Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

1984. október 2. ■ PETŐFI NÉPE • t AHOL KODÁLY DALOKAT GYŰJTÖTT A 850 éves Karát! Vasárnap reggel zenés ébresz­tő köszöntötte a zászlódíszbe öl­tözött 850 éves somogyi telepü­lés, Karád község lakóit. Az egész napos ünnepi program az 1880-as években itt tanított Gárdonyi Géza és a népdálgyűjtő Kodály Zoltán emléktáblájának megko­szorúzásával vette kezdetét. Ezt követően a Kossuth-parkban az éviforduló tiszteletére készített karádi népi hímzésű emlékzász­lót avatták fel, majd Sarlós Ist­ván miniszterelnök-(helyett es, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kormány üdvözletét, majd méltatta Karád 850 éves múltját, mint hazánk és a magyar nép történelmének részét. Az egykori mezőváros és járási székhely gazdag népi kul­túráját Kodály Zoltán a „karádi nóták” gyűjtésével és a közvéle­mény elé tárásával tette ismert­té. A visszaemlékezés mellett vi­gyázó szeműiket azonban a je­lenre és a jövőre kell vetnünk — mondotta. Erő kell ahhoz, hogy a mai feladatokat megold­juk, s hogy ezzel megalapozzuk a biztonságos, békés, boldog jö­vőt” — ehhez kívánt Sarlós Ist­ván egészséget, boldogságot Ka­rád népének. A falu, amelynek neve első al­kalommal 1135 táján, a II. Béla által a pannonhalmi apátságnak adományozott birtokok felsorolá­sában fordult elő, az utóbbi év­tizedekben is gyarapodott. La­kosai a hatezer hektáron gazdál­kodó Aranykalász Termelőszövet­kezetben és a Május 1. Ruhagyár itteni telepén találnak megélhe­tést. A hagyományok ápolására tájházat hoztak létre, népi együt­tesük, énekkaruk, gyenmektánc- csoportjuk van. Az évforduló alkalmából a községben kiállítás nyílt, tudo­mányos tanácskozást tartottak, kézművesvásárt rendeztek. A délutáni programban hangver­seny és népi együttesek menet- táncversenye szórakoztatta a közönséget. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN ■ Megjelent a megyei évkönyv A megye társadalmi-gazdasági helyzetéről a legátfogóbb statisztikai információt nyújtó, évenként rendszeresen meg­jelenő kiadvány a napokban látott napvilágot. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága ál­tal összeállított dokumentum 238 oldalon tartalmaz a me­gyére vonatkozó — népgazdasági áganként, ágazatonként, szektóronként stb. részletezett — adatokat és mutatókat. További 44 oldal foglalkozik a megye településhálózatával. A statisztikai adatok és mutatók tárháza kínálja az alkal­mat az összefüggések kutatására, valamint a kisebb-nagyobb térségek közötti differenciáltság okainak vizsgálatára. Ízelí­tőül néhány érdekesebb adatot közlünk, összehasonlítva a tíz évvel ezelőtti helyzettel. A lakónépesség száma a me­gyében — némi gyarapodást kö­vetően — 1980. után fokozatosan csökkent, és 1983 végén már alig volt több, mint egy évtizeddel korábban. A' házasságkötések száma 1976-ig 'meghaladta az ötezret, majd az 1981. évi/ 3881- es mélypont után a következő években csak igen minimális nö­vekedés következett. - Míg 1973- han csak 1339 válás történt, tíz évivel később már 1561, de nem ez, hanem az 1977. évi 1650 vá­lási eset volt az évtizedben a legtöbb. A demográfiai hullámot érzé­kelteti, hogy ezer lakosra 1972- ben 14,4 éiveszületés jutott, 1975- ben, a csúcsponton 17,6, majd az évről évre Itörténő csökkentés után 1983-ban már csak 12,4 ez­relék volt az élveszületési arány. A halálozások ugyanezen muta­tója 1973-ban 13 ezrelék, tíz év­vel később pedig 15,1 volt. Tízezer lakosra 1982-ben 22 orvos jutott, míg egy évtizeddel korábban csak 16. A. működő kórházi ágyak száma mintegy 38 százalékkal bővült, a bölcsődei férőhelyeké pedig csaknem meg­kétszereződött. Nem volt ilyen látványos a szociális otthoni fé­rőhelyek számának növekedése: Csehül állok A minap egy nagyon szép, szörnyen izgató hölgyismerősömmel talál­koztam. Szórakozottan bó- corogtam az utcán, mert éppen azon törtem gyö­nyörű görögös fejem, hon- maii a fenéből gyalogolt hozzánk az a mondás: „Ví­gan dudál a portugál”. Sze­réna rámköszönt, no, nem vandál módon, nem bi­zony; most is nagyon hely­re volt: svájcisapka volt a fején, cseh gyémántot vi­selt, cseh boltozattal, be­vásárló hálójában görög­dinnye, olaszrizling, orosz tea, török búza, törökméz, svédcsavar, franciakulcs, hollandanya, repülő hol­landi, egy bolgárkertész meg egy angolpark. — Csehül állok — ke­seregtem el neki. — Nem tudom, hogy miért dudál vígan a portugál. — Nem kerget a tatár — mondja ő erre nekem. — iMajd csak találsz egy por­tugált, aki fújja a dudáját. Megkérdezed tőle, te őrült spanyol, mitől vagy olyan vidám. — Mégiscsak csehül ál­lok — gondoltam magom­ban, amikor utánanéztem. '— Jövök neki. a víg por­tugállal, a franc essen be­lém, inkább jöttem volna egy franciaággyal, egy üveg angolkeserűvel, s vágtat­tunk volna spanyolnád- paripán spanyollovason, mindenen át. Hát aki ilyen csehül áll, távozzék angolosan! Győri László az 1818 hely mintegy 27 száza­lékkal volt több 1983-ban, mint egy évtizeddel ezelőtt. A lakosság több mint 42 szá­zaléka volt 1983-ban 30 éven alu­li, 18,5 százaléka pedig 59 éven félüli. A férfiaknak azonban majdnem 45 százaléka tartozott a fiatal korcsoportba, és csak 15,7 százalék volt 60 éves és idősebb. A középiskolai tanulók 53 százaléka gimnáziumba járt, a szakközépiskolások közül so­kan kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakmát tanultak, ezt kö­vette az ipari és a mezőgazdasá­gi szakközépiskolások- aránya. A szocialista Szervek beruhá­zásaiból az ipar 1983-ban mint­egy 24 százalékkal részesedett, míg a mezőgazdaság 35 száza­lékkal. Az 1981—1983-as évek átlagában 27, illetve 36 százalék volt ez az arány. A nem anyagi ágak részesedése a három év át-, lagában 12,3 százalék volt. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak mintegy 32 százaléka az ipar­ban, közel 43 százaléka a mező- gazdaságban . dolgozott 1983-ban. A szocialista iparon belül 40 szá­zalék volt a nehéziparban, mint­egy 31 százalék a könnyűiparban és 23 százalék az élelmiszeripar­ban foglalkoztatottak aránya. A nehéziparban a létszám nagy ré­sze a gépiparhoz tartozott. A mezőgazdasági termékek bruttó, termelési értékének 52,5 százaléka a növénytermelésből, 47,5 százaléka áz állattenyész­tésből származott az 1981—1982- es évek átlaga szerint. A növény­termesztésben a gabonafélék és hüvelyesek, valamint a szőlő volt a meghatározó, az állattenyész­tésben pedig a sertéstartás. A bruttó termelési értékből ebben az időszakban az állami gazda­ságok 13 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek 41 százalékkal, az egyéb gazdasá­gok pedig 46 százalékkal része­sedtek., A kiskereskedelmi forgalom mintegy felét az állami szektor bonyolította, le, de már 2,2 szá­zalék volt a magán kiskereske­delem részaránya az 1975. évi 1,1 százalékkal szemben. A forgalom több mint 26 százaléka bolti élelmiszer volt, a vendéglátás pe­dig mintegy egytizeddel része­sedett, aminek csak egyharmada volt az ételforgalom. Az eladás növekvő aránya, 1983-ban már 52 százaléka, a vegyes iparcik­kekből adódott. A lakossági szolgáltatások tel­jesítményértékének csaknem 65 százalékát a kisipar érte el 1983- ban. A tevékenységek közül az ipari javító-karbantartó szol­gáltatások aránya egyharmad volt, s nőtt az építőipari javító­karbantartó szolgáltatások ré­szesedése. Az elkészült lakások kilenctizedé magánerőből épült az 1981—1983-as évek átlagában. A használatba vett lakások mintegy 56 százalékában kettő­nél több szoba volt, míg az 1976 —-1980-as években ez az arány nem érte el a 44 százalékot. Dr. Sántha Józsefné, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának osztályvezetője Y ároskép(telenség)ek • Üdvözlet Kecskemétről — nem a Kép­zőművészeti Alap képeslap­jainak stílusá­ban ... A Pe­tőfi Sándor ut­cai házak „túl­só” oldala. m j|j||ggj i IVI DE H I Q 41.3-.. gat g£ (Straszer András felvételei) Egységes gondolkodással I Napjainkban — különösen a felvetődő új kérdések kapcsán — gyakran szó esik a párt egységéről, amely állandó követelmény és mindenkor nagy jelentőségű. Különösen ér­vényes ez a szocializmus építésének idősza­kában, amikor a párt az egész társadalom irányító erejévé válik. Ám a párt egysége nem egyszer és mindenkorra adott, egyetlen intézkedésre megteremthető állapot. A való­ságos viszonyok állandó változásához iga­zodva, azoknak megfelelően újra és újra, fo­lyamatosan kell megteremteni. Előrehaladásunk szempontjából a pártegy­ség alapvető elemeinek biztosítása állandó, folyamatos felújítása a legfontosabb feladat. E szerint a párt valamennyi szervének és tagjának növelnie kell ideológiai felkészült­ségét, felelősségérzetét, szélesítem tájékozott­ságát, ismereteit. Hatékonyabban kell érvé­nyesíteni a párt szervezeti szabályzatának követelményét, amely minden kommunistától joggal várja el az eligazodást a politika lé­nyeges kérdéseiben, az elméleti ismeretek ál­landó fejlesztését, és a felkészültségnek meg­felelő tudatos kiállást. Ezek mellett a pártegy­ség legdinamikusabb eleme: ismételten a po­litikai egység. Döntő jelentőségű az egység egészét illetően. A párt politikája tömöríti a párttagságot, ezért a legközvetlenebb módon határozza I meg a párt egészének akcióképességét. Az egység lehetővé teszi, hogy a párt időben ismerje fel az új ‘kérdéseket és válaszoljon rájuk. Végül a párt egységéhez a szervezet egysége is szükséges. A mi pártunk szerve­zetileg egységes egész, felépítésében, műkö­désében azonos elvek > érvényesülnek, sorai­ban egységes rend és fegyelem uralkodik. A magasfokú szervezettség biztosítja az egész pártban a jogok és kötelességek, a szavak és tettek egységes érvényesülését, a tagság egy­öntetű cselekvését. A párt eszmei, politikai és szervezeti egy­ségének a párt és a kommunisták mindenna­pos tevékenységében, gondolkodásában, ma­gatartásában és cselekedeteiben kell1 kifeje­ződnie. Az eszmei, politikai és szervezeti egy­ség a párt akcióképességét szolgálja, ezt pe­dig a cselekvés egységével kell teljessé ten­ni. Mindez szükségessé teszi azt, hogy a párt minden tagja aktívan részt vegyen a párt eszmélnék terjesztésében, politikájában, fel­adatainak kidolgozásában, következetes kép­viseletében, és fegyelmezett végrehajtásában. Egységet követel meg a párt erkölcsi és szer­vezeti normáinak érvényesítése, szigorú be­tartása, a párt iránti felelősség vállalása és érvényre juttatása. Az egységes cselekvés biz­tosítéka a politikai és szervezeti egység. A pártegység megőrzésének, folyamatos megújításának útja a párton belüli nyílt esz­mecsere, a különböző vélemények szembesí­tése, a hibás nézetek időbeni felismerése, (és bátor bírálata, a párt álláspontjának kifej­tése és érvényesítése. A vita a pártnak olyan természetes szükséglete és eszköze, amely nélkül nem lehet igazi eszmei-politikai egy­séget teremteni, magasfokú szervezettséget és egyöntetű cselekvést kifejteni. A tagság igazi részvétele a politika, a fel­adatok kimunkálásában a vita révén bonta­kozhat ki. Ez teszi érdemlegessé részvételü­ket a döntés meghozatalában. Ezért is hang­súlyozta a XlH. kongresszus: ,rA jövőben még inkább olyan szellemnek és munkastílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden odatartozó kis és nagy kérdést.. Az őszinte eszmecserében a kommunisták nevelhetik egymást, formálhatják egymás né­zeteit. A vita eszköz arra is, hogy kifejlődjék a párt tagjainak ideológiai érzékenysége, fo­kozódjék elméleti szilárdsága, bátorsága, vi­ta- és meggyőzőkészsége, erősödjék a párt iránti felelőssége. A vita azonban természe­tesen nem cél, hanem eszköz, amely a párt érdekeinek, egységének alárendelt. Arra hi- B vatott, hogy a párt felfogásbeli és cselekvési egységét szolgálja. A párt érdekeinek csak az a vita felel meg, amely ténylegesen elősegíti a kérdések tisztázását, a helyes döntések meg­értetését és az egységes cselekvést. A párt a vita szabadságát, a mindenkire kötelező párt­fegyelemmel, a szervezeti elvek és a páTt- szerü keretek szigonú betartásával köti ösz- sze. Nagyon lényeges ezért, hogy a párttag­ság, a testületek tagjai — megfelelő lég­körben, pártszerű körülmények között — fejtsék ki véleményüket, biztosítva a tévedés jogát is. Minden párttag fontos kötelessége, hogy a párt politikáját képviselje, és fellépjen a té­ves nézetek ellen. Az pedig a pártszervezet fontos feladata, hogy biztosítsa és elősegítse a politikával kapcsolatos valamennyi árnyalat, hibás vagy téves nézet felszínre hozatalát pártszerű körülmények között, majd meggyő­ző, egyértelmű, megfelelő válasz kialakítását. Nagyobb figyelmet igényel, hogy a párton be­lüli kételyek, bizonytalanságok eloszolhassa- B nak. A reális optimizmus mellett az árnyol­dalakat is vállalni kell a politika1 képvisele­tében* A pártszervek és -szervezetek köteles­ségei közé tartozik annak megkövetelése a kommunistáktól, a vezetőktől, hogy az egyet­értést az elvekben, a feladatokban minden­kor1 az egységes cselekvés kövesse. Különösen nagy jelentőségű ez napjainkban, amikor az előttünk álló, gyakran nehéz fel­adatok megoldásához még gyorsabban kell előrehaladnunk a szocialista' gondolkodás, magatartás és életmód fejlesztésében. A párt és a társadalom felelőssége is, hogy a köz­vélemény reálisan értékelje, jól megértse helyzetünket és támogassa törekvéseinket. Csak ez teszi igazán lehetővé a központi aka­rat fokozott érvényesítését a szocialista de­mokrácia erőteljes fejlesztésével, a társadal­mi szervek szerepének növelésével párhuza­mosan. Sokkal indokoltabb, mint bármikor, hogy eszméink gyakorlati megvalósításához keressük a legjobb módszereket, eszközöket, még^ konkrétabbá téve a munkát, s párosítva kellő politikai érzékenységgel, szenvedélyes­séggel. A. A. mmm Külföldi licencek hazai hasznosítása Gyógyító bázison A moldáviai egészségügyi repülőszolgálat helikopterei rövid idC alatt szállítják a betegeket a klinikára a köztársaság legtávolabbi területeiről. A klinika egészségügyi bázis és egyben módszertani In­tézet is, 25 osztállyal. A szakorvosok konzultálnak más területeken dolgozó kollégáikkal, segítséget nyújtanak nekik a problémás kérdé­sekben. Moldávia orvos-utánpótlásával nincs gond. Jelenleg minden tíz. ezer lakosra 30-nál több szakképzett orvos jut. A Szovjetunióban körülbelül egymillió orvos gondoskodik a dolgozók egészségvédelmé­ről. A klinikát a legmodernebb berendezésekkel látták el. NEM VÁLT BE A MÓDSZER Megszűnt az autógumi-előjegyzés Az elmúlt évtizedben'1 mintegy félszáz külföldi licencet vásárol­tak a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasz­nálása nem minden esetben volt sikeres, a külföldi szellemi ter­mékek számottevően hozzájárul­tak á műszaki fejlődés gyorsí­tásához, a külpiaci versenyképes­ség javításához — állapítja meg a Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozata, mely a külföldi licencek hazai hasznosí­tásának eredményeit vizsgálta meg. A licencvásárlások eredménye­ként az érintett vállalatok jelen­tősen növelték jövedelmezőségü­ket. Viszonylag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasznosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 százalék, összehasonlításul: Japánban- a feleslegesen megvásárolt műszaki eljárások aránya eléri a 20—25 százalékot. Nálunk azonban több­nyire egészen más okok miatt veszik kárba a vásárlásra fordí­tott pénz. A távpl-keleti ország­ban általában azok a külföldi szellemi termékek maradtak hasznosítatlanul, amelyeket nem fejlesztettek tovább. Magyaror­szágon az esetek többségében a piaci igények téves prognosztizá­lása, illetve a beruházási forrá­sok hiánya hiúsította meg a li- cenc hasznosítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas években egyre keve­sebb nagy jelentőségű, átfogó műszaki fejlesztést eredményező licencet vásároltak a vállalatok. Manapság elsősorban kisebb, csu­pán I termelés részfolyamatait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásár­lásokat az sem. hogy a hazai en­gedélyezési eljárás túl hosszadal­mas. Ellentmondásos helyzet ala­kult ki amiatt is. hogv a külföldi szeljemi termékek hazai alkal­mazása rendszerint csak hosszabb távon segíti a fizetési mérleg ja­vítását, a mai nehéz helyzetben pedig nagyon fontos a gyors eredmény. Október l-én, hétfőn megszűnt az előjegyzés az autóabroncsok­ra, e gyakran hiánycikknek szá­mító autóalkatrészek ismét sza­bad forgalomban vásárolhatók. Mint ismeretes, a nyár közepe óta a Taurus 25 kijelölt fővárosi és vidéki AUTÖKER-szaküzlet- ben, valamint vas- és edényboitban előjegyzéssel hozta forgalomba a gumiabroncsokat. Az autótulajdo­nosok csak a lakhelyük szerint illetékes üzletben igényelhettek autógumit. Ez a módszer azon­ban nem vált be; az autósoknak esetenként felesleges utazgatást jelentett, s a kereskedelem gondjait sem enyhítette, ezért az Országos Anyag és Árhivatal felszólította a Taurust az elő­jegyzés ilyen formájának meg­szüntetésére. Október 1-től ismét mintegy 400 üzletben vásárolható gumiabroncs, függetlenül a vevő lakóhelyétől. Az előjegyzés megszüntetését az is indokolta, hogy a koráb­biakhoz képest már javult, s vár­hatóan tovább javul az autógu­mi-kínálat. Az őszi lipcsei vásá­ron kötött szerződések értelmé­ben a korábban lekötött mennyi­ségnél összesen 150 ezerrel több gumiabroncs érkezik az idén a hazai üzletekbe Csehszlovákiából, Romániából ésazNDK-ból. Ezen­kívül a tervezettnél mintegy 60 ezer darabbal több autógumit hoznak be tőkés országból. 1 V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom