Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
Várható időjárás ma estig: Eleinte kevés felhő, száraz idő lett, majd délnyugat felől újabb felhősödés kezdődik, és a délutáni óráktól már ismét számítani lehet záporokra, zivatarokra. A délire, délnyugatira forduló szél erős, többfelé viharos lesz. Az évszakhoz képe&t meleg idő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 25 fok körül valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 234. szám Árat 1,40 Ft 1984. október 5. péntek Magyar felszólalás Stockholmban A stockholmi konferencia csütörtöki ülésén felszólalt Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete, aki a magyar küldöttséget is vezeti. A jogilag is kötelező erejű magatartási normák között különösen fontos az erőszakról való lemondás megerősítése, amely a leghatékonyabb a szocialista országok által javasolt szerződés keretében valósítható meg — mondotta a magyar küldöttség vezetője, egyidejűleg kifejezve készségünket a katonai bizalomerősítő intézkedések kidolgozására is. ORSZÁÓOS KÖZMŰVELŐDÉSI VITAFÓRUM Nyitottság és szocialista értékek Tegnap a Parlament Kongresz- szusi termében megkezdődött az országos közművelődési tanácskozás. A kétnapos konferencián a’ közművelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt idő legfontosabb tapasztalatait vitatják meg. Több száz népművelő, szociológus, kultúrakutató és számos más, a kulturális életben tevékenykedő szakember elemzi azokat a társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a köz- művelődésnek is választ kell adnia. A megnyitón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság .tagjai, és Pozsgay Imre, a 'Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Megnyitó beszédéiben Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke emlékeztetett: a .tíz évvel ezelőtt tartott hasonló tanácskozás fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse az 1074-es köz- művelődési párthatározat egyséKöpeczi Béla beszéde ges értelmezését, és biztatást, ösztönzést adjon annak gyakorlati végrehajtásához. Egy évtized múltán politikai és szakmai kötelesség az áttekintés, és szükség van arra is, hogy az időközben megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények figyelembe vételével gondoljuk újra és vitassuk mag: mit kell tennünk a hosz- szú távra érvényes közművelődési párthatározat még eredményesebb végrehajtásáért — mondotta. A megnyitó 'beszédet követően Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott vitaindító előadást a közművelődés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. Az elmúlt tíz esztendő fejlődési tendenciáit áttekintve hangsúlyozta: jelentős eredményeket értünk el a kultúra demokratizálódásában. Mint mondotta: ma a megfelelő korosztályú gyermekek 96 százaléka végzi el az általános iskolát, 78 százaléka szerez bizonyítványt 'középfokon, vagyis szakmunkásképzőben, szakközépiskolában, illetve gimnáziumban. Nőtt a felsőfokú iskolai végzettségűek száma. A rádió műsora minden otthonba eljut, a televízió-előfizetők száma elérte a 2,9 milliót. A lakosság vásárolta könyvek értéke 1983-ban 3,1 milliárd forint volt, átlagosan egy-egy lakosra 7--8 kötet jutott. Jelentősen nőtt a múzeum- és kiállításlátogatók szánna és tavaly már meghaladta a 18 milliót. Számottevő fejlődés Elleniben stagnál a színházak .látogatóinak, az amatőrmozgalom résztvevőinek, a könyvtárakba beiraitkozókraak, a koncertlátogatóknak a száma, s a tíz évvel ezelőttihez képest visszaesett a mozilátogatók, a szakkörök száma. ■Emelkedett viszont az ismeret- terjesztő előadásokon- résztvevők aránya, gyarapodott a 'hanglemez- kiadás és -vásárlás. 1981-es statisztikai adatok szerint a közöntFolytatás a 2. oldalon.) ITTHON IS LEHET ÚJAT TANULNI Szőlőtermesztők, borászok szakmai napja Kecelen Tegnap Kecelen a Nevelési Központban gyűltek össze a szőlőtermesztő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek szakemberei, hogy a szőlő és bortermelés jelenlegi helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről, valamint az ágazat gépesítéséről tanácskozzanak. Dr. Csepregi Pál, a Kertészeti Egyetem tanára elmondta, hogy ez az időszak — nyár vége, ősz eleje — nemcsak a betakarítás, .hanem a szellemi felkészülés ideje is. Ma már nem okvetlen szükséges külföldre menniük a gazdálkodóknak, hogy újat, megvalósítható fogásóikat ellessenek. Jó alkalom nyílik erre az élenjáró mezőgazdasági üzemeknél tett látogatásokon, tanácskozásokon. A keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet tevékenységéről az elnök, Csipke Sándor szólt. A gazdaságban igen jelentős az úgynevezett tagsági telepítésű szőlő, s a borászat. Sok olyan eredményt mutathatnak be a társgazdaságok szakembereinek, amelyeket kellő megfontolás után, a helyi viszonyok szerint alkalmazhatnak. A szőlő- és bortermelés jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit ^taglalta a Kertészeti Egyetem ökonómiai Intézetének docense, dr. Klenczner Andrásáé. Kiemelte a komplex szemlélet jelentőségét, hiszen a szőlő 90 százalékából bort készítenek, nem mindegy tehát, hogy e végtermék milyen mértékben, és hogyan értékesíhető. Megemlítette, hogy új ültetvény telepítését csak a legoptimálisabb helyre szabad elkezdeni. A borászat fejlesztésében elsősorban a minőség színvonalának emelését célszerű szem előtt tartani, amihez a technológiai fegyelem javítása szükséges. Miután a szőlőtermesztő nagyüzemek különböző módon fejlődtek, választaniuk keli a jövőben az önálló fejlesztés, illetve a kapcsolatok kiépítése, az együttműködés megszervezése között. Kis Ferenc, a Gyöngyösi Állami Gazdaság társulásvezetője arról beszélt, hogy a termelési rendszert a gazdaságosabb termelés érdekében alakították társulássá. A MÉM Műszaki Intézet tudományos osztályvezétője, dr. Göblös Gábor gépesítésfejleszté- si javaslatokat tett a megjelent szakembereknek. A tervek szerint 1985-től bővül az erőgépek, a talajművelő gépék, a növényvédő szerek és a vegyszeres gyomirtás eszközeinek választéka. A meghívottak között szerepelt Hans Möschle, a bécsi Mösohle- Agrártechnik vezetője, aki saját fejlesztésű gépeit mutatta be. Ezeket a gépeket, illetve a keceli Szőlőfürt Termelőszövetkezet házi . kivitelezésű szőlőművelő eszközeit bemutatón nézhették meg a részt vevő szakemberek. G. E. BESZÁMOLÓ A NÉPI ELLENŐRÖK MUNKÁJÁRÓL Ülést tartott Rács-Kiskun megye Tanácsa Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. Az ülést dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, üdvözölte a testület tagjait, a jelenlévő országgyűlési képviselőket, a meghívottakat, közöttük Szálkái Tóth Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesét és Kocsis Pált, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala területi felelősét. Ezután a tanács elfogadta a végrehajtó bizottság által javasolt napirendet: — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. — Beszámoló a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról. — Jelentés a megyei tanács termelési és ellátási bizottságának tevékenységéről. — Különfélék. — Interpellációk. Az első napirendi pontként szereplő tájékoztatót a tanács elfogadta, majd Szvorény János, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a megyei NEB munkájáról szóló, a tanácstagok által írásban előre megkapott beszámolóhoz. A tapasztalatok hasznosítása Megállapítja a beszámoló, hogy a népi ellenőrzési bizottság legutóbb 1978-ban számolt be munkájáról a megyei tanácsnak. Az azóta eltelt hat esztendőben 269 témakörben végeztek vizsgálatot, 1215 közérdekű bejelentést és *269 magánpanaszt intéztek el. több mint ezer gyors közbelépéssel segítették az állampolgárok ügyeinek intézését, s összesen 3962 egységnél folytattak vizsgálatot. A megyei népi ellenőrzési bizottság munkáját a VI. ötéves terv sikeres teljesítése érdekében a legfontosabb társadalmi, gazdasági feladatok végrehajtására összpontosítja. Nagy gondot fordít az állami és állampolgári fegyelem erősítésére, a lakosság közérdekű bejelentéseinek és panaszainak vizsgálatára, a közélet tisztaságára. A lakosság széles rétegeinek életfeltételeit érintő vizsgálatok az utóbbi években egyre nagyobb társadalmi visszhangra találtak. A VI. ötéves tervben a népgazdasági egyensúly, a hatékonyság, a minőség javítását szolgáló ellenőrzések kerültek előtérbe. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó egységek többsége eredményesen valósítja meg legMegelőzés, segítés A vizsgálatok feltárják a gazdálkodás eredményeit, a változás kedvező folyamatait és a kibontakozást akadályozó tényezőket is. Erre azért van nagy szükség, mert a vállalkozási szellem erősítése, az ésszerű kezdeményezés, kockázatvállalás egyre fontosabb követelmény a gazdálkodásban. A népi ellenőrök viszont nem elégedhetnek meg pusztán a tények regisztrálásával. Kötelességük. hogy a hibák kijavítására felhívják az illetékes vezetők figyelmét, megfelelő javaslatokat tegyenek. Ha viszont a szó nem elég, a népi ellenőrzési bizottság fontosabb feladatait. Fejlődési lehetőségeikben kibontakozóban van az a kívánatos differenciálódás, amely a hatékonysági, jövedelmezőségi különbségekből adódik. Számos területen tapasztaltak azonban a népi ellenőrök rugalmatlanságot, az élő- és a gépi munkával való nem megfelelő gazdálkodást. Egyes szerveknél a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás nem •folyamatos, emiatt a gazdálkodásban, az irányításban fogyatékosságok, megtorpanások mutatkoznak. Többször előfordul, hogy fontos kormányhatározatok végrehajtása vontatottan halad, s csak részben valósítják meg azokat. A munka további javítására a gazdálkodó és felügyeleti szervek számos intézkedést tettek — váltakozó eredménnyel. A változással több területen nem lehetünk elégedettek. így például a belső ellenőrzés színvonalával, illetve ezek megállapításai hasznosításának alacsony hatásfokával, a termelési szerkezet korszerűtlenségével, az anyagi érdekeltség és a munkafegyelem nem megfelelő színvonalával, az állampolgári fegyelem hiányosságaival. más eszközökhöz folyamodik. így például az elmúlt hat évben mintegy 900 személy ellen kezde. ményezett valamilyen fegyelmező intézkedést, két gazdasági bírságra tett javaslatot, s huszonhat esetben tett büntető feljelentést. Az említett majdnem négyezer vizsgált egységhez több mint hatezer úgynevezett realizálási felhívást, javaslatot küldték. Ennek húsz százaléka olyan volt, amelyre az intézkedést — jogsértés megszüntetését, fegyelmi, kártérítési eljárás megindítását — meg kellett tenni. Előfordult — hangsúlyozza a • Szvorény János beszél. beszámoló —, hogy a megállapításokkal való egyetértés, a javaslatok elfogadása és intézkedések kilátásba helyezése ellenére az ellenőrzés többször nem hozta meg a kívánt és reálisan is várható eredményt. A népi ellenőrzési bizottság ilyen esetekben is következetesen érvényt szerez a törvény előírásainak, szükség esetén a jogi eszközöket is felhasználják, a személyi felelősség felvetésével együtt. Az intézkedések eredményességéről az utóellenőrzések különböző módszereivel gyakrabban meggyőződnek. Az alapvizsgálatoknak körülbelül negyven százalékát követik utóvizsgálatok. A NEB figyelmeztetéseinek, megállapításainak legfontosabb célja a szemléletváltozásba megelőzés, a segítés. A vizsgálatok széles Körű hasznosítása érdekében mind a megyei mind pedig a területi bizottságok az elmúlt hat évben több mint ezer különböző fórumon — üzemi gyűlés, ankét, közgyűlés stb. — 33 ezer ember előtt ismertették az ellenőrzés célját, megállapításait és az intézkedési felhívásokat. (Folytatás a 3. oldalon.) • A tanácstagok egy csoportja. (Straszer András (elvételei) • A keceli Szölőfürt Szakszövetkezet önjáró pneumatikus metszőgépe. Mi lsem természetesebb látvány a rendezett falusi udvarnál. Mindennapos eset, , hogy a iszérűn elhullott szénát, zöld- takarmányt szálanként szedik ■össze a gazdák. Szombatonként a virágoskerttől a pajtáig söpör a gazdasszony, akár van szemét, akár nincs az első vagy-a hátsó udvarban. Mi készteti erre a falusi embereket? A takarékosság? A velük született rendszeretet? Valószínűleg, ez is, az is. A hajdanvolt szűkös évtizedek megtanították őket a szalmaszálnyi értékek megbecsülésére, a falu közvéleménye pedig környezetük ápolására. Gyakoriak a virágos majorok, a gondosan felsöpört utak az istállók körül. Szabad idejükben csinosítják környezetüket az emberek. Igaz, mind több gazdaságban ösztönzik is erre őket. örvendetesen terjednek az úgynevezett majorszemlék. ősszel és tavasszal erre a feladatra alakult bizottságok járják körbe az állattartó telepeket, szétnéznek a határban, s értékelik a környezetszépítő buzgalmat. Nemcsak azért, mert mostanában divatos dolog az ösztönzés, hanem mert valójában akarják a rendet, ezért anyagilag is sok helyen elismerik a szorgalmat. No nem nagy összeggel, éppen csak annyival, amennyit még nem érdemes szétosztani a telepen dolgozók között, de már értelmes közös programra fel lehet használni. így mintegy sugallják is a felhasználás módját, hiszen ezt a csekély összeget közös kirándulásra, színházlátogatásra költik a brigádok. Bizonyos, hogy nem ablakon kidobott pénz ez a gazdaságokban. Éppen ellenkezőleg, a leggyümölcsözőbb befektetések egyike. S nem is új felfedezés a környezetcsinosítók ösztönzése. A régi mondás szerint ugyanié „megnézem portádat, megmondom ki vagy". Magyarán: aki igényes környezetére, az hasonlóképpen gondolkodik munkájáról is. A rend, a tisztaság része' a termelési kultúrának, egyfajta fegyelmező erő a gazdálkodásban. A következetes gazdaságvezetés mindenütt segíti és sietteti is e folyamat ki- * teljesedését. V. F. J.
