Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

1984. október 30. • PETŐFI NÉPE • t A FELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN: Kecel Már a fekvése is különös: a Kiskunság, a kalocsai Sárköz és a Bácska találkozásánál talál­ható, Kecskemét és Baja között félúton. Éppen ezért meglehetősen nagy az átmenő forgalma. Élet­revalóságát, elevenségét ez is reprezentálja. Nem csak a ha­tárban, de az utcákon is sok a meggyfa — ez is jellegzetessége a nagyközségnek, mely ebben az évben ünnepelte újratelepítésé­nek kétszázötvenedik évforduló­ját. Pedig már myolcszáz évvel ezelőtt is lakott hely volt Kecel, ám a vészterhes időkben teljesen kipusztult. Kilenc és fél ezer, ember él fa­lai között. Volt ennél már jóval több is a lakosok száma, a csök­kenést az Okozta, hogy kevesebb volt a születés rendre, mint a ha­lálozások száma. Azon igyekeznek a nagyközség jövőjéért felelőssé­get érzők, hogy ez megváltozzon. Ez viszont jórészt az életkörül­mények állandó javulásával ér- hétő el. Ilyen tekintetben élenjár az ország legnagyobb szakszövetke­zete, a Szőlőfürt. Csupán az V. ötéves tervben 283 hektár szőlőt telepítettek, s évente egymillió gyökeres szőlővesszőt állítanak elő. Húsz kereskedelmi egységük évi forgalma elérte a százmillió forintot. Sokszoros kiváló szövet­kezet. A kecellek fejlődő iparukra is egyre büszkébbek. Az itt gyártott bútorok eljutnak Mongóliába, a Szovjetunióba, Lengyelországba és máshová. Külföldön ismerik a Keceli Vegyesipari Szövetkezet termékéit is, elsősorban a festék­elszívó berendezéseiket. De ak­tívan részt vesznek a helyi javító, szolgáltató és épületkarbanitartó munkálatokban is. A Pécsi Kesz­tyűgyár keceli üzemében főleg nők találnak munkalehetőséget. És hetente négyszáz vagon tőze­get, keveréket szállítanak talaj- javításhoz a tőzegbányászok. A javuló út- és vízhálózat, a strand- és tisztasági fürdő, a bő­vülő vízhálózat, a betegellátás, a szociális gondoskodás, az Iskola- és óvodaügy megannyi eredmé­nye méltán teszi elégedetté a la­kosságot. Mint ahogyan az is, hogy az utóbbi öt esztendőben ti­zenhárom kilométer új út épült. És tíz esztendő alatt kétezer új lakás. Egy UNESCO-program kereté­ben sokoldalú összefogással elké­szült az új nevelési központ, amely a következő évben még nagyob­bodni fog. Ám máris érezteti ál­dásos hatását megyénk egyik új szellemi-kulturális központja. Ami a helyi jelentőségét illeti: a csecsemőket is beszámítva, vala­mennyi keceli lakos évente tizen­négyszer fordul meg a gyönyörű és korszerű komplex intézmény falai között. V. M. • A nevelési központ magára vonja a járókelők és az átuta­zók figyelmét. Soltvadkert Kecskemét­ről indulva Baja Irányába az 53-as útvo- lon, 44 kilo­méterre talál­juk Soltvadkertet, ezt a sokat emlegetett, gyorsan fejlődő nagy­községet. Sokan szerte az ország­ban és külföldön egyaránt, a turisták által kedvelt Vadkerti­tó nevéről ismerik. Ezen a tele­pülésen, ahol több mint hétezer ember él, ma már csak magyar anyanyelvűek laknak. Jó száz esztendővel ezelőtt éltek itt svá­bok, részben szlovákok és frákt cia származású családok. Az itteni lakosság jelentős ré­szének a szakszövetkezeti tevé­kenység az elsőrendű megélhe­tési forrása. Emellett az ipar és a szolgáltatás nyújt jó lehetősé­get a boldogulásra. A munkahe­lyeken több dolgozót tudnak fog­lalkoztatni, mint amennyien helyben- jelentkeznek. Sőt, a me­zőgazdasági „csúcs” idején mun­kaerőhiány jelentkezik. A ko­rábbi helybeli ipari üzemek mel­lett — ktsz, takarmánykeverő — több ilyen jellegű munkahely is létrejött: MEDICOR, a költség- vetési üzem, a Habselyem Kötöttárugyár helyi részlege stb. Ide sorolható az egyre fejlődő melléküzemági tevékenység is. A nagyközségben a kereskedelmi, közlekedési, szolgáltatási és egyéb, nem termelő ágazatok munkahelyeinek száma az utób­bi tíz évben megduplázódott. Bács-Kiskun községei közül a legelsők között épült ki Soltvad- kerten a vízhálózat. Ebben a la­kosság nagyarányú önkéntes munkája is fontos szerepet ját­szott. A bel- és külterületen egy­aránt szebbé teszi az életet a kiépített villanyhálózat. Gond vi­szont, hogy eddig nem sikerült még a szennyvíz rendszeres el­vezetése. És az is, hogy akado­zik a járdaépítés, és az igények szintjén alul maradt a telefon- hálózat. Javítja az áruellátást az új ABC-áruház. Ilyen tekintetben dicséretesnek mondható az áfész tevékenysége, melynek forgalma meghaladja a megyei átlagot. Különösen kitűnik a szakbolt­hálózatával, mely a Soltvadkert vonzáskörzetébe tartozó települé­sek lakosságának igényét is ké­pes kielégíteni. Míg a központi orvosi rendelő épülete nem elég­gé korszerű, az'új, gyógyszertár megfelel az igényeknek. Az óvo­dai és bölcsődei ellátás éppen- úgy eredményesnek mondható, mint az iskolai. Megszűnt a tan­teremhiány, nincs képesítés nélküli nevelő, megépült a ta­nyai kollégium. A nagyközség jogosan lehet büszke a lakásál­lomány örvendetes gyarapodásá­ra. A házaknak szinte mindegyi­ke saját erőből, családi vagy társasház .építésével készül. A már említett Vadkerti-tó sok vendéget vonz, különösen az utóbbi években. Ötszáz magán- és 40 közületi üdülő szolgál pi­henésül az ide látogatóknak, öt­ezer embert befogadó kemping és magánpanzió áll a turisták rendelkezésére. Ezen a nyáro.n mintegy ezer külföldi vendég is felkereste az egyre ismertebbé váló üdülőhelyet, ahol egyetlen év alatt harminc-negyvenezer ember megfordul. • * Ugyancsak 1944. október 30-án szabadult fel Bátya, Drágszél, Dusnok, Homokmégy, Imrebegy, Jakabszállás, Kaskantyú, Miske és Ordas. • A minden igényt kielégítő általános iskola és kollégium. HŐSÖK VOLTAK L. F. Lavrenyuk ■Leonyid Fjo- dorovics Lav­renyuk ukrán nemzetiségű őrmester 1925- ben született az ogyesszai te­rület Marja- novka nevű falujában. A Nagy Honvé­dő Háború­ban 1944. jú­nius 5-től vett részt. Az 53. lölvészhadosz- tály 475. lö­vészezredének zászlóalj Kornszo- mol-szerivezője volt. A 7. gárdahadsereg Tiszán át­kelt alakulatai heves harcban szélesítették az elfoglalt hídfőt Tiszakécske körzetiében. Űjibög vasúti megálló térségében 1944. október 31-én a 3. zászlóalj elő­nyomulását egy német löveg erős tüze akadályozta. Lavrenyuk őrmester két harcostársával az ellenség hátába került, és gép- pisztolytűzzel tette szabaddá az utat alegysége számára. A zsák­mányait löveget az ellenség el­len fordítva segítették elő a tá­madás sikerét. Lavrenyuk őrmester 1945^ben hősi halált halt. A Szovjetunió Hőse mellett Lenin-renddel és •.Bátorságáért” Érdeméremmel tüntették ki. A. P. Kukin Í L Arkagyij Petrovics Ku- kin szakasz- ‘ vezető 1914- ^1 ben született | W' ! Kelet-Kazahsz- m'' tán Aleksze- m*. jevka nevű . falujában, orosz nexnzeti- | ségű család- ban. Tagja ■ volt az SZKF- Wf nak, 1943 jú- idusában ke­rült ki a front­ra. A 7. áttörő tüzéihadosztály 25. taraokos tüzérdandárában volt lövegparancsnok. Kecskemét körzetében — 1944. október 30-án — részt vett egy 40 harckocsival indított német ellencsapás visszaverésében. Köz­vetlen irányzásra állított lövegé- vel megsemmisítette az élen tá­madó harckocsit. A tűzpárbajban társai elestek, maga is súlyosan megsebesült. Egyedül folytatta a reménytelen harcot, s újabb el­lenséges löveget némított el. Amikor páncélelhárító fegyverét is szétlőtték,. puskával folytatta a harcot. Az ellencsapás visszave­rése után fegyverén fekve talál­ták meg holttestét. A Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel és több érdem­éremmel tüntették ki. (A Hősök című kiadvány alapján közzéte­szi: Bársony Ferenc.) I Küldöttekkel a konferencián Ä A meghívottakkal együtt mintegy negyven delegátus in- j | dúlt külön autóbuszon Bács-Klskunból a múlt hét péntekén I a fővárosba, a X. Magyar Békekonferenciára. Részt vettek | r; aznap este a Parlament előtti nagy tömeggyűlésen, béketün- 1 % - tetésen, amely nemcsak színpompás látványával — fáklyás ‘ felvonulás* lézerfénykavaikád — volt hatással a résztve- I vökre, hanem a közös demonstráció nagyszerű érzésével is. 1 A legtöbben közülük még nem voltaik részesei ilyen nagy | országos eseménynek, de mintha nyoma sem lett volna a J pgf megi'lletődöttségnek. Magától értetődő természetességgel fog- J ; lalták el az emeleti középső széksorokban kijelölt helyüket, j I honnét látni lehetett az egész tenmet, az ezerfőnyi jelenlé- f I vöt, az elnökségben ülőket, a sok ismert közéleti embert, J|í [ művészt, tudóst, színészt, politikust. Aki széjjel tekintett, j 'fß rögtön észrevehette, milyen nagyszámú a fiatal, s örvende- S ; tes, hogy megyei csoportunkra is ez volt a jellemző. Amint I Ép Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke jelle- I mez te: „megfiatalodott tanácskozás volt", s a fiatalok okos, | |ft| megható, rokonszenves, célratörő és határozott jelenléte | f|| mindvégig érezhető sajátos légkört teremtett. Többen úgy I fogalmaztak: a békemozgalomért, a saját jövőjükért vállalt 1 felelősség súlya nehezedik a fiatalokra. A tanácskozás első napjának délelőttjén felszólaló dr. i Paskai László kalocsai koadjutor érsek elmondta, hogy az ! \ egyház által meghirdetett következő békevilágnap mottója: | i „A béke és az ifjúság együtt halad." A fiatalság nagyon ér- ? I zékeny a testvériség, a baráti kapcsolatok, az egyetemes fe- g j lelősség nagy értékei iránt. Hangsúlyozta: „Munkánkat nem ” 1 külön úton végezzük, mert elzárkózunk attól a felfogástól, S s amely a béke céljával, vagy éppen a béke ürügyén külön j ' utakat keresve újabb feszültségeket, megosztottságot hívna | I létre. A béke egy és oszthatatlan minden ember számára", j I Az Országos Béketanácsba tömörülve valamennyi honfitár- 9 III sunkhoz kapcsolódva szolgáljuk a béke ügyét. A tanácskozás kedves színfoltja volt, amikor Pólyák Fe- § I renc kecskeméti (matkópusztai) fafaragó népművész lépett | I az emelvény elé, és bejelentette néhány közvetlen szóval, á j hogy egy pásztorfigurát galambbal ábrázoló szobrot fara- ej | gott japánakácból, s ezt a konferenciának ajándékozza. A ^ j szobor jelképe lehet annak a békés világnak, amelyben már | alkotója született. Ha jól számoltam, a konferencia úgynevezett plenáris ülé- | I sein, amikor minden résztvevő együtt tanácskozott, az első ; is nap 13, a másodikon 20 felszólalás hangzott el. Ezenkívül az | I első nap délutánján öt szekcióra, csoportra oszlott a konfe- | rencia és öt témakörben tárgyalta meg a békemozgalom leg- Sb I fontosabb kérdéseit. Megnövekedett tehát a véleménymon- | I dás lehetősége. A két nap alatt mintegy 150 résztvevő fej- j tette ki álláspontját. Az egyik szekcióülésen kapott szót | !í Pászor Géza tanár lásrfófalvi küldött, aki a kisközségbeli f §p> békemozgalmi munka hagyományairól beszélt. Mint mon- | dotta, szép eredmények születtek a baráti népek megisme- S 1 résében. Az ismeretszerzés azon útját választották, ami | I több érzékszervre ható: kiállítások, baráti találkozók, író- | I dalmi, zenei műsorok tetteik változatossá ezeket a megmoz- | I dulásokat. Derültséget keltett az a megjegyzése, hogy e mun- I ka során a legjobb kapcsolatot a népfront községi elnökével íj I sikerült kialakítania, mivelhogy, mint mondotta; — Ö a fe- |jfj leségem. — A nehéz témájú tanácskozást ilyen szívderítő | ||f fordulattal színező szavakat hálás tapssal fogadták a jelen- j pl .lévők. Dicsérte a sajtót is, amely a megyében mintegy húsz ifi cikket közölt a békekonferencia előkészületeiről. A küldöttek nagy élménye volt Romesh Chandra, a Be­lli ke-világtanács elnökének szenvedélyes, magas hőfokú, az §P érzelmekre is ható felszólalása, amely jó példáját adta an- S nak, hogy á magyar békemozgalom munkája mennyire ösz- B szef-ügg az egész világ, a haladó emberiség sorsával. Amikor kézhez kaptuk az újonnan megválasztott — ez- I úttal helyileg delegált — OBT-tagok névsorát, örömmel lát- I tűk, hogy több mint tíz olyan személy kapott helyet a bé­li -kamozgalom országos vezető testületében, akik majd me- i gyénket képviselhetik ezen a tekintélyes fórumon. I i Volt valami jelképes aibban, hogy a zárszót megelőző szü- I netben a terem közepén összegyűlt fiatalok egyszerre csak gj| énekelni kezdtek. A békéről, az együvétartozásról szólt a gi- I .tárral kísért dal, amit aztán átvettek a többiek is, középko- I rúak, idősebbek egyaránt'. S nem volt az sem véletlen, hogy j|§ a Szózatot éneklő gyermekkórus tiszta csengő hangját a je- H .lenlévő felnőttek egyre kivehetőbb és erősödő énékhangja ■kísérte. F. Tóth Pál DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Minőségi fényt az iskolákba A felmérések tapasztalatai szerint az általános iskolák het­ven százalékában — mintegy két és fél ezer régi tanintézetben — indokolt lenne a tantermek vi­lágításának korszerűsítése. Az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat a közelmúltban összegezte az iskolavilágítás mo­dernizálásában, javításában elért hazai és külföldi eredményeket, hogy az így összegezhető javas­lataival útmutatást adhasson a tantermek világítását felújító tanácsoknak. A.külföldi és a ha­zai vizsgálatok ugyanis tanú­sítják: a világítás hozzáértő kor. szerűsítése jelentősen javítja a tanulók és tanárok közérzetét, szellemi teljesítményét, az em­lékező- és a koncentrálóképessé­get, a gondolkodás logikáját. A régi iskolákban többnyire opálgömibös lámpákkal világí­tanak, ezek fénye azonban gyen. gébb a szükségesnél, ráadásul gyakran kápráztatnak, és zava­ró árnyékokat vetnek. A tante­remvilágítás korszerűsítésére ja­vasolt ■ műszaki követelmény- rendszer sarkallatos pontja, hogy az opálgömböket felváltó fény. csőlámpák összefüggő láncola­tát a padsorok hosszanti tenge­lye fölé szereljék. így válameny. nyi pad egyenletes erősségű fényt kap, s nem alakulnak ki gyengébben megvilágított zó­nák, mint a keresztirányban el­helyezett fénycsőlámpák ese­tén. Fontos az is, hogy. a táblák visszatükröződés nélküli meg­világításáról gondoskodjanak, és lényeges: a fénycsőlámpák közül csak a lemezlamellás típusokat használják. < Ezek ugyanis nem vakítanak, mert a fénycsövek nem kerülhetnek a tanulók sze­mének látószögébe. A korábbi világításkorszerűsítéseknél gyak­ran előfordult, hogy csupán az izzólámpákat váltották fel fény­csövekkel, az egyfázisú vezeték- hálózatot azonban nem alakítót, ták át háromfázisúvá, igy a fény­csövek bántóan vibráltak. Az elektromos hálózat felújítását egyébként a korszerű oktatásihoz szükséges, árammal működő szemléltetőeszközök mind szé­lesebb körű használata is indo­kolná. A számítások szerint a megfe­lelő tanteremvilágításhoz 350 luxnyi, fcáprázatmentes fényre van szükség. Így több mint két­szer annyi fényt kaphatnak a tantermek, mint az elavult izzó­lámpás megoldással, s a villany- számla is kevesebb lesz, mert az energiatakarékos fénycsőlámpák­kal felére csökken az áramfo­gyasztás. A világításkorszerűsítés ja­vasolt műszaki megoldásait a gyakorlatban is kipróbálták a Tolna megyei Dunakömlődön, Tolnán és Dunaföldváron, három régi, építészeti szempontból kü. lönböző — emeletes és földszih- tes, boltíves és lapos födémű, hosszabb és rövidebb tantermű — iskolában. A tapasztalatok ked­vezőek, azt igazolták, hogy az egymástól sok tekintetben eltérő régi iskolaépületekben is gazda, ságos lehet a tanteremvilágítás rekonstrukciója. Az ellenőrző vizsgálatok során szerzett tapasztalatok felhasz­nálásával kidolgozzák az iskola- világítási rekonstrukciók mű­szaki és gazdasági követelmény, rendszerének végleges formá­ját. Ezt a jövő év elején terve­zési útmutatóként megjelente­tik, hogy a szakszerű fejlesztés­hez segítséget nyújtsanak va­lamennyi érdekelt beruházónak, tervezőnek és kivitelezőnek. Segítség az elvált férjnek Válóperekben mindig súlyos probléma; ha a lakás vagy csa­ládi ház megosztott használatra alkalmatlan, akkor kinek kell távQznia, ezért milyen kárpótlás illeti meg, és elhelyezéséről ki köteles gondoskodni? Ezekben a kérdésekben hangzott el irány­mutató állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy perben az alsófokú bíró­ságok a gyermektelen házaspár házasságát felbontották, a közös tulajdonú házat — a volt férjnek járó térítés ellenében — az asz- szonynak ítélték. De a volt fele­ségnek kell a férfi részére külön bejáratú albérleti lakást biztosí­tania, amelyben a legszüksége­sebb bútorait és felszerelési tár­gyait elhelyezheti. A jogerős íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket fejtette ki: — Olyan házasságnál, amely­ből gyermek nem származott, a személyi és anyagi körülmények ■vizsgálatán kívül mindkét félnek a házasság megromlásában köz­reható magatartását és annak súlyát is figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok ezt elmulasztot­ták, és a házasság megromlását előidéző okokkal, valamint azok értékelésével nem foglalkoztak, új bizonyítási eljárásra van szük­ség. Ennek során meg kell állapí­tani: a lakás elhagyására kötele­zett volt férj tarthat-e igényt el­helyezésre és milyenre? Ameny- nydben olyan magatartást tanúsí­tott, ami tanácsi bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszün­tetését indokolná, elhelyezésére nem tarthat igényt. Ha azonban jóhiszemű jogcím nélküli lakás­használónak tekintendő, elhelye­zéséről nem volt felesége, hanem a lakásügyi hatóság köteles gon­doskodni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új el­járás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A naposlibák , és a madárinfluenza Nagy mennyiségű naposlibát szállított egy mezőgazdasági szö­vetkezetnek az egyik állami gaz­daság. Közülük azonban rövid idő alatt kétezer-hatszáz darab betegségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indított. Állategészségügyi szakértői vé­lemények alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az elhullást előidéző betegség fertőzött törzs­állományból származott, ezért a gazdaság kártérítéssel tartozik. Ugyanis törvényes követelmény, hogy az állatok minden olyan betegségtől mentesek legyenek, amely a felnevelésre való alkal­masságukat hátrányosan befo­lyásolja, vagy éppen lehetetlen­né teszi. Kellékhibásak az olyan állatok, amelyekkel a kívánt célt egyáltalán nem, vagy csak kor­látozott mértékben lehet elérni, mert már az átadáskor betegek voltok. Nemcsak a kezelő állat­orvos, a kirendelt igazságügyi szakértő, hanem az állategészség­ügyi intézet szerint is, a gazda­ság állományából származó tojá­sokból kikelt állatok egy része — az átadás előtt keletkezett okból — betegségben hullott él. Nem lehet elfogadni azt a védekezést, hogy a törzsállományt vakcinál- ták, és ezzel szerintük mindent megtették a betegség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakcinálás nem elég, azt is bizonyítani kell. ■hogy az oltóanyag minősége, ke­zelése az előírt követelmények­nek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakcinálás későn történt. Ezt a műveletet ugyanis kétszer há­romhetes időközben úgy kell el­végezni, hogy a második kezelés a tojáslerakás kezdete előtt egy hónappal történjék. Figyelembe kell venni azt is, hogy a- vakci- názott törzsállomány immunvé­delmét számos körülmény befo­lyásolja. Így például az oltóanyag és a takarmány minősége, a ma­dárinfluenza. Homogén és ma­gasfokú immunitás esetén a fer­tőzésre jellemző nagy számú el­hullás nem következett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusztult állatok ellenértéké, tartása, a takarmá­nyozási költségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. , H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom