Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 19S4. október 30. Befejeződött az országos békekonferencia KGST-ülés Havannában (Folytatás az 1. oldalról. Köztársaság,, Laosz, Mozambik, a Szocialista Etiópia, Mexikó és Nicaragua delegációja. A KGST első, Európán kívül tartott ilyen magas szintű értekezletére meg­hívást kapott az ENSZ Latin-' amerikai Gazdasági Bizottsága és Megkezdődtek a küldöttségve­zetők felszólalásai a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Ha­vannában folyó ülésszakán; Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar delegáció vezetője a délelőtti ülé­sen- szólalt fel. A mostani ülésszak sajátossá­ga, l>ogy Kubában, az amerikai földrész első szocialista országá­ban kerül ’ megrendezésre. A XXXIX. ülésszakon a szocialista gazdasági integráció továbbfej­lesztése szempontjából kiemelke­dő jelentőségű határozatok konk­rét végrehajtásával foglalkoznak. Ezen a területen is arra kell tö­rekedni, hogy következetesen ér­vényesítsük mind az egész KGST-közösség, mind az egyes tagországok érdekeit — mondot­ta. Emlékeztetett arra, hogy a bé­kés' célú gazdasági építőmunka, a kölcsönös együttműködés fej­lesztése soron következő felada­tainak megvitatása során nem feledkezhetünk meg azokról a világpolitikai és világgazdasági tendenciákról, amelyekkel gaz­daságfejlesztési elgondolásaink kialakításában és megvalósításá­ban számolnunk kell. A nemzetközi helyzet időszerű problémáiról szólva hangoztatta, hogy még fokozottabb.’ erőfeszí­téseket kell tenni a feszültség és a háborús veszély csökkentéséért, a fegyverzetek korlátozásáért. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi politikában végbe­menő fejlemények nem marad­tak hatás nélkül a világgazda­sági helyzetre, és ezen belül a nemzetközi • gazdasági .kapcsok latokra sem. Egyes nyugati kö­rök erősítik a diszkriminációt, az embargót, a protekcionizmust, a Latin-amerikai Gazdasági Szer­vezet elnöke is. Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke nyitotta meg hétfőn Havannában a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXXIX. ülésszakát. zavarják a nemzetközi valutá- ris-pénzügyi rendszer egészsé­ges működését. Véleményünk szerint ezeket a káros intézkedéseket előbb vissza kell szorítani, majd fel kell számolni. A jelenlegi nem­zetközi helyzetben a gazdasági kapcsolatok fejlődése fontos sta­bilizáló szerepet tölt be. ami kedvezően járulhat hozzá a po­litikai légkör alakulásához — mondotta a magyar delegáció ve­zetője. A vázolt nemzetközi politikai és gazdasági tendenciákból adó­dó következtetés aligha lehet más, mint az, hogy folytatjuk küzdelmünket a nemzetközi po­litikai légkör enyhítéséért és a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel normális feltéte­leiért, erősítjük a KGST-tagor- szágok közötti gazdasági együtt­működést, ezen országok egysé­gét és folytatjuk gazdasági erőink gyarapítását. A kubai földön tartott KGST- ülésszak alkalmából a magyar delegációnak módjában áll köz­vetlen, személyes tapasztalatokat szerezni arról a dinamikus gaz­dasági fejlődésről, amelyet a Ku­bái Köztársaság a szocialista gazdasági közösség tagjaként el­ért. E gazdasági eredményeknek felbecsülhetetlen politikai jelen­tőségük van: meggyőzően példáz­zák a szocialista társadalmi rendszer előnyeit az amerikai kontinensen. Sarlós István szólt arról is, hogy a szocialista gazdasági együttműködés keretében a ma­gyar—kubai kapcsolatok ered­ményesen fejlődnek.. Sarlós István leszögezte, hogy az ülésszak számára előterjesz­tett dokumentumokkal kapcso­latban a magyar kormány, külö­nösen pozitívan értékeli a vég­rehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXXVII. és XXXIX. ülésszák között végzett munká­járól. A dokumentum elmélyül­vén elemzi azokat a jelensége­ket, amelyek gazdasági együtt­működésünk fejlődését fékezik, az ilyen értékelés lehet az alap­ja a feladatok reális kijelölésé­nek. . Különösen nagy jelentőségű­nek tartjuk a KGST-tagországok hosszú távú energia- és nyers­anyagszükségleteinek kielégíté­sére kidolgozott komplex intéz­kedésekről szóló dokumentu­mot. A jövőben is kulcskérdés, hogy biztosított legyen a tagor­szágok energia- és tüzelőanyag- ellátásának hosszú távra törté­nő biztonságos megoldása. Sar­lós István hangsúlyozottan szólt arról, hogy Magyarországnak ob­jektív adottságai miatt fontos érdeke fűződik a KGST kereté­ben az energia- és fűtőanyag­ellátás szintiének fenntartásá­hoz, és legalább szerény mér­tékű növeléséhez. A magunk részéről maximális erőfeszíté­seket, kop'krét intézkedéseket teszünk a hazánkban rendelke­zésre álló energia- és fűtőanyag­források hasznosítására, és ezen erőforrásokkal való legéssze­rűbb gazdálkodásra. A magyar küldöttség vezetője rámutatott, hogy mindezek mel­lett érdekeltek vagyunk a beter­jesztett dokumentumokban sze­replő egyes objektumok közös létrehozásában, teherbíróképes­ségünkkel összhangban és a köl­csönösen elfogadható feltéte­lek mellett fogunk azokban részt venni. Fontos dokumentumnak ítél­jük az 1986—1990. évi tervkoor­dinációról szóló beszámolót. Vé­leményünk szerint a következő ötéves tervidőszak megalapo­zása, és a további gazdasági együtt­működés fejlődési irányainak kijelölése szempontjából dön­tő fontosságú, hogy e munkála­tokat az előírt határidőre lezár­juk. A felsorolt témákban' előter­jesztett dokumentumot és hatá­rozattervezetet a magunk részé­ről elfogadjuk — mondotta vé­gezetül Sarlós István. (Folytatás az 1. oldalról. nőké hangsúlyozta: a magyar békemozgalom eddig is számítha­tott és a jövőben is számíthat a szakszervezetek több milliós tag­ságára, az üzemi kollektívákra, a szocialista brigádmozgalomra. A vitában felszólalók közül töb­ben hangot adtak annak a véle­ményüknek: jelentős eredmény, hogy a magyar békemozgalom tömegkapcsolatai az utóbbi esz­tendőkben erősödtek. Fontos an­nak szorgalmazása, hogy a jövő­ben valamennyi tömegszervezet, -mozgalom együttes erővel lép­jen fel a béke megóvásáért. Nö­vekedett az érdeklődés a békével összefüggő kérdések iránt, és so­kasodott azoknak a száma, akik aktívan részt vállalnak a béke- mozgalomban — fejtették ki a hozzászólók. A vasárnapi plenáris ülés vi­tájában felszólaltak: Miklóssy Jó­zsef né női szabó kisiparos; Szende rei István egyetemi ' tanár, a HNF soproni városi bizottságának elnöke; Rusz Márk, a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke; Bartha Ti­bor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az öku­menikus Tanács elnöke; Pataki János, a HNF budapesti bizott­ságának alelnöke; Straub F. Bru­no akadémikus; Kőszegi Ferenc tudományos munkatárs; Mezei András író; Dr. Bodó Ágnes igaz­gató főorvos; Németh Zoltán fő­iskolai tanár; Bári Olga tanár; Hardi Péter a Külpolitika című folyóirat főszerkesztője; Keresz- ty Éva egyetemi hallgató; Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros nyu­galmazott igazgatója, Páskándi Géza író; Szegedi Imre szerkeze­ti lakatos és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára. A hozzászólásokat követően Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője, a konferen­cia szerkesztőbizottságának társ­elnöke bejelentette: a konferen­cia állásfoglalásának tervezeté­hez több javaslat érkezett. A szerkesztőbizottság azok mind­egyikét gondosan mérlegelve megállapította, hogy az észrevé­telek, a javaslatok gazdagítani kívánták a dokumentumot; ezért a szerkesztőbizottság azok elfo­gadását javasolja. A konferencia •küldöttei az állásfoglalást — a tartalmi módosítások mindegyi­két figyelembe véve — egyhan­gú szavazással elfogadták. A vita összefoglalása Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára a kétnapos eszmecsere tapasztalatait össze­gezve megállapította: a plenáris üléseken és a szekciótanácskozá­sokon elhangzott mintegy 150 fel­szólalás, az észrevételek és a javaslatok jelentősen hozzájá­rultak a békemozgalmi munka tartalmi vonásainak erősítésé­hez. A küldöttek, bár eltérő vi­lágnézeti elkötelezettséggel fej­tették ki álláspontjukat, abban egyetértettek, hogy a béke csakis közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Az OBT főtitkára részletesen foglalkozott a vitákban elhang­zott és az ifjúságot érintő észre­vételekkel: — Napjaink fiataljai másként kérdeznek, mint az elő­dök, s nem hajlandók elfogadni a készen kapott, válaszokat. . Ez természetes, hiszen minden nem­zedék elidegeníthetetlen joga, hogy maga keresse meg kérdései­re a feleleteket. Végezetül bejelentette, hogy a konferencia nevében táviratot in­téztek az éppen a tanácskozással egyidőben zajló, nagyszabású pá­rizsi békedemomstrárió résztve­vőihez, kezdeményezésüket an­nak tudatában köszöntve, ■ hogy hazánk sorsa és boldogulása szo- .rosan összefonódott a többi eu­rópai nép életével, az egyetemes béke ügyével. ' A X. Országos Békekonferen­cia Sebestyén Nándarné zársza­vával, s a Szózat hangjaival ért véget. A békekonferencia állásfoglalása A békéért érzett felelősség ■ és cselekvési készség jegyében ta­nácskozott a X.. Országos Béke- konferencia. Megállapította, hogy a magyar békemozgalom, amely hazánk érdekeit, az emberiség egyetemes ügyét szolgálja, alap­vetően teljesíti feladatát; hozzá­járul ahhoz, hogy népünk meg­győzően adjon hangót békeaka­ratának, cselekedjen a bélié vé­delmében és erősítéséért — rög­zíti bevezetőben az állásfoglalás, majd így folytatódik: ■ A konferencia úgy ítélte meg,' hogy a magyar békemozgalom az új követelményekhez igazodva megújul. Tevékenységében, na­gyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát kife­jező kezdeményezések, visszaszo­rulóban vannak a formális ele­mek. Ezáltal programjai, meg­mozdulásai tartalmasabbak, szí­nesebbek, vonzóbbak lettek, hasz­nos eszmecserékre, élénk viták­ra adtak alkalmat, erősödött mozgalmi jellegük. Bővült a moz­galom társadalmi bázisa, növe­kedett befolyása. Békemozgalmunk a IX. Magyar Békekongresszus óta eltelt hat évben is hozzájárult a béke erői­nek világméretű összefogásához. Őszinte, nyílt párbeszédet, építő szándékú vitát folytatott minden olyan külföldi, elsősorban euró­pai szervezettel, amely erre kész­séget mutatott. Az országos konferencia kül­döttei megemlékeztek a béke-vi- lágmozgalom elindulásának 35. évfordulójáról, tisztelettel kö­szöntötték a mozgalom alapító tagjait. Nagyra értékelték, hogy napjainkra jelentős politikai erő­vé vált a békeszerető emberek világméretű összefogása. Az Országos Békekonferencia meggyőződéssel vallja: korunk­ban a világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél, érte élni, dolgozni, harcolni érdemes, valamennyiünk kötelessége — hangsúlyozza az állásfoglalás. Ezt követően a dokumentum felszabadulásunk* s a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulójára, a történelmi utunk tanulságaira, az elmúlt négy évtized társadalomépítő erőfeszítéseire emlékeztet, majd a feladatokat számba véve leszö­gezi: A magyar békemozgalom mun­kájának középpontjában válto­zatlanul az a törekvés áll, hogy népünk békeakaratát kifejezve, a társadalom minden rétegét mozgósítva, alkotó módon járul­jon hozzá hazánk békepolitikájá­nak formálásához és megvalósí­tásához. Legyen tevékeny részese azoknak a nemzeti és nemzetközi társadalmi erőknek, amelyek a béke védelméért, a biztonság megszilárdításáért küzdenek. Se­gítse a Béke-világtanács tevé­kenységét, tömegkapcsolatainaki bővítését. Céljai elérése érdeké­ben törekedjen széles együttmű­ködésre, nyílt párbeszédre Euró­pa minden reálisan gondolkodó és cselekvő mozgalmával, szemé­lyiségével, hogy együtt érjük el ^a fő célt: a világbéke megőrzését és megszilárdítását, földrészünkr megszabadítását a nukleáris fegy­verektől. A mozgalom htye és szószólója, a leszerelésnek, elsősorban a nuk­leáris leszerelésnek, mert fontos­nak tartja, hogy megálljon a fegyverkezési hajsza és a kato­nai erőegyensúly a fegyverzet mind alacsonyabb szintjén’ ma­radjon fenn — folytatódik a do­kumentum. — A mozgalom tá­mogatja hazánk külpolitikáját, a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezéseit, az ENSZ erőfeszítéseit. Várakozás­sal tekint az 1986-ra meghirde­tett ' nemzetközi békeév elé, amelyre gazdag programot ké­szít. Elő kívánja segíteni a hel­sinki záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósítását, amelynek menetében jelentős esemény lesz a fővárosunkban! 1985 őszén összeülő Európai Kul­turális Fórum. A magyar békemozgalom szoli­daritást vállal Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel minden földrész haladó erőivel, amelyek eltökélték, hogy országaikat meg­szabadítják a gyarmatosítás sú­lyos örökségétől, a neokolonializ- mustól, a diktatórikus- elnyomás­tól, az imperialista beavatkozás­tól, és a szabad, független fejlő­dés, az emberi élet útján halad­nak. A- továbbiakban- az állásfoglalás kifejti: a mozgalom a béke sze- retetéből táplálkozó népi-nemze­ti egység egyik alkotóeleme és erősítő tényezője. Ezért is széle­síti együttműködését a Hazafias Népfronttal, más társadalmi moz­galmakkal és tömegszervezetek­kel. A béke a különböző világné­zetű emberek egyetemes ügye. Ezt jól tükrözi, hogy a magyar- egyházak és vallásfelekezetek fe­lelősséget éreznek és vállalnak a hazáért és az emberiségért. Te­vékenységük a jövőben is értékes hozzájárulás lesz a közös ügyhözr az élet és a béke védelméhez. A dokumentum a tennivalók­ról szólva egyebek között kieme­li: a magyar békemozgalom fel­adatai- közül a legfontosabbnak: azt tártja, hogy munkájának tar­talma álljon - összhangban . nem­zeti célkitűzéseinkkel és nemzet­közi elkötelezettségünkkel, érve­lése meggyőző, stílusa vonzó le­gyen, módszerei és eszközei pedig segítsék elő, hogy minél széle­sebb körhöz eljutva, az emberek: értelmére és érzelmére egyaránt hatni tudjorí. Az Országos Békekonferencia állásfoglalásában végezetül fel­hívással fordul minden honfitár­sunkhoz: tegyünk meg mindent nemzeti boldogulásunkért, szo­cialista hazánkért, a békéért! *­Németh Károly, az MSEMI* Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára talál­kozott Romes Ohandrával, a Béke_ Világtanács elnökével, aki a BVT- nek a X. Országos Békekonferen­cián részt vett küldöttségét ve­zette. Megbeszélést folytattak a. nemzetközi békemozgalom idő­szerű kérdéseiről és a magyar békemozgalom további részvéte­léről a háborúellenes erőfeszíté­sekben. TÖBB MINT HÁROMSZÁZEZER RÉSZTVEVŐ Békefelvonulás Párizsban Nagyszabású békedemonstrációt tartottak — több mint háromszázezer résztvevővel vasárnap délután Párizsban az ENSZ leszerelési hete keretében. A száz francia közéleti személyiség, köztük neves tu-, dósak és művészék, felhívására .rendezett felvonu­lás két menete a francia főváros északi és déli ré­széből a kora délutáni órákban indult el a Répub- lique tér felé, ahol az sti' órákban találkozott a két menetoszlop. A felvonulásban számos külföldi küldöttség is részt vett, köztük a magyar. Országos Béketanács küldöttsége. A felvonulás megkezdése előtt a külföldi küldött­ségek vezetői üdvözölték a francia békeharcoso­kat. Az Országos Béketanács képviselője a magyar nép és a X. Országos Békekonferencia üdvözletét tolmácsolta. A Franciaország minden tájáról érkezett felvo­nulók jelszavaikban kifejezésre juttatták'a francia nép békevágyát, s azt a követelését, hogy fékez­zék meg a fegyverkezési versenyt, s tegyenek ha­tékony lépéseket a leszerelés érdekében. A résztvevőik felhívást fogadtak el, amely hang­súlyozza, hogy a franciák nemet mondanak a nuk­leáris katasztrófára. Közös erővel, teljes súlyunkkal sfkraszállunik azért, hogy a tárgyalások váltsák fel a nukleáris eszkalációt, és a fegyverkezési hajsza örvényében eltéközolt összegeket az élet számára, az elmara­dottság csapásainak felszámolására fordítsák — hangzik a felhívás. Felhívjuk a vezető nagyhatal­makat, hogy az emberiség jövőjét helyezzék min­den más meggondolás fölé, és lépjenek a tömeg- pusztító fegyverek kiegyensúlyozott csökkentésé­nek útjára. Felhívjuk továbbá minden nemzet kép­viselőit, egyesítsék erőfeszítéseiket annak érdeké­ben, hogy a nemzetközi színtéren érvényesüljön a béke és az enyhülés szelleme. Sarlós István felszólalása PAPRABLÁS Keresik a holttestet Torun közelében (Varsó­tól mintegy 200 kilométerre' .északnyugatra) a Visztula medrében kutatnak az októbér 19-én ^elrabolt varsói katoli­kus pap, Jerzy Popieluszko holtteste után — közölte teg­nap délelőtt a lengyel belügy­minisztérium. A pap elrablá­sával alaposan gyanúsítható három belügyminisztériumi tiszt egyike ugyanis vallomá­sában kijelentette, hogy Po-- pieluszko holttestét Torun­tál nem messze a folyóba dob­ták. A lengyel nyomozóhatósá­gok szembesítették a varsói pap elrablásával gyanúsított személyeket az ügy egyetlen, közvetlen tanújával, Popié luszko sofőrjével, aki a bemu­tatott személyek .között felis, merte a tetteseket. Ezzel újabb bizonyítékot találtak a lengyel belügyminisztérium három tisztje ellen, akiket a kormányellenes tevékenysé­géről^ ismert Popieluszko varsói, pap október 19-i elrab­lásával gyanúsítanak. Mitterrand üzenete Csernyenkóhoz Francois Mitterrand köztársa­sági elnök a francia—szovjet párbeszéd fontosságát hangsú­lyozta abban az üzenetében, amelyet Konsztantyin Csernyen­kóhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­hez, az SZKP főtitkárához inté­zett a két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulója alkalmából. Mitterrand elnök üzenetében rámutat: országaink nehéz utat tettek meg az elmúlt 60 évben. A második világháborúban kö­zösen éltek át fájdalmas meg­próbáltatásokat. Azóta minden alkalommal le tudták küzdeni nézeteltéréseiket, hogy a szüksé­ges megegyezésekre jussanak. A tapasztalat megmutatta, hogy mindkét fél nagy felelősséget vállalt a világ biztonsága és bé­kéje érdekében. Ez év júniusi moszkvai láto­gatásom kidomborította azt, hogy Franciaország milyen fontossá­got tulajdonít a Szovjetunióval folytatandó állandó és nyílt pár­beszédnek, a népeink közötti kölcsönös megértésnek és a fran­cia—szovjet együttműködés fej­lesztésének — szól a francia köztársasági elnök üzenete. Bővülő szovjet—vietnami kapcsolatok Az országgyűlés kulturális bizottságának tanácskozása Szovjet—vietnami külügymi­niszteri tárgyalások kezdődtek tegnap Moszkvában. Nguyen Co Thach, a Vietnami Kommunista Párt KB PB póttagja, külügymi­niszter vasárnap érkezett hivata­los látogatásra Moszkvába a szovjet kormány meghívására. A rendszeres magasszintű ta­lálkozók és eszmecserék évek óta fontos állomásait jelentik az egy­re bővülő szovjetr-vietnami kap­csolatoknak. A VSZK vezetőinek többsége 1 folytatott az ' elmúlt években megbeszéléseket a szov­jet fővárosban. A találkozón a kétoldalú kap­csolatokon kívül elemzik a délke­let-ázsiai térség helyzetét. A Szovjetunió maradéktalanul tá­mogatja azokat a vietnami erő­feszítéseket, amelyek célja a dél­kelet-ázsiai térség békeövezetté történő változtatása. A gazdasági helyreállítás ne­hézségeivel küzdő Vietnam szá­mára létfontosságú a szovjet se­gítség. Eddig mintegy 200 jelen­tős népgazdasági létesítmény épült fel szovjet szakemberek közreműködésével. Nagy Lajosra emlékeztek Apostagon Vasárnap délelőtt megemléke­zést tartottak Apostagon, a falu határában, a tabáni telken szü­letett Kossuth-díjas író Nagy Lajos halálának 30. évfordulója alkalmából. A zuhogó eső nem tartott ott­hon senkit azok közül, akik iga­zán szeretik, tisztelik a fanyar humorú jeles realista munkás­ságát. Több mint száz irodalom- barát jött el Varga Imre egy éve felavatott, a falu nagy szülöttét ábrázoló szobrához. Az úttörőcsapat irodalmi mű­sora után Hatházi Sándor iskola- igazgató köszöntötte a megjelen­teket, külöji- is azokat, akik Bu­dapestről, vagy a szomszédos te­lepülésekről érkeztek. A rövid bevezető után Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő emléke­zett a „kértelhetétlen igazmon- dó”-ra. Utána koszorúzás következett. A község és az úttörőcsapat kép­viselői után koszorút helyezett el az íeó szobránál Tamás Aladár irodalomtörténész is, aki mint az egykori illegális Százszázalék című folyóirat főszerkesztője, maga is munka- és harcostársa volt Nagy Lajosnak. . F. P. J. Az országgyűlés kulturális bi­zottsága tegnapi ülésén a Műve­lődési Minisztérium két előter­jesztését vitatta meg: az egyik a közművelődés új feladatairól és fejlesztésének irányairól készült, a másik a pedagógusképzés hely­zetéről és jövőbeni programjáról szólt. Óvári Miklósnak, a bizott­ság elnökének megnyitóját kö­vetően Rátkái Ferenc művelődé­si miniszterhelyettes elmondta, hogy a közművelődési tanácsko­zás nyomán a kérdéskör a tár­sadalmi érdeklődés középpontjá­ba került. A közművelődés fej­lesztése .csakis társadalmi és gaz­dasági összefüggések figyelembe­vételével tervezhető; az előreha­ladás nagymértékben függ attól, hogy a gyakorlatban mennyire érvényesül e folyamatok köl­csönhatása. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza, hogy a közműve­lődési munka minőségi fejleszté­sének —, s egyben eredményes­ségének — alapvető feltétele a közvetített értékek tudatos kivá­lasztása. Fontos feladat a de­mokratizmus további kibonta­koztatása, a társadalmasítás, amelynek át kell fognia a műve­lődési intézmények kulturális te­vékenységét. Ezért az eddigiek­nél jobban tekintetbe kell venni a „felhasználók” igényeit, és ér­vényesíteni kell beleszólási jogu­kat a kulturális tevékenység tar­talmának és formáinak megha­tározásánál. Különösen fontos feladat az amatőr mozgalmak tá­mogatása, mert ezek jelentős kö­zösségteremtő funkciót töltenek be. A hozzászólók több oldalról elemezték a jelentést. A vita középpontjában az iskola és ,a közművelődés kapcsolata állt. Többen sürgették az oktatási és a közművelődési intézmények integrációs folyamatának fel- gyorsítását: A vitában felszólaló Köpeczi Béla művelődési mimisz* tér felhívja a figyelmet arra, hogy az integrációt másként kell kezelni a kis településeken, ahol a körülmények ezt szinte paran- csolóan előírják, és másként a nagyobb városokban, ahol elté­rőek a helyi adottságok. , .Ezután Földiák Gábor műve* lődési miniszterhelyettes előter­jesztésében a pedagógusképzés helyzetéről és feladatairól ta­nácskoztak. Az elmúlt 15 évben a pedagógusok létszáma 97 ezer­ről 150 ezerre nőtt. Ennek elle­nére a nem kellően átgondolt korábbi oktatáspolitikai dönté­sek, a pedagógusképzés intéz­ményhálózat bővítésének elhúzó­dása miatt jelenleg pedagógus­hiány van. A képesítés nélküli nevelők aránya ugyan csökkent, de még mindig magas, s csak az évtized második felétől számol­hatunk a helyzet javulásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom