Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE®»! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 245. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 18. csütörtök Ma összeül az országgyűlés Ma összeül az or­szággyűlés őszi ülés­szaka. A várható napi­rend szerint három té­ma kerül a képviselők plénumára: — a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló tör­vényjavaslat; — miniszteri beszá- ,moló a kormány külpo­litikai tevékenységéről — előterjesztés a ta­nácstörvény végrehaj­tásának tapasztalatairól. (Hírmagyarázatunk a 2. oldalon.) Készek vagyunk az érdemi tárgyalásokra A The Washington Post moszkvai tudósítói irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsztantyin Cserriyenkó- hoz, hogy válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek „nemcsak a The Washing­ton Post olvasóit, de világszerte emberek millióit foglalkoz­tatják”. KÉRDÉS: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egyesült Álla­mok kész a Szovjetunióval fel­újítani a párbeszédet számos tárgykörben, így a fegyverzet­ellenőrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök ál­tal kinyilvánított tárgyalási kész­séget? VÁLASZ: Már korábban is elhangzottak kijelentések az ame­rikai kormányzat tárgyalási kész­ségéről. Azokat azonban egyet­len alkalommal sem kísérték olyan reális tények, amelyek azt mutatták volna, hogy tényleges igény lenne igazságos és kölcsö­nösen elfogadható alapon' törté­nő megállapodásra kapcsolataink akárcsak egyetlen kérdésében — mindenekelőtt a fegyverzetkorlá­tozás területén és a háborús ve­szély csökkentésében. Az általunk előterjesztett konk­rét javaslatok minden alkalom­mal válasz nélkül maradtak. Így volt ez például idén márciusban, amikor a másik félnek számos ja­vaslatot tettünk. Megállapodás elérése akárcsak néhányukban is reális előrehaladást jelentett vol­na mind a szovjet—amerikai kap­Csernyenko válaszai vezető amerikai újságírónak csőlátókban, mind a nemzetközi helyzet egészében. A javasla­tainkra adandó válaszok elől azon­ban a másik fél egyszerűen ki­tért. Így volt ez júniusban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk- megállapodást a világűr militari- zálódásának megelőzéséről. Ak­kor válaszoltak ugyan, de ho­gyan? Megkísérelték megváltoz­tatni a tárgyalások tárgykörét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre vonatkozó kérdése­ket vitassunk meg, tehát olya­nokat, amelyekről korábban Géni­ben folytattunk tárgyalásokat, ám e tárgyalásokat- az Egyesült Államok szétrobbantotta. Wa­shington nemcsak kitéri az elől, hogy elhárítsa az új amerikai ra­kéták nyugat-európai elhelyezé­sével emelt akadályokat, hanem (Folytatás a 2. oldalon.) A jugoszláv nagykövet látogatása Bács-Kiskun megyében Tegnap Bács-Kiskun megyével ismerkedett Milo- van Zidar, Jugoszlávia magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megyei pártbi­zottság székházában a vendéget és kísérőit Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács - elnöke fogadta. Romány Pál tájékoztatójában szólt a terület po­litikai, társadalmi, gazdasági, kulturális - életéről, Bács-Kiskunt és a szomszédos Vajdaságot összekö­tő együttműködésről. A két terület és városaik kö­zött kiépült és gazdag tartalmú kapcsolatokban a párt-, az állami és tömegszervezeteken túl tudo­mányos intézmények, vállalatok, mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek is részt vesznek. Ezekben a kapcsolatokban a kölcsönös tapasztalatcsere, a munkamódszer-átadások ugyanúgy jelen vannak, mint a vállalati sport- vagy kulturális rendezvények közös megtartása és a dolgozókollektívák munká­jának kölcsönös megismerése. * Az utóbbi években nőtt, és további közös érde­kű lehetőségei vannak a kishatármenti árucsere- forgalomnak, a turistautaknak. Végül a megyei pártbizottság