Petőfi Népe, 1984. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. szeptember IS. • PETŐFI NÉPE ( 8 3800 OTTHON ÉPÍTÉSÉT SZERVEZTÉK MEG Lakásszövetkezetek Bács-Kiskunban Az országban elsők között a megyében alakultak lakás­szövetkezetek. Mégpedig az 1960-as években tanácsi érté­kesítései lakások fenntartására, majd 1970-ben kísérleti jel­leggel új otthonok építésére. Jelenleg 43 építő- és fenntartó, 8 garázs- és 2 műhelyszövetkezet működik. A szövetkeze­tek 1971-től ez év közepéig csaknem 3800 új otthon építé­sét szervezték meg. Ennek több mint negyedrésze a IV. ötéves terv időszakában készült el. Napjainkban csaknem 500 épül. A jelenlegi ötéves terv időszakában kevesebb az építkezés, mint az előző fél évtizedben, de a megyék sor­rendjében így is második Bács-Kiskun. A szövetkezeti szer­vezésben országosan épülő lakások csaknem 9 százalékát itt adják át. • A fcUfcunhalasi Április 4. Lakásszövetkezet egyik épülete, amelybe tavaly költöztek be a tulajdonosok. az új helységnévtárból A legfiatalabb százezres város: Kecskemét A MÉSZÖV - lakásszövetkezeti titkársága nemrég összegyűjtötte a lakásszövetkezetek működésé­vel és állami felügyeletével kap­csolatos tapasztalatokat. Fehér Béla titkárságvezetővel arról be­szélgetünk, milyen gondokkal küzdenek a tagok. — A lakások egy-egy négyzet­méterének ára, elsősorban a ki­vitelezés módszere szerint, jelen­tősen változik. A kecskemét-mű- kertvárosi házgyári épületekben 12 ezer 500 forintba kerül egy négyzetméter, míg a Marx téren főleg a magas telekár miatt, több mint 13 ezer forinttal számolnak. A házilagos vagy félig házilagos építkezésnél a bruttó költség en­nél alacsonyabb. i(A házilagos munkavégzéssel 100—150 ezer fo­rinttal csökkenthető az építtetök- re háruló teher.) Az épületek átlagosan. 10—15. évesek, jelentősebb felújításra ezért még nem kerüli sor. Á tel­jes vagy részleges javítások ed­dig csupán a lakások 5—7 száza­lékát érintették. Arra a 'kérdésre, hogyan old­ják meg a javításokat, így vála­szol Fehér Béla: Tompa, forgalomellenőrző pont. A személygépkocsik hosszú sora, sokféle nemzetisége arról tanús­kodik, sokan igyekeznek Jugo­szláviába, vagy azon keresztül más országba. A határőrség út- levéikezelői gyorsan és pontosan dolgoznak. A több mini százféle útipasszus színe, pecsétmintája, rovatai úgy beléjük vésődtek, hogy hamisító legyen a talpán, akinek „munkáját” szabad szem­mel és a technika segítségével fel ne ismernék. E nagyon fon­tos munka elméletét ezek a fia­tal, 20—22 éves fiúk alig két hó­nap alatt sajátítják el, s néhány hónap gyakorlati tapasztalat elég ahhoz, hogy felismerjék a fény­képcserét vagy más, illetéktelen beavatkozást. Szabadi Tamás határőr Ho- mokmégyről vonult be. Az Arany­kalász Tsz növénytermesztési bri­gádvezetője volt. Öt faggatom, ho­gyan, sikerült elsajátítani ezt a tudományt, miképpen tud helyt­állni ezen a poszton? — A múlt év februárjában, amikqr bevonultam, azt sem tud­tam, mi fán terem az útlevéke- zelés. Nem túlzók, hiszen külföl­dön sem voltam, útieveűjem sincs. Májusban kerültem ide a forga­lomellenőrző pontra útlevélkeze- lőnek. Parancsnokaim, ellvtársaim bátorítottak, tanítottak, s a gya­korlat meghozta az ismereteket. A korábban idegen környezet egy­re barátságosabbá vált, s később már élvezettel: vettem ikezembe olyan útlevelet, amelyet addig sohasem láttam. Szabadi Tamás határőr részese volt egy 'útlevélhamisítás felfe­dezésének. Egyik társával' telje­sítettek szolgálatot, amikor Ju­goszlávia felől egy férfi érkezett gyalogosan, tanzániai útlevéllel. — Már az gyanússá tette a be­lépni szándékozót, hogy gyalo­gosan, szinte csomag nélkül ér­kezett. Az útlevelét alaposan át­néztem és úgy láttam: a fényké­pen levő bélyegzőlenyomat nem pontosan egyezik a papíron levő­vel. Megmutattam társamnak is, aki a parancsnokhoz vitte az ok­mányt. Sejtésünk beigazolódott, — Általában kisiparossal, vagy ipari szövetkezettel végeztetik. A nagyobb szövetkezetek saját al-' kalmazottakat Is foglalkoztatnak ebből a célból, A legrégebbi épü­leteknél sajnos, az eddig képző­dött minimális, felújítási alap miatt elmaradnak a. szükséges karbantartások. A szövetkezeti törvény módo­sítása lényegesen, megváltoztatta a' fórumrendszert. Ennél a szö­vetkezeti formánál is jelentő­sebb szerepet kapott a küldött­gyűlés: hatásköre bővült, opera­tívabban működik. Egyelőre még csak 9 szövetkezetnél valósult meg ez a változás. Az állami felügyeletről szólva a titkárság vezetője elmondja, hogy a MÉSZÖV ellenőrzési iro­dájával összehangolva revíziós vizsgálatokat tartanak, a helyi tanácsok f elkérik a lakásszövetke­zet elnökét, hogy adjon tájékozta­tást munkájukról, a tanácsok ille­tékes osztályának képviselői pedig részt vesznek a szövetkezetek rész-, illetve küldöttgyűlésén.. Saj­nos, nem mindenütt alakul ki ilyen termékeny kapcsolat. A szövetkezetek további fejlő­dése érdekében kedvezőbb • Munkában Szabadi Tamás út­levélkezelő­mert Mohamed Abdu Hamid Ib­rahim iraki állampolgárt terror- cselekmények miatt körözték, és az útiokmányt 500 dollárért vá­sárolta. Szabadi Tamás a bevonulása előtt KISZ-titkár volt, sőt tagja a KISZ járási bizottságának is. A határőrségnél előbb a KISZ- klub, majd az alapszervezet KISZ-titkára lett. Elnyerték a KISZ KB dicsérő oklevélét, de sokat tett a község és a határ­őrség kapcsolatáért. Megszervez­te a színestévé-akciót, amelynek az a lényege, hogy bérmunkát vállaltak, és öbből1 színes tele­víziót vásároltak a KISZ-klub számára. Szabadi Tamás határ­őr nemcsak a szolgálatban, de a mozgalmi munkában is feltalálta magát, s úgy érzi, a tizennyolc- hónapos katonaidő nem volt hiá­bavaló. Gémes Gábor pénzügyi és hitelfeltételek kiala­kítására volna szükség. Érdemes támogatni és szélesebb körben el­terjeszteni a félkész ház építését, egyszerűbbé kellene tenni az ad­minisztrációt — állapították meg' a MÉSZÖV elnökségi ülésen el­hangzott vitában. — Kiskunhalason például az állami gazdaság, az ipari szövet­kezet segít a lakásépítésben, fel­húzza a falakat és félkész álla­potban átadva, a lakásszövetke­zeti tagok tetszésére bízza a he­lyiségek belső kiképzését. Számos termelőszövetkezet hasonló se­gítséget nyújt tagjainak. A kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet 6 lakásos épüle­tet ad át ily módon az igénylők­,.Szabad péntek, szabad szom­bat, szabad ...” Hiába dúdolták a gyermekdalocskát az elmúlt hét­végén a 'kecskeméti vendéglátó- helyek dolgozói, mégsem volt mindent szabad. Például vizezni a bort, vagy többet számolni a kelleténél. Mégis megtették! A reggel 7-től délig tartó akció so­rán hat egységben tartottak pró­bavásárlást a társadalmi ellen­őrök. A tiszta konyhájú Jófalat Ven­déglőben úgy tűnt, mintha csak szomjasak lennének az ellenőrök. Sört kértek üvegből és hordóból, bort palackban, pálinkát és bon­bonmeggyet pohárban. Minden italt a kívánt mennyiségben szol­gáltak ki, csupán a számolásnál csúszott be egy kis hiba. A fel­szolgáló, Kertész István egyszer a maga, egyszer a vendég kárára tévedett. Csak akkor jött rá, mi a baj, amikor újra kellett számol­nia a 'tételeket. A Szikrai hársle­velű palackjáért 2 forinttal, a fél deci barackpálinkáért 60 fillérrel kért többet, mint lehetett volna. Bár az eltérés nem volt nagy, en­nék sem szabad előfordulnia. Az ellenőrök ezért Kertész, Istvánt 2 ezer forint helyszíni bírság meg­fizetésére kötelezték. Hasonló sorsra' jutott a fagy- laltos pultnál dolgozó Heigli Lászlóné is. A szeptember 7-én készült mandula ízű édességből Pénteken befejeződött a szegedi Bio­lógiai Kutató Központban rendezett ötnapos nemzetközi kromatográfiai tanácskozás. A világ legnevesebb tu­dósai összegezték a sok összetevőből álló vegyületek szétválasztásának tu­dományával foglalkozó kromatográ- fia legújabb eredményeit. A hazai ku­tatók nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó sikerről számoltak be. Egy olyan, általuk feltalált készüléket is­itek — sorolja a lakásszövetke­zeti titkárság vezetője. A MÉSZÖV elnöksége állást foglalt abban is, hogy a szövet­ség sajátos módszereivel- több se­gítséget nyújt a lakásszövetke­zeteknek. Igyekeznék az eddigi­nél összehangoltabb munkát ki­alakítani a tanácsok és az épí­tők között. Keresik a lehetősé­gét, hogy főleg szociális jellegű támogatásban részesítsék az új otthonok leendő lakóit. Ne le­gyenek olyan nagy különbségek például a telkeik tartós haszná­latba vételi díjai között, különö­sen, ha hasonló adottságú terüle­tekről van szó. K. S. sértése miatt í ezer forint a bün­tetése. j A rHírös Étteremben' minden rendben, lett volna, csakhogy a főtt kolbász adagját 11 forint he­lyett 17-ért árusították. Azt meg­állapítani, hogy az ellenőrzésig mennyit adtak él belőle, igen nehéz. Igy a megyei tanács keres­kedelmi osztálya, mint kereske­delmi felügyelőség, szabálysértési eljárást inditott az illetékesek el­len. Izgalmas pillanatokat élték át az ellenőrök Mezősi András mű­kertvárosi falatozójában. A ki­szolgálótól minden rendelt italt idejében megkaptak. A számla- készítéssel sem volt semmi baj addig, amíg a 236 forintot fizető próbavásárlók él nem kérték a dokumentumot. Nem tudni ho­gyan,, pillanatok alatt eltűnt a blokk, így azt megvizsgálni, hogy hol volt a számolási hiba, már nem lehetett' Valójában csak 209,60 járt volna ellenszolgálta­tásként. A különbözet (26,40) va­lódi helyzetben a vendég zsebére ment volna. Mezősi András és a felszolgáló a kereskedelmi fel­ügyelőség előtt szabálysértési tár­gyaláson mondhatja el majd, hogy hová tűnik a számla, ha hibás rajta a számolás. T. B. mertettek, amely jóvajl hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb a világon ed­dig alkalmazott műszereknél, A vizs­gált vegyület szétválasztását a koráb­bi két óra helyett percek alatt oldja meg. Orvosi diagnosztika esetében ez életmentő lehet, például mérge­zést szenvedett ember vérvizsgálatá­nál. A tanácskozás anyagát az Akadé­miai, Illetve egy holland kiadd könyvalakban is megjelenteti. A közelmúltban jelent meg az új magyar helységnévtár, amely 3066 magyar település adatait tartalmazza, az 1963. január 1-i. állapotnak megfelelően. (A fővá­ros adatait az alanti ismertetés­ben nem vesszük figyelembe!) Megtudhatjuk belőle, hogy im­már két olyan városunk is van, amelyiknek lakosságszáma meg­haladja a kétszázezret, mivel e kategóriába lépett — Miskolc mellé — Debrecen is, legfiatalabb százezres városunk pedig Kecs­kemét. A 109 magyar város átlagos lakosságszáma 36 1.26. Furcsa vé­letlen., hogy a legnagyobb — Borsod-Abaúj-Zemplén — me­gyében van az ország legkisebb városa, a 6204 lelkes Encs. Eb­ben a megyében van a legtöbb város, kilenc, míg a legkevesebb — három-—három — Nógrád és Fejér megyében. Az ország leg­nagyobb területen fekvő városa Hódmezővásárhely — 463 négy­zetkilométer —, s ebből a szem­pontból a Pest megyei Százha­lombatta a legkisebb, mindössze 28 négyzetkilométer. A legnépe­sebb megyeszékhely a már emlí­tett Miskolc. A legkevesebb lakó­ja ezek közül a városok közül Szekszárdnak van: 37019. A he­gyek közé szoruló borsodi me­gyeszékhelyen a legnagyobb a népsűrűség városaink közül, egy négyzetkilométeren 89.1 ember él, ez a mutató mindössze ,47 főt jelez a Miskolccal hajszálnyira azonos közigazgatási területű Szolnok megyei Túrkevén. Mivel ez év január elsején megszűntek a járások, új köz- igazgatási fogalmakkal — vá­roskörnyék, városi jogú nagy­község környék — találkozhatunk a helységnévtárban. Az ide vo­natkozó adatokat figyelve meg­állapíthatjuk, hogy a legtöbb községet — kilencvenkettőt — a baranyai Siklós igazgat, a legke­vesebbet a Szolnok megyei Kar­cag; az egyetlen Kunmadarast. Legkisebb az átlagos település- lélakszám a zalai Lenti városkör­nyéken: 554 fő, a legnagyobb a Pest megyei Dunakeszi környé­kén: 18 ezer. Magába- foglalja a heylségnév- tár 2957 hazai nagyközség, köz­ség adatait is. A nagyközségek — számuk 318 — közül harminc­négynek városi joga van, har­minckettőt pedig közvetlenül irá­lAlig két esztendeje, az újság­íróiskolán mondta egyik tanárom, amikor a mai magyar építészet­ről vitatkoztunk: „Ti, kecskemé­tiek, kivételek vagytok, nálatok csodálatos épületek születnek vagy születnek újjá. Persze, sze­rencsétekre, hogy van egy Keré- nyitek ...” — Büszke voltam.. Ak­koriban már nemcsak az általa tervezett épületeket volt szeren­csém ismerni, 'hanem az Ybl-dí- jas építészt, az országgyűlési kép­viselőt: Kerényi Józsefet is., sze­mélyesen. Az a fajta büszkeség mocorgott bennem, ahogy egy „be­származott” büszke lehet egy má­sik „beszármazottra”, aki ugyan­csak ezt a várost választotta ott­honául, s aki valóban sokra vit­te itt: nevét legendák övezték már országszerte, amikor' e'sorok írója Kecskemétre költözött. Hétfőn este, a Hívja a 33-43-22- es telefonszámot című rádiómű­sor vendége Kerényi József volt, és Por tisch Lajos nemzetközi sakknagymester. — Nagyon szerencsés voltam, hogy Kecskemétre kerülhettem 1964. március elsején. Igaz, a hat­vanas években a megyei tervező­vállalat picit olyan volt, mint egy tábori szükségkórház. De a településtervezéstől a középületek, lakóépületek tervezéséig sokféle munkát végezhettem. Itt értettem meg igazán azt, amit még az egyetemen Pogány Frigyes pro­fesszortól hallottam, miszerint az építész környezetben gondolkod­jon, s vegyen figyelembe minden olyan meghatározó elemet, ami életünket kellemesebbé teszi, te­heti ... — magyarázta a kecske­méti építész Wising er István mik­rofonja előtt, aki a hallgatók kér­déseit tolmácsolta. Sok mindenről kérdezték, és sok mindenről beszélt még Kerényi József, e hétfő esti másfélórás műsorban: az el'öregyártott ele­mekről és a hagyományos építke­zési formáról, a telkekről, az épí­tőanyagok áráról, az építészek megbecsüléséről, amerikai tapasz­nyítanak a megyei tanácsok. Az ország legnépesebb községe a Pest megyei Vecsés nagyközség, 20 831 lakossal, legkevesebben él­nek az 1945. április 4-én utolsó­nak felszabadult Vas megyei Ne­mesnedves társközségben, csak tizenöt (!) ember. Harmadik ne­vezetessége is van ez utóbbi köz­ségnek: itt a legalacsonyabb a népsűrűség az országban, három ember négyzetkilométerenként, a legmagasabb pedig a Pest me­gyei Szigethalmon, itt 1053 lélek él egy négyzetkilométeren. A váro­si jogú nagyközségek közül a leg­több társközsége a somogyi Táb- nak van (11), a nagyközségek kö­zül a baranyai Vajszlónak (13), a községek közül pedig a zalai határállomás Rédicsnek: szintén tizenegy. Az ország legnagyobb te­rületű faluja Hortobágy: 285 négyzetkilométer, a legkisebb pe­dig a salai Búcsúszentlászló: nem egészen másfél négyzetkilométer. Az ország 19 megyéje közül Bács-Kiskunnak a legnagyobb a területe (8,362 km?), legkisebb (2,250 km?) Komáromnak. A leg­több település (348) Borsod me­gyében van, a legkevesebb (55) Csongrádban. A legnagyobb nép­sűrűségű megye Pest (154 ember négyzetkilométerenként), míg a legritkábban lakott Somogyitól ez a mutatószám csak 59. Legki­sebb a települések átlagos léfek- száma Zalában (1240), legnagyobb (8266) Csongrádban. A zalai tér­képen található az ország 37 — száz léleknél kevesebbet számlá­ló — törpefalujából a legtöbb, ti­zennégy. Üj községalakítás 1969-től 1982- ig nem volt nálunk, de a leg­utóbbi másfél' év alatt két új köz­ség is alakult, ezzel szemben vi­szont 54 település neve — főleg más településekkel való egyesítés miatt — eltűnt a térképről. A leghosszabb nevű magyar te­lepülés — húsz betűjellel írható — a Szolnok megyei Jászfelső- szentgyörgy, a három’legrövidebb nevűből — Ág, Bő, Sé — az első Baranyában, a két utóbbi Vas­ban található. Az 1984. évi magyar helység- névtár — mint Fényes Elek jó százharminc éve volt úttörőmun­kája óta megannyiszor — a Fejér megyei Aba község nevével kez­dődik, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Zsurk neve zárja. talatairól, a gyermekek ösztönö­sen jó építészeti érzékéről... Büszkén hallgattam. Igen, az­zal a fentebb már említett büsz­keséggel. A végén — isten lássa a lelkem — mégis ezt gondoltam: No, ő is kiugrott a hajóból... Ugyanis az alábbiakat mondotta: — Amikor húsz éve idejöttem, az Országos Műemléki Felügyelő­ségtől, mindenki őrültnek tartott. Most, amikor megpályáztam Bu­dapesten egy másik állást, szintén mindenki őrültnek tart, amiért kilépek a kecskeméti sikerek ár­nyékából. Pedig a magyarázat egy­szerű: a hatvanas években nem­csak hitünk volt; nagyon sok il­lúziónk is, és pontosan éreztük, hogy a következő esztendők csak jobbak lehetnek, mint az akkori­ak. Most, a nyolcvanas években, hitem még van, de illúzióm már kevesebb | pontosan látom, meny­nyi küzdelem kell a változás­hoz *.. Megpályáztam a Városépí­tési Tervező Vállalat műemlékvé­delmi irodájába hirdetett állást, s november elsejétől itt dolgozom majd. Egy régebbi * tévéműsorban mondtam, hogy én munkáért jöt­tem Kecskemétre, s ha egyszer elmegyek, munkáért megyek... Nyolcvan kilométerrel most odébb költözöm, de Bács-Kiskun nekem mindig az otthonom marad, hi­szen felnőtt éveim legszebb két évtizedét töltöttem itt v.. Mit lehet ehhez hozzátenni? — Részemről: eggyel kevesebb em­ber él otthonomul választott vá­rosomban ezután, akiről ország- világ előtt büszkén mondhatom: ő is kecskeméti... S reményked­ve memorizálom Kerényi József e hétfői adásban elhangzott sza­vait: — Kecskeméten felnőtt egy na­gyon jó építész alkotógárda. Nem mondom, hogy Bács-Kiskunban paradicsomban élnek, de ez az or­szágnak az a megyéje, ahol leg­alább elfogadják, a lehetőségek szerint leginkább dolgozni hagy­ják a jó építészeket... Koloh Elek Vízimalom Túristvándon Hazánk északkeleti csücskénél, a Túr folyócs­ka ölelésében fekvő Túr- istvándiban található Kö- zép-Európa legnagyobb üzemképes cölöpházas ví­zimalma. ősét már 1315- ben, a Kende-félé levéltá­ri bejegyzés említi- Jelen­legi formájában 1752-ben építették át, majd nemré­giben az Országos Műem­léki Felügyelőség állította helyre. Az útlevélkezelő Árellenőrzésen a vendéglátóknál ELTŰNT SZÁMLA, DRÁGA KOLBÁSZ elfelejtett mintát félretenni, így a közegészségügyi szabályok meg­Nemzetközi kromatográfiai tanácskozás —s —n RÁDIÓJEGYZET Kerényi elmegy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom