Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
8 • PETŐFI NÉPE « 1984. október 5. X LENGYELORSZÁG Szakszervezeti egységtörekvések V «§§MimMÍÉÉÉKÍÉÉÍííí^MhMÉI1ti^ÉMMÉÉÉ Országos közművelődési vitafórum HADERÖCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Érdemi fejlemények nélkül A NATO-országok idei javaslatai visszavetették a közén-euró- pai haderők csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokat, hangoztatta a tegnapi ülésen Lubomir Sopov bolgár nagykövet. A múlt héten kezdődött új forduló második ülésén a bolgár diplomata volt az egyetlen felszólaló. Az áprilisi NATO-javaslatok egy sor kérdésben visszalépést jelentenek korábban született megállapodásokhoz képest, mondotta a nagykövet, hangoztatva: a NATO-országok, állítólagos tárgyalási és megegyezési készségük ellenére, semmiféle építő javaslatot nem tettek sem a haderők korlátozására, sem azok csökkentésére. A Varsói Szerződés országai változatlanul készek a tisztességes, a kölcsönös előnyökön alapuló megállapodásokra. Megfigyelők a következő, az amerikai elnökválasztás előtti időszakban nem várnak érdemi fejleményeket a bécsi fórumon. Pandzsáb központi kormányzása Indira Gandhi indiai miniszterelnök hat hónappal meghosz- szabbította Pandzsáb szövetségi állam központi kormányzását. Pandzsábot tavaly október 6-án helyezték közvetlenül az új-delhi szövetségi kormány irányítása alá a szikh szélsőségesek által szított zavargások miatt. Brandt tiltakozik az SS-gyűlés ellen Willy Brandt volt nyugatnémet kancellár szerdán tiltakozott a 4. SS-hadosztály veteránjainak október 13—14-én a Würzburg melletti Marktheideníeldben tartandó összejövetele ellen. A találkozó ellen tüntetéseket helyeztek kilátásba különböző nyugatnémet .társadalmi szervezetek és szakszervezetek is. A 4. SS- hadosztály főleg Görögországban követett el véres bűncselekményeket. 1943- ban Kalávriita városában lemészároltak 1200 embert, köztük sok gyermeket. 1944 júniusában 218 ellenállónak tartott görögöt gyilkoltak meg. A hadosztály bűn- cselekményeit a nürnbergi per vádirata is tartalmazza. VARSÖ A poznani vajdaság szakszervezetei a lengyel szakszervezeti mozgalom országos egységülését sürgetik. Felhívással fordultak a többi lengyel szakszervezethez: hangsúlyozták, hogy fő feladatúiknak a dolgozók érdek- védelmét tekintik, de egyre nagyobb befolyást szeretnének gyakorolni az országban végbemenő A brit Munkáspárt kongresz- szusa csütörtökön túlnyomó többséggel úgy döntött, hogy ha a párt hatalomra .kerülj újból államosítja a konzervatív .kormány által magánkézbe visszaadott iparágakat és vállalatokat. A bonyolult és mehéz spanyol gazdasági és politikai I helyzet megjavításának • lehetőségét remélte mindenki, politikus csakúgy, mint az egyszerű \ polgár egyaránt attól az ügynevezett társadalmi 'szerződéstől, amelyet a nyár idereka óta 'próbált kidolgozni a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók hármasa. Egy ilyen egyezményre kétségkívül igen nagy szüksége ilett * volna Hispániának, hiszen a gazdaság gondjai nyomasztóak, tíz 'százalékosnál jóval magasabb a imun- kanélküliség (a hivatalos ésV a szakszervezeti adatok persze jócskán eltérnek), 12 százalék körüli lesz az idei infláció, komoly {bajok vannak a spanyol gruk versenyképességével külföldön. Tehát hatalmas problémákat kellene leküzdenie az országnak, s gz vitán felül leginkább a társadalmi békesség légkörében kecsegtetne sikerrel. Ezt szolgálta volna a szerződés, amely ' /voltaképpen kompromisszum a dolgozó tömegeket képviselő szakszervezetek és a vállalkozói szempontokat képviselő munkáltatók, valamint az ország általános gazdasági érdekeit Iszem előtt tartó kormány között. A várt kompromisszum azonban nem született meg. Szerdán ugyanis ia legnagyobb szakszervezet, a munkásbizottságok szövetsége bejelentette, hogy ?iem írhatja alá a szerződéstj mert az a kormány által kialakított ; formában nem felel meg a dolgozók érdekeinek. A szakszervezet álláspontja szerint a szocialista társadalmi és gazdasági folyamatokra is, mozgósítaná akarják a dolgozókat a hatékonyabb termelőmunkára. Megerősítették, hogy a torzulásoktól mentes szocialista rendszert kívánják erősíteni. Sürgették, hogy a ma még széttagolt lengyel szak- szervezeti mozgalom dolgozzon ki egységes országos programot. A határozat szerint a munkáspárti kormány kártalanítani .fogja a tulajdonosokat. Azt az indítványt, hogy ellenszolgáltatás nélkül államosítsanak, a kongresszus elvetette. kabinet „engedett a munkáltatók zsarolásának". A vállalkozók ugyanis a gazdaság össznemzeti érdekének nevezték, hogy a költségek csökkentésére a , spanyol áruk versenyképességének j javítása végett erőteljesen mérsékeljék a béremeléseket. Ezáltal azonban a szerződés jövőre csak 5,5—7,5 százalékos átlagos > béremelést helyez kilátásba, 'miközben a pénzromlás ilegalább 11— 12 százalékos. Tehát — vélekedik a munkásbizottság — ismét a bérből és fizetésből lélökre hárul a gazdaság talpraállításának ter- héből a túlnyomó rész., Ráadásul a kormány és a munkáltatók szinte isemmit i nem ajánlanak a munkanélküliség csökkentésére. Érthető, f, hogy a .legnagyobb szakszervezet éles harcot hirdetett ez 'ellen a politika ellen. 'Mivel a szerződést csak a szocialista párt által befolyásolt, : nagyságra ' második szakszervezet, az UG7V fogadta el, s a munkásbizottságok ; mellett az összes kisebb szakszervezet is elutasította, várható, hogy Spanyolországban ' a f közeljövőben heves társadalmi í viharok robbannak ki, sztrájkokkal, munkástüntetésekkel. Márpedig ez súlyos politikai •fenyegetés, amikor az 'országban a baszk problémák miatt amúgy is igen I feszült a helyzet. 1 A. K. Fogadás az NDK nemzeti ünnepe alkalmából Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, az NDK megalakulásának 35. évfordulója, alkalmából fogadást adott csütörtökön a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Horn Gyula, az MSZMP K!B külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügyminiszter, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. * Október 7-én ünnepli megalakulásának 35. évfordulóját a Német Demokratikus. Köztársaság. Ebből az alkalomból csütörtökön ünnepi nagygyűlést szervezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, az ÉVIG Művelődési Házában. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Papandreu a görög külpolitikáról Andréasz Papandreu görög kormányfő a kormányzó Pánhel- lén Szocialista Mozgalom (PA- SOK) parlamenti képviselői előtt mondott beszédében azzal vádolta NATO-beli szövetségesét, Törökországot, hogy az „terjeszkedő politikát folytat”. Papandreu kijelentette: az Észak-cipruüi Török Köztársaság törvénytelen kikiáltása miatt Athén nem tudja folytatni a párbeszédet Ankarával. A görög miniszterelnök védelmezte kormányának azt a döntését, hogy nem csatlakozott a Lengyelország ellen hozott szankciókhoz. Mint mondotta: ezeknek az intézkedéseknek a jogosságát nem bizonyítja semmi addig, ameddig a NATO-szövetségesek nem léptetnek életbe hasonló szankciókat a chilei és a török kormánnyal szemben. (Folytatás az 1. oldalról.) ség érdeklődésének homlokterében a rádióhallgatás, a tévénézés, a könyv-, áz újság- és a folyóirat- olvasás áll. A közművelődésben .tapasztalható fejlődés tehát számottevő, a mennyiségi adatok azonban nem feltétlenül utalnak a minőségre — mutatott rá a miniszter. — Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felnőtt lakosságnak csaknem 34 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s számos fiatal hagyja abba általános iskolai tanulmányait. Részben a jövedelmi viszonyok alakulása, részben az elhelyezkedési lehetőségek kiszélesedése miatt a fizikai dolgozók gyermekeiket zömmel a szakoktatási intézményekbe küldik, és kevésbé a felsőoktatásiakba. A társadalmi igazságosság és a tehetségek helyes kiválasztása azt kívánja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei nagyobb számban végezzenek felsőfokú stúdiumokat. Az iskolai végzettség ugyanis — a tapasztalatok és a vizsgálatok bizonysága szerint — meghatározza a kulturális érdeklődés jellegét és intenzitását. Ez is amellett szól, hogy művelődéspolitikánk középpontjába az oktatást kell állítanunk — hangsúlyozta. A terjesztett kultúra minőségéről szólva kifejtette: az általános és a szakmai műveltség tartalma és szemlélete korszerűbb lett. Az általános és a középiskolákból kikerülő fiatalok tudásszintje azonban gyakran még nem kielégítő. Ez a rossz .tanítási módszereknek és szükséges ‘ erőfeszítés hiányának is tulajdonítható — tette hozzá. — Jellemző kulturális életünkre, hogy az elmúlt évtizedben egyre fokozódó igény mutatkozott a szórakoztatás különféle formái iránt, s ezt a szükségletet gyakran az értelemnek és az ízlésnek tett engedmények árán elégítettük ki. A .továbbiakban kitért a kultúra támogatásával összefüggő kérdésekre. Rámutatott: ha együtt vizsgáljuk a .tudományos kutatást, az oktatást, a művészeti tevékenységeket és a közművelődést, akkor az utóbbi években az összköltségvetés 8—9 százalékát, az itthon felhasznált nemzeti jövedelem 6—7 százalékát fordítottuk kultúrára. Az UNESCO-sta- tisztikák szerint ezekkel az arányokkal az országok középmezőnyében helyezkedünk el. A szű- kebb gazdasági lehetőségek ellenére az utóbbi tíz éviben tovább fejlődött az intézményhálózat, mindenekelőtt az oktatásban. Űj könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok és központok jöttek létre, sőt, új intézménytípusok is kialakultak, mint például a nevelési központok, a közösségi házak, a szabadidő-centrumok, faluházak. Tudományos világnézet A közművelődés terjesztette műveltség tartalmát elemezve kiemelte a tudományos világnézet közvetítésének fontosságát, a társadalmi valóság hiteles megismertetésében a közművelődésre háruló feladatokat. 'Az elmúlt 10—15 esztendőben megsokasodtak a különféle irányzatok a magyar művészeti életiben — állapította meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, természetesen nem közömből az új mondanivalókhoz nélkülözhetetlen új előadásmódok kikísérletezése, iránt, de a fő feladat a nagyközönség igényeinek színvonalas kielégítése és ízlésének fejlesztése. A művelődéspolitikában az utóbbi esztendőkben kevés szó esett az úgynevezett mindennapi kultúráról, amelybe beletartozik egyebek közt a beszéd-, az egészségügyi- és a lakáskultúra is. Sok területen a régi normák és szokások helyett újak alakultak ki, ugyanakkor törekedni kell az általános, humánus értékek és magatartásformák megőrzésére. A lazasággal:, a rendetlenséggel szemben az értelmes rend, a mindenkit szolgáló fegyelem, a tisztesség atmoszféráját kell kialakítani — hangoztatta. Előadását mintegy összefoglalva befejezésül hangoztatta: — Nyitottság az újra; a hazai és a külföldi — mindenekelőtt szocialista — értékek jobb számontartása; az igények kielégítése és felkeltése; a tudomány, az irodalom, a művészetek kimagasló értékeinek előtérbe állítása; nagyobb rugalmasság a formákban és az eszközökben; társadalmasítás ; gazdaságosság, de nem kommercializálás; az értelmiség különböző rétegeinek cse- lekvőbb részvétele; a közművelődés munkásainak tudatosabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadalmi szerepük erősítése, és megbecsülése — ezek a legfontosabb célok, amelyeket el •kell érnünk. • A vitában hozzászólók abból a szempontból vizsgálták a köz- művelődés folyamatait, illetve egy-egy részterületét, hogy a legutóbbi tíz évben valóban végbement-e a kívánt szemléletváltozás a közművelődésben, s valóra vált-e a közművelődési törvény minden előírása. A felszólalásokban megfogalmazódó válasz szerint az 1974-es párthatározat, s a törvény hosszabb távra határozta meg a tennivalókat, intenzív pályára állítva a közművelődés fejlődését. Az előrelépés vi- 1 tathatatlan, de kétségtelen, hogy több .területen elmaradtunk valódi lehetőségeinktől. Többen foglalkoztak a népművelők élet- és munkakörülményeivel. Hangsúlyozták^ hogy e viszonylag kis létszámú értelmiségi réteg gondjai szélesebb tömegeket érintenek. Nem megfelelő a szakma társadalmi tekintélye — 'hangzott el —, és fontos lenne, hogy. a munkájukat érintő döntések kialakításakor, mint szakemberektől fogadják el véleményüket. A művelődési házak tevékenységét elemezve, egyöntetű volt az a vélemény, hogy az intézményi munkatervek, programok kialakításában a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a valós lakossági szükségletek kielégítésére. Ezzel összefüggésben felmerült: ismereteink fejlődése nem tart lépést az általános technikai előrehaladással, holott technikai műveltségünk gyarapítása hosszabb távon az egyik leghatékonyabb befektetés. A közművelődési gyakorlatnak jobban kell igazodnia a megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekhez — állapították meg. Kétségtelen, hogy jelenleg az előrehaladás a művelődés területén is lassúbb, fs gyakran ellentmondásokkal terhelt. Közművelődési reform Több felszólaló megállapította, hogy a kultúra demokratizmusának kibontakoztatása, a társadalmasítás — mint követelmény és mint lehetőség — a közművelődés fejlesztésének fontos ösztönzője. Mások arról szóltak, hogy a hatókör szélesítése, s a működési feltételek javítása helyenként az anyagi erőforrások növelését teszi szükségessé, s az eddiginél célszerűbb munkát követel. A vitában többen foglalkoztak a munkakultúra és a társadalom általános műveltségi helyzetének ösz- szefüggéseivel. Ma még sok munkahelyen nem ismerik fel a gazdasági és művelődési feladatok összetartozását, gyakran szembeállítják a kettőt. Holott — mint hangsúlyozták — a gazdasági reformot nem lehet a közművelődés reformja nélkül végrehajtani. Felmerült az önképzés .témaköre is. A felszólalók rámutattak az önművelés jelentőségére, arra, hogy az amatőr mozgalmaknak fontos szerepük van a „nézővé” nevelésben, abban, hogy gondolkodjék a műalkotások befogadására képes értő közönség. Sok ellentmondásával együtt a szocialista brigádok művelődési tevékenysége ma is a munkahelyi művelődés alapja. Nyilvánvaló azonban, hogy munkájukra erősen hat a gazdaság — benne az egyén — helyzete. A tanácskozás első napján a vitában megfogalmazódott, hogy a közművelődési párthatározatban, illetve a törvényben megfogalmazódott célok és feladatok megvalósítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, és több területen. számottevő eredményeket hozott. Ugyanakkör az e dokumentumokban • foglaltak végrehajtása — a megváltozott -társadalmi, gazdasági körülményeket, valamint a társadalmi igényeket' figyelembe véve — számos további tennivalót ad. Az országos közművelődési tanácskozást pénteken újabb felszólalásokkal folytatják. Az első napon felszólalt Kovács Erzsébet, a gyöngyösi Művelődési Központ előadója, Vi- Tizlay Gyula, a SZOT titkára, Nagy Mihály, a .tőki Egyetértés Tsz elnöke, Geiger László, a dióskáli községi tanács elnöke, Ágoston Mihály, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese, Pápai Lajos, a siómarosi Kossuth művelődési kör vezetője, Gyarmati Kálmán, a Magyar Népművelők Egyesületének elnöke, Torna László, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa, Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkárhelyettese, Gordos János, az MSZMP Nógrád megyéi Bizottságának titkára, Nemeskürty István, a Filmtudományi Intézet igazgatója, Korni- desz Mihály, a Magyar Televízió elnöke, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára., Balipap Ferenc, a dombóvári megyei művelődési központ igazgatója, Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, és Várhalml •András, a Taurus Gumiipari Vállalat közművelődési előadója. (MTI) A 35 EVES NDK-BAN III. Hogy élnek Karohlék:? Mosolygós, kedves lányarc jelenik meg csöngetésünkre a lakásajtóban. Az idegen szó hallatán kissé zayarttá válik, de belépve, gz ajándékba hozott matyó baba megteszi a hatását. Igaz, a bőgatyás legénykét inkább szoknyás lánynak véli, dehát ez megbocsátható Inesnék, aki még igencsak ifjú állampolgára az NDK-nak. Most tölti be a harmadik életévét. A szüleihez jöttünk látogatóba, Haino Ka- rahlhoz és feleségéhez, Gabriéle-hez. Várták érkezésünket, miután a schwerini gépgyárban tett látogatásunkkor kértük: szeretnénk közelebbről megismerni egy munkáscsalád mindennapjait. Így jutottunk a -gyártól nem messze fekvő új lakótelep egyik szép többemeletes házába, a Makarenko-Strasse 66. szám alá. Itt, a félemeleten élpek Karohlék. De hogyan élnek? A lakás mindenesetre sokat elárul gazdáiról. ízléssel, kellemesen berendezett szoba foteljaiban ülünk, a sarokban színes televízió, a polcokon kis házikönyvtár. — Régóta laknak itt? — Amikor a schwerini gyárban vállaltam munkát, rögtön beadtam a kérelmemet a gyárunkban működő lakásbizottsághoz, és másfél év múlva megkaptuk. Ennek már csaknem' nyolc esztendeje. Egyébként 1974-ben, 22 évesen házasodtunk össze még Wismar- ban, odavalósiak vagyunk mindketten. A férj meséli ezt, akiről még megtudjuk, hogy eredetileg hajógyári hegesztő volt, aztán elvégezte az esti iskolát, művezető, majd főművezető lett a schwerini új gyárban. így mai napig is a munkások közé tartozik. Sokféle társadalmi kötelezettséget vállal: tagja az FDJ (ifjúsági szervezet) üzemi bizottságának, sőt az NSZEP üzemi bizottságának, természetesen szakszervezeti tag, és tevékeny támogatója a Német—Szovjet Baráiti Társaságnak. — Szóval rögtön Jbeadta a lakáskérelmü- ket? ... — Igen, s közben másfél évig munkásszálláson laktam. El kellett dönteni, hogy állami, vagy szövetkezeti lakást kérünk-e. Végül is az utóbbi mellett határoztunk, mert ez előnyösebb, mivel három évnél' nem kell többet várni rá. Igaz, az ingyenes államival szemben egy kis pénzbe kerül az induláskor. — Mit jelent ez? — A belépéskor be kell fizetni 1800 márkát, , ezenkívül 800 márka értékben munkát kell vállalni az építésnél, ez is azonban befizethető azóta. —; Mekkora is ez a szép otthon? — Két szobánk, konyhánk és fürdőszobánk vad, összesen 48,7 négyzetméteren, ezenkívül erkély és pince. Nem nagy, de egyelőre jól megférünk benne. — És mennyit fizetnek? — Az összkomforttal, meleg vízzel, fűtéssel, a közös tv-antennával együtt a használati díj egységesen havi 61 márka 20 pfenning, amihez jön még a villanyszámla. — Jól élnek? — Nincs okunk panaszra. Tudünik vásárolni, szórakozni is, szépen megvagyunk. Élelmiszerre általában minden hónapiban nagyjából ugyanannyit 'költünk. — Mi a legkedvesebb szórakozásuk? — Nagyon szívesen járunk társaságba, emberek közé — derül föl az arcúk —. de most erre május óta kevesebb a lehetőségünk. — Miért május óta? — Akkor fogadtuk örökbe a kis Inest, illetve vettük magunkhoz, mert nem volt gyerekünk. Ha megkedvel bennünket, fél év”múlva adoptáljuk. Kétség aligha lehet e felől, hiszen beszélgetésünk közben Ines hol az egyikük, hol a másikuk ölébe csúszkált, boldog „papa, mama” szólítgatásokkal. — Terveik? — Bizony még tanulni szeretnék, tovább- . képezni magiamat szakmailag is — gondolkodik el Heino és a feleségére néz, mert mint hozzáteszi, a kisgyerek mellett ehhez az ő nagy megértése, segítsége is kell. Ahogy elnézzük, nem lesz benne hiány. Lőkös Zoltán (Következik: Békében, barátságban) • A schwerini Lessing út új lakóházai. Brit munkáspárti kongresszus NAPI KOMMENTÁR Viharfelhők Hispániában A * ’