első titkára a délszláv nemzetiség életéről, a megye társadalmi életébe való teljes jogú beilleszkedésükről, szép hagyományőrzésükről szólt. A megyei pártbizottságon tartott megbeszélést követően Milovan Zidar és kísérői Bajára látogat­tak. A városiházán Papp György, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Kincses Ferenc tanács­elnök mutatta be a Sugovica-parti várost, majd a Zomiborral fenntartott eredményes kapcsolatról ad­tak képet. A baráti eszmecsere után Milovan Zidar a mezőgazdasági kombinátot 'kereste fel, majd el­látogatott a Csitaonyioa-körbe. • Kézfogás a megyei pártbizottságon. Bács-Kiskun megyei programját késő délután — a dusnoki Munkás—'Paraszt Mg. Tsz megtekintése után — a kalocsai Sohöffer-házban fejezte be. Mi­lovan Zidar és kísérői az esti órákban visszautaztak Budapestre. JÁSZSZENTLÁSZLÓ, KISKUNMAJSA, TOMPA, BOkOTA, KUNADACS Meggyorsult a búzavetés A jászszentlászlói termelő- szövetkezet szántóföldjén az utolsó fordulót is megtették teg­nap a gaboniavetők. Kovács Lász­ló, Zugi Ferenc traktoros, H. Tóth György gépkezelő és társai mind az 1130 hektáron befejezték az őszi kalászosok vetését. Annak rendje-módja szerint szeptem. benben a takarmánykeverék és a rozs vetésével lettek készen, majd a kenyérnekvaló számára alkalmas időben a búza kenilt a vetőágyba. Kitűnő talajmún- kát végeztek a szakmunkások, és kifogástalan minőségű magot használtak. A derekas igyekezet­nek részese Vitányi Lajos főága, zat-vezető, és Hatvani István ga­bonaágazat-vezető, akik az 1985. ös kalászostermést kellően meg­alapozó tevékenységet irányí­tották. A szomszédos ikiskunmajsai Petőfi Tsz-t nagy veszteség ér­te az idén. A kukoricatermés­nek 65, a fűszerpaprikának 55 • százalékát elvitte a szárazság. Az elemi kár sem szegte a majsai téesz gazdáinak a munkakedvét. Nagy szorgalommal készítették elő a vetőágyat, hogy véletlenül se „fussanak ki” az időből.' Az őszi árpa és a rozs a legutóbbi Export alapanyagok lehetnek Tapasztalatcsere a gyökérzöldségfélékről Negyedik alkalommal rendezték meg Kecskeméten a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet, valamint a Magyar Tudományos Agrártudományi Egyesület kezdeményezésére a gyökérzöldség termesztésével kapcso. latos tapasztalatcserét, amelyet bemutatóval kapcsoltak össze. 1 A cél az volt, hogy a termesz­tők. feldolgozók, forgalmazók tá­jékoztatást kapjanak a kutatás, nemesítés és fajtafenntartás eredményeiről, s a különböző eredetű új fajtákkal, hibridek­kel megismerkedjenek. A leg­több európai országhoz hason­lóan nálunk is számos gyökér- zöldségféle termeszthető. Érté­küket növeli, hogy egész évben szerepelnek táplálkozásunkban, friss és tartósított termékként egyaránt. Széles körű felhasználhatósá­ga miiatt nyálunk is a legjelen­tősebb gyökérzöldség a sárgaré­pa. Eltérő tenyészidejű és más­más típusú fajták találhatók a köztermesztésben. A feldolgozó- iparnak a nagy termőképességű, magas szárazanyag-tartalmú, ki­váló szíinminőségű sárgarépa fe­lel' meg. A választékot növeli a Fertődi vörös és a Danvers 126 fajtákon kívül a Kecskeméti ipari faijtajelödt. A hazai és a külföldi gumós- zellerfajták közül érdemes a Duplex fájtajelölt kiváló ter­mesztési értékeire felfigyelni, valamint megismerkedni a ná­lunk csak szakirodalomból is­mért különböző halványító és metélőzeller-fajtákkal — han­goztatta dr. Bujdosó Gabriella tudományos főmunkatárs az in­tézet tanácstermében .tartott megbeszélésen. A gyökérzöldség- nemesítés témafelelőse még szá­mos fajtára hívta fel a tapasz­talatcserén részt vevők figyelmét. Szó esett arról is, hogy a gyö­kérzöldségfélék nagyüzemi ter­mesztése nem kifizetődő, csak akkor, ha maga® a termésátlag, ösztönzők a felvásárlási árak, és szervezett az átvétel. Ma már megfelelő, betakaritógépek is rendelkezésre