásos képsorokat mindeddig aligha produkált, mint ez a csillevágta. Azok, akik az ilyesfajta ifjúsági filmeket ked­velik, bizonyára megtöltik majd a hazai mozikat is... A magyar filmművészet két alkotássail képviseltette magát az idei fesztiválon. Vészi Endre A csoda vége című művét már lát­hattuk a hazai mozikban, Jeles András Mennyei üdvözlet című művének viszont Velencében volt az ősbemutatója. Sajnos, egyik sem aratott átütő sikert, de bukás­ról sem beszélhetünk. Minden­esetre akadhatott volna alkalma­sabb új magyar produkció is, amely nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt a meglehetősen köze­pes produkciókat felsorakoztató mezőnyben. G. T. GRAFIKAI LAPOKAT KÖLCSÖNÖZ BÁRHOVÁ AZ ORSZÁGBAN Artotéka Máris nagy az érdeklődés irán­ta, pedig éppenhogy. csak műkö­dik. Óvodák, iskolák, művelődési házak máris kölcsönözni óhajta­nak a budapesti — kőbányai — Attotékából. Az Artotéka elnevezés olyan képzőművészeti gyűjteményt ta­kar, amely a' Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár X. kerületi 12. szá­mú kerületi könyvtárában léte­sült azzal a céllal, hogy képző- művészeti alkotásokat kölcsö­nözzön. A könyvtárak már hosszabb ideje nemcsak könyvek és folyó­iratok, hanem egy.éb dokumentu­mok — diafilmekr hanglemezek stb. — gyűjtői, közvetítői is. A 'képzőművészeti alkotások szín­relépése a legújabb fejlemény. Az Amerikai Egyesült Államok­ban találták ki, onnan terjedt el,, érkezett Európába. Nyugaton a kölcsönzés üzlettel is párosul: a 9' Ábrahám Rafael: Olasz házak. műveket el is adják, a kölcsön­zés mintegy közbülső lépcsőfok. A megvétel azonban nem köte­lező, csupán lehetőség. A szocia­lista országok közül a Német De­mokratikus Köztársaság és Cseh­szlovákia néhány könyvtárában létesültek az első képkölcsönzők. Harmadikként Magyarország te­remtette meg ezt az új esztétikai nevelési módot. A képzőművé­szeti kölcsönzést a miskolci és a jászberényi városi könyvtár kezd­te meg néhány esztendeje. Mis­kolcon diákat és posztereket, Jász­berényben sokszorosított grafi­kákat, és ex libriseket bocsájta- nak a beiratkozok rendelkezésé­re. A kőbányai Artotéka mindket­tőnél nagyobb, művészeti szem­pontból is tekintélyesebb alap- gyűjteménnyel nyílt meg szeptem­ber 26-án. Fametszetek, linómet­szetek, litográfiák, monotípiák, rézmetszetek, mezzotinitók, réz­karcok, akvatinták, tehát sok­szorosító eljárással készült, az Országos Széchényi Könyvtár­tól kötelespéldányként idekerü­lő lapok tára. A 4000 műalkotás­ból egyelőre 2700-at kölcsönöz­nek — például Banga Ferenc, Barcsay Jenő, Csohány Kálmán, • Az első látogatók. Gyulai Liviusz, Rékassy Csaba, Szász Endre, Würtz Ádám 1966— 1972 között készült grafikáit. Rö­videsen lűjabb lapokkal igyekez­nek bővíteni a választékot. Tverdota Miklósné dr., a könyv­tár vezetője, a gyakorlati tudnü- valókat így foglalta össze: — Egyénéknek, intézmények­nek egyaránt odaadjuk a grafi­kákat — paszpartuba és könnyű, esztétikus fémkeretbe illesztve őket. Az intézményektől nem ké­rünk pénzt, az egyéni kölcsönzők három hónapra 50 Ft kölcsönzési díj ellenében vihetnek haza egy- egy alkotást. A határidő egyszer hosszabbítható, azaz összesen fél évre 'kölcsönzünk. A vidékiek is igénkbe vehetik szolgáltatásun­kat, vagy egyénileg, úgy, hogy fölutaznak hozzánk, vagy az ille­tékes megyei könyvtár révén könyvtárközi kölcsönzéssel. Az Artotéka sok lehetőséget hordoz magában. A közönség bi­zonnyal megszokja, megkedve­li. A kőbányai könyvtár minden­esetre nagy kedvvel, szeretettel várja a vidéken élőket is. Re­méli: győzi képpel. Gy. L. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Üttörőgárdisták avatása Emlékezetes, szép ünnepség színhelye volt az elmúlt napokban Kecskeméten a Kossuth tér: száz új gárdistát avattak! A fegyveres erők napja alkalmából megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, meghallgatták dr. Szedresi István orvos-alezredes köszöntőjét, majd elmondták a pajtások az eskü szövegét- Valamennyien tagjai lettek a Szalvay Mihály nevét viselő úttörőgárdának. Mi újság Szakmáron? 'Az úttörőmunikában, különfé­le akciókban, vetélkedőkön esz­tendők óta az élmezőnyben vé­geznek a szakma ri gyerekek! „Titkukat” kutatni jöttünk hoz­zájuk, megtudni, hogyan élnek, hogyan indulnak az idén is tör­ténelmi emlékhelyet felkeresni kétszázötvenen. A hetedikes Jókaii Mór raj tag­jaival — Király Tamással, Vén Zalánnal, Tóth Mariannával, Ré- pősi Anikóval, Rab Anitával és Hajnalkával, Varga Mónikával, Katona Évával, Markella Tamás­sal az alagsori úttörőszobában erről beszélgetünk. — Igazán nincs titkunk — ne­vetnek —, csak szeretünk ebben az iskolában tanulni, együtt len­ni, szeretjük a magunk kialakí­totta programot a mozgalmi év­ben végigcsinálni... Most Isa- szegen jártunk valamennyien, és igaizán érdekes volt. 'Táborozni, kirándulni nagyon szeretünk! A nyáron csaknem százan voltunk Balatomfenyvesen, Óibányán, Csehszlovákiában! A fenyvesi .táborhelyeket jutalom­képpen kaptuk! — A Körösi Csorna vetélkedőn is jól szerepeltetek! Megbolydult méhkasként zúg­nak: igen, ott is, és milyen apró­ság miatt nem jutottak tovább! Hogyan is volt? Király Tamás, Szabadi Erika és Szabolcs nagyon alaposan fel­készült, minden lehető forrás­munkát felkutattak, elolvastak, értelmeztek. Ezek után természe­tes, hogy elsők lettek a területi vetélkedőn, eljutottak a megyei­re is. Túljutottak az elődöntőn, és amikor már csak tizenketten voltak versenyben, akkor egy néprajzi kérdésre — hogyan ké­szítették a szitát Kőrösfőn? — nem tudtak felelni. — Nem mehettünk az országos vetélkedőre — mondják. — Viszont, nagyon sok isme­rettel gyarapodtatok a felkészülés idején, és így ti is nyertesek let­tetek! A Szabadság lángja-akció- ra készültök-e? — A dédapám nekem sokat mesélt... — Az én anyukám akkor volt kislány... és elmondta... — 'Nagymamáméknál volt a Szakmarra érkező vörös katonáik konyhája a tanyaudvaron ... — Kikutattuk, hogy merről jöt­tek, hol feküdtek a sebesültek! A közös kutatómunka eredmé­nyeit is megtudom, de természe­tesen nem adhatom közre, hiszen az akció még javában tart. A raj tagjai felosztatták egy­más között a munkaterületeket, de az adatközlőket — legtöbb esetben — együtt hallgatták meg, s készítették el a belépést jelentő dolgozatot.. •• Ismét gazdagabbak lettek, töb­bet tudnak hazájuk múltjáról, arról az időről, amikor szüleik csecsemők voltak, a Duna—Tisza közén pedig a Vörös Hadsereg ka­tonái harcoltak. A ,,Szabadság lángja.. akcióba a megye úttörőcsapa­tainak túlnyomó többsége bene-' vezett. Az értékelés megkezdő­dött, de várjuk a további külde­ményeket is, hogy a legjobbakat valamennyi úttörőcsapat mun­kája közül választhassuk ki. A beküldési határidőn túl ér­kező dolgozatokat is elfogadjuk, .október 12-ig. BODNÁR ISTVÁN: Itt van az ősz Itt van az ősz a nagy csönddel. Rózsafa <bólong gyöngyökkel. Fázik a pásztor, almot szórt, csillaga pislog, titkot hord. Alszik az erdő. rőt lombbal, gyanta kicsordul illattal. Hegy tetején, hol szél hajlong: tél veti ágyát, hold cseng-bong. Tettekkel szabad hazánkért! A kecskeméti 3745. Vágó Béla úttörőcsapat a címben olvasható szép gondolatot választotta a mozgalmi esztendő jelmonda­tának. A csapatzászló ünnepén az iskola — Lánchíd utca — sport­csarnokában sorakoztak fel a leen­dő kisdobosok, a kisdobosok és az úttörők, összesen ezerötve- nen! A Kuna Lajos vezényelte út­törőzenekaruk közreműködésé­vé! ünnepélyessé tett esemé­nyen Zsdánovné Hegedűs Ma­rianna csapatvezető ismertet­te a mozgalmi esztendő felada­tait. Elmondta, hogy méltókép­pen akarják fogadni a Kecske­métre étkező „Szabadság lángját”, de már gondolnak április 4-e, va­lamint a VIT köszöntésére is. Űj értékelési rendszert vezettek be; valamennyi úttörőnek két próbát kell tennie. A mozgalmi esztendő megnyi­tó ünnepélyét Bátori Judit, Bor- siné Kisházi Katalin, valamint Farkas Ferenc vezetésével tar­tott játékos sportvetélkedő fejez­te be. A különféle futó- és dobó- számok között a gyerekek meg­ismerkedhettek a szülők és nagy­szülők kedvelt játékával, a kari­kahajtással is. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt alkalommal közölt rejtvény helyes megfejtése; Arany János: Családi kör. (Mintha lá­ba kelne valamennyi rögnek.) A sok jó megfejtő közül a követke­ző pajtások nevét sorsoltuk ki, számukra könyvjutalmat postáz­tunk: Danis Kata, Kiskőrös; Facs- kó Péter, Dávod; Kormányos Ani­kó, Dunapataj; M agy ári Levente, Kecskemét; Vágó Ilona, öreg­csertő; Solymosi Judit, Petőfi- szállás; Kovács László, János­halma; Szabó Katalin, Kecske­mét-Városföld ; Varga Lajos, Baja; Péi Ákos, Soltvadkert. összeállította; Selmeci Katalin A csalogány A csalogány leszállt egy fára és énekelt. Bejárta már a vi­lágot, és sokat látott, tudott. A fa alatt pedig egy sündisz­nó heverészett. Nagyon jól volt lakva, és kellemes volt számára a csalogány dala, mert szendergést hozott rá. A csalogány énekelt a nap­ról, a magasságos égről, és ezüstös fodrú felhőkről, ma­gasztalta a felmérhetetlen óceánt, a kristályos csermelye­ket és a csendben álmodozó tavakat. Dicsérte a jóillatú fe­hér liliomokat, damaszkuszi rózsákat, szegfűket, bazsaliko­mokat és méhfüveket. Dalolt az élettel teli cédrusokról, fe­nyőkről és tölgyekről, a para­dicsommadarakról, a tarka­tollú fácánokról és tarkabar­ka papagájokról. A nap leáldozóban volt. Bealkonyodott. A sündisznó elaludt, de a kicsi madár fönt a fán még mindig fújta. Most a csillagokat énekelte meg, melyeken szintén csalo­gányok élnek és énekelnek. A kis földi csalogány azt mond­ta, hogy a csillagok csalogá­nyai szebben énekelnek nála, de az ő szárnyai gyengék ah­hoz, hogy elrepüljön hozzájuk és megtanulja. A sündisznó felébredt, el­sétált a patakhoz, ivott egy jót és visszatért. A csalogány még mindig énekelt. A sündisznó megrázta ma­gát, és indult újból élelmet ke­resni. Jól beevett, és ismét a fa alá hömbörödött. Virradt. A csalogány folytatta éne­két. Megint a napot magasztalta, de új dallal, mely szebb yolt még az estélinél is. A sündisznó elunta a dolgot. Így rikoltott: — Elhallgass, te szürke ma­dár! Eleget emlegetted a na­pot, a csillagokat és a csilla­gok csalogányait! Nem látod be, milyen jelentéktelen vagy? Kisebb vagy, mint az én he­gyes orrom! És mid van ne­ked, hogy így nótázol? Ha ki­tépnék a tollacskáidat, nem lenne elég párnának még egyik lábacskám számára sem! •Ekkor U csalogány megsza­kította énekét és így szólt: — F elf uralkodott sündisz­nó, nagyon gazdag vagy te, hisz ezer tű is van a hátadon. És nagy mester vagy, mivel a kígyókat is meg tudod nyúz­ni, és bőrüket a tövisbokron és cserjéken szárogatod. De — bár ha ezer tűt is hordasz is a hátadon — semmi vagy te a legszegényebb szabó előtt is, ki egyetlen tűvel egész családját eltartja! Nikolaj Rajnov (Kiss Benedek fordítása)

Next

/
Oldalképek
Tartalom