Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. október 19. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Növényvédelmi munkák a szőlőben I. Az ültetvények közül az egyik legnagyobb figyelmet igénylő nö­vény a szőlő. A korai és közép­érésű fajtákat most szüretelik, A későd érésű fajták betakarítá­sa az időjárástól függően várat magára. A reggeli harmatképzo- •dés és az intenzív növekedés miatt sok a felrepedt bogyó. A sérülések nyomán erősen fer­tőz a szürkepenészes rothadás. Ahol a szüret csak két hét múl­va várható, ott szükségszerűen védekezhetünk még a kórokozó «llen Rom illan 50 WP vagy Top- sin. M 70 WP-vel (1,0—1,5 kg/ha, ■0,7—1,4 kg/iha). az élelmezés- egészségügyi várakozási idő 14 .map. A szüret előtt egy héttel a Rovral 50 WP 1,0—2,0 kg/ha-os adagjával védhetjük a még •egészséges termést, élelmezés- egészségügyi várakozási ideje 7 nap. A vegetációs időszak alatt uralkodó aszályos időjárás Bács megyére nem jellemző erősségű : szőlőlisztharmat-f ertőzést idézett elő. Főleg a magasművelésű ül­tetvények károsodtak. A vessző­kön és a másod termésű bogyó­kon telel át a következő évi fer­tőző anyag. A jövő évi termésbiztonság ér­dekében a szüret uitáni védelmet nem szabad elhanyagolni. A nyár végére rendkívül felszapo­rodtak a kizárólag a szőlőt ká­rosító szőlőlevél-atk&k, helyen­ként 80—100 százalékos a fertő- zöttség. A szőlőievél-atka és sző- lőlisztharmat-fertőzés gyérítésé­re 0,5 százalékos kéntartalmú készítmények kijuttatását java­soljuk. A kezelés a 0 napos élelmezésegészségügyi várakozási idő miatt elvégezhető szüret előtt, szüret után egyaránt. A nyolcévesnél fiatalabb ma­gasművelésű szőlőkben a kor­donkar és a törzs védelme miatt célszerű szüret előtt még 1—1 permetezés. A kezelést lemosás­szerűn 3 százalékos Ibordóilével kell végezni. Ennek elkészítésé­hez 1,5 kilogramm szalonmás mészre van szükség. Ez a keze­lés az állandóan fertőzőképes, alacsony hőmérsékletigényű, kordankareihaiást előidéző kár­okozók ellen hatékony. Az őszi kezelés optimális időpontja ok­tóber közepe, vége. iai tavaszié március. A ViSÁR­ÉS PIACTARTÁS ÚJ SZABÁLYAI II. A közelmúlt tapasztalatai alapján meg­állapítható, hogy a legtöbb problémát az okozza a jogszabály értelmezésé­nél, hogy az abban foglalt kor­látozó rendelkezéseket egyesek minden — tehát a piacon kívüli — árukapcsolatra is kiterjesztet­ték. Ez helytelen, és a kereske­delmi kapcsolatok .bizonytalan­ságát is eredményezheti. A jogszabály pontos szövege szerint: „A piacon, beszerzett ter­méket viszonteladónak értékesí­teni, illetőleg a piacon víszont- eladás céljából — a fogyasztó (fel­használó) részére történő értéke­sítés kivételével — terméket vá­sárolni, azzal ügynöki tevékeny­séget folytatni tilos.” Területileg ezek a korlátozások csak a pontosan körülhatárolható piacra vonatkoznak, tehát a pia­con kívüli területre már nem. Sokan úgy értelmezik ezt a sza­bályt, hogy árujukkal megállnak a piac kapujában, gondolván, hogy a törvény szigora oda már nem terjed ki. Helytelenül teszik, mert a közterület engedély nél­küli használata szabálysértésnek minősül, akárcsak az ott folyta­tott kereskedelmi tevékenység. A termelő és kiskereske­dő kapcsola­tának erősítő, se érdekében a nagykereskedő által a piacon vásárolt terméket másik nagykereskedőnék, illetve kiskereskedelmi szervnek to­vábbadni nem lehet. Fontos még az is, hogy a piaci értékesítési korlátozások — a viszonteladás céljára történő vá­sárlás — nemcsak az élelmiszer- nagypiacra, hanem a korábbiak­ban említett valamennyi piac­típusra vonatkoznak. A rendelkezések megszegőivel szemben a jogszabály szigorú szankciókat helyez kilátásba. A vásáron, illetve a piacon két éviig nem árusíthat, akit a vásár-, il­letve a piactartás rendjének meg­sértéséért vagy veszélyeztetéséért, a kereskedés gyakorlásával vagy a fogyasztók megkárosításával összefüggő bűncselekményért el­ítéltek, vagy szabálysértésért két éven belül három alkalommal megbüntettek. Aki pedig a piaci viszonteladást tiltó jogszabályi rendelkezést sze­gi meg — számbeli korlátozás nélkül — szintén két évig nem árusíthat. Ki vásárolhat? • A keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezetben gyártják ezt az ön­járó szőlőmetsző szerkezetet. Négy ember munkáját könnyíti meg a gép, melynek ollóit leve­gő működteti. (Tóth Sándor fel­vétele) Még nem késő! . Az elkövetkező időszakban enyhe időjárás várható, a talaj nedvességtartalma csökken. 'Most szerezzük be a sárgaré­pa, petrezselyem, fokhagyma, borsó magját. A télire eltett zöldségfélék, vöröshagyma, burgonya tárolóhelyiségét ta­karítsuk ki. Sikerünk egyik alapvető feltétele a termény kiválasztása. Ügyeljünk arra, hogy a rövid tenyészidejű, la­zább szövetű zöldségfajták ál­talában nem tárolhatók. A té­lire eltett növénynek egészsé­gesnek, sérülésmentesnek kell lennie; ha sáros, piszkos, ha­mar romlásnak indul. A táro­ló, a padlás, a pince, a verem, a prizma rendszeres ellenőr­zést igényel. Ne csak a lég- hőmérsékletet, hanem a ter­ményét is figyeljük. Ha szük­séges, szellőztessünk. Az el­pusztult, megromlott, beteg darabokat gondosan válogas­suk ki és távolítsuk el. Készüljünk fel az őszi gyü­mölcsfa-telepítésre. Tervez­zük meg a fák, bokrok helyét. Legyünk figyelemmel arra is, hogy az idegen megporzást igénylő fajtákat helyesen tár­sítsuk. A .virágoskertben ültethe­tünk még tulipánhagymát. A nyáron szabadban tartott edényes növényeinket mi­előbb vigyük fagymentes hely­re. Az évelők betakarása is időszerűvé vált. Jól tejelő tehenek Pálmonostorán • Ifjabb Kopasz Ferenc tehenének tejtermelése megközelíti a 7000 litert évente. (Straszer András felvétele) A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet együttműkö­dő ágazatai közé szervesen il­leszkedik a háztáji bizottság munkája. Terveik szerint a nagy, munkadgényű növények termesz­tésének, illetve állatok tartásá­nak nagyobbik részét lassanként a háztájiknak adják át. A fo­kozatosságot mutatja az ágazat áruforgalmának növekedése: 1981-beni 42 millió forint volt, tavaly elérte az 55 milliót, az idei terv pedig már 65 millió forint. A pálmonostori dohány jó hí­rű. Ma már a feldolgozó üzemek igényeinek változása miatt kor­szerűbb fajtát is kellett termesz­teni. Az idén többen próbálkoz­tak a zöld dohánnyal, és az ered­ményekkel túlnyomó többségben elégedettek. A hagyományos szá­raz típusból száz tonnát,, az újabból nyolc tonnát szállítot­tak ebben az évben a gyárak­nak. Jelentős az állattartás is. Az elmúlt négy év alatt megkétsze­reződött a szerződésre hizlalt sertések száma, az idén már nyolcezer-háromszázzal jelent­keznek a húsiparnál. Az álló-' n.’