állnak. Jelenleg nagyrészt a kisgazdaságok ter­mesztik meg a szükségletet. A nagyüzemekben csak ott foglal­koznak az ágazattal, ahol saját feldolgozó, illetve szárítóüzem van. A szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezetben példáid zel­lert termesztenek. A megye észa­ki határához Közel. Nyársapáton és Nagykőrösön a termelőszövet­kezetek sárgarépával foglalkoz­nak. A feldolgozóüzemek biz­tonságos nyersanyagellátása csak nagyüzemi termesztési háttérrel képzelhető el. Jó minőségű, gé­pi művelésre ' alkalmas fajták már vannak, amelyekből export­ra .is alkalmas termékeket .lehet előállítani, tehát érdemes lenne újabb külföldi piacokat keresni. K. S. A szovjet könyv és hanglemez ünnepe Legtöbben a klasszikusokat keresik A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat több társintézménnyel kar­öltve az idén is megrendezi a szovjet könyv és hanglemez ünnepét. E nagyszabású és immár hagyományos rendezvénysorozatot tegnap délután nyitották meg a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Köz­pont és Ifjúsági Házban. esők hatására már ki is kelt. A búzavetést október 19-re fejezik be a Petőfi Tsz szakmunkásai. A majsai téeszben 1100 hektár ka­lászos gazdagabb termésére számítanak az 1985-ös nyári be­takarításkor. A Duna—Tisza közi talajokon a legutóbbi napok viszonylag kedvező időjárása lehetővé tette a talajmunka és a gabonavetés meggyorsítását. A városföldi határban nyújtott műszakban dolgoznak á traktorosak, gépke­zelők. A tápanyag-visszapótlás, a magágykészítés jó ütemben ha­lad. A Dózsa Tsz-ben október 22-re fejeződik .be a kenyérnek­való vetése. Az árpával és a rozs- zsal, valamint a búzával együtt itt megközelítőleg másfél ezer hektárra növekszik a kalászo­sak területe. A szövetkezet az intenzív gabona termelési prog­ram követelményeit magáévá té­ve, korszerű műszaki eszközöket szerzett be, és azokkal jól kép­zett, gyakorlott szakmunkások dolgoznák. A kecskeméti Kossuth Tsz az utóbbi esztendőkben szintén korszerűsítette gabonatermesztő ágazatának gépeit. Növelte a ka­lászosok vetésterületét. A szö­vetkezet talajadottságai a búza, a rozs, az árpa termesztésére kedvezőbbek, mint a kukoricáé­ra. A búzavetés pár napon be­lül befejeződik. A többi kalászos már korábban magágyba került. Ebben a közös gazdaságbán is ezer hektár fölé nőtt a kalászos vetésterülete. A kunadacsi Barátság Tsz őszi gabonáinak jó részét a magágy­ban érte a múlt heti esőzés. A búzavetés van még hátra, de ok­tóber utolsó napjaira minden erő mozgósításával azt is befejezheti a szövetkezet tagsága. A bácskai térségben a borotaJ termelőszövetkezet szakmunká­sai néhány napon belül rriind a 800 hektáron elkészülnek a ga­bonavetéssel. Általános tapasz­talat itt is, mint a többi nagy­üzemben, hogy az október utolsó hetéig, gondos munkával mag­ágyba került búza adja a leg­jobb termést. Az idén a betakarí­tás előtti becsléskor még 8 ton­na fölötti átlaghozamot ígért a kenyérnekvaló, azonban a július másodikad jégvihar letarolta. A szövetkezet gazdái ezekben a he­tekben úgy végezték a munká­jukat, hogy jól megalapozzák a jövő esztendei termést. Bíznak, abban, hogy-az elemi csapás 1985- ben elkerüli a borotai határt. Az ugyancsak súlyos jégkárt szenvedett tompái Szabadság Tsz- ben kifogástalan igyekezettel dolgoznak a szántók, vetők. Szer­dán a kenyérgabonának elő­irányzott területnek több mint a felén már földben volt a bú­za, és a jövő hét fordulójára a tompái gazdák is befejezik a ga­bonavetést. K. A. A Művelt Nép mindig is fon­tos feladatának tekintette a kül­földi — így a szovjet irodalom — iránti igény felkeltését és ki­elégítését. Ez megmutatkozott forgalmi eredményeikben is, hi. szén 1975-re a szovjet könyv­forgalom az 1972-eshez képest 16 százalékkal nőtt, az utóbbi években pedig értéke elérte á 12 millió forintot. Ezek a jelentős eredmények nem utolsósorban az aktív propagandának köszönhe­tőek. Évről évre kedvezményes vásárokkal, kiállításokkal igye­keznek újabb és újabb olvasókat megnyerni a szovjet irodalomnak. Bács-Kiskun megyében két (Folytatás a 2, oldalon.) 4H A borotai tsz-ben napról napra növekszik a búzával vetett terület. . m A sá: kémét!* »karítása a Kertészeti Egyetem Kecs- cfanüzemében. Mindig érdeklődéssel \ hall­gatom a rádióban, televízió­ban, olvasom a lapokban azo­kat a beszélgetéseket, '{ ame­lyekben ' munkások feketén- fehéren kijelentik: azért nem vállalják az iskolát, a tovább­tanulást, mert félnek,- hogy kiemelik őket, akárcsak kö­zépvezetői beosztásba is. Ma­gyarázatként aztán ezt a mon­datot követik a pontos, s két­ségbe aligha vonható szám­sorok: mennyit keres j egy szákmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk el­vállalta akár Icsak tucatnyi dolgozó közvetlen irányítá­sát. Ez az összehasonlítás pe­dig igencsak nyugtalanító. A vezetők tekintélyét, vagy éppen annak hiányát először is itt, az anyagi megbecsülés­ben kell keresnünk, s ez ma már általánosan ' elismert alaptétele közgondolkodásunk­nak. Nem véletlen, hogy gaz­dasági előrelépésünk múlj hatatlan feltételeként fogal­mazódtak meg az utóbbi hó­napokban újra a műszaki kö­zépvezetők gondjai — a kép­zésüktől a termelőben elfog­lalt helyükig —, s váltak ezek a gondok a sajtópolémiák, a közvélemény vitáinak tár­gyává. Az elismerés, a megbecsülés, a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része fél attól: elveszti társai ■ között kivívott szakmai' tekintélyét, ha feljebb lép. Éppen az említett \ okok miatt korántsem mindig azok kerülnek vezetői be­osztásokba, akik arra a leg­rátermettebbek, akik szakmai­lag, emberi, tulajdonságaik okán elhivatottak arra, hogy * embereket ! irányítsanak. A köznyelv ezt a jelenséget igy nevezi: „elfelejtette, I hogy honnan indult, hogy honnan jött”.. Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonsággal bí­ró emberről egyik napról a másikra : kiderül: , fennhéjá­zó, ' nagyképű, s csak saját ■ „trónját” féltő vezető lesz. Áz ilyen vezető képtelen a társadalom, a közösség javá­ra tenni, ^mert emberi tulaj­donságai miatt• egyszerűen nem bírja társai, adott eset­ben beosztottjai bizalmát, így aztán éppen annak a kö­vetelménynek nem tud meg­felelni, ami hivatása lenne: a nagyobb célokat nem tudja emberközelbe hozni, s a min­dennapokban végrehajtani, végrehajtatni. Esett már ezó a közgazdasá­gi érdekrendszerek felemás­ságáról. S az emberi tulajdon­ságok alakulásának vélet­lenjei mellett itt is van még mit javítanunk. Hiszen mit szóljon annak a nagyvállalat­nak megannyi 1 dolgozója, ahol a cég vezetői egy álvita után körlevélben közölték minden részlegvezetővel, dol­gozóval: ezután személye­sen felelnek minden csava­rért, s fizetésük bánja, ha el­tűnik valami a raktárakból. Ám ugyanez a levél homály­ban hagyta, hogy a felelősség leépítése után miért felelnek a vállalatok felsőbb vezetői. S homályban maradt az . is: konkrétan miért is tehető fe­lelőssé a középvezető, s hogy mit kérhet ő számon a saját beosztottjaitól. És nem akadt egyetlen részlegvezető sem, aki a körlevél ellen tiltako- ’ zott volna. Á prémium, úgy­nevezett jó légkör megőrzése érdekében mindenki tudo­másul vette az intézkedést. A gondok ismertek, felsoro­lásukkal, gyanítom, nem sok újat mondtunk. Ám, ha fi­gyelembe vesszük, hogy gaz- aaságunk fejlesztéséhez mi­nél több felelősen, önállóan gondolkodó vezetőre van szük­ségünk, olyanokra, akik ér­demben tudják a munkát meg­szervezni és irányítani, : akik az év minden napján egyfor­mán bírják beosztottjaik bi­zalmát, akkor talán nem volt felesleges a gondokra újra rá­irányítani a figyelmet. F. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom