Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-30 / 255. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 30. Beárnyékolt almafák Sok szempontból rendhagyó az idei kertészeti év. Hozam, nyereségesség és előrelátás Árudömpingről a mostani őszön aligha beszélhetünk. Az olyan nagy gazdaságok is megsínylették a kedvezőtlen időjárást, mint a Baja és a Hosszúhegyi Mezőgazdásági Kombinát, az Izsáki Állami Gazdaság, vagy az Állampusztai Célgazdaság. Ezekből az üzemekből szinte nem is tudtak almát exportálni. A megye északi részét a jégverés kisebb mértékben sújtotta. Néhány itteni gazdaság szakirányítóját kerestem fel azzal a kérdéssel: a termelőüzemekben mit lehet tenni az ágazat eredményének növeléséért? .Az ésszerűség határáig A Helvéciái Állami Gazdaságban Barra István főkertész pontos számadatokkal szolgált. A 245 hektáros almás nyereségterve 2 és fél millió forint volt. Jelenleg úgy tűnik, „megállnajk” a 4—5 milliós veszteségnél. — Az április végi hideg után a virágok ugyan nem hullottak le, de úgynevezett fagygyűrűt kaptak — sorolta a főkertész az ez erről a telepről 400 tonna Star- king Kubába is indult. Bakonyi Zoltán főkertész: — Nem állhatunk meg, mert míg más kivágta a fákat, mi telepítettünk. A háromszázhektáros almásunk 60 ' százaléka oly1, annyira fiatal, hogy éppen most érte el a termSkort. Emellett a csepegtető öntözési rendszer, az átmeneti almatároló építése, a géppark' korszerűsítése jó harmincmillió forintba került. Az állami támogatás mellett ennek 0 Izsákon a Sárfehér Termelőszövetkezetben az év közben a cipőfelsőrész-készítő üzemben dolgozók ilyenkor almát válogatnak. • A szállítás jó megszervezése létkérdés, hiszen az elhúzódó átrakás miatt ilyen csomagolásban olykor három hetet is ki kell az árunak bírnia. zet elnöke. — Mennyiségben 60 százalékos, értékben pedig 40 Százalékos a részesedése. Mintegy ezer tonnát tárolunk, ennek a többszörösét rakjuk vagonba, közvetlenül a szezonban. A megyei ZÖLDÉRT Vállalattal és a TSZKER-rel állunk forgalmazói kapcsolatban. Ez a hűtőház az árbevétel növelésének csak az egyik lehetősége, a másik amit az ültetvényeken. megtehetünk. Érdekes a következő adatsor a kilogrammonkénti árbevétel alakulásáról. Az elmúlt 5 esztendőben a 3 forint 18 fillértől a 7,90-ig széles skálán mozgott. Az idén reméljük, hogy elérjük a 7,50-et. A költségeink ezzel szemben a tárolással együtt 5,20 forint körül alakulnak majd ... évi veszteség okait. — Az utolsó júniusi eső jeget is hozott. Ez pont a legjobban színesedő termést verte meg. A szárazság számlájára írhatjuk a mennyiségi kiesés nagy részét. Az augusztusi csapadékot szerencsére még tudták hasznosítani a fák. Ez nekünk mintegy ezer tonna almát hozott vissza, fogalmazhatnék úgy is: a sírból. Az elmúlt évekhez képest megváltozott. kínálati helyett keresleti piacon a Helvéciái Állami Gazdaság is igyekszik a legjobban fizető partnert megtalálni. Erről a következőket mondta Barra István: — Már érződik az a hatás, amelyet az ültetvénykivágások okoznak. Kevesebb almából válogathatnak a kereskedők, | kénytelenek jobban fizetni, persze ez az áremelkedés nem éri el a költségek növekedését. Tehát továbbra is egyetlen lehetőségünk marad, ha nyereséget, eredményt akarunk elérni: a termelés költségeit kordában kell tartani. A jelenlegi számítások szerint nálunk a hektáronkénti 25 tonnás átlagtermés mellett éri meg almával foglalkozni. A költségek további emelkedésével számolva, ennek néhány esztendőn belül meg kell haladni a 30 tonnát. Ügy érezzük, hogy az ültetvényeink nagyságát 20 százalékkal tovább kell csökkenteni, mert csak a fiatalabb, mintegy kétszáz- hektárois gyümölcsös képes erre a mennyiségre. Mindent egy lapra Szegedi János, az izsáki Sánfe- hér Termelőszövetkezét felvásárlási és értékesítési csoportvezetője helvéciai kollégájához hason, lóan járta az országot, jól fizető piacot keresett az almájuknak. Még felsorolni is hosszú lenne, hogy melyik városban, községben, milyen boltokban kapható az Izsákon termett alma. A sokféle partner, megannyi módon csomagolva, válogatva kéri a gyümölcsöt. De megéri az igények szerint külön-külön foglalkozni az egyes tételekkel, hiszen így is az árbevétel kilogrammonként 1—2 forinttal nagyobb. Az idén vállalkoztak először arra, hogy a legigényesebb csomagolást elváró tőkés piacra közvetlenül szállítsanak. Most csak kilencven tonna termés exportálására vállalkoztak, ezzel szeretnék a „név. jegyüket” letenni. Újdonság, hogy jelentős része a szövetkezet pénze. — Már a metszés megkezdésekor úgy indítjuk a munkát, hogy a 65 milliméteres átmérőjű- gyümölcsöt igénylő exportpiacokon szeretnénk árunkat elhelyezni. Ahol a termésátlag vagy a minőség nem megfelelő, ott átoltással orvosoljuk a telepítés fajtahibáit. Az értékesítési körünkéit tovább fogjuk bővíteni. Az egyik árbe. vételt növelő módszer a gyümölcs átmeneti táróiéban történő elhelyezése. Az októberi és a decemberi átvételi árak között tonnán, ként ezerkiilencszáz forint a különbség. — Mi itt mindent egy lapra tettünk fel, tehát azon vagyunk, hogy termékeinket a legjobb áron adjuk el. Azt, hogy jó úton járunk, bizonyítja az is, hogy az elmúlt esztendő sikeres exportja után az EXPORTALMA Társaságtól 439 ezer forint árkiegészítést is Jtapunk... Kistérségi és egyéni érdek A Kecskemétet körülölelő gyümölcsöskertek keleti oldalán, La. kiteleken a környékbeliek majd negyedszázados elképzeléseit sikerült valóra váltani, amikor átadták a Szikra Termelőszövetkezetben a nagy hűtőházat és gyű. mölcsválogatót. A beruházás és a működésihez szükséges forgóalap-feltöltés 61 millió forintba ikerült, ehhez úgynevezett exportnövelő, deviza- konstrukciós hitelt is kaptak. A szövetkezetnek 1990-ig kell a részleteket törleszteni, méghozzá igen szigorú feltételek mellett. Évente 639 ezer dollár értékű árut kell innen útnak indítani a tőkés országokba. Ha ez nem sikerül, akkor 800—900 ezer forintos adókedvezménytől esnek el. Mivel a saját árualapjuk a hűtőház egész éves kihasználásához kevés, a környékbeli, de távolabbi gazdaságok gyümölcsét, zöldségét is itt válogatják, hűtik, készítik elő a szállításhoz. — Az áruszerkezetben jelentős szerephez jut az alma — mondta dr. Deák István, a szövetkeIskola a termeléshez A Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság sajátos és irigyelt helyzetű a bonbási faiskolája révén. Nagy József termelési igazgató- helyettest és Pancza János főkertészt arról kérdeztem, milyen előnyöket jelent ez, hiszen itt elvben megvalósulhat minden kertész álma: az ültetvényekben a legjobb, leginkább „piacos” fajták érlelhetnek gyümölcsöt. — Nálunk a gyakorlat is bizonyította, hogy nem kell egy évtized a fajtaváltáshoz — mondta az igazgatóhelyettes —, a faiskolában két év, utána még négy esztendő, és teremnek a fák. Tehát biológiailag elérhető a gyors fajtaváltás. Különösen akkor, ha olyan alanyra oltják a nemes részt, amelyik hamar neveli a nem éppen hatalmas koronáját. Sajnálatos, hogy azoktól, akik. tői leginkább várnánk, a kereskedőktől alig kapunk olyan információt, amely szerint előre tervezhetnénk: mit igényel néhány év múlva a piac. Ebből a szempontból magunkra vagyunk hagyatva. — A három alapfajta, a Jonatán, a Starking és a Golden jó néhány változatát ültettük el az elmúlt években — tette hozzá Pancza János. — A legújabb telepítésekkor jócskán megnövel, tűk az egységnyi területre jutó fák számát. Van olyan táblánk is, ahol egy hektárra ezer fánál is többet ültettünk. Olyan alacsony koronarendszert neveltünk, hogy a szedők a földről végezhetik a munkájukat. Ez lényegesen hatékonyabb, mint a létráról történő betakarítás. Igaz, ez a fajtatelepítés jóval drágább, mint a hagyományos, és a fákat tíz-tizenöt évnél tovább nem szabad „termelésben tartani”. A hektáronkénti harminc tonna fölötti termés mellett megéri a nagyobb beruházás. Nem is szólva arról, hogy a fajtaváltás ideális időszaka az egy évtized, tehát a termőkor kezdetén már az elkövetkező tíz év telepítéseit készítjük elő... Az almáról még mindig megoszlanak a vélemények. Az ágazat nyereségessége jelenleg megkérdőjelezhető. Azonban az elmúlt egy-két esztendő bebizonyította, hogy azoknak volt igazuk; akik a termelés folytatására szavaztak, és a költségek csökkentéséért, a jobb munkaszervezésért mindent megtettek, valamint nem várták a sült galambot, hanem belföldön — is — piacot kerestek almájuknak. Czauner Péter Kiállítás a hőtakarékos építkezésről „Hogyan építkezzünk energiatakarékosán?” címmel kiállítás nyílt hétfőn a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának Nép- köztársaság útjai székházában. A péntekig megtekinthető bemutatón 26 építőipari vállalat, szövetkezet, illetve tervezőintézet, valamint építőanyagot gyártó és forgalmazó cég mutatja be azokat az anyagokat, épületszerelvényeket, berendezéseket, technológiákat, amelyek a magánépítteíőkmek nyújthatnak segítséget leendő otthonuk kialakításához. A kiállítás megnyitását megelőzően a helyszínen sajtótájékoztatót tartottak a rendezők: a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, a Fogyasztók Budapesti Tanácsa és az Építésügyi Tájékoztató Központ munkatársai/ Egyebek között elmondták, hogy a kiállítással egyidőben szákmai rendezvények is lesznek. A programsorozatban az energiagazdálkodás helyzetével és feladataival, az energiatakarékos építkezéssel, annak pénzügyi támogatásával, az úgynevezett hőtakarékos építőanyagok és szerkezetek gyárfásával és forgalmazásával kapcsolatos előadások hangzanak el. Az érdeklődők a kiállítás helyszínén tanácsokat is kaphatnak: számítógép ad feleletet számukra arról, hogy felépítendő otthonukat milyen módszerek és építőanyagok alkalmazásával készítsék él. i 1 ÜJ IDŐSZÁMÍTÁS a gazdaságban i- A változások főiránya Az elemzések, a prognózisok szerint a 80-as évtized során nem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában. így a gazdasági előrehaladás üteme, mértéke döntően a belső feltételek és körülmények formálásától, a fejlődéshez nélkülözhetetlen energiák és hajtóerők felszabadításától függ. Az is nyilvánvaló, hogy a lehetőségek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében igen nagyok. A továbblépés alapkérdése: hogyan lehet a vállalatok anyagi és szellemi erőforrásait, belső tartalékait mozgósítani? Egyértelmű érdekeltség A válasz: döntően az anyagi érdekeltség érdemi fokozásánál. Az 1968-as gazdasági reformot megelőzően a vállalati munka értékmérője egyértelmű. volt, a központilag lebontott tervek teljesítése. A tervlebontás megszüntetése után a gazdasági egységek jövedelemtermelő képessége, ölért nyeresége vált a kollektív teljesítmények mércéjévé. De a szabályozásban kezdettől fogva sok a bizonytalanság és a következetlenség. A különféle jövede. lemelvonások és -átcsoportosítások révén a vállalatok 'közt erőteljes a nivellálódás, a kontra- szelekció. Vagyis az alacsony jö_ vedelmezőségű és veszteséges cégek fennmaradásának árát az élenjáró vállalatok fizették és fizetik meg, s így a gazdaságos tevékenység nem 'bővülhetett megfelelően. A hibás gyakorlat megszüntetése, az egészséges differenciálódás feltételezi a nyereségérdekeltség egyértelmű érvényesítését, következetes alkalmazását. A nagyobb költségérzékenység és a hatásosabb nyereségérdekeltség rokonfogalmak. Az a cél, hogy kifizetődő legyen a vállalatnak és a dolgozónak egyaránt az anyag-, az energia-, a munlkaidő-megta- karítás, az eszközök jobb kihasználása, a keresett, jól értékesíthető termékek gyártása. Mindehhez csökkenteni kell a központi elvonásokat, adókat, hogy a nyereség minél nagyobb, jól érzékelhető hányada maradjon a vállalatoknál béremelésökre, il- - letve fejlesztésekre. Megdrágul a munkaerő A nyereség, a gazdasági érvényesülés a siker mutatójává válik. Persze nem egycsapásra. A termelői árak adószintje ugyanis csak olyan mértékben csökkenhet, ahogyan a fogyasztói árak forgalmiadó-tartalma emelkedik, hiszen a költségvetés nem mondhat le eddigi bevételeiről. A fogyasztói áremeléseknek pedig az életszínvonalpolitifka szűk határokat szab. Nemcsak az adózás mértéke, hanem jellege, módszere is megváltozik. Az elvonások nem a nyereséggel, hanem u felhasznált erőforrásokkal lesznek majd arányosak. Így az alacsony nyereséggel vagy ráfizetéssel működő vállalat és a kiugró jövedelmezőségű hasonló mértékben — a felhasznált létszám, munkabér, illetve saját eszköz arányában — viseli a közterheket. A szegény és a gazdag cég egyformán fizet, mint ahogyan egjdormán érdekelt is a hatékonyabb munkában. Mindenki számára már a jövő évtől megdrágítják a munkaerő felhasználását. A 10 százalékos béradó fizetésével közvetve csillapítani akarják a vállalatok in.; dokolatlan munkaerőéhségét. A felmérések szerint jelenleg havonta átlagosan 90 ezer munkahelyre nem találnak jelentkezőt. (30—40 ezer állás betöltetlen csupán a fővárosban.) A létszám- hiány újratermelődését akarják mega'kadályozni, a vállalatok ex- tenzív fejlesztési stratégiáját kívánják módosítani a munkaerő felértékelésével. Az intézkedés elősegíti továbbá a bér- és egyéb költségek átválthatóságát, a különböző (költség, bér, fejlesztési, amortizációs stb.), gyakran elkülönülten kezelt forintok közös nevezőre hozását. Nem áremeléssel Sokan határozott fenntartással fogadják a nyereségérdekeltség térhódítását. Attól tartanak, hogy a nagyobb jövedelmet nem az ésszerűbb gazdálkodás, a fokozott költségérzékenység révén szerzik majd meg a vállalatok, hanem az árak emelésével. Kár volna tagadni, van ilyen veszély. Különösen azoknál a vállalatoknál számolhatunk áremelési törekvésekkel, amelyek az új feltételek között kedvezőtlen helyzetbe kerülnek. A merev árrend. szer, az adminisztratív hatósági megszorítások persze nem jelentenek védelmet az áremelési törekvésekkel szemben. Gyakran éppen a jól dolgozókat sújtják, megnehezítik az ésszerű, hatékony gazdálkodást, a változó pia. ci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. Ezért nem újabb adminisztratív korlátok felállítása, hanem ahol csak lehet, a meglevők hatékonyabb érvényesítése, és mindenekelőtt a válla, lati önállóság és felelősség növelése a feladat. Kovács József (Következik: Mikor tisztes séges a nyereség?) SOKFÉLE CÉLRA ALKALMAS Könnyűszerkezetes csarnoképítés A fémszerkezetek igazi előnye az, hogy alkalmazásukkal az építőipar valódi szerelőiparrá alakul át. Megfelelő épületszerkezetek — lefedőelemek, falak, hő- és nedvességszigetelő anyagok stb. tömeggyártásával és az iparosított építésmóddal például az egyszintes csarnokok súlya mintegy tizedrésze csak a vasbetonszerkezet súlyának. A technikai haladás a köny- nyű vázú, gyáripari előállítású, összeszerelhető, nagy fesztávú épületek felé mutat. A könnyű- szerkezetes építésmód egyik nagy előnye a hagyományos építés- móddal szemben, hogy alkalmazásával a beruházók lényegesen gyorsabban tudják elkészíteni és rendeltetésének átadni új létesítményeiket, és hogy így az építési költség is gyorsabban megtérül. Ezt a hazánkban található könnyűszerkezetes épületek is bizonyítják. Többféle könnyűszerkezetes építési rendszert ismerünk. Ezek egyike— talán a legjobban bevált — egy angol acélszerkezeti vállalattól (ÓONDER) megvásárolt licenciára alapszik, a magyar viszonyoknak megfelelően honosítva és kiegészítve. A rendszer alkalmas egyszintes, egy- vagy többajtós, daruzott vagy daruzatlan ipari csarnokok, tornatermek, uszodák, repülőgéphangárok, nagy fesztávú garázsok, ömlesztettanyag-tárolók stb. építésére. Méretrendszere: 9—51 m fesztávolság, a 'keretállás távolsága 6, 7, 20 és 9 m belső pll- lérsornál! 12 és 14,40 m, a névleges magasság 4,80—10,80 m. A tető lejtése 10—30 százalékos, a kívánalmaknak és a tetőfedés módjának megfelelően. Képünkön: egy nehézaioél- szerkezetet gyártó csarnok köny- nyűszerkezetes felépítményének: szerelési munkálatait láthatjuk ezzel a rendszerrel. Szerződéses kapcsolatban van a pincészet a környező szőlőtermelő gazdaságokkal, ahonnét a boralapanyagot várják. Közülük például a félegyházi Petőfi és a Vörös Csillag Tsz 500—500 tonnát, a kunszállási Alkotmány Tsz 600 tonnát szállít a megállapodások szerint. O. L. Vörösbor Kiskunfélegyházáról Csendes Lászlónénak, a Kö- tőjének szeptember közepe óta zépmagyarországi Pincegazdaság egyre több a munkája, bár Idei kiskunfélegyházi pincészete veze- feladata nem hasonlítható a tavalyihoz, amikor egymást érték a szőlővel megrakott teherautók; — Az igazi szüret | az elmúlt napokban kezdődött — mondta Csendes Lászlóné. Eddig másfél ezer tonna szőlőt vettünk át s dolgoztunk fel. Reméljük, november végéig az eddiginél jóval többet tudnak szállítani a pincészetbe partnereink. A minőségi szőlőfajtáknál közepes a termés, a cukorfokuk sem éri el a tavalyit. Most a kékfrankost és a kadarkát szüretelik az ültetvényeken. Vállalatunk pincészetei közül mi készítjük a legtöbb vörös bort, az alkalmazott technológia révén kiváló 1 minőségben, ezért keresettek és kedveltek boraink a vásárlók körében. 1 é.