ány fele még keresztezett, sok a cornawall, német öves, dán la­pály, vagy éppen duroc keverék. Azonban a háztáji bizottság él a meggyőzés erejével, és így foko­zatosan kialakul a fehér hússer­tések nagyobb aránya. Ennek érdekében ilylen fajtájú apaálla­tokat szereztek be és 40—50 vemhes kocát helyeztek kí! Naponta 2800r—3000 liter tejet szedjek össze Gátér és Pálmo- nostoihi tehéntartóitól a begyűj­tő kocsik, és .szállítják ia félegy­házi Petőfi Termelőszövetkezet tejüzemébe, valamint a szegedi Tejipari Vállalatnak. A zöm­mel magyar tarka—holstein fríz F, -es állatok közül többnek ki­emelkedő a teljesítménye, elő­fordul, hogy 7000 litert képesek fejni tőlük évente. Főképpen az . idősebbek ked­vence Pálmonostorán a nyúl. Az idén 4500-ati szállítanak a vas­kúti Bácska Termelőszövetkezet vágóhídjára. Igaz, ez a mennyi­ség 7000-ről esett vissza rövid idő alaíi. Általában 10—15 új- zélandi fehér fajtát tartanák a jgazdáki, hagyományos .ketreces technológiávál. és gyakran a ker­ti hulladék felhasználásával. A termelőszövetkezet nemcsak integrátori munkát lát el. ha­nem takarmány, táp beszerzésé­vel is segíti a kistermelőket, ház­táji gazdaságokat. Nyolcvan hektár lucerna második; kaszá­lásának termését igény szerint vásárolhatják meg a tagok. A Szolnoki Cukorgyártól évente huszonöt vagon nyers répaszele­tet ihoz és mér ki a gazdaság. A tápok előállítását — természete­sen a szaktanácsot nem keüfl az állattartóknak nélkülözniük — úgy oldották meg. hogy csupán a koncentrátumokat vásárolják meg, a keverékei a gazdák állít­ják össze. Persze a búzái, az ár­pa és a kukorica beszerzését a téesz szervezi. Gál Eszter ÉRTESÍTJÜK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT, HOGV 1984. OKTOBER 25—31-IG leltározunk ÉS EZ IDŐ ALATT AZ ÁRUKIADÁST SZÜNETELTETJÜK. . TISZA KERESKEDELMI VÁLLALAT KISKUNHALASI FIÓKJA 2082 AKIKEN SOK MÚLIK 1945 Sorban álló asszonyok és fiúk a félegyházi Dobó utcai sütödé­nél. Kenyérre várnak. Az udvar­ból a pék egyik gyereke, Dezső látja, milyen elkeseredettek. Töb­ben sírnak az éhségtől és a fá­radtságtól. A maga eszével segít rajtuk. Nem számolva a liszt árá­val, és hogy mennyibe került, amíg a kemencét felfűtötték, ki­bontja a léckerítést, ódahúz egy kenyereskocsit, és kiad- egy-egy veknit a közelében állóknak az éjszakai sütésből. — Hogy tehettél ilyet!? — Ap­jában élőbb haragot és megütkö­zést kelt fia üzletrontó 'nagylel­kűsége, de aztán megenyhül. Jó­szívű gyerek ez. Hasznára válna, ha megtanulna kenyeret sütni! — véli az apja. •Nem sokkal ezután Szesztrenka Dezső munkához lát a családi sü­tödében. Hozzászokik a korai fel­keléshez. A tésztát lapátra önti. Később, amikor már megerősö­dik, ő is éppúgy dagaszt, mint az apja. 1953 A sütőipari vállalat Budapest­re küldi tanulni a szorgalmas fiút. Nézze meg, milyen ott az élet! Hogyan dolgoznak a nagy péküzemektoen? Kiváló ered­ménnyel fejezi be tanulmányát. Visszakerül Kiskunfélegyházá­ra. Dagasztó lesz, ami nagy meg­becsülés számára. Nagyrészt a dagasztón múlik, hogy milyen kenyér jut az üzletekbe. Hét­nyolc óráig érlelik a tésztát. Fi­gyelni kell, hogyan púposodik a teteje. Ha fényesedik, ez annak a jele, hogy a kovász éretlen, vé­tettek a technológiai, folyamat­ban. Ilyenkor még van rá lehe­tőség, hogy javítsanak a minősé­gen. A kenyértészta legkedvezőbb hőmérséklete 28—30 Ceflsius-íok. Ezt szintén Szesztrenka Dezső el­lenőrzi. Jó munkájáért 1955-ben . csoportvezetővé léptetik elő. 1984 • Szesztrenka Dezső továbbra is Félegyházán, a dagasztócsészék közélében dolgozik. Az érő ke­nyértésztára második esztendeje már mint műszakvezető vigyáz. Harmincadmagával 'hasznosítja a családi pékségben és a buda­pesti sütőüzemekben, gyűjtött szakmai tapasztalatait. Kulcsszerepe a termelésben? Az alacsony, csendes szavú, jó­indulatú ember valószínűen so­sem tette fel magának így a kér­dést. Amikor viszont eltört a lengyel dagasztógép karja, mű­szakja befejeztével mindaddig az üzemben maradt, míg a gépet, •megjavítva, újra nem Indították. Nemrég, áramszünet miatt, egy óra hosszáig álltak a dagasztó­gépek. A dolgozók aggódtak: mi lesz a 28 mázsa kelesztett kenyér- tésztával? Kidobják? Veszendőbe megy? Szesztrenka Dezső hamar eloszlatta a kétséget. Mihelyt visszatért az áramszolgáltatás, ve­zetésével „felfrissítették” és újra­dagasztották a tésztát. A fogyasz­tók ellátása így zavartalan volt, a termelés pedig nem vált vesz­teségessé. — Mindenkiben kell lenni any- nyi tartaléknak, hogy nehéz hely­zetekben is feltalálja .magát. E kijelentését munkatársaira ugyanúgy érti, mint önmagáira. Fedezetül nap mint nap megta­láljuk a művezető hétköznap­jaiban a helytállás bizonyítékait. Tőle is függ, hogy Kiskunfélegy­házán, s a környékbeli települé­seken a hét elején is legyen ele­gendő .pékáru. Vasárnap délután­tól késő hajnalig 100 mázsa fe­hér-, 30 mázsa Bácska kenyeret, valamint 35 ezer zsemlét és kif lit készít az üzem. Üjabban kétkilo- grammos Bácska kenyeret is süt­nek. Ezeket a feladatokat a szük­séges létszámnál tíz fővel keve­sebben teljesítik. Egyre kevesebb a szakmunkás. Ezen a helyzeten úgy változtatnak, hogy — Szeszt­renka Dezső kezdeményezésére —■ tavaly huszonhat betanított dol­gozó számára helyben sütőipari szakképzést szerveztek. A hu­szonhat jelentkezőből tizenkettő állja a sarat: továbbtanul, szak* munkás akar lenni. Milyen nagy fordulatot hozott egy ember, Szesztrenka Dezső életében a felszabadulás óta el­telt csaknem negyven esztendő! 1945-ben, a kibontott palánkon át együttérzésből kenyeret adott az utcán sorban állóknak. Ma, 1984-ben pedig, hivatásszerűen, több tízezer ember ellátásának a felelőssége hárul rá. Kohl Antal A TERÜLETI SZEMLÉLET ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL Energiagazdálkodás •* Bács-k iskunban 1 § Közismert, hogy az energiaforrások beszűkülése, valamint az energiahordozók, 'különösen a folyé­kony szénhidrogének árának emelkedése a gazdál­kodó szervek részéről hatékonyabb energiafelhasz­nálást követéi. A tennivalókkal a VI. ötéves terv és az arra épülő országos energiagazdálkodási prog­ram foglalkozik. Jelentős feladatok vannak ezen a téren Bács-Kiskun megyében is. Monostori József­fel, a Területi Energiaipari Bizottság vezetőjével, és Vágó Ivánnal, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével szűkébb hazánk energiagazdálkodási gondjairól és eredményeiről beszélgettünk. — Hogyan alakult energiafelhasználásunk a most folyó tervidőszak előtt? V. I.: A megye energiafogyasztása 1970—80 kö­zött 75 százalékkal emelkedett. Különösen kedve­zőtlenül alakult a felhasználás, struktúrája, hiszen a kőolajszármazékok aránya az országos 37,4 szá­zalékkal szemben 50,3 százalékra nőtt. M. J.: Ezek a számok a források arányát mu­tatják. Tehát tartalmazzák azt is, hogy ehben az időben a háztáji .gazdaságok fellendülése (niatt nagymértékben megnőtt a villamosenergia-fogyasz- tás, ami mögött szintén jelentős kőolaj-felhasználás húzódik meg. — Milyen intézkedések születtek a helyzet javí­tására, és mutatkozik-e már ezek eredménye? V. I.: Az energiagazdálkodás feltételeinek szigo­rodása már 1978—79-ben érezhető változásokat ho- .zott. 1980—83-iban az 1979-es fogyasztási szint ál­landósult, illetve kismértékben csökkent. Kedve­zően alakult a fogyasztás szerkezete, összetétele is, de az olajhányad még mindig rosszabb a hazai át­lagnál. Ez 1983-ban 37 százalék volt, szemben az országos 32 százalékkal. M. J.: Ezek az adatok azonban még csak egy ta­karékossági folyamat kibontakozását jelentik, mé­lyebb' következtetések levonására nem alkalmasak. Az említett eredmények elérésében ugyanis nagy szerepet játszott a viszonylag kedvező időjárás, va­lamint bizonyos esetekben az ipari és mezőgazda- sági termelés csökkenése. Azok a műszaki fejlesz­tések, amelyek a további takarékosság és szerkezet­optimalizálás feltételeit megteremtik, most halad­nak a megvalósulás útján.'Mérhető hatásukra csak a következő évék során lehet számítani. — Melyek ezek? V. I.: A kormányprogram megvalósítását célzó befejezett és folyamatban lévő megyei beruházások összege 913,7 millió forint. Ennek várható eredmé­nye 6458 tonna olaj & 1514 torma olajegyenértéknek megfelelő egyéb energiahordozó megtakarítása, és 28 ezer 351 tonna tüzelőolaj helyettesítése mással. Kezdeti lépéseknél tart az energiaigényes tech­nológiák felcserélése korszerűbbre. Ebben a mező- gazdaság lehetőségei és 'feladatai az elsődlegesek, előrelépés van a kukorica nedves tárolásának ter­jedésében. A hazai energiahordozók felhasználási arányának növelése érdekében, több intézkedés is napvilágot látott, de a végrehajtás nem halad meg­felelő ütemben. Ennek oka, hogy például a hazai szén felhasználására alapozott fűtési rendszerek lassan terjednek, a megfelelő hőteljesítményű és technikai színvonalú 'berendezések, valamint szerel­vények hiánya, az üzemeltetés nehézségei és szén- minőség-problémák miatt. Történtek lépések a geo­termikus energiák termelésbe állítására is, azonban a nagy kockázat és magas költségek miatt csak néhány szerv indított beruházást a hasznosításra. A hulladékhő és a melléktermékek energetikai fel- használása érdekében több kezdeményezés is siker­• A megyei energiafelhasználás ésszerűsítésére az olaj földgázzal történő felcserélése jellemző, amit a Bács-Kiskunban található földgázmezők indo­kolttá is tesznek. rél járt. Már mérhetőek az olajkályha-kivonási program eredményei is, ami a földgázhálózat ter­jedésével ölthet egyre nagyobb méretéket. Nap­jainkig 21 település ipari, mezőgazdasági, kommu­nális, illetve lakossági és 3 település mezőgazda- sági nagyfogyasztóit kapcsolták be a vezetékes gáz­ellátásba. A hatékonyabb energiagazdálkodás cél­jainak szolgálatában egy új szervezet is létrejött, ez a .Területi Energiaipari Bizottság. — Mi a 'konkrét feladata ennek a bizottságnak? M. J.: A különböző ipari, mezőgazdasági és építő­ipari nagyfogyasztók más-más szakminisztérium felügyelete alá tartoznak. Ezek várható igényei kö­zött is szükséges a helyi koordinációidé még jelen­tősebb a lakossági energiaigények alakulásának fi­gyelemmel kísérése. Az országos fagyasztáson belül a kommunális és lakossági energiafelhasználás rész­aránya 35 százalék körül van. Nem nélkülözhető tehát a területi szemlélet érvényesítése. A bizott­ság, mély a szolgáltató vállalatok szakembereiből, a tudományos egyesületek képviselőiből, valamint a párt- és állami szervek illetékes vezetőiből áll,' tevékenységét 1982-ben kezdte. Feladataink közé tartozik a felhasználók feltérképezése, adatbázis létrehozása, és javaslatokkal élünk a területi fej­lesztések főbb vonalira vonatkozóan. Ezenkívül figyelemmel kísérjük az egész program alakulását, ha úgy alakul, megtesszük a szükséges észrevéte­leket. Jelenleg úgy látjuk, hogy a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában megyénkben értékelhető ered­ményeket hozott az energiatakarékosság. Azonban a kedvező tendenciák tartósítása érdekében a jövő­ben még fokozottabb figyelmet kell fordítani az aibszólút megtakarítást eredményező intézkedésekre, fejlesztésekre, és az optimálisabb energiahordozó- szerkezet kialakítását lehetővé tevő beruházásokra. Bálái F. István / A félegyházi pék művezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom