Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
1984. október S. • PETŐFI NfiPE • fi Munkásvetélkedők megyeszerte! Megnövekedett könyvtáraink helytörténeti gyűjteményeinek forgalma. Szocialista brigádtagok a megye felszabadulásáról tudósító írásokat keresnek, lakóhelyükre vonatkozó adatok után kutatnak. Sok családban este összedugja fejét az édesapa, nagylány, hogy közösen oldják meg az édesanya üzemében kiadott versenykérdéseket. Ismerősökhöz kopogtatnak, nem tudják-e véletlenül... Mérnökök és segédmunkások, nyugdíj előtt állók és szakmunkástanulók várják izgatottan a helyes megfejtéseket. Vetélkednek megyeszerte! Minden várakozást felülmúló érdeklődés mutatkozott a Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa által, társszervekkel közösen meghirdetett Négy évtized vetélkedősorozat iránt. Nincs nap, hogy legalább egykét üzemben ne találkoznának a tudásukat, felkészültségüket ösz- szemérő brigádok. Felkészülésüket az SZMT Művelődési Központja és a megyei tanács művelődési osztálya módszertani kiadvánnyal segíti. „A lehetséges témakörök megjelölése mellett — olvasható Ur- bán Pálné osztályvezető előszavában — az összeállítás tényanyagokat, programjavaslatokat is megjelöl”. Hozzáteszi: „felhívjuk a munkahelyeken, a művelődési bizottságokban, valamint a szakmaközi művelődési intézményekben dolgozó munkatársaink figyelmét, hogy e kiadványban foglalt ajánlásokat gazdagítsák, bővítsék, illetve szelektálják saját megfontolásuk szerint, a helyi lehetőségeket, valamint a vetélkedőben résztvevő dolgozók igényét műveltségi szintjét figyelembe véve.” A benevezettek bizonyára haszonnal forgatják — már akikhez eljut — a módszertani füzetet. Bársony Ferenc foglalta ösz- sze a megye felszabadításának eseménytörténetét. A kiadvány közli — helyenként sajnálatos leegyszerűsítésekkel — öt város felszabadulásának és újjáéledésének adatait. Megtudható: a TIT, a megyei moziüzemi vállalat, a színház, az Erdei Ferenc Művelődési Központ és a kiad. ványt gondozó szakszervezeti művelődési központ mivel, hogyan segíti a felkészülést. Kis cikk- gyűjtemény egészíti ki az összeállítást. Nagyszerű kiskunfélegyházi kezdeményezésekről hallottunk. A Kecskeméti Konzervgyárból sok fiatal végigjárta a Battonya térségében hazánk földjére lépett szovjet egységek Duna—Tisza közére vezető útját. Baján is új színekkel gazdagították a vetélkedőt. A nagy lelkesedésben kisebb hibák is rontják néhol a nemes versengés jó hatását, esetenként bosszantják a résztvevőket. Azt kérdezték egyik helyen, hogy gyalog, kerékpárral vagy páncéloson jött-e megyénkbe az első szovjet katona? Fontos ez? A kérdés kitalálói nyilván arra akarták rávenni a vetélkedőket, hogy a helyes válasz nyomozása közben forgassák az ajánlott irodalmat és a keresgélés közben más információkkal is gazdagodjanak. Az elképzelésben volna is némi logika, ha az érdekeltek tudnának a javasolt irodalomról. De — így hallottam — csak a kérdéseket kapták meg. Itt-ott pontatlanul, téves következtetést sugallva fogalmazták meg a kérdéseket. Olykor a forrásmunkába becsúszott hibát terjesztették. (Pl.: A Kecskeméti Lapoknak nem lehetett jogelődje, mert ez volt, az első kecskeméti újság.) Az egyik nagyüzemben — ki tudja miért — korlátozni szeretnék a' benevező brigádok számát. Remélhető: a városi döntőkig kijavítják ezeket az apróbb — csak az ügy jelentősége miatt szót érdemlő — hibákat. Addig is jó tanulást, jó szórakozást, vetélkedők. Heltai Nándor Filmfesztivál — sikerek nélkül Az idei, sorrendben negyven- egyedik Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról ibeszámoló tudósítások többsége azt állapíthatta meg: a szemle sikerült, de győztesek és vesztesek .nem voltak. Igazán rossz film és valódi remekmű nem került a közönség és a nemzetközi zsűri elé. Néhány parázs összecsapásra azért sor került, így — a többi között — az olasz filmművészet fenegyereke, Marco F err éri A jövő: a nő című filmjét követő sajtó- fogadáson. Ferreri minden évben a velencei seregszemle botrányköve. Témaválasztása kétségtelenül eredeti, a megvalósítás rutinos, de amit mond, amit felmutat, az felbőszíti a legjámbo- rabb nézőket is. Így volt ez most is. A 'napjainkban játszódó történet egyik főszerepét a népszerű olasz filmsztár, Ornella Muti alakította, 6—7 hónapos terhes asz- szonykíént. Nem kipárnázva, hanem a maga valóságában, merthogy töbhnyire csak melltartót, és apró bikinit viselt. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy befészkelje magát egy házaspár otthonába, és családi ágyába, ahol vidám hancúrozások kezdeményezőjeként „domborított”, a szó ezúttal kettős értelmében. A házasság hármasban nem sokáig tartott: a férj halálos baleset áldozata lett. Ornella kisasszony és a megözvegyült feleség (Hanna Schygulla) kettesben maradva, forró csókban forrt össze a leszbikus szerelem dicsőségére... * Steven Spielberg, az amerikai szuperfilmek egyik legismertebb alkotója (Cápa, E. T.) ezúttal isimét bebizonyította a maga nemében páratlan rendezői kvalitásait, no meg szárnyaló fantáziáját. Indiana Jones című szuperfilmje Indiába vezet, méghozzá egy rejtélyes szekta földalatti birodalmába, ahol a papok naponta emberáldozattal hódolnak alvilági isteneiknek, s a környékbeli falvakból elrabolt gyerekekkel bányásztatják a föld mélyén megbúvó szenet. Indiana Jones, a bátor archeológus behatol a szekta rejtekhelyére, és egymaga legyőzi a> fanatikus gyilkosok hatalmas seregét. A film fő jelene te: a hős és két partnere — a vonzó külsejű lokálénekesnő és egy tündéri kínai kisfiú — száguldó csilléiben menekül az üldözők elől, sok kilométer hosz- szúságú földalatti bányavágatok- ban, tűzhányók fölött, forrongó lávatengereken át. A világ filmgyártása ilyen hatásos képsorokat mindeddig aligha produkált, mint ez a csillevágta. Azok, akik az ilyesfajta ifjúsági filmeket kedvelik, bizonyára megtöltik majd a hazai mozikat is... A magyar filmművészet két alkotássail képviseltette magát az idei fesztiválon. Vészi Endre A csoda vége című művét már láthattuk a hazai mozikban, Jeles András Mennyei üdvözlet című művének viszont Velencében volt az ősbemutatója. Sajnos, egyik sem aratott átütő sikert, de bukásról sem beszélhetünk. Mindenesetre akadhatott volna alkalmasabb új magyar produkció is, amely nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt a meglehetősen közepes produkciókat felsorakoztató mezőnyben. G. T. GRAFIKAI LAPOKAT KÖLCSÖNÖZ BÁRHOVÁ AZ ORSZÁGBAN Artotéka Máris nagy az érdeklődés iránta, pedig éppenhogy. csak működik. Óvodák, iskolák, művelődési házak máris kölcsönözni óhajtanak a budapesti — kőbányai — Attotékából. Az Artotéka elnevezés olyan képzőművészeti gyűjteményt takar, amely a' Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. kerületi 12. számú kerületi könyvtárában létesült azzal a céllal, hogy képző- művészeti alkotásokat kölcsönözzön. A könyvtárak már hosszabb ideje nemcsak könyvek és folyóiratok, hanem egy.éb dokumentumok — diafilmekr hanglemezek stb. — gyűjtői, közvetítői is. A 'képzőművészeti alkotások színrelépése a legújabb fejlemény. Az Amerikai Egyesült Államokban találták ki, onnan terjedt el,, érkezett Európába. Nyugaton a kölcsönzés üzlettel is párosul: a 9' Ábrahám Rafael: Olasz házak. műveket el is adják, a kölcsönzés mintegy közbülső lépcsőfok. A megvétel azonban nem kötelező, csupán lehetőség. A szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia néhány könyvtárában létesültek az első képkölcsönzők. Harmadikként Magyarország teremtette meg ezt az új esztétikai nevelési módot. A képzőművészeti kölcsönzést a miskolci és a jászberényi városi könyvtár kezdte meg néhány esztendeje. Miskolcon diákat és posztereket, Jászberényben sokszorosított grafikákat, és ex libriseket bocsájta- nak a beiratkozok rendelkezésére. A kőbányai Artotéka mindkettőnél nagyobb, művészeti szempontból is tekintélyesebb alap- gyűjteménnyel nyílt meg szeptember 26-án. Fametszetek, linómetszetek, litográfiák, monotípiák, rézmetszetek, mezzotinitók, rézkarcok, akvatinták, tehát sokszorosító eljárással készült, az Országos Széchényi Könyvtártól kötelespéldányként idekerülő lapok tára. A 4000 műalkotásból egyelőre 2700-at kölcsönöznek — például Banga Ferenc, Barcsay Jenő, Csohány Kálmán, • Az első látogatók. Gyulai Liviusz, Rékassy Csaba, Szász Endre, Würtz Ádám 1966— 1972 között készült grafikáit. Rövidesen lűjabb lapokkal igyekeznek bővíteni a választékot. Tverdota Miklósné dr., a könyvtár vezetője, a gyakorlati tudnü- valókat így foglalta össze: — Egyénéknek, intézményeknek egyaránt odaadjuk a grafikákat — paszpartuba és könnyű, esztétikus fémkeretbe illesztve őket. Az intézményektől nem kérünk pénzt, az egyéni kölcsönzők három hónapra 50 Ft kölcsönzési díj ellenében vihetnek haza egy- egy alkotást. A határidő egyszer hosszabbítható, azaz összesen fél évre 'kölcsönzünk. A vidékiek is igénkbe vehetik szolgáltatásunkat, vagy egyénileg, úgy, hogy fölutaznak hozzánk, vagy az illetékes megyei könyvtár révén könyvtárközi kölcsönzéssel. Az Artotéka sok lehetőséget hordoz magában. A közönség bizonnyal megszokja, megkedveli. A kőbányai könyvtár mindenesetre nagy kedvvel, szeretettel várja a vidéken élőket is. Reméli: győzi képpel. Gy. L. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Üttörőgárdisták avatása Emlékezetes, szép ünnepség színhelye volt az elmúlt napokban Kecskeméten a Kossuth tér: száz új gárdistát avattak! A fegyveres erők napja alkalmából megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, meghallgatták dr. Szedresi István orvos-alezredes köszöntőjét, majd elmondták a pajtások az eskü szövegét- Valamennyien tagjai lettek a Szalvay Mihály nevét viselő úttörőgárdának. Mi újság Szakmáron? 'Az úttörőmunikában, különféle akciókban, vetélkedőkön esztendők óta az élmezőnyben végeznek a szakma ri gyerekek! „Titkukat” kutatni jöttünk hozzájuk, megtudni, hogyan élnek, hogyan indulnak az idén is történelmi emlékhelyet felkeresni kétszázötvenen. A hetedikes Jókaii Mór raj tagjaival — Király Tamással, Vén Zalánnal, Tóth Mariannával, Ré- pősi Anikóval, Rab Anitával és Hajnalkával, Varga Mónikával, Katona Évával, Markella Tamással az alagsori úttörőszobában erről beszélgetünk. — Igazán nincs titkunk — nevetnek —, csak szeretünk ebben az iskolában tanulni, együtt lenni, szeretjük a magunk kialakította programot a mozgalmi évben végigcsinálni... Most Isa- szegen jártunk valamennyien, és igaizán érdekes volt. 'Táborozni, kirándulni nagyon szeretünk! A nyáron csaknem százan voltunk Balatomfenyvesen, Óibányán, Csehszlovákiában! A fenyvesi .táborhelyeket jutalomképpen kaptuk! — A Körösi Csorna vetélkedőn is jól szerepeltetek! Megbolydult méhkasként zúgnak: igen, ott is, és milyen apróság miatt nem jutottak tovább! Hogyan is volt? Király Tamás, Szabadi Erika és Szabolcs nagyon alaposan felkészült, minden lehető forrásmunkát felkutattak, elolvastak, értelmeztek. Ezek után természetes, hogy elsők lettek a területi vetélkedőn, eljutottak a megyeire is. Túljutottak az elődöntőn, és amikor már csak tizenketten voltak versenyben, akkor egy néprajzi kérdésre — hogyan készítették a szitát Kőrösfőn? — nem tudtak felelni. — Nem mehettünk az országos vetélkedőre — mondják. — Viszont, nagyon sok ismerettel gyarapodtatok a felkészülés idején, és így ti is nyertesek lettetek! A Szabadság lángja-akció- ra készültök-e? — A dédapám nekem sokat mesélt... — Az én anyukám akkor volt kislány... és elmondta... — 'Nagymamáméknál volt a Szakmarra érkező vörös katonáik konyhája a tanyaudvaron ... — Kikutattuk, hogy merről jöttek, hol feküdtek a sebesültek! A közös kutatómunka eredményeit is megtudom, de természetesen nem adhatom közre, hiszen az akció még javában tart. A raj tagjai felosztatták egymás között a munkaterületeket, de az adatközlőket — legtöbb esetben — együtt hallgatták meg, s készítették el a belépést jelentő dolgozatot.. •• Ismét gazdagabbak lettek, többet tudnak hazájuk múltjáról, arról az időről, amikor szüleik csecsemők voltak, a Duna—Tisza közén pedig a Vörös Hadsereg katonái harcoltak. A ,,Szabadság lángja.. akcióba a megye úttörőcsapatainak túlnyomó többsége bene-' vezett. Az értékelés megkezdődött, de várjuk a további küldeményeket is, hogy a legjobbakat valamennyi úttörőcsapat munkája közül választhassuk ki. A beküldési határidőn túl érkező dolgozatokat is elfogadjuk, .október 12-ig. BODNÁR ISTVÁN: Itt van az ősz Itt van az ősz a nagy csönddel. Rózsafa <bólong gyöngyökkel. Fázik a pásztor, almot szórt, csillaga pislog, titkot hord. Alszik az erdő. rőt lombbal, gyanta kicsordul illattal. Hegy tetején, hol szél hajlong: tél veti ágyát, hold cseng-bong. Tettekkel szabad hazánkért! A kecskeméti 3745. Vágó Béla úttörőcsapat a címben olvasható szép gondolatot választotta a mozgalmi esztendő jelmondatának. A csapatzászló ünnepén az iskola — Lánchíd utca — sportcsarnokában sorakoztak fel a leendő kisdobosok, a kisdobosok és az úttörők, összesen ezerötve- nen! A Kuna Lajos vezényelte úttörőzenekaruk közreműködésévé! ünnepélyessé tett eseményen Zsdánovné Hegedűs Marianna csapatvezető ismertette a mozgalmi esztendő feladatait. Elmondta, hogy méltóképpen akarják fogadni a Kecskemétre étkező „Szabadság lángját”, de már gondolnak április 4-e, valamint a VIT köszöntésére is. Űj értékelési rendszert vezettek be; valamennyi úttörőnek két próbát kell tennie. A mozgalmi esztendő megnyitó ünnepélyét Bátori Judit, Bor- siné Kisházi Katalin, valamint Farkas Ferenc vezetésével tartott játékos sportvetélkedő fejezte be. A különféle futó- és dobó- számok között a gyerekek megismerkedhettek a szülők és nagyszülők kedvelt játékával, a karikahajtással is. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt alkalommal közölt rejtvény helyes megfejtése; Arany János: Családi kör. (Mintha lába kelne valamennyi rögnek.) A sok jó megfejtő közül a következő pajtások nevét sorsoltuk ki, számukra könyvjutalmat postáztunk: Danis Kata, Kiskőrös; Facs- kó Péter, Dávod; Kormányos Anikó, Dunapataj; M agy ári Levente, Kecskemét; Vágó Ilona, öregcsertő; Solymosi Judit, Petőfi- szállás; Kovács László, Jánoshalma; Szabó Katalin, Kecskemét-Városföld ; Varga Lajos, Baja; Péi Ákos, Soltvadkert. összeállította; Selmeci Katalin A csalogány A csalogány leszállt egy fára és énekelt. Bejárta már a világot, és sokat látott, tudott. A fa alatt pedig egy sündisznó heverészett. Nagyon jól volt lakva, és kellemes volt számára a csalogány dala, mert szendergést hozott rá. A csalogány énekelt a napról, a magasságos égről, és ezüstös fodrú felhőkről, magasztalta a felmérhetetlen óceánt, a kristályos csermelyeket és a csendben álmodozó tavakat. Dicsérte a jóillatú fehér liliomokat, damaszkuszi rózsákat, szegfűket, bazsalikomokat és méhfüveket. Dalolt az élettel teli cédrusokról, fenyőkről és tölgyekről, a paradicsommadarakról, a tarkatollú fácánokról és tarkabarka papagájokról. A nap leáldozóban volt. Bealkonyodott. A sündisznó elaludt, de a kicsi madár fönt a fán még mindig fújta. Most a csillagokat énekelte meg, melyeken szintén csalogányok élnek és énekelnek. A kis földi csalogány azt mondta, hogy a csillagok csalogányai szebben énekelnek nála, de az ő szárnyai gyengék ahhoz, hogy elrepüljön hozzájuk és megtanulja. A sündisznó felébredt, elsétált a patakhoz, ivott egy jót és visszatért. A csalogány még mindig énekelt. A sündisznó megrázta magát, és indult újból élelmet keresni. Jól beevett, és ismét a fa alá hömbörödött. Virradt. A csalogány folytatta énekét. Megint a napot magasztalta, de új dallal, mely szebb yolt még az estélinél is. A sündisznó elunta a dolgot. Így rikoltott: — Elhallgass, te szürke madár! Eleget emlegetted a napot, a csillagokat és a csillagok csalogányait! Nem látod be, milyen jelentéktelen vagy? Kisebb vagy, mint az én hegyes orrom! És mid van neked, hogy így nótázol? Ha kitépnék a tollacskáidat, nem lenne elég párnának még egyik lábacskám számára sem! •Ekkor U csalogány megszakította énekét és így szólt: — F elf uralkodott sündisznó, nagyon gazdag vagy te, hisz ezer tű is van a hátadon. És nagy mester vagy, mivel a kígyókat is meg tudod nyúzni, és bőrüket a tövisbokron és cserjéken szárogatod. De — bár ha ezer tűt is hordasz is a hátadon — semmi vagy te a legszegényebb szabó előtt is, ki egyetlen tűvel egész családját eltartja! Nikolaj Rajnov (Kiss Benedek fordítása)